Keresztelő Szent János- templom
A templom 1799-ben épült, copf stílusban.
Anyakönyvek: 1701-től
Historia Domus: 1944-től
Újhegyi Lourdes-i Szent Szűz templom
Jézus az Emberiséghez
Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.
Tóalmás(mj. még nem küldték el)-Tápiószecső
A település középkori temploma a XVIII. század végéig fennmaradt, de 1779-ből már az új, barokk stílusú templom építéséről van adat, melyet 1790-ben szenteltek föl.
A finoman tagozott főhomlokzatból a toronytest kissé előrelép, és lendületes formában emelkedik a magasba. A belső egyetlen teret alkot; hajója azonos szélességű a szentéllyel. Hevederek osztják meg a boltozati mezőket. Főoltárképe 1806-ban készült, Myrai Szent Miklóst ábrázolja. Mellette két angyalszobor van, amelyek a korábbi oltárt díszítették.
1947-től Szűz Mária nevenapjára engedélyezte a templom búcsúját a váci megyéspüspök úr.
Sülysáp
Szőlőstelepi iskolakápolna
Tápiósülyi Kisboldogasszony-templom
A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom 1498-ban épült. A török rombolás és a barokk idők bővítéseinek ellenére is felismerhető még hajója és szentélye gótikus eredete.
A török hódoltság alatt erősen megrongálódott, a lakosság a XVII. század utolsó évtizedeiben helyreállította és bővítette. A XVIII-XIX. század folyamán is több ízben bővítették a gótikus eredetű hajót és szentélyt.
1789-ben a Szentháromság tiszteletére szentelték fel harangját. Tornyát 1819-ben újították fel. Síkmennyezetes belsejének korábbi berendezéséből a főoltár - melyet barokk szobrok díszítenek - és a tabernákulum látható. Oltárképe a XIX. század közepéről való, Szűz Mária születését ábrázolja.
Tápiósápi Szent István király-templom
Tápiósápon már a középkorban is volt templom. Alsósápon kicsi de elegáns módon megépített templom, mely boltozattal ellátott, két ajtaja, fából készült kórusa, befejezetlen főoltára volt. A főoltár közepén Szűz Mária képe volt látható. A templomot Sőtér Ferenc építette. Felsősápon egy kőből épített templom állt, melynek kriptája is volt. Továbbá ugyanitt volt egy kápolna is, melynek felszerelési tárgyait Sőtér Gábor földesúr adományozta.
A jelenlegi templomot is Sőtér Gábor kezdte építeni 1748-ban, de 1752. évi halála miatt nem tudta befejezni. A templom befejezése Sőtér Gábor özvegye Úrbáni Ágnes által 1759-ben történt és Szent István Király tiszteletére lett felszentelve. A templom szentélye a régi kápolna lett, és a főoltárt is ő állította. A család tagjai időközben még három mellékoltárt állítottak, és a templom egyéb felszerelési és berendezési tárgyairól is gondoskodtak.
Először Úrihoz tartozott, 1724-től Tápiósülyhöz, de 1725-1735 között Hanel isaszegi plébános gondozta az itteni szlovák nyelvű híveket. 1787-ben helyi lelkészséget szerveztek, mely 1805-ben önálló plébániává lett. Anyakönyvei 1754-től vannak.
A jelenlegi templom jellege: szabadon álló, keletelt, egyhajós, középtornyos, barokk templom.
A téglalap alaprajzú hajó egy-egy hevederrel választott négy csehsüveg boltozattal van fedve. Belsejében igényes oltárokat, barokk szószéket, keresztelőkutat, sekrestyeszekrényt, padokat láthatunk.
A főoltáron az ismeretlen szerzőtől származó XVIII. századi oltárkép: Szent István fölajánlja a koronát Szűz Máriának. A rokokó mellékoltárok festményei Szent Luciát, Szent Alajost /ez utóbbi kettőt sajnos ellopták/ Szent József halálát ábrázolják és a Szeplőtelen Fogantatás festmény látható.
A templom 250 éves fennállását 2009-ben ünnepeltük.
A film az 1970-ben, Tápiósáp és Tápiósüly egyesüléséből létrejött Sülysápot mutatja be. A videót Katus Norbert szerkesztette 2010. szeptemberében
Gyömrő-Maglód
Jézus Szíve-templom
A templom neoromán stílusban épült 1938-ban. Belsejében Kontuly Béla, Aba Novák Vilmos, Jeges Ernő korabeli freskói csodálhatók meg. A templom előtt áll a különleges formájú harangtorony.
GYÖMRŐ Nepomuki Szent János-templom
Az Ófaluban lévő római katolikus kistemplom 1777-ben épült, copfstílusban. A templomot Ürményi Bernát építtette, feltehetően Fellner Jakab tervei alapján.
A berendezése - a barokk stílusú padok, és a copf tabernákulum - szintén a templommal egyidőben készült.
MAGLÓD Rózsafüzér Királynője templomA templom 1936-ban épült, neobarokk stílusban, Irsi László tervei alapján. 1946-ban és 1978-ban felújították.
Üllő-Vecsés
ÜLLŐ Keresztelő Szent János templom
A egyhajós templom 1752-ben épült homlokzat előtti toronnyal. Érdekessége a kunkereszt, amit körmeneteken hordoztak a török hódoltság idején.
A csehsüveg-boltozatos belsőben az 1843-ban, klasszicista stílusban készült főoltárkép Krisztus megkeresztelését ábrázolja. A mellékoltárok és a szószék igényes barokk alkotások. A korábbi templomból - 1697-ből - származik díszes keretezésű bal oldali mellékoltára. Oltárképe Szent Ferenc stigmatizációját (Krisztus sebeinek megjelenését a szenten) ábrázolja. Ugyancsak figyelemre méltó a szószék, a keresztelőkút és a sekrestyeszekrény.
Vecsés Felső-telepi Jézus Szíve templom
A templomot 1921-ben szentelték fel.
Halmi-telepi Szent Erzsébet kápolna
Szent Kereszt felmagasztalása templom
Vecsés Irgalmas Jézus - Szűz Mária Szíve templom
A templomban található a krakkói Irgalmas Jézus kegykép másolata és Szent Fausztina nővér ereklyéje.
Vecsés Felső-telepi Jézus Szíve templom A templomot 1921-ben szentelték fel.
Halmi-telepi Szent Erzsébet kápolna Szent Kereszt felmagasztalása templom Vecsés Irgalmas Jézus - Szűz Mária Szíve templom A templomban található a krakkói Irgalmas Jézus kegykép másolata és Szent Fausztina nővér ereklyéje.
Melegházasság: örülnek a poligámisták az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntésének
Anne Wilde amerikai poligámista nő szerint a szerdai döntés újabb lépés a poligámia legalizálása felé.
A hagyományos család, papával, mamával, két vagy három gyerekkel nem a többség többé – mondta Anne Wilde, aki egykor maga is poligámiában élt, és azóta is küzd a poligámia legalizálásáért – írja a First Things amerikai keresztény folyóirat honlapja.
Anna Wilde annak kapcsán nyilatkozott, hogy szerdán úgy döntött az amerikai Legfelsőbb Bíróság: el kell ismernie az Egyesült Államoknak az azonos nemű párok házasságát azon tagállamokban, amelyekben bevezették az intézményt, így a szövetségi törvényhozás által 1996-ban elfogadott törvény, a DOMA (Defense of Marriage Act – Házasságvédelmi törvény) azon kitétele, amely szerint a házasság csak egy férfi és egy nő közt jöhet létre, alkotmányellenes.
Ezzel együtt a bíróság nem hozott érdemi döntést Kalifornia nemrégiben népszavazással hozott tagállami alkotmánymódosításról, miszerint a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. A Legfelsőbb Bíróság elé azért került az ügy, mert egy alsóbb fokú bíróság alkotmányellenesnek találta a módosítást. A kitétel védelmezői ezért fordultak a Legfelsőbb Bírósághoz, ám az egyszerűen közölte, hogy a törvény védelmezőinek nincs jogi alapja kiállni a törvényhely mellett.
A szövetségi Legfelsőbb Bíróság ezzel lényegében azt mondta ki, hogy ahol a tagállami törvény megengedi (a házasság nem szövetségi hatáskör), ott az egyneműek jogilag érvényesen megkötött házassága azonos joghatályú a különneműek érvényes házasságával. Az Egyesült Államoknak eddig 12 tagállama vezette be az azonos neműek házasságát.
Anna Wilde nagyon örült a döntésnek, mivel szerinte ez egy további lépés a poligámia legalizálása felé. Ugyancsak örömének adott hangot Joe Darger utahi férfi, akinek három felesége van, és úgy látja, most újabb lépést tett az ország az egyenlőtlenségek felszámolása felé.
Kim Daniels, az Egyesült Államok katolikus püspöki karának szóvivője a döntés kapcsán kifejtette: nem veszi figyelembe a házasság valódi természetét, ellenben újabb vitákat kelt majd. Daniels hozzátette: a Legfelsőbb Bíróság rosszul döntött, mivel akkor is tiszteletben kellene tartania a házasság mivoltát, ha az állam nem teszi azt. Megjegyezte azt is: a mostani lépés a vallásszabadság további korlátozásához vezethet.
Magyar Kurír
Monor
Monor-telepi Jézus Szíve kápolna
A belvárosba vezető Ady Endre úton, a református Kistemplomtól egy utcára találjuk a Monor-telepen élő katolikusok templomát. Építésének története nagyban hasonlít a reformárus Kistemploméhoz. A belvárosi templomtól távol lakó hívek számára épült 1936-ban.
Meglehetősen egyszerű, kápolna jellegű épület, Jézus Szíve tiszteletére szentelték, igen nagy telken foglal helyet. A bejárat felett, a tetőgerincen kicsi, egyszerű, lapos, félköríves ablakkal áttört dísztorony emeli ki a többi épület közül, tetején kereszt magasodik. Egyetlen harangja nem ebben, hanem a bejárattól jobbra lévő, alacsony, kb. 6 méter magas állványszerű vasharanglábon van, tetején fakereszttel. Az 53 cm átmérőjű harang Szlezák László műhelyében készült Budapesten 1926-ban. Az épület oldal-homlokzatain három-három csúcsíves ablak. Belseje egyszerű teremtemplom, orgonája nincs, csak harmóniuma. Szentélyében Jézus Szívét ábrázoló oltárfestmény áll, innen ered a templom titulusa.
Monorierdő Munkás Szent József kápolna
Nagyboldogasszony templom
Monornak már a középkorban is volt katolikus temploma, melyet a 15. század eleji feljegyzések már említenek. A török pusztítások után visszatelepült kálvinista lakosság használta a templomot 1630-tól. Katolikusok 120 évig nem éltek a településen. A 18. század derekán az egri káplán, aki a település birtokosa volt, egyre nagyobb számban katolikusokat telepített le. Jelenlétük 1753 óta számon tartott.
Ezután az egri kanonok, Gusztínyi János finanszírozásával épült fel ismét a katolikus templom a jelenlegi helyén Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére. Alapkövét 1757. december 15-én tették le. Ez az épület jóval kisebb, egyszerűbb volt a mainál. 1767-ban megszerveződött a plébánia, plébánost is ekkor kaptak. Egészen addig Üllőhöz tartozott, kezdetben mint filia, később mint lelkészség.
A 18. század végén újabb nagyobb számú telepesek érkeztek. A kicsi, kápolnaszerű épület a római katolikus lakosság rohamos növekedésével kicsinek bizonyult, ezért új, tágasabb belsejű templom építésébe kezdtek.
Az építkezés 1800 kezdődött, alapkőletételi ünnepségére ez év július 2-án, az építkezési munkálatok befejezésére és a felszentelésre 1806. október 5-én került sor és készült el a Nagytemplom jelenlegi formájában. Tervezője mindmáig ismeretlen.
A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templom klasszicizáló késő barokk stílusban épült.
A templom berendezésének egy része - a szószék, a padok, a tabernákulum - a XVIII. század második felében készült.
A templom külseje:
A templom jól illeszkedik a vele szemben, az utca túloldalán, kb. 30-40 méterre álló református templom környezetébe. A két épület együtt szép, egységes későbarokk és copf hangulatot teremt. Ezen kívül a főhomlokzat kiképzésében is hasonlítanak egymásra (szimpla, homlokzati torony, timpanon, téglalap alakú bejárat, szegmensíves és félköríves ablakok, díszes toronysisak stb.).
