Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Szigetszentmárton

2013. szeptember 12. 16:55 - Andre Lowoa

Szigetszentmárton 2110 lakosú (2010. január 1.) község a Csepel-sziget déli részén Ráckevétől 8 kilométerre, északra fekszik. A falu egyutcás jellege az új építkezések következtében nem annyira szembeötlő, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A dunaparti rév kiterjedt üdülőterülete napjainkra egybeépült a faluval. A környék növény- és állatvilága egykor sokkal gazdagabb volt. A határ déli részén lévő természetvédelmi terület őrizte meg leginkább a táj erdős-ligetes jellegét. A vízhez közel eső természetes terepmélyedéseket a dunai árvizek táplálták. A folyószabályozás után növényvilágát - a láprétekkel, nádasokkal váltakozó - bokorfüzes társulások jellemzik, amelyek közül legértékesebb a mocsári kosbor, a vitézkosbor és a hússzínű ujjaskosbor. A tarajos gőte és a fülesbagoly az erdő és a vízparti részek állatvilágának jellegzetessége. A határ fekete földű vagy homokos, amely a gabonaféléken kívül alkalmas jó minőségű gyümölcs- és zöldségfajták-termesztésére is. E hagyományt őrzi a “Zwatschbauwald erdő, melyben hajdan szilvafák találtattak”. Az évi csapadékmennyiség 500-550 milliméter közötti. A gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen vizet - aszályos időben - locsolással pótolják. Az északi, északnyugati szélirány a leggyakoribb. A település elnevezésében a Szent Márton név a templom védőszentjére, míg a sziget szó a földrajzi elhelyezkedésére utal. Azt hogy az ember régóta él e tájon, leginkább a falu határában - régészeti ásatások során - előkerült négyezer éves úgynevezett őskocsi lelet bizonyítja. A mai település eredetileg feltehetőleg a Dunához közelebb eső, alacsonyabb fekvésű területen lehetett. A “Kirchenmorast” elnevezés ezt, a falu régi templom körüli mocsaras részét jelöli. Szigetszentmárton neve írásban először 1285-ben fordult elő, amikor is IV. László király egyik oklevelét “Datum in magna insula apud sanctum Martinum” formában innen keltezte. A falut néhány év elteltével, 1303-ban Eglolf mester Csepel-szigeti ábrahámberki földje határjárásában villa sancti Martini alakban említették. 1309-ben Simon nevű plébánosát, több Csepel-szigeti plébánossal együtt, Péter csuti prépost az esztergomi érsek parancsára kiközösítette. A pápai adójegyzékben 1332-1337 között tekintélyes jövedelemmel bírt plébánosa, mintegy 5 márka után fizetett adót a pápának. Lázár diák 1528-ban készített térképe is jelöli Szentmárton falut. Buda elfoglalását követően a török összeírások szerint népes település, ahol 1546-ban 46, 1559-ben 43, 1562-ben és 1580-ban 42, 1 590-ben 31 a családfők száma. Az adó összege az 1546. évi 2256 akcséról 1590-ben 18448 akcséra emelkedett a kovini nahijéhez tartozó szentmártoni hász birtokon. A pénz mellett búza, lencse, bab tizedet kellett fizetni, és megadóztatták a sertést, juhot is. A hordók és a méhkasok után fizetett adóval a megtermelt jövedelmek egy részére szintén igényt tartottak a hódítók. Az 1633/34. évi török adólajstromokban öt adóköteles házzal szerepelt a település. A XVII. században lakói református hitre tértek. A Buda visszafoglalására indított felszabadító háború során a falu megfogyatkozott lakossága szétszéledt. A harcok elmúltával csak néhány család tért vissza, ezért később bajor telepesek is érkeztek. A még itt maradt rácok főleg Ráckevére költöztek. A falu 1732-ből származó első ismert pecsétjén az S M betűk alatt szőlőtőke terméssel és lebegő ekevas látható állított vonalkeretben. A Mária Terézia által elrendelt, 1770. évi úrbéri felméréskor itt 22 jobbágytelken 21 jobbágyot, valamint 10 házas és 5 házatlan zsellért regisztráltak. A telekaprózódás miatt 1828-ban 29 telkes jobbágy, 42 házas és 16 házatlan zsellér élt a faluban, akik felnőtt a földesúri jogokat az 1848. évi jobbágyfelszabadításig a Ráckevei koronauradalom gyakorolta. A határt 1863-ban tagosították. A közlegelő egy részét ekkor feltörték, majd ezt követően a községben szabályozták a legeltetési jogot. Az egész telek után négy szarvasmarha és két ló tartását engedélyezték. Az istállózó állattartás ebben az időben már elterjedt, gyakori volt a svájci és magyar szarvasmarha tartása. A vetett takarmányfélék közül a lóherét és a muhart termesztették. Az itt élők száma 1869-ben 624, 1880-ban 658, 1890-ben 666, 1900-ban 82.5, 1910-ben 1048 fő. A XIX-XX: századfordulón bekövetkezett nagyarányú népességszám növekedést a szőlőkultúra fellendülése hozta a munkaerőigény megnövekedésével. Az 1838-as dunai nagy árvíz, az 1886. évi tűzvész, amely a falu kétharmadát elpusztította, megváltoztatta a halmazos települési jelleget, rendezettebbé váltak az utcák és a beltelkek. 1885-ben alapították az állami iskolát, már az egyházi 1742 óta működött, 1888-ban óvodát szerveztek. A településen 1890-től Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 1909-től Gazdakör, 1930-tól Polgári Kör, 1936-tól Polgári Lövész Egyesület működött, majd 1939-ben megalakult a Magyarországi Németek Szövetsége helyi szervezeti is. A XX. században stagnált a népesség. A középparaszti birtokokon folytatott szántóföldi művelést kiegészítette az állattartás különböző fajtája, valamint a gyümölcs- és szőlőtermesztés, kertészkedés. A falu német ajkú lakossága szorgalmas munkával igyekezett vagyoni gyarapodását elősegíteni. Az 1941-ben tartott népszámláláskor Szigetszentmártonban 1069-en éltek, akik közül 1031 fő volt római katolikus vallású. Anyanyelve szerint 226 fő magyarnak, 843 pedig németnek tartotta magát, míg nemzetiségére 820 fő mondta, hogy magyar, 247 pedig, hogy német. Magyarul az összeírás adatai szerint a falubeliek 92,4 %-a tudott. A második Világháborút követő kitelepítést e népszámlálás adatai alapján hajtották végre. A vagonokban elvittek helyére az alföldi és a szlovákiai területekről érkeztek magyarok. A földosztás után 1949-ben 79 holdon 19 taggal megalakult a Lenin Termelőszövetkezet. Az 1960/61-es kollektivizáláskor 141 tag 970 holdon megszervezte a Sziget Gyöngye Termelőszövetkezetet, amely 1970-ben beolvadt a szigetcsépi szövetkezetbe. A két falu határát művelő Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1976-ban a szigetújfalui Béke Termelőszövetkezettel egyesült. Ekkor a szövetkezet dolgozói a három falu 2049 hektár földjét művelték. A központosítási törekvések hatására a közigazgatásban is hasonló folyamatok játszódtak le. Szigetcsép Szigetújfalu és Szigetszentmárton közös községi tanácsú településekként élte mindennapjait a rendszerváltozásig. A településen működő önkormányzat mellett 1994 óta német nemzetiségi önkormányzat is működik. A rendszerváltozást követően megszűnt a termelőszövetkezet, így a falubeliek közül ismét sokan saját földjükön gazdálkodnak, vagy bérbe adják, esetleg eladják azt. A változások miatt az ipari és mezőgazdasági munkahelyekről kiszorultak nem mindig tudnak elhelyezkedni, az új körülmények között egzisztenciát teremteni.
Érdemes megtekinteni a falu katolikus templomát, amelyet 1788-ban építettek az 1727-ben készült helyett. A templom felépítéséhez Krisztina főhercegnő, a Ráckevei koronauradalom birtokosa, Mária Terézia leánya adománnyal is hozzájárult. Az egyhajós, homlokzati síkban tartott toronnyal ellátott copf stílusú épületben vörösmárványból készült főoltár felett látható a Szent Mártonról 1800 táján készült festmény. Különösen szép korai barokk munka Szent Antal és Szent János faragott szobra, amelyet az 1759. Évi egyházlátogatási jegyzőkönyve már említett. Ezek a kisméretű, szépen kidolgozott alkotások az 1727-ben épített templom berendezéséhez tartoztak, ma a karzat alatt, a bejárat két oldalán állnak. A katolikus templom mellet felállított Világháborús halottak emlékműve egyszerűségével és sűrűn vésett neveivel mementóként áll, emlékeztetve a szörnyű évekre.
A Ráckeve felé eső részen, a Duna mellett hosszan elnyúló üdülőtelep napjainkra összeépült a faluval, és azt a sziget leghangulatosabb településévé alakította. Érdemes a Tókert természetvédelmi területén kirándulni, ahol ritka orchideafajtákat találni. A Ráckevei-Duna mellett húzódó kerékpárút érinti e szép vízparti szakaszt.
Minden évben megrendezik a Kis-Dunamenti Kulturális, Nemzetiségi és Ifjúsági Napokat. A rendszeresen tartott Zenei Találkozókon a külföldi együttesek mellett a helyi tánccsoport, a 32 fős zenekar és a Vegyeskórus előadásai teszik hangulatossá a rendezvényt. Az élénk zenei élet résztvevői a helyi zeneiskola diákjai is akiknek példaként szolgál a faluból indult és zenei karriert befutottak sora. Ezek közül kiemelkedik Petz Pál, aki a Budapest Brass Quintett megalapítója, valamint Brünner AIbert kürtművész, Hammar Lajos, Tarsoly Ferenc és Szijjártó Gyula, akik országos hírű zenekarok megbecsült tagjai. Innen indult Nagy Zoltán és Busch Ildikó táncművészek pályája is.



http://km.bloglog.hu/page/11/



 Szent Márton-templom

A templom 1788-ban épült, barokk stílusban.


Anyakönyvek: 1911-től
Historia Domus: 1946-tól
komment

Szigetcsép

2013. szeptember 12. 16:54 - Andre Lowoa

Szigetcsép 2343 lakosú (2010. január 1.) Csepel-szigeti község Tököltől 7 kilométerre, délre fekszik.Szigetcsép határa már a rézkorban is lakott volt. A rézkori leletek mellett jelentős a község északi határában feltárt kora vaskori temető.

A község első okleveles említését "Cséptelek" néven 1283-től ismerjük. Korábban "Chepteluk" volt a falu neve. 1283. október 19-én IV. László Moys mester özvegyének adta a birtokot. Moys V. István nádora IV. Lászlónak, akinek felesége Árpád-házi hercegnő. 1290-ben Fenenna királyné az oklevelet átírja, és Moys özvegye által így a budavári apácák tulajdonába kerül a birtok. A beginák még a 15. században is a község birtokosai.

Az 1559-es török összeírásban "Csépány" néven pusztaként említették. A legkisebb adót fizették a lakói. Az elnéptelenedett falu is a szultáni hászbirtokokhoz tartozott.

A 150 éves török uralom pusztítása után a bécsi kormány elrendelte a vármegye nagy részének újratelepítését. Politikai okok miatt alig hoztak magyarokat a telepítőbiztosok. A községbe - mely ekkor már "Csép" néven szerepel - 1706 táján rácokat telepítettek. Majd 1750 táján németek érkeztek Nürnberg és Württemberg környékéről, magukkal hozva szőlőtermesztési kultúrájukat is.

Több alkalommal sújtotta természeti csapás a községet. Az 1838-as árvíz után telepednek le a lakosok a község mai területére, a Dunától távolabb. Ekkor már Szigetcsép néven szerepel. 1870-ben óriási tűzvész pusztított, leégett a falu nagy része. Az 1876-os árvíz idején a mai Fő utcán csónakkal közlekedtek. Ezután kezdik meg a védgát építését szegedi és bezdáni kubikusokkal. 1940-ben és '56-ban ismét kiöntött a Duna két ága, a Ráckevei-Duna felől egészen az udvarokig nyomult a víz.

A dualizmus idején a falu fejlődése virágzásnak indult. Iskolák, óvoda, malom, Hitelszövetkezet, Hangyaszövetkezet alakult. A községhez tartozik Szőlőtelep is. Az itteni királyi birtokon 1889-ben kezdték meg a szőlő telepítését.

1914-ben az első világháború kitörésekor 500 férfi vonult be a községből, 58-an hősi halált haltak. A Tanácsköztársaság utáni román megszállástól a község sokat szenvedett.
A második világháború idején a későbbi Csepel Autógyár helyén működő repülőgépgyár bombázásakor a falut is gyakran érte támadás. 1944 novemberében a falu a frontvonalba került, ezért lakosságát kitelepítették Dunakisvarsányba. A hetekig tartó harcok megviselték mind falu épületeit mind a lakosságát. 1944. december 29-30-án körülbelül 250 személyt vittek el két évi ukrajnai kényszermunkára. 1945 júniusában 24 családot, mint népellenes bűnösöket, internáltak Királyrétre, majd 1946 májusában 464 német ajkú személyt telepítettek ki Bajorországba. Helyükre Mezőkövesdről, Körösladányból és Szlovákiából hoztak embereket. Számuk az 500 főt meghaladta.
Ennek megfelelően folyamatosan változott a falu népességének összetétele.

1952-ben megalakul a Lenin MGTSz, amely 1970 után Csepel-szigeti Lenin MGTSz néven egyesül a szigetszentmártoni és szigetújfalui szövetkezetekkel. A község határában kezdte meg működését a Kertészeti Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) Szigetcsépi Tangazdasága, amely nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik a mai napig.

A '90-es években a tsz átalakult Csepel-szigeti Szövetkezetté. Megalakult a német és a szerb kisebbségi önkormányzat. Felépült az új községháza és a reformátusok temploma is. A régi iskola felújításával kialakították az Időskorúak Napközi Otthonának épületét. A '80-90-es években az iskola is új otthont kapott. A régebbi villamosítás mellett kiépült a víz-, csatorna- és gázvezeték, a telefonhálózat.

