Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Gyöngyöstarján

2013. november 10. 19:10 - Andre Lowoa

Gyöngyöstarján 2481 lakosú község Gyöngyöstől 5 kilométerre, északnyugatra fekszik. A község címere a Szent Hubertus legendára utal. Mátyás király adományaként a település 1461-ben mezővárosi rangot kapott.
A ma is jelentős borászatot igazolja, hogy itt építették meg Közép-Európa leghosszabb egyeneságú pincéjét. Az ősi Haller-pince a XVIII. században, 192 méter, ma 540 méter hosszú, a mellékágak mintegy 200 méter hosszúságúak.
Az innen bányászott kövekből épült meg a római katolikus temploma 1747-1783 között.


http://em.bloglog.hu/page/8/





 Mindenszentek templom

A templom 1753-ban épült, barokk stílusban.
komment

Gyöngyöspata

2013. november 10. 19:10 - Andre Lowoa

Gyöngyöspata 2765 lakosú mátraaljai város, Gyöngyöstől 10 kilométerre, északnyugatra fekszik. A falu feletti Vár-hegyen a honfoglalás után Pata vezér kőalapú palánkvárat épített. Utódai, az Aba nemzetségé volt az egész vidék, egyik ágának kegyúri templomaként a XII. században épült egy kis román templom. Már az előző században főesperesi székhely volt a település, templomának romjai a XVIII. században még álltak. 1455-től Gut Ország Mihály lett a falu földbirtokosa. Ebben az időben a husziták bevették magukat Pata várába és csak Mátyás király személyes vezetésével sikerült onnan kiverni őket. Ezután Pata mezővárosi rangot kapott. Ebben az időben Eger és Gyöngyös után Heves megye legfontosabb települése, a szőlőművelés központja volt. Így érthető, hogy tágas, késő gótikus templommá építik át a régi egyházát. A török időkben khász város, de a nehéz adózás miatt és a harcok során jelentősége fokozatosan csökken.
A település ékessége a XV. században Mátyás király kívánságára épült római katolikus templom, Faragott főoltárát Jesse fa motívum díszíti, mely Európában is egyedülálló műkincs. A török harcok után a lakóknak volt erejük a megrongálódott templomot helyrehozni és két szép oltárt faragtatni. Az idők során eredeti szépségéből sokat vesztett templomot 1972-1978 között példásan helyreállították és így a középkori magyar templomépítészet egyik legeredetibb darabját sikerült a mai kor számára megmenteni.



http://em.bloglog.hu/page/8/




 Kisboldogasszony templom

A templomot a XV. században építették gótikus stílusban, majd a XVII. században átépítették. Az 1853-ban ismét gótikus formát kapott a tornya. Egyedüli az országban a Jézus családfáját ábrázoló oltár, a Jessze-fa. Jessze életnagyságú szobra fekszik a gyertya oltáron, törzsökéből hatalmas fa sarjad, ágain Jézus ősei, királyok, próféták - közöttük Salamon és Dávid király. Ágai körbeforgják a Mária születését ábrázoló festményt. Az ágak felett Szűz Mária látható, karján a kisded Jézussal.
komment

Apc

2013. november 10. 19:09 - Andre Lowoa

Apc 2779 lakosú község a 81-es/Somoskőújfalu-Hatvan-Budapest/ vasútvonal mentén, Lőrincitől 7 kilométerre, északra fekszik.

http://em.bloglog.hu/page/8/




 Szent István király templom

A templom, az előző középkori templom felhasználásával épült a XVIII. század első felében. Később bővítették, tornyát és homlokzatát gróf Grassalkovich Antal, a templom kegyura építtette. 1917-1928 között tatarozták.
komment

Zagyvaszántó

2013. november 10. 19:09 - Andre Lowoa

Zagyvaszántó 2124 lakosú község a 81-es/Somoskőújfalu-Hatvan-Budapest/ vasútvonal mentén, Lőrincitől északra, 5 kilométerre fekszik.


http://em.bloglog.hu/page/8/





 Szent András templom

A templom érdekessége a szószék, amelyen Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent István király domborművét láthatjuk.
komment

„Haveri találkozó, némi szexeléssel” – durva tabló a mai kamaszokról

2013. november 10. 16:41 - Andre Lowoa

Kiüresedett szex, pusztító alkohol- és drogfogyasztás, unalom, boldogtalanság – rendkívül aggasztó képet fest a mai kamaszok szokásairól, életviteléről, mentális egészségéről egy nemrég megjelent riportkönyv. Noha a kötet nem tudományos mű, s nem reprezentatív kutatásra épül, a tinikre leselkedő veszélyekről sok minden kiderül.

„Jó ideig nem éltem szexuális életet, és kavarni sem kavartam senkivel. Aztán egy idő után újra lettek haverjaim, akikkel szexelni is összejártunk. Ha unatkozunk, vagy ha olyan hangulatunk van, felhívjuk egymást, hátha valamelyikünknek van hozzá kedve. Ez rizikómentes és azért is szuper, mert ismerjük egymást, tudjuk, mit szeret a másik, és senki sem bánt senkit, amikor lelép. Ez tényleg csak móka. Előtte, utána filmeket nézünk, meg elmegyünk fagyizni, szóval haveri találkozó, némi szexeléssel. Ha rossz kedvünk van, ez tuti segít” – nyilatkozza a Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel! című riportkönyv egyik 18 éves megszólalója, aki bevallása szerint 14 éves kora óta szexfüggő, de voltak ennél féktelenebb időszakai is.

Szabó Eszter Anna és Nagy Szilvia, a jelenkori magyar prostitúcióról szóló Egyetemista lány támogatót keres és Hölgy alkalmi kísérőt keres című riportkönyvek fiatal szerzői ezúttal a mai 12-19 év közötti korosztály világába kalauzolják az olvasót nemrég megjelent kötetükkel. Több tucat tinédzsert szólaltattak meg levélben, telefonon és személyes találkozón, s ez alapján nagyon aggasztó kép rajzolódik ki a szakirodalomban a digitális bennszülöttként emlegetett generációról. A kötet azt mutatja be, hogy mi foglalkoztatja a megszólaltatott tizenéveseket, mivel töltik a szabadidejüket, milyenek a kapcsolataik, mi motiválja őket, már ha egyáltalán beszélhetünk velük kapcsolatban motivációs erőről.

Kérdés, mennyire lehet általánosítani a mai fiatalokra a könyvből kirajzolt képet, de mindenképp bemutatja, milyen veszélyeknek vannak kitéve gyermekeink, ha nem figyelünk rájuk eléggé. Az mindenesetre feltűnő, hogy a riportkötetben magukról valló tinik döntő többsége vagy csonka családból származik, vagy a “pénzzel szeretem” szülői hozzáállás áldozata.

Egyik ágyból a másikba

A kötet nyolc fejezete a kamaszokkal kapcsolatos legforróbb témákat járja körül: az első, és egyben legterjedelmesebb a mai tizenévesek és a szexualitás viszonyát taglalja, ami nem véletlenül kapta az „egyik ágyból a másikba” alcímet. Az ész nélküli ágyrajárás – mint a példákból kitűnik – sok esetben már az általános iskolában, 12-14 éves korban elkezdődhet, és nem egy tárgyalt esetben már kamaszkorban kialakul a szexfüggőség. Az is kiderül, hogy egyes gimis házibulik menetrendjéhez ugyanolyan természetességgel hozzátartoznak a mindenki mindenkivel jellegű orgiák, mint a lerészegedés, a dohányzás vagy a drogozás. Mintha mindez önmagában véve nem lenne elég megbotránkoztató, az igazán nagy sokkot a védekezés általános hiánya jelenti: a kamaszok úgy mellőzik a fogamzásgátló eszközök használatát, mintha a nemi betegségek vagy a nem kívánt terhességek kizárólag egy messzi-messzi galaxisban léteznének.

