Halásztelek 8889 lakosú (2010. január 1.) város az M0-ás autóút mentén, Szigetszentmiklós nyugati szomszédságában fekszik.
Mai területe a Duna gyakori áradásai miatt a rómaiak számára valószínűleg túl veszélyes lehetett. Feltehetően Attila, a hunok királya ebből a térségből indíthatta támadását egy római erődítmény ellen, amely a mai Százhalombatta helyén állhatott. A honfoglaló magyarok a Csepel-szigetet nyári szálláshelyként használták. Így létesült Szőlős, Háros és Tököl.
A település összlakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg az 50 főt. Nevét Wahrmann Mór birtokos adta, aki lánya után Herminamajornak, vagy inkább Herminatelepnek nevezte el. A következő birtokosa az akkor még parányi településnek Sándor Pál volt, a dinnyetermesztő. A gazdaság föllendülésével a lakosság száma is megnövekedett, 1920-ban már 254 fős lett a település. Hamarosan újra gazdát cserélt a település, mégpedig a felvidékről származó Malonyay család lett az új birtokosa. Kastélya híres lett estélyeiről. A gazdasági világválság miatt a lótenyésztő Malonyay tönkrement, majd elkezdték a földosztást amit a csepeli gyárak dolgozói, valamint bolgár családok vásároltak meg, akik a mai napig ott élnek. (Ezért látható a Halásztelek tábla magyar és cirill betűkkel az utak mentén).
Mikor a Malonyayak tönkrementek, a birtok nagy része Semény Jenőé lett. Az I. világháború utáni recesszió neki sem kedvezett, 1926-ban az egykori majort felparcellázták. A maradék törzsbirtokot Füzesséry István kapta meg vitézi telekként. Tőle Stein Emil állítólag kártyán nyerte el.[forrás?] Stein barackfákkal ültette tele a birtokot amit mind a mai napig barackosnak hívnak, bár már házak állnak a barackfák helyén.
1944-ben a tököli tanács határozatban döntött az utcák elnevezéséről, heti rendszerességgel kijáró hivatali szervekről és állandó népiskola megnyitásáról. Az iskolai oktatás ebben az évben meg is kezdődött a tanító, Szabados Mária lakásán (mai "Kisiskola") akkor még egy osztályban. Pár évvel később már két osztályt indítottak, és a falu különválása idején már külön iskola épület állt a tanításra. A 70-es évek az oktatásban komoly fordulatot hoztak. 1971-ben megnyilt Kertészeti Szakiskola (ma: Bocskai István Református Középiskola) és elkezdődött egy új, korszerű általános iskola építése is.
A közegészségügy megteremtésére a negyvenes évek végén a tököli tanács állandó orvost nevezett ki. Dr. Bácsujlaki Dezső személyében.
A II. világháborút követően egyre népesebb lett a település. Főleg Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei lakosok költöztek ide. 1949-re 1401 fő lett a lakosok száma.
1950. március 1-jén önálló község lett Herminatelep néven. A Halásztelek nevet 1951-ben vette fel. Kezdetben a lakosság száma 1500 fő körül mozgott, de hála Csepel, majd 1955-tól Budapest közelségéének ez gyorsan megduplázódott.
Az elkövetkezendő időkben megindult a falu infrastrukturális fejlődése is. A BKV külön autóbuszjáratokat indított már az 50 évek elejétől 38-as néven, mely a 60-as években további három viszonylattal bővült (38/A, 38/B, és "piros 38-as"). A lakosság számának növekedésével, megkezdődött a modernizáció is, a 70-es évek közepén a lakások 70%-ban volt már vezetékes ivóvíz,és elektromos áram. Ebben az időben kezdték meg a településen a telefonos hálózat kiépítését is.
A rendszerváltás után megszűntek a BKV buszjáratok és a forgalmat átvette a Volánbusz. Viszont kiépült a csatornahálózat, és majdnem 100%-ra nőtt a burkolt utak aránya.
1996-ban a település első képviselő-testülete állami kitüntetést vehetett át Göncz Árpádtól ezek elismeréséül. Kitüntetést kaptak többek között:
* Stoffán Antal-polgármester
* Deák János Árpád-képviselő
* Kirnyán József-képviselő
A 90-es évek végétől egyre többen költöztek az agglomerációba, így Halásztelekre is. Ez óriási népességnövekedést jelentett, és ennek köszönhetően megnövekedett a reggeli dugók száma. Ennek kiküszöböléséhez kidolgozták a Csepel-szigeti gerincút tervét, melyet minden helyi országgyűlési képviselő szívesen említ programjában, de sajnos mindez eddig csak ígérgetésként hangzik el. A Csepel-szigeti gerincútat 2011-ben adták át.