* Szerb ortodox templom

1768-ban épült copf stílusban. A tornyot csak 1828-ban emelték. Értékes dísze az 1907-ben felújított ikonosztáz.
Ortodox Szerb Templom Szigetcsépen.JPG

A templombelső Mária-trónusa 18. századi, melyet vászonra festett kép díszít.( A fotó a felújított templom 2005. novemberi külső képe)

* Római katolikus templom

1758-ban szentelték fel a Szent Teréz-templomot, melyet Mária Terézia építtetett és 1755-ben készült el. Barokk főoltára szépen faragott vörös márvány. Egy korábbi kutatás salzburgi munkának tartja. A templom mellett kialakított kert a falu egyik büszkesége. Horváth József, a korábbi plébános, püspöki tanácsos kezdeményezésére egy csodálatos zarándokhelyet alakítottak ki. A Fatimai Szűzanya szobor köré szép sziklakertet, Kálvária dombot, Szt. István-kápolnát, Medjugorjai Szűzanyának épített kápolnát, a lourdesi barlang hasonmását hozták létre. A legszebb templomkert pályázaton 1992-ben 2. díjat nyert.

* Református templom

Legújabb templomunk. Modern épület, a teteje viszont régi. Erdélyből szállított fazsindelyes tető, amelynek legfelső részén üvegablakok biztosítják a fényt, a világosságot. Belseje egyszerű, mint maga a vallás. Figyelemre méltó a szószék fakazettás hátulja. A hatszögletű Úrasztala a csillagot jelképezi. Komlósi Péter esperes szentelte fel a templomot 2000. október 23-án. Az istentiszteleten Ulrich Wehman bielefeldi lelkész hirdette az igét. Az ünnepségen a Dunamelléki Egyház 19 lelkésze is jelen volt.

* Emlékmű

A Millenniumi zászló átadásakor avatták fel, a református templom előtti téren. A három egyház (római katolikus, református és ortodox) kezdeményezésére a három egyház összefogását, összetartozását fejezi ki a művész, Kampfl József. A kb. 150 × 150 × 80 cm méretű rusztikus felületű szikla a vallás az egyház stabilitását jelképezi, a rá állított finoman megmunkált oszlop, a hozzá kapcsolódó kultúrát szimbolizálja. Az oszlopon elhelyezett párnán a három egyházat szimbolizáló püspöki korona látható. Az emlékmű mészkőből készült, a magassága 450 cm.

Bobonkov-szakadék

http://km.bloglog.hu/page/11/



 Avilai Szent Teréz templom

A templom 1758-ban épült. Szigetújfalu filiájából 1862-ben szervezett plébánia.

Anyakönyvek: 1862-től
Historia Domus: 1937-től

komment

Tököl - 2013-06-28 21:29 péntek

2013. szeptember 12. 16:54 - Andre Lowoa

Tököl 10227 lakosú (2010. január 1.) város a Csepel-szigeten. 2001. július 1-jén kapta meg városi rangját.

A várost, a Csepel-sziget egyik legrégibb települését, a hagyomány szerint Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. Más források szerint a "Tököl" név a "tökély", "tökéletes" szóval áll rokonságban, Árpád fejedelem lovászának neve pedig a "Csepel" névben maradt volna fenn.

Tököl lakosságából 1200 család horvát (sokác, bunyevác), valamint 300 család német származású. (A délszláv lakosok helyi szóhasználattal rácnak, vagy a környező települések ortodox délszláv lakosságától megkülönböztetendő katolikus rácnak nevezik magukat [3].) Ennek gyökerei a 17. századba nyúlnak vissza, és a község gazdasági és kulturális életére is kihat a nemzetiségek jelenléte.

Az előkerült csiszoltkő-korszaki leletek bizonyítják, hogy a terület több ezer éve folyamatosan lakott hely. A földbe vájt kunyhók, kagylóhéjak, megkövesedett állati maradványok, tűzhelynyomok, kőpengék, őrlőkövek stb. jelzik az egykor itt élt emberek mindennapi eszközhasználatát. Az itt élő rézkori népek a Laposka-skela dűlőben az 1870 körül előkerült i. e. 2000 körüli kultúra utolsó leletei alapján a harang alakú edényes kultúrához tartoztak.
Tököl légifotó.jpg

A magyarság honfoglalásakor Árpád törzse vette birtokba a szigetet. Ettől kezdve a helység fejedelmi, majd királyi birtok volt. A település első okleveles említése 1270-ből való, Thukul formában. 1280-ban IV. László király Tökölt húgának, Erzsébetnek és általa a Nyulak-szigeti apácáknak adta, ekkor határait is leiratta. A következő, 1319-ból és 1324-ból ismert feljegyzések a falu adómentességét, kedvező helyzetét említik. A 15. századra Tököl ismét királyi birtok, ahol jelentős számban éltek kézművesek. Erre utalnak a korai iratokban fennmaradt családnevek is, amelyek közül a legismertebbek: Molnár, Ács, Takács, Kovács.

A 16. században mezőváros, a csepeli ispán székhelye volt. Ekkor elég jelentős hely ahhoz, hogy a királyi gyermekeket időnként itt szállásolják el. A török uralom időszakában a település egy időre lakatlanná vált. A töröknek e területről történt kiűzése után Savoyai Jenő herceg lett a sziget és ezáltal a falu új birtokosa, aki kedvező feltételekkel hívott ide katolikus német telepeseket. Ebben az időben települtek be a katolikus rácok (sokácok, bunyevácok, illírek) is.

A német telepesekkel Tökölt ismét a jelentősebb községek között tartották számon. Első ismert pecsétje 1728-ból való, rajta a falu címerével. Az állított, ovális vonalgyűrűbe foglalt körirat (SIGILUM TOKOLIENSE) által határolt mezőben balra fordított, két lábon álló, egyfarkú oroszlán, mellső lábait emeli.

A Mária Terézia-féle úrbérrendezéskor a 96 jobbágytelken 109 jobbágyot és 33 házas zsellért írtak össze. A 19. század elejére a község határának mintegy négyötöde volt a jobbágyok kezén. A ráckevei koronauradalmi birtok elsősorban erdőséget jelentett. A század elején Herminamajor területére betelepült bolgár kertészek hatására a zöldségtermesztés aránya megnövekedett. A piacozást a tejtermelés és a tejfeldolgozás, a termékek házhoz szállítása egészítette ki, amely az egyes családok számára állandó kereseti forrást jelentett.

Tökölig 1892-ben épült meg a Budapest Közvágóhídról induló helyiérdekű vasút. Ezáltal napi kapcsolatba kerültek az itt élők a fővárossal. A település jelentős számú délszláv lakossága hagyományait őrizve bizonyos mértékig elkülönült a környék településeitől. A lakosság elszegényedett része bejárt Csepel és Budapest ipari üzemeibe dolgozni. A település népességszámának erőteljes növekedése az 1930-as években a betelepülőkből adódott. Az itt élők egy hagyományos gazdálkodási keretek között termelő parasztságra és egy ipari munkás rétegre oszlottak.

A 20. században a település mellett repülőtér és repülőgépgyár épült. Ennek következménye volt többek között a második világháború alatt, 1944. április 13-án történt[4][5] súlyos bombázás. A vilgháború után a repülőtér szovjet katonai bázis lett, és itt fogták el 1956. november 3-án a szovjet csapatok kivonulásáról tárgyalni érkező Maléter Pált, a Nagy Imre-kormány honvédelmi miniszterét. Ugyanitt szállt le villámlátogatása során Leonyid Brezsnyev 1972. november 27-én.

A rendszerváltás után felgyorsuló fővárosi szuburbanizációs folyamat az összes Budapest-környéki települést, így Tökölt is érintette. Míg a városból kiköltözők első hulláma jobbára a budapesti agglomerációs gyűrű fővároshoz közelebb eső településeit választotta, az elmúlt években egyre többen választják a kiköltözők közül Tökölt. Többek között a folyamatos népességnövekedés eredményeként Tökölt 2001. július 1-jén várossá nyilvánították. Ebben szerepet játszik az időközben felújított lakótelep is, melyet a rendszerváltás előtt a repülőtéren állomásozó szovjet csapatok családjai laktak.

Tökölön is megfigyelhető az a jelenség, ami más, az agglomerációs gyűrűbe tartozó kisvárosoknál. A lakótelep, mely köré saját infrastruktúra települt, nagyrészt elkülönül a város régi, a templom-városháza körüli központjától. Az újonnan beköltözők kevés kapcsolatot tartanak a régi családokkal.

Tökölön (és a környező településeken, Százhalombattán és Ráckevén) idén 15. alkalommal rendezik meg az évek során egyre rangosabb Nemzetközi Folklórfesztivált és Népművészeti Vásárt, melyet Summerfest névre kereszteltek el. Az Európa egyik legnagyobb folklóreseményei között számon tartott fesztiválra évről évre a világ minden részéből érkeznek együttesek.
# Kisboldogasszony templom (római katolikus templom). Benne Feszty Masa: "Mária születése" című oltárképe és Csehy Mihálynak 1519-ből származó reneszánsz stílusú, korábban a főoltár hátlapjában, most a hajó falában kiállítva található márvány sírköve.
# Református templom
# Helytörténeti nevezetesség: csepelszigeti Mária parasztház, tisztaszoba mennyezetén Kossuth, Bem, Damjanich portréjával.
# A tököli repülőtér bejáratánál található Maléter Pál kopjafa, valamint nem messze tőle a Pesti úti lakótelep bejáratánál 2006-ban, az 1956-os forradalom 50-éves évfordulójára felavatott Maléter Pál bronzszobor.
# A város határában áll az 1944-ben rommá lőtt, az 1980-as években helyreállított, gótikus eredetű Szent Anna kápolna.
# A Hősök terén a Kossuth címerrel díszített emlékoszlop, valamint az 1848-as centenáriumi, az első világháborús és az 1993-ban állított második világháborús emlékművek.


http://km.bloglog.hu/page/11/
komment

Szigethalom - 2013-06-28 21:29 péntek

2013. szeptember 12. 16:54 - Andre Lowoa

Szigethalom 17050 lakosú (2010. január 1.) Csepel-szigeti város, Szigetszentmiklóstól délre, 5 kilométerre fekszik.
A város területe a bronzkorban is lakott volt. Az első házak a 19. században épültek fel, a térséget addig a tököli gazdák védőlegelőként hasznosították. A mai szigethalmi HÉV-megállóhely és a ráckevei Duna-ág közötti terület parcellázása Szilágyi Lajos ráckevei járási főszolgabíró nevéhez fűződik. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelepen a század vége felé egyre több család telepedett le, így 1899-ben az alapfokú oktatás is megkezdődött, 1908-ban pedig HÉV-megállót is kijelöltek az akkor Tökölig vezető vonalon. A telepen ekkor már tíz család élt.

Az első világháború után a terület fejlődése felgyorsult. A főváros közelsége mellett a helyi építkezések és ipari üzemek nyújtotta munkalehetőség vonzotta az ide települőket. A harmincas évek elején készült el a Taksony felőli bekötőút, 1940-ben pedig megépült a tököli repülőtér és mellette a Dunai Repülőgépgyár, illetve ezzel párhuzamosan a Csepelt Halásztelekkel és az újonnan épült gyártelepi HÉV-állomással összekötő út.

A második világháború pusztításai Tököl-Szilágyitelepet sem kerülték el. A német katonaság 1944. április 3-án vonult be, a szovjet csapatok november 29-i érkezéséig a repülőgépgyárat és a falut is bombázták. A helyi áldozatok száma elérte a kétezret.

A front elvonulása után a szovjetek helyreállították az ipari létesítményeket, és 1949-ben megindult a termelés a Csepel autógyárban. Az olcsó telekárak és a biztos megélhetési lehetőség ugrásszerű népesség-növekedést eredményeztek, ezért amikor Tökölön a községi elöljáróságot felváltotta a tanács, Szilágyitelep és Herminatelep (a mai Halásztelek) kivált, és 1950. március 1-jével önálló település lett. A falu nevét egy évvel később változtatták Szigethalomra. A kiválástól kezdve a település dinamikusan fejlődött, egy évtizeden belül orvosi rendelőt, új általános iskolát, óvodát és rendőrségi irodát adtak át. 1970-ben a nagy távolságok miatt az akkor hatezer lelket számláló községben egyedülálló módon helyi autóbuszjárat indult. 1985-ben nyitott a második általános iskola.

A '90-es évek eleji csődhullám a szigethalmi gyárakat sem kerülte el, így átmenetileg megnőtt a munkanélküliség, ez azonban napjainkban már nem jellemző. A települési könyvtárat a privatizált autógyárhoz tartozó művelődési ház gyűjteményére alapították 1996-ban, ma már több, mint 50 000 kötettel rendelkezik.

A település 2004. július 1. óta város. Népessége a szuburbanizáció hatására folyamatosan gyarapszik.


http://km.bloglog.hu/page/11/
komment

Halásztelek - 2013-06-28 21:29 péntek

2013. szeptember 12. 16:53 - Andre Lowoa

Halásztelek 8889 lakosú (2010. január 1.) város az M0-ás autóút mentén, Szigetszentmiklós nyugati szomszédságában fekszik.
Mai területe a Duna gyakori áradásai miatt a rómaiak számára valószínűleg túl veszélyes lehetett. Feltehetően Attila, a hunok királya ebből a térségből indíthatta támadását egy római erődítmény ellen, amely a mai Százhalombatta helyén állhatott. A honfoglaló magyarok a Csepel-szigetet nyári szálláshelyként használták. Így létesült Szőlős, Háros és Tököl.

A település összlakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg az 50 főt. Nevét Wahrmann Mór birtokos adta, aki lánya után Herminamajornak, vagy inkább Herminatelepnek nevezte el. A következő birtokosa az akkor még parányi településnek Sándor Pál volt, a dinnyetermesztő. A gazdaság föllendülésével a lakosság száma is megnövekedett, 1920-ban már 254 fős lett a település. Hamarosan újra gazdát cserélt a település, mégpedig a felvidékről származó Malonyay család lett az új birtokosa. Kastélya híres lett estélyeiről. A gazdasági világválság miatt a lótenyésztő Malonyay tönkrement, majd elkezdték a földosztást amit a csepeli gyárak dolgozói, valamint bolgár családok vásároltak meg, akik a mai napig ott élnek. (Ezért látható a Halásztelek tábla magyar és cirill betűkkel az utak mentén).

Mikor a Malonyayak tönkrementek, a birtok nagy része Semény Jenőé lett. Az I. világháború utáni recesszió neki sem kedvezett, 1926-ban az egykori majort felparcellázták. A maradék törzsbirtokot Füzesséry István kapta meg vitézi telekként. Tőle Stein Emil állítólag kártyán nyerte el.[forrás?] Stein barackfákkal ültette tele a birtokot amit mind a mai napig barackosnak hívnak, bár már házak állnak a barackfák helyén.