Nem véletlen, hogy a riportkönyvben rengeteg lelki traumát okozó abortusz, leányanyaság és kényszerű örökbeadás történetéről olvashatunk. Sok esetben a terhesség-megszakításra már azért nem kerülhet sor, mert a kamaszlányok „fogalmatlanok” az alapvető biológiai folyamatokkal, és saját testük működésével kapcsolatban: egyszerűen nem ismerik föl időben a terhesség korai tüneteit. A helyzetet persze az is nehezíti, hogy a pubertáskori változások nagyban hasonlíthatnak a várandósság korai jeleihez.

Az iskolai felvilágosítás ugyan megtörténik, de mérsékelt hatásfokkal: a kamaszok addigra már úgyis beszerzik a „kellő” gyakorlati információt az internetről, leginkább a letölthető pornóvideókból. Azonban a felnőttfilmek nemcsak a kíváncsiság és az egyéb igények kielégítésének eszközei, hanem bizonyos körökben a kamaszok egymással szemben támasztott elvárásai, ugyanúgy, ahogy a szex is: a gyerekek körében könnyen kiközösítés és gúnyolódás tárgyává válhat az, aki nem hajlandó pornót nézni, vagy szexuális életet élni.

Az iskolában semmi izgalmas nem történik

Mindezek hátterében az unalom áll. A könyvben rengeteg kamasz számol be arról, hogy rettenetesen üresnek érzi az életét, hiszen az iskolában semmi izgalmas nem történik, ezért muszáj az órák alatt is „telefonozni”. A szerzőpáros egy különleges jelenségre, az adrenalin-függőségre is rávilágít: ma már annyi párhuzamos inger éri a tinédzsereket, hogy szinte képtelenek mit kezdeni azokkal a helyzetekkel, amikor visszaesik az ingerek mennyisége. (Például az iskolában.) Éppen ezért sokszor az unalom áll az extrém cselekedetek hátterében.

A rémségek kicsiny boltjában az unaloműzés eszközeként például olvashatunk délutánonként heccből kisiskolásokat kiraboló kamaszfiú bandáról, oszlopokat és egyéb köztéri bútorokat összefirkáló graffitis csapatról, vagy arról a jómódú családból származó fiúról, aki bolti lopásokkal „dobja föl” a szürke hétköznapokat.
A könyvben ezen túl találkozhatunk önértékelési problémákkal küszködő bulimiás és anorexiás kislányokkal, továbbá klinikai esetnek minősülően sorozat-, internet-, Facebook-, és számítógépes játék-, valamint játékgépfüggő gyerekekkel.

A szenvedélybetegségek másik végleteként a szerzők külön fejezetet szenteltek a boltkóros lányoknak és fiúknak, akik nem egy amerikai tévésorozatban, hanem bizony a mai magyar valóságban élnek. Ők azok, akik minden délután a plázák kávézóiban gyülekeznek, ahol kiteregetik azokat a divatmagazinokból kivágott szetteket, amiket aznap feltétlenül be akarnak szerezni, hogy aztán ellentmondást nem tűrően, súlyos összegekért meg is vegyék őket.

Pénzzel szeretett gyerekek

Honnan a pénz a költséges hobbira? Természetesen anyu és apu bankszámlájáról: „Hát, igen, Fruzsi imád itt lenni, de én nem is bánom, inkább itt legyen suli után, mint egy lebujban. Azért is adtam neki az egyik hitelkártyámat, mert a banki értesítőkből legalább látni lehet, épp hol van, mit csinál” – nyilatkozza a könyvben az egyik szintén boltkórban szenvedő anyuka.

A könyv tanúsága szerint mivel egyre több a pénzzel szeretett gyerek, nem meglepő, hogy rengeteg kamasz szenved a magánytól, szorong attól, hogy a szülei egyáltalán nem foglalkoznak vele. Ennek következtében a kiskorú depressziósok aránya is egyre közelít a felnőtt depressziósokéhoz, és az utóbbi években a fiatalok körében az öngyilkosságok korhatára is egyre csökkent. Az sem ritka, hogy a kamaszok szorongásukat ereik, vagy egyéb testrészeik vagdosásával próbálják enyhíteni: „Amikor magamba vágok, akkor egyrészt érzem, hogy élek, másrészt tudom, hogy így sosem leszek egyedül”.

Könnyű prédák

A kamaszok amellett, hogy gyakran ön-és közveszélyesek, nem egyszer válnak önhibájukon kívül áldozatokká. A könyvben megszólaló pórul járt gyerekek többsége tudja, hogy a szórakozóhelyeken tilos idegenektől italt elfogadni. „A tinikkel beszélgetve kiderült, hogy szinte mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, akit begináztak, majd kiraboltak, vagy megerőszakoltak.”

A könyv alanyai közül szinte senki nincs biztonságban, senki sem nőtt föl szerető, boldog családi környezetben, traumák, bűnök és civilizációs betegségek nélkül. Szinte maguk a szerzők sem hiszik el a saját könyvüket: a kötetben gyakran tetten érhetőek azok a gesztusok, amikor képtelenek uralkodni a saját kétségbeesésükön és felháborodásukon.

Nem sokkolni akarnak, de

Az olvasó érzi a szándékot, hogy a szerzők nem sokkolni akarnak: tisztában vannak vele, hogy minden kornak megvannak a maga fiataljai, és azt is tudják, hogy a „régebben minden jobb volt” hozzáállásnak sincs semmi értelme. Mindezek ellenére Szabó Anna Eszter és Nagy Szilvia szinte eredmény nélkül tesz kísérletet a pozitív példák begyűjtésére.

A kötetben ugyan olvashatunk olyan fiatalokról, akik az első szexuális élményt az igazi nagy „Ő”-vel képzelik el, akire hajlandóak akármeddig várni, vagy azoknak a tiniknek az életébe is bepillantást nyerhetünk, akik inkább a minőségi könyvek, filmek és zenék világában merülnek el alkohol-, vásárlás- és drogmámor helyett. Azonban, ha mérleget vonunk, a pozitív példa mindössze 5%, a maradék 95-tel szemben.

A szülőnek kellene odafigyelni a gyerekre

Jogosan merül föl a kérdés, hogy hol vannak a szülők mindeközben? A könyvben megszólaló kamaszok hátterében látástól-vakulásig dolgozó, fásult, többnyire elvált szülők állnak. A szerzők természetesen nem érték be ennyivel, ezért a nyomasztó történetek elemzéséhez és megértéséhez a kötet utolsó fejezetében egy tapasztalt gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta segítségét kérték. Kazimir Ágnes szerint nem arra a pontra kell várni, amikor a szülőnek már be kell avatkoznia: az már régen rossz, amikor egy szülő-gyermek viszony eljut idáig. Mindenekelőtt egy szülő legfontosabb feladata, hogy figyeljen gyermekére, megértő, szeretettel teli hátteret biztosítson számára.

Az odafigyelés ma azért is különösen fontos, mert „a drasztikusan megváltozott társadalmi viszonyok, az erkölcsi normák felborulása, a média, az internet hatására is nyúlt meg ennyire a tinédzserkor (…) A kamaszok nem változtak, ugyanolyanok, mint tíz vagy száz éve (…) a serdülőkor tünetei sem változtak. A minket körülvevő környezet változott meg, és már sokkal nagyobb nyomás alatt tart mindenkit, nem csak a fiatalokat. Kétségtelen, hogy ők a legkiszolgáltatottabbak és a legvédtelenebbek. Éppen a jellemvonásaikból adódik, hogy milyen borzasztó könnyű őket rossz irányba terelni.”

Boldogtalan nemzedék

A hvg.hu által megkérdezett, gyerekeket és felnőtteket egyaránt kezelő Béni József klinikai szakpszichológus szerint a mai kamaszok problémáiért nem feltétlenül a szülők a felelősek: a problémákat inkább a generációk közti egyre nagyobb különbségek okozzák.