A copf stílusú, műemlék jellegű templom északnyugat-délkeleti tengelyben áll, főhomlokzatával délkelet felé, Gomba település felé néz. 43 méter magas tornya a homlokzatba illeszkedik, abból mintegy 5 cm-t kilép. A főhomlokzat a torony alsó szakaszán lévő ión fejezetű lizénák által három részre oszlik. A két szélsőn egy-egy szobor nélküli díszfülke, a középsőn a belsőbe vezető kőkeretes, téglalap alakú, szemöldökdísszel ellátott ajtó, afölött szintén kőkeretes, szemöldökdíszes és könyöklőpárkánnyal rendelkező ablak, mely a kórusba engedi be a fényt. A bejárati faajtók felül egy-egy istenszemet, középen egy-egy angyalt, alul liánszerű növény faragványát láthatjuk. A főpárkány vonalában húzódik a templom jellegét nagyban befolyásoló háromszögű oromzat (timpanon). A harangokhoz vezető lépcsőház rácsos ablaka könyöklőpárkánnyal ellátott. Meanderes oromzatának két szélén egy-egy kehely formájú díszítmény van. A harangok szintjét párkány választja el. A harangok messzi hangzására szolgáló, félköríves, rácsos ablakok mellett korinthusi lizénákat látunk. Az órapárkányos toronyba 1841-ben Treffler József-féle toronyórát szereltek, a 20. században sajnos elromlott a szerkezete, leszerelték, helye üresen áll mindmáig. Arányosan magas, díszes toronysüvege 1859-ben épült. Igen jó arányú, értékes, barokk alkotás, négy oldalán egy-egy ablak nyílik, az ablak alatt az 1859-es évszám olvasható. A toronygomb fölött apostoli kettős kereszt zárja a tornyot.
Az épület sarkai lekerekítettek. Oldalhomlokzatai hat-hat egyenlő részre vannak osztva, minden másodikban egy-egy szegmensíves, kőkeretes ablak áll. Eső esetén az oldalhomlokzatok felénél vezeti le a csatorna az ereszen összegyűlt esővizet. A szentély két oldalsó részén a hajó ablakaihoz hasonló szegmensíves ablakok nyílnak. Hátsó homlokzata nyílás nélküli. A hajó és a szentély fölött azonos magasságú nyeregtetőt 1888-ig zsindely, azóta pedig cserép fedi. Gerincén latinkereszt van. A sekrestye a templom jobb oldalán, a szentély mellett található. Ajtaja eredetileg az utcáról nyílt, ennek kőkeretét ma is megfigyelhetjük. Jelenlegi ajtaja a plébánia kertjéből, az északnyugati oldalról nyílik. A templom külső vakolata sárga és fehér színű.
A belső tér:
Belseje egyhajós, csehsüvegboltozattal fedett, későbarokk berendezésű tér. Hossza 26, szélessége 10 méter ülőhelyeinek száma 200. A liturgikus teret az előcsarnoktól szélfogó üvegajtó választja el, amely nem egyidős a templommal. Az üvegajtótól jobbra és balra egy-egy gyóntatófülke található. A kórus fölött egy, a hajó fölött két boltszakaszra oszlik a mennyezet. A kóruson látjuk a szép, impozáns, stílusosan kialakított orgonát, a templom történetében a második orgona. 1901-ben Országh Sándor építette. 1947-ben az Angster-cég javította, 1985-ben pedig Kult László. 2 manuálos, 13 regiszteres, erõs felújításra szorul, ami az elkövetkezõ évek feladata. Régi orgonája a templommal egyidõs volt, 1826-ban Gáby Pál és Vince javította. A jelenlegi hangszer sajnos rossz állapotban van, erős felújítást igényel. A templomban a copf stílusú padok a boltszakaszok szerinti elrendezésben, négy csoportban vannak elhelyezve. Mindkét fal mentén három darab szobor látható. A színes ablakok egy-egy szent alakját ábrázolják.
A padlózat a szentélyben egy lépcsőfokkal feljebb van. A márványlépcső 1882-ben készült. A négyzet alaprajzú szentélyt kupolaboltozat fedi. A főoltár a XVIII. században készült, ismeretlen mester kiváló munkája. Szûz Mária mennybemenetelét ábrázolja, a kép két oldalán egy-egy márványoszlopot látunk, záró párkányának két szélén egy-egy angyalszobrocskával. Az oltáron látjuk még Szent István és Imre herceg aranyozott fa szobrát.
A főoltártól balra a mellékoltár áll, a Szentháromságot ábrázolja, 1858-ban készült, klasszicista stílusú festmény, kevésbé értékes. A kép két oldalán sáslevéllel díszített féloszlopok, középen fölül sugaras, aranyozott kereszt van. A leckeoldalon álló szószék copf stílusú. Aranyozott gömbben végződő kosarán növényi ornamentikák, mellvédjén Krisztus feltámadását ábrázoló dombormű, hangvetőjén a tízparancsolat táblái, kereszt és pálmaág látható. Feljárata a sekrestyéből nyílik. A vörösmárvány kereszteőkút 1827-ben készült. A belső 2002-ben teljesen megújult, már csak az orgona vár felújításra.
Az épülettől balra, apró kápolnaszerű építményben áll Nepomuki Szent János szobra, mely 1842-ben készült, kezdetben a bejárattal szemben nyert elhelyezést, kéőõbb védelme céljából a templomkertbe helyezték át (az autósok szabad kilátását zavarta).
A harangokról:
A templomban három harang használatos jelenleg. Mindháromra magas hang jellemző. A legnagyobb 310 kilós, átmérője 84 cm, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték, a budapesti Ecclesia Harangművek készítette a 105 kilós Szent József-haranggal együtt 1922-ben az utóbbi harang átmérője 55 cm, míg a kb. 30-40 kilós, 39 cm átmérőjű lélekharang 1820-ban Franciscus Millernél lett megöntve Budán. A templom elődjének 1757-es felszentelésekor két harangot húztak fel tornyába. 1820-ban Franciscus Millertől 3 új harangot rendeltek az újonnan felépült templom részére. A templom eddigi legnagyobb harangja 1793-ban készült, 1867-ben Walser Ferenc, 1887-ben a Sulkó testvérek öntötték újjá. Az I. világháborúban a négy harangból hármat rekviráltak. A két kisebbet 1922-ben, a nagyharangot 1927-ben öntötték meg ismét, utóbbi a második világégés áldozatává vált, pótlására az óta sem került sor.
A nagyharang szól minden délben és szentmisék kezdete előtt félórával. Szentmisék kezdetekor és halottak búcsúzatásakor mindhárom harang hallható.
Meglehetősen egyszerű, kápolna jellegű épület, Jézus Szíve tiszteletére szentelték, igen nagy telken foglal helyet. A bejárat felett, a tetőgerincen kicsi, egyszerű, lapos, félköríves ablakkal áttört dísztorony emeli ki a többi épület közül, tetején kereszt magasodik. Egyetlen harangja nem ebben, hanem a bejárattól jobbra lévő, alacsony, kb. 6 méter magas állványszerű vasharanglábon van, tetején fakereszttel. Az 53 cm átmérőjű harang Szlezák László műhelyében készült Budapesten 1926-ban. Az épület oldal-homlokzatain három-három csúcsíves ablak. Belseje egyszerű teremtemplom, orgonája nincs, csak harmóniuma. Szentélyében Jézus Szívét ábrázoló oltárfestmény áll, innen ered a templom titulusa.
Monorierdő Munkás Szent József kápolna
A kápolnát 1988-ban Marosi Izidor püspök szentelte fel.
Mivel ez az egyetlen templom a településen, itt tart istentiszteletet a református és az evangélikus közösség is.
Nagyboldogasszony templom Monornak már a középkorban is volt katolikus temploma, melyet a 15. század eleji feljegyzések már említenek. A török pusztítások után visszatelepült kálvinista lakosság használta a templomot 1630-tól. Katolikusok 120 évig nem éltek a településen. A 18. század derekán az egri káplán, aki a település birtokosa volt, egyre nagyobb számban katolikusokat telepített le. Jelenlétük 1753 óta számon tartott.
Ezután az egri kanonok, Gusztínyi János finanszírozásával épült fel ismét a katolikus templom a jelenlegi helyén Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére. Alapkövét 1757. december 15-én tették le. Ez az épület jóval kisebb, egyszerűbb volt a mainál. 1767-ban megszerveződött a plébánia, plébánost is ekkor kaptak. Egészen addig Üllőhöz tartozott, kezdetben mint filia, később mint lelkészség.
A 18. század végén újabb nagyobb számú telepesek érkeztek. A kicsi, kápolnaszerű épület a római katolikus lakosság rohamos növekedésével kicsinek bizonyult, ezért új, tágasabb belsejű templom építésébe kezdtek.
Az építkezés 1800 kezdődött, alapkőletételi ünnepségére ez év július 2-án, az építkezési munkálatok befejezésére és a felszentelésre 1806. október 5-én került sor és készült el a Nagytemplom jelenlegi formájában. Tervezője mindmáig ismeretlen.
A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templom klasszicizáló késő barokk stílusban épült.
A templom berendezésének egy része - a szószék, a padok, a tabernákulum - a XVIII. század második felében készült.
A templom külseje:
A templom jól illeszkedik a vele szemben, az utca túloldalán, kb. 30-40 méterre álló református templom környezetébe. A két épület együtt szép, egységes későbarokk és copf hangulatot teremt. Ezen kívül a főhomlokzat kiképzésében is hasonlítanak egymásra (szimpla, homlokzati torony, timpanon, téglalap alakú bejárat, szegmensíves és félköríves ablakok, díszes toronysisak stb.).
A copf stílusú, műemlék jellegű templom északnyugat-délkeleti tengelyben áll, főhomlokzatával délkelet felé, Gomba település felé néz. 43 méter magas tornya a homlokzatba illeszkedik, abból mintegy 5 cm-t kilép. A főhomlokzat a torony alsó szakaszán lévő ión fejezetű lizénák által három részre oszlik. A két szélsőn egy-egy szobor nélküli díszfülke, a középsőn a belsőbe vezető kőkeretes, téglalap alakú, szemöldökdísszel ellátott ajtó, afölött szintén kőkeretes, szemöldökdíszes és könyöklőpárkánnyal rendelkező ablak, mely a kórusba engedi be a fényt. A bejárati faajtók felül egy-egy istenszemet, középen egy-egy angyalt, alul liánszerű növény faragványát láthatjuk. A főpárkány vonalában húzódik a templom jellegét nagyban befolyásoló háromszögű oromzat (timpanon). A harangokhoz vezető lépcsőház rácsos ablaka könyöklőpárkánnyal ellátott. Meanderes oromzatának két szélén egy-egy kehely formájú díszítmény van. A harangok szintjét párkány választja el. A harangok messzi hangzására szolgáló, félköríves, rácsos ablakok mellett korinthusi lizénákat látunk. Az órapárkányos toronyba 1841-ben Treffler József-féle toronyórát szereltek, a 20. században sajnos elromlott a szerkezete, leszerelték, helye üresen áll mindmáig. Arányosan magas, díszes toronysüvege 1859-ben épült. Igen jó arányú, értékes, barokk alkotás, négy oldalán egy-egy ablak nyílik, az ablak alatt az 1859-es évszám olvasható. A toronygomb fölött apostoli kettős kereszt zárja a tornyot.
Az épület sarkai lekerekítettek. Oldalhomlokzatai hat-hat egyenlő részre vannak osztva, minden másodikban egy-egy szegmensíves, kőkeretes ablak áll. Eső esetén az oldalhomlokzatok felénél vezeti le a csatorna az ereszen összegyűlt esővizet. A szentély két oldalsó részén a hajó ablakaihoz hasonló szegmensíves ablakok nyílnak. Hátsó homlokzata nyílás nélküli. A hajó és a szentély fölött azonos magasságú nyeregtetőt 1888-ig zsindely, azóta pedig cserép fedi. Gerincén latinkereszt van. A sekrestye a templom jobb oldalán, a szentély mellett található. Ajtaja eredetileg az utcáról nyílt, ennek kőkeretét ma is megfigyelhetjük. Jelenlegi ajtaja a plébánia kertjéből, az északnyugati oldalról nyílik. A templom külső vakolata sárga és fehér színű.
A belső tér:
Belseje egyhajós, csehsüvegboltozattal fedett, későbarokk berendezésű tér. Hossza 26, szélessége 10 méter ülőhelyeinek száma 200. A liturgikus teret az előcsarnoktól szélfogó üvegajtó választja el, amely nem egyidős a templommal. Az üvegajtótól jobbra és balra egy-egy gyóntatófülke található. A kórus fölött egy, a hajó fölött két boltszakaszra oszlik a mennyezet. A kóruson látjuk a szép, impozáns, stílusosan kialakított orgonát, a templom történetében a második orgona. 1901-ben Országh Sándor építette. 1947-ben az Angster-cég javította, 1985-ben pedig Kult László. 2 manuálos, 13 regiszteres, erõs felújításra szorul, ami az elkövetkezõ évek feladata. Régi orgonája a templommal egyidõs volt, 1826-ban Gáby Pál és Vince javította. A jelenlegi hangszer sajnos rossz állapotban van, erős felújítást igényel. A templomban a copf stílusú padok a boltszakaszok szerinti elrendezésben, négy csoportban vannak elhelyezve. Mindkét fal mentén három darab szobor látható. A színes ablakok egy-egy szent alakját ábrázolják.
