Vecsés 20830 lakosú (2010. január 1.) város a 4-es főközlekedési út és a 100a-s/Szolnok-Cegléd-Budapest/ vasútvonal mentén. A helység 2001. július 1-jétől város.
Vecsés nevét az oklevelek 1323-ban említették először.
A 16. század elején a Péczeli Syke család birtokaként szerepelt az oklevelekben. 1434-ben a Péczeli Syke családból származó János, itteni birtokait átengedte a Farnosiaknak.
1440-ben Vecsést Luxemburgi Erzsébet magyar királyné a Tahi Botos családnak adományozta.
A török világban elpusztult és az 1720 évi adóösszeírásban már csak Maglódhoz tartozó pusztaként sorolták fel.
1791-1792-ben herceg Grassalkovich Antal telepítette be újból; 1786-ban közzétett felhívására a szomszédos német ajkú községekből 50 család érkezett. Vecsés a későbbiekben is a gödöllői uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott.
1797-ben felépült a római katolikusok plébániája, majd 1800-ban temploma is elkészült, melyhez 1835-ben tornyot is építettek hozzá.
1810 karácsonya előtt nagy tűzvész-, majd 1814-ben árvíz pusztított a településen.
Az 1848-as összeíráskor 41 és 20/32 úrbértelke volt, 1863-ban történt meg a határszabályozás.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.
1910-ben 7403 lakosából 4525 magyar, 2814 német volt. Ebből 6606 római katolikus, 422 református, 176 izraelita volt.
Vecsés közelében feküdt Halomegyháza puszta és Ferihegy puszta is, melyek ugyancsak a gödöllői uradalomhoz tartoztak.
http://km.bloglog.hu/page/12/