Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Tápióság

2013. szeptember 05. 09:49 - Andre Lowoa

Tápióság 2689 lakosú (2010. január 1.) község Nagykátától 15 kilométerre, nyugatra fekszik. A régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban lakták, első okleveles említése 1271-ből ismert. A 18. században a falut az Esterházy család birtokolta, a katolikus templomot is ők építették 1729-ben. A 19. században a Keglevich család udvarházát Ybl Miklós tervezte (a II. világháború idején megrongálódott, majd 1964-ben lebontották). A falu közelében, Pánd és Káva felé, Zsigerpusztán látható az egykor fontos kereskedelmi út, a sóút forgalmát bonyolító ún. törökhíd. A Sajgón ívelt át, jelenlegi formáját 1815-ben kapta

http://km.bloglog.hu/page/12/




 Szent Mihály templom

A középkori templom helyére épült 1825-1827 között a Szent Mihály tiszteletére szentelt templom, amelyet 1880-ban kibővítettek. Az egyhajós, klasszicista templomot zömök torony és nagy, félköríves ablakok jellemzik.
komment

Tóalmás (mj. még most sem küldtétek el, elmenjek érte?)

2013. szeptember 05. 09:49 - Andre Lowoa

Tóalmás 3364 lakosú (2010. január 1.) nagyközség Nagykátától 15 kilométerre, északnyugatra fekszik. A helység első okleveles említése 1406-ból való. A tatárjárás idején elpusztított falu újratelepül. 1406-ig Kókai család birtoka. A Kókai család kihalása után Zsigmond király feleségének, Borbálának ajándékozta. Ezt követően több család is birtokolta. 1773-tól a Prónay Gábor IV. Károly királytól az egész falut adományként kapta. A család a faluban kastélyt építetett.
A község középkori templomát Szent András tiszteletére szentelték fel. Szentélye és a hajó falai gótikus eredetűek. Jelenleg lapos toronysisak fedi, homlokzati tornya a falsíkból alig emelkedik ki, egyszerű párkányok tagolják. A Beretvás-kúria maradványa a magyar klasszicizmus kiváló alkotása volt.
A közelben terül el az Andrássy-kastély parkja, melyet József nádor főkertészének irányításával építettek. Az 1880 körül épült emeletes neobarokk kastélyban az előcsarnokot íves kétkarú falépcső díszíti, mely a Párizsi Opera lépcsőjének másolata. A kastélyhoz üvegház csatlakozik, a parkban álló neoreneszánsz víztorony ipartörténeti érdekesség.



http://km.bloglog.hu/page/12/



 Szent András templom

A Váci egyházmegye 1317-1328 között készült térképén szilárd anyagból állított templommal tüntették fel Tóalmást, Almasiensis néven. A régi falazat elárulja, hogy talán a XI-XII. században állt már itt templom. A mai templomot erre az erõs, 1 m vastag falú, várszerû romtemplomra építették.
A sokszögû gótikus szentélyhez a XVIII. Században építették a barokk hajót. A templom építésérõl a középkorból nem maradt fel adat. A török alóli felszabadulás után 1687-ben, vagy néhány évvel késõbb megjavították a gótikus templomot. 1697-ben már palánkkal körülvett, jól fedett, eléggé felszerelt templomról tesz említést a Canonica Visitatio. (A Canonica Visitatio rendszerét, vagyis a plébániák rendszeres látogatását Berkes András váci nagyprépost [1666-1729] tette általánossá.) 1710-ben vagy 1715-ben kibõvítik és megáldják. 1734-ben temploma és plébániája jó állapotban van. 1746-ban torony épül. 1760-ban javítják. Az õsi szentély támpilléres, falában három - bizonytalan rendeltetésû - szegmentíves fülke van. A barokk hajó 12×8,5 méteres. A templom utolsó renoválása 2006 elõtt 1979-81 között volt. Titulusa: Szent András. Plébánosait 1675-ig lehet visszavezetni. Historia Domusa 1846-ban kezdõdik, 1869-tõl magyar nyelvû. A Historia Domus építésekre vonatkozó eseményeit külön kigyûjtöttük. Canonica visistatioja volt: 1697, 1716, 1725, 1746, 1777 és 1852-ben. Régebben az egyházközség elemi iskolát is fenntartott, 1943-ban a tanerõk száma 7 fõ.
A Váci Egyházmegye Levéltárában 1808. augusztus 6-i tervlap található Jakob Péts aláírással. 1858-ban a tetõ és a lapos mennyezet rossz állapotban volt. Cacciaritól fennmaradt egy terv a javításra (a színes tervet megtaláltuk a Váci Egyházmegyei Levéltárban, Alois Cacciari Zimmermeister in Waitzen domborpecsét van rajta. Orgonája 1860-tól, keresztelõkútja 1871-bõl való. A toronysisakot 1932-ben bontották le. A templom bõvítése 1941-43-ban volt napirenden, a háború miatt nem került rá sor.
Tehát az õsi gótikus magot 1710-15-ben bõvítették, majd 1746-ban épült a torony és a mellette lévõ helyiségek: Szent Sír kápolna, feljárat a kórusra és a toronyba. A sekrestye a hajóbõvítéssel együtt készülhetett. A Historia Domusból az építésre vonatkozó adatokat gyûjtöttük ki idõrendben:
1869 Plébánia zsindelyezése
1871 Keresztelõkút készítése
1874 július 12, a fõoltár 7 évre privilegizált oltár lett a püspöki okmány alapján. Augusztus 3-án befejezõdött a sekrestye zsindelyezése, melyet Weigel György helybeli ácsmester készített 63 forintért.
1875 Jubileumi év! Május 13-án délután 4 órakor villám csapott a toronyba és a tetõbe, tûz nem volt, de károsodott a torony zsindelyezése, valamint a tetõ és födémszerkezetek. Az Elsõ Magyar Általános Biztosítótársaság a kárt megtérítette. Nitzman József zsámboki kõmûves és Szabó János ács három nap alatt javította ki a károkat és egyéb javításokat is elvégeztek. Július 10-n lettek készen.
1891 A templom belsõ festése és külsõ meszelése, plébánia átalakítása. Schuster Konstantin megyéspüspök 1700 forintot utalványozott. Filipcsics József volt a plébános, aki saját pénzét is a plébánia átalakítására fordította. Ugyancsak az õ idejében készült a templom tetõmegerõsítése (új gerendák), a torony villámhárítója, a sekrestye kövezete.
1894 Vozarik Antal plébánossága alatt is átalakították a plébánialakot, a megyéspüspök 888 Ft-ot adott.
1896 Schuster Konstantin megyéspüspök 274 Ft-ot utalványozott a plébánialak javítására és átalakítására, valamint a templom külsõ fala alsó részének meszelésére. A plébános saját költségén az udvar templom felöli részét kertté alakította. 600 Ft adományt gyûjtöttek. Spóner József váci apátkanonok 200 Ft-ot, Wahrmann René 270 Ft-ot adományozott, a többit a hívek adták össze. Új tabernákulum és oltárfeszület készült 280 Ft-ért. A templomhajó téglaburkolatát kerámialapokkal borították 235 Ft-ért. Új Cancellus, padok, ajtók festése és javítása 71 Ft-ért. Az új fõoltárt november utolsó hetében helyezték el, és advent elsõ vasárnapján szentelték fel. A hívek adakozásából új Monstranciát vásároltak 35 Ft-ért. Ezévben létesült az "Úr koporsójának kápolnája".
1897 Az összes keresztet (útszéli keresztek) újra festették, a váci központi Gondnokságtól kiutalványozott 28 Ft 40 krajcárért.
1902 Porubszky József plébános saját költségén új szószéket készíttetett.
1903 A templom felújítása: templom és torony zsindelyezése, vakolása és meszelése. A munkákat az Egyházmegyei Hatóság rendelte el, Jeney Mihály jászberényi vállalkozó május 15 és június 20 között végezte el 2275 koronáért.
1913 plébánia tetejének kijavítása. Templom külsõ tatarozása készült nyáron
1739,4 koronáért, melybõl 1500 koronát a váci püspök fedezett. A hiányzó pénzt valamint a kézi és igás napszámot Tóalmás község biztosította.
1919 Tanítók viselkedése a kommün alatt: a legtöbb felekezeti tanító hûtlen lett esküjéhez.
1932 Templom külsõ tatarozása: az elpusztult toronysisak lebontása, elkorhadt gerendák cseréje, a két villámhárító kijavítása, a toronypárkányok lebádogozása, a templom tetõ fazsindellyel való kijavítása, külsõ felújítás. A költségeket az Egyházmegyei Hatóság fedezte a jóváhagyott költségvetés alapján, A munkákat Hinterreiter Mátyás és Lukács Mihály vállalkozók végezték 2000 pengõért.
1934 Egyházközségek megalakulás.
1935 Temetõrendezés.
1936 Templom belsõ restaurálása. A püspök nem engedélyezte a belsõ festést, de megengedte, hogy a két mellékoltár nagyobb férõhely nyerése céljából lebontassék és a fõoltár, szószék újra festessék. A költségek ipari tõkébõl nyertek fedezetet. A padokat, a sekrestye szekrényét és a szobrokat lefestették, a padok közét kitágították.
1941-43 Templom építési ügy. A püspök minden bérmálás alkalmával sürgette a templom bõvítését. Felmerült az is, hogy a torony meghagyásával a templomot lebontanák és új nagyobb templom épülne. Templomépítési adót terveztek kivetni, melyet az Egyházmegyei Hatóság is jóváhagyott, de a Pénzügyminisztérium nem engedélyezte. Így ismét megfeneklett a templomépítés ügye.
1944 október 16. Tóalmás német megszállása.
1954 júliusban elkezdték a templom külsõ tatarozását, melyet november fejezték be. A héjazatot palára cserélték 1953 májusában.
1959 Gyûjtés a torony ablakaira.
1963 Szentély festése elkészült a templombúcsúra, azaz november 30-ra.
1964 Belsõ renoválás, ifj. Balogh Rafael kõmûves végezte.
1965 áprilisában megkezdõdtek a templomhajó festési munkálatai Dr. Dénes Jenõ festõmûvész költségvetése szerint.
1966 Templomhajó és kórusrész festési munkái. Augusztusban Dr. Endrei Mihály püspök szentelte fel.
1967A templom ereszcsatorna felújítása.
1968 Ifj. Balog Rafael kõmûves felújította a lábazatot.
1981 Nyáron befejezõdött a templom külsõ tatarozása (torony, tetõ, külsõ vakolás)
1987 Tervek a támfal készítésére.
1990 A támfal három év után a mûkõ lezárással elkészült.
1995 Padozat cseréje, torony javítása, csatornázás.
1997 A plébánia meszelése és az ajtók festése, garázs építése.
1998-2003 Mészáros Csaba plébániai kormányzó idejében nem lett vezetve Historia Domus.
2003- Dr. Mike Róbert c.kanonok, plébániai kormányzó befejezte a templom tetõcseréjét, és megerõsítette a födémet a plébánia hátsó részét felújította. Ebben az évben hangosítást kapott a templom.
2004 - az új képviselõtestület beiktatása, temetõi út rendezése, a Szent Mónika közösség megalapítása.
2005- templom külsõ megvilágítása, Szent László szobor vásárlása és megszentelése, a villámhárító felszerelése.
2006- temetõi ravatalozó felújítása, a templom külsõ és belsõ felújítása.
komment

Tápiószecső - 2013-06-28 21:18 péntek

2013. szeptember 05. 09:49 - Andre Lowoa

Tápiószecső 6442 lakosú (2010. január 1.) nagyközség a 31-es főközlekedési út és a 120a-s/Szolnok-Újszász-Budapest/ vasútvonal mentén, Nagykátától 14 kilométerre, északnyugatra fekszik.
Tápiószecső nagyközség a honfoglalás óta fennálló település. Ősi birtok, amely a Kartal nemzetségé volt. Réz- és bronzeszközök maradtak fenn, amelyek azt bizonyítják, hogy laktak már emberek a honfoglalás előtti időkben is Tápiószecső területén.

IV. Béla uralkodásának idejéből maradt fenn az első okleveles említés 1264-ből, miszerint bűneik miatt elvették Uza fiaitól a települést, majd azt eladományozta a margitszigeti apácáknak. 1271-ben a falu egy Péter nevű birtokoshoz került, aki végrendeletében az apácákra hagyta, így visszakerült a falu a margitszigetiekhez. Az 1200-as évek végén Uza unokája, Bertalan, érvénytelenítette az oklevelet az apácák kérésére. Így visszakerült a Kartal nemzetséghez a település. 1300-as évek folyamán Chyko nevű család birtokolta Szecsőt.

Chyko család a Pető családdal többször is pereskedett a faluért, utolsó alkalommal 1399-ben. Később a Chyko család eladta Perényi Péter fiainak. Ezzel Kartal nemzetség nem birtokolta tovább a falut. Ezután Lábatlani Gergelyhez került, majd Bátori István 16 000 forintért megvette tőle a falut. 1427-ben a faluban országos vásár volt, majd 1472-ben egy oklevél oppidiumnak nevezi, vagyis mezővárosnak.

A török megszállása alatt Tápiószecsőt nem érte jelentősebb pusztulás, mint ahogy az egész régiót sem. 1546-ban a Tápió folyó felső folyásánál lévő településeken nagyon sok káposzta termett, így Szecsőn is. Valamint a juhok száma csekély volt. 1559-ben khász birtok lett. Jövedelme ekkor 9324 akcse. Szecső ekkori neve Szekcsuj volt, birtokosa Szülejmán tezkere emin ziamet.

Az 1600-as évek elején a település lakhatatlanná vált a háborús pusztítások következtében. A plébánia egy adat szerint fennállt. 1698-ban kezdték meg az anyakönyvi bejegyzéseket. 1600 végén már két malom működött a faluban, így újjáéledt a falu. Ekkoriban már hetente volt piac, és működött már egy mészárszék is.

A Rákóczi-szabadságharcban 28 fő részt vett. 1754-ben Grassalkovich Antal és Esterházy Pál birtoka volt a falu.

A római katolikus templom a 17. század óta maradt fenn. 1741-ben átalakították. 60 évvel később újraöntötték a harangot, majd oltárképet festették, 15 év múlva a tetőszerkezet javították meg. 1877-ben pedig az egész templom felújításra került.

1865-ben Bárdy István jegyző szerint a falu a kecskeméti térségben helyezkedik el, a Szentkirályi erdőhöz közel. Ez az erdő elvileg menedéket nyújtott a tatárjárás idejében.

1880 körül építették meg a Budapest - Nagykáta - Szolnok vasútvonalat, ez hatalmas változásokat hozott meg a falu életében. Ezáltal új munkalehetőségek adódtak a tápiószecsői lakosok számára.