A padlózat a szentélyben egy lépcsőfokkal feljebb van. A márványlépcső 1882-ben készült. A négyzet alaprajzú szentélyt kupolaboltozat fedi. A főoltár a XVIII. században készült, ismeretlen mester kiváló munkája. Szûz Mária mennybemenetelét ábrázolja, a kép két oldalán egy-egy márványoszlopot látunk, záró párkányának két szélén egy-egy angyalszobrocskával. Az oltáron látjuk még Szent István és Imre herceg aranyozott fa szobrát.
A főoltártól balra a mellékoltár áll, a Szentháromságot ábrázolja, 1858-ban készült, klasszicista stílusú festmény, kevésbé értékes. A kép két oldalán sáslevéllel díszített féloszlopok, középen fölül sugaras, aranyozott kereszt van. A leckeoldalon álló szószék copf stílusú. Aranyozott gömbben végződő kosarán növényi ornamentikák, mellvédjén Krisztus feltámadását ábrázoló dombormű, hangvetőjén a tízparancsolat táblái, kereszt és pálmaág látható. Feljárata a sekrestyéből nyílik. A vörösmárvány kereszteőkút 1827-ben készült. A belső 2002-ben teljesen megújult, már csak az orgona vár felújításra.
Az épülettől balra, apró kápolnaszerű építményben áll Nepomuki Szent János szobra, mely 1842-ben készült, kezdetben a bejárattal szemben nyert elhelyezést, kéőõbb védelme céljából a templomkertbe helyezték át (az autósok szabad kilátását zavarta).
A harangokról:
A templomban három harang használatos jelenleg. Mindháromra magas hang jellemző. A legnagyobb 310 kilós, átmérője 84 cm, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték, a budapesti Ecclesia Harangművek készítette a 105 kilós Szent József-haranggal együtt 1922-ben az utóbbi harang átmérője 55 cm, míg a kb. 30-40 kilós, 39 cm átmérőjű lélekharang 1820-ban Franciscus Millernél lett megöntve Budán. A templom elődjének 1757-es felszentelésekor két harangot húztak fel tornyába. 1820-ban Franciscus Millertől 3 új harangot rendeltek az újonnan felépült templom részére. A templom eddigi legnagyobb harangja 1793-ban készült, 1867-ben Walser Ferenc, 1887-ben a Sulkó testvérek öntötték újjá. Az I. világháborúban a négy harangból hármat rekviráltak. A két kisebbet 1922-ben, a nagyharangot 1927-ben öntötték meg ismét, utóbbi a második világégés áldozatává vált, pótlására az óta sem került sor.
A nagyharang szól minden délben és szentmisék kezdete előtt félórával. Szentmisék kezdetekor és halottak búcsúzatásakor mindhárom harang hallható.
Bag-Tura
BAG Szent András templom
A mai templom középkori elődjét 1562-ben a törökök által támogatott rácok elpusztították (Chobot, I. köt. 197). Arányi „gótstílű”, a török pusztítás után „a XVIII. század elején, vagy közepén átidomított” templomról tesz említést [Arch. Közl (1877) 6]. A Névtár az „ősi kerek templom” elpusztulása után épült öt öl hosszú fatemplomról emlékezik meg. Kerek templom képe látható a Pongrácz-féle térképen. 1734-ben írják : „Ecclesiam habet in bono statu...” (OL Htt. Acta Cass. Par. Direc. Vacz. Fasc. 1. No 1, 1734, 1736). 1746-ban : „Ecclesia ... ex bona materia� Anno 1731... ex majori parte restaurata...” Felszerelésében többek között öt casula volt (VEL Can. Vis. Lib. V. 422 etc.). 1772. évi leltárban szereplő felszerelése még gazdagabb. Említés esik egy Szentháromságot s egy Máriát ábrázoló festményről, mindkettő ,,nimis vetusta” (VEL Can. Vis. Lib. V. 1241/42/709). Az egyház birtokában levő 1777. évi historia domus egy ,,solidis materialibus” épült templomról ír, amelyet 1731-ben kibővítettek.
A ma álló templomot Grassalkovich Antal végrendelete szerint (Chobot, 1. köt. 197) 1772 és 1774 között építették fel. Tornya 1945-ben megsérült, hagymaidomú sisakját egyszerű lapos sátortetővel pótolták. 1737-ből és 1772-ből származó harangjai elvesztek. Jellege: A község központjában álló, nagyméretű, egyetlen homlokzati tornyos, egyhajós, barokk templom, XVIII. század végi.
Külső: Anyaga tégla, fedése pala, szép, ívelt vonalú tetőzettel. Egyetlen tornya kissé kilép a főhomlokzat síkjából. Főbejárata barokk, füles, záróköves kőkerettel, régi ajtószárnyakkal és zárral. A bejárattól kétoldalt egy-egy félkörös felsőzáródású fülke, a jobb oldaliban kisméretű, színezett, provinciális színvonalon álló, férfi szentet ábrázoló szobor áll. A torony alsó szakaszában, ívelt oromfalak között, kis, kerek ablak, felső részében négy oldalra egy-egy félkörös, felső záródású ablak nyílik. Ez a felső toronyszakasz új, a második világháború után épült, a régi torony formája és méretei alapján. Új a toronysisak is. Egyenes párkány zárja le a főhomlokzat földszintjét. A bal oldali homlokzaton kis, egyenes záródású, szalagkeretes ajtó vezet a toronyfeljárat csigalépcsőjéhez. Fölötte kis, kerek ablak. A hajón két, egymástól távol álló, nagy, félköríves felső lezárású ablak helyezkedik el, közöttük falsávokkal. A keskenyebb, de azonos magasságú, fél-nyolcszög alaprajzú szentélyhez épült az alacsony sekrestye, kis ajtóval és ablakkal. A szentély zárófala ablaktalan. A templom másik hosszoldalán ugyancsak egy szentélyablak és két hajóablak van.
Belső: Szépen kiképzett tágas belső tér. Kétboltszakaszos hajó, egyboltszakaszos szentély, csehsüveg boltozattal fedve. Kosáríves diadalív. A hajótér lesarkított. Hármas tagolású falpillérek között rendkívül széles kereszthevederívek. A karzat mellvédje enyhén kidomborodó, nyomott kosáríves nyílással. Alatta is csehsüveg boltozat.Berendezés: Szószék. Nagyon egyszerű, lapos hangvetővel, négyszögletes alaprajzú kosárral, amelynek középső mellvédtáblája kissé ívelt. Szobor dísze nincs, csak rozetták ékesítik. A régi barokk padok helyett újak készültek. A gyóntatószék szintén barokk volt.
A volt keresztelőkút leírása: „Adja kő”, sokszögű pilléren álló rovátkolt tállal, felépítménye fa, ívelt felső lezárással, kétoldalt nagy volutákkal. Korai klasszicista. A főoltár képét Kontuly Béla festette 1953-ban.
Az 1944-ben elpusztult torony és sisakja Balázs István ácsmester tervei alapján és kivitelezésében újjáépült. A templom tornyának keresztjét Sőregi István bagi kisiparos készítette.
A leírásban szereplő Máriát ábrázoló festmény azonos a kórus alatt lévő Mária képpel.A volt keresztelőkút leírása: „Adja kő”, sokszögű pilléren álló rovátkolt tállal, felépítménye fa, ívelt felső lezárással, kétoldalt nagy volutákkal. Korai klasszicista. A főoltár képét Kontuly Béla festette 1953-ban.
Az 1944-ben elpusztult torony és sisakja Balázs István ácsmester tervei alapján és kivitelezésében újjáépült. A templom tornyának keresztjét Sőregi István bagi kisiparos készítette.
TURA Nagyboldogasszony templom A Váci Egyházmegyei Almanachban 1320-as évszámmal jelzik, hogy Turán a Mennybe fölvett Boldogasszony tiszteletére épült templom van. Azon vitatkoznak, hogy az 1331-es Pápai Tizedjegyzékben szereplő Jakab pap, Tura helység plébánosa volt-e, de a török időkből is említik az összeírások György pap nevét. Mindenesetre 1702-től állandó plébánosa van.
Templomát többször átépítették. Legutóbbi nagy átépítés, ami stílusát, jellegét egészen megváltoztatta, 1911-ben történt. Egyszerű, tágas nagy helység. 1972-ben alakították ki a II. Vatikáni Zsinat kívánta liturgikus teret, szembemiséző oltárt, ambót, és szentségházat, Dr. Nemcsics Antal egy. tanár tervei szerint. Az ő alkotása a szentély nagy Krisztus mozaik képe, és a keresztúti állomások csempére készített zománcképei is. 1983-1987-ig teljes belső és külső felújítás történt. Akkor kapta kazettás mennyezetét, a magyar szentjeinket is ábrázoló színes üvegablakokat, díszes világítást. A tervezője Dr. Kákonyi Asztrik ferences festőművész volt.
Templomát többször átépítették. Legutóbbi nagy átépítés, ami stílusát, jellegét egészen megváltoztatta, 1911-ben történt. Egyszerű, tágas nagy helység. 1972-ben alakították ki a II. Vatikáni Zsinat kívánta liturgikus teret, szembemiséző oltárt, ambót, és szentségházat, Dr. Nemcsics Antal egy. tanár tervei szerint. Az ő alkotása a szentély nagy Krisztus mozaik képe, és a keresztúti állomások csempére készített zománcképei is. 1983-1987-ig teljes belső és külső felújítás történt. Akkor kapta kazettás mennyezetét, a magyar szentjeinket is ábrázoló színes üvegablakokat, díszes világítást. A tervezője Dr. Kákonyi Asztrik ferences festőművész volt.
Aszód-Kartal
Kápolna a Javítóintézetben
ASZÓD Szentháromság-templom
Az Aszódi Római Katolikus Egyházközség a Váci Egyházmegyéhez, azon belül a Hatvani Esperesi Kerülethez tartozik. A török pusztítást megelőzően létezett már templom Aszód-Szentkereszten, melynek romjait feltárták, majd újra betemették. A török pusztítás után a szomszédos Bag leányegyháza (filiája) lett Aszód. A ma is látható és működő templomot 1750-ben szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. A váci püspök és káptalan 400 forintot adott a templomépítésre, gróf Grassalkovich Antal földesúr, aki a bagi egyházköség kegyura volt, téglát adott az építéshez. Pest megye 150 forintot valamint magánszemélyek tehetségük szerint adakoztak. A tornyot a plébános kérésére 1773-ban a Podmaniczky testvérek építették. 1901-ben felmerült a templom bővítésének gondolata, de meg is maradt gondolatnak. Ennek egyik oka lehet, hogy az aszódi Magyar Királyi Javító Intézet területén épült templom ebben az időben. Ez a templom ökumenikus jellegű volt és 1906 június 20-án szentelték fel. A kor építészeti stílusának megfelelően neogót stílusban építették, három hajós volt, és Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére szentelték fel. 1950-ig miséztek itt, illetve tartottak istentiszteleteket a protestánsok és zsidók. A szentmiséken, istentiszteleteken nemcsak a növendékek és az intézeti alkalmazottak, hanem a környéken lakó hívek is részt vettek. 1960-ban lerombolták ezt a már korábban használaton kívül helyezett templomot, a lerombolt templom tégláiból épült a szakorvosi rendelő.
KARTAL Szent Erzsébet templom
A római katolikus templom a falu főterén áll. 1865-ben épült, kora eklektikus stílusban.
KARTAL Szent Erzsébet templom A római katolikus templom a falu főterén áll. 1865-ben épült, kora eklektikus stílusban.
Őrbottyán
Vácbottyáni Péter és Pál apostolok-templom
A templom középtornyos formában épült 1763-ban.
A korábbi fatemplom helyett emelt barokk templom belsejét fiókos dongaboltozat fedi, barokk oltárok díszítik. A főoltár mögötti falkép újabb keletű.
Őrszentmiklósi Szent Miklós templom
A jelenlegi templomot gróf Grassalkovich Antal özvegye Klobusiczky Terézia építtette saját költségére. Alapkövét 1779 szeptemberében tették le.
1781. szeptember 2-án szentelték fel. Az oltár fölött Szent Miklós képe látható, melyet Pozsonyban szereztek be a felszentelés alkalmára.
Egyhajós, középtornyos copfstílusú templom barokk berendezéssel.
Fót
Kisalagi misézőhely
Szeplőtelen Fogantatás templom
Fót legnevezetesebb épülete az Ybl Miklós által tervezett, 1825-55 között épült romantikus stílusú, SZeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt római katolikus templom.