Halásztelek 2008. július 1-jén városi rangot kapott.
http://km.bloglog.hu/page/11/
Mai területe a Duna gyakori áradásai miatt a rómaiak számára valószínűleg túl veszélyes lehetett. Feltehetően Attila, a hunok királya ebből a térségből indíthatta támadását egy római erődítmény ellen, amely a mai Százhalombatta helyén állhatott. A honfoglaló magyarok a Csepel-szigetet nyári szálláshelyként használták. Így létesült Szőlős, Háros és Tököl.
A település összlakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg az 50 főt. Nevét Wahrmann Mór birtokos adta, aki lánya után Herminamajornak, vagy inkább Herminatelepnek nevezte el. A következő birtokosa az akkor még parányi településnek Sándor Pál volt, a dinnyetermesztő. A gazdaság föllendülésével a lakosság száma is megnövekedett, 1920-ban már 254 fős lett a település. Hamarosan újra gazdát cserélt a település, mégpedig a felvidékről származó Malonyay család lett az új birtokosa. Kastélya híres lett estélyeiről. A gazdasági világválság miatt a lótenyésztő Malonyay tönkrement, majd elkezdték a földosztást amit a csepeli gyárak dolgozói, valamint bolgár családok vásároltak meg, akik a mai napig ott élnek. (Ezért látható a Halásztelek tábla magyar és cirill betűkkel az utak mentén).
Mikor a Malonyayak tönkrementek, a birtok nagy része Semény Jenőé lett. Az I. világháború utáni recesszió neki sem kedvezett, 1926-ban az egykori majort felparcellázták. A maradék törzsbirtokot Füzesséry István kapta meg vitézi telekként. Tőle Stein Emil állítólag kártyán nyerte el.[forrás?] Stein barackfákkal ültette tele a birtokot amit mind a mai napig barackosnak hívnak, bár már házak állnak a barackfák helyén.
1944-ben a tököli tanács határozatban döntött az utcák elnevezéséről, heti rendszerességgel kijáró hivatali szervekről és állandó népiskola megnyitásáról. Az iskolai oktatás ebben az évben meg is kezdődött a tanító, Szabados Mária lakásán (mai "Kisiskola") akkor még egy osztályban. Pár évvel később már két osztályt indítottak, és a falu különválása idején már külön iskola épület állt a tanításra. A 70-es évek az oktatásban komoly fordulatot hoztak. 1971-ben megnyilt Kertészeti Szakiskola (ma: Bocskai István Református Középiskola) és elkezdődött egy új, korszerű általános iskola építése is.
A közegészségügy megteremtésére a negyvenes évek végén a tököli tanács állandó orvost nevezett ki. Dr. Bácsujlaki Dezső személyében.
A II. világháborút követően egyre népesebb lett a település. Főleg Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei lakosok költöztek ide. 1949-re 1401 fő lett a lakosok száma.
1950. március 1-jén önálló község lett Herminatelep néven. A Halásztelek nevet 1951-ben vette fel. Kezdetben a lakosság száma 1500 fő körül mozgott, de hála Csepel, majd 1955-tól Budapest közelségéének ez gyorsan megduplázódott.
Az elkövetkezendő időkben megindult a falu infrastrukturális fejlődése is. A BKV külön autóbuszjáratokat indított már az 50 évek elejétől 38-as néven, mely a 60-as években további három viszonylattal bővült (38/A, 38/B, és "piros 38-as"). A lakosság számának növekedésével, megkezdődött a modernizáció is, a 70-es évek közepén a lakások 70%-ban volt már vezetékes ivóvíz,és elektromos áram. Ebben az időben kezdték meg a településen a telefonos hálózat kiépítését is.
A rendszerváltás után megszűntek a BKV buszjáratok és a forgalmat átvette a Volánbusz. Viszont kiépült a csatornahálózat, és majdnem 100%-ra nőtt a burkolt utak aránya.
1996-ban a település első képviselő-testülete állami kitüntetést vehetett át Göncz Árpádtól ezek elismeréséül. Kitüntetést kaptak többek között:
* Stoffán Antal-polgármester
* Deák János Árpád-képviselő
* Kirnyán József-képviselő
A 90-es évek végétől egyre többen költöztek az agglomerációba, így Halásztelekre is. Ez óriási népességnövekedést jelentett, és ennek köszönhetően megnövekedett a reggeli dugók száma. Ennek kiküszöböléséhez kidolgozták a Csepel-szigeti gerincút tervét, melyet minden helyi országgyűlési képviselő szívesen említ programjában, de sajnos mindez eddig csak ígérgetésként hangzik el. A Csepel-szigeti gerincútat 2011-ben adták át.
Halásztelek 2008. július 1-jén városi rangot kapott.
http://km.bloglog.hu/page/11/