1800-as évek végén a legnagyobb birtokos Hevesy Lajosné Scholzberger Jenni volt. Ekkor több tanyaközpont épült meg, Magdolna-telep. Itt épült fel a Hevesy-kastély.

1895 és 1935 között a művelési ágon nem történt sok változás, viszont szőlőművelés aránya megkétszereződött.

Az első világháborúban 450 fő részt vett, ebből 63 fő hősi halált halt. Róluk egy szobor emlékezik meg, nevükkel ellátva, amely a templomnál található.


Ekkoriban a Hevesy testvérek rendelkeztek a legnagyobb birtokkal.

1940 elején működött egy mozi, valamint iskolások által tartott előadások. Az egészségügyi ellátás javult, s ekkor már fogorvosi rendelő is volt a faluban.

1946-ban avatásra került a művelődési ház. Itt sikeresen működött a népszerű Hagyományőrző népi együttes, Ofella Sándor vezetésével. Az együttes hatalmas sikereket ért el, mind itthon, mind külföldön is. Napjainkban is működő együttes máig sikeres, vezetője Walter János.

1953-ban új iskolát adtak át, később 1980 végén az udvarban sportcsarnokot épült. 1997-ben új épülettel egészült ki az alsó tagozatos iskola. 1959-ben újították fel a művelődési házat.

1950-ben megalakult az Egyetértés mezőgazdasági termelőszövetkezet. Új gazdasági mechanizmust vezettek be. A termelés három műszakban folyt, főleg női munkaerőt alkalmaztak. Majd jelentőssé vált a Gobelin Háziipari Szövetkezet is, mivel itt több mint 100 nőt foglalkoztattak. 1970-es években két alkalommal is orvosolni kellett az Egyetértés MgTSZ-t, majd egyesült a Kossuth termelőszövetkezettel, amely Szentmártonkátán található. 20 évvel később kivált a tápiószecsői részleg. 1993-ban megszűnt a termelőszövetkezet.

A második világháború után a kereskedelmet az ÁFÉSZ irányította, akkori nevén helyi földművelés-szövetkezet. Tápióság és Tóalmás kereskedelmi részlegeit egyesítették az ÁFÉSZ-szel, így megalakult a Tápiószecső és Vidéke ÁFÉSZ. Majd ez egyesült a Nagykátai ÁFÉSZ-szel 1977-ben.

A két világháború között halgazdaság alakult ki. Napjainkban magánvállalkozásként működik.

1980-ban megépült az alsó tagozatos osztályoknak helyet biztosító FORFA szerkezetű iskola.

1983-ban megkezdte működését a Helyőrségi Művelődési Központ, vagyis honvédségi művelődési ház.

1984-85-ben létrejött a községi vízmű, és a vezetékhálózat építése.

1980-as évek végén a falu sportpályája közelében új falurész épült. Közbeszédben "Pelenkatelep"-nek hívják.

1994-ben építették ki a földgázhálózatot, ehhez csatlakozott a lakosság jó része.

A Monor Telefon Társaság 1995-96-ban építette ki a faluban a kábeltelevízió-, telefon- és internethálózatot.

1990-96 között a lakosság közel 37%-a talált a községben munkahelyet, de a munkavállalók nagy része más településen talál munkahelyet, valamint a fővárosban. 2001-re egy megcsökkent. Ennek oka a helyi honvédségi alakulat csökkenése.

A települést a rendszerváltás óta három cikluson át Lénárd László irányítása alatt állt, aki a rendszerváltás előtt tanácselnökként vette a falut.


A település legrégebbi épülete az 1790-ben épített Szent Miklós püspök tiszteletére felszentelt Római Katolikus Templom, és a hozzá kapcsolódó parókia épületegyüttese. Épített emlékeink, látnivalóink között említendő a település részét képező Magdolna - telepen álló Hevessy kastély.

Tápiószecső természetvédelmi értékei: az Alsó - és Felső Tápió, az ipari hasznosítású halastórendszer, a vasútállomás szomszédságában lévő horgásztó, valamint az egykori strand területén közelmúltban kialakított horgásztó és szabadidő komplexum.

A közművelődést a Damjanich Művelődési Ház, a Helyőrségi Művelődési Központ, valamint a Nagyközségi Könyvtár szolgálja. A művelődési ház által szervezett programokra - rendezvényekre Pest Megye minden szegletéből érkeznek fellépő csoportok. A programok között kiemelkedik a három napos "Pünkösdi sokadalom" rendezvénysorozat.

A művelődési ház szolgál otthonául az országszerte ismert Ofella Sándor Hagyományőrző Népi Együttesnek és Menyecskekoszorúnak. A ház pincéjében került kialakításra a helytörténeti kiállítás, mely Pincemúzeum néven tekinthető meg.

A településen egy Turul-szobor is áll.



http://km.bloglog.hu/page/12/
komment

Mesterséges megtermékenyítés: nagyobb az értelmi fogyatékosság és az autizmus kockázata

2013. szeptember 05. 09:48 - Andre Lowoa

Svéd, francia, amerikai, kanadai, brit kutatási eredmények igazolják, hogy mesterségesen fogant csecsemőknél nagyobb a születési rendellenességek és genetikai betegségek esélye.

Egy átfogó svéd kutatás eredményei szerint az intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) nevű mesterséges megtermékenyítési eljárással fogant gyermekeknél 51 százalékkal magasabb az értelmi fogyatékosság (70 alatti IQ) kockázata. A módszer alkalmazásakor – elsősorban apai terméketlenség esetén – az ondósejtet közvetlenül a petesejtbe juttatják. A két és fél millió születési adatot felhasználó kutatás az autizmus kockázatát is valamivel magasabbnak találta az ICSI-eljárással fogant ikrek és hármasikrek esetében.

A kutatást végző szakemberek rámutatnak: noha a kockázatnövekedés statisztikailag jelentős, a valóságban viszonylag kis számokról van szó: százezerből 92 (0,092%), illetve 62 (0,062%) gyermek érintett. A tanulmányt közlő, Journal of American Medical Association című amerikai orvosi folyóirat szerkesztőségi cikke megjegyzi, hogy a lombikeljárásokat (IVF) általánosságban „koraszülések, alacsony születési súlyok, kórházi ápolás és újszülötthalálozások” kísérik, és „magasabb a születési rendellenességek kockázata”. 

2012 októberében kaliforniai szakértők tették közzé kutatásuk eredményeit, melyek szerint a lombikeljárással fogant gyermekeknél 1,25-ször nagyobb a genetikai betegség valószínűsége, mint a természetes úton fogant gyermekeknél.

Egy tavaly májusban megjelent tanulmány hasonló következtetésekre jutott. A kutatók a mesterséges megtermékenyítési eljárással fogantak esetén 8,3 százalékosnak találták születési rendellenességek kockázatát, míg természetes úton fogant gyermekeknél csupán 5,8 százalékosnak. Ez a tanulmány is megállapította, hogy ICSI-beavatkozás esetén magasabb a születési rendellenességek előfordulási kockázata, mint a többi mesterséges megtermékenyítési módszernél (ICSI esetében 9,9%, hagyományosabb lombikeljárásoknál 7,2%). 

A témában az egyik legátfogóbb, 2010-es francia kutatás szerint az orvosilag asszisztált reproduktív technológiák kétszeresére növelik a torzszülöttség kockázatát: a termékenységi kezelés után született gyermekeknek több mint 4%-a született deformitással, szemben az általános népességben előforduló 2-3%-kal.

A Torontói Egyetem genetikusa, Dr. Rosanna Weksberg szerint a lombikbabáknál akár tízszeres is lehet a ritka örökletes betegségek előfordulási valószínűsége; ezért a szakember további vizsgálatokat szorgalmaz. A brit kormány Emberi Termékenységi és Embriológiai Hatósága pedig 2009-ben arra figyelmeztetett, hogy lombikbabák esetében 30 százalékkal nagyobb a genetikai rendellenességek valószínűsége – írja a LifeSiteNews.

Magyar Kurír (mk)

komment

Egy szektavezér élete és halála

2013. szeptember 05. 09:47 - Andre Lowoa

Steven Tari szektavezér fénykorában hatezer követőjével járta az őserdőket, gyereklányok százait erőszakolta meg, többüket meg is ölte, ivott a vérükből, és evett a húsukból. A Fekete Jézussal nem tudtak mit kezdeni Pápua Új-Guinea hatóságai, helyettük a dzsungellakó falusiak oldották meg kétszer is a helyzetet: először elfogták és megkötözték a férfit, a hétvégén pedig addig szúrták-vagdosták, amíg meg nem halt.

Csúnya halált halt Steven Tari, Pápua Új-Guinea leghírhedtebb szektavezére. Hétvégén egy hegyi falu lakói meglincselték, pontosabban inkább halálra vagdosták, egyes tudósítások szerint szinte felszeletelték. Egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen sérülésekbe is halt bele, de a terület rendőrfőnöke, Sylvester Kalaut szerint nagy valószínűséggel a dzsungeltől övezett falu mellett fogják eltemetni, ahol megölték, mert a holttest nincs olyan állapotban, hogy szállítani lehessen, vagy túl sokáig temetetlenül hagyni. "Aki kardot ragad, kard által vész. Tari a saját fejére hozta ezt, amikor az ördöggel kezdett cimborálni" - ütött meg prófétai hangot a régió vezetője, Lawrence Pitor az esetet kommentálva.

Tari még márciusban szökött meg a pápua új-guineai Madang börtönéből 48 veszélyes bűnözővel együtt. Egy 2005-ös bravúrt ismételt meg: már akkor többféle rémséges bűntettel gyanúsították - rituális gyilkosságokkal, kannibalizmussal, sorozatos nemi erőszakkal -, és letartóztatták, de meglépett a börtönből.

A férfi saját maga köré épített kultuszt. Egykor egy lutheránus missziós iskolában tanult, de kicsapták, mert kétségbe vonta a Biblia tanításait. Ezután elkezdte járni a hegyi falvakat és úgy hatezer követőt gyűjtött maga mellé, akiknek többek között azt ígérte: ha megfogadják a tanításait, gazdagság és hírnév vár rájuk. Magáról azt hirdette, hogy ő a Fekete Jézus. Állandóan fehér köntösben, egy bibliával a hóna alatt mászkált, de a kereszténységhez elég kevés köze volt annak, amit hirdetett.

A kultusz álcája alatt saját szexrabszolga-hálózatot hozott létre, a fiatal szűz lányokat, sokszor még gyerekeket viráglányoknak hívta. A megetetett falusiak sokszor maguk ajánlották fel számára lányaikat, akiket Tari és a testőrei ágyasnak használtak. A Tari elleni vádak és a falvakban járó rémhírek szerint volt olyan eset, hogy egy megerőszakolt lányt megöltek, majd Tari az ágyasok vezetőjével ivott a véréből és evett a húsából.

A szektavezér egyszer maga büszkélkedett el azzal - az Australian Associated Press riporterének 2008-ban -, hogy összesen 430 lánnyal feküdt le. A hite szerint már nyolcéves lányokkal is szabad volt közösülnie, mert ez volt Isten jövendölése, a lányokat pedig cserébe a mennyország várta. "Amit tettem... megfelel a vallásom parancsainak. Ezek egy hívő tettei voltak, nem egy gonosztevőé" - fogalmazott.

Gondoskodott a saját védelméről is: elfogni és a szektáját felszámolni lehetetlenség volt, mert erős testőrség védte őt és a hozzá közel álló vezetőket. A gépfegyverekkel, nyilakkal, pengékkel felfegyverzett őrökkel pedig a rendőrség nem mert szembeszállni. Így fordulhatott elő, hogy hosszú éveken át fosztogathatták a be nem hódoló falvakat. Sok eldugott falut felgyújtottak, mert azok nem voltak hajlandók a Tari által hirdetett tanokat elfogadni.

A hatóságok tehetetlenségét kétszer is a falusi lakosság kompenzálta: először 2007-ben, több hónapos hajsza végére tettek pontot az óceániai ország egyik kis falujában lakók. A délutáni pihenőidőben megrohantak egy kunyhót, a bent szundikáló férfit leteperték és megkötözték. (Ekkor készült az a két fotó is, amelyen kívül nincs fellelhető kép a Fekete Jézusról. Az egyiken egy vérző szájú fekete férfit hurcolnak más férfiak, a másikon pedig egy hevenyészett, bambuszrudakból kialakított hordágyra kötözve himbálózik a teste.) Ezután az egyik falusi - lévén csak ott volt térerő - felmászott a környék legmagasabb hegyének legmagasabb fájára, és hívta a rendőröket, akik egynapos kimerítő gyaloglás után átvették a letepert férfit.

Tarit kannibalizmussal, gyilkossággal és nemi erőszakkal vádolták meg, és végül húsz év börtönbüntetésre ítélték, igaz, a kannibalizmus és a nemi erőszak kimaradt a rábizonyított vádak közül. A vád szerint legalább három - más források szerint négy - fiatal lányt gyilkolt meg, és családtagjaik szeme láttára ivott is a vérükből. A Daily Mail brit lap akkor meg is szólaltatta az áldozatok családtagjait, akik meséltek a kunyhókban tartott bizarr és véres ceremóniákról. Az egyik anya azt is állította, hogy őt magát is arra kényszerítették, hogy igyon a lánya véréből. Tari nem tagadta, hogy lányokkal feküdt le, de állította, hogy a hite szerint semmi rosszat nem tett velük, ráadásul a lányokat a saját szüleik vitték el hozzá - védekezett.

Másodszor két napja léptek közbe a Gal nevű falu lakói. Kalaut rendőrfőnök szerint Tari éppen egy nőre támadt, akit rávett, hogy csatlakozzon a szektájához, de a nő falujába tartozó férfiak megakadályozták az újabb nemi erőszakot, és megölték a férfit. Addigra állítólag már sikerült meggyilkolnia egy másik nőt. A nők Galból valók voltak, éppúgy, ahogy azok is, akiknek az évekkel ezelőtti meggyilkolása miatt Tarit elítélték.

 

Pápua Új-Guinea még ma is a babonák és bizarr kultuszok földje

Az óceániai szigetekből álló Pápua Új-Guinea még ma is olyan ország, ahol óriási ereje van a babonának és a boszorkányságokba meg varázslásba vetett hitnek. A számtalan szigetből álló országot jórészt máig felfedezetlen őserdő borítja, és a lakosság legnagyobb része a dzsungel mélyén fekvő falvakban él. Több mint 850 népcsoporthoz sorolják magukat, és körülbelül ennyiféle helyi nyelvet beszélnek.