A település központjának és ezen belül a templomnak a tervezését a kor jeles építészére, Ybl Miklósra bízta Károlyi István. A korábbi templom átépítésével családja temetkezési helyét kívánta létrehozni. A Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt bazilikális templom a hatalmas altemplommal teljesen újonnan épült, mivel a régebbi templom részleges megtartása nem bizonyult volna eléggé nagyvonalúnak. Külső és belső terét igen gazdag motívumkincs jellemzi, ami román, arab, mór elemekből ötvöződik. A különböző anyagok (műmárvány, kerámia, kő, fa) harmonikus egységet alkotnak. Az égbeszökő tornyok és a gazdag, fonatos díszű bejárat után a belsőbe lépve megkapó látványt nyújt a magas, világos tér, amelyet aranyozott kazettás mennyezet zár le.
A főoltáron Carl Blaas oltárképét, a Szeplőtelen fogantatást láthatjuk. A szobrok Hans Gasser alkotásai, 1849-ből. A főoltárral szinte egybeolvadnak a Jézus életét ábrázoló freskók az apszis íves falán. A mellékoltárokon Szent Franciska és Szent György képei - szintén Carl Blaastól. Gazdag szobrászati díszítésével kiemelkedő munka az 1850-ben Rómából hozatott szószék.
A jobb oldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel a ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot.
Az altemplom egyszínű, hűvös kialakítása ellenére megkapó látványt nyújt. A finom pillérfők és a növényi ornamentika oldják a nyomott tér merevségét. Az oltárasztal oldalának márvány berakása Bianchini alkotása; az oltár feletti feltámadó Krisztus carrarai márványszobra pedig Pietro Teneraninak, Canova tanítványának műve, mint ahogyan a kriptateret leválasztó díszrács előtti szobrok is (Feltámadás angyala, Károlyi Erzsébet grófnő életnagyságú szobra). A díszes vasrács mögötti kriptatér nyitott oldalfülkéiben nyugszanak a Károlyiak, István gróf és családtagjai.
Csömör-Kerepes-Kistarcsa-Mogyoród
CSÖMÖR Szentháromság templom
A templom 1771-73 között épült. A Grassalkovich Antal kezdeményezésére épült barokk templom egyhajós, homlokzati tornyos. Az egyszerű külső szépen tagolt, plasztikus kialakítású belsőt takar. Szentély falfestése XVIII. századi barokk alkotás.
A II. világháborúban bombatalálat érte, felújítására az ötvenes években került sor.
Az országban egyedülálló szokás a minden évben, a liturgia keretében megtartandó virágszőnyeges úrnapi körmenet.
Kerepes 1402: már létezett. Templomát Szt. Miklós titulusra szentelték. 1690: néptelen. A tót telepesek a középkori falu mellett kezdtek építkezni. 1702: alapították újra. Grassalkovich kegyúr a templomot 1739: bővítették. 1907: villámcsapás érte, 1910-12: a faluban építették a mai Szt. Anna templomot. Orgonáját (1/10 m/r, op. 1820.)1912: a Rieger gyár építette. Harangjait az első világháború idején elrekvirálták. 1921: 95, 75, 65, 45 cm átmérővel. a Diósgyőri Acélgyár öntötte. Kegyura 1880: a korona. Anyanyelve 1880: szlovák, magyar. 1910: magyar, szlovák, német; 1940: magyar, szlovák, német.- Filiája: Szilasliget.
Misézőhely a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban
A Flór Ferenc Kórház megépülése előtt Pest megye területén csak néhány kis ágyszámú fekvőbeteg-intézet működött, ezért indokolttá vált egy új megyei egészségügyi intézmény létrehozása. Az építkezés 1976-ban kezdődött, a beruházás első részét, 1979. március 30-án adták át. A második, B épületben 1982. február 15. és 1983. május 3-a közt sorban nyíltak meg az újabb osztályok.
Jelenleg az intézmény 823 ággyal rendelkezik, és 851 dolgozója van, ebből 127 orvos és más diplomás. A kórház dolgozói gyakorlati tevékenységükkel, elméleti felkészültségükkel és tudományos munkájukkal országos és nemzetközi elismerést vívtak ki. A fentieket bizonyítja, hogy jelenleg is 12 kandidátusi fokozattal rendelkező orvos dolgozik. Az elmúlt 25 évben több száz tudományos dolgozatot írtak a kórházi munkatársak, még több előadást tartottak, ezek egy részét nemzetközi fórumokon. Ennek is köszönhető, hogy az intézmény 1995-ben "oktató kórház" minősítést kapott, s így a képzés, gyakorlata újabb, hatalmas lendületet vett. Ezt szolgálja a kórházban található orvosi könyvtár is, melynek dokumentumállománya 6000 kötet, a kutatás lehetőségét pedig 86 folyóirat, (melyből 21 külföldi) biztosítja.
2001-től a kórház az ISO 9001:2000 típusú szabvány szerinti minőségirányítási rendszert működtet fekvő és járóbeteg szakellátás területeken.
forrás: http://www.florhosp.hu/korhazunk.html
1990-es évektől tartanak hetente szentmisét a kórház első emeleti nagytanácstermében. Utána a miséző atya körbejárja a kórházat és felkeresi a fekvőbetegeket, kiszolgáltatva az igénylőknek a szentségeket.
A váci egyházmegye kórházlelkészi szolgálatot működtet 2004. június 28-tól, melynek keretében lelkigondozóink 2005. júniusától látogatják a kórházban fekvő betegeket, beszélgetnek velük, meghallgatják őket. Igény esetén lelkészt is hívnak a beteghez.
Maga a szolgálat nem is (csak) azt jelenti, hogy az önkéntesek mennek a betegekhez, hanem az a nagy újítás, hogy az egyházmegye által fizetett, főállású klinikai ill. kórházi lelkigondozók szolgálják segítő beszélgetéssel a betegeket, hozzátartozóikat és a dolgozóikat és az ő munkájukat segítik az önkéntesek.
KISTARCSA Rózsafüzér Királynője templom
Építésének kezdetét, idejét nem ismerjük, stílusjegyei alapján a X–XIII. század között emelték. A mai temető területén, alacsony dombon állt. Román stílusban épült, szentélyével kelet felé nézett (keletelés). Falait simára faragott kváderkövekből építették.
Viszonylag kis épület volt. Hajójának belső hossza körülbelül 7,4 méter (4 öl), szélessége körülbelül 3,7 méter (2, 5 öl). Szentélye félköríves záródású (apszis), a hajóval azonos szélességű volt. A szentély és a hajó találkozásánál diadalív emelkedett.
A templom minden bizonnyal erődítményi szerepet is betölthetett, erre utalnak vastag falai (60 cm) melyeket támpillérek erősítettek, valamint kerítő fala is. A török időkben romba dőlt. Az 1721-es Canonica Visitatio szerint falai még állottak, csak sekrestyéje és kerítő fala volt romos. 1880-ban bontották le, szerencsére Arányi Lajos festő, művészettörténész rajza megőrizte számunkra.
A mai templom
A rombadőlt középkori templom helyett, a mai templomot 1776-ban kezdték el építeni, jórészt a régi köveiből. 1778-ban a váci püspökség ajándékaként Veresegyházáról hoztak át egy harangot tornyába. Ezt a templomot újították fel 1880-ban teljes mértékben. 1913-óta önálló, azelőtt Kerepes filiája volt. (Asztalos István-Horváth Lajos GÖDÖLLŐ A RÁKOS ÉS A GALGA MENTE című könyve)
Az 1880-ban zajlott jelentős építkezésnek köszönhetjük a ma látható épületet. Az ekkoriban lebontott középkori romok köveit is beleépítették az új épületbe. Belső berendezése 1881-ben készült el, ebből mára csak az orgona maradt meg, sajnos a szószék és a régi fa oltár elveszett. Az 1940-es években kicserélték a berendezését, 1949-ben pedig Istókovits Kálmán festőművész freskókkal díszítette a szentélyt az oltárkép két oldalán. A mennyezeti képeket és az oldalfalak díszítőfestését Takács József mezőkövesdi festőművész készítette 1959-1960 között
Egyetlen homlokzati középtornya van. Félköríves záródású kapuját zárókő díszíti és két oldalán egyszerű fejezetű lizénapár keretezi. Oldalfalain csekély mélységű szoborfülkék találhatóak. A falakat kettős főpárkány zárja. A homlokzatot egyenes oromfalak koronázzák, melyeket középen timpanon szakít meg. A tornyon négyszögű ablak mélyített tükörmezőben, párkány, majd félköríves záródású ablak zárókővel váltakozik. Kettős, egyszerű fejezetű lizénapárok emelkednek a felső toronyemelet sarkain, melyek fölött párkány, óra helye és kis timpanon található. A tornyot barokk, hagymás vonalú fémfedésű sisak zárja. Oldalt toronykórus van. Az oldalhomlokzatokat 1 karzatablak, 3 hajóablak és a szentély ablaka tagolja, melyek félköríves lezárásúak. A szentély egyenes záródású, melyhez sekrestye csatlakozik.
Belső terek:
Belső tere három részre oszlik: kórus, majd három boltszakaszos hajó, végül ehhez csatlakozik diadalív és szűkület nélkül az ugyanolyan széles szentély. A belső tereket csehsüveg boltozat fedi.
Kálváriajelenet festmény (a sekrestyében)
Sötét tónusú olajfestmény a hagyományos kálváriaábrázolás látható rajta. Sherber H. festette 1944-ben. A keresztre feszített Jézust jobbról Szent János apostol, balról Szűz Mária fogja közre.
Keresztelőmedence
Talapzata újabb, medencéje viszont barokk stílusú. Valószínűleg a régi barokk templom egyetlen megmaradt berendezési tárgya az oltárkép mellett. Fedele fém, melyet korinthoszi oszlopfők és növényi indák díszítenek. Fedelének csúcsán régebben Jézus megkeresztelkedésének fából faragott, festett szoborcsoportja állt. Ma egy talpas feszület található a helyén.
A húsvéti gyertyatartóval és a szembemiséző oltár gyertyatartóival szintén az 1940-es évek felújítása gazdagította templomunk berendezését. Mindegyik aranyozott kovácsoltvas munka. A húsvéti gyertyatartó szárán modern stílusú, a feltámadt Krisztust ábrázoló dombormű látható.
MOGYORÓD Szent Mihály főangyal-templom
A magaslaton álló templom 1749-ben épült, Althan Mihály váci püspök költségén. Építéséhez a középkori monostor köveit is felhasználták.
A középtornyos templomot a XX. század elején keresztkupolával bővítették, szecessziós stílusban. A főoltáron eredetileg Guido Reni Szent Mihály képének másolata volt (jelenleg a plébániaépületben látható), később Bebo Károly Szent Mihály-szobra került a helyére.
Viszonylag kis épület volt. Hajójának belső hossza körülbelül 7,4 méter (4 öl), szélessége körülbelül 3,7 méter (2, 5 öl). Szentélye félköríves záródású (apszis), a hajóval azonos szélességű volt. A szentély és a hajó találkozásánál diadalív emelkedett.
A templom minden bizonnyal erődítményi szerepet is betölthetett, erre utalnak vastag falai (60 cm) melyeket támpillérek erősítettek, valamint kerítő fala is. A török időkben romba dőlt. Az 1721-es Canonica Visitatio szerint falai még állottak, csak sekrestyéje és kerítő fala volt romos. 1880-ban bontották le, szerencsére Arányi Lajos festő, művészettörténész rajza megőrizte számunkra.
A mai templom
A rombadőlt középkori templom helyett, a mai templomot 1776-ban kezdték el építeni, jórészt a régi köveiből. 1778-ban a váci püspökség ajándékaként Veresegyházáról hoztak át egy harangot tornyába. Ezt a templomot újították fel 1880-ban teljes mértékben. 1913-óta önálló, azelőtt Kerepes filiája volt. (Asztalos István-Horváth Lajos GÖDÖLLŐ A RÁKOS ÉS A GALGA MENTE című könyve)
Az 1880-ban zajlott jelentős építkezésnek köszönhetjük a ma látható épületet. Az ekkoriban lebontott középkori romok köveit is beleépítették az új épületbe. Belső berendezése 1881-ben készült el, ebből mára csak az orgona maradt meg, sajnos a szószék és a régi fa oltár elveszett. Az 1940-es években kicserélték a berendezését, 1949-ben pedig Istókovits Kálmán festőművész freskókkal díszítette a szentélyt az oltárkép két oldalán. A mennyezeti képeket és az oldalfalak díszítőfestését Takács József mezőkövesdi festőművész készítette 1959-1960 között
Egyetlen homlokzati középtornya van. Félköríves záródású kapuját zárókő díszíti és két oldalán egyszerű fejezetű lizénapár keretezi. Oldalfalain csekély mélységű szoborfülkék találhatóak. A falakat kettős főpárkány zárja. A homlokzatot egyenes oromfalak koronázzák, melyeket középen timpanon szakít meg. A tornyon négyszögű ablak mélyített tükörmezőben, párkány, majd félköríves záródású ablak zárókővel váltakozik. Kettős, egyszerű fejezetű lizénapárok emelkednek a felső toronyemelet sarkain, melyek fölött párkány, óra helye és kis timpanon található. A tornyot barokk, hagymás vonalú fémfedésű sisak zárja. Oldalt toronykórus van. Az oldalhomlokzatokat 1 karzatablak, 3 hajóablak és a szentély ablaka tagolja, melyek félköríves lezárásúak. A szentély egyenes záródású, melyhez sekrestye csatlakozik.
