Ráckeve 10022 lakosú (2012. január 1.) város már a bronzkor óta lakott település. A honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el. Később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A mai Ráckeve helyén állt Ábrahámtelke elnevezésű település, valamint egy kolostortemplom, amelyet a XII. században építettek, és amelyet először 1212-ben említ okirat. A település első virágzása a szerb lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül. A szerbek az AI-Duna menti Keve városából menekültek ide a törökök támadása elől. A várost ekkor kezdték KisKeuének nevezni, majd később Rác-Keve (rác=szerb) nevet kapta. A gazdag szerbek 1487-ben építették meg azt a Boldogasszony templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége. Királyi kiváltságai révén a XV. században, Mátyás király uralkodása alatt fontos központtá vált. A XVI. század első felében a török hódítás a virágzó Ráckevét sem kerülte el. Szultáni birtokként - a század második felében - újra fellendül. A reformáció idején, amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett. Utódja, Skaricza Máté, Ráckevét a humanista reformáció kulturális centrumává tette. A török kiűzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült. 1698-ban az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is, a győztes törökverő Savoyai Jenő birtokává lett. Az új földesúr Ráckevén építtette meg kastélyát. A XVIII. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ezzel Ráckeve három nemzetiségűvé vált: magyarok, szerbek és németek lakták. Az 1848-49-es szabadságharcot a lakosság nagy része támogatta. 1848 májusában hatszázan esküdtek fel a nemzetőr zászlóra. 1849 nyarán a ráckevei Ács Károly szervezte meg a Duna vidékén az ellenállást. Ezért először halálra ítélték, de az ítéletet később hatévi börtönre enyhítették. A XIX. század második felében járási székhellyé lett. Ráckeve életében nagy felemelkedést jelentett a millennium időszaka. A régi fahíd helyett ekkor építették vasból az új, állandó hidat. Az ezredéves évforduló évében határozták el az új városháza építését, mely a régi helyén épült meg, szecessziós stílusban. Az első Világháború 133 hősi áldozatot követelt Ráckevétől. Az 1919-es rövid román megszállás alatt csaknem teljesen kifosztották a községet. A második Világháború újabb megpróbáltatásai után az 1970-es években, vízparti üdülőterületek épültek a Duna-ág mindkét partján. Melegvizű strandfürdő létesült, s ekkor határozták el a Savoyai- kastély helyreállítását is. Városi rangját 1989-ben nyerte vissza Ráckeve.
Nevezetes épületei a gótikus Boldogasszony-templom 1487-ből, és a barokk Keresztelő Szent János-templom 1799-ből.
A XX. század elején épült neogót stílusú, téglaborítású református templom, melynek tornya 43 méter magas.
A szerb templom 1487-ben épült, és az ország egyetlen gótikus pravoszláv temploma. Benne gyönyörűen restaurált XVII-XVIII. századi freskók és ikonosztáz található.
Ráckeve legimpozánsabb épülete a Savoyai-kastély. Az 1702-1714 között épült épület, a világi barokk építészet első magyarországi emléke. A kastély melletti Árpád-téren álló Árpád-szobor Szász Gyula alkotása, melyet a milleniumi ünnepségek során, 1897-ben avattak.
A Münich-házban kapott helyet az Árpád Múzeum, gazdag néprajzi gyűjteménnyel.
A kortárs magyar képző- és iparművészek időszakos kiállításai a Keve Galériában kerülnek bemutatásra.
A Városi Képtár állandó kiállítás, amelyben a kortárs festészet is helyet kapott.
Nevezetes épületei a gótikus Boldogasszony-templom 1487-ből, és a barokk Keresztelő Szent János-templom 1799-ből.
A XX. század elején épült neogót stílusú, téglaborítású református templom, melynek tornya 43 méter magas.
A szerb templom 1487-ben épült, és az ország egyetlen gótikus pravoszláv temploma. Benne gyönyörűen restaurált XVII-XVIII. századi freskók és ikonosztáz található.
Ráckeve legimpozánsabb épülete a Savoyai-kastély. Az 1702-1714 között épült épület, a világi barokk építészet első magyarországi emléke. A kastély melletti Árpád-téren álló Árpád-szobor Szász Gyula alkotása, melyet a milleniumi ünnepségek során, 1897-ben avattak.
A Münich-házban kapott helyet az Árpád Múzeum, gazdag néprajzi gyűjteménnyel.
A kortárs magyar képző- és iparművészek időszakos kiállításai a Keve Galériában kerülnek bemutatásra.
A Városi Képtár állandó kiállítás, amelyben a kortárs festészet is helyet kapott.
http://km.bloglog.hu/page/11/