Hiába keresztény elvben az ország, és hiába van közel Ausztrália, itt még nagy keletje van a fekete mágiának, sőt, a kannibalizmusnak is. Buzgó hívekre akadnak itt a bizarrabbnál bizarrabb szekták. Az első igazi pápua új-guineai anglikán püspök, Sir George Ambo nagyapja még kannibál volt. Magát a püspököt akkor közösítették ki, amikor összeállt egy Cora nővér nevű apácával, akivel közösen saját kultuszt alapítottak.

Madangban - ahol Steven Tari is felépítette a kultuszát, és ahol fiatalabb korában maga is bibliaiskolába járt - néhány éve több tucatnyi embert tartóztattak le, amiért legalább hét embert megöltek. Állítólag nyersen ették meg az áldozataik agyát, a péniszükből pedig levest főztek. 2009-ben a rendőrök egy olyan kultistát kapcsoltak le, aki nyilvános csoportszexre tudta rávenni a híveit, cserébe bőséges banántermést ígért.

Pápua Új-Guineában ma már új törvények vannak érvényben: most már ki lehet szabni halálbüntetést a nemi erőszakolókra. Amikor Tarit 2007-ben elítélték, még nem lehetett.

(Wirth Zsuzsanna, origo)

komment

Szép új világ - parlament és pornó

2013. szeptember 05. 09:46 - Andre Lowoa

Az angol parlament számítógépeiről egyetlen év alatt összesen 300 ezer alkalommal kísérelték meg a felhasználók pornóoldalak megnyitását.

Egy, a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó kérdésre adott brit parlamenti válaszból derült ki, hogy a brit parlament dolgozói között elég népszerű a pornó: annyira, hogy a céges, azaz a parlament által a rendelkezésükre bocsátott laptopokról és PC-kről egy év alatt összesen csaknem 300 ezer alkalommal próbáltak meg pornóoldalakat megnyitni. Naponta átlagosan 800 ilyen próbálkozást regisztrált a hálózat a Westminster-palota hivatalos nyilvántartása szerint - írja a Guardian. Az adatokat a Huffington Post angol kiadása kérte le.

A számítógépek, amelyekről az adatok elérhetők, a parlamenti hálózatba vannak bekötve. Használják őket parlamenti képviselők, a stábjuk és a brit országház többi alkalmazottja.

Az adatokat vizsgálják, mert furcsa eltéréseket mutat egy-egy hónap: novemberben például több mint 114 ezer ilyen oldalletöltési kísérlet volt, míg februárban csak 15.

A Westminster-palota azzal próbálta elvenni az adatok kínos élét, hogy a válaszában megjegyezte: sok esetben automatikus felugró ablakok dobták meg a számot, vagy a szájtok automatikus frissülése. Szerintük ezek miatt nem lehet kimondani, hogy a parlamenti képviselők vagy dolgozók mindannyiszor szándékosan próbálták megnyitni a pornóoldalakat. Ettől függetlenül a felnőtt-tartalmakat továbbra is szűrik, és az ilyen oldalakra vonatkozó letöltési kísérleteket továbbra is rögzítik.

(origo)

komment

Jön az újabb egyházellenes sikerfilm

2013. szeptember 05. 09:40 - Andre Lowoa

Az alábbi beszámoló a Velencei Biennálé filmbemutatójáról készült. A szerző több alkotást is bemutat, mi most kihagyjuk a szokásos botrányos kliséket felvonultató alkotásokat és csak egyet hozunk ide, ahol a közönség felállva tapsolt, amikor elhangzott: "Fucking Catholics!"

"Stephen Frears legújabb remekművében mindössze kétszer hangzik el a "fucking" szitokszó, és olyan tökéletesen időzített és indokolt helyzetben, hogy a sajtóvetítés résztvevőitől mindkét mondat vastapsot kapott Velencében. A Philomena tökéletes film. Megtörtént eseményeket dolgoz fel: újabb szörnyű titkokat tudunk meg az írországi apácák által elkövetett rémtettekről. A Judi Dench által alakított főszereplő, Philomena fiatalkora borzalmasan alakult: akarata ellenére kolostorba adták, majd teherbe esett. A kegyes nővérek erkölcstelensége miatt ott gyötrik, ahol csak tudják, végül a gyereket is elszakítják, jó pénzért eladják egy gyermektelen amerikai házaspárnak. Philomena 50 évvel később egy valaha jobb napokat látott újságíró, Martin (Steve Coogan) segítségét kéri fia felkutatásában. Kettejük írországi és amerikai útját követi a film, ami mindvégig megtalálja a tökéletes egyensúlyt dráma és humor között: érzelmes, de sosem érzelgős (az újságírók többsége zokogott a nézőtéren), helyenként elképesztően humoros, de soha nem viszi túlzásba, és bár a téma miatt félhetnénk ettől, nem válik melodramatikussá. A Philomenában minden rendben van: tökéletes az összhang Dench és Coogan között, remek a dialógus, gyönyörű a fényképezés, lebilincselő a történet, megvan a megfelelő üzenet is. A vastapsot kapó híres felkiáltás ez volt: "Fucking Catholics!" Ami azért különösen érdekes, mert Olaszországban vagyunk, és hiába nemzetközi a filmfesztivál, a jelenlevő újságírók nagy többsége olasz. Tehát katolikus. Frears a sajtótájékoztatón többször is hangsúlyozta, hogy azt szeretné, ha a pápa is megnézné a filmet. Dench és Coogan alakításáról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni: az a jelenet, amikor a repülőtéri targoncán utazva Philomena részletekbe menően elmeséli az Oxfordban végzett Martinnak egy szerelmes ponyvaregény cselekményét, egyszerűen leírhatatlan. A Philomena végén akkora tapsviharban tört ki a közönség, amilyet ritkán hallani filmfesztiválon." - (Deák Zsuzsanna, Index)

komment

Úri

2013. szeptember 05. 07:15 - Andre Lowoa

Úri 2682 lakosú (2010. január 1.) község Monortól 24 kilométerre, északkeletre fekszik. A települést 1252-ben említik először oklevélben, Wri néven. A 14. században a Csetneky család birtokolta. A török uralom alatt is lakott maradt. A 18. században a Koháry család birtoka lett, később a Tahy, a Szapáry, majd a Révay család tulajdonába került.

Úrit a honfoglaló nemzetségek alapították. Eredet szerinti magyar falu. Nevét minden bizonnyal az alapító "Uri" nemzetségtől nyerte. A feltevés szerint falualapító ősei az Árpád-törzshöz tartozhattak. Az "Úri" szó kiválót, fejedelmet jelentett ezidőben. Nyilván a fejedelmi nevet a többi nemzetségtől való megkülönböztetésül vették fel, ezzel kifejezni és hangsúlyozni kívánták egyéb nemzetségekkel szemben a fejedelmi törzshöz való tartozásukat. Ugyanezen feltevés szerint az Úri nemzetség – mint honfoglaló – nemes nemzetség volt, de később elszegényedhetett, birtokait nagyrészt elveszítette, majd török idők után nemességét igazolni nem tudta és így a jobbágyok közé süllyedt. Hajdani kiemelkedő szerepét alá látszik támasztani az a tény, hogy az 1770-es Urbárium szerint öt Úri nevű jobbágycsalád élt a faluban, akik közül kettő egész, három pedig féltelkes jobbágy volt. A jobb anyagi helyzetűek közé tartoztak. A 19. század elején még éltek a községben Úri családnevűek, de később kihaltak. Más felfogás szerint a falu a palócság legdélibb nyúlványát alkotja. A két nézet egymással ellenkező. Egy tény azonban bizonyos, hogy a község I. István kora előtti, honfoglaláskori magyar település. IV. Béla király egyik oklevele említi Úrit, mint a pankotai és pannonhalmi apátság, valamint a Györk nemzetség birtokát. 1324-ben Huri néven szerepel a falu az oklevelekben. 1347-ben Nagy Lajos király anyja a falut Tamás Kónya sárosi főispán feleségének ajándékozta.

A község birtokosai ezt követően sűrűn változtak:

* 1386 – Csetneki család
* 1436 – a Zsegrai, Pócsi család
* 1488 – a Bethleniek
* 1516 – a falu birtoklásáért pereskedett Sóvári Sós Péter, valamint Szabolcsi István és Sewli Ethele Pál özvegye
* 1523 – Móre László
* 1527 – Martonosi Pesthyeny Gergely
* 1583 – Kende Péter a földbirtokosok

A török világ alatt ún. "Tímár hűbér" volt a falu. Rengeteget szenvedett ez idő alatt a falu népe. A török pusztítással nem ért véget a nép szenvedése, mert német zsoldossereg tovább pusztított. II. Rákóczi Ferenc többször megfordult környékünkön. 1770-től Gróf Koháry János volt a földesúr. 1848 előtt báró Tahy József és Tahy Antal voltak a helység földesurai. A Tahy család több tagja a templom kriptájában van eltemetve. (A templom kriptáját a mai napig nem tárták fel.) A Tahy család – teljes nevükön, Tahvári Tarkeői Tahy – már az Árpád-korban szereplő ősnemes család volt. Nemesi címerükben kiterjesztett szárnyú, jobbjában egyenes kardot tartó fekete sast látható.

Kossuth szabadságot hirdető zászlaja alá a faluból 1848-ban 73 önkéntes nemzetőr állt be. A jelentkező nemzetőrök száma több volt mint a környező helységek nemzetőreinek száma. A szabadságharc csatái közül legközelebbről a dicsőséges tavaszi hadjárat isaszegi ütközete érintette a falut. Az ütközet 1849. április 6-án volt. Az ezt megelőző éjszakát a faluban töltötte Klapka György tábornok serege. Az első és második világháború komoly véráldozatába került a falunak. (Az első világháborúban 60 édesapa és testvér lelte halálát a faluból.) – 1945 áprilisában a Gyömrő környéki gyilkosságok történései érintették a települést is.

2007-ben a Monori kistérségből a Nagykátaiba került át.

Plébániatemploma már 1673-ban fennállott. Ma a környék talán legszebb és legnagyobb római katolikus temploma. Védőszentje, Szent Imre szobra áll az oltár közepén. A településen több szobor is látható, így a templomkertben álló I. és II. világháborús emlékmű, az iskola melletti Nepomuki Szent János szobor, valamint a község védőszentjének, Szent Imrének szobra.


http://km.bloglog.hu/page/12/



 Szent Imre-templom

A templom több lépcsőben nyerte el mai formáját. A középkori templomhoz 1740-ben magas tornyot építettek. Szűknek bizonyuló hajóját 1816-ban építették újjá.

Tornya a homlokzat síkjában marad, párkány feletti része nyolcszögletű. A síkmennyezetes hajóból félkörös diadalíven keresztül jutunk a boltozatos szentélybe. A belsőben a sok átalakítás ellenére több értékes alkotás található, például a mellékoltár vagy a szószék. Külön figyelmet érdemel az úgynevezett kánontábla, amelynek díszes fafaragása ritkaságnak számít.
komment

Kóka

2013. szeptember 05. 07:15 - Andre Lowoa

Kóka 4487 lakosú (2010. január 1.) nagyközség Nagykátától 20 kilométerre, északnyugatra fekszik. Kóka Árpád-kori település. Kóka már az Árpád fejedelem vezette magyarság betelepülése is lakott volt, erről tanúskodnak a régészeti leletek, hiszen a település határában számos avar kori lelet bukkant fel, ami azt bizonyítja, hogy ezen a területen már a VI-IX. században avarok (másképpen várkunok, varhunok, hunok) éltek, akiknek utódai megérhették Árpád fejedelemmel fémjelzett időket. A frankok ugyanis nem tudták elfoglalni a Dunától keletre eső területeket. Ha nincs is írásos adat a XIII. századig a településről, a régészeti leletek azonban arról beszélnek, hogy a települést addig is lakták. Az első írásos adatot (1254) megelőzően Kókát a királyi kovácsok lakták, vagyis lakói a nemességgel azonos státust élveztek, hasonlóan, a királyi solymárok, királyi szakácsok, királyi ardók (erdészek, vadászok) kiváltságos rétegéhez.

Nevét az oklevelek 1254-ben, a tatárjárás után említették először Kouka néven, mikor IV. Béla királytól a Kókával határos Kovácsi földet Kókai Egyed kapta meg adományként.

1255-ben Koka, 1331-benKoka néven írták.

1255-ben Kókai Egyed egy fennmaradt oklevél szerint a Sződ környéki birtokok ügyében járt a váci káptalannál.

1331-ben Kókai Moogh fia Gál királyi ajtónáló volt, aki ez évben Károly Róbert királytól a Bodrog vármegyei Adorján település alsó déli felét kapta adományba, de még ez évben testvére Mihály Adorjánt 60 M-ért átadta Magyar Pálnak, és még ez évben Feladorjánról is lemondott Magyar Pál javára.

A települést a Kókaiak örökös nélküli halála után Zsigmond király a Tétényieknek adta, de hamarosan visszavette tőlük és 1424-ben feleségének, Borbála királynénak adta.

1439-ben leánya Erzsébet (Albert király felesége) kapta meg. Lakóinak családi neve (és a családok száma a zárójelben megadott szám) 1559-ben a török hódoltság idején az alábbi volt:

Árki (2), Balik ((2), Bors (3), Bükkösi (1), Dani, (1) Eszergácsi (1), Fábián (1), Fazokas(2), Fekete (1), Fekető (1), Főző (1), Godar (1), Gombás (1), Gör (3), Gula (3), Kartali ((1), Kis (4), Kókai (1), Kontós (1), Kristóf (1), Kun (2), Mészáros (2), Nagy (1), Nyilas (1), Oláh (1), Pásztor (1), Somogyi (1) Szabó (2), Szácsi (1), Szekeres (2), Szente (2), Szűcs (1), Tarhond (1), Tód [valószínű Tóth] (5), Török (1), Varga (1). Ha megfigyeljük az 1559-ben létező családok neveit, megállapítható, hogy később csak nagyon kevés ember maradt meg az eredeti lakosságból.

A török időkben egy ideig néptelenné vált, de az 1700-as évek elején újranépesült. Kóka több Pest megyei településhez hasonlóan, a sok háborúskodás miatt 1686-ban elnéptelenedik. A településen 1695-ben is mindössze 2 család lakik. 1699-ben 80-, 1701-ben 118-, 1703-ban 113 lakosa van. A település 1711-1713 között azonban újra lakatlan. 1715-ben már 75 család lakik Kókán.