Belső terek:
Belső tere három részre oszlik: kórus, majd három boltszakaszos hajó, végül ehhez csatlakozik diadalív és szűkület nélkül az ugyanolyan széles szentély. A belső tereket csehsüveg boltozat fedi.
Kálváriajelenet festmény (a sekrestyében)
Sötét tónusú olajfestmény a hagyományos kálváriaábrázolás látható rajta. Sherber H. festette 1944-ben. A keresztre feszített Jézust jobbról Szent János apostol, balról Szűz Mária fogja közre.
Keresztelőmedence
Talapzata újabb, medencéje viszont barokk stílusú. Valószínűleg a régi barokk templom egyetlen megmaradt berendezési tárgya az oltárkép mellett. Fedele fém, melyet korinthoszi oszlopfők és növényi indák díszítenek. Fedelének csúcsán régebben Jézus megkeresztelkedésének fából faragott, festett szoborcsoportja állt. Ma egy talpas feszület található a helyén.
A húsvéti gyertyatartóval és a szembemiséző oltár gyertyatartóival szintén az 1940-es évek felújítása gazdagította templomunk berendezését. Mindegyik aranyozott kovácsoltvas munka. A húsvéti gyertyatartó szárán modern stílusú, a feltámadt Krisztust ábrázoló dombormű látható.
MOGYORÓD Szent Mihály főangyal-templom A magaslaton álló templom 1749-ben épült, Althan Mihály váci püspök költségén. Építéséhez a középkori monostor köveit is felhasználták.
A középtornyos templomot a XX. század elején keresztkupolával bővítették, szecessziós stílusban. A főoltáron eredetileg Guido Reni Szent Mihály képének másolata volt (jelenleg a plébániaépületben látható), később Bebo Károly Szent Mihály-szobra került a helyére.
Göd
Göd-Újtelepi Bócsai Jézus Szíve-kápolna 
Felsőgödi Jézus Szíve-templom
A törökdúlás első harmadában elpusztult a virágzó falu, kör alaprajzú templomával együtt. A reformkorban a Madách családtól Grassalkowich Antal szerezte meg a birtokot, majd bérbe adta Mayerffy Ferencnek, akinek nevéhez fűződik az első magyar feliratú harang is, amit a teljes Habsburg elnyomás idején, 1805-ben öntetett ki "Göd tágas pusztája" részére. Ez a harang látható Göd címerében is. 1906-tól kezdve, amikor a helybéli földbirtokosok birtokaik egy részét parcellázták, a lakosság gyors ütemben növekedett, ekkor két közigazgatási egység jött létre Felsőgöd (1914) és Alsógöd (1921).
Ebben az időben vált egyházi körökben fogalommá templomot építeni „felsőgödi módon”. A szervezői munka nyomán nemcsak a tervek készültek ingyen, hanem az építéshez szükséges pénz nagy részét is Bozóky Gyula gyűjtötte össze adományokból, a hazai és a világ számos püspökségéhez és egyházi intézményeihez címzett több száz levele, valamint személyes ismeretsége révén.
Templomunk a román stílus jegyeinek felhasználásával készült- ez a legszerényebb, legegyszerűbb stílus a neoirányzatok közül – ebben az esetben is a takarékosság volt a legfőbb szempont.
A kezdeti tervek fedezet hiányában még inkább leegyszerűsödtek, így maradt el a főhajó kőboltozata, helyére fafödémes síkmennyezet került. A torony tetejének dőlésszöge is alacsonyabb lett a végső terveken.
A templom tervezése során merült fel az oldalhajó gondolata is, mely később nagyon praktikusnak mutatkozott. Templomunk egyszerre viseli magán a román (a rozetta, a lőrésszerű ablakok, oldalhajók, boltív motívumok), és az észak-itáliai ókeresztény templomok (síkmennyezet, lapos lejtésű tetők, a boltíves előtér, különálló harangtorony) jellegét.
Anyagi okokból akkor nem került tervezésre az északi oldalon lévő oldalhajó, és a templomhoz kapcsolódó plébánia. A plébánia épülete 1927-28-ban, az oldalhajó, pedig 2004-2005-ben Ország Tibor plébános irányításával - szintén a hívek összefogásából fakadóan - megépült, egységessé, befejezetté téve az immár háromhajós templom építését.
A templom-belső díszítése az idők során, több átalakításon esett át. Idővel elkerültek a falról az eredeti freskók, és a szembemiséző oltár létesítése is átalakította a szentély belső részét. A Templom keresztúti stációit, melyet még Bozóky Gyula készíttette 1924-ben Pécsen a Zsolnay-gyárban levették a falakról. Sajnos a jelenlegi feltalálási helye ismeretlen.
A Pieta szobrunk Tóth István szobrászművész alkotása, mely a nagyváradi „Barátok templománál” elhelyezett kőszobor első gipsz öntvénye. A restaurálást Fügedi Richárd szobrászművész végezte.
Az utolsó lényeges átalakítás a Mária-kápolnához kapcsolódóan a belső tér felújítása volt, amelynek során a Lourdes-forrás vizében megmerített különleges Mária-szobrunk elnyerte méltó helyét az új kápolnában.
A templombelső tekintetében említést érdemel még az új fémlemezből készült keresztút (T. Gy. és F. S. munkája), a festett ólomkiöntéses üvegablakok (Panka József munkája), amelyek a magyar szenteknek és a templomépítés összefogásának állítanak emléket. A főhajó Jézus Szent Szívét ábrázoló üvegablakát maga Bozóky Gyula tervezte. Itt jegyezzük meg, hogy templomépítőnk képzőművészeti, imakönyv írói valamint úti élmény leírásai is jelentősek. (pl.: a Szentföld lelke I..-II.) A Mária-kápolnában található üvegablakok a Szűzanya hétfájdalmát örökítik meg (Fecske Orsolya szociális nővér munkája) a faoltár és intarziaképek Tóth Sándor és a Piarista Szakiskola alkotása.
Megújult az eredeti cementburkolatú padlónk is, világosabbá téve az egész templom-belsőt. Az oldalkápolnában kialakításra került egy, a templomtértől üvegfallal leválasztott babaszoba. Elkészült a templom korszerű belső világítása és hangosítása, valamint a külső díszvilágítás 1. üteme. A 2. ütem, terveink szerint 2009. szeptember 14.-re, templomunk 85. évfordulójára készül el. A munkálatokat a Bozóky Gyula alapítvány koordinálja,
Az Actio Catholica keretében 1946-tól 1951-ig lelkigyakorlatos ház is volt Felsőgödön, melyet Fényi Ottó premontrei kanonok vezetett.
Írta: Czikó Miklós
Kápolna a Piarista Iskolában
Alsógödi Szent István király-templom
Az alsógödi és felsőgödi egyházközség összetartoztak 1945-ig. Alig múlt el a háború, az alsógödiek kérésére az akkori váci püspök engedélyével új plébánia alakult. Addig a felsőgödi egyház filiája volt. Egy fiatal pap jött ide, Nagy László, aki aztán évtizedekig szolgált itt, és 1994-ben a város első díszpolgára lett. A gödiek jól ismerték László atya édesanyját is, akinek öt fia közül három szolgált papként a Váci Egyházmegyében, egyikük - Árpád - éppen Gödön, mielőtt Lászlót kinevezték volna Alsógödre.
Akkor még egy romos kis templom várta és lelkes hívek. Nagy buzgósággal kezdett munkához, rendbehozta a templomot. A templom nagyon kicsi volt. Meg kellett nagyobbítani, de ehhez pénz kellett!
Megkezdődött a gyűjtés, közben sikerült plébániát és egyházközségi otthont szerezni. László atya szervezett egy lelkes színjátszó csoportot, és színdarabokat adtak elő a templom javára. Különösen nagy sikere volt az ,,Abbé'' című darabnak, amely a ,,Gyónási titok áldozata'' című könyv színpadi változata volt. Megvettek egy romos villát s ennek a téglájából kezdték az építkezést. A község apraja-nagyja segített, tisztítottuk, hordtuk a téglát. Az 1948-ik év nyarán felszentelték az új, megnagyobbított templomot. Azután az új templomot új tárgyakkal gazdagították. Amikor feloszlatták a szerzetesrendeket, egy pesti zárdakápolnából szobrokat és egyéb berendezési tárgyakat kaptunk.
Később egy harangra kezdtünk gyűjteni. Nem csak pénzt, hanem például rezet, bronzot is gyűjtöttünk. A harangot 1958-ban szentelték. Közben a Rákosi rendszer szorításában éltünk. Az évek múltak, jött a forradalom. Minden nap imádkoztunk a hazáért. A II. Vatikáni Zsinat változásokat hozott. Megváltozott a liturgia nyelve. Szembemiséző oltár készült a régi helyett. Megszűnt az áldoztatórács, újabb berendezésekre volt szükség. Készült egy oltárkép és egy freskó is, ami Szent Istvánt ábrázolja, ahogy felajánlja koronáját a Szűzanyának.
Sok minden történt lelki téren is. Minden év szeptemberében gyalog zarándokoltunk Vácra a Hétkápolnához. A pap a ministránsokkal egyházi ruhában, a hívek seregével végig imádkozva és énekelve tette meg az utat. Minden évben volt lelkigyakorlat. Az alsógödi egyház több új papot adott.
Közben az évek teltek, László atya sajnos megöregedett. Szerencsére jött segítség: egy szintén idős pap, Furiákovics Miklós atya.
A rendszerváltást követően gyakoribbá vált a templombajárás. Sokan léptek rá a damaszkuszi útra, akik addig állásféltésből nem jártak templomba. A két idős atya három szentmiséjén csaknem megtelt a templom.
1993 április 30-án éjszaka egy 19 éves gödi fiatal betört a templomba (ez volt két éven belül az ötödik betörés) s miután nem talált pénzt a perselyekben, bosszúból a miseruhákat és misekönyveket a sekrestye közepébe rakva felgyújtotta a templomot. A templom kiégett, használhatatlanná vált. Süveges István felsőgödi plébános atya és Hantos László polgármester úgy döntöttek, hogy a szentmisék a Huzella Tivadar Általános Iskola tornatermében, majd később a Piarista Szakmunkásképző Iskola ebédlőjében lesznek.
1993 április 30-án éjszaka egy 19 éves gödi fiatal betört a templomba (ez volt két éven belül az ötödik betörés) s miután nem talált pénzt a perselyekben, bosszúból a miseruhákat és misekönyveket a sekrestye közepébe rakva felgyújtotta a templomot. A templom kiégett, használhatatlanná vált. Süveges István felsőgödi plébános atya és Hantos László polgármester úgy döntöttek, hogy a szentmisék a Huzella Tivadar Általános Iskola tornatermében, majd később a Piarista Szakmunkásképző Iskola ebédlőjében lesznek.
Két alkalommal öt fős küldöttség járt a váci püspök atyánál, aki 1993 nyarán plébániai kormányzónak nevezte ki Burger Ferenc atyát, és nyugállományba helyezte Nagy László plébánost, megbízva őt kisegítő lelkészi teendőkkel. Furiákovics Miklós atya kisegítő lelkész nyugdíjas plébános Dunakeszire és Fótra távozott.
1993-ban megalakult előbb a templomgondnokság, majd újjáalakult az egyházi képviselőtestület Bednárik László vezetésével. Ugyanebben az évben renováltuk a plébánia épületét. Horváth Zoltán építészmérnök megbízást kap az új templom terveinek elkészítésére. Megkezdődik a templomromok eltakarítása, amely átnyúlik a 94-es esztendőre. A hívek egy kis csoportja Budapesten a Ferenciek terén 1993 és 1994 nyarán pénzt gyűjt a templom felépítésére. 1994-ben az alsógödi gyerekek elsőáldozása Dunakeszin történt meg, 27 fővel. Ez évben augusztus 1-től Szabó József felsőgödi plébános látja el oldallagosan az alsógödi hívek szolgálatát, mert Burger Ferencet a püspök úr elhelyezte. 1995 áprilistól júliusig Ország Tibor nógrádi plébános kap megbízást a templom építésére. 1995 május 30-án a Hód Kft elkezdi a templom építését. Ország Tibor 1995 július elsejével felsőgödi plébánosi megbízást kap, Alsógöd oldallagos ellátására is. A templomromok eltávolítását a hívek végzik, szállítóeszközről térítésmentesen a gödi önkormányzat és a Váci Vízmű gondoskodik. A templom felépítésének költségét a hívek adományai, három egyházmegyei gyűjtés, külföldi adományok, és egyházmegyén kívüli plébániák valamint Keszthelyi Ferenc püspök úr adománya és a biztosítótól kapott kárösszeg fedezte. A templom építése 40 millió forintba került. 1995 decembertől 1997 decemberig új képviselőtestület működik Bea István vezetésével. A templom felszentelésére 1996 augusztus 20-án került sor.
