Kálvária kápolna
A kápolna 1770-ben épült.
Szent Kereszt felmagasztalása-templom
Az 1509-ben épült gótikus épületet 1771-ben barokk stílusban boltozták újra. Berendezése is XVIII. századi barokk.
Már a XVI. század elején állhatott az ablakokkal tagolt oromfalas, torony nélküli hajó. A torony és egyéb díszítő részletek csak a XVI. század első évtizedében készültek. A török pusztítás után sokáig romos maradt, s csak 1771-72-ben boltozták újra a hajót és épült meg a toronysisak. A XX. század eleji felújítás során az összes középkori tagozatot újrafaragták.
A támpillérekkel erősített középkori tornyot a második emelettől nyolcszögű, gótikus ablakok díszítik, és rézsisakkal fedték be. A hajóhoz alacsonyabb - a nyolcszög három oldalával záródó - támpilléres sekrestye csatlakozik. A hajó jobb oldalán gótikus alakú sekrestye, bal oldalán befalazott, 1504-ből származó, gótikus, gyámköves kapukeret van. A torony bejárati szintjét gazdag csillagboltozat fedi.
A kétszakaszos hajóhoz félköríves diadalívvel kapcsolódó szentély félköríves apszissal záródik.
A XVIII. századi berendezések többsége (főoltár, padok) a makkosmáriai templomból került ide. Szószéke és a keresztelőmedencéje gazdag díszítésű.
NAGYMAROS Szent Rókus kápolna
A kápolna a XVIII. században épült, barokk stílusban.
SZOB 
Szent László templom
A török idők előtti egyházi állapotot számba vevő Pázmány-féle, 1629-es összeírás a Váci Egyházmegye területén fekvő "Zob"-ot az esztergomi érsek fennhatósága aká tartozó exempt plébániák közé sorolja. a XVIII. századi feljegyzések szerint a szobi templom megsérült, de rendbehozták. Az 1779-es Batthyány-féle Canonica Visitatio már az új szobi templomról számolt be, amelyet 1775-1778 között építettek, barokk stílusban. Az épület egyhajós, homlokzat előtti tornyos, keletelt templom. Egységes terv szerint épült és úgy maradt meg a mai napig. Nyugati homlokzatánk hármas tagolását magas, emeletes tornya kihangsúlyozza. A templom félköríves főbejárata a homlokzat közepén van. Erőteljes párkányvonalak találhatók az emeletek között, s fent órapárkány. A tornyon bádoglemezzel fedett hagymasisak látható. A szentély mind északi, mind pedig déli oldalán egyformán kiképzett ablakkal és nyugati bejárattal ellátott sekrestye áll. Az épületet magas lábazat veszi körül. Tetején az egész templomtestet befedő nyeregtető van. A szobi templom főoltárának alkotóművésze Dunaiszky Lőrinc, a kor neves faszobrásza volt. 1784-ben született a Zólyom megyei Libetbányán. Elvégezte az akadémiát, ahol Heinrich Füger, a kor legjelentősebb festője tanította rajzra, Exner pedig építészeti rajzolásra. Tehetséges tanítványnak bizonyult, akinek nagy jövőt jósoltak tanárai. A mai főoltár elkészítésére 1816-ban kapott megbízást az Esztergomi Főkáptalantól. A megfelelő kívánsága szerint Szent István és Szent Imre az oltár két fő alakja, két oldalt térdelő angyalszobrok és a Religio ülő szobra a díszítés. A szobrok fából készültek, a két főalak a hazai klasszicista szobrászat első történelmi tárgyú szoborpárja. Az oltárt 1818-ban állították fel a szobi templomban. A templom védőszentjét ábrázoló oltárképet, a sziklából vizet fakasztó Szent Lászlót, Fráter Risardi alkotta. 1927-ben azonban új oltárképet készíttetett a kegyúr, Szent László képét ezúttal Lohr Ferenc festette meg. A templom orgonájának története nem teljesen tisztázott, sok homályos adat van még. Az 1754-es Canonica Visitatióban olvasható: " A szobi templomnak kórusa van orgonával, 6 változattal (regiszter, hangszín, sípsor)." ennek az orgonának a szekrényén olvasható egy név, Klein Vilmosé. Talán családtagja, rokona lehetett Klein Károly egri orgonaépítő mesternek. Ezt az orgonát helyezték át az új templomba, amely azonban nem volt elegendő hangerejű a nagyobb templom számára. Az orgona áthelyezése akkor 15 aranyforintba került. 1794-ben új orgona építését határozták el, amelyet a rajeci Pazsiczky András vagy János készített. Az akkori költség 600 forint volt, ami tekintélyes summát jelentett a XVIII. század végén. A Pazsiczky orgonaépítő család a XVIII. század végén kihalt, s jelen tudomásunk szerint a család itteni orgonája az egyetlen Magyarországon. Az orgona az elmúlt két évszázadban többször szorult javításra, a nagy felújítása 1856-ban történt, majd a váci Novoth Lajos végzett renoválást 1955-ben, utoljára 1984-ben újították fel. A templom szószéke jóval előbb készült el, mint a főoltár. Anyaga sárgára festett fa, kosarán domborműves faragás. A templom toronyóráját 1898-ban gyártották Bécsben, Emil Schauer gyárában. Kezdetben súlyműködtetésű volt, amelyet a közelmúltban elektromos működtetésre alakítottak át. Bár az óraszerkezet közel száz éves, a mai napig megtartotta pontosságát. A templomnak négy harangja van, amelyek közül a lélekharang a legrégebbi, még a régi Árpád kori templomból származik. A két nagyharang közül az egyik a Szent László-harang, a másik a Boldogasszony-harang. Mindkettőt 1958-ban öntették újra a szobi hívek, mert a háború folyamán a nyilasok összetörve el akarták vinni, hogy beolvasszák fegyvernek. Ám a vasúton dolgozók az állomás raktárában elrejtették és nem engedték elszállítani a darabokat, s újból öntötték őket. A templom védőszentjének ünnepére szentelték fel és helyezték el a toronyban.