A szülők nagyrészt képtelenek követni az internet okozta változásokat. „Jelen pillanatban az egész társadalom óriási változás alatt áll, egy sokrétűen megváltozó rendszerhez próbálunk mindannyian alkalmazkodni.”

A pszichológus éppen ezért azt szokta tanácsolni a szülőknek, hogy tájékozódjanak az interneten, nézzenek utána a drogoknak, a szórakozóhelyeknek, a gyerekeik által nézett sorozatoknak, filmeknek, zenéknek, próbálják ki azokat a számítógépes játékokat, amikkel a gyerekeik játszanak. Mindezt azzal a céllal javasolja nekik, hogy bele tudják élni magukat a gyermekeik világába, mert a kamaszok gyakran kerülnek konfliktusba, kellemetlen helyzetekbe az interneten.

A szakember azt is hozzátette, hogy az internet és a digitalizáció pozitív tendenciákat is hozott az életünkbe: például a mai gyerekek komplexebb képességekkel születnek, a tanulásban önállóbbak, mert több információhoz jutnak hozzá az interneten, és a mobiltelefonok miatt nagyobb biztonságban vannak, mivel ha bajba kerülnek, bármikor felhívhatják a szüleiket.”

Béni József úgy véli, a mai kamaszok problémáiért nem szabad kizárólag a digitalizációt okolni, azonban tény, hogy az internet jelentősen megváltoztatta az egymással való viszonyainkat: „a kapcsolataink jelentős része elkezdett az internetre és a telefonra korlátozódni. A kamaszoknál emiatt csökken a fizikai találkozások száma, ezért szerintem a mai fiatalok boldogtalanabbak”.

A szakember tehát úgy látja, hogy az intimitás csökkenőfélben van. Az egyik legijesztőbb, több tanulmányozásra érdemes jelenségnek a mai tinédzserek kapcsán a látencia, vagyis a szexualitás nélküli időszak drasztikus lerövidülését tartja. „Mivel a mai gyerekek világában az internet, a reklámok és a filmek miatt jellemzőbben jelen van a pornó, a szexualitás, ezért nagyon hamar felvilágosulnak. Gyakran már a 11-12 éves kamaszok is élnek szexuális életet.”

Béni József szerint az internet, a számítógép, az okostelefon stb. mindennapos háztartási eszközzé válása miatt a szülők és a gyermekek viszonya is sokkal felszínesebbé vált. „Magyarországon a szülők sokkal elfoglaltabbak, többet kell dolgozniuk azért, hogy eltartsák a családjukat, ráadásul a munka betör az otthonokba. A mai kamaszok ezért is talán jobban egyedül érzik magukat, és a fölöttünk lévő szülői kontroll is csökken.”
(HVG)

Bal-Rad komm : Az “öregek” persze mindig mormolnak: “Könnyű ezeknek a mai fiataloknak! Bezzeg a mi időnkben!” A “mai” fiatalok pedig mosolyogtak a dolgon-de ma már hangosan és gúnyosan röhögnek!

Hiszen “…a drasztikusan megváltozott társadalmi viszonyok, az erkölcsi normák felborulása…”-amik a rendszerváltás óta érték a magyar társadalmat-köszönhetően a liberális fertő okozta károknak, valamint az ország elherdálása-szétlopása, a fiatalok többségének a televiziók és az internet csilli-villi álomvilágába való belekergetése a mindennapok nyomora és kilátástalansága elől-mindez a kapitalizmus trükkje.

Alkohol, drog, szex, bűnözés. Jellemző ma már-de szerencsére még nem általánositható. Ám a legjobb úton haladunk afelé, hogy EGY BIZONOS RÉTEG kivételével-a többség oktatásból való kiszoritásával, általános legyen ez a jövőkép.

komment

Nagyfalui üzenet 2013. november

2013. november 10. 11:02 - Andre Lowoa

2013- SZŰZANYA MEGJELENÉSÉRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS ÉVE
NOVEMBER
" Boldog vagy ,mert hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott Neked!" 8 Luk: 1.45).
110. havi imatalálkozó Szilágynagyfalu mellett, a Szentháromság hehyén
A Szentírásból: Elmélkedjük át a Jelenések könyvéből a 21-22. fejezeteket.
Havi mottó: "...aki igaz, legyen még igazabb, és aki szent, legyen még szentebb!"( Jel. 22.11).
Havi imaszándék: Azért fohászkodjunk, hogy az engesztelők mindannyian törekedjenek az életszentségre és a haláluk után purgatórium nélkül jussanak a Mennybe!
Konkrét feladatunk: Elhunyt őseinkért ajánljunk fel mindent ebben a hónapban (ima, böjt, jó cselekedet szentségre törekvés).Különösen a kilenced, vagy gregorián miséket(kilenced= 9 mise, gregorián= 30 mise), amely által mi is rendkívüli kegyelmekre számíthatunk. November 24.-én , 13 órakor Krisztus Királyt jelenlétünkkel és egy szál virággal fogjuk megörvendeztetni!


A SZENTLÉLEK TANÍTÁSA 2013
NOVEMBERÉBEN

" Ebben a hónapban a szentekről és az Ő követésükről szeretnék beszélni nektek!
Kik a szentek?
Ők a Mi barátaink boldog Országunknak örökösei. Ők a próbatételek, fizikai és lelki szenvedések, gyötrelmek, támadások... közepette formálódtak szentekké. Senki sem születik szentnek, ki-ki azzá válhat, ha együttműködik az Általunk felkínált kegyelmekkel. A szentek, azok az emberek, akiknek nem volt elég a mulandó földi élet, nekik a maradandó örök élet is kellett és ezért minden áldozatra képesek voltak. Ők magukra vették az égi felszólítást: "legyetek szentek, legyetek tökéletesek!" A szentek eljutottak a személyes kapcsolatra Velünk és Ránk hallgatva, Nekünk engedelmeskedve élték az életüket. Felfedezték az életükben egyedi, rájuk szabott Akaratunkat és azt boldogan teljesítették. Ugye ti is tapasztaljátok azt, ahol szentek éltek vagy élnek, ott ujjá születik az Egyház. Tudnotok kell azt,hogy a szentek miatt sok-sok megérdemelt büntetéstől kíméltük meg az emberiséget. Miattuk egész nemzetekre és országokra áradt és árad az Ég áldása! Miattuk lerövidültek és a jövőben is lerövidülnek a szenvedésnek napjai.Miattuk gyógyulásban, szabadulásban, gyors ima meghallgatásban, üdvösségben...részesülhettek. A szentek felajánlott életükkel az egész emberiség jótevői! A szentek pogányokat térítettek meg, az élő hitet fenntartották és nagyon értékes, épületes lelki könyveket írtak. Tudnotok kell azt,hogy Mindenszentekkor nem csak a szentté avatott szenteket ünneplitek, hanem azokat a névtelen szenteket is, akik haláluk után a Mennybe jutottak. Ezek között lehetnek: szüleitek, nagyszüleitek, rokonaitok, ismerőseitek..., akiknek kérhetitek közbenjárásukat. A szentek által arra is figyelmeztetünk benneteket, ha rövid, földi életeteket komolyan veszitek, purgatórium nélkül, egyenesen a Mennyországba juthattok.
Hogyan viszonyuljatok a szentekhez?
Ne csak csodáljátok, hanem kövessétek őket az erényes életben és minden nap kérjétek a közbenjárásukat. Ha megtanultok a védőszentetek és ismerős szentek által közeledni Hozzánk, rendkívüli kegyelmekben részesülhettek. Olvassátok a szentek életét és tartsátok meg a szentek ünnepeit! Képeiket, szobrukat, ereklyéjüket tiszteljétek. Legyenek ott a házi oltárotokon! Ne felejtsétek el, a szentek között a legnagyobb tisztelet Szűz Máriát illeti, ugyanis Ő van a legközelebb a Szentháromsághoz! Ha tehetitek templomokat, oltárokat építsetek a tiszteletükre! Helyiségeket,utcákat,intézményeket nevezzetek el róluk! Kereszteléskor, bérmáláskor,szerzetbe lépéskor boldogan vegyétek fel az ismert szenteknek a nevét. Könyveitekben, tanúságtételeitekben , énekeitekben, örömmel emlékezzetek meg róluk. Ők ezért nagyon hálásak nektek, mert ezáltal ragyogóbbá válnak és még hatékonyabban segíthetnek titeket. Egyre nagyon vigyázzatok, imádás csak a Szentháromságot illeti, a szenteket, mivel teremtmények, csak tisztelet illeti.
Közületek kik léptek rá az életszentség útjára?
Azok a gyerekeitek, akik megtanultak engedelmeskedni. Azok a fiatalok, akik megszerették a test és lelki tisztaságot. Azok a házasok, akik a hűséget komolyan veszik! Azok az idősek, akik lelkileg felkészülve, Reánk hagyatkozva, családjukat segítve haladnak az Örök Boldogság felé! Azok a papok, akiknek a legfontosabb feladatuk a lelkük és a rájuk bízott lelkek megmentése. Azok az engesztelők, akik komolyan élik meg az engesztelő hivatásukat! Akik harcolnak, mint kezdők a halálos bűnök ellen:, mint haladók, a bocsánatos bűnök ellen és mint a tökéletességre törekvők keresik és megteszik reájuk vonatkozó Akaratunkat. Közületek azok a személyek törekszenek életszentségre, akik nem a poklot,nem a purgatóriumot, hanem a Mennyországot célozzák meg erényes életükkel. Ne felejtsétek el, hogy a nagy szentség a kicsi, napi állapotbeli kötelességetek lelkiismeretes teljesítésében rejlik. Készüljetek fel arra, a megtérés az életetekben egy pillanat műve, az életszentség viszont kiterjed egész életetekre.
Befejezésül megkérdezhetnétek, a mai világotokban, családotokban, közösségetekben lehetséges- e szentté válni? Erre az a válaszom: a Mi és a szentek segítsége nélkül lehetetlen, de a Mi és a szentek segítsége által lehetséges bárkinek, csak AKARNOTOK kell!!!