1993-ban megalakult előbb a templomgondnokság, majd újjáalakult az egyházi képviselőtestület Bednárik László vezetésével. Ugyanebben az évben renováltuk a plébánia épületét. Horváth Zoltán építészmérnök megbízást kap az új templom terveinek elkészítésére. Megkezdődik a templomromok eltakarítása, amely átnyúlik a 94-es esztendőre. A hívek egy kis csoportja Budapesten a Ferenciek terén 1993 és 1994 nyarán pénzt gyűjt a templom felépítésére. 1994-ben az alsógödi gyerekek elsőáldozása Dunakeszin történt meg, 27 fővel. Ez évben augusztus 1-től Szabó József felsőgödi plébános látja el oldallagosan az alsógödi hívek szolgálatát, mert Burger Ferencet a püspök úr elhelyezte. 1995 áprilistól júliusig Ország Tibor nógrádi plébános kap megbízást a templom építésére. 1995 május 30-án a Hód Kft elkezdi a templom építését. Ország Tibor 1995 július elsejével felsőgödi plébánosi megbízást kap, Alsógöd oldallagos ellátására is. A templomromok eltávolítását a hívek végzik, szállítóeszközről térítésmentesen a gödi önkormányzat és a Váci Vízmű gondoskodik. A templom felépítésének költségét a hívek adományai, három egyházmegyei gyűjtés, külföldi adományok, és egyházmegyén kívüli plébániák valamint Keszthelyi Ferenc püspök úr adománya és a biztosítótól kapott kárösszeg fedezte. A templom építése 40 millió forintba került. 1995 decembertől 1997 decemberig új képviselőtestület működik Bea István vezetésével. A templom felszentelésére 1996 augusztus 20-án került sor.
1997-ben megkezdődik a torony és a templom mögötti urnafal építése, valamint a templom secco festése. A secco a templom patrónusát Szent István királyt, a Szűzanyát, magyar szenteket, boldogokat és tiszeletreméltókat ábrázol. Fecske Orsolya művésznő munkája. A torony 16 millió forintba került. Három harangja van, a legnagyobbat Svájcból kaptuk. 1998 augusztus 20-án Keszthelyi Ferenc püspük úr áldotta meg a tornyot, az urnafalat és a seccot. 1997 decembertől 2000 decemberig új képviselőtestület kap megbízást, Faragó László doktor úr vezetésével.
2001-ben eladtuk a régi plébánia épületét. 2001-2002-ben új plébánia épült a torony mellett. Ezt is Horváth Zoltán tervezte. A kivitelezést a Hód Kft a hívek társadalmi munkájával végezte. Az urnafal kizárólagosan a hívek társadalmi munkájával épült. A plébánia építési költsége 50 millió forint. Az összeget a régi plébánia eladása, pályázat útján elnyert pénz a hívek adományai, téglajegyek, önkormányzati támogatás és a püspök atya adománya biztosították. 2000 decemberében a régi képviselőtestület mandátumát meghosszabították 2003 decemberéig.
1993-ban megkezdődött a Szent István Alapítvány szervezése, amely 2000-től közhasznú alapítványként működik. Mind a templom, mind a torony és plébánia építésének költségeihez hozzájárultak a templomban rendezett hangversenyek bevételei. 1999-ben új elektromos orgonát vettünk, és elkészült a templom fűtése is.
Az új plébániát 2002 augusztus 20-án szentelték fel.
A plébánia területén 1994 óta működik a Caritas, van ifjúsági hittan, Házas Hétvége, cserkészet, plébániai hittan, család csoport, bibliaóra. Rendszeres programok minden évben: húsvéti lelkigyakorlat, ökumenikus imahét, a képviselőtestületi tagok részére évente egy-egy lelkinap, jegyesoktatás, felnőtt hittan, elsőáldozás. Bérmálás 1996 óta két alkalommal volt.
Iskolai hitoktatást minden évfolyamon heti két órában tart Kovácsné Éva hitoktatónő. Ifjúsági énekkar működik 1996 óta. A Caritas minden évben tavasszal és ősszel gulyásebédet rendez a plébánia kertjében. Az alsó- és felsőgödi egyházközség immár hagyományos közös rendezvénye a játékos sportversenyekkel tartott majális.
A millineum évét 2000-ben havonta tartott hangversenysorozattal ünnepeltük. 2002 szeptemberétől minden hónapban neves előadókkal előadássorozat zajlik.
Iskolai hitoktatást minden évfolyamon heti két órában tart Kovácsné Éva hitoktatónő. Ifjúsági énekkar működik 1996 óta. A Caritas minden évben tavasszal és ősszel gulyásebédet rendez a plébánia kertjében. Az alsó- és felsőgödi egyházközség immár hagyományos közös rendezvénye a játékos sportversenyekkel tartott majális.
A millineum évét 2000-ben havonta tartott hangversenysorozattal ünnepeltük. 2002 szeptemberétől minden hónapban neves előadókkal előadássorozat zajlik.
Évente volt zarándoklat: Lourdba, Fatimába, Torinóba, Máriaremetére, Mátraverebélyre, Máriapócsra. Hagyomány a szeptemberi gyalogos zarándoklat a Vác Hétkápolna búcsújáróhelyre.
A templomteret városunk első díszpolgáráról, az időközben elhunyt Nagy László c. esperes plébánosról nevezte el az önkormányzat képviselőtestülete.
Írta Dékány Erzsébet és Dr. Faragó László
Dunakeszi
Dunakeszi-Gyártelepi Jézus Szíve templom
A Dunakeszi vagongyárat az első világháború alatt kezdték építeni “Magyar Királyi Államvasutak Dunakeszi Főműhelye” megnevezéssel. Trianon elcsatolta Érsekújvárt és Sátoraljaújhely egy részét az ottani főműhelyekkel, így vált sürgetővé itteni felépítése. Dolgozóinak nagy részét is ide telepítették, így a főműhellyel együtt lakóházak építése is feladattá vált.
Elsőként az u.n. “Körönd” épületei készültek el 1923-ra. Mivel a dolgozók száma egyre növekedett, így a lakások számát is növelni kellett. Az akkori Dunakeszi falu őslakossága nem szívesen fogadta – mint a földművelő nép – a “gyütt-ment” gyári dolgozókat. Így lélekben is és fizikálisan is távol maradtak egymástól. A falu akkori határa a régi temetőnél volt. Kapcsolatot egymással nem is tartottak. A gyártelep lakói így fokról-fokra kialakították a maguk önálló világát. A gyár akkori műhelyfőnöke, Lányi Ferenc, mindezek tudatában, mindent megtett, hogy az itt lakók otthonosan érezzék magukat. Felépült az iskola 3 tanteremmel, alagsorában tornateremmel. A tornaterem úgy készült, hogy egyben kápolna is volt. Templom építése is komoly tervük volt, ezért orgonát is építettek a helységbe. A luwigsburgi Walcker gyár építette és a Jelos Marczell Endre orgonagyára telepítette az orgonát egyelőre az iskola - kápolnába, 1928-ban. Harangokat is készítettek, szintén ismertnevű harangöntővel - éspedig egy 51 cm-es és egy 41 cm-es átmérőjűt, melyeket Slezák László aranykoszorús mester készített. Ezeket az iskola udvarán felállított haranglábban helyezték el. Általában Lányi Ferenc mindent megtett, hogy az új település vallási élete biztosított legyen. Abba az iskolakápolnába meghívta magát az akkor bíborost, Szerédi Jusztirián esztergomi hercegprímást és gondoskodott Pestről ide kijáró lelkipásztorokról is. Később a váci püspök, melyhez a terület tartozik a faluból küldött lelkipásztorokat, akik a gyár épületeiben kaptak lelkészlakást. Később megalakították a Templomépítő Egyesületet és szorgalmasan gyűjtögették a templomépítéshez szükséges anyagiakat, a gyárban pedig a hozzáértő, ügyes mesterek számtalan dolgot készítettek el a közben megkezdett épülethez. Kerényi Béla volt a Bizottság ügyvezetője és Pázmándi István okl. építészmérnök egyet. adjunktus tervezte meg és volt kivitelezője is és a gyár dolgozói készítették el a tető vasszerkezetét, úgyszintén a toronyét is. A templom belső falait és mennyezetét Csetényi Antal okl. iparművész tervei alapján és közreműködésével ugyancsak a gyár dolgozói készítették el. Áthozták az orgonát az iskolából, Marczell Endre építette be. A harangokat pedig most már a templom főbejárati ajtajánál helyezték el, az iskolából áthozott haranglábbal együtt.
1944-re a templom elkészült és azon év június 29-én az akkori váci püspök, Dr. Pétery József szentelte fel, a sajnálatos bombázások miatt a reggeli órákban. Azonban sem a templomért sokat fáradozott Lányi Ferenc, sem a hívek nem sokáig örülhettek a szép új templomnak, mert Vác irányából belövés érte a templom falát és a tornyot is. A gyár dolgozói azonban az okozott károkat helyrehozták, s bár a belövéseknek még máig is látható nyomai vannak – a templom és annak berendezései fokról-fokra szépült és lett teljessé. Elkészült az egész falat betöltő, vászonra festett főoltárkép. Alkotója Keszthelyről Károly Gyula festőművész volt, az akkori lelkész Fehér Zoltán megrendelése alapján. A templom belső, fából készült berendezési tárgyait, így a padokat is Csizmadia Károly faszobrász irányításával már előbb ugyancsak a gyár szakmabéli dolgozói készítették. Az elektromos berendezéseket id. Bozsó Sándor irányításával és közreműködésével szintén a gyár dolgozói csinálták meg az építés során. Ezután a háborút követő idők során - érthetően – mind dolgozói a gyárnak, mind hozzátartozóik nagy fokban elidegenedtek attól a templomtól is, melyet maguk, illetve elődeik építettek oly nagy készséggel. Azonban egyházhű emberek a későbbiekben is bőven akadtak, főleg az akkor már a gyárhoz nem tartozó családok is egyre növekvő számban kezdték a környéket benépesíteni és a később előadódó feladatokhoz – mind anyagi mind két-kezükkel segítséget nyújtani. Ebben különösképpen kitűnt Bazsó Sándor két fia, akik közül Bazsó Zoltán főmérnök ma is világi elnöke az egyházközségnek. 25 évvel később a tetőt át kellett palázni, a toronysisakot már előbb is kétszer át kellett festetni, a csatornákkal együtt. 1980-ban pedig a templom külső falait kellett teljesen felújítani. Még 1967-ben a harangokat felvittük a toronyba az eredeti vasállványzattal együtt és ezzel egy-időben automatikus és elektromos működtetésre alakítottuk át. Mivel a templom ablakai számtalan rongálásnak voltak kitéve törhetetlen fémszálas polyeszterrel cseréltük ki valamennyi ablakot, mely ugyancsak jelentős kiadást jelentett. Mikor az iskolában nem volt lehetőség hittanórák megtartására, ehhez a feladathoz a sekrestye kevésnek bizonyult, ezért a templomon belül a hátsó részt üvegfallal választottuk le és azzal egy hittantermet is nyertünk és magát a templomot is zártabbá alakítottuk. 1984-ben pedig hőtárolós kályhákkal megoldottuk a templom és sekrestye fűtését, két évvel előbb elkészítettük a templom hangerősítését, hangszórókat, hangerősítőt, s mikrofonokat beszerezve. Miután az ifjúsággal történő foglalkozás egyre intenzívebbé válhatott, nagyszámú csoportjaink részére először béreltük a Gárdonyi Szakiskola diákotthonának helységeit, később pedig 1994-ben számtalan engedély beszerzése után hozzáfoghattunk a templom Pest felőli oldalán történt bővítéshez. A templom tere a MÁV tulajdona volt, így a bővítéshez is az ő engedélyük is kellett, az építéshez különben is fontos, számtalan engedélyeken kívül. Végül 1996-ban sikerült az épületrész felépítése, mely ugyancsak 62 m2 területű, de három szintes és benne 3 nagy helység, plusz kiszolgáló helységek is készültek. Ehhez is és már máskor is jelentős összeget kaptunk a város Önkormányzatától. Jelenleg orgonánk átépítése van folyamatban, ugyanis a félig pneumatikus, félig elektronikus orgona tűzveszélyessé vált. Ehhez alapítványt is létesítettünk, mivel ennek felújítása, illetve átépítése erőinket meghaladja. A rövid kronológiához még az is hozzátartozik, hogy az utolsó 10 évben kétszer is történt betörés a templomba, s ezek során nemcsak jelentős rongálások történtek, hanem felszerelési, berendezési tárgyainkban, valamint értékes kegyszereinkben is jelentős veszteség ért bennünket, mivel az ellopott tárgyaknak csak kisebb értékű része került vissza templomi felszereléseink közül.