II. Rákóczi Ferenc seregében a következő személyek szolgáltak Kókáról: Agócs Balázs, Erdélyi István, Katona János, Kis Pál, Lesti István, Mészáros Istók, Mindszenti Gergely, Molnár György, Nagy György, Nagy Márton, Nyéki Imre, Répás György, Samu Márton, Szabó Márton, Tóth András, Tóth János, Tóth Jeremiás. Török János,

Az 1728. évi országos Összeírás szerint az alábbi családok lakták:

Árky, Balogh, Baranyó, Bereczky, Borbély, Bozóki, Budy, Csányi, Csery, Dienes, Dobos, Dóczy, Gáál, Gáspár, Gulyás, Hegedős, Hegy, Hevesy, Horváth, Kiss, Koczka, Kovács, Laczkó, Lantos, László, Lázár, Lovász. Magyar, Nagy, Pap, Pászthy, Polics, Pusztai, Répás, Szabó, Szántó, Szarka, Szűcs, Tamás, Tandary, Tóóth, Törő, Varga,Warró.

Az 1559-ben megtartott lakossági összeírást ha összehasonlítjuk az 1728. évivel, szomorúan kell megállapítsuk azt, hogy a legtöbb XVI. századi kókai család eltűnt. A megmaradt családok között meg lehet említeni az Árki, Kis, Mészáros, Szűcs, Tóth és Varga. A török hódoltság, majd Buda és környékének felszabadításáért vívott harcokban, úgy a török, mint a „keresztény” csapatok is kegyetlenül pusztítják a magyar lakosságot. A kókai családnevek változása érzékelteti azt a hatalmas változást, hiszen többségében teljesen új nevek jelennek meg. Kókán az új családok zömében magyarok, ezt tükrözik a családnevek. Teljesen alaptalan az állítás, hogy 1715 után, a harcok lecsendesedésével visszatérnek az eredeti lakosok, a családnevek ugyanis teljesen más képet mutatnak, inkább az közelíti meg a valóságot, hogy a Felvidékről, Erdélyből és Magyarország más tájairól jönnek, főleg szegénysorsú magyarok a harcok miatt elnéptelenedett alföldi falvakba, így Kókára is. Pest megye más településeire ekkor telepítenek be nagy számban tótokat (szlovákokat) és németeket, a teljesen elnéptelenedett területekre.

A XVIII. században egyre többen telepednek meg Kókán, Magyarország közeli és távoli vidékeiről, zömmel magyar nemzetiségű emberek, de kisebb számban németek, tótok,stb., akik azonban beolvadnak a többségben lévő magyarságba. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseményeinek élő hagyománya van a településen, mindig megünneplik március 15-ét, mely alkalommal az ünnepség végén fáklyás menetben mennek föl a Margit-hegyen épült kápolnához, ahol a hagyomány szerint Kossuth Lajos is megállt, a győzedelmes 1849. évi tavaszi hadjárat alatt, amikor a kókaiak egy korsóból friss ivóvízzel megkínálták. Kóka lakossága a mai napig áhítattal őrzi azt a korsót amelyből Kossuth Lajos is ivott. A községből az I. világháborúba 569 fő vonult be, akikből 160 személy hősi halott, a II. világháborúba szintén számosan részt vettek, akiből 51 hősi halott. A XX. században jelentős fejlődésnek indult a település, de a második világháborút követő időkben a kommunista diktatúra miatt a lakosság jelentős része elvándorol, beköltözik Budapestre és más városokba.
* Római katolikus templomát és plébánosát ugyan csak 1651-től ismerhetjük, de minden bizonnyal az első római katolikus templom sokkal korábbi. A régi templomot 1803-ban Thury Pál plébános nagyon rozoga állapotban találta, majd 1806-ban egy tomboló szélvihar még a templomtetőt is levetette, ami miatt új templom építésébe kezdtek. A ma is álló templom 1822. szeptember 7-re készült el. Ezt követően több alkalommal is felújították, a legutóbbi felújítást 2010. késő őszén kezdték el.

* Római katolikus plébánia műemlék épület, a templom mellett található, feltehetően Ybl Miklós tervezte 1845 körül. L-alakú földszintes sarokház, klasszicista stílusban.

* Szent Margit kápolna műemlék épület, a település szélén, magaslaton álló barokk egyhajós épület, 1700-1729 között épült. A síkmennyezetes belsőben barokk oltárépítmény van, oltárképe Szent Margitot ábrázolja. A kápolna építéséhez e domb lábánál álló Szent Ferenc-rendiek kolostorából megmaradt építőanyagot is felhasználták. Az Árpád-házi Szent Margitról elnevezett kápolnában, a júniusi Margit naptól kezdődően, 8 napig itt tartják a szentmiséket. A Margit hegyen található a Kossuth emlékmű is, ugyanis Kossuth Lajos innen nézte az 1849. április 6-án a magyar seregek vonulását.

* A templom előtt, keletre látható az első és második világháborúban meghalt katonák emlékére emelt kőből faragott emlékmű.

* A falu iskoláját már a XVI. század második felében említik. A folyamatos tanítás a XVIII. század első fele után indult be, hiszen a település több alkalommal elnéptelenedett a török uralom vége, illetve a kuruc-labanc háborúk alatt. Az egyházhoz tartozó kántortanító az írás és olvasás tudományára tanította a diákokat. Kezdetben a plébánián és a kántor lakásán tanultak, majd a községháza adott otthont a tanulni vágyóknak. Nyáron 60-70, télen 180 diákot is számláltak.

1909-től 1948-ig keresztes nővérek foglalkoztak a lányokkal, a fiúkkal pedig kántorok, illetve világi tanítók. 1940-ben épült fel a Dózsa György úti iskola három tanteremmel, amely a jelenlegi iskola elődje volt.

* A község óvodája az egykori Károlyi kastélyban található, ahol több mint 180 kisgyerek oktatása-nevelése folyik. Az óvodások számára számos érdekes és értékes rendezvényt szerveznek a lelkes óvónők.Az advent[3] vagy a Karácsonyi Ünnepeket feledhetetlen élmény nyújtanak úgy a gyerekeknek, mint a felnőtteknek.

* A községházát az 1932-ben építették fel.

* A község Művelődési Házát és Sportcsarnokát 1994-ben építették. A Makovecz stílusban épült Művelődési házban 2 klubhelyiség, könyvtár, színházterem is található.

* A falu központjában, a Kossuth Lajos úton látható a kókai Kossuth Falumúzeum, mely intézmény 1998. március 15-én került megnyitásra.

A múzeumban megismerhetjük Kóka község múltját, szokásait, eszközeit, népviseletét és életmódját, továbbá kultúráját tükröző, hagyományőrző munkáját.

* A Bereg-kút Kóka legrégibb ivóvízellátó helye már a török-korban is. A Bereg-kút a Szent Margit kápolna lábánál a Füszögi-völgyben található. A Szent Ferenc-rendiek kolostorának kútja volt. Valószínűsíthető, hogy a kolostort a törökök lefoglalták, bizonyíték rá, hogy a kút első tisztításakor török szablyák, kovás puskák kerültek elő.

* A Kókai borvidék több mint 400 éves szőlő- és borkultúrával rendelkező település közel 115 ha szőlőterülettel rendelkezik. Szőlőterületek elnevezése: Felső-hegy, Alsó-hegy, Kutya-hegy, Margit-hegy. Kellemes sétákat lehet tenni a madarak énekétől hangos, erdős részekkel borított pincesorok között.

* A látnivalók között megemlíthető a Donát-szobor, Szent István mellszobra, IV. Béla emlékműve, II. Rákóczi Ferenc emléktáblája, az aradi 13 vértanú emlékköve, az 1956-os forradalom emléktáblája és a trianoni kereszt.

* A Kókai Kerékpárút első szakasza már 2006-ban elkészült a Nagykátai út mentén egészen a Dózsa György útig, majd 2011-ben további 1400 m hosszan kiegészült a kerékpározásra szolgáló út, a Dózsa György út mentén.

* Berki Krisztián Sport Csarnok Kóka Kossut Lajos Ált. Iskolánál.



http://km.bloglog.hu/page/12/



Szent Margit kápolna

A kápolna 1725-ben épült, barokk stílusban. Az egyszerű épületet kisméretű torony díszíti. A síkmennyezetes belsőben barokk oltárépítmény van, oltárképe skóciai Szent Margitot ábrázolja.




 Szent Máté evangélista templom

A templomot - Kasselik Fidél tervei szerint, Haag Ádám építőmester irányításával - a többször átalakított, középkori helyére építették 1822-ben. A sekrestye és a torony később épült hozzá.
A klasszicista stílusú, szabadon álló, nagyméretű templom tornya a homlokzat síkját folytatja. A falfelületeket párkányok és lizénák osztják, a bejáratot timpanon hangsúlyozza. Szószéke és főoltára XIX. századi klasszicista alkotás.

A plébánia épülete műemlék.



Örömhírvétel Görög Katolikus templom

komment

Sülysáp

2013. szeptember 05. 05:52 - Andre Lowoa

Sülysáp 8268 lakosú (2010. január 1.) város a Gödöllői-dombságban, a 31-es főközlekedési út és a 120a-s/Szolnok-Újszász-Budapest/ vasútvonal mentén, Monortól 21 kilométerre, északkeletre fekszik.Tápiósáp és Tápiósüly, két régi falu 1950-ben egyesült, 1954-ben az egyesítésük megszűnt, majd 1970-ben ismét létrejött belőlük Sülysáp. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.

Süly
Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1259-ben említették Sul, majd 1276-ban Sulu, 1279-1280-ban Suul, 1283-ban Swl, 1312-ben Sul néven írták. 1259-ben, a tatárjárás után IV. Béla király a nyúlszigeti domonkos-rendi apácáknak adta, az adományt 1276-ban a pápa is megerősítette. 1312-ben a domomkosok Oszlárral együtt 70 márkáért eladták a birtokot az Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. 1337-ben Ákos nemzetségbeli Mikch bán birtokával határos Úri felől, valamint Sáp szomszédja.

Sáp
Sáp Árpád-kori település. Nevét 1279-ben Saap néven említette először oklevél.
A település Sápi János birtoka volt, és az ő birtokának írták még 1306-ban is. Sáp szomszédjában feküdt Oszlár, mára már elpusztult település is. Itt született 1925-ben Szirtes Ádám a magyar színművészet kiemelkedő alakja. Leánya Szirtes Ági színművésznő.

Oszlár
Oszlár nevét a tatárjárás után, 1252-ben említette először oklevél Ozlar néven, amikor IV. Béla 3 ekényi lakatlan földet adott a Gyurka comes nemzetségéből származó (Péteri) Péter fia Oltumannak, és határát is leiratta. 1259-ben Vzlar, 1283-ban Ozlar, 1312-ben Vzlar néven írták. Oszlár egy alán néprész török neve, mely így a törzsi helyneveink közé sorolható. Az oszlárok vagy más néven varsányok a honfoglalás idején valószínűleg a kabarokkal csatlakozhattak a magyarokhoz. 1312-ben a birtok a nyúlszigeti apácáké volt, akik ekkor Oszlárt és Sülyt eladták Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. Későbbiekben már csak mint puszta volt említve, valószínűleg a török időkben néptelenedett el.

* az 1489-ben épült, gótikus stílusú római katolikus Kisboldogasszony templom,
* a Sőtér-kastély, melyet az itt élő földbirtokos Sőtér család építtetett 1725-ben
* Grassalkovich-vadászlak, melyben a szabadságharc idején Petőfi Sándor is járt,
* Szentháromság-szobor
* Nepomuki Szent János-szobrok
* a Fiumei Tanulmányok Társasága által az itt elhunyt 129 olasz polgár emlékére állított olasz emlékmű.



http://km.bloglog.hu/page/12/
komment

A hamis proféta visszavonta a mentelmi jogokat

2013. szeptember 05. 05:46 - Andre Lowoa

A Szentatya, Ferenc pápa 2013. július 11-én kelt, szeptember 1-től érvényes apostoli levelével lényegében eltávolította a védettséget (a mentelmi jogot) minden, a Kúria alá tartozó bíróról, ügyvédről és kormányképviselőről. (Megjegyzés: a kereskedelm/admiralitási/vatikáni jog szerint minden cég – és minden kormány, és valamennyi, alá tartozó intézmény VÁLLALAT – amely a Kúria alá tartozik.)

Ezeket a személyeket immár teljes szigorral felelősségre lehet vonni háborús bűnökért, az emberiség ellen elkövetett bűnökért, és a szabad szellem jogainak mindennemű törvénytelen korlátozásáért.

http://www.vatican.va/holy_father/francesco/motu_proprio/index_en.htm

Feltételezhetően nem csak egy névleges gesztusról van szó. A Szentatya vagy tud készülő vizsgálatokról – és nem akar akadályt gördíteni az igazságszolgáltatás elé –, vagy maga rendeli el azokat.

Kérdés, melyik érintett fogja előbb felvenni a nyúlcipőt, amíg, és ahogy lehet…

És lám:

Ben Bernanke, a FED vezére valahogy éppen 2013. szeptember elsejétől távozik a posztjáról, sietve.

A FED egy másik vezetője szintén ráér aznap, és vele tart.

Janet Napolitano (a Homeland Security-től) egész véletlenül ugyanebben az időpontban távozik.

Gondoljuk, az időzítések tekintetében nincs összefüggés, nyilván csak egy taxit hívhattak, így olcsóbb.

De van egy gyanúnk, nem ők lesznek az utolsók...