1944-ben a tököli tanács határozatban döntött az utcák elnevezéséről, heti rendszerességgel kijáró hivatali szervekről és állandó népiskola megnyitásáról. Az iskolai oktatás ebben az évben meg is kezdődött a tanító, Szabados Mária lakásán (mai "Kisiskola") akkor még egy osztályban. Pár évvel később már két osztályt indítottak, és a falu különválása idején már külön iskola épület állt a tanításra. A 70-es évek az oktatásban komoly fordulatot hoztak. 1971-ben megnyilt Kertészeti Szakiskola (ma: Bocskai István Református Középiskola) és elkezdődött egy új, korszerű általános iskola építése is.

A közegészségügy megteremtésére a negyvenes évek végén a tököli tanács állandó orvost nevezett ki. Dr. Bácsujlaki Dezső személyében.

A II. világháborút követően egyre népesebb lett a település. Főleg Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei lakosok költöztek ide. 1949-re 1401 fő lett a lakosok száma.

1950. március 1-jén önálló község lett Herminatelep néven. A Halásztelek nevet 1951-ben vette fel. Kezdetben a lakosság száma 1500 fő körül mozgott, de hála Csepel, majd 1955-tól Budapest közelségéének ez gyorsan megduplázódott.

Az elkövetkezendő időkben megindult a falu infrastrukturális fejlődése is. A BKV külön autóbuszjáratokat indított már az 50 évek elejétől 38-as néven, mely a 60-as években további három viszonylattal bővült (38/A, 38/B, és "piros 38-as"). A lakosság számának növekedésével, megkezdődött a modernizáció is, a 70-es évek közepén a lakások 70%-ban volt már vezetékes ivóvíz,és elektromos áram. Ebben az időben kezdték meg a településen a telefonos hálózat kiépítését is.

A rendszerváltás után megszűntek a BKV buszjáratok és a forgalmat átvette a Volánbusz. Viszont kiépült a csatornahálózat, és majdnem 100%-ra nőtt a burkolt utak aránya.

1996-ban a település első képviselő-testülete állami kitüntetést vehetett át Göncz Árpádtól ezek elismeréséül. Kitüntetést kaptak többek között:

* Stoffán Antal-polgármester
* Deák János Árpád-képviselő
* Kirnyán József-képviselő

A 90-es évek végétől egyre többen költöztek az agglomerációba, így Halásztelekre is. Ez óriási népességnövekedést jelentett, és ennek köszönhetően megnövekedett a reggeli dugók száma. Ennek kiküszöböléséhez kidolgozták a Csepel-szigeti gerincút tervét, melyet minden helyi országgyűlési képviselő szívesen említ programjában, de sajnos mindez eddig csak ígérgetésként hangzik el. A Csepel-szigeti gerincútat 2011-ben adták át.

Halásztelek 2008. július 1-jén városi rangot kapott.

http://km.bloglog.hu/page/11/

komment

„Európa Kasszandrája” a globális szexuális forradalomról

2013. szeptember 12. 09:16 - Andre Lowoa

Gabriele Kuby német szociológus tíz könyvet írt a szexuális forradalom, a feminizmus és a genderideológia társadalmat fenyegető hatásairól. Legújabb könyve megjelenése kapcsán a Catholic World Reportnak adott interjúját foglaljuk össze.

Gabriele Kuby német szociológus 1944-ben született Konstanzban. A családból baloldali értékeket hozott, ám sem a kommunizmust, sem a feminizmust, sem a szexuális forradalmat nem találta eléggé meggyőzőnek. 1973-ban mély istenélményt élt át. Húsz évig az ezotériában és más ideológiai áramlatokban kereste Istent, míg végül 1997-ben katolikus hitre tért. A szexuális forradalom, a feminizmus és a genderideológia társadalmat fenyegető hatásairól írt könyvei magyarul is megjelentek és online is elérhetőek.* Legújabb művének magyarországi megjelentetését 2013 őszére tervezi a Kairosz Kiadó.

A globális szexuális forradalomról szóló kötet Kuby 2006-ban megjelent, A nemek forradalma című könyvének folytatása. „2012. szeptember 30-án személyesen adhattam át a kötetet XVI. Benedek pápának, aki azt mondta: 'Köszönöm Istennek, hogy Ön beszél és ír'” – mondta el a szerző.

Az új könyv alapgondolata az, hogy a szexualitás normáinak felrúgása a kultúra összeomlásához vezet, mert – mint az 1948-as Emberi Jogok Nyilatkozata kimondja – a társadalom alapegysége a család; a család felvirágzásához pedig bizonyos alapvető erkölcsi feltételek szükségesek. Korunk csúcsértéke a „szabadság”, és ennek részeként „adták el” az embereknek a szexuális szabadosságot. Ám ha egy kultúrában eltűnik az önzetlen szeretet, és az emberek pusztán igényeik kielégülésének eszközét látják egymásban, akkor minden téren általánossá válik mások kihasználása, ameddig csak kinek-kinek a hatalma engedi. Mindez társadalmi káoszhoz vezet, amit egyre erősebb állami kontrollal lehet csak megfékezni – mutat rá az interjúban Kuby.

A világ mai társadalmi válságának okát a szerző az 1968-as kulturális forradalom globalizálódásában látja. A polgári származású, fiatal értelmiségiek által elindított forradalmi áramlat a kommunizmus, a radikális feminizmus, a „szexuális felszabadítás” és a frankfurti iskola filozófusainak eszméiből táplálkozott, és azt hirdette, hogy a szexualitás „felszabadítása”, azaz az erkölcsi korlátok ledöntése elnyomástól mentes társadalmat eredményez.

Amikor az értelmiségi aktivisták rájöttek, hogy a tömegekkel nem tudják elfogadtatni ezt az ideológiát – folytatja Kuby –, elindultak az intézmények felé, és hatalmi pozíciókat foglaltak el a politikában, a hírközlésben, az egyetemeken és az igazságszolgáltatásban. Így ma olyan intézmények valósítják meg az 1968-as célkitűzéseket, mint az ENSZ, az Európai Unió és a baloldali kormányok – sőt olykor egyes „konzervatívok” is –, a vezető sajtóorgánumok hathatós támogatásával.

A globális szexuális forradalmat globális cégek (Amazon, Google, Microsoft), nagy alapítványok (Rockefeller, Guggenheim), dúsgazdag emberek (Bill és Melinda Gates, Ted Turner, George Soros, Warren Buffett) és civil szervezetek (pl. a nemzetközi Planned Parenthood születésszabályozási szövetség és az International Lesbian and Gay Association

Gabriele Kuby hozzáteszi: „az, hogy ez az elit kör babérkoszorús filozófusnak tartja a genderideológus Judith Butlert, aki a férfi-női identitás eltörlésének politikai stratégiájával akarja aláásni a társadalmat, talán az új világrend rejtett célkitűzéseiről árulkodik.” A hivatalos ENSZ-dokumentumban először 1994-ben használt genderfogalom arra a nemre utal, amellyel az ember szubjektíve azonosul, s amely nem feltétlenül egyezik biológiai nemével. A genderideológia felszámolja a férfi-női kettősséget, megszünteti a heteroszexualitás normáját, és számos nemi identitást ismer el (homoszexuális, biszexuális, transzszexuális stb.) A genderszemlélet az egész társadalmat át akarja hatni, és hatalmas léptekkel halad efelé.

Az úgynevezett Yogyakartai Elvekről szólva a szerző figyelmeztet: a dokumentumot – amely arról szól, hogyan kell alkalmazni a nemzetközi emberi jogi törvényt a szexuális orientáció és a genderidentitás vonatkozásában – egy „emberi jogi szakértői” csoport állította össze és mutatta be – meglepően sok kormány, párt és szervezet támogatásával – az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt 2007-ben. Az alapelvekből világosan kitűnik a homoszexuális mozgalom törekvéseinek totalitárius jellege. A 29. alapelv például szorgalmazza, hogy alapítsanak „független, hatékony intézményeket és eljárásokat, melyek figyelik a szexuális orientáció és genderidentitás alapján történő diszkriminációt tiltó törvények bevezetését és végrehajtását.” Vagyis: létre kell hozni egy nemzetállamok fölötti struktúrát, amely a homoszexuális mozgalom célkitűzéseknek megfelelően formálja át és ellenőrzi az egész társadalmat.

A kulturális forradalmárok – mutat rá Kuby – eltorzítottak és a maguk hasznára manipulálnak olyan értékeket, mint a szabadság, igazságosság, egyenlőség, diszkriminációmentesség, tolerancia, méltóság, emberi jogok. E fogalmak lényegét kiszakítva egészen új tartalmakkal töltötték meg őket, s ezzel tömegeket vezetnek félre. Nem megszüntetik tehát a pozitív fogalmakat, hanem torzítják. Elismerik, hogy van lelkiismeret – és igyekeznek elaltatni. Ezért akarják már az óvodában úgy programozni, szexualizálni a gyermekeket, hogy ne tudjanak különbséget tenni jó és rossz között.

Isten szeretetre hívta az embert, és a szeretet legbensőségesebb, legteljesebb kifejezése a férfi és a nő új életet fakasztó testi egyesülése. A mai kultúra testi élvezetté degradálta ezt az egyesülést, s ezzel szétválasztotta a testet és a lelket. Test és lélek szétválása nem más, mint a halál; a szexualitás testi szintre alacsonyításával létrejött a halál kultúrája.

A kiút: újra meg kell tanulnunk – társadalmi szinten –, hogy a szexualitás az önátadás és az életadó szeretet kifejezése. Az elkötelezett keresztény embernek először is saját szexuális életét kell rendbe tennie és az igaz, hűséges, életadó szeretetre szóló meghíváshoz igazítania – másként nem fog tisztán látni, és sem alapja, sem ereje nem lesz a halál kultúrája elleni harchoz. A küzdelem az emberi méltóságért, a családért, gyermekeinkért, a jövőért, végső soron Isten Országáért folyik. Küzdeni érdemes, a végső győzelem Isten kezében van – fogalmaz Gabriele Kuby, külön megemlítve, hogy a globális szexuális forradalommal szemben ígéretes ellenállás van Franciaországban, Litvániában, Oroszországban, Magyarországon, Norvégiában és Horvátországban.

*Gabriele Kuby könyvei a Kairosz Kiadó gondozásában jelentek meg. Online elérhetőek magyarul itt: Only you; A nemek forradalma. A szerző weboldala: www.gabriele-kuby.de
nemzetközi homoszexuális egyesület) támogatják. Valamennyien a legfelső hatalmi szinteken működnek, hatalmas anyagi erőforrásokkal. S valamennyiük egyetlen közös érdeke: a Föld népesedési ütemének csökkentése. Abortusz, fogamzásgátlás, homoszexuális propaganda, a család lerombolása – mind ezt az egyetlen célt szolgálja.

Ménesi Krisztina/Magyar Kurír

komment

Szigetszentmiklós - 2013-06-28 21:29 péntek

2013. szeptember 12. 09:15 - Andre Lowoa

Szigetszentmiklós 34331 lakosú (2011. január 1.) város az M0-ás autóút mentén, Budapest déli agglomerációjában fekszik, a több mint 700 éves település, mely 1986. január 1. óta város.

A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatyai kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott[3]

Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.

Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is.

a mai települést a hagyomány szerint a ráczkevei szigeten megtelepített szerbek alapították, 1440 táján, a tatárok által elnéptelenedett helység helyén.

A mohácsi vész után azonban újra elpusztult, majd a 17. század elején magyarok költöztek ide.

Az 1634-1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.

A református egyház az 1626-29. években már fönnállt. A templom építési ideje ismeretlen. Mai alakjában 1798-ban állították helyre. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra.

A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt.

Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben.

1731-1739 között ifj. Patay János, a reformátusok szuperintendense lakott a helységben.

1770-ben a Mária Terézia -féle úrbéri rendezés alkalmával 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztül lyukasztott fogantyúval, vagyis e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány.

Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben.

A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa.

A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbb a nagy Duna, utóbbi a soroksári Dunaág mellett. Mindkettő település templomának a romjai még az 1800-as évek végén is láthatók voltak.

1898-ban a dunai védőgát építésekor őskori agyagedényeket találtak, melyek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.

A községhez tartoztak mint lakott helyek: Hárossziget, Lakihegy, Felsőbuczka és Felsőtag is.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott.

1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 637 római katolikus, 3233 református, 53 izraelita volt.

Szigetszentmiklós és környezete a Kádár-rendszer alatt stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint a folyó más szakaszainál.

A város fejlődésére jelentős hatást gyakorolt a Csepel Autógyár megalapítása.

A város kedvelt célpontja a Budapestről kitelepülő szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei.

Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. A leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a munkavállalók egy jelentős része a Ráckevei kistérség más településeiről ingázik, míg a város lakosai közül sokan budapesti munkahelyeken dolgoznak.



http://km.bloglog.hu/page/11/
komment

Lórév

2013. szeptember 12. 09:15 - Andre Lowoa

A Lórévre látogatóknak érdemes megtekinteni a 312 lakosú (2010. január 1.) község XVIII. század végén épült templomát, amelynek ikonosztáza a XIX. századból való. A templom jellegét tekintve egyhajós, homlokzati tornyos, egyszerű copfstílusú épület.
Másik látnivaló a Duna árterében található neogótikus Zichy emlékkápolna, amelyet a császári család építtetett 1859-ben.
Érdemes megtekinteni a Művészeti Galéria bemutatóját, amely a kortárs szerb festészet egy metszetével ismertet meg.
A községbe érkezők megcsodálhatják a szép környezetet, a növény- és állatvilág ritkaságait. A község nyugati határában található területet az önkormányzat helyi természetvédelmi területté nyilvánította. Ennek nagysága 194,02 hektár. Az egyre inkább visszaszoruló növénytársulások közül gyakori itt a csillagvirág vagy a nyári tőzike. Az ártéri erdő legnagyobb botanikus értéke a fekete galagonya, amelynek biztos Csepel-szigeti termőhelye Lórév határában lelhető fel. A növénytani értékek mellett fajgazdag és változatos állatvilág jellemzi a területet. Sok a védett kétéltű- és hüllőfaj, gyakran megfigyelhető itt a nagykócsag, a szürke gém és a fehér gólya. Az ártéri erdőben több, mint 30 védett madárfaj talál fészkelésre alkalmas helyet (például a búbos banka, a kerti rozsdafarkú). A terület jellegzetes ragadozó madara az egerészölyv és a vörös vércse. A természetvédelmi terület tájképi értékei is jelentősek.


http://km.bloglog.hu/page/11/



 Szent Kereszt templom


komment

Meggyilkolták a plébánost Cibakházán

2013. szeptember 12. 09:15 - Andre Lowoa

Gyilkosság áldozata lett Cibakháza 73 éves plébánosa, a rendőrség nyomoz.