Most az egész Szentháromság áld meg titeket az életszentségre való törekvés lelkületével!!!"

Házi Feladat novemberre: "Szentlélek Istenem segíts, hogy a szentírás mellett minden nap olvassam a szentek életét is, hogy a szentek példája és közbenjárása által én is szentté válhassak!!!"


VISSZATEKINTÉS 2013 OKTÓBERÉRE

Miben erősítettek meg az Égiek október elsőnapjaiban?
"Az év utolsó három hónapját szenteljétek a Szentháromság dicsőítésének és hálaadásának. Ha megtanultok jót gondolnim jót mondani és jót cselekedni, akkor a hálaadás fog feltörni szívetekből. Legyen mottótok: 'Csak jót gondolj, mondj és tegyél, hogy Isten jó eszköze legyél!!!' Ha valakiről elmondható az, hogy hálás, arról a személyről minden jót elmondtál. Akiről elmondható, hogy hálátlan, arról minden rosszat elmondtál. E három hónap mottója legyen számotokra: 'Adjatok hálát mindenkor, mindenért!!!'"
Miért adjatok hálát?
Azért, mert a mennyei Atya megteremtett, fenntart és gondotokat viseli. A mennyei Atya bármit ad, elvesz vagy megenged az életetekben azt szeretettel teszi. Higgyetek, bízzatok a mennyei Atyában és gyermeki lelkülettel hagyatkozzatok rá! Adjatok hálát az összes szentek mellett az őrangyalaitokért, akiket a születésetek pillanatában a mennyei Atya bocsátott a rendelkezésetekre, azért, hogy egész életetek folyamán segítsen rajtatok. Minden reggel tudatosítsátok az angyalok jelenlétét, figyeljetek oda a sugallataikra, irányításukra, figyelmeztetésükre, tanításukra és kérjétek közbenjárásukat. Ha ezt megteszitek, sok rosszat elkerülhettek és sok jóban részesülhettek. Legyetek annak tudatában, az őrangyalaitok minden nap a Mennyország irányába vezetnek benneteket. Legyetek hálásak minden nap azért, mert a mennyei Atya hathatós eszközöket adott nektek a gonosz angyalok legyőzésére. Ha minden nap komolyan veszítek a szentségeket, a szentelményeket, az erényes életet, akkor nem tudnak ártani nektek! Legyetek nagyon hálásak a zarándokhelyekért, ahol az Égiek különleges módon vannak jelen, ahol üzenetek, jelek, csodák által tanítanak, és a hitetekben megerősítenek titeket. Legyetek hálásak minden egyes zarándokhelyekért, legyen az régi vagy új. Legyetek hálásak a látnokokért, akik alázatos lelkülettel meghajolnak az Egyház kivizsgálása előtt és következetesen közvetítik az Égiek üzenetét. Ne csodálkozzatok azon, ha hibáznak. Javítsátok ki őket és menjetek előre! Legyetek hálásak minden nap az engesztelő hivatásokért, amely által szentté válhattok és a lelkek sokaságát menthetitek meg a kárhozattól. Az engesztelés az utolsó idők egyik legszebb hivatása! Az engesztelésre, a lelkek megmentésére az Égiek hívtak meg titeket. Vigyázzatok arra, az Égiek nemcsak a családotokat bízta rátok, hanem az egész emberiséget és a tisztítótűzben szenvedő lelkeket is. A legtöbbet tehetitek, ha az egész életeteket felajánljátok a bűnösök megtéréséért. Legyetek hálásak azért is, hogy azokért is imádkozhattok, akikért eddig soha senki nem imádkozott. Legyetek hálásak a tisztulásotokért, amelyen most átmentek. Ha egészen tiszták lesztek, rátok való tekintettel a szeretteitek mellett, falvakat, városokat és földrészeket fogok megmenteni. Legyetek hálásak azért, hogy Isten segítségével minden bűnt legyőzhettek! Isten segítségével legyőzhetitek a nyelv bűnét, a test bűnét, a szemek, fülek, érzékszervekkel elkövetett bűnöket. Vigyázzatok arra, a bűnbánatot ne holnap, hanem ma vegyétek komolyan! A Szentháromság megáld titeket az örök hála lelkületével."
Látomás a pokol és a Mennyország kapujáról. "Az Úr megengedte nekem, hogy láthassam a pokol és a Mennyország kapuját és betekintést engedett oda. A pokol kapuja, nagy, fekete kapu volt, amely csak befelé nyillott. Aki oda belép, azért mert utolsó pillanatban is nemet mondott Isten Irgalmára, az fel kell hagyjon minden reménnyel. Borzalmas látvány volt látni, amint szenvedtek az elkárhozott lelkek. Nagy félelem fogott el és ezért nem lépte át a pokol kapuját, hogy lássam mi van még ottan. A lelkemben elhatároztam, hogy ezután mindent vállalok, amit a Jó Isten megenged, hogy egy lélek se kerüljön a pokolba. A pokol borzalmai után láttam a Mennyország kapuját és betekinthettem rajta. A Mennyország kapuja gyönyörűen fénylő fehér kapu volt. A kapun belül, mindkét oldalon fehérbe öltözött angyalok és szentek voltak. Örömmel láttam a Szentháromság Hegy Védőangyalait és Szenjeit, amint a mennyei éneket énekeltek. A lelkemben jött az üzenet: 'Ha Istennek tetszően éltek, halálotok pillanatában így fognak titeket is várni az angyalok és a szentek' Abban erősödtem meg a látomás után, érdemes minden áldozatot vállalni azért, hogy mindenkit levegyünk a gonosz szekeréről és mindenkit áttegyünk az Isten szekerére, amely a végnélküli boldogságba visz!!!"