„Ha három pontban leírhatnám a legfontosabb dolgokat, akkor ezek volnának:

  1. NINCS olyan, hogy kormány. A „kormányok” csupán vállalatok. Az, amit az emberek kormánynak hívnak, de facto egy vállalat.
  2. Pénz, mint olyan, NEM létezik. Csupán hitel és adósság van. Hitelünk nekünk van, adósságuk meg csak nekik. Amikor azt mondják, a „lakosság adóssága”, az alatt azt értsd: az, amivel ők tartoznak a lakosságnak, nekünk.
  3. A pápa apostoli levele… Mivel ezek a csalók tényleg elfogadják, hogy a Pápa a legfőbb főnökük, ha valaki mondjuk engem zargatna a pénzemért, küldenék egy levelet ennek az illetőnek/cégnek/’személynek’, javasolva, hogy álljon le, és persze mellé csatolnám Ferenc pápa 2013. július 11-i levelét is.
Tehát szeptember elsejétől minden adóhatóság, bíróság, bank, kormány, végrehajtó szerv, adóhatóság, végrehajtó cég VALAMENNYI ALKALMAZOTTJA számonkérhető lesz az emberiség elleni bűnökért, így a törvénytelen követelésekért is.”


http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/politikai-hirek/2734-ferenc-papa-visszavonta-a-mentelmi-jogokat

komment

Mende

2013. szeptember 04. 19:52 - Andre Lowoa

Mende 4292 lakosú (2010. január 1.) nagyközség a 31-es főközlekedési út és a 120a-s/Szolnok-Újszász-Budapest/ vasútvonal mentén, Gyömrőtől 7 kilométerre, keletre fekszik. Két vár romjai is megtalálhatók azokon a dombokon, melyek körülölelik Mende községet. Az első várat a Krisztus előtti 13. században a vatyai kultúrához tartozó bronzkori nép építette. A helybeliek „Leányvárnak” nevezik. A másik várat már az Árpád-korban, a 13. században emelték. Ez a mendeiek elnevezése szerint a „Lányvár”.
A címer hármas osztása arra a három középkori falura utal, melynek romjain a mai Mende létre jött. Oszlárt 1252-ben, Billét 1351-ben Mendét pedig 1411-ben említi oklevél. A török hódoltság idején e három település mindegyike elpusztult. Az újjátelepítést a Bosnyák család, a Károlyi család és a Koháry család kezdte el 1724-ben. Többségében a felvidékről érkeznek az első telepesek, magukkal hozván az evangélikus hitet. Mende címerében őket jelképezi a Luther-rózsa.
1724-től fokozatosan növekszik a lélekszám, és egyre több katolikus család telepedik meg. A Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelt római katolikus templomot Keglevich István építtette a többször javított középkori eredetű templom helyére. Építése a 18. század végén kezdődött, és 1832-re fejezték be. A község címerében a talpas kereszt szimbolizálja ezt.
Az itt élők főleg gabonatermesztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak, melyre az 1700-as évek végén keletkezett községi pecsét ábrázolása is utal. Ezért jelenik meg a címerben a búza és a szőlő.
A település gazdag múltját bizonyítja a Vár-hegyen a vatyai kultúrához tartozó közép- és késő bronzkori urnatemetőt tártak fel 1966-ban. Az épségben talált urna a Nemzeti Múzeumban látható. Néhány éve még jól felismerhetőek voltak a bronzkori erődítmény sáncai. A hegy fiatalabb régészeti lelete egy Árpád-kori földvár maradványa. Mellette egykori település nyomait is megtalálták. Három kilométerrel távolabb egy másik hajdani falu nyomaira is rábukkantak. Ennek közelében III. Béla király uralkodása idején (1172–1196) épült ciszterci apátság romjait rejti a föld.
2007-ben a Monori kistérségből a Nagykátai kistérségbe került át.
* Római katolikus templom
* Evangélikus templom
* Szent István-emlékmű
* Kőtojás
* Leányvár




http://km.bloglog.hu/page/12/





 Loyolai Szent Ignác templom

1736 és 1738 között gróf Koháry András ideiglenes jellgű kápolnát építtet, amelyhez később gróf Beleznay Mikós tornyot emeltet. Mende ekkor még az Uri plébánia filiája. A kápolna Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend alapítója tiszteletére épült, feltehetőleg az elpusztult korábbi egyház helyén. Az 1740-es canonica visitatio szerint két oltára van: Loyolaí Szent Ignác és Szűz Mária tiszteletére. Az 1774-es visitatio alapján tudjuk, hogy gróf Koháry István Szent Alajos, Szent Szaniszló, Szent Katalin és Szent Margit szobrait és különböző egyházi felszereléseket készíttetett. Ebben az időben a szentélyben két kerek ablak van, feltehetően a középkori templomra utaló részletekkel. A sekrestye hiányzik. az 1756. évi visitatio szerint két oltár, egy díszes kehely, két miseruha, egy misekönyv tartozott a templom felszerelései közé. Az 1777-es visitatio említi, hogy a sekrestyét és a kórust gróf Beleznay Miklós építtette. Ebből az időből a következő felszerelési tárgyakat említik: egy tabernaculum, egy áldoztatókehely, egy réz kehely patenával, egy aranyozott monstrancia (szentségtartó), egy füstölő rézből, hat miseruha, tizenegy fa gyertyatartó, három lobogó, egy kereszt, két harang és hárommutációs orgona. 1796-ban a templomon javítási munkák folynak, a költségvetéseket Schmidt Mihály kőműves, Veber György ácsmester, valamint Hausmann János váci kőműves és Marschall ácsmester adta be. 1799-ben 98 libras súlyú harangot öntettek Loyolai Szent Ignác tiszteletére. 1802-ben az egyik újjáöntetett harangot Szent Péter és Szent Pál, az 1806-ban kisebb harangot Szent János tiszteletére szentelték. 1819-ben a templomon javítási munkálatok folytak.

A jelenlegi templom építésével kapcsolatosan Riesel Jakab ceglédi ácsmester adott be terveket és költségvetést 1829, május 10.-én, 2.472,- ft összeggel, egyidejűleg "...Schwatsschein Meuermeister..." (aki azonos Szacsvai Józseffel) költségvetése 1829 május 10.-én kelt és 4807,- ft összeget tett ki. A tervrajzon feltűnő a poligonális - gótikus jellegű - szentély, amely feltehetőleg az elpusztult középkori egyház szentélye lehetett, s valószínűleg ezt a középkori eredetű romos templomot állították korábban ideiglenesen helyre. A tervnek azonban csupán a főhomlokzata emlékeztet a mai templomra. A jelenlegi templom 1831-ben épült gróf Keglevich István áldozatkészségéből. Ez évben új harangot is vásároltak. A templomot 1862-ben újra zsindelyezik, Szent Annát és Szent Vendelt ábrázoló olajfestményt, valamint a főoltár elé kínaezüst lámpát vásároltak. 1869-ben nyolc új paddal, Mária-szoborral és tizennégy stációképpel egészítik ki a templom berendezését és felszerelését. 1887-ben a templomot Hudra János monori ácsmester javította. 1910-ben ismét renoválták. Jellege: későbarokk, egytornyos falusi templom.

A plébánia épülete 1914-ben épült, melyet 1979-ben és 1980-ban renováltak. Historia Domusa 1936-tól van.

Mendén 1914-ben önálló lelkészséget szerveztek. Előtte előbb Irsának, majd 1744 óta Úrinak volt a leányegyháza. 1938-ban végleg elvált a "mater\"-től.

Hozzátartozik Pusztaszentistván és Kásavölgy, mint külterületek, de misézőhelyük nincs.
komment

Maglód - -2013-06-28 21:17 péntek

2013. szeptember 04. 19:52 - Andre Lowoa

Maglód 11639 lakosú (2010. január 1.) város a 31-es főközlekedési út és a120a-s/Szolnok-Újszász-Budapest/ vasútvonal mentén, Budapest keleti szomszédságában fekszik. A település nevét először 1200 körül Anonymus említette elbeszélésében, ki szerint a honfoglalók hetedik vezérének, Téténynek az unokái voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség származott. A Gyulazombor nemzetség Pest megyei szálláshelyei ismertek, és valószínű, hogy a falu névadója a nemzetség Maglód nevű leszármazottja lehetett.
1344-ben mint királyi embert Maglódi Domokost említette egy oklevél.
A 14. században a Kátai és a Bodonyi családok birtoka. A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett. A falut 1710 után telepítették be újra, elsősorban Nógrádból érkezett szlovák jobbágyokkal. A 18. században a Fáy és Ráday családok birtokolják.
A község legérdekesebb irodalomtörténeti eseménye, hogy itt ismerték meg egymást Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István, melyre az Ófaluban tábla emlékeztet.
# A 20. század második felében a község dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a nyaralósi és klenovai részen épültek új házak. Ma több mint 10 ezren lakják, lakóinak nagy része Budapesten dolgozik. A 90-es években kiépült a víz-, telefon-, gáz- és csatornahálózat, az elmúlt években számos utca kapott aszfaltburkolatot.
# 2007. július 1-jén városi rangot kapott.
* római katolikus templom
* Evangélikus templom – késő barokk, kereszt alaprajzú, torony nélkül
* Wodianer-kastély – 1870-ben, klasszicizáló stílusban épült kúria
* A gyömrői gyilkosságok emlékparkja – Az 1945-ben kivégzett áldozatok emlékére
* Petőfi-emléktábla
* Petőfi-szobor
* Trianon-emlékmű és országzászló
* Történelmi sétány





http://km.bloglog.hu/page/12/
komment

Ecser

2013. szeptember 04. 19:52 - Andre Lowoa

Ecser 3616 lakosú (2010. január 1.) nagyközség, Budapest délkeleti szomszédságában, a megépülő M0-ás és a 120a-s/Szolnok-Újszász-Budapest/ vasútvonal mentén fekszik.
Ecser környékén az autópálya építése miatt 2004 és 2006 között régészeti feltárásokat végeztek, több lelőhelyen is (Ecser 2., 6. és 7. lelőhely). A területeken a következő kultúrák nyomait találták (az összes lelet forrása:):

* kelták – edényégető kemence, kelta cölöpszerkezetes ház, kelta urna pajzsdudorral
* szarmaták – szarmata sír körárokkal, szarmata temetkezés, kőpakolásos szarmata sír, szarmata nő gyöngyökkel hímzett ruhaaljának maradványa és a temetéskor mellé helyezett edény, földbe mélyített szarmata ház kemencével, feltárt szarmata műhelykörzet, gödörbe fektetett szarmata nő váza, örlőkőpár, szarmata gödörből előkerült csontfésű, 5200 éves (!) szarmata telep, szarmata gödörbe dobált és temetett emberek csontvázai
* avarok – aranyfülbevaló kora avar sírból, avar kőkemence egy malomkő töredékével
* szkíták – szkíta gödörtemetkezés
* rómaiak – Krisztus-monogramos római mécses