Holtan találtak otthonában szerda délelőtt egy 72 éves cibakházi férfit. Az eddigi adatok szerint az idős ember bűncselekmény áldozata lett - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság. A rendőrség a nyomozás érdekeire való tekintettel több információt egyelőre nem közöl. A megyei főkapitányság emberölés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen.

Máthé György, a váci egyházmegye szolnoki kerületének esperese az MTI-nek elmondta, hogy az áldozat a helyi plébános volt, aki több évtizede került Cibakházára. "Egyszerűen és szerényen élt, hivatása teljesítése közben sikerült mindenkivel megszerettetnie magát. Sokat segített a szegény sorsúakon, a nehéz anyagi helyzetben lévők hozzátartozóit többször ingyen temette el" - fogalmazott.

A Váci Egyházmegye honlapja szerint az 1940-ben született Sz. András plébános, nyugalmazott esperes 1979. július elsejétől szolgált Cibakházán. 1987 és 1994 között a szolnoki kerület esperese volt.

komment

Még egy tabu megdőlhetne a katolikusoknál

2013. szeptember 12. 07:07 - Andre Lowoa

A papi cölibátus nem egyházi dogma, ezért lehet vitatkozni a létjogosultságáról – erről beszélt a venezuelai El Universal lapnak adott interjúban a szentszéki államtitkárság új vezetője.


Pietro Parolin érsek szerint a cölibátus nem egy intézmény, nem egyházi dogma, de komoly hagyományai vannak a katolikus egyházban. Ugyanakkor lehet vitatkozni róla, és érdemes megfontolni, szükséges van-e a papi nőtlenség megtartásával kapcsolatos erőfeszítésekre – idéz az interjúból az NBC News.

Az érsek nyilatkozata megfigyelők szerint arra utalhat, hogy komoly szemléletváltozás készülődhet a római katolikus egyháznál az egyik legkényesebb ügyben, a papi cölibátus kérdésében.

Pietro Parolin érseket augusztus végén nevezte ki a szentszéki államtitkárság élére Ferenc pápa Tarcisio Bertone bíboros helyébe, aki hét éven át töltötte be ezt a tisztséget.

Fotó: AFP / Hoang Dinh Nam

A hírügynökségek jelentéseikben a pápa eddigi legjelentősebb döntését úgy értékelték, hogy véget ért a Bertone-korszak. Parolin érsek október 15-én veszi át tőle a szentszéki államtitkárság vezetését. Ez a vatikáni hierarchiában a második legmagasabb tisztség, betöltőjét a köznyelv helyettes pápának is nevezi.

Egy másik kényes kérdésben, a melegek ügyében Ferenc pápa nyilatkozott meglepően júliusban: "Ha egy ember meleg, keresi Istent és jó szándékú, akkor ki vagyok én, hogy megítéljem őt?" – mondta Ferenc pápa vatikáni újságíróknak a BBC szerint, miután visszatért a riói katolikus ifjúsági világtalálkozóról. A pápa azt mondta, a homoszexuális papoknak meg kell bocsátani, és el kell feledni a bűneiket.

A vatikáni titkár szerint a cölibátus nem egyházi dogma, ezért az egyház hajlandó vitázni róla.

Az új vatikáni titkár szerint a cölibátus nem egyházi dogma, ezért akár az is előfordulhat, hogy az egyház átértékeli az ezzel kapcsolatos véleményét. Pietro Parolin erről egy venezuelai lapnak adott interjújában beszélt, és kifejtette azt is, hogy bár a cölibátus nem dogma, de mélyen gyökerezik a katolikus hagyományban. "Nem lehet azt mondani, hogy a cölibátust az egyház már meghaladta volna."


Vatikán-szakértők szerint az egyház eddig mindig lesöpörte az asztalról a cölibátusról szóló vitát, ezért Parolin szavai egyértelműen a Ferenc pápa kinevezése óta zajló fordulatot mutatják.


komment

Zakariás Imre: Mária kicsinyei

2013. szeptember 11. 17:46 - Andre Lowoa

Szempontok és nézőpontok

Fontosnak tartjuk a kedves Olvasóinkat tájékoztatni az írásainkkal, közléseinkkel kapcsolatosan. Mivel Önök az átlagosból, a középszerűségből a kegyelemmel tudatosan egyűt működve többre törekszenek, vágynak, és tesznek is, ki-ki saját lehetősége, képessége, azaz talentuma szerint, Isten nagyobb dicsőségére, és persze személyes és testvéreink üdvösségéért is. A közmondás „A jó pap is holtáig tanul” érvényes a hívekre is. Krisztus hívőkké, hűséges követőivé csak így válhatunk, hisz ismerjük Urunk figyelmeztetését, a lusta, haszontalan öntelt szolga Ura érkezésekor elveszíti megbízatását, utolsó talentumát is, sőt kidobják a külső sötétségre. Szívből szolgáljunk, és ne színből!

A Szentírás (Biblia) ismerete, azaz olvasása, Krisztus és Tanításának megismerésére és annak megélése nap mint nap nélkülözhetetlen, - a Sziklára épített házunknak alapja - , ezért csak nagyon ritkán, kivételes esetekben adjuk az idézeteket cikkeinkben, a tartalmára, mondanivalójára helyezzük a hangsúlyt.

Egyházunk tanításának alapja, hagyománya, hitigazságai és szentségei nem változnak a korral, beleértve a dogmákat is. Tehát emberi gyengeségtől, gyarlóságtól függetlenek, éppen ezért maradt meg a hitletétemény is sértetlenül napjainkig, minden romboló próbálkozás ellenére évszázadokon át. Az igazi veszélyt a tanítás felhígítására tett sorozatos próbálkozások jelentik. Sajnos mára az ökumenizmus, a tolerancia, kompromisszum, a másság iránti (ál)tisztelet, modern és korszerűség zászlaja alatt felsorakozók zajos tömegeinek sikerült közülünk egyeseket megingatniuk, összezavarniuk a „szeretet” fontosságát hangoztatva. De ne feledjük szeretet igazság nélkül, sátáni csapda, igazság szeretet nélkül, úgyszintén. Csak egyetlen Út, Igazság és Élet létezik. A Katolikus Egyház Katekizmusát (KEK) nekünk, laikusoknak is szabad olvasgatni, nemcsak a papoknak Szerezzük be, kérjük kölcsön, használjuk ki az időt ameddig van lehetőségünk a felkészülésre, önképzésre. Szívleljük meg a Szőkefalvi ötödik titok tartalmát: „eljön az idő amikor az Egyház mérlegre kerül, a papok tévelyegni fognak. Megölelik azt az utat, amelyik vesztükbe vezet”, (kényelmes megalkuvás a Világgal). Mi lesz a langyos, tájékozatlan híveikkel?

A Kék könyvből közölt idézet részek mellett akik a teljes közzétett Üzenet szöveget át szeretnék olvasni, keressék a MPM vagy MM hozzájuk közelebb élő tagjait, pár napra biztosan oda adják a Kék könyvet, mert szabad árusításban nincs forgalmazva, nem árusítható. Esetleg érdeklődjenek plébánosuknál, mert sokuknak ékesíti könyvespolcaikat. Több mint valószínű vannak üzenetek amelyeket nem hoztak nyilvánosságra, de a MPM vezetőségének a hatásköre és feladata.

Ugyanezt az elvet követjük más utalások esetében is, pl. Kempis Tamás, Filótea, Fausztina nővér, stb., ezáltal Önök közül is utána olvasásra serkentve egyeseket, mások bizalmukkal előlegeznek meg, az Apostolok példája nyomán, az Úr csak Pétert, Jakabot és Jánost vitte a Tábor hegyére, a színeváltozást ők mondták el a társaiknak, de csak a Feltámadás után. Hasonló a látnokok, próféták esete is napjainkban, a magán kinyilatkoztatásokkal. Kétféleképpen fejtjük ki az üzenetekkel kapcsolatos megjegyzéseinket, az üzenet végén dőlt betűkkel, vagy zárójelben dőlt betűkkel a mondat után, a félre értések elkerülése miatt. Senkire nem akarjuk rá erőltetni nézeteinket, meggyőződésünket, azaz hitünket, de a tévtanítók, modernkedők kovászából nem kérünk, az arany középút biztonságos.

A nézőpontjainkkal kapcsolatosan mindannyiunknak számolnunk kell saját személyes beállítottságainkkal, belső vonzalmaink, rejtett vágyaink, elvárásaink, hajlamaink hatásaival. A lelkiségi mozgalmak, közösségek, imacsoportokban tükröződnek, jut kifejezésre. Eltorzulása mindig szakadáshoz, esetenként eretnekséghez vezetett. A Filótea I. fejezetében – A jámborság lényege – némi tájékoztatást nyújt az önvizsgálathoz. Ez lehet az okok egyike amiért ugyanazt az eseményt, kijelentést, megnyilatkozást oly ellentétes módon fogjuk fel, és foglalunk állást mellette vagy ellene, még jó szándékaink, őszinte törekvéseink közepette is. Segítségünkre siet a Szentlélek, kegyelemei által, ha kérjük, csak így lehet egységben maradni, Vele és egymással az Egyház kebelén, alázatban és engedelmességben, az Igazságban. Már az első Jeruzsálemben lezajlott zsinaton, megvolt a főpróbája, és tart napjainkban is. De amikor magában az Egyházban és tagjaiban, még egyazon lelkiségi mozgalom (MPM és MM) keretein belül is megnyilvánul, akkor már a Sátán füstje minket is elért. Valóban elérkeztünk a döntő szellemi-lelki harc nyilvános kibontakozásának idejéhez. Hogy mennyi köze van a hivatalos főáramú médiának a helyes lelkiséghez és irányhoz, a Szentlélek erejéhez, vezetéséhez ?

Végkövetkeztetésül: amikor látjátok a jelek és próféciák teljesülését, tudjátok meg, az ajtó előtt állok, legyetek készen! Ha akarjuk, ha nem, ha elfogadjuk, ha elutasítjuk, a Második Eljövetel nemzedéke vagyunk. Mindenkinek választania kell, vagy-vagy, nincs középút. Mi virrasszunk és imádkozzunk, maradjunk még hűségesebbek az Igazsághoz, és várjuk, bizalommal, hittel, reménnyel és belső örömmel az események kibontakozását. A Mennyasszonynak meg kell tisztulnia, csak akkor fog vissza jönni a Vőlegénye, - dicsőségben! Marana Tha. Tisztelettel Zakariás Imre.

Az idők vége

„Hagyjátok magatokat engedékenyen vezetni, tanítani általam, szeretett gyermekeim!!! Hallgassátok meg égi Édesanyátok szavait, aki ezeknek az utolsó időknek Próféta Asszonya.

Többször is bejelentetem nektek, hogy közeledik az idők vége és Jézus dicsőségben megvalósuló eljövetele. Most abban akarlak segíteni benneteket, hogy megértsétek a Szentírásban leírt jeleket, amelyek az Ő dicsőséges, immár közelgő visszatértét jelzik. Ezek a jelek világosan előtűnnek az Evangéliumokban, Szent Péter és Pál leveleiben, amelyek ezekben az években válnak valóra.