Előretekintés 2013. decemberére

Decemberben 1; 5- 6 -7-ém lesznek 13 órától az engesztelések.
Elsőszombaton újra családfa gyógyítás lesz!!!
Az engesztelő közösség nevében megköszönjük az elmúlt évben hozott áldozataitokat a lelkek megmentéséért és a felajánlott adományaitokat!!!
2014 - ben felkészülünk a Szentlélek rendkívüli kiáradására. Együtt fogjuk kérni a gyógyítás, szabadítás, a szellemek megkülönböztetését, a prófétálás, a nyelvekek adományát és minden kegyelmet, amelyre az utolsó időkben szükségünk lesz!
Reménykedve és örömmel menjünk előre a jövő évben is az engesztelésben. A jutalmunk nem fog elmaradni!!!

komment

Emberközeli egyház? Nem ISTEN KÖZELI kellene???

2013. november 09. 16:39 - Andre Lowoa

Angolul már kitölthető:

If you want to fill in the actual form, visit:
The following series of questions allows the particular churches to participate actively in the preparation of the extraordinary synod, whose purpose is to proclaim the Gospel in the context of the pastoral challenges facing the family today.

1. The diffusion of the teachings on the family in sacred Scripture and the Church’s Magisterium
a. Describe how the Catholic Church’s teachings on the value of the family contained in the Bible, Gaudium et Spes, Familiaris Consortio and other documents of the post-conciliar Magisterium is understood by people today. What formation is given to our people on the Church’s teaching on family life?
b. In those cases where the Church’s teaching is known, is it accepted fully or are there difficulties in putting it into practice? If so, what are they?
c. How widespread is the Church’s teaching in pastoral programmes at the national, diocesan and parish levels? What catechesis is done on the family?
d. To what extent – and what aspects in particular – is this teaching actually known, accepted, rejected and/or criticised in areas outside the Church? What are the cultural factors which hinder the full reception of the Church’s teaching on the family?

2. Marriage according to the natural law
a. What place does the idea of the natural law have in the cultural areas of society: in institutions, education, academic circles and among the people at large? What anthropological ideas underlie the discussion on the natural basis of the family?
b. Is the idea of the natural law in the union between a man and a woman commonly accepted as such by the baptised in general?
c. How is the theory and practice of natural law in the union between man and woman challenged in light of the formation of a family? How is it proposed and developed in civil and church institutions?
d. In cases where non-practising Catholics or declared non-believers request the celebration of marriage, describe how this pastoral challenge is dealt with.

3. The pastoral care of the family in evangelisation

a. What experiences have emerged in recent decades regarding marriage preparation? What efforts are there to stimulate the task of evangelisation of the couple and of the family? How can an awareness of the family as the “domestic Church” be promoted?
b. How successful have you been in proposing a manner of praying within the family which can withstand life’s complexities and today’s culture?
c. In the current generational crisis, how have Christian families been able to fulfil their vocation of transmitting the faith?
d. In what way have the local churches and movements on family spirituality been able to create ways of acting which are exemplary?
e. What specific contribution can couples and families make to spreading a credible and holistic idea of the couple and the Christian family today?
f. What pastoral care has the Church provided in supporting couples in formation and couples in crisis situations?

4. Pastoral care in certain difficult marital situations

a. Is cohabitation ad experimentum a pastoral reality in your particular church? Can you approximate a percentage?
b. Do unions which are not recognised either religiously or civilly exist? Are reliable statistics available?
c. Are separated couples and those divorced and remarried a pastoral reality in your particular church? Can you approximate a percentage? How do you deal with this situation in appropriate pastoral programmes?
d. In all the above cases, how do the baptised live in this irregular situation? Are they aware of it? Are they simply indifferent? Do they feel marginalised or suffer from the impossibility of receiving the sacraments?
e. What questions do divorced and remarried people pose to the Church concerning the Sacraments of the Eucharist and of Reconciliation? Among those persons who find themselves in these situations, how many ask for these sacraments?
f. Could a simplification of canonical practice in recognising a declaration of nullity of the marriage bond provide a positive contribution to solving the problems of the persons involved? If yes, what form would it take?
g. Does a ministry exist to attend to these cases? Describe this pastoral ministry. Do such programmes exist on the national and diocesan levels? How is God’s mercy proclaimed to separated couples and those divorced and remarried and how does the Church put into practice her support for them in their journey of faith?

5. On unions of persons of the same sex
a. Is there a law in your country recognising civil unions for people of the same sex and equating it in some way to marriage?
b. What is the attitude of the local and particular churches towards both the state as the promoter of civil unions between persons of the same sex and the people involved in this type of union?
c. What pastoral attention can be given to people who have chosen to live in these types of union?
d. In the case of unions of persons of the same sex who have adopted children, what can be done pastorally in light of transmitting the faith?

6. The education of children in irregular marriages
a. What is the estimated proportion of children and adolescents in these cases, as regards children who are born and raised in regularly constituted families?
b. How do parents in these situations approach the Church? What do they ask? Do they request the sacraments only or do they also want catechesis and the general teaching of religion?
c. How do the particular churches attempt to meet the needs of the parents of these children to provide them with a Christian education?
d. What is the sacramental practice in these cases: preparation, administration of the sacrament and the accompaniment?

7. The openness of the married couple to life
a. What knowledge do Christians have today of the teachings of Humanae Vitae on responsible parenthood? Are they aware of how morally to evaluate the different methods of family planning? Could any insights be suggested in this regard pastorally?
b. Is this moral teaching accepted? What aspects pose the most difficulties in a large majority of couples accepting this teaching?
c. What natural methods are promoted by the particular churches to help spouses put into practice the teachings of Humanae Vitae?
d. What is your experience on this subject in the practice of the Sacrament of Penance and participation at the Eucharist?
e. What differences are seen in this regard between the Church’s teaching and civic education?
f. How can a more open attitude towards having children be fostered? How can an increase in births be promoted?

8. The relationship between the family and the person

a. Jesus Christ reveals the mystery and vocation of the human person. How can the family be a privileged place for this to happen?
b. What critical situations in the family today can obstruct a person’s encounter with Christ?
c. To what extent do the many crises of faith which people can experience affect family life?

9. Other challenges and proposals
What other challenges or proposals related to the topics in the above questions do you consider urgent and useful to treat?




Kik és mikor válaszolhatják meg Ferenc pápa kérdőívét családról, fogamzásgátlásról?

"Értesüléseink szerint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia még most állítja össze azt a listát, mely szervezetek válaszoljanak a kérdésekre. A kérdőíveket még sem a papság, sem a világi hívek nem kapták meg."





Az Egyesült Államokban eddig már mintegy háromszáz kérdőívet küldtek vissza azok közül, amelyeket a Vatikán állított össze a világ társadalmait különösen érdeklő, s elsősorban a családokat érintő kérdésekről. Teljesen új, hogy a Vatikán közvéleménykutatást tart, az pedig különösképpen, hogy nemcsak a püspökök, illetve a papság, hanem a hívek véleményét is kikéri.