Ezekből a leletekből látható, hogy Ecser területe már a régebbi korokban is lakott volt, különösen a szarmata telep érdemel említést.
Ecser első írásos említése 1315. december 6-áról származik (Echer alakban), de valószínűsíthető, hogy a falu már évszázadok óta létezett. Az épülő M0-autópálya építése miatt régészeti feltárások során kelta, szarmata és őskeresztény emlékek kerültek a felszínre, ami a környék gazdag múltját tanusítja. A falu a nevét egy legenda szerint Árpád fejedelemtől kapta, aki a faluban megpihenve annak neve felől tudakozódott. A falunak nem volt neve, így azt mondta, nevezzék el arról a cserfáról, mely alatt sátra állott. Így lett a falu neve Ecser. Egy másik elmélet szerint Árpád egyik fiától, Ecsellőtől (más forrásban Ézelő) származik a név.
A középkorból kevés írásos emlék maradt fent a faluról, főképp birtokfoglalási oklevelekben fordult elő Ecser neve (1325. október 11., 1344. április 13., 1396. május 16., 1399. augusztus 22. – ez utóbbi oklevélből tudjuk meg, hogy akkor már volt a falunak temploma, számottevő jobbágyközösséggel bíró középkori falu volt). A 14-15. században a falu az Ecseri család tulajdonában volt. 1454-ben Ecser Sáfár Tamás halála után, a fiú utód nélküli család elveszíti Ecsert, a tulajdonjog visszaszáll a királyra. V. László a falut Pozsonyi Tamásnak és Zágrábi Szilassy Györgynek adományozta a török harcokban tanusított hősiességükért. 1471-ben a település Ecseri Demeter tulajdona volt (a budai káptalan egyik levele szerint). Ő Ecseri István diáknak adta el birtokát. 1497 és 1514 között Ecser Pest város bírájának, Szegedy Pálnak a tulajdonában volt. A 15. század elején azután a falu Dabasi Isthy Péter tulajdona volt.
A török hódoltságig létezett a falu. Buda török kézre kerülése (1541) után fokozatosan elnéptelenedett.[7] A falu a budai vilajethez tartozott, azon belül is a budai szandzsákhoz. Az 1546-ban a törökök által készített adóösszeírásban (azaz defterben) Ecsert már nem említik, 1552-ben már üres faluhelyként említik. Az ecseri lakosok a környékbeli falvakban telepedtek le, ez azért valószínű, mert az Ecseren lévő telkeket (Rákos)Csaba lakói művelték. Az üres falu tulajdonviszonyairól a következőket tudjuk: a falu birtokosan 1559-ben Gázi timár, 1559 és 1562 között Dur Ali szandzsákbég, 1580 és 1590 között pedig Hizir Bin Ali Pasa budai beglerbég. Az Ecsert még magáénak tudó magyar uralkodó, III. Ferdinánd 1655-ben a Mocsáry családnak, majd Vámosi Istvánnak adományozta.
A 17. század végén a néptelen falu Verlain János budai kamarai inspektor birtokába került. Az első ecseriek 1699-ben jelennek meg újra a faluban, akkoriban az adóösszeírások szerint már 11 család élt a faluban. 1701-ben már 46 család él Ecseren (19 jobbágycsalád, 27 zsellércsalád). A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) alatt 9 ecseri vesz részt a harcokban.
1711-ben a faluban újból kevesebben éltek, a 46 család helyett már csak 11 család. A fentebb említett 9 ecseri közül 3 neve Tótkomlós első telepesei között bukkan fel (Kubis, Zelenka, Orácska), tehát egyfajta elvándorlás volt jellemző. Az 1700-as évek elején a falu földesúra Svajdler Antal, Svajdler Gábor (1716 körül), majd Grassalkovich Antal (1722-től) tulajdonában volt, ekkor kezdődött a szlovák telepesek Ecserre hozatala, ennek köszönhető ma a szlovák kisebbség megléte (a falu szlovák kisebbségi önkormányzattal is rendelkezik, szlovák neve Ečer).
1728-ban már 33 család élt Ecseren, köszönhetően a tudatos betelepítéseknek is, 1730-ban 50 család, 1744-ben 79, 1760-ban már 87 család lakott a faluban. 1735-ben kezdtél el építeni a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templomot, amely 1740-re készült el. Szintén 1740-ben készült el az első iskola is. 1804-ben 113 család lakott Ecseren, 1826-ra ez a szám 98-ra csökkent, majd 1841-re 128-ra nőtt. 1831-ben, 1836-ban és 1848-ban kolera pusztított a faluban. 1843-ban Fényes Elek a magyar községekről szóló művében ezt írta Ecserről:
Ecser tót falu. Pesthez keletre 2 mérföld. 649 katholikus lakosa, katholikus parochiája és temploma van. Dombos határa homokos, de jó rozsot és bort terem: rétjei szépek, erdeje kevés.
A szabdságságharc alatt Ecserről ismét többen csatlakoztak a harcokhoz, sőt, 1849 áprilisától 19 napig a forradalmi csapatok bal szárnya Ecser északi dombos részén foglalt helyet.[9] Mivel az ecseri honvédek Pestre voltak besorozva, így a falusi előljárók Haynau hivatalnokainak nem jelentették a helyi illetőségű honvédeket. Egy 1876-ban kelt írás szerint Ecserről akkor 43 nemzetőr állt be a seregbe.
A Grassalkovich-uralom után 1851-ben a görög felmenőkkel rendelkező Sina Simon tulajdona lett a falu, aki néhány év múlva eladta azt a Szontágh családnak. 1874-ben a család eladta a falut a Banque de Credit Fonciere et Industriel Andreas Dumonceau et Comp. brüsszeli banknak. A folyamatos birtokértékesítések folyamán még ez évben a falu nagy része a lakosság tulajdonába került. 1877-ben Ezt írták Ecserről: Ecser, kevés magyarral vegyült tót község… Házai a templomot és a paplakot kivéve földből vert falúak és zsuptetősek. A hatvanas években szépítettő bizottság állíttatott fel: de ez sem volt képes csinosabb és rendesebb építkezést létesíteni. 1881-ben a szomszédos Maglód állomással került Ecser közelébe a vasút. 1886-ban megépült a második iskola is (amit az 1990-es években bontottak le, a templom mellett állt egykor). A 19. század végén az iskoláztatás nyelve Ecseren a szlovák volt. 1889-ben a falu plébánosa, Matejka Vilmos fontosnak tartotta, hogy hívei, azaz a falu lakosai magyarul imádkozzanak (beszéljenek), ezért lefordíttatta Nábozny vylevy című imakönyvét magyarra. A 20. század elején született emberek már mind magyarul beszéltek, de akadtak még olyan idősebb emberek is, akik csak szlovákul beszéltek.
1888-ban a templom és a plébánia épülete olyan romlott állapotban volt, hogy az istentiszteletek megtartását be kellett szűntetni (azokat az ideiglenesen felszentelt iskola épületében tartották). 1891-ben a templom tornya középen az alapig megrepedt, és anyagi okoból a későbbi felújítás során magassága egy méterrel alacsonyabb lett.
Ecsernek 1896-ban, a Millennium évében mintegy 1500 lakosa volt (a Magyarország Vármegyéi és Városai című könyv szerint). 1899-ben helyi tűzoltóságot szerveztek. 1900-ban a lakosság pontos száma 1145 fő volt.
Az 1888 óta a környéken lévő vasút mentén 1908-ben a képviselő-testület kérvényezte a Magyar Királyi Államvasutaktól egy mellékvágány kiépítését vagy egy rendes kitérő állomás megépítését. 1911. július 8-án egy kisebb földrengés rázta meg a környéket. 1914 óta van telefon Ecseren. A templom renoválása ebben az évben be is fejeződött. Mindkét világháborút megszenvedte a falu lakossága. Az első világháború áldozatairól a templom bejárata feletti tábla emlékezik meg, míg a második világháború áldozataira a templom melletti park emlékműve emlékezik meg.
Az 1919-es kommunista hatalomátvétel után falusi munkástanács alakult Ecseren is, majd 1919 őszén történt újabb politikai fordulat után visszatért a régi képviselő-testület. 1928-ban mozi nyílt a faluban, Maszló József kocsmáros működtetésével. A villamos áramot az 1930-as évek elején vezetik be a faluban. 1936-ban a Belügyminisztérium egyesíteni akarta Ecsert a szomszédos Maglóddal. Erről a képviselő-testület megdöbbenéssel értesült és a tiltakozással éltek a Belügyminisztérium felé, a jelentős eltérésekre hivatkozva, főképp a vallási különbségre (Ecser katolikus, míg Maglód főképp evangélikus lakosságú), ami miatt a két település lakosai nem házasodtak a másik faluból származóval, de a két falu között húzódó völgy is gátat képezett az egyesítésben (ma ugyanitt az M0-autópálya akadályozná az esetleges egyesítési törekvéseket). A fenti indokok után a két falu nem lett egyesítve (bár 1976-ban ismét napirendre került a kérdés, a nagymértékű ellenállás és aláírásgyűjtés hatására nem valósult meg akkor sem). 1939-ben Ecseren 1855 fő lakott.
A második világháború vége felé Ecseren szállt meg halála előtt Steinmetz Miklós, a Vörös Hadsereg kapitánya. Kocsija a szomszéd település, Vecsés határában aknára futott. Először Ecseren temették el,[10] majd pár év múlva máshol temették újra el. A főváros közelsége, és Ferihegy (akkor még nem olyan jelentős) reptere miatt a környéket számos bombázás érte.
Ecseren is éltek zsidók, őket is érintették a második világháború zsidóellenes történései. 1920-ban 12 izraelita vallású lakos volt Ecseren. Több vállalkozás volt a kezükön: a Garzó család vegyeskereskedése, a Neumann család fűszerüzlete, a Hartmann hentesbolt és Kleinék péksége. A deportálások után senki nem tért vissza a községbe.
Mivel Ecser részben szlovák falu volt, a háború utáni csehszlovák-magyar lakosságcsere a falut is érintette. 1947-ben Ecseren is megkezdte működését az ügyben felállított Csehszlovák Áttelepítési Bizottság. A kitelepítésekről nincsenek pontos adatok, a visszaemlékezések alapján 20-25 család távozott Szlovákiába. A Pozsonyhoz tartozó Prievoz kerületben találtak új otthonra, hosszú ideig – szokatlan módon – egy tömbben maradva. A helyükre csehszlovákiai magyarok érkeztek.
Az 1956-os forradalom idején Ecseren nem történt jelentősebb rombolás vagy vérengzés, utána is csak 3 főt vontak felelősségre.
1959-ben az 52 éve lezárt régi temető helyén egy új iskola felépítésnek terve bontakozott ki, illetve még eben az évben el is kezdődtek az építkezések, 1960-ban el is kezdődhetett a tanítás.
1960-ban a falu lakossága 2110, 1970-ben pedig már 2633 fő. Ez a növekedés a főváros közelségének volt köszönhető. A lakosság létszáma 1976-ban lépi át a 3000-t. A falu egyik legjelentősebb ipari létesítménye akkoriban a Rubik-kockákat is gyártó Politoys volt. Jelenleg szinte Budapesttel határos a fokozatos építkezések miatt. A 2000-es évek elején a település szinte a harmadával megnövekedett, amikor felparcellázták az Ecser és Pest közötti Kálvária-dombot, ahol Kálvária lakódomb néven lakónegyed létesült. A negyed érdekessége, hogy ecseri vonatkozású utcanevek kerültek oda, mint például a Mikla Pálról elnevezett utca. (Mikla Pál volt Ecser plébánosa a második világháború idején, a háború vége felé kivégezték
.
A falu szlovák múltját mutatja, hogy a legrégebbi részének, a templom és környékének a neve Gyegyina (szlovákul dedina – Falu). Ecser egyetlen műemlékjellegű épülete az 1740-ben épített barokk stílusú római katolikus templom. Építését 1735-ben kezdték meg. Az 1880-90-es években használhatatlan volt, annyira megrongálódott, végül majd csak 1911 végétől használhatták újra. tornya az anyagi eszközök elérésének hiányában egy méterrel rövidebb lett, mint korábban volt.


http://km.bloglog.hu/page/12/




 Páduai Szent Antal- templom

A templom a XVIII. századból származik. A templom a barokk építészeti stílus jegyében épült, de a századok folyamán végzett átalakítások során egy-két barokk vonását elvesztette.
Érdemes a műemléki értékű berendezésről rövid említést tenni:
A főoltár XVIII. századi barokk, sárgásbarna színre márványozott fa. Fölötte Páduai Szent Antal olajfestménye arany keretben ismeretlen festőtől. A kép jobb alsó sarkában 1901-es évszám található, bár művészettörténészek szerint a XVIII. századból származik az oltárkép. A szószék fából készült, copf stílusú, sárgásbarna márványozással díszitett. A keresztelőkút szintén copf stílusú, barnára márványozott kő. A XVIII. század végéről származik. Említésre méltó a szintén XVIII. századi fából készült Szűz Mária és Ecce Homo szobor.
A templom jelenleg három haranggal rendelkezik, melyből kettő a XIX. századból való: az 1821-ben Eberhardt Henrik által öntött kb. 90 kg-os Szent György harang, illetve az 1889-ben Vulser Ferenc budapesti harangöntő által készített kb. 40 kb-os Szűz Mária harang. A templom nagy harangját 1934-ben öntötték, felirata a következő: "Páduai Szent Antal tiszteletére - Az ecseri hívek adományaiból Hanusz Zoltán pápai kamarás, esperes plébános és Vilimszky Ernő kántortanító idejében 1934. Öntötte Szlezák László harangöntő magyarország aranykoszorús mestere Budapesten - Páduai Szent Antal Könyörögj érettünk." Gyakran alkalmazták az ecseriek a templom harangját jégfelhő szétoszlatására, illetve tűzjelzésre.
Egy 1940-es jelentés szerint, melyet a Központi Egyházművészeti Hivatal részére készített Mikla Pál plébános - az ecseri templom belső díszítésének egyik legszebb része a hajó mennyezetére festett 350×600 cm-es nagyméretű freskó, amely Mária mennybevitelét ábrázolta.
1955-56-ban újjáfestették a templombelsőt. 1956-57-ben kívülről is megújult a templom. Ekkor táblás jellegű motívumok kerültek a mennyezetre. Ugyancsak 1956-ban készült el a belső műkő lábazat, illetve a homokfúvásos technikával gyártott jelenlegi ablakok, melyek magyar szenteket ábrázolnak.
A templomtornyon lévő kereszt és gömb 1960-ban készült. A gömbbe helyezték a templom renoválására adományozók, valamint a plébános és az egyházközség vezetőségének névsorát. 1963-ban került sor a főoltár, az oltárképkeret, a szószék, a keresztelőkút és a mellékoltár aranyozására. A 60-as évek elején végrehajtott TSZ-szervezés miatti elszegényedés ellenére igen magas összeget áldoztak az ecseriek templomuk rendbehozatalára.
1967-ben elektromos fűtéssel látták el az épületet, majd 1969-ben ismét külső felújítást végeztek rajta. A harangok elektromos működtető rendszerel való felszerelése 1981-ben készült el. Ugyanebben az évben szerelték be a jelenlegi olajfűtést. 1984-től új padok szolgálják az ecseri katolikusok kényelmét. A veszélyessé vált sekrestyét 1986-ban lebontották, még ebben az évben felépült az új sekrestye. 1990-ben ismét újultak meg az évszázados falak. A felújítás ideje alatt a kártalanítás címén visszakapott - korábban államosított - kántortanítói lakás (presszó) épülete szolgált ideiglenes kápolnaként.
1994-ben készült el a templom új márvány padozata.
1996-ban az oltárkép, 1997-ben a keresztelőkút, egy évvel később a szószék, majd 1999-ben a főoltár restaurálására került sor.
Az ecseri plébánia épületét 1740-ben Grassalkovics Antal építtette. Az akkori viszonyok alapján igen kényelmes és korszerű lakás lehetett, amit később a századok során természetesen javítani és renoválni kellett, mely miatt eredeti stílusában változások történtek. Ennek ellenére egy 1958-as leírás műemlékként említette. A régi ecseri plébániaépület 1977-ben került lebontásra. Az újonnan elkészült jelenlegi plébániát 1980 júniusában áldotta meg a váci püspök.
komment

Egyetlen menedéktek Anyám, a ti Királynőtök Szeplőtelen Szíve !

2013. szeptember 04. 19:43 - Andre Lowoa

Tájékozódj – Mérlegelj – Dönts – Váltsd tetté, éljed !

Kedves Testvéreink! A zűrzavar, a bizonytalanság, az ellentmondásos nyilatkozatok, kijelentések, állásfoglalások napról napra fokozódnak minden téren, és mindannyiunkat érintenek. Sajnos, sokkal kevesebb azoknak a száma, akik ha homályosan is de el tudnak igazodni, megtalálták a „keskeny ösvényt”, és azon járnak, járunk, az Üdvösség útján.

A keresők, az eligazodni vágyók számára felkínáljuk a mi módszerünket, segítségünket: a „négy kategória – csoport”, elvét. I. A hithű keresztények. II. A sántikáló, bicegő keresztények. III. A névleges keresztényektől a hitetlenek, más felekezetek, stb. , vallások követőiig. IV. A Sátán hű követői, szolgái. Természetesen, csak nagyvonalúan tárgyalva, a részleteket ki-ki maga gondolja át.

I.A hithű keresztények csoportja

Tulajdonképpen azokból áll, aki ismerik és megélik az Evangéliumot, szó szerint, (és nem kiforgatva), saját szintjén, állapotának megfelelően. Szentírás, Szent hagyomány, egyházi Tanítóhivatal. (különös hangsúllyal a 1. Tessz 5,19-21-re, beleértve a magán-kinyilatkoztatásokat is)

Ebben az első helyen mint lelkiségi mozgalom, a Máriás Papi Mozgalom vezet, negyven éves múlttal, képzett tagsággal, papok, püspökök, és még bíboros is van. Bővebben, a „Kék könyv”, és M. G. Szt. Lajos „A tökéletes Mária-tisztelet”-ben. Ők képezik a „kisded nyáj” színe-javát.

Ebből a „forrásból” táplálkozik a Máriás Mozgalom is, mint laikus lelkiségi mozgalom.

Ide tartoznak mindazok az imacsoportok, amelyek valamely jelenési hely (esetleg látnok) hatására jöttek létre, a Szentlélek indítására, tértek meg és élnek mint gyertyatartóra tett mécsek.

Fontos, hogy ki-ki saját lelki ajándékainak mércéje, határai, és korlátain belül cselekedjék, nyilatkozzék, mert a Gonosz igyekszik köztünk is ellenségeskedést, konkolyt hinteni. (lásd. V. R. állásfoglalását a MDM, üzeneteivel kapcsolatosan, ha igaz, és nem egy szándékosan felnagyított elszólás).

Ezt a csoportot a MDM, Üzenetei által megtértek zárják. „AZ IGAZSÁG KÖNYVE” részletesen feltárja a második eljövetellel kapcsolatos eseményeket, történéseket, mostanáig sikeresen elhallgatott, eltusolt igazságokat, titkokat. (a nagy elutasítást, ellenzést kiváltó „okok”).

A Filippieknek írt levél soraival zárom:

Ha ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetből fakadó intelem, a lelki közösség, a bensőség és együttérzés, akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy egyetértetek, ugyanúgy szerettek és közös lelkesedéssel ugyanarra törekeztek. (minél többen, és jobban felkészülni a küszöbön álló eseményekre, megpróbáltatásokra, az érkező Úr fogadására, és az Új Paradicsom kapuin a Célba érni). „Semmit se tegyetek vetélkedésből vagy hiú dicsőségvágyból. Inkább mindenki alázatosan a másikat tartsa magánál kiválóbbnak. Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt”. (2,1-3, 5).