  • Az első jel a tévedések terjedése, amelyek a hit elvesztéséhez, és a hittől való elpártoláshoz vezetnek. Ezeket a tévedéseket hamis tanítók terjesztik, híres teológusok, (a magán kinyilatkoztatások ellenségei, üldözői közülük kerülnek ki) akik nem az Evangélium igazságát tanítják, hanem fertőző eretnekségeket, (nincs pokol, az üres, csak fogalom, mindenki üdvözül, nincs ördög, bűn stb.) amelyek téves és emberi észjáráson alapszanak. A tévedések tanításának révén vesztik el az igaz hitet, és terjed el mindenütt a nagy hitehagyás. „Sok hamis próféta támad és sokakat megtévesztenek” (Mt. 24,5-9). „Az Úr Napja nem jön el, amíg meg nem történik a nagy hitehagyás” (Ts 2,3). „Hamis próféták támadnak majd köztetek, akik kárhozatos eretnekségeket terjesztenek, Megváltó Urunkat megtagadják, miattuk becsmérlik majd az igaz utat, hízelgő szavakkal ki is fosztanak majd titeket.” (Pt 2,1-3)
  • A második jel a testvérgyilkos harcok és háborúk kirobbanása, melyek az erőszak és a gyűlölet elhatalmasodásához vezetnek, és egyre több szívben hűl ki a szeretet, miközben egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, mint a járványok, éhínség, árvizek és földrengések. „Amikor majd háborúkról és háborús hírekről hallotok, ne rémüldözzetek!!! Ennek mind meg kell történnie. Akkor nemzet-nemzet ellen és ország-ország ellen támad. Éhség, dögvész és földrengés lesz itt is, ott is. De mindez csak a gyötrelmek kezdete. Aki állhatatos marad mindvégig, az üdvözül. (Mt. 24, 6-12)
  • A harmadik jel a véres üldözés, amit azok szenvednek el, akik hűségesek maradnak Jézushoz és Evangéliumához, és erősek maradnak a hitben. Aztán majd elfognak, üldöznek és megölnek titeket, és Miattam gyűlölni fog minden nemzet. Sokan el is tántorodnak hitüktől, elárulják és gyűlölni fogják egymást. Isten országának ezt az örömhírét pedig hirdetik majd az egész világon bizonyságul minden nemzetnek. Csak akkor jön el a vég. (v.ö.Mt 24, 9-10).
  • A negyedik jel a gyalázatos szentségtörés, amit az követ el, aki Krisztussal szembehelyezkedik, vagyis az Antikrisztus. Behatol Isten szent templomában, és helyet foglal trónusán és Istenként imádtatja magát. Jöttét a Sátán közreműködésével mindenféle feltűnő tett, szemfényvesztő jel és hamis csoda kíséri, meg mindenféle gonosz csábítás…(v.ö.2 Tesz 2, 3-12). Akkor majd meglátjátok a szent helyen a Dániel próféta által megjövendölt gyalázatos pusztulást, - aki olvassa, értse meg. (v.ö.Mt 24, 15). Szeretett fiaim, hogy megértsétek miben áll ez a rettenetes gyalázat, olvassátok el, mit jövendölt róla Dániel próféta. „Eredj Dániel, mert el vannak zárva és le vannak pecsételve ezek a szavak a végső időkig!!! Sokakat kiválasztanak, megtisztítanak és próbára tesznek, ám a gonoszok tovább folytatják gonoszságukat. A gonoszok közül senki sem jut el a belátásra, de az értő szívűek meg fogják érteni. Attól az időtől kezdve, amint megszűnik a mindennapi áldozat és felállítják a vészt hozó undokságot ezer kétszáz kilencven nap lesz. Boldog, aki bízni tud és megéri az ezer háromszáz harmincötödik napot.” (Dán 12, 9-12). A szentmise a mindennapi Áldozat, a tiszta felajánlás, amit az Úrnak ajánlanak fel mindenfelé, napkelettől napnyugtáig. A szentmiseáldozat a Kálvárián Jézus által felajánlott áldozatnak a megújítása és megjelenítése. Elfogadva a protestáns tanítást, azt mondják majd, hogy a szentmise nem áldozat, csupán a szent vacsora, vagyis annak emléke, amit Jézus az Utolsó Vacsorán végbevitt. És így eltörlik majd a szentmise gyakorlatát. A szentmiseáldozat mindennapi bemutatásának az eltörlése jelenti a gyalázatos szentségtörést, amit az Antikrisztus visz végbe, aminek három és fél év lesz kb. az időtartama.
  • Az ötödik jelet a rendkívüli tünemények alkotják, amelyek az égbolton lesznek láthatók. „A Nap elsötétedik, a Hold nem ad majd világosságot és a csillagok lehullanak az égről, s az ég erői megrendülnek”. (Mt 24, 29). A Fatimában utolsó megjelenésemkor végbement napcsoda azt akarja megmutatni nektek, hogy immár beléptetek abba a korszakba, amelyben ezek az események megvalósulnak, s amelyek előkészítenek benneteket Jézus dicsőségben történő visszatérésére. „Akkor majd feltűnik az Emberfiának jele az égen, (a fénylő kereszt, a lelkiismeret megvilágítása előtt) és jajgatásba tör ki a Föld minden népe, mert meglátják az Emberfiát, amint eljön az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel.” (Mt 24, 30). Én különösen szeretett és Szeplőtelen Szívemnek szentelt fiaim, ki akarlak oktatni benneteket e jelekkel kapcsolatban, amelyeket Jézus az Ő Evangéliumában megjelölt nektek, hogy előkészítsen benneteket az idők végére, melyek napjaitokban válnak valóra. Elterjed az aposztázia, megszaporodnak a háborúk, sokhelyütt természeti katasztrófák történnek, megerősödnek az üldözések, az Evangélium eljutott immár minden néphez, rendkívüli jelek észlelhetők az égen, és egyre közeledik (már nagyon közel van) az Antikrisztus fellépésének ideje. Engedjétek, hogy Én hordozzalak benneteket, és gyűljetek össze Szeplőtelen Szívem biztos menedékében, melyet Én éppen erre az időre készítettem számotokra. Velem betűzzétek ki időtök jeleit, és éljetek a szív békéjében és bizalomban. Ezeknek a jeleknek a megvalósulása bizonyossággal jelzi, hogy (nagyon) közel van az idők vége Jézusnak dicsőségében (és nem hús-vér testben!!!) történő visszatérésével. „Vegyetek példát a fügefáról: amikor ága már gyönge és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Amikor mindezt látjátok, tudjátok meg ti is, hogy közel van már, az ajtóban.” (Mt 24, 32-33). (Szűzanya üzenete Gobbi atyán keresztül, 1992. 12. 31.)

A nagy megpróbáltatás ideje

Szeplőtelen Szívemnek szentelt és szeretett fiaim, a kereszten, nem sokkal a halála előtt, Jézus Rám bízta az Általa megváltott és üdvözített emberiséget. Így az egész emberiség Édesanyja lettem. Mivel (a Fiú – az Ige) Isten és az emberiség Anyja vagyok, az életetekben, az Egyház és az emberiség életében közbelépek, hogy segítsem a Mennyei Atya tervének a megvalósítását.

Édesanyaként mindig mellettetek, az Egyház és az emberiség mellett vagyok, hogy vezesselek az úton, ahol megvalósítjátok az Atya akaratát, a Fiú követését, a Szeretet Lelkével való közösséget oly módon, hogy az Isteni Szentháromság mindig megdicsőüljön. A Szentháromság megdicsőítésében található meg az örömetek és a békétek forrása.

A Gonosz, a Sátán, az Őskígyó, a Nagy Sárkány, mindig működött és sokféleképpen cselekedett, hogy elvegye tőletek, az Egyháztól és az emberiségtől a béke értékes kincsét. Soha annyira nem veszélyeztették a békét, mint napjaitokban, mert Ellenfelem Isten elleni harca mind erősebbé, folytonosabbá és általánosabbá válik.

Ezért beléptetek a nagy megpróbáltatás idejébe…mindannyiatok számára elérkezett szegény fiaim!!! Abban a veszélyben forogtok, hogy elveszítitek a kegyelmet és az Istennel való életközösséget. Napjaitokban a bűnt többé nem tekintik rossznak, ellenkezőleg, gyakran mint értéket és mint jót, felmagasztalják. A hírközlő eszközök álnok befolyása alatt fokozatosan eljutnak annak a tudatnak az elvesztéséhez, hogy a bűn rossz. Ha ti bűnben éltek, visszatértek a Sátán rabságába, alávetitek magatokat a gonosz hatalmának, és így hiábavalóvá válik a Megváltás ajándéka !!!. (következménye – a kárhozat – a pokol – örökre). Így eltűnik a béke a szívetekből, a lelketekből és az életetekből !!!.

Fogadjátok el az anyai felhívásomat, hogy térjetek vissza az Úrhoz a megtérés és a vezeklés útján !!!. A bűnt a legnagyobb rossznak ismerjétek el, minden egyéni és társadalmi rossz forrásának. Soha ne éljetek bűnben !!! Ha megtörténne, hogy emberi gyarlóságból vagy a Gonosz alattomos kísértése miatt elkövetnétek, azonnal járuljatok szentgyónáshoz. A gyakori gyónás legyen a gyógyszer, amelyet gyakran használtok a bűn és a rossz ellen !!!

  • A nagy megpróbáltatás elérkezett az Egyház számára !!!, melyet a gonosz lelkek nagyon veszélyeztetnek, és amelynek az egysége annyira megbomlott és életszentsége elhomályosodott. Látjátok, mennyire terjed benne a tévedés, amely a hit elvesztéséhez vezet. A hittől való elpártolás mindenütt terjed. Szeplőtelen Szívem különleges ajándéka erre az időre a Katolikus Egyház Katekizmusa, (KEK) amit a Pápám úgy akart közzé tenni, mint fénylő és végső tanúságtételét.

Milyen sok azoknak a pásztoroknak a száma, akik a sötétben tapogatóznak, félelemből vagy kompromittálás miatt hallgatnak, és többé nem védik a nyájukat a ragadozó farkasoktól! Sok papi és Istennek szentelt életet kiszárított a tisztátalanság, az érzékiség, a kényelem, és elcsábította őket a jólét keresése. (ez érvényes a hívekre is). A híveket vonzza a pogánnyá lett világ kísértése, meg a számtalan szekta. Főleg az Egyház számára érkezett el a nagy megpróbáltatás ideje, mert megrendíti a hit hiánya, elhomályosítja a hitehagyás, megsebzik az árulások, elhagyják a fiai, megosztják a szakadások, megszállja és uralkodik rajta a szabadkőművesség - (az egyházi szabadkőművesség által – Ők az igazi belső ellenségei – a Hamis Próféta vezetésével) – termékeny földdé válik a rossz számára, ahonnan kihajt a Gonosz Embernek, az Antikrisztusnak rossz fája. Az Antikrisztus az Egyház belsejébe helyezi át az uralmát. (nincs okunk a félelemre, ne essünk pánikba, ezeknek mind be kell teljesedniük az Írások szerint, maradjunk hűségesek Krisztusunkhoz, és Igaz Egyházához, Tanításához, a Szentíráshoz, nem fog sokáig tartani az uralkodásuk, - senkit nem ér erején felüli kísértés – boldog aki megéri az ezer háromszáz harmincöt napot ).

- A nagy megpróbáltatás elérkezett az egész emberiség számára !!!, amelyet a már terjedő erőszak, a romboló gyűlölet, a veszélyesen terjedő háborúk, s az egyéb rossz események széttipornak. Mind erősebbé és aggasztóbbá válik egy szörnyű harmadik világháború veszélye. (ez lesz a Büntetés, ha az emberiség nem tér meg, a Nagyfigyelmeztetés és Csoda hatására). Elérkezett a pillanat is, hogy mindannyian a Szeplőtelen Szívem menedékébe siessetek. Ne veszítsétek el a bátorságotokat! Erősen reméljetek és bízzatok! Én előre megmondtam Nektek a rátok váró időket, azért, hogy segítselek benneteket, hogy a fájdalmas és nehéz időket reményben és nagy bizalomban éljétek át a Ti Mennyei Édesanyátokkal.

Végül a nagy megpróbáltatás ideje után vár Titeket a nagy béke ideje, a nagy öröm, a nagy életszentség és Isten köztetek lévő nagy diadala. Imádkozzatok Velem és éljetek ebben a várakozásban, amely megédesíti a mindennapi szenvedésetek keserűségét. Rátok terítem a Palástomat, hogy védjelek benneteket, ahogyan a tyúk teszi a csibéivel, és mindannyiatokat megáldalak az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. (Szűzanya üzenete Gobbi atyán keresztül, 1993. 01. 01.)

Magyar vonatkozású üzenet (a Függelékből)

„Láthattad fiam, hogy gyermekeim mily hatalmas serege ünnepelte (II. János Pál) pápa felgyógyulását. Fatimai jelenésem emléknapján tört ellenfele szeretett fiam életére, s vette célba ezzel Szívemet. (1981. 05. 13.) Ám terve meghiúsult. Ezt az egész világnak jelként adta az Úr, hogy végül is Szeplőtelen Szívem diadalt arat majd általatok: Szeplőtelen Szívemnek magatokat átadott, s Velem szüntelen együtt imádkozó, együtt munkálkodó, együtt küzdő, együtt szenvedő papjaim: és az általatok Szívemhez vezetett, Szívemben élő többi hű gyermekem által…

Jézusom Eucharisztikus Szívének békéjét fogja élvezni és kiárasztani az Egyház. Jézusom földi helytartója többet tud Isten e nagy művéről, mint sokan mások. Ő tudja, hogy az Úr e tervébe különlegesen fontos helyet foglal el egy nép, amelyet első királyuk, a mai nap szentje, István, majdnem ezer éve már, hogy nekem felajánlva, tulajdonomba adott. Ezért hazáját századok óta már Regnum Marianumnak , az Én Országomnak nevezik. A pápa szeme előtt ismeretes a nép isteni küldetése, melyért évezredes történetének vértanúi sorával fizetett.

Ezért intézett e néphez rövid időn belül több üzenetet - és Magyarország védőszentje, István király mellett - ezért fordult ma Hozzám Szívemet megindító szavával, hogy a nép fontos örökségét Nekem, Krisztus Anyjának, a szeretett magyar nemzet minden fia és leánya Nagyasszonyának gondjaiba ajánlja. (2000. augusztus 15-től, Királynőnk, a Budavári Mátyás Templom Főoltárán fején a Magyar Szent Korona másával, amelyet II. János Pál áldott meg, e szavakkal - „amit e Korona Tanít azt váltsátok tettekre, életre” – bocsátotta utjára a küldöttséget!! G. Lajos érsek úr végezte a szertartást). Meghallgatom szeretett fiam kérését, s ezért intézem most üzenetemet általad e népem minden fiához és lányához. Ez a nép évszázadokon át öntestével védte a keresztény Európát a különböző pusztító, nem keresztény hadaktól. Önfeláldozó harcának egyik nagy diadalára emlékezteti ma is a keresztény világot a déli harangszó !!! (Nándorfehérvár – 1456. 07. 22 ).

A nyugat nemzetei Magyarországnak „a kereszténység védőbástyája” kitüntető címet adták, de nem voltak hálásak e nép mérhetetlen véráldozatáért és emberfeletti szenvedéséért. Ám Isten annál inkább kitüntette e népet azzal, hogy különleges tulajdonomba adta (1038 08. 15. Szent István király Ország és Korona felajánlása, melyet politikai vezetőként, nem püspökként végzett el) már állama megalapításánál. (a Szent Koronát a Magyar küldöttség kapja meg, kapja vissza…)

E korban pedig Szeplőtelen Szívem világraszóló békediadala kiváltságos eszközéül adta. !!! A háború pusztítása után ezen Ország Egyháza kapta ellenfelemtől a legérzékenyebb csapásokat. …Az isteni irgalom viszont rendkívüli kegyelemforrást is fakasztott az országban, mely már sok éve egyre növekvő mértékben kiárad a Föld minden népére. Emlékszel, a Sátán e népből választotta eszközét, hogy a Szent Péter Bazilikában összetörje fájdalmas-anyai arcomat. Altemplomában viszont a pápa Tiszteletemre felszentelte a Magyarok Nagyasszonya kápolnáját, mely itt a Világegyház szívében hirdeti Mária Népe fontos keresztény örökségét, s emlékezteti Isten tervének ismerőit e Nép Nagy Küldetésére !!!

Az Én Népemnek lelkileg át kell alakulnia, hogy e küldetést betölthesse Isten dicsőségére, az emberiség javára és saját boldogságára…Népemnek minden egyes fiát és leányát aggódó szeretettel hívom anyai Szívemre:

A katolikus keresztények ajánlják fel önmagukat Szeplőtelen Szívemnek. Naponta imádkozzák el szentolvasómat egyenként, vagy családjukkal közösen, - a titkain elmélkedve ! Törekedjenek Isten mindent átható, szerető jelenlétének és az Én anyai segítő jelenlétemnek állandó tudatában élni. Ezzel, és ha Jézusom megváltó áldozatából misehallgatás, áldozás és imádás révén kegyelmi erőt és szent örömet merítenek, le fogják győzni bűnös szenvedélyeiket, nem teszik szeretetlenséggel pokollá egymás életét, nem hagyják magukra a szenvedőket és öregeket, nem emelnek gyilkos kezet születendő gyermekeikre, nem hagyják Isten nélkül felnőni őket, s nem gátolják, hanem segítik őket a legszentebb hívatásuk felé.