Ferenc pápa érezhetően nagyon szívén viseli a jövőre, október 5-től 19-ig, a Vatikánban megrendezendő püspöki szinódus sorsát, amelyen a családok egyházban betöltött szerepéről lesz szó. Az már szűk egy évvel az esemény előtt nyilvánvaló, hogy nem egy szinódus lesz a sok közül, hanem olyan témákról is szó esik, amelyek jelentősen meghatározhatják azt, merre folytatja útját az egyház, még inkább nyit-e a hívek felé, s - a II. vatikáni zsinatot elindító XXIII. János pápa szavaival élve - Ferenc pápa friss levegőt enged-e az egyházba. Ennek a folyamata már megkezdődött ugyan, de még hosszú út előtt áll az egyház, s ezt Ferenc pápa is pontosan tudja. Az egyházfő ezért minél szélesebb rétegeket akar bevonni a reform folyamatába. A szinóduson egy sor olyan témáról tárgyalnak, amelyeket hosszú éveken át igyekeztek a szőnyeg alá söpörni.

Ferenc pápa tanácsadó testületével, a bíborosi tanáccsal egyeztetve kérdőíveket küldetett ki október 18-án a helyi püspöki konferenciáknak. Azért beszélhetünk forradalmi lépésről, mert ugyan a dokumentumot a püspökök testülete, s a világ mintegy 4700 egyházmegyei vezetője kapta meg, közvetítésükkel azonban a világi hívek véleményét is kikérik. Az érintetteknek december 31-ig kell eljuttatniuk véleményüket a Szentszékhez. A kérdőívet Lorenzo Baldisseri, a püspöki szinódus főtitkárának vezetésével állították össze.

Ferenc pápa elsősorban arra keresi a választ, a hívek hogyan vélekednek az elváltak egyházba való visszafogadásáról. Más szóval lehetővé tennék-e, hogy áldozhassanak-e azok, akik felbontották házasságukat. Kérdéseket tesznek fel a gyermekeiket egyedül nevelő szülőkről, a családtervezésről, sőt, a homoszexuális párok megítéléséről is. A dokumentum megállapítja, hogy a mai társadalmakban olyan jelenségeknek lehetünk tanúi, amilyenekkel korábban nem kellett szembesülnünk. Említést tesz azokról a párokról, amelyek nem törekednek házasságra. Szót ejt a különböző vallású házastársak helyzetéről, a feminizmusról, s általában a házasság változó társadalmi megítéléséről. A felmérés készítői felteszik azt a kérdést, egyszerűsíteni kívánják-e a hívek a zátonyra futott házasság egyház általi felbontását. Érdeklődnek továbbá az iránt is, hogyan zajlik azoknak a gyermekeknek a keresztény hitre való nevelése, akik nem éppen megszokott családi környezetben nőnek fel. A püspöki szinódus előkészítésével megbízott bizottság ugyanakkor legfőképpen arra kíváncsi, hogyan vélekednek a keresztények az egyház tanításáról.

E kérdőívekre adott válaszok szolgálhatnak a jövő októberi püspöki szinódus alapjául. Az eseménynek fontos magyar szereplője is van, hiszen Ferenc pápa október közepén Erdő Péter bíboros, prímást, Esztergom-budapesti érseket nevezte ki a szinódus főrelátorának. A tisztséget betöltő feladata a főtéma felvezetése.

Mivel a kérdőívek egy szűrőn - a helyi püspöki konferenciákon - átmennek, ezért egyelőre nem világos, milyen szervezeteknek továbbítják a kérdéseket. Megkapják-e például a liberálisnak tartott katolikus szervezetek is. Mindenesetre a közvéleménykutatás a főpapok számára is az újdonság erejével hat, hiszen korábban nem volt példa arra, hogy a Vatikán megbízásából nekik kell felmérniük azt, hogyan vélekednek bizonyos kérdésekről a hívek. Eddig az volt a megszokott, hogy a püspökök, a lelkipásztorok azt közvetítették a szószékről, illetve amit az egyház tanít, amit a Vatikán bizonyos kérdésekben mond. (Más kérdés persze, távolról sem mindegyikük ért(ett) egyet egyebek mellett a családtervezéssel kapcsolatos tanítással.)

Az Egyesült Államokban egy katolikus civil szervezet (Catholics in Alliance for the Common Good) gyűjti össze a kérdőíveket - írta a National Catholic Reporter. Emailben már 30 ezer tagjához juttatta el, s eddig 300 válasz érkezett. Többen arról számoltak be, milyen tapasztalatokat szereztek a helyi plébánián. Christopher Hale, a szervezet egyik aktivistája elmondta, egy sor elvált, illetve újraházasodott katolikus kirekesztettnek érzi magát az egyházban, mert nem részesülhetnek az oltári szentségben. Ugyanígy nyilatkoztak a saját neműekhez vonzódók is - tette hozzá.

Helen Osman, az Egyesült Államok katolikus püspöki konferenciájának szóvivője azt közölte, az egyházmegyékre bízzák, hogyan juttatják el a kérdőíveket a Vatikánba.

Miközben az Egyesült Államokban már kérdőívek százait vissza is küldték, a világ más országaiban nem ennyire jó a helyzet. Peter Schipka, az Osztrák Püspöki Konferencia főtitkára az osztrák katolikus hírügynökség, a Kathpress kérdésére csak annyit erősített meg, hogy megkapták a kérdőíveket. Mint mondta, az osztrák püspökök őszi ülésszakukon foglalkoznak a kérdéssel. Értesüléseink szerint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia még most állítja össze azt a listát, mely szervezetek válaszoljanak a kérdésekre. A kérdőíveket még sem a papság, sem a világi hívek nem kapták meg.

A kérdőívek összeállításának és kiküldésének visszhangja az egész világban igen pozitív, amely szintén azt jelzi, új szelek fújnak a katolikus egyházban, s Ferenc pápa komolyan gondolja azt, hogy emberközeli egyházat akar. A Német Katolikus Püspöki konferencia szóvivője a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, az ugyan nem új, hogy a Vatikán kérdésekkel fordul a testülethez, az azonban annál inkább, hogy a különböző egyházi közösségek véleményét is kikérik. A német katolikusok központi bizottsága (ZdK) üdvözölte a Vatikán lépését. "Hatalmas esély ez arra, hogy a világi hívek is kinyilváníthassák véleményüket a házasság, a család és a szexualitás témakörében" - nyilatkozta a szervezet elnöke, Alois Glück, aki szerint az lenne a cél, hogy minél több hívőt bevonjanak a közös gondolkodás folyamatába.

Rónay Tamás

Ők meg fogják győzni követőimet, hogy egy népszavazás eredményéhez igazítsák Egyházam Törvényeit


2013. július 31. szerda, 18:56

Drága szeretett leányom, emlékezz mindig arra, hogy hogyan munkálkodik az ördög. Ő nagyon óvatos, nehogy felfedje magát. Ő azért, hogy zavart kelthessen, összekeveri az igazságot a hazugságokkal. Ez az ő kedvenc módszere, hogy megtévessze a lelkeket. Ő sohasem mondaná az igazságot, nem engedi meg másoknak, hogy azt lássák, hogy milyen ő valójában, de mivel ő gőgös, arroganciája és az Irántam való gyűlölete mindig ki fog szivárogni. Azok, akiknek a szemük nyitva van, azonnal fel fogják ismerni a sértéseket, melyeket Oltárom előtt az Arcomba dobnak.

Ne feledjétek, hogy a Sátán gőgös, arrogáns, nagyképű és nagyon-nagyon ravasz. Amikor a lelkekben jelen van, akkor magabiztos, ami a gőgből és az arroganciából ered és abból a hitből, hogy ő Isten fölött áll. Ő mindig ad olyan jeleket, amelyek sértik Istent, de csak azok fogják azokat észrevenni, akik tudják, hogy mit kell keresni. Azok, akik a Sátánt tisztelik, és akik idejük nagy részét olyan csoportokban töltik, melyek rituálékat szerveznek, hogy neki hódolattal adózzanak, örömüket fogják lelni abban, hogy látják ezeket a jeleket. Mindazok, akik eladták a lelküket a Sátánnak, ezeken a jeleken keresztül fognak kommunikálni, arrogáns és kihívó gesztusként Ellenem, Jézus Krisztus ellen.

