Szigethalom 17050 lakosú (2010. január 1.) Csepel-szigeti város, Szigetszentmiklóstól délre, 5 kilométerre fekszik.
A város területe a bronzkorban is lakott volt. Az első házak a 19. században épültek fel, a térséget addig a tököli gazdák védőlegelőként hasznosították. A mai szigethalmi HÉV-megállóhely és a ráckevei Duna-ág közötti terület parcellázása Szilágyi Lajos ráckevei járási főszolgabíró nevéhez fűződik. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelepen a század vége felé egyre több család telepedett le, így 1899-ben az alapfokú oktatás is megkezdődött, 1908-ban pedig HÉV-megállót is kijelöltek az akkor Tökölig vezető vonalon. A telepen ekkor már tíz család élt.
Az első világháború után a terület fejlődése felgyorsult. A főváros közelsége mellett a helyi építkezések és ipari üzemek nyújtotta munkalehetőség vonzotta az ide települőket. A harmincas évek elején készült el a Taksony felőli bekötőút, 1940-ben pedig megépült a tököli repülőtér és mellette a Dunai Repülőgépgyár, illetve ezzel párhuzamosan a Csepelt Halásztelekkel és az újonnan épült gyártelepi HÉV-állomással összekötő út.
A második világháború pusztításai Tököl-Szilágyitelepet sem kerülték el. A német katonaság 1944. április 3-án vonult be, a szovjet csapatok november 29-i érkezéséig a repülőgépgyárat és a falut is bombázták. A helyi áldozatok száma elérte a kétezret.
A front elvonulása után a szovjetek helyreállították az ipari létesítményeket, és 1949-ben megindult a termelés a Csepel autógyárban. Az olcsó telekárak és a biztos megélhetési lehetőség ugrásszerű népesség-növekedést eredményeztek, ezért amikor Tökölön a községi elöljáróságot felváltotta a tanács, Szilágyitelep és Herminatelep (a mai Halásztelek) kivált, és 1950. március 1-jével önálló település lett. A falu nevét egy évvel később változtatták Szigethalomra. A kiválástól kezdve a település dinamikusan fejlődött, egy évtizeden belül orvosi rendelőt, új általános iskolát, óvodát és rendőrségi irodát adtak át. 1970-ben a nagy távolságok miatt az akkor hatezer lelket számláló községben egyedülálló módon helyi autóbuszjárat indult. 1985-ben nyitott a második általános iskola.
A '90-es évek eleji csődhullám a szigethalmi gyárakat sem kerülte el, így átmenetileg megnőtt a munkanélküliség, ez azonban napjainkban már nem jellemző. A települési könyvtárat a privatizált autógyárhoz tartozó művelődési ház gyűjteményére alapították 1996-ban, ma már több, mint 50 000 kötettel rendelkezik.
A település 2004. július 1. óta város. Népessége a szuburbanizáció hatására folyamatosan gyarapszik.
A város területe a bronzkorban is lakott volt. Az első házak a 19. században épültek fel, a térséget addig a tököli gazdák védőlegelőként hasznosították. A mai szigethalmi HÉV-megállóhely és a ráckevei Duna-ág közötti terület parcellázása Szilágyi Lajos ráckevei járási főszolgabíró nevéhez fűződik. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelepen a század vége felé egyre több család telepedett le, így 1899-ben az alapfokú oktatás is megkezdődött, 1908-ban pedig HÉV-megállót is kijelöltek az akkor Tökölig vezető vonalon. A telepen ekkor már tíz család élt.
Az első világháború után a terület fejlődése felgyorsult. A főváros közelsége mellett a helyi építkezések és ipari üzemek nyújtotta munkalehetőség vonzotta az ide települőket. A harmincas évek elején készült el a Taksony felőli bekötőút, 1940-ben pedig megépült a tököli repülőtér és mellette a Dunai Repülőgépgyár, illetve ezzel párhuzamosan a Csepelt Halásztelekkel és az újonnan épült gyártelepi HÉV-állomással összekötő út.
A második világháború pusztításai Tököl-Szilágyitelepet sem kerülték el. A német katonaság 1944. április 3-án vonult be, a szovjet csapatok november 29-i érkezéséig a repülőgépgyárat és a falut is bombázták. A helyi áldozatok száma elérte a kétezret.
A front elvonulása után a szovjetek helyreállították az ipari létesítményeket, és 1949-ben megindult a termelés a Csepel autógyárban. Az olcsó telekárak és a biztos megélhetési lehetőség ugrásszerű népesség-növekedést eredményeztek, ezért amikor Tökölön a községi elöljáróságot felváltotta a tanács, Szilágyitelep és Herminatelep (a mai Halásztelek) kivált, és 1950. március 1-jével önálló település lett. A falu nevét egy évvel később változtatták Szigethalomra. A kiválástól kezdve a település dinamikusan fejlődött, egy évtizeden belül orvosi rendelőt, új általános iskolát, óvodát és rendőrségi irodát adtak át. 1970-ben a nagy távolságok miatt az akkor hatezer lelket számláló községben egyedülálló módon helyi autóbuszjárat indult. 1985-ben nyitott a második általános iskola.
A '90-es évek eleji csődhullám a szigethalmi gyárakat sem kerülte el, így átmenetileg megnőtt a munkanélküliség, ez azonban napjainkban már nem jellemző. A települési könyvtárat a privatizált autógyárhoz tartozó művelődési ház gyűjteményére alapították 1996-ban, ma már több, mint 50 000 kötettel rendelkezik.
A település 2004. július 1. óta város. Népessége a szuburbanizáció hatására folyamatosan gyarapszik.
http://km.bloglog.hu/page/11/