Anyai szeretettel hívom nem katolikus keresztyén gyermekeimet is, hogy Jézusom első követői példájára Velem, Jézus Anyjával együtt, egy szívvel, lélekkel állhatatosan imádkozzanak, hogy a Krisztus-hívők mindnyájan egyek legyenek a hitben, Isten és egymás szeretetében, egyetlen, szent egyetemes apostoli Egyházának közösségében. (így fog majd ismét Egy Akol-és Egy Pásztor lenni, de előbb a Hamis Egység és Egyház Antikrisztusi borzalma végigsöpör a Földön)

Nem keresztény és magukat ateistának valló gyermekeimet is szeretettel hívom az Élet Forrásához, Isteni Megváltójukhoz, aki értük is meghalt, s feléjük is kiáltja: Aki szomjazik, jöjjön Hozzám..., hogy életük legyen, és bőségben legyen, hogy a sírgödör borzongató sötétsége helyett a boldog örök élet tündöklő fénye ragyogja be sokszor oly nemes törekvésekkel teli életútjukat.

Meg kell újulni Én Népem a(z Igaz) Hitben, Reményben, Bűnbánatban és engesztelő Szeretetben Isten iránt, Szentségi (Oltáriszentségben jelen levő) Jézusom Szeplőtelen Szívem tiszteletében, hogy a megújító Szentlélek alkalmas eszközeként betölthesd nagy, szent, boldogító hívatásodat a Teremtő Örök Atya dicsőségére, a Megváltás örök művének kiteljesedésére, a szerencsétlen, önmagát pusztító emberiség megmentésére és üdvözítésére. (Szűzanya üzenete Gobbi atyán keresztül, 1981. augusztus 16., Szent István király ünnepe a Világegyházban, különálló, válogatott üzenetekből)

A kedves Olvasó saját Szívében forgassa meg ezen Üzenetek tartalmát, különös tekintettel a nemzetünket, küldetésünket oly csodálatosan érintő és feltáró Királynőnk iránti hódolat és szeretet jegyében. Tudatosítsuk és vállaljuk fel, eljött az ideje, hogy kimondjuk: „itt vagyok Atyám, hogy teljesítsem Akaratodat”. Ez legyen virágcsokrunk, amelyet Október 8-án Nagyasszonyunk és Királynőnk tiszteletére az Úr Oltárára helyezhetünk, ha akarjuk, minél többen. Áve Mária !

Testvéri szeretettel, Imre (Tengernek Csillaga 2013. szept-okt., XVIII/5. szám)

http://www.uzenetek.eu/news/maria-kicsinyei/

komment

Ráckeve - 2013-06-28 21:29 péntek

2013. szeptember 11. 06:30 - Andre Lowoa

Ráckeve 10022 lakosú (2012. január 1.) város már a bronzkor óta lakott település. A honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el. Később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A mai Ráckeve helyén állt Ábrahámtelke elnevezésű település, valamint egy kolostortemplom, amelyet a XII. században építettek, és amelyet először 1212-ben említ okirat. A település első virágzása a szerb lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül. A szerbek az AI-Duna menti Keve városából menekültek ide a törökök támadása elől. A várost ekkor kezdték KisKeuének nevezni, majd később Rác-Keve (rác=szerb) nevet kapta. A gazdag szerbek 1487-ben építették meg azt a Boldogasszony templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége. Királyi kiváltságai révén a XV. században, Mátyás király uralkodása alatt fontos központtá vált. A XVI. század első felében a török hódítás a virágzó Ráckevét sem kerülte el. Szultáni birtokként - a század második felében - újra fellendül. A reformáció idején, amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett. Utódja, Skaricza Máté, Ráckevét a humanista reformáció kulturális centrumává tette. A török kiűzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült. 1698-ban az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is, a győztes törökverő Savoyai Jenő birtokává lett. Az új földesúr Ráckevén építtette meg kastélyát. A XVIII. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ezzel Ráckeve három nemzetiségűvé vált: magyarok, szerbek és németek lakták. Az 1848-49-es szabadságharcot a lakosság nagy része támogatta. 1848 májusában hatszázan esküdtek fel a nemzetőr zászlóra. 1849 nyarán a ráckevei Ács Károly szervezte meg a Duna vidékén az ellenállást. Ezért először halálra ítélték, de az ítéletet később hatévi börtönre enyhítették. A XIX. század második felében járási székhellyé lett. Ráckeve életében nagy felemelkedést jelentett a millennium időszaka. A régi fahíd helyett ekkor építették vasból az új, állandó hidat. Az ezredéves évforduló évében határozták el az új városháza építését, mely a régi helyén épült meg, szecessziós stílusban. Az első Világháború 133 hősi áldozatot követelt Ráckevétől. Az 1919-es rövid román megszállás alatt csaknem teljesen kifosztották a községet. A második Világháború újabb megpróbáltatásai után az 1970-es években, vízparti üdülőterületek épültek a Duna-ág mindkét partján. Melegvizű strandfürdő létesült, s ekkor határozták el a Savoyai- kastély helyreállítását is. Városi rangját 1989-ben nyerte vissza Ráckeve.
Nevezetes épületei a gótikus Boldogasszony-templom 1487-ből, és a barokk Keresztelő Szent János-templom 1799-ből.
A XX. század elején épült neogót stílusú, téglaborítású református templom, melynek tornya 43 méter magas.
A szerb templom 1487-ben épült, és az ország egyetlen gótikus pravoszláv temploma. Benne gyönyörűen restaurált XVII-XVIII. századi freskók és ikonosztáz található.
Ráckeve legimpozánsabb épülete a Savoyai-kastély. Az 1702-1714 között épült épület, a világi barokk építészet első magyarországi emléke. A kastély melletti Árpád-téren álló Árpád-szobor Szász Gyula alkotása, melyet a milleniumi ünnepségek során, 1897-ben avattak.
A Münich-házban kapott helyet az Árpád Múzeum, gazdag néprajzi gyűjteménnyel.
A kortárs magyar képző- és iparművészek időszakos kiállításai a Keve Galériában kerülnek bemutatásra.
A Városi Képtár állandó kiállítás, amelyben a kortárs festészet is helyet kapott.



http://km.bloglog.hu/page/11/

komment

"Kormányülést" tart a hamis proféta

2013. szeptember 11. 06:27 - Andre Lowoa

Ferenc pápa keddre megbeszélésre szólította a vatikáni kongregációk és pápai tanácsok vezetőit mielőtt az egyházi reformokkal megbízott bíborosi bizottság bemutatná javaslatait.


"Kormányülést" tart a pápa a minisztériumoknak megfelelő vatikáni kongregációk és tanácsok élén levő bíborosokkal és érsekekkel - jelentette elsőként a La Stampa napilap vatikáni blogja. 

A megbeszélés helyszíne a Bologna-terem lesz: a falain Bologna városának reneszánsz térképével díszített terem "a Vatikán egyik legnehezebben megközelíthető és leglenyűgözőbb nagyterme a pápai lakosztály és a szentszéki államtitkárság között". 

Sajtóértesülések szerint az értekezletet nem a szentszéki államtitkárság hívta össze, hanem a Pápai Ház prefektúrája, vagyis személyesen Ferenc pápa. A megbeszélésen, melyen Tarcisio Bertone távozó szentszéki államtitkár is részt vesz, a kongregációk és pápai tanácsok vezetői Ferenc pápa munkájának első hat hónapját értékelik - írta a VaticanInsider. A portál szerint a bíborosok a legidősebbtől kezdve életkoruk szerinti sorrendben szólalnak fel, és az egyházfő is beszámol eddigi tapasztalatairól. 

A vatikáni csúcs három héttel előzi meg az április 13-án kinevezett nyolc fős nemzetközi bíborosi bizottságnak a pápával tervezett találkozóját. Az egyházfő pápává választása után egy hónappal bízta meg az öt kontinens egyházát és a kúriát is képviselő bizottságot azzal, hogy dolgozzon ki javaslatokat az egyház és a Vatikán reformjára. A Rómába várt bíborosok október 1. és 3. között mutatják be javaslataikat. 

Ezzel egy időben várható a Ferenc pápa által felállított másik két bizottság első eredményeinek bemutatása is. Június 24-én alakult meg az IOR vatikáni bank reformjával megbízott bíborosi bizottság Raffaele Farina bíboros vezetésével. Július 18-án Ferenc pápa világi szakértői bizottságra bízta a Vatikán gazdasági és működési reformját Joseph Zahra revizorral az élén. 

komment

Kozma Imre atya pappá szentelésének 50. évfordulóját ünneplik

2013. szeptember 10. 18:54 - Andre Lowoa

A dévai Böjte Csaba atya és Reisz Pál templomigazgató köszönti Kozma Imre atyát, irgalmasrendi szerzetest, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökét pappá szentelésének ötvenedik évfordulója alkalmából szeptember 14-én, szombaton, 11 órakor a Belvárosi (Pesti) Ferences Templomban. Kozma Imre atya aranymiséjének ünnepi szónoka Böjte Csaba ferences atya lesz. A jubileum alkalomból a Ferences Rend képviselői ünnepség keretében fejezik ki elismerésüket Kozma Imre atya munkássága iránt, és megköszönik, hogy 1968-tól nyolc évet szolgált káplánként a templomban és lelki oázist varázsolt a vészterhes időkben.

Kozma Imre atya munkássága példamutató volt számomra, sokat lendített, bátorított engem a magam útján” – mondta Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. „A Dévai Szent Ferenc Alapítvány életre hívása óta sok könnyet törölhettünk le Erdélyben a gyermekek szeméről, ami Teréz Anya és Kozma atya által képviselt segítő szeretet szellemiségének is köszönhető. Hálámat szeretném neki a szentmisén is kifejezni” – fogalmazott a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója.

Reisz Pál templomigazgató elmondta, hogy a hatvanas évek végén, a diktatúra legsúlyosabb, legveszettebb időszakában volt Pesten egy kis lelki oázis, a Ferenciek terén működő, a ferencesektől elvett templomban. „A békepap vezető el tudta érni, hogy Imre atya ide kerüljön 1968-ban, és több mint nyolc évig szolgált itt. Prédikációival, miséivel olyan lelki centrummá tette a templomot, ami példamutató volt azokban a vészterhes időkben, amikor az ateizmus uralkodott az országban és a hatalom mindent megtett, hogy az egyház hangját elnyomja” – emlékeztetett Reisz Pál.

Kozma Imre atya szép emlékkel gondol vissza arra a száz hónapra, amit a pesti ferences templomban töltött el 1968 és 1977 között. A templom igazgatója Horvát Richárd, a békepapi mozgalom vezetője az első találkozásukkor kifejezte, szeretné, ha bekapcsolódna a mozgalomba, amit ő azonnal hárított.

Nagy félelmek között mentem oda. Kifejeztem, hogy én nem óhajtok ebbe a mozgalomba bekapcsolódni. A száz hónap alatt egyetlenegyszer sem hozta elő a témát, és soha semmi konfliktusom nem volt vele” – mondta Imre atya azokról az időkről. „Gyönyörű éveket töltöttem ott. Sík Sándor nem sokkal előtte hagyta abba a konferenciabeszédeket az egyetemi templomban, és valahogy senki nem vette fel ezt a fonalat. Én vakmerőségemben megpróbáltam. Nem Sík Sándort akartam utánozni, nem is mertem volna az ő hatalmas műveltségéhez mérni magamat, de arra gondoltam, hogy itt valami hiány van. Elkezdtem hitoktatni, és a felnőtt fiatalokra tekintettel, ezek kvázi konferenciabeszédek lettek. Azt vettem észre, hogy egyszer csak tömve lett fiatalokkal a templom – emlékezett vissza.

A fiatalok érdeklődése sajnos azt is eredményezte, hogy jöttek a beépített emberek is. Sok egyetemistát meghurcoltak, kizártak az egyetemről a templomi jelenlétére hivatkozva. Mégis egyre többen jöttek, sőt tömegével gyóntak a fiatalok. „Akkor telt be a pohár, amikor elkezdtem a jegyesekkel és a fiatal házasokkal is foglalkozni.” – mondta Imre atya, aki a pesti ferences templomból a zugligeti plébániatemplomba került. Ott teremtette meg azt a legendás közösséget, amely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bölcsője lett.

Kozma Imre atyát, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetőjét ötven éve szentelték pappá 1963 júniusában. Ebből az alkalomból június közepén gyalogos zarándoklaton kereste fel azokat a helyeket, ahol az elmúlt évtizedekben szolgált.

A „Köszönet és Hála” zarándokút meghívásában így fogalmazott: „Hálát szeretnék adni az elhívás ajándékáért. Szeretném megköszönni az emberi találkozásokban születő istenélményeket, s a hit útját vállaló indulásokat. Szeretnék bocsánatot kérni Istentől és mindenkitől azért, amit nem tettem meg Érte, értük, amit nem jól tettem, amivel Istent és embertársaimat megbántottam, vagy megbotránkoztattam. Isten, aki ismeri törékenységemet, megbocsát. Reménykedem embertestvéreim bocsánatában is.”

Nyolc nap alatt 140 kilométernyi zarándokút kötötte össze szolgálati helyeit. Az elhívás ajándékáért hálát adó útja június 23-án, Győrzámolyban, szülőfalujában, az első miséje helyszínén ért véget. „Úton járó lény az ember, de nem magányos vándor, maga az egyház is úton járó közösség. Az utunkon mindannyiunkra fontos találkozások várnak, és hiszek abban, hogy Istenre találunk, amikor találkozunk. Vagy felfedezzük egymásban Istent, vagy valójában nem is találkozunk” – mondta a zarándokútról. Úgy érezte jubileuma alkalmából ő keresi fel az embereket, és ne ők jöjjenek el hozzá: „Jézus azt kéri a pásztoroktól, hogy ők menjenek a bárányok után, és ne tőlük várják, hogy eltaláljanak hozzájuk.” Imre atya pontosan ezt képviselte fél évszázados papi szolgálata során.