Azok, akik az Én Nevemben becsapnak benneteket, arról fogják meggyőzni követőimet, hogy egy népszavazás eredményéhez igazítsák Egyházam Törvényeit. Azt fogják kérni mindenkitől, hogy egyezzenek bele az új gyakorlatokba, melyek két dolgot foglalnak magukba. Az első: hogy eltöröljék az Eucarisztiában való Jelenlétemet. A második: hogy nézzék el a bűnt, arra biztatván az embereket, hogy mutassanak rokonszenvet azok jogai iránt, akik nem hisznek Jézus Krisztusban.

Ezt a népszavazást meg fogják hamisítani, és a hazugságokat Igazságként fogják bemutatni. Amikor az új világvallás bevezetésre kerül, Földi Egyházam – az Igaz Egyház – rejtekbe fog vonulni annak érdekében, hogy tisztelettel adózhasson Irántam.

Én vagyok a fenevad célpontja. Én vagyok az, akit bántani akar. Ő tudja, hogy Engem nem képes elpusztítani, ezért az emberiséget próbálja elpusztítani, amelyre másodpercenként átkot szór. Szolgái nem fognak megelégedni csupán azzal, hogy sértegetik Jelenlétemet a világ tabernákulumaiban. Ők nem lesznek boldogok azzal, hogy csak a Szentségeket pusztítsák el, káromolván így Engem. Ők csak akkor lesznek boldogok, ha lelkeket lopnak, megvalósítván így minden idők legnagyobb Istenkáromlását. Ez lesz akkor is, amikor megpróbálják újra alkotni Első Eljövetelemet, azt a benyomást keltve, hogy Keresztelő János már elküldetett. Az az ember, aki azt fogja mondani, hogy ő Isten prófétája, hazudni fog, és nagy csodálkozást fog kelteni, amikor majd kijelenti, hogy Én, Jézus Krisztus lennék az Antikrisztus.

Az Antikrisztus viszont azt fogja állítani, a Sátán hatalma által, hogy ő nem más, mint Én, Jézus Krisztus. Jaj azoknak, akik tárt karokkal köszöntik őt, mert tehetetlenek lesznek vele szemben. Csak engedjétek meg ennek a kettőnek, hogy a hazugságok vákuumába szippantsanak benneteket, és akkor annyira el fogtok távolodni Tőlem, hogy csak Atyám beavatkozása hozhat benneteket vissza Nagy Irgalmasságomba.

Ha bárki jön a jövőben és azt állítja, hogy ő nem más, mint Én, Jézus Krisztus, akkor tudnotok kell, hogy az egy hazug. Másodszorra nem testben fogok eljönni. A Sátán nem tudja ezeket a szavakat kimondani:

„Jézus Krisztus, aki Testben jött el.”

Amit ő, a fenevad az Antikrisztus száján keresztül fog mondani az a következő:

„Én vagyok Jézus Krisztus, Én most testben jöttem el, hogy üdvösséget hozzak nektek.”

Amikor ez megtörténik, Isteni Beavatkozásom gyors lesz, de addigra már a hamis próféta és az Antikrisztus sok lelket fognak ellopni.

Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok, hogy mindazok, akik azt mondják, hogy az Enyémek, továbbra is az Enyémek maradjanak.

Imádkozzatok, hogy legyen erőtök és bátorságotok Keresztem hordozásához, Testem – Misztikus Testem –, földi Egyházam legnagyobb üldöztetésének ezen időszakában.

Jézusotok

komment

Petőfibánya

2013. november 09. 16:38 - Andre Lowoa

Petőfibánya 2825 lakosú (2010. január 1.) község Lőrincitől 3 kilométerre, keletre fekszik. A település eredeti neve:Pernyepuszta 1945-ig, majd Pernyebányára változtatták a nevét. Bányásztelepülés, Lőrincihez tartozott, 1989-ben lett önálló község. Területén késő vaskori kelta leleteket találtak. A szénbánya építését 1942-ben megkezdték, de a lignit termelése csak 1945. októberben indult meg. Az itt működő Petőfi Bánya Vállalat székhelye a Gyöngyösön volt. A Petőfibányán bányászott lignit felhasználására alapozva építették meg a Lőrinci Hőerőművet. A bányavállalat Petőfibányán Gépüzemet és Vegyesüzemet hozott létre, ahol külföldi felhasználásra is gyártottak itt kifejlesztett bányagépeket. Alumínium és fafeldolgozással is foglalkoztak. Az 1960-as éve közepén a bányát a kitermelés gazdaságtalansága miatt bezárták.
A már bezárt bányát, 2007-től újra lehet látogatni évente egy vagy két alkalommal melynek több mint 100 km-es járatrendszeréből sajnos csak alig 100-150m látogatható, s ugyan ez a bánya adott menedéket és tiszta vizet a második világháborúban több száz embernek is. Illetve itt található az ország harmadik leghosszabb alagútja.


http://em.bloglog.hu/page/8/

komment

Jézusról indított weboldalt a francia püspöki kar

2013. november 09. 15:53 - Andre Lowoa

A francia püspöki konferencia november 7-én honlapot indított Jézusról. Az új internetes oldal francia teológusok, bibliaszakértők és képzési szakemberek együttműködésével jött létre.

Ki Jézus a keresztények számára?, Élt-e valóban Jézus?, Jézus feltámadt... mit jelent ez ma? – olvashatók a témák a weboldalon, mely nem csak számítógépen, hanem tableten és mobiltelefonon is megtekinthető. A kérdésekre, melyekből jelenleg egy tucat olvasható, bibliai, művészeti, spirituális és teológiai válaszok olvashatók, videóanyaggal kísérve.

„Célunk, hogy bemutassuk, hogyan gondolkodnak a katolikusok Jézusról. A legújabb eszközöket felhasználva válaszolunk a felmerülő kérdésekre, hogy megvilágítsuk az egyház tanítását Jézusról az internetezők számára” – nyilatkozta Hervé Giraud, Soissons püspöke, a francia püspöki konferencia kommunikációért felelős állandó tanácsának elnöke.

„Több tudományterület szemszögéből akartuk megközelíteni a kérdést” – mondta el André Dupleix teológus, a Toulouse-i Katolikus Intézet tiszteletbeli rektora, aki a honlap szerkesztői felügyeletét látta el. – A kérdéseket a hitben való előrehaladás szempontjából állítottuk fontossági sorrendbe. Jézusról beszélünk, a keresztény hit éltető erejéről, és a lehető legrészletesebben szeretnénk körüljárni a témát.” Dupleix, aki a honlapot az evangelizáció egyik eszközének tartja.

A jesus.catholique.fr csapata, melyet a francia püspöki konferencia digitális kommunikációért felelős igazgatója, Anne Keller vezet, papokból, szerzetesekből, apácákból és világiakból áll. A csapat több mint egy éve dolgozik a projekten. A következő napokban egy a honlaphoz kapcsolódó Facebook oldalt is elindítanak – írja a La Croix.