Lovagegyleti Nepomuki Szent János kápolna1906-ban készült el a lovásztelepi kis templom. Három grófi család, a Cziráky, az Almássy és a Pejacsevich 200.000 koronás alapítvánnyal teremtették meg a templomépítés anyagi fedezetét. E családok három fiatalon elhunyt tagjuk emlékére építtették a Nepomuki Szent János nevére szentelt kápolnát. A fiatalok emlékét két márványtábla is őrzi.
"Örök emlékül szeretett unokámnak, Beniczky Istvánnak és nejének, Waldeck Valéria grófnőnek, akik meghaltak 1900. szeptember 14-én Singapoore közelében a tengerben, 26 és 23 éves korukban."
Az emléktáblát özv. Gróf Almássy Kálmánné állíttatta. (A kápolna jobb oldalán.)
"Legkedvesebb leányom, Cziráki Johanna emlékére, aki 1900. július 10-én 21 éves korában gróf Pejacsevich Alberttal szentségi házasságot kötött, s 1901. március 16-án az örök hazába költözött."
Az emléktáblát a gyászoló édesanya, Czirákiné Gróf Almássy Erzsébet állíttatta. (A kápolna bal oldalán.)
1952. szeptember 8-án azonban rendkívül súlyos csapás érte a Kápolnát. Tőszomszédságában úgynevezett nyári istállók, valójában titkos fegyverraktárak voltak. Ezek reggel 1/2 7-kor kaptak lángra, s 3/4 8 -kor rázkódtatta meg a községet a hatalmas detonáció, s ezek kora délutánig ismétlődtek, felrobbantak a raktárak. a Kápolna mennyezete beszakadt, ablakai mind elpusztultak. A belső berendezések súlyosan megrongálódtak. A Kápolnát és a paplakot nem csupán a tűz és a robbanás, de vandál kezek is tönkre tették. A plébános, Dr. Vass Gyula sok zaklatásnak volt kitéve, vele lakó rokonai nem csupán értékeiket veszítették el a robbanás következtében, de szabadságukat is, a Hortobágyra száműzték őket.
A "Historia domus" tanúsága szerint Dr. Vass Gyula plébános rendkívül nagy lelki erővel viselte az eseményeket.
2001-ben és 2002-ben a Kultúrális Örökség Minisztériumnak, a Szociális és Családügyi Minisztériumnak, valamint a Széchenyi Terv pályázatainak a támogatásával sikerült felújítani a Plébániát és a Kápolnát. A hívek adományaiból pedig színes üvegablakok és a bejárat fölé gyönyörű mozaik (Tölg-Molnár Zoltán és Bráda Tibor alkotása) készült. Egyúttal egy közösségi terem is kialakításra került a plébánia épületében.
Alagi Szent Imre templom 1929. december 17-ei keltezéssel küldtek az alagi hívek és lelkipásztoruk, Csík József levelet a váci püspöknek, amiben azt kérik, hogy "a hívek lelki szükségletének jobb ellátására, valamint kulturális és hazafias szempontokból" önálló egyházközséggé váljanak, s templom, valamint plébánia ház építésére engedélyt kapjanak.
1930. február 19-én érkezett meg a főpásztor jóváhagyása. Május 13-án megalakult az első önálló képviselőtestületi tanács és a templomépítő bizottság. Megkezdődik az adományok felajánlása is a létesülendő templom számára. Gutai János, Hitch György, Kaposi József, Kleiszner Rezső, Pretzner Imre, Petanovits József, Szigeti Nándor, Szahlender Béla és Csík József az első adományozók, fejenként 500 és 3200 pengő közötti összeggel.
1931. május 5-én a templom építéséhez szükséges 1373 négyszögöl kiterjedésű telket a község központjában 12.830 pengőért megvásárolták.
Az építendő templom neve 1931-ben magától adódott: Szent Imre halálának 900. évfordulója volt. 1935. szeptember 1-jén Dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint, 60.000 pengő költségvetéssel megindult a templomépítés. A tervező a XII. század stílusában, neoromán külsőt és ókeresztény bazilika belső tervezett. A kivitelező vitéz Kapuvár Gusztáv építész mérnök lett. A templom hossza: 37 és fél méter, szélessége: 11,40 méter, belső magassága: 8 méter. Az építéshez szüksége terméskövet Üröm községből szállították. A Magyar Lovaregylet 250 köbméter dunai kavicsot adott és az építés területére bevezetett vizet biztosította.
Az alapkőletétel 1935. november 17-én történt Hanauer Á. István megyéspüspök jelenlétében.1931. május 5-én a templom építéséhez szükséges 1373 négyszögöl kiterjedésű telket a község központjában 12.830 pengőért megvásárolták.
Az építendő templom neve 1931-ben magától adódott: Szent Imre halálának 900. évfordulója volt. 1935. szeptember 1-jén Dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint, 60.000 pengő költségvetéssel megindult a templomépítés. A tervező a XII. század stílusában, neoromán külsőt és ókeresztény bazilika belső tervezett. A kivitelező vitéz Kapuvár Gusztáv építész mérnök lett. A templom hossza: 37 és fél méter, szélessége: 11,40 méter, belső magassága: 8 méter. Az építéshez szüksége terméskövet Üröm községből szállították. A Magyar Lovaregylet 250 köbméter dunai kavicsot adott és az építés területére bevezetett vizet biztosította.
Az eukarisztikus kongresszus évében, 1938. május 22-én szentelik fel a három harangot. A 404 kg-os Szent Imre, a 1035 kg-os Szűz Mária és a 185 kg-os "d" vagy "lélekharangot".
December 19-én volt az első szentmise a templomban. A fakazettás mennyezet ugyan még nem készült el, de a püspök engedélyt adott, hogy már a felszentelés előtt is használni lehet a templomot.
1940. december 15-én hangverseny keretében szentelik fel és adják át a templom orgonáját, aminek 17.000 pengős költségéhez özv. Szlatényi Béláné, született Gidófalvi Vitályos Gida úrnő 12.000 pengővel járult hozzá.
Az orgona 18 regiszteres, 3 manuálos. Geyer József tervezte és Rieger Ottó orgonagyára készítette.
A háborúban több találat érte a templomot. Valamennyi ablak kitört, megrongálódott a sekrestye tetőzete és az egyik kistorony, beszakadt az oldalfal, a templomfedél a légnyomástól komolyan sérült, használhatatlanná vált az orgona is. Csík József plébános a háború befejeztével azonnal hozzálátott a helyreállítási munkák szervezéséhez.
1947-ben Günther András, helybéli süketnéma műasztalos elkészítette a sekrestye bútorzatát.1951-ben elkészül a fakazettás mennyezet kijavítása. Dr. Vass Gyula plébános elkezdte a kőből készült főoltár kararai márvánnyal történő burkolását. Ezt a munkát egy idős olasz mester, Del Medico Albaerico végezte. Hattyúdala lett a munka, mert befejeztével elhunyt. 1952-ben ünnepélyesen felszentelik. A Historia domus nem említi, miért maradt el magának az oltárlapnak a burkolása. Ugyanebben az évben elkészült a szószék Günther mester közreműködésével.
1955. szeptember 1-jén Dr. Tamás Győző veszi át az alagi plébánia irányítását és a hívek lelki gondozását. Az 1952. december 8-án történt robbanás óriási kárt okozott a plébánia és a Szent János kápolna épületében. 1965. november 7-én felszentelték a Szent Imre templom új szembemiséző oltárát és benedikálták a templomot. Gyakorlatilag most történt meg a templom felszentelése.
1977-ben festették ki utoljára a templomot, mintegy harminc hívő segédkezett a munkálatokat vezető Sáreczky Ferencnek és Szabó Istvánnak.
Szent Mihály-templom Vác 71. püspöke Gróf Althmann M. Frigyes 1725-ben szervezett plébániát Dunakeszin. A község első plébánosa Budai János volt 1725-26-ban. Anyakönyvei viszont csak 1746-tól maradtak ránk.
Dunakeszi fiókegyházai 1782-ig Fót, 1845-ig Rákospalota, Káposztásmegyer valamint Alag. Canonica Visitatója 1828-ban kelt.
A Magyar Lovar Egylet -az egyházközség akkori kegyura- tartotta fenn és festette ki 1913-ban az 1725-ben épült templomot.
1936-37-ben építették fel az új Nagytemplomot közvetlenül az Öregtemplom mellé. Kivitelezője és tervezője Oszvaldik Gyula műépítész, az építtető Faludi Fieszl János esperesplébános volt.
1937. október 10-én szentelte fel Szent Mihály tiszteletére Hanneauer István váci püspök. A templomszen telés 25. évfordulójára megújult templombelsőt 1962. szeptember 30-án áldotta meg Dr. Kovács Vince címzetes püspök, váci apostoli kormányzó Dr. Vass Gyula esperesplébános kezdeményezéseként.
Az Öregtemplom felújított belsejét, oltárait 1965. december 8-án áldotta meg Dr. Endrey Mihály címzetes püspök.
1970-72-ben a templom külsejét teljesen felújították.
1978-ban Dr. Brusznyai József plébános kezdeményezésére megáldották az új Liturgikus Szentélyt.
Dunakeszi fiókegyházai 1782-ig Fót, 1845-ig Rákospalota, Káposztásmegyer valamint Alag. Canonica Visitatója 1828-ban kelt.
A Magyar Lovar Egylet -az egyházközség akkori kegyura- tartotta fenn és festette ki 1913-ban az 1725-ben épült templomot.
1936-37-ben építették fel az új Nagytemplomot közvetlenül az Öregtemplom mellé. Kivitelezője és tervezője Oszvaldik Gyula műépítész, az építtető Faludi Fieszl János esperesplébános volt.
1937. október 10-én szentelte fel Szent Mihály tiszteletére Hanneauer István váci püspök. A templomszen telés 25. évfordulójára megújult templombelsőt 1962. szeptember 30-án áldotta meg Dr. Kovács Vince címzetes püspök, váci apostoli kormányzó Dr. Vass Gyula esperesplébános kezdeményezéseként.
Az Öregtemplom felújított belsejét, oltárait 1965. december 8-án áldotta meg Dr. Endrey Mihály címzetes püspök.
1970-72-ben a templom külsejét teljesen felújították.
1978-ban Dr. Brusznyai József plébános kezdeményezésére megáldották az új Liturgikus Szentélyt.
Isaszeg-Pécel-Valkó-Veresegyház
Szent István király-templom
1937-ben elhelyezték az épülő új isaszegi Szent István-templom alapkövét.
Felépült az istenháza, s azóta folyamatosan korszerűsítik, szépítik. 1986-ban helyére emelték a földön összeszerelt toronysisakot. Az utóbbi négy évben felújították az elektromos hálózatot, hangerősítőket szereltek fel, s a fűthető templomban télen sem kell dideregniük az imádságos lelkületű híveknek. Takács István mezőkövesdi templomfestő 1982-ben elkészítette a freskókat, a keresztút képeit. Az oltárképen egy régi isaszegi népviseletbe öltözött család, az 1849-es híres csata tüzére és vörössipkás katonája láthatók. Ők a tanúi a főjelenetnek, amint István a Szűzanya oltalmába ajánlja az országot. Az országban egyedül itt örökítették meg a vörössipkások emlékét, s a képhez azóta is elzarándokolnak mai utódaik.
Az Árpád-kori hittel megáldott ősök példáját s nemzet iránti kötelezettségét a mai templomba járó utódok is követik. Ők azok, akik két-három, nem ritkán négy gyermek kíséretével mennek a szentmisére. Sajnos a tízezres lélekszámú nagyközség kisebb részét képviselik, de a tendencia javulását igazolja, hogy az utóbbi időszakban több gyermeket tartottak keresztvíz alá mint előtte, s hittanra is közel ötszáz gyermek jár.
ISASZEG Szent Márton templom
A XII. században épült román stílusban a Szent Márton tiszteletére szentelt öregtemplom. Az épületet a XV. században gótikus, a XVIII. században pedig barokk stílusban átalakították.
A műemlék templom oldalától gyönyörű szép kilátás nyílik a környező dombokra, és az 1937-ben épült az új római katolikus templomra.