II. A sántikáló, bicegő keresztények csoportja

Akik ismerik és megélik az Evangéliumot, de jelszavuk „a kinyilatkoztatás az utolsó apostol halálával lezárult”, tehát ritka kivétellel, nem foglalkoznak a magán-kinyilatkoztatásokkal, a próféciákkal, kivált ha nagyon meredekek, se a jelenésekkel, érdemben! Néha bosszúsak is, miért ad Isten ilyeneket, ha egyáltalán Tőle jönnek. A vasárnapi, langyos keresztények, a meghúzódók, széles skálája itt található, az alsó határ már összemosódik a harmadik kategóriával.

Amit figyelmen kívül hagynak az, hogy emiatt az idők jeleinek felismerését, értelmezését is tévesen fogják fel, és ennek nincsenek tudatában. Minden ajándék felülről adatik, de fel kell ismerni, el kell fogadni, akkor, és nem később. Jó példa erre a Medjugorje-i eset, két beijedt fiatal nem ment el a második jelenésre, helyettük másik kettő vállalkozott, sikerrel, utóbb hiába könyörögtek a kegyelemért, nem részesültek belőle.

Az Úr Pétert, Jakabot és Jánost vitte magával a „Tábor hegyére”, majd a „Getszemáni kertbe” is, a többieknek kénytelen-kelletlen ezzel kellett szembesülniük.

A Kék könyv-be a Szűzanya szintén világosan kijelenti, ha leragadsz, és tovább nem akarsz válaszolni, követni, mást választok, hívok meg az Önfelajánlásra. Egyesek szerint ez zsarolás, lelkiismereti erőszak, fenyegetés. (Dr. S. János). Ne feledjük, az Urat követő tanítványok csoportja is egy adott ponton szembesült az Ajkát elhagyó „kemény beszéd”-del, és sokan visszahúzódtak közülük. Ő nem vonta vissza kijelentését, tanítását, majdnem provokálóan szegezte még a tizenkettőnek is a kérdést: „Ti is el akartok menni?” A galibát ebből a csoportból azok idézik elő, akik megfontolás, meggondolás nélkül nyilatkoznak, sőt a szent hit és Egyház védelmében, valósággal hadakoznak ellenünk. (I. kategória). A negyedik csoport malmára hajtják a vizet. (jól tennék, ha Gamáliel farizeus magatartásán, álláspontján elgondolkodnának, Apcsel 5,34-42)

III.A névleges keresztények stb. csoportja

Ide tartoznak a „papirfoma keresztények”, ünnepnapi, esküvői, keresztelői, temetési stb. alkalmakkor megjelenő, egyházi illetéket, adót, kepét fizetők tömegei. Gyerekes hit és Egyház ismeretekkel. Lelkileg halottak, de a világi dolgokban nagyon ügyesen lavírozók, minden körülményben, helyzetben talpra esnek, mint a macska, de belül nagyon üresek, és ezt mesterien igyekeznek álcázni, elrejteni. Amit nem sejtenek, hogy az Ördög a keblén ringatgatja Őket, alig várja, hogy besétáljon velük Birodalmába a Pokolba!

A számtalan szekta, vallás és irányzatok, mind távol járnak, állanak az Egyetlen Igazságtól, amely Kinyilatkoztatásra került, Isten Egyszülött Fiában. Bizonyos „részigazságokat” , morzsákat tartalmaznak, de az esélyt a „Nagyfigyelmeztetéskor” kapják meg. Ez a „tábor” a legnépesebb, megmentésükért dúl a harc, a küzdelem az „I” és „IV” csoport tagjai között, A Szeplőtelen Szűz és Lucifer, Krisztus és az Antikrisztus között.

IV.A Sátán hű követői, szolgáinak csoportja

Élen azok járnak, akik tudatosan Neki szentelték magukat, kapcsolatban vannak Vele, kultusz által is hódolnak. Sátán imádókként emlegeti a köznyelv, de kevésbé ismertek. Becsapta őket, elhitetvén velük, hogy Ő és Jézus Krisztus egyenrangúak, mint plusz-mínusz, jobb-ball, yin-yang, reinkarnáció stb. Ezek a legnagyobb hazugságai, és hogy Birodalmába fő helyeken lesznek, eljött az Ők idejük, hogy Világ-uralomra jussanak, Új Világ Rend, Világ-kormány, (vezetője az Antikrisztus), és egy Világvallás, (vezetője a Hamis Próféta).

Fő jellemvonásuk, hogy leutánozzák a Szentháromságot: - Sárkány, - Antikrisztus, - Hamis Próféta. Sárkány, - Ős kígyó, - Ördög. A nagy Vörös Sárkány, (Jel 12, 3), - a tengeri vadállat, megkapja a Sárkány erejét, trónját, hatalmát, (Jel 13,1, 2d,...), és figyeljünk a 7. vs. tartalmára: „Hatalmat kapott, hogy megtámadja a szenteket és győzelmet arasson!!!”, a szárazföldi vadállat, (Jel 13, 11-14,a,b), hasonlít a bárányhoz, de az előbbit szolgálja teljes erejével, mivel egyazon forrásból töltekeznek, és célt követnek.

A Kék könyv-be, a Szűzanya üzeneteiben kifejtette, a tengeri vadállat – a „szabadkőművesség”, okult hatalmával, rejtve, alattomosan működik, a szárazföldi vadállat – az „egyházi szabadkőművesség”, szintén. A MDM üzeneteiben van részletesebb kifejtés is, ott fönt a csúcson, választójogú bíborosok, húszan vannak, de lefele is bőven van belőlük, egészen az alsó papságot is beleértve. És persze, ezáltal a híveket, imacsoportokat, közösségeket is elérte a fertőzés.

„Nagy az Én aggodalmam, mert az én Egyházam a gonosz erők hatalmában van, amelyek veszélyeztetik, és megkísérlik belülről lerombolni. A Szabadkőművesség magába az Egyház belsejébe helyezte – ahol Fiam, Jézus Helytartója székel – saját központját, ördögi hatalmával együtt, és innen terjeszti ki gonosz befolyását a világ minden részére. Most is övéi árulják majd el az Egyházat, kegyetlenül fogják üldözni és vérpadra ítélni. A véres üldözés már az ajtók előtt van, és mennyien szóródnak szét közületek e szörnyű orkán heves viharától”. (K kv 1993. 12. 31).

Akkor mi a megoldás, hogyan tovább? „Mit tegyünk hát, emberek, testvérek?” (Apcsel,2, 37c). Tájékozódj, mérlegelj és dönts ! Személyes a számadásunk is, a döntést, a választást, kinek-kinek egyénileg kell meghoznia, a Te talentumodról Te számolsz el, Én az enyémről adok számot.

Gyümölcseiről ismeritek meg a fát, jó fa – jó gyümölcsöt terem. Madarat tolláról – embert barátjáról. Ne feledjük, az Igazság mellbe – húsba vágó mindig, de utána édes Élet-erőt áraszt szét az egész testben, elindul a beteg részek gyógyulása is.

Fejtegetésemet egy idézettel zárom: „Engedjétek, hogy kimentsünk benneteket ebből a romlott nemzedékből !”,(Apcsel 2, 40b) azaz a Sátán karmai közül.

http://www.uzenetek.eu/news/meg-mire-vartok-1/

komment

Gyömrő -2013-06-28 21:17 péntek

2013. szeptember 04. 17:57 - Andre Lowoa

Gyömrő 16133 (2010. január 1.) lakosú város a 31-es főközlekedési út és 120a-s/Szolnok-Újszász- Budapest/ vasútvonal mentén, Monortól 8 kilométerre, északnyugatra fekszik a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál. 2001. július 1-jén kapta meg városi rangját.
Az új római katolikus templom neoromán stílusban épült 1938-ban. Előtte érdekes harangtorony áll, belsejében Kontuly Béle, Aba Novák Miklós, Jeges Ernő korabeli értékes freskókat csodálhatunk meg.
A református temploma klasszicista stílusban épült 1808-ban. Homlokzati tornyos, timpanonos, oszlopos bejáratú. Belsejében Antonio Canova olasz szobrász 1793-ban készített híres márvány domborműve található.
A tájháza a község történetére vonatkozó dokumentumokat és tárgyakat mutat be.
A Teleki-kastélyt klasszicista stílusban 1837-1841 között építette Teleki Sámuel Hild József tervei szerint. Egyemeletes, háromtengelyes középrizalit előtt négy ión oszlopon háromszögű oromzatos portikusz áll.



http://km.bloglog.hu/page/12/
komment

Sátánisták háborúja

2013. szeptember 04. 17:57 - Andre Lowoa

A sátánista USA és csatlósai újra gyilkolni, rombolni készülnek egy olyan országban, mely nekik soha nem ártott. Tízezrek, gyermekek, nők, öregek, férfiak esnek majd áldozatául egy hazug okra hivatkozva kirobbantott, újragyarmatosító háborúnak. Zsoldosaik kudarcot vallottak, a nép kitartott a vezetői mellett és erősödik az idegen gyilkosok elleni népharag.

A kormánycsapatok lassan felőrlik az USA kannibáljait, és ezért minden nemzetközi normát felrúgva a beavatkozás mellett döntött Obama, a kenyai pávián. A világ népei azonban már nem hisznek a cionista USA-nak, az egész földkerekség minden pontján tiltakoznak a tömeggyilkosság ellen. Ez a háború végleg széttépi azt a hazug nimbuszt, melynek létrehozása hosszú időbe és rengeteg pénzbe került. A "Szabad Nyugat" ma már csak annyit jelent, hogy ott mindent szabad, ami természetellenes, tehát bűnös, és semmit, ami természetes. Ez a vegytiszta sátánizmus.

Új tűzkohót szít a tőkés nyugat,
Új háborúra uszít, bujtogat.

Kassai Ferenc
komment

Üllő - 2013-06-28 21:16 péntek

2013. szeptember 04. 17:28 - Andre Lowoa

Üllő 11292 lakosú (2010. január 1.) város a 4-es főközlekedési út és a 100a-s/Szolnok-Cegléd-Budapest/ vasútvonal mentén, Vecséstől 6 kilométerre, délkeletre fekszik.
A régészeti leletek szerint már az őskorban lakták a települést. A rézkorból csőtalpas edény, a bronzkorból női sírleletek (községi legelő), gázlómadár csontjaiból készült furulya, a vaskorból kelta cserépanyag került elő. A népvándorlás korából hét szarmata-jazig sírt is feltártak. Legjelentősebb régészeti emléke az 1932-ben és az 1951-ben feltárt két avar temető (több, mint 400 sír), melyek feltárása (az első a Disznójárás dűlőn, a második a Vecsés-Üllő közötti felüljárótól déli irányban) jelentősen hozzájárultak a megye avar kori képének megalkotásához.
Ma már történészek által is elfogadott tény, hogy a település neve Árpád fejedelem harmadik fiától származik. A Jeleh – Hülek – Illew – Üllő a névváltozás fontosabb állomásai.
Az 1939/1940-ben az Ilona úton feltárt honfoglaláskori temető (23 sír) László Gyula régész professzor szerint nagycsaládi temetkezőhely volt.
Az első írásos emlék a tatárjárás után, 1252-ből származik: ekkor dezertum (elhagyott puszta), amely egy 1289-es dokumentum szerint már az „üllői nemesek földje”, így 1989-ben ennek ünnepelte 700 éves évfordulóját a település. Mivel ez a dokumentum egy határjárás (birtokadományozás) során keletkezett, van olyan feltevés, hogy talán nem is Üllőre vonatkozik. Üllő fénykora a középkorban Mátyás király alatt lehetett, mert Pest megyének a Duna balparti részének törvénykezési székhelye volt: jó néhány iratot címeztek innen a nádornak, illetve Mátyásnak a törvénykezők.
A település a török korban végig lakott volt, nem pusztult ki, mint szomszédai, bár létszáma 1591-től jelentősen visszaesett. A fennmaradt magyar adófizetők névsorai, a török tulajdonosokkal, szpáhikkal együtt bizonyítják ezt. A török kiverésekor a Buda visszafoglalása miatti harcokban elnéptelenedett, de 1693-tól már ismét lakták.
A Rákóczi-szabadságharcból 12 üllői katona neve ismert. A falu nagyobb része a váci püspök, majd a váci káptalan birtoka: az 1727-es betelepítés is az utóbbihoz tartozó Püspökszilágyiról történik. A 18. századi mezőgazdasági és birtokviszonyok képét jól mutatja be az üllőiek úrbéri bevallása 1765-ből, mely országos felmérés része volt, s Mária Terézia 1767-es Úrbéri rendeletét előzte meg. A település mai római katolikus temploma – mely műemlék jellegű – 1752-1757 között, a református templom 1844-ben épült.
A napóleoni háborúk idején francia hadifoglyok kerültek Üllőre. A reformkor egyik legjelentősebb eseménye a településen az ország második vasútvonalának megépítése és átadása volt 1847. szeptember 1-jén: a Pest–Cegléd–Szolnok vasútvonallal a település gyorsan bekapcsolódik az országos vasúthálózatba.
Az 1848-49-es szabadságharcban üllőiek is részt vettek, (pontos névsoruk nem ismert) 1849 januárjában megszállt a település katolikus parókiájában Jellasics is, sőt az osztrák főparancsnok Windisch-Grätz is járt itt.
1862-ben elindult a földrendezés (még az 1990-es években is tartott), s a kiegyezés után fellendül a növénytermelés (gyökérzöldség, sárgarépa) és az állattenyésztés (vasúti rampa megépítése). Az 1890-es évektől a mezőgazdasági miniszter engedélyezi a település számára évente két alkalommal az országos állat- és kirakodóvásár megtartását.
A század vége felé egyre több üllői jár be a székesfővárosba dolgozni, ekkortól indult fejlődésnek a sport (labdarúgás 1898), a munkásművelődés (1903-tól dal- sport- és önképzőkör). Az I. világháborúban üllőiek is harcoltak az orosz és olasz fronton (például három pilóta üllői lakos). A 130 áldozat nevét és emlékét a katolikus templom előtti emlékoszlop örökíti meg). A háború után egyre több üllői dolgozott Budapesten. Fellendült a közművelődés, a különböző műsoros estek, amatőr színházi előadások fénykora volt ez.
A II. világháborút nagyon megszenvedte a község: a katonák, a polgári lakosok közül sokan haltak meg, az áldozatok pontos száma még nem ismert.
1948-tól a kor viszonyainak megfelelően megindult a téeszesítés. A különböző nevű tsz-ek megalakulása, egyesülése végül is a Ferihegy MgTsz létrejöttéhez vezetett, mely három település (Péteri, Üllő, Vecsés) határára terjedt ki. Itt a rendszerváltás 1989-ben hozott gyökeres változást.
A település kultúrtörténetéhez tartozik, hogy 1847 nyarán járt itt Petőfi Sándor, 1866-1867 telén itt lakott Blaha Lujza. 1915-től itt élt – Tornyoslöbön – 1929-ben bekövetkezett haláláig Vargha Gyula a jónevű költő, statisztikus, korábbi államtitkár, 1949-ben itt adta – talán egyik utolsó – műsoros estjét Karády Katalin, mielőtt emigrált.
A település 2005. július 1-jén kapta meg a városi rangot.
2007-ben Üllő és Vecsés a Gyáli kistérségből a Monori kistérségbe kerültek át.
Természetvédelmi területe a Dóramajori kastélypark.



http://km.bloglog.hu/page/12/
komment

Jerikó-ima

2013. szeptember 03. 18:17 - Andre Lowoa

Kedves Testvérek! Mint már hírt adtunk róla, tervezzük, hogy imádságos zarándoklattal körbejárjuk az ország határait, mint egykor a választott nép Jerikó falait -, hogy hazánkban leomoljon a bűnnek minden fala. Itt olvasható a napi ima, kérlek benneteket, könyörögjünk együtt Istenhez ennek a tervnek a sikeréért!