Magyar Kurír


komment

Lőrinci - 2013-06-30 09:37 vasárnap

2013. november 09. 15:53 - Andre Lowoa

Lőrinci 6079 lakosú (2010. január 1.) város Heves megye nyugati részén, a Zagyva folyó mellett terül el, a Mátra és az Alföld találkozásánál található. A helységet érinti a 21-es főközlekedési út és a 81-es/Somoskőújfalu-Hatva-Budapest/ vasútvonal. Az 1267-ben oklevélben először említett Lőrinci a török pusztítás után gyorsan fejlődött, a XVIII. században már jelentős település volt, ahol sóhivatalt létesítettek. Ekkor válik Lőrinci település részévé az önálló Selyp falu. A mezőgazdasággal, kereskedelemmel foglalkozó Lőrinci a XIX. század végére iparosodik: megépül a Zsófia Malom, a Cukorgyár, majd a Magyar Vulkán Cementgyár és 1940-ben a Mátravidéki Erőmű. A település a XIX-XX. századfordulón közjegyzőségi székhely volt. Lőrinci ipara 1945 után kiegészült téglagyárral, keramit- és cserépgyárral, sajtüzemmel, sok szolgáltató vállalattal. A település a térség fontos foglalkoztatási központjává vált. A település 1992. január 1-tol városi rangot kapott. A város jelenlegi gazdasági átalakulását a gyárak szervezeti és tulajdonosi változásai jellemzik. Új vállalkozások is megjelentek. Az átalakulások jelentős létszámleépítésekkel jártak. A település kereskedelmi hálózata, szolgáltatásai a vonzáskörzet ellátását is biztosítják. Lőrincinek nyugati részén létesült a 15. Ipari Szakmunkásképzo Intézet, amely 1991-tol szakközépiskolává alakult és volt Tornyai kastélyban kollégiummal, sportcentrummal kiépülve térségi feladatokat lát el. A zeneiskola hasonlóan vonzáskörzeti jellegű. Az önkormányzat 1991-ben tájház kialakítására házat vásárolt. Érdemes megtekinteni a Szent Mihály templom oltárát, a szép természeti környezetben lévő Szent Anna kápolnát. A város közműellátottságának színvonalát is meghatározza a hármas településszerkezeti tagolódás. A selypi és erőművi lakótelepek teljes mértékben közművesítettek. Az őstelepülésrész színvonala alacsonyabb, de az elmúlt években jelentősen fejlődött. A Mátravidéki Erőműhöz tartozó tórendszer körül az elmúlt évtizedben rendezett üdülő-, pihenő- és horgászcentrumot alakítottak ki mintegy 190 üdülőtelekkel, illetve kempinggel, melyet bel- és külföldiek egyaránt látogatnak. Az üdülőközpont jelentős idegenforgalmat bonyolít le, jól kiépített kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatással.


http://em.bloglog.hu/page/8/
komment

Medugorje tilalom Amerikában?

2013. november 09. 15:52 - Andre Lowoa

A Medugorje Bizottság továbbra is vizsgálja az állítólagos jelenéseket és cáfolja azokat az egyes "máriás" köröben terjedő feltételezéseket, melyek szerint a jelenéseket valódinak kell vélelmezni addig, amíg Rómában a végső döntést meg nem hozzák ebben a kérdésben.

A Vatikán írásban figyelmeztette az amerikai püspököket, az apostoli nuncius erre vonatkozó levelét a Rorate Coeli blog hozta nyilvánosságra.

A levélben gyakorlatilag nem engedélyezik sem a klérusnak, sem a hívőknek, hogy résztvegyenek olyan találkozókon, konferenciákon, nyilvános ünnepléseken, ahol az ilyen "jelenéseket" magától értetődőnek veszik. A nuncius a levélben ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a jugoszláv püspöki konferencia 1991-es nyilatkozata van érvényben, mely szerint "nem lehet azt állítani, hogy jelenések vagy természetfölötti kinyilatkoztatások történtek".

Az egyik medjugorje-i látnok, Ivan Dragicevic kénytelen volt törölni október végére tervezett amerikai útját, a Hittani Kongregáció vezetője erre vonatkozó instrukciója miatt.

Medjugorje Today



Jezsuita teológus bejelentése Medjugorje ügyben


Néhány napja közreadtuk az Egyesült Államok Apostoli Nunciatúra levelét, Medugorje-i rendezvények templomi megtartásával kapcsolatban. Ismertetjük (nem hivatalos fordításban) Robert Faricy SJ teológus, emeritus professzor bejelentését.

"Ezeket a Medjugorje jelenéseket vagy természetfölötti kinyilatkoztatásokat még nem hagyta jóvá hivatalosan az Egyház. Ezért a papok és a hívők nem vehetnek részt olyan találkozókon, vagy nyilvános ünnepléseken, amelyek során az ilyen jelenéseket magától értetődőnek veszik. De teljesen rendben van, ha egyesek hisznek ezekben a jelenésekben és megjelennek [ilyen rendezvényeken] a plébániákon. Például egy templomban azt mondhatják, hogy Iván jelenése 17.40-kor lesz. Ahhoz, hogy megfeleljenek a főtisztelendő Gerhard Ludwig Müller által az amerikai püspöki konferenciához írt levél instrukcióinak, egyszerűen hozzá kell tenni a meghívóhoz vagy a jelenés idejének megjelentetéséhez, hogy "ezeket a jelenéseket még nem hagyta jóvá hivatalosan az Egyház." Az egyházközség, a papság és a hívek így meg tudnak felelni az Egyesült Államok Apostoli Nunciatúra PN 3980 előírásának.

"A levél, mely tájékoztatja az amerikai püspököket, nem állítja a medjugorje-i látnok látogatásának, mint például Iván időbeosztásának eltörlését. Megállapítja, hogy Iván a tervek szerint megjelenik bizonyos plébániákon szerte az országban. Carlo Marie Vigano érsek folytatja: "Várható továbbá, hogy Mr. Dragicevicnek 'jelenései' lesznek ezeken a tervezett látogatásokon." Soha nem állítja Iván látogatásainak törlését vagy tiltását. Kimondja a követelményt, hogy a jelenések hitelességét nem lehet nyilvánvalónak venni. Ezért egy egyszerű nyilatkozat elegendő, mely szerint "ezeket a jelenéseket még nem hagyta jóvá hivatalosan az Egyház." Ivánnak tehát szabad a plébániákkal, papokkal és a hívekkel együtt találkozókat, konferenciákat és nyilvános ünnepléseket tartania, amíg a fent említett „hivatalosan nem jóváhagyott” kijelentést is megteszik arról, hogy a jelenések hitelességét nem lehet nyilvánvalónak venni. A jelenésekre nincs érvényes jóváhagyás vagy elutasítás. De teljesen rendben van, ha egyesek hisznek ezekben a jelenésekben és megjelennek [ilyen rendezvényeken] a plébániákon.

Forrás angol nyelven

A bejelentés utolsó előtti mondatában a professzor szerint nincs érvényes jóváhagyás vagy elutasítás a jelenésekre. A pápai nuncius levelében egyértelműen szerepel a jugoszláv püspöki konferencia 1991-es nyilatkozatának érvényessége. A szerk.

komment

A Keresztes Imahadjárat 82. imája: A Maradék egyházam győzelméért

2013. november 09. 15:30 - Andre Lowoa

Azt szeretném, leányom, hogy 2012. november 9. – én, az első felhívásom második évfordulója alkalmából imádkozzátok ezt a Keresztes Imahadjárat imáját, Maradék Egyházam győzelméért.

A Keresztes Imahadjárat 82. imája: A Maradék egyházam győzelméért

Jézus, a világ Királya és Üdvözítője, felajánljuk neked tiszteletünket, hűségünket és cselekedeteinket, hogy Dicsőségedet minden embernek hirdethessük.

Segíts nekünk, hogy elnyerjük az erőt és bizalmat ahhoz, hogy felálljunk és mindenkor hirdessük az Igazságot.

Ne engedd, hogy meginogjunk vagy tétovázzunk menetelésünkben a győzelem felé, és azon tervünkben, hogy lelkeket mentsünk.

Felajánljuk önmagunkat, szívünket és minden vagyonunkat, hogy mentesek legyünk minden akadálytól, amint folytatjuk a tövissel teli utunkat az Új Paradicsom kapui felé.

Szeretünk Téged drága Jézus, szeretett Üdvözítőnk és Megváltónk.

Egyesítjük magunkat Szent Szíveddel, testben és lélekben.

Áraszd reánk Védelmed Kegyelmeit.

Boríts be minket Drága