VALKÓ Szent Mihály templom
A templom 1816-1820 között épült klasszicista stílusban, tornyát 1834-ben emelték: a templomot 1903-ban felújították.
A homlokzati középtorony egyszerű kialakítású, a hajó falai teljesen dísztelenek. Belül páros lizénákkal tagolt falpillérek tartják a csehsüveg boltozatot. Gazdagon díszített főpárkánya van. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel.
VERESEGYHÁZ Árpád-házi Szent Erzsébet templom
A templom Migazzi váci püspök kezdeményezésére 1778-ban épült copfstílusban. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom főoltárképe Szent Erzsébetet ábrázolja.
A XVII. században az egész lakosság a református hitet követte, templomukat azonban 1718-ban elvették és a katolikusoknak adták. A hajdani, kicsivé vált és leromlott állapotú református templom helyére épült az új katolikus templom. Márványutánzatú oltárai és értékes szószéke XVIII. századi munkák. A mennyezeti freskón a lányok hálaadásként epret ajánlanak fel Szűz Máriának.
Gödöllő
Blahai kápolna
Gödöllői Görögkatolikus misézőhely
A közösség 2008-ban templomépítésbe kezdett.
Máriabesnyő Nagyboldogasszony Kegytemplom - Basilica Minor
Az országban egyedülálló a kétszintes barokk kegytemplom és a kolostorépület. A besnyői kápolnát, az alsó- és felsőtemplomot, valamint a kapucinus szerzetesek részére épített kolostort gróf Grassalkovich Antal és felesége alapította 1761-1771 között. Az altemplom családi sírboltjában van a művészi módon számukra megalkotott hatalmas márvány szarkofág.
A felső templomban helyezték el a Loretoi Mária-szobor fekete cédrusfából faragott másolatát, melyet a kapucinus szerzetesek gyalogosan hoztak el Loretoból. Az ország legkisebb kegyszobra /11cm magas, 4cm széles/ Máriabesnyőt híres búcsújáró hellyé tette. A kegyszobor megtalálása csodás körülmények között történt.
2008-ban Basilica Minor rangot kapott.
A Basilica Minor cím alapján teljes búcsú nyerhető a Bazilikában:
1. A bazilika felszentelésének évfordulóján (aug. 15),
2. A titulus liturgikus megünneplésének napján (aug. 15),
3. Szent Péter és Pál apostolok főünnepén (jún. 29),
4. A bazilika cím megadásának évfordulóján (május 2.),
5. Évente egy olyan napon, amelyet a hely ordináriusa határoz meg (április 19. a Kegyszobor megtalálásának napja),
6. Évente egy olyan napon, amelyet minden hívő szabadon választhat meg.
Nepomuki Szent János-kastélykápolnaA kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt.
A kastélytemplomként ismert, gazdagon díszített barokk templomot 1749. május 16-án szentelték fel. A templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja a XVIII. századi főoltárkép.
A főoltár fölé négy fekete, márványoszlopon nyugvó baldachint emeltek. A diadalíven a Grassalkovichok címere látható. A XVIII. századi mellékoltárképen bal oldalon a Kálvária és Szent József. Jobb oldalon Szent Antalt és Mária mennybemenetelét láthatjuk. A bejárati ajtó felett lévő márványtáblán a templom 1838-as felújítására utaló latin nyelvű szöveg olvasható.
A főhajó végében - a kastély emeletéről is megközelíthető - ívesen kihajló, zárt oratóriumot alakítottak ki. Feljárata felett az építtető, I. Grassalkovich Antal velencei mozaik képe látható. Az oratórium a kastély emeletéről is megközelíthető volt.
A templomnak 1769-től vannak anyakönyvei, ettől kezdve számít önálló plébániának. Eleinte kapucinus szerzetesek teljesítettek itt szolgálatot, 1811-től pedig egyházmegyés papok.
ORA-kápolna
Szentháromság-templom A templom felszentelését 2007. augusztus 25-én, Beer Miklós püspök végezte.
Az épület három egységből áll: templom, a plébánia és a közösségi ház.
Legelőször a plébániaépület készült el melynek átadására és a templom alapkőletételére 2004. szeptember 18-án került sor. A második szakaszban a közösségi ház épült fel, a különböző csoportok ezt az épület részt 2006 szeptemberében vették birtokba.
Az épületet Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervezte.
Premontrei Szentlélek és Gyümölcsoltó Boldogasszony templomA Gödöllői Premontreiek 1991-ben kezdték el építeni a Fácán soron kápolnájukat. Ezt az Istennek szentelt hajlékot 1993-ban Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök szentelte fel Szt. Norbert napján, június 5-én. A Szentlélek tiszteletére épített templomban található Nagy Sándornak (a Gödöllői Művésztelep alapítójának) tervei alapján, L. Szabó Erzsébet iparművész által kivitelezett 16 négyzetméter színes üvegablaka.
Budakeszi-Etyek-Nagykovácsi
Makkosmáriai Angyalok királynéja templom
Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.
Historia Domus: 1951-től
BUDAKESZI Havas Boldogasszony-templom
A templom 1761-66 között épült.
Anyakönyvek: kereszteltekről és megholtakról 1699-től, házasultakról 1700-tól.
Historia Domus: 1915-től
Sarlós Boldogasszony-templom
A templom 1814-16 között épült, későbarokk stílusban.
Anyakönyvek: 1723-tól
Historia Domus: 1851-től
ETYEK Botpusztai Szeplőtelen Fogantatás templom
A templom XV. században épült, gótikus stílusban. A XVIII. században átalakították.
NAGYKOVÁCSI Nagyboldogasszony templom
XVIII. sz. elején érkezett telepesek kápolnáját eleinte Pilisvörösvár látja el minorita, budai kapucinus, ferences és karmelita missziósok segítségével. A kuruc háborúk idején a kápolna elpusztul, és a hívek Vörösvárra vagy Budára járnak misére. 1715-ben önálló plébániát szerveznek és a Szeplôtelen Fogantatás tiszteletére felépítik elsô temp-lomukat. A mai plébániatemplom 1742–46 között épül, titulusát 1813-ban Nagyboldogasszonyra változtatják. A templom 7120. törzsszám alatt, a plébánia 7121. törzsszám alatt a mûemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1715-tôl.
Az Echo Televízió keresi a legszebb magyar települést. Soron következő adásunkban Nagykovácsira látogattunk el. Olyan látnivalók tárulnak szemünk elé, mint a római korból fennmaradt kőemlékek, melyek a XVIII. század közepén épült plébánia falában találhatóak. A múltat mesélő műemlékek még ma is őrzik titkaikat, mint a „Tisza-kastély", az 1737-ből származó Szent Sebestyén kápolna vagy az 1746-ban készült Mária-oszlop. A szobrok, épületek mellett a természet csodáiban is gyönyörködhetnek a látogatók, hiszen a környék egyedülálló növény- és állatvilágával is megismerkedhetnek a kirándulni vágyó vendégek.
Piliscsaba-Pilisvörösvár-Solymár
Klotildligeti Jézus Szíve-templom
Az 1900-ban alapított (Klotildliget, később Pilisliget) község 1946-ig Piliscsaba filiája, ekkor önálló lelkészséggé szervezik, 1965-től plébánia. Temploma 1941-44 között épült fel.
Anyakönyvek: 1946-tól
Historia Domus: 1946-tól
Egyetemi Marillac Szent Lujza kápolna 
PILISCSABA Szűz Mária neve-templom
1711-től plébánia. Plébániatemploma 1778-1781 közt épült fel, közelében a lazaristák ú.n. kistemplomát 1898-ban állították fel.
Anyakönyvek: 1711-től
Historia Domus: 1945-től
Nagyboldogasszony templom
1692-ben megszervezett plébánia. A település első temploma a XVII. század végén fából készült. 1703-ban épült a ma is látható templom, Johann Danckmayer tervei szerint. A templomot felépülése óta, négyszer is átépítették. A XVIII. században folyamatosan bővítették, mai méretét 1802-ben nyerte el.
Anyakönyvek: kereszteltekről 1693-tól, házasultakról 1696-tól, megholtakról 1702-től
Historia Domus: 1929-től
Bányatelepi Szent Borbála kápolna
1930-ban kialakított kápolna, melyet Pilisvörösvárról kihelyezett káplánok láttak el. 1974-ben plébániává szervezik.
Anyakönyvek: 1967-től
Historia Domus: 1973-tól
Ligeti Szent Család templom
PILISVÖRÖSVÁR Erdei Szent Flórián kápolna
| A kápolna 1851-ben épült. |
SOLYMÁR Szűz Mária neve templom
A kegytemplom 1777-1784 között épült, későbarokk stílusban. A templomot Majthényi Károly földesúr építtette. A főoltáron látható Segítő Szűz kegyképét, Falconer József festette 1792-ben.
Anyakönyvek: 1816-tól
Historia Domus: 1915-től
Zsámbék
Zichy kastély kápolnája
Keresztelő Szent János születése templom
A török után 1686-tól budai ferencesek segítségével szerveződik újjá a lelki élet, 1716-tól a plébánia, akkor még a Zichy-kastély kápolnáját, időnként a romos prépostsági templomot használva istentiszteleti helyül. A mai templom 1745-54 között épült.
Anyakönyvek: kereszteltekről 1716-tól, házasultakról és megholtakról 1719-tőlHistoria Domus: 1731-től
Bicske
A mai templom középkori alapokra épült, amit azonban 1701-ig a reformátusok használtak. 1723-ig bezárólag missziós atyák látták el. A templomot 1727-ben szentelik fel a Szentháromság tiszteletére, majd 1768-74 között nyeri el végleges barokk formáját.
Anyakönyvek: 1723-tólHistoria Domus: 1975-től
Biatorbágy
Misézőhely a Boldog Gizella otthonban
Biai Szent Anna templom
1859-ig Torbágy filiája, ekkor önálló lelkészséggé szervezik. Plébániarangot 1949-ben nyert. Temploma 1800-ban épült, de tornya későbbi.
Anyakönyvek: kereszteltekről és megholtakról 1775-től, házasultakról 1781-től.Historia Domus: 1921-től
Torbágyi Szűz Mária neve-templom 1714-ben újjászervezett középkori eredetű plébánia. A templom 1724-1730 között épül, de több ízben bővítik, utoljára 1800-1801 táján.
Anyakönyvek: 1714-tőlHistoria Domus: 1949-től
Budaörs-Diósd-Törökbálint
Budaörsi Görög Katolikus Csulits kápolna
A kápolna 1862-ben épült.
Kamaraerdei misézőhely az Idősek Otthonában
Nepomuki Szent János-templom
A templom több, mint 200 éves. Védőszentje Nepomuki Szent János. A megújult Kálváriadomb a hozzá tartozó kápolnával, a 2003-ban újraépített kőhegyi kápolna, valamint a hamarosan felszentelésre kerülő, újjáépített kamaraerdei kápolna (Idősek Otthona területén) szeretettel várja az imádságra vágyó híveket.
Kiemelkedő, nemzetközi hírű ünnepek események:- minden évben az Úrnapján csodálatos virágszőnyeg készül a plébánia templom körül
- három évente, festői környezetben, a kőhegyi kápolna mellett a Budaörsi Passió kerül megrendezésre.
Ide tartozik a Szeplőtelen Fogantatás kápolna a Kőhegyen. A kápolnát Wendler Ferenc építtette 1855-ben. A kápolna köveit a második világháború után széthordták. 1995-ben újra felépítették a régi helyén.
Starentanz kápolna, Farkasréti úti Sarlós Boldogasszony kápolna
A kápolnát 1808-ban építtette Helly János gazdálkodó, késő barokk stílusban. A kápolna neve - Starentanz - seregélytáncot jelent, így hívták egykor azt a területet, ahol jelenleg is áll.
Teljes felújítása 2003-2004-ben történt. Újraszentelése 2004. november 19-én történt.
Misézőhely a Szent Anna Idősek Otthonában
DIÓSD Szent Gellért templomMai temploma 1896-ban épült közadakozásból, Say Ferenc tervei szerint.
A településen található Szent Gellért kápolna 1771-ben épült, barokk stílusban.
1778-ig Érd, majd Nagytétény filiája. 1921-től plébánia.
Anyakönyvek: 1854-tőlHistoria Domus: 1929-től
Mária segíts kápolna
TÖRÖKBÁLINT Szűz Mária bemutatása templom 1695-ben budai jezsuiták letelepedésével szerveződik újjá az egyházi élet, 1702-ben a plébánia is.
A barokk stílusú templom a XIV.-XV. sz-ból fennmaradt gótikus templom falainak felhasználásával épült. A templomot többször is átépítették, 1705 körül, 1763-ban, amikor a hívek egyre gyarapodó száma miatt megnagyobbítják, 1811-ben és 1814-ben, amikor fatornyát kőtoronnyal váltották fel.
Historia Domus: 1901-től