 

Jóságos Jézusom!

Hálát adok Neked hazánkért, népünkért! Köszönöm, hogy annyi vész között mindig Hozzád és Édesanyádhoz menekülhettünk, és oltalmatokban megtartattunk. Köszönöm, hogy újra és újra kinyújtod kezedet, hogy megtisztíts, felemelj, magadhoz ölelj minket!

Köszönöm, hogy Szentlelked által Te hívsz minket erre a határmenti gyalogos zarándoklatra. Írd a szívünkbe szent nevedet! Áldd meg különleges, mennyei áldásoddal minden résztvevőjét, tarts távol a résztvevőktől   minden lelki és testi ártó szándékot. Add, hogy ez az út egyéni és családi életünkben is megújulást, megszentelődést hozzon! Vidd engesztelésünket Mennyei Atyánk elé, hogy ez az ország bűneiből megtérjen, kiengesztelődjön és a szeretet földje legyen! Amen!

 

Kérünk benneteket, ha lehet másoljátok ki és tejeszétek!

komment

Hortus Cameli : Hogyan tapasztalhatom meg, hogy Isten meggyógyítja a lelki sérüléseimet?

2013. szeptember 03. 18:15 - Andre Lowoa

Sokan kérdezik tőlem, hogy régóta kérik Istentől a lelki sebeik gyógyulását, komolyan imádkoznak ezért, és mégsem tapasztalnak semmilyen gyógyulást. Mi lehet ennek az oka? Természetesen nagyon sok lehet, de a leggyakoribbnak azt látom, hogy teljesen mást várunk Istentől, mint amit kaphatunk Tőle.

A lelki sérülés mindig azt is jelenti, hogy valamilyen módon sérült a szeretetvágyunk: felnőttként is az után a szeretet után vágyakozunk, amelyet gyerekkorunkban nem kaphattunk meg. Arra vágyunk, hogy felnőttként is úgy szeressenek minket, mintha csecsemők vagy kisgyerekek lennénk. Amikor arra gondolunk, hogy Isten meggyógyítja a lelki sebeinket, ha igazán magunkba nézünk, azt kell lássuk, hogy arra vágyunk, azt várjuk valójában Tőle, hogy ezt a sérült szeretetvágyunkat töltse be. Azonban ha Ő ezt betöltetné, akkor a sérült állapotunkban rögzítene minket, ezért ezt nem teszi meg.

Ahhoz, hogy megtapasztaljuk Isten gyógyítását, le kell mondanunk a szeretetnek erről a sérült formájáról. Mivel azonban mi a szeretetnek ez a sérült formáját hisszük a valódi szeretetnek, azt gondoljuk, hogy ha erről lemondanánk, akkor lemondanánk a szeretetről is. A szeretetről természetesen egyáltalán nem kell lemondani, sőt. Arról a sérült formájáról kell lemondanunk, ami a gyerekkori sérüléseink miatt alakult ki bennünk.

Ez elég nehéz. Főleg azért, mert amikor le kell mondjunk a sérült formáról, még nem, vagy csak nagyon kevéssé tapasztaljuk, hogy milyen lenne az egészséges forma. Ilyenkor a bizalomnak (azaz a hitnek) egy aktusát kell megtenni: hogy noha nem tudom, hogy mi lesz az a jó, amit meg fogok kapni, ezt a rosszat elutasítom.

A másik nagyon nagy nehézség itt, hogy mi azt szeretnénk ha Isten az érzéseinket változtatná meg, nem szoronganánk, nyugodtabbak lennénk, meleg érzéseket adna, stb. Az érzések azonban csak jelzései egy sokkal mélyebben fekvő bajnak, így tulajdonképpen amit szeretnénk Istentől, az olyan, mintha az orvostól azt kérnénk, hogy csak a tüneteket enyhítse, de ne foglalkozzon a tényleges betegségünkkel. Isten azonban - mint egy jó orvos - nem lázcsillapítózni akar, hanem a betegségünket meggyógyítani. Ezért az érzéseink helyett a szellemi szintünkön szokott elkezdeni gyógyítani minket: az értelmünket világosítja meg és az akaratunkat erősíti meg a jóban. A sérültségünk legmélyebb okát, Vele való sérült viszonyunkat gyógyítja meg, és ennek következtében szűnnek meg a tüneteink, a lelki sérüléseink.

Az értelmünk megvilágosítása és az akaratunk jóban való megszilárdítása azonban nem érzékelhető olyan jól, mint egy érzés, mint egy szorongás megszűnése vagy egy meleg érzelem. Ezért ennek a változásnak, főleg az elején, az ember nem szokott a tudatában lenni. Kicsit hosszabb távról visszatekintve szokta tudni csak megállapítani, hogy szilárdabb lett a jóban és sok mindent másképp lát már. Ezzel együtt az emberek egy egyre növekvő belső szilárdságot, stabilitást és békét (ami nem jelenti azt, hogy nem lesznek nagy érzelmi kilengéseik, de egyre inkább lesz egy olyan belső biztos pontjuk, amit adott esetben nagy bajban sem vesztenek el) szoktak tapasztalni.

Egy másik komoly nehézsége a folyamatnak, hogy miközben van ez a szellemi növekedés, az ember sérült vágya automatikusan nem szűnik meg. S ennek a sérült vágynak a kielégületlensége nagyon fájdalmas tapasztalat. Ilyenkor az ember kétségbe szokott esni, és kételkedni szokott Isten szeretetében és közelségében. Ez az a pont, amikor a sérült érzéseink helyett a hitre kell alapoznunk, biztonságunkat a sérült szeretetvágyunk kielégítése helyett arra a hitünkre, hogy Isten szeret minket, ott van velünk, és Ő tudja, hogy milyen úton kell vezetnie minket, mi válik leginkább a javunkra. Vagyis folyamatosan együtt kell élni ezzel a fájdalommal, és minden alkalommal, amikor ezt érezzük, újra meg kell erősítenünk azt a döntésünket, hogy lemondunk a sérült vágyunk kielégítéséről és akármit érzünk is, bízunk Isten szeretetében. Ha ezt a döntést meg tudjuk hozni, akkor tudunk figyelni arra is, hogy mit ad nekünk Isten. Mert Ő minden nap felkínál nekünk egy csomó olyan dolgot, amit, ha elfogadunk, akkor egy kisebb vagy nagyobb lépéssel közelebb visz Magához

Ehhez azonban, azt hiszem, egyszer meg kell hoznunk azt az alapvető döntést, hogy Isten a legfontosabb az életünkben, és ezután az életünk fő kérdése minden nap az kell, hogy legyen, hogy mit kell tennem azért, hogy közelebb kerüljek Hozzá. Pontosan úgy, mint egy emberi kapcsolatban, hogy mit kell tegyek azért, hogy neki örömet szerezzek, hogyan kell megváltoznom, hogy ne bántsam meg, hanem az örömére legyek. Ehhez először is meg kell ismernem, hogy mit tanít erről a hitünk, és az konkrétan, pontosan az én életemben mit jelent - vagyis mit kell tennem. Amit így felismertem, azt meg kell csinálnom. Ha nem megy eléggé, akkor megkeresni az okát: mit nem értettem jól, mit nem csináltam jól, miért nem csináltam jól. Ha megtaláltam, akkor kijavítani. Miközben ezt teszem, újabb dolgokat fogok megérteni, ami újabb irányokat fog megnyitni, és ha arra továbbmegyek, az még újabbakat. És így tovább - az életem végéig.

Ebben a folyamatban, különösen, ha minden nap konkrét kérésekkel fordulok Hozzá, akkor tapasztalni fogom a segítségét. Találok olyan könyvet, ami segít, a prédikációban olyanok hangzanak el, amelyek előre visznek, amit eddig nem értettem, azt világosabban látom, kapok erőt ahhoz, hogy meg tudjam csinálni, amit jónak látok, stb. Ezeknek a mindennapi és apró lépéseknek lesz az ereménye lesz az, hogy az ember visszatekintve látja már azt, hogy egy kicsit közelebb került Istenhez. Ezekben a segítségekben tapasztalom az Ő szeretetét. (Ezért nem is lehet pontosan előre megmondani, hogy mit fog az ember tapasztalni, mert ez nagyon-nagyon személyes lesz.) És ezzel vissza is értünk a kör elejére, hogy le kell mondunk a szeretetvágyunk sérült formájáról, a hit alapján bízni kell Istenben és el kell indulni azon az úton, hogy minden nap teszek valamit azért, hogy közelebb kerüljek hozzá - és akkor ennek során azt fogom tapasztalni, hogy Ő is ad nekem minden nap valamit, s egy idő múlva örömmel veszem észre, hogy mennyi mindenben gyógyultam és olyan dolgokat értem el, amelyekről nem hittem volna, hogy lehetséges a számomra.


http://hortuscarmeli.blogspot.hu/2011/12/hogyan-tapasztalhatom-meg-hogy-isten.html
komment

Vecsés - 2013-06-28 21:16 péntek

2013. szeptember 03. 06:20 - Andre Lowoa

Vecsés 20830 lakosú (2010. január 1.) város a 4-es főközlekedési út és a 100a-s/Szolnok-Cegléd-Budapest/ vasútvonal mentén. A helység 2001. július 1-jétől város.
Vecsés nevét az oklevelek 1323-ban említették először.

A 16. század elején a Péczeli Syke család birtokaként szerepelt az oklevelekben. 1434-ben a Péczeli Syke családból származó János, itteni birtokait átengedte a Farnosiaknak.

1440-ben Vecsést Luxemburgi Erzsébet magyar királyné a Tahi Botos családnak adományozta.

A török világban elpusztult és az 1720 évi adóösszeírásban már csak Maglódhoz tartozó pusztaként sorolták fel.

1791-1792-ben herceg Grassalkovich Antal telepítette be újból; 1786-ban közzétett felhívására a szomszédos német ajkú községekből 50 család érkezett. Vecsés a későbbiekben is a gödöllői uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott.

1797-ben felépült a római katolikusok plébániája, majd 1800-ban temploma is elkészült, melyhez 1835-ben tornyot is építettek hozzá.

1810 karácsonya előtt nagy tűzvész-, majd 1814-ben árvíz pusztított a településen.

Az 1848-as összeíráskor 41 és 20/32 úrbértelke volt, 1863-ban történt meg a határszabályozás.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.

1910-ben 7403 lakosából 4525 magyar, 2814 német volt. Ebből 6606 római katolikus, 422 református, 176 izraelita volt.

Vecsés közelében feküdt Halomegyháza puszta és Ferihegy puszta is, melyek ugyancsak a gödöllői uradalomhoz tartoztak.


http://km.bloglog.hu/page/12/

komment

Gomba

2013. szeptember 03. 06:19 - Andre Lowoa

Gomba 3007 lakosú (2010. január 1.) nagyközség Monortól 11 kilométerre, északkeletre fekszik. A település és környéke már ősidők óta lakott hely. Közelében, a Várhegyen tárták fel a bronzkori Pogányvár maradványait, de találtak itt római korból származó emlékeket is.
Gomba nevét az oklevelekben 1337-ben említik először. Nevét Gomba, Gombad, Gombal neveken írták.
Első ismert birtokosa a Gombai család, s Gombai László volt.
1408-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a Gombai családtól és Szentiványi Tamásnak, valamint Maróthi János macsói bánnak adományozta. 1458-ban Mátyás király előző birtokosa, Bothos György magtalan halála miatt Rozgonyi Sebestyén főlovászmesternek adta, később a Kerekegyházi család birtoka lett, majd a Dávidházi család tagjai kapták zálogba, azután Nagylucsai Orbán püspök kért rá adománylevelet.
Az 1500-as évek közepén Gomba is török uralom alá került. 1565-ben Miksa magyar király király új adományként jutalmul adta a falut Gombai Györgynek és Margit nevű lányának. 1612-ben Hubai Ferencé volt, aki Fáy István özvegyének zálogosította el.
1705-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején a falu mellett azóta Harcvölgynek nevezett területen egy ütközet zajlott le, és a település is pusztává lett, azonban hamarosan újranépesült. 1728 évi összeíráskor már 144 lakosa volt.
Az 1700-as és az 1800-as években birtokosa volt a Thay-, Szemere-, és a Patay család is.
* Református templom – 1776-ban épült, barokk stílusban
* Perczel-kúria – Katona József itt írta a Bánk bán néhány részletét
* Bárczay-kastély – a barokk stílusú épületet a 18. században építtette a Fáy család. Később Bárczay András vásárolta meg, átalakította. 1773-ban emeletet építtetett rá. A kastély az 1800-as évek közepén a Szemere családé lett. Az Agromobil Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezet és a Fáy András Mezőgazdasági Szövetkezet épülete.
* Patay-kastély - A XVII. század végén építtették a Bárczayak, majd a Patay család birtokába került. Itt élt Patay József, a reformkori ellenzék egyik vezetője, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. Később művelődési ház, majd könyvtár működött benne. Jelenleg üresen, elhanyagoltan áll.



http://km.bloglog.hu/page/12/





 Fogolykiváltó Boldogasszony-templom

A templom 1928-ban épült. A két harangját (65 és 42 cm átmérőjűek) 1929-ben kapta a templom.

komment
süti beállítások módosítása
Mobil