Amikor Imre atya 1996-ban irgalmasrendi szerzetes lett, eldöntötte, hogy életét a szegény betegek szolgálatára szánja, mert fontosnak tartotta a keresztény szellemű gyógyítást ismét meghonosítani Magyarországon. „Meggyőződésem, hogy a gyógyító kultúrában az irgalmasrendi szellemiségre szükség van. Az irgalmas karizma, a hospitalitás lényege, hogy a beteg várt és szeretettel látott vendég a gyógyító intézményben.” Imre atya úgy fogalmaz: „Maradék életemet Istenes Szent János atyánk igazságára bízom: Tegyetek jót s jól, az Úrnak teszitek!”

(mno.hu)

komment

Demográfiai válság - kiútkeresés

2013. szeptember 10. 12:36 - Andre Lowoa

A 30 év alatti férfiak 95%, a nők 88% nem házas, ez arány a 30-39 éves férfiak esetében még mindig magas, 50%. A születésszámot tekintve nagyon rossz eredmény várható, és a magyarországi 1,23-as termékenységi aránnyal az EU-n belül sereghajtók vagyunk. Nőtt a nők életkora az első gyermek születésekor. Visszaesett a házasságkötési kedv, 63% az esélye annak, hogy egy nő egyáltalán nem köt házasságot élete folyamán.A kiút keresésének szándékával rendezett konferenciát a Családháló és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom.
A kormány családokat támogató intézkedései ellenére sem változó válságos demográfiai helyzetből történő kiútkeresés szándéka kapcsolta össze a Családháló.hu és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szervezésében megvalósuló konferencia előadásait.  Családbarát-e a magyar társadalom – tették fel a demográfiai konferencia szervezői a kérdést. A szociológus, demográfus, pszichológus, közgazdász kereste a magyar társadalmat felmérő vizsgálatok adatainak tükrében a választ.
Köszöntőjében Rétvári Bence államtitkár azt hangsúlyozta, az állam feladata védeni és támogatni a családokat, és utalt az eddigi családbarát intézkedésekre.
Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese az elmúlt évi népszámlálás adatai alapján mutatta be a magyar társadalomban a család helyzetét. Előadása abból a tényből indult ki, hogy a magyar népesség az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent, az előző népszámlásához képest 2012-ben 260 687 fővel volt alacsonyabb a népességszám. Aggasztó demográfiai helyzetünk másik meghatározó alapadata népességünk elöregedése. Magyarországon minden tizedik ember 70 év feletti. A tíz év alapján az a tendencia olvasható ki, hogy mindkét folyamat – a népességcsökkenés és az elöregedés – visszafordíthatatlan erővel megy előre és meghatározó hatással van a társadalomra. További aggasztó adat, hogy csökken a szülőképes korban lévő nők száma.  A család megítélését tekintve az adatok azt mutatják, a család a leginkább alkalmas hely arra, hogy gyerekek születhetnek. Bár a magyarok megítélése a családot tekintve pozitív, mégis csökken a házas állapotúak száma, a korábbi 52% helyett ma 44%.
Elgondolkodtató, hogy a 30 év alatti férfiak 95%, a nők 88% nem házas, ez arány a 30-39 éves férfiak esetében még mindig magas, 50%. Nőtt viszont a háztartások száma, de ezt az egységek elaprózódása, az egy személyes háztartások számának növekedése magyarázza.  A tendencia azt mutatja, nő az élettársi kapcsolatok és az egyedülállók aránya. A szociológus szerint elgondolkodtató, hogy a népszámlálás során az egynemű élettársi kapcsolatok száma 1842 volt, amiből 60 volt regisztrált, a média óriási felületen foglalkozik sorsukkal, míg a családnak össznépességen belüli 44,4%-os részaránya ellenére marginális figyelem jut. Az elemző elmondta, az iskolázottság és a gyermekvállalás összefüggését ma is meghatározzák a társadalom korábbi törvényszerűségei. A Búcsúkeringő? címmel rajzolt kép alapján a helyzet válságos – derült ki Németh Zsolt előadásából. Fogyó népességű, elöregedő, ezért dinamikáját vesztett társadalmunkban folyamatosan háttérbe szorul a hagyományos család. Ezen az egyes elemek változtatásával nem, csak rendszerszerűen lehet változtatni – fogalmazta meg véleményét a szociológus előadó. 
Benkő Ágota, a Népesedési Kerekasztal koordinátora Kiútkeresés címmel azt hangsúlyozta, fontos a súlyos helyzet kommunikálása, de aligha vezet eredményre. A kerekasztal éppen ezért javaslatok sorával vesz részt a társadalmi párbeszédben, hogy az alapvetően családbarát magyar társadalomban valóban meg is jelenjenek a kívánt gyerekek. Benkő Ágota szerint az állam kereteket tud teremteni, de előrelépést a közösségek, civil szervezetek szemléletformáló kezdeményezései hozhatnak, így azok támogatása kiemelt fontosságú. Kiemelte a konszenzus szükségességét és aláhúzta, minden családot támogató intézkedés értékét.
Botos Katalin közgazdász arra figyelmeztetett, nem szabad elveszítenünk az ideológiai csatákat. Rámutatott a társadalom családbarát viszonyát meghatározó gazdasági szükségszerűségre, miszerint a fundamentalista kapitalizmus érdeke a közösségek elaprózódása.
Pongrácz Tiborné a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgató helyettese szerint bár Magyarországon a családot tekintve még a tradicionális szemlélet a meghatározó, az utóbbi 10 évben alapvető változásnak vagyunk a tanúi. Fennáll a veszélye, hogy a demográfiai magatartással összekapcsolódó értékek fognak a magatartáshoz igazodni, nem megfordítva – vonta le a következtetést az adatok alapján a demográfus. 
A tavalyi növekedés ellenére erre az évre a születésszámot tekintve nagyon rossz eredmény várható, és a magyarországi 1,23-as termékenységi aránnyal az EU-n belül sereghajtók vagyunk. Nőtt a nők életkora az első gyermek születésekor. Visszaesett a házasságkötési kedv, 63% az esélye annak, hogy egy nő egyáltalán nem köt házasságot élete folyamán. Még tartja magát a vélekedés, hogy a házasság, mint választható párkapcsolati életforma a leginkább vonzó, de egyre elfogadottabb az együttélés az általános társadalmi megítélés szerint. Ez a tolerancia tovább fogja növelni az élettársi kapcsolatok választási hajlandóságát. A közgondolkodás szerinti gyerekszeretet igazolják a statisztikai eredmények, de ebben is megfigyelhető a negatív irányú változás. 1988-ban a lakosság 1,2%-a vallotta, gyerek nélkül is lehet boldog az élet, 2009-ben már 6,3% vélekedett így. Míg korábban az emocionális többlet, amit egy gyerek jelent, határozta meg a válaszokat, addig mára a gazdasági megfontolás fontos szerepet kapott. Megnőtt a munka fontossága a válaszokban, de a nők esetében ez nem elsősorban karrierépítés célzattal, hanem megélhetési kényszerből történik.
Mit tehetünk – tette fel a kérdést a demográfus. Pongrácz Tiborné szerint a jelenlegi támogatásrendszer – a több gyermekes családok támogatása - demográfiai szempontból nem fog hatni. A születésszám növelése érdekében hozott intézkedéseknek abból kellene kiindulni, hogy magas a nők életkora az első gyermek vállalásakor. Ahogy Németh Zsolt előadásából kiderült, a 30 év alatti nők 70%-a gyermektelen. Ezért családindítási programot, illetve az egyetemisták támogatását kellene kidolgozni, hogy az első gyermek ne akkor szülessen meg, amikor a harmadiknak kellene.
Szalai Piroska miniszteri biztos a Kisgyermekes nők foglalkoztatása címmel azt mutatta be, milyen intézkedéseket hoznak a gyermekvállalási kedv erősítésére. Meglátásuk szerint kiemeldkeően fontos a családi biztonság megteremtésével elősegíteni a gyermekvállalást. Szalai Piroska kifejtette, a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága Magyarországon mutat a legrosszabb helyzetet az EU-t tekintve. Követendőnek tartja az osztrák minta szerinti rugalmas GYES-t és részfoglalkoztatás elérhetőségét a női munkavállalásban.
Bagdy Emőke pszichológus a család jövőjére rákérdezve arra mutatott rá, hogy a modern két keresős családi gyakorlat olyan hiányokat, elégtelenségeket alakított ki a felnövekvő nemzedékben, ami gátolja őket a családalapításban. A pszichológus szerint helyre kellene állítanunk a „meghittség kultúráját”. A két ember, a férfi és nő kapcsolatát életet építő, nélkülözhetetlen alapként kell  bemutatnunk. C. G. Jung nyomán a nő és a férfi biológiai evolúciós magfunkcióit és ezek lelki-szellemi vetületét elemezve egymást kiegészítő hatalmakként mutatta be kettőjük összekapcsolódását. Előadása azt közvetítette, az embernek – nőnek és férfinek – tudatosítania kell, személyes boldogulása is azon múlik, megérti-e a biológiai és kulturális evolúció parancsát, a kölcsönös egymásra utaltságunk törvényét: szeress, nemzz utódot, szülj gyermeket.
Magyar Kurír/Trauttwein Éva
komment

Muszlim világ - meghalt a 8 éves menyasszony a nászéjszakán

2013. szeptember 10. 12:35 - Andre Lowoa

Belehalt a nászéjszakán szerzett súlyos sérüléseibe és a szexuális traumába egy 8 éves lány Jemen északnyugati részén, a szaúdi határhoz közel. Az esetről az Albawaba.com híroldal tudósított először, majd jemeni és kuvaiti oldalak, majd az egész világsajtó átvette a hírt, nem kis felháborodást keltve a közösségi médiában.
A hivatalos jemeni álláspont szerint semmi nem történt, a sztori csak az újságíró kitalációja. Időközben más, független újságírók a helyszínről erősítették meg a hírt, a helyiek azt mondták nekik, a lány elvérzett, és már el is temették. Emberi jogi szervezetek a 40 éves férj letartóztatását követelik.
Jemenben a lányok több mint negyede már 15 éves koruk előtt férjhez megy, ezeket a házasságokat a család kényszeríti rájuk. Jogvédő szervezetek szerint az ilyen lányok jellemzően fizikai, lelki és szexuális erőszak tárgyává válnak, és esélyük sincs nem hogy a kitörésre, de általában az oktatásra és az egészségügyi ellátásra sem.
A gyerekekre kényszerített házasságok és szexuális kapcsolatok ellen egy sor nemzetközi szervezet próbál tenni, de általában a "gyerek" definiálásánál elakadnak a kezdeményezések, mivel ezt minden kultúra másképp határozza meg. 2009 februárjában egy törvényjavaslat 17 éves korban húzta volna meg a házasságkötés alsó korhatárát, de a terv nem ment át a törvényhozáson, a konzervatív többség az iszlám szellemiségével ellentétesnek nyilvánította.
(index)
komment

2013. szeptember 10. 12:29 - Andre Lowoa

A hamis proféta homíliája a béke imavirrasztáson (Úgy olvassátok el, hogy magam is padlót fogtam a szentmisén való elolvasása után)

„Megbocsátás, párbeszéd, kiengesztelődés – ezek a béke szavai: a szeretett szíriai nemzetben, a Közel-Keleten, az egész világon!”


Feltehetjük a kérdést: mi a jelentősége ennek az üzenetnek? Mint mond ez az üzenet nekem, neked, mindannyiunknak?

1. Egyszerűen csak azt mondja, hogy Isten szívében és elméjében világunk „az összhang és a béke háza”, az a hely, ahol mindenki megtalálhatja saját helyét, és „otthon” érezheti magát, mert „ez jó”. Az egész teremetett világ harmonikus, jó egységet alkot, de főleg az emberek, akiket Isten saját képére és hasonlatosságára teremtett és akik egyetlen családot alkotnak, amelyben a kapcsolatokat a valós és nem pusztán szavakkal hirdetett testvériség jellemzi: a másik férfi és a másik nő fivérem és nővérem, akiket szeretek. A kapcsolat Istennel, aki szeretet, hűség és jóság, visszatükröződik az emberek közötti minden kapcsolatban és összhangot ad az egész teremtésnek.

Isten világa olyan világ, amelyben mindenki felelősnek érzi magát a másikért, a másik javáért.

Ma este az elmélkedés, a böjt, az ima során mindnyájan mélyen tekintsünk önmagunkba: nem ez az a világ, amelyet szeretnék? Vajon nem ez a világ az, amelyet mindnyájan a szívünkben hordozunk?

A világ, amit szeretnénk, nem az összhang és a béke világa saját magunkban, a másokkal való kapcsolatokban, a családokban, a városokban, a nemzetekben és a nemzetek között? És a valódi szabadság, hogy kiválasszuk az utat, amelyen ebben a világban haladunk, vajon nem pusztán az, amely mindenki javára irányul és amelyet a szeretet vezet?

2. Tegyük fel most magunknak a kérdést: ez az a világ, amelyben élünk? A teremtett világ megőrzi szépségét, amely csodálattal tölt el bennünket, továbbra is jó alkotás marad. De jelen van „az erőszak, a megosztottság, az összecsapás, a háború” is. Ez akkor következik be, amikor az ember, a teremtés csúcsa felhagy a szépség és a jóság látóhatárának szemlélésével és bezárkózik saját önzésébe.

Amikor az ember csak saját magára, saját érdekeire gondol és önmagát helyezi a középpontba, amikor hagyja, hogy elbűvöljék olyan bálványok, mint az uralkodás és a hatalom, amikor Isten helyébe önmagát teszi, akkor feldúl minden kapcsolatot, elront mindent; kinyitja a kaput az erőszak, a közöny, a konfliktus előtt. Pontosan ez az, amit a Teremtés könyvének szakasza meg akar velünk értetni, amikor elbeszéli a bűnbeesés történetét: az ember konfliktusba kerül önmagával, észreveszi, hogy mezítelen és elrejtőzik, mert fél (Ter 3,10).

Fél Isten tekintetétől; az asszonyt vádolja, aki test a testéből; megtöri a teremtett világgal fennálló összhangját, egészen odáig megy el, hogy felemeli kezét testvérére, hogy megölje. Mondhatjuk, hogy a harmóniából a diszharmóniába léptünk át? Nem, nem létezik „diszharmónia”: vagy harmónia van, vagy belezuhanunk a káoszba, ahol jelen van az erőszak, a veszekedés, az összecsapás, a félelem…

Éppen ebben a káoszban Isten az ember lelkiismeretétől megkérdezi? „Hol van a testvéred, Ábel?” És Káin válaszol: „Nem tudom; talán őrzője vagyok testvéremnek?” (Ter 4,9). Ez a kérdés nekünk is szól és jót tesz, ha megkérdezzük magunktól: Talán őrzője vagyok testvéremnek? Igen, őrzője vagy testvérednek! Embernek lenni annyit jelent, hogy egymás őrzői vagyunk! Ehelyett azonban amikor megbomlik az összhang, metamorfózis, átalakulás következik be: testvérünk, akit őriznünk és szeretnünk kellene, ellenséggé válik, aki ellen küzdeni kell, akit meg kell semmisíteni.

Attól a perctől kezdve mennyi erőszak, mennyi konfliktus, hány háború kísérte végig történelmünket! Elég, ha annyi fivérünk és nővérünk szenvedésére gondolunk. Nem véletlenek egybeeséséről van szó, de ez az igazság: minden erőszakos tettben, minden háborúban újjáélesztjük Káint. Mi mindnyájan! És ma is folytatjuk a testvérek közötti összecsapásnak ezt a történetét, ma is felemeljük kezünket az ellen, aki a testvérünk.

Ma is hagyjuk, hogy bálványok, önzés, érdekeink vezessenek bennünket; és ez a magatartásforma halad előre: tökéletesítettük fegyvereinket, lelkiismeretünk elaludt, még kifinomultabb indokokkal igazoljuk magunkat. Mintha egy normális dolog lenne, továbbra is a pusztítás, a fájdalom, a halál magvait vetjük el! Az erőszak, a háború csak halált hoz, halálról beszél! Az erőszak és a háború a halál nyelvét beszéli!

Az özönvíz káosza után elállt az eső. Feltűnik a szivárvány, a galamb egy olajágat hoz. Én is ma arra az olajfára gondolok, amelyet a különböző vallások képviselői ültettünk el Buenos Aires-ben a Plaza de Mayo – Május téren 2000-ben. Azt kértük, hogy ne legyen többé káosz, ne legyen többé háború, legyen béke.

3. Ezen a ponton felteszem a kérdést: lehetséges egy másik úton végig haladni? Ki tudunk lépni a fájdalomnak és a halálnak ebből a spirálisából? Meg tudjuk-e tanulni, hogy újból a béke útjain haladjunk, és azokat járjuk végig? Isten segítségéért fohászkodva, a „Salus populi romani”, a Béke Királynője anyai tekintetétől kísérve válaszolok: Igen, lehetséges mindenki számára! Ma este azt szeretném, ha a föld minden részéről ezt kiáltanánk: Igen, lehetséges mindenki számára! Sőt, szeretném, ha mindannyian válaszolnának, a legkisebbtől a legnagyobbig, egészen azokig, akik arra kaptak meghívást, hogy kormányozzák a nemzeteket: Igen, akarjuk!

Keresztény hitem arra késztet, hogy a keresztre tekintsek. Mennyire szeretném, ha egy pillanatig minden jóakaratú ember a keresztre tekintene! Ott olvashatjuk Isten válaszát: ott, az erőszakra nem erőszak volt a válasz, a halálra nem a halál nyelvezetével válaszoltak.

A kereszt csöndjében hallgat a fegyverek zöreje és a kiengesztelődés, a megbocsátás, a párbeszéd, a béke nyelvezete beszél. Szeretném kérni az Urat ma este, hogy mi, keresztények, más vallású testvéreink, minden jóakaratú férfi és nő erőteljesen kiáltsa: az erőszak és a háború soha nem a béke útja!

Mindenki tekintsen mélyen lelkiismeretébe és hallgasson arra a szóra, amely ezt mondja: lépj ki érdekeidből, amelyek elsorvasztják szívedet, küzd le a másik iránti közönyt, ami érzéketlenné teszi a szívet, győzd le a halált igazoló indokaidat és nyílj meg a párbeszédnek, a kiengesztelődésnek.

Nézd testvéred fájdalmát, a gyermekekét és ne okozz újabb fájdalmat, tartsd vissza a kezed, teremtsd meg ismét a megbomlott harmóniát; és mindezt nem a szembenállással, hanem a találkozással! Legyen vége a fegyverek zajának! A háború mindig a béke bukását jelenti, mindig vereség az emberiség számára.

Ismét visszhangozzanak VI. Pál szavai: „Soha többé egymás ellen, soha többé! Soha többé háborút, soha többé háborút!” (1965. október 4. Beszéd az Egyesült Nemzetekhez). „A békét csak a békével lehet megvalósítani, amely nem válik el az igazságosság kötelességeitől, hanem az áldozathozatal, a megbocsátás, az irgalmasság, a szeretet táplálja” (idézet az 1976. január elsejei béke világnapra írt üzenetből).

Megbocsátás, párbeszéd, kiengesztelődés – ezek a béke szavai: a szeretett szíriai nemzetben, a Közel-Keleten, az egész világon! Imádkozzunk a kiengesztelődésért és a békéért, munkálkodjunk a kiengesztelődésért és a békéért, és mindnyájan, minden környezetben, váljunk a kiengesztelődés és a béke embereivé. Ámen.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
komment

Jézus szavai a baljós rózsafűzérekről.

2013. szeptember 08. 19:26 - Andre Lowoa

http://www.karizmatikus.hu/noha/neznivalo/2356-baljos-rozsafuezerek


Aki nem ért angolul: Új , New Age-es, sőt sátánista műanyag rózsafüzért osztogatnak ingyen a Mária kegyhelyek környékén. A korpusz mögött kígyó van, még a feje is látható. 4 nap van a végeken és pentagramm, ami ezoterikus szimbólum.Imádkozzunk Szűz Mária Szeplőtelen Szívéhez , hogy ne tudjanak hatni ezzel emberekre, Isten ereje győzze le a gonoszt.Köszönjük Szűzanyánk, hogy Te mindig velünk vagy!


http://www.gloria.tv/?media=493669
http://www.gloria.tv/?media=493667

Jézus szavai egy választottján keresztül, 2013. 09.06.án.

Jézus:" Az interneten látott New-Age -kereszt a sátán műve, okkult kitaláció. Összekeverve tárják elétek Megváltótok Szenvedő Testét, és a gonosz jelképét. Ellenségem soha nem kerülhet föl a keresztre, ő nem képes áldozatra, mert képtelen szeretni."
komment

A fatimai jelenésekhez

2013. szeptember 07. 20:56 - Andre Lowoa

A fatimai jelenésekhez kapcsolódó érdekességek meglehetősen számosak. Az egyház, úgy tűnik, mindent megtett annak érdekében, hogy a három gyermeket eltüntesse, elzárja a külvilág elől. Feljegyzéseket olvashatunk arról, hogy a lányhoz senkit nem engedtek be, csak külön engedéllyel, böjt címszóval éheztették őket, majd pocsolyalével itatták az őt nevelő papok, azt magyarázva neki, hogy ajánlják fel szenvedéseiket Krisztusnak. Az embertelen bánásmód kikezdte a gyermekek egészségét, és végső soron ez okozta korai halálukat.

Az egyház megölte azt a három gyermeket, akikben igen erős volt a prófétai képesség, és hosszú évek tanulása után talán a vatikánt és a kereszténységet is megmenthették volna. A gyermekek ugyanis habár nem tudnak mindent, de fiatalon igen fogékonyak a szent tudásra, különösen, ha prófétai képességgel is bírnak. Ha megfelelő körülmények közt nőnek fel, megtanulják megérteni és látni a mennyei világot, egyenként is nagyobb hatásuk lett volna Luthernél, az apostoli szintet is elérték volna. Ez egy olyan veszélyt jelentett a sötétségre, aminek a puszta tényét sem tudta elviselni.

Olvasva a járulékos információkat, szerintem a spanyolnátha és a több millió halott kimondottan miattuk érkezett a földre büntetésként, hogy a közönyös és hitetlen milliók pontosan úgy szenvedjenek és haljanak meg, ahogyan ők. Így jár az a nép és nemzedék, amelyik megöli a prófétáit.

(Olvasói levél)

komment

Borzasztóan retteg a fejlett Nyugat a 'homofób törvénykezéstől'

2013. szeptember 07. 18:33 - Andre Lowoa

Az oroszországi „homofób törvénykezés” beszüntetését, a nemi identitáson alapuló diszkrimináció törvényi szintre emelésének megszüntetését sürgette pénteken Hakon Haugli, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének illetékes jelentéstevője.


A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LGBT) közösség jogainak érvényesülését vizsgáló norvég képviselő szerint homofób propaganda söpör végig Oroszországon, amely újabb és újabb törvényjavaslatokat, jogszabályokat szül, a legújabb az, amely megfosztaná az LGBT szülőket attól, hogy felügyeleti joguk lehessen saját gyermekük fölött, azaz jogi értelemben megszakítaná a kapcsolatot, elvenné a szülőtől a gyermeket, ha az apa vagy az anya meleg, leszbikus, biszexuális vagy transznemű.

Reagál a világ
A homoszexuálisok jogaiért tüntetett egy csoport Oroszország ENSZ-nagykövetének New York-i otthona előtt.

Bojkottálják a Los Angeles-i bárok az orosz gyártmányú vodkákat, így akarnak tiltakozni Vlagyimir Putyin „homoszexuálisokat sújtó” törvényei ellen.

„Miután az úgynevezett homoszexuális propagandáról szóló törvénnyel égbekiáltó módon megsértik a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, most a családi és magánélethez fűződő jogokat is veszély fenyegeti” – közölte Haugli. Ez ellentétes Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel, valamint homofób nézetek terjesztésére és erőszakra ösztönözhet – véli a szociáldemokrata politikus.
Ez is homofób, meg az is az

„Megismétlem a korábbi felszólítást: hagyják abba az LGBT-közösség elleni előítéletek és diszkrimináció szítását” – tette szóvá a jelentéstevő, aki szerint lehet, hogy ez a szavazók egy részének elnyeri a tetszését, de ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Hakon Haugli arra kéri az orosz törvényhozókat, hogy vessék el a gyermekfelügyeletről szóló törvényt, valamint vonják vissza az úgynevezett „homoszexuális” propagandát betiltó jogszabályt is. Ideje megerősíteni, hogy az emberi jogok mindenkit, megkülönböztetés nélkül megilletnek – zárja nyilatkozatát az ET parlamenti közgyűlésének jelentéstevője.
HVG
komment

Szentmártonkáta

2013. szeptember 05. 09:49 - Andre Lowoa

Szentmártonkáta 4962 lakosú (2010. január 1.) nagyközség a 120a-s/Szolnok-Újszász-Budapest/ vasútvonal mentén, Nagykátától 7 kilométerre, északnyugatra fekszik. Szentmártonkáta a Káta nemzetség ősi birtoka volt. Első okleveles említése 1349-ből való.
Neve 1426-ban Zentmarthonkatha, 1467-ben és 1474-ben possessio Zenthmarthonkathaya alakban fordult elő.
A 16–17. században a Kátay család volt a birtokosa.
A Tápió-vidék többi településeivel ellentétben a török hódoltság alatt sem néptelenedett el.
1663-ban, Kátay Ferencz halálával gróf Keglevich Miklósra szállt és az ő birtoka volt még 1675-ben is.
A település legrégibb ismert pecsétje 1700-ból való.
A Rákóczi-szabadságharc idején nagy kuruc tábor volt a községben. Az első hazai hírlap, a Mercurius Veridicus 1710 február 8-án tudósított a táborról, majd innen írta négy nappal később egyik levelét a fejedelem is, aki már 1704-ben is járt itt. A község 15katonát adott a kuruc seregnek. A 18. században a Battha család segítette az iskolai oktatást, erre a célra még épületet is adományoztak.
1715-ös összeíráskor 78, 1720-ban pedig 107 magyar háztartást vettek föl e helységben.
Az 1754-ben végzett vármegyei nemesi összeírás szerint Prónay Gábor, Battha István, Fegyverneky Pál, Némedy István idősb Némedy István ifj. Dinnyés János és Dinnyés Mihály, 1848 előtt pedig báró Prónay Albert, gróf Keglevich Gábor és Battha Sámuel voltak a helység földesurai.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Battha Sámuelt Kossuth Lajos kormánybiztosává nevezte ki. Kossuth a tápióbicskei csata után a Battha-kúriában szállt meg. Emlékét sokáig őrizte - a már kivágott - "Kossuth fa".
A falut 1839-ben földrengés rázta meg, 1875-ben tűzvész pusztította. Lakossága a 19. század második felétől kezdődően szépen gyarapodott. 1870-ben 2438, 1960-ban 4734 lakost írtak össze.
Szentmártonkátához tartoztak Szunyogos és Tamáskáta puszták, valamint Forró, Homokerdő, Homokimajor, Középerdő és Székes lakott helyek is.

A római katolikus templom 1728-ban, barokk stílusban épült. Védett az oltárképe és a középkori keresztelőkútja.
Az iskola épülete 1983-ban Hofer Miklós tervei alapján épült.

Prónay–Dessewffy-kastély
Az 1782-ben bárói rangra emelkedett Prónay család 1810 körül építtette a klasszicista stílusú szentmártonkátai kúriaépületet. A Dessewffy család tulajdonába a századfordulón került. A II. világháború végéig pedig a Polgár család lakott itt. 1945 után gépállomás működött benne. Később irodákat és lakásokat alakítottak ki az épületben.
Téglány alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetővel fedett épület. A falsíkból alig előrelépő sarok- és középrizalittal. A középrizalitot háromszögű oromzat hangsúlyozza. Homlokzatát lapos lizénák tagolják. Tengelykiosztása 1+3+1+3+1.
Hátsó homlokzatán négy oszlopra támaszkodó, timpanonos rizalit áll, melynek bal oldalán öt pillérre támaszkodó tornác húzódik. A kastélyt az 1980-as évek végén felújították és átalakították.




http://km.bloglog.hu/page/12/



 Szent Márton templom

A XVIII. században még fennálló középkori templom kőanyagából 1782-85 között építtette Migazzi püspök a Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus templomot.
A templom főoltárképét Maulbertsch köréhez tartozó festő festette. Témája: Szent Márton halottat támaszt fel. A keresztelőkút román kori oszloptöredéken nyugszik. A sekrestyeszekrény barokk; a főoltár-tabernákulum, a szószék és a stallum copf stílusú.
komment
süti beállítások módosítása
Mobil