Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.
Plébániája középkori eredetű. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék a veszprémi egyházmegye budai főespereséhez tartozó Nova Villa-nak Saul nevű papját említi. A Lippay Györgytôl 1647-ben elrendelt plébánia-összeírásban Nyergesújfalu az esztergomi székesegyházi főesperességben szerepel, és van plébánosa. 1700 körül Péliföld-szentkereszt, Lábatlan, Piszke, Mogyorós, Karva, Bajót a filiái, amelyek az idők folyamán sorra önállósulnak. Régi templomát az 1701. évi visitatio canonica szerint rendbe hozták. Később kétszer leég. Elôször Keresztély Ágost állíttatja helyre, majd az 1747-es, második tűzvész után Mária Terézia szorgalmazta újjáépítését. Így került a műemlék jellegű, barokk templom (532 m2) kapuja fölé az 1770-es évszám és a királynő címere. – A pestis-járvánnyal kapcsolatban 1739-ben emelik a Szent Sebestyén és Szent Rozália kápolnát, az 1863-as tűzvész után pedig a Szentháromság-szobrot. – A templomot 1966-ban renoválják és új liturgikus terét 1976-ban alakítják ki. – Műemlék jellegû az 1779-bôl származó, egyházi tulajdonban levô plébániaház, a sánchegyi kőkereszt és a Szentháromság-kápolna romjai. Az 1919-ben letelepedett szalézi rend magángimnáziumot vezetett 1950-ig. Az angol-kisasszonyok 1920–32 között, az Isteni szeretet leányai pedig 1933–50 között működtek a plébánián. A katolikus iskolában tanított 1903 és 1906 között Harmat Artúr zeneszerző.
Anyakönyvek: 1730-tól.
A templom és plébánia története 1990-től.
A templom tornya újra dőlni kezd a Duna felé a templom hajóra. 1991-ben vasbeton megerősítést kap belülről, alaptól a torony csúcsig. Ekkor kerül elbontásra az orgona, melyet már nem lehetett visszaállítani. (Azóta digitális orgona kíséri a liturgiát.) Ekkor tűnt el a falakról a díszítő festés és a Szent Cecília kép a kórus fölül.
1992-ben a plébánia igényelte vissza az Isteni Szeretet Leányainak a rendházát és iskoláját, melyet Idősek Otthonává alakított át, közel 10 évi munkával. Ma 30 idősnek ad helyet. Az Otthonban kialakított kápolna lesz a romos Szentháromság kápolna jogutódja.
Ez idő tájt lett áthelyezve és felújítva Szentháromság szobor a 10-es út szélesítése miatt az Új Köztemetőbe.
1997-ben a plébánia épület teljes külső-belső felújítására kerül sor, majd a templom torony, homlokzat, tető és a teljes külső. 2003-ban kezdődik a Lohr Ferenc által, 1939-ben készített templom belső festésének restaurálása, melyet Tarr György restaurátor művész végez el.
Középkori, Szent György tiszteletére épült templomát a török időben is használják. Az 1701-es visitatio canonica emlékezik meg róla. „Temploma elhagyatott állapotban a falu közepén tető nélkül áll.” Az 1732-es vizsgálat „használhatónak”, az 1747-es „jó állapotban levőnek” mondja; 1768-ban földrengés rongálja meg. A kegyúr, a papnevelő intézet, 1860-ban a mai formájában hozatja rendbe (420 m2). Pázmány 1630. évi nagyszombati zsinatán Tátról licenciátus van jelen. Lippay Györgytől elrendelt 1647. évi összeírás szerint is Tátot licenciátus látja el. Az 1701. évi visitatio canonicában Nyergesújfalu filiájaként szerepel. Dorogtól elszakadva 1920-ban expositura, majd 1924-ben plébánia lesz. A második világháború okozta károkat az egyházi főhatóság és a hívek adományából 1972–79 között hozzák helyre. A jelenlegi, egyházi tulajdonban levô plébániaház 1976-ban épült. – A Szentháromság-kápolna műemlék jellegű.
1595-ben az esztergomi érsek szerzi meg és templomot építtet valószínűleg a középkori romokból. 1686-ban az újabb török dúláskor ismét elpusztul a helység, templomával együtt. Az 1701. évi visitatio canonica arról tudósít, hogy a kegyúr, a káptalan éppen új templomot építtet, 1786-ban összeomlás veszélye miatt azonban le kellett bontani. Az új birtokos és kegyúr, a nagyszombati Szent Istvánról nevezett papnevelô intézet emelteti 1786-ban a mai, barokk, műemlék jellegû templomot (448 m2). Ekkor kerül az újonnan épült templomba egy feltehetőleg felvidéki pálos templomból a barokk fôoltár, szószék és mellékoltár. A mellékoltár felsôrészben harang alakú keretben látható olajfestményen a templom védőszentje: Szent Márton. 1987-ben a templombelső teljesen felújítva. – A jelenlegi temető közelében a XIX. sz. közepén épült Szentháromság-kápolna is műemlék jellegû. – A temető-kápolna 1936-ban épült. Tokod 1656-ban Tát filiájaként szerepel. 1688-tól Bajnához csatolják. 1698-ban lelkészt kap. Rövid ideig, 1711-tôl 1723-ig plébánia lesz. 1723-tól majdnem 200 éven át Dorog látja el filiaként. Az egyházi hatóság 1908-ban expositurává, 1920-ban önálló lelkészséggé, 1924-ben pedig plébániává teszi Tokodaltáró, Ótokod, Tokodüveggyár és Ebszőnybánya filiákkal. Plébániaháznak az esztergomi papnevelô intézet tokodi ingatlanát veszik meg. 1961-ben ezt elcserélik az egykori kántortanítói lakással, majd pár év múlva bôvítik. 1985-ben átépítették, hittantermet alakítottak ki benne. 1993-ban az érsekség támogatásával tovább bővítették és a tetőterében lelkigyakorlatos rész épült. – A templomban 1970-ben téli kápolnát alakítottak ki, melyet 1984-ig hitoktatási teremnek használtak.
NYERGESÚJFALU Szent Mihály templom
Árpád-házi Szent Margit-kápolna
TOKOD Szent Márton templom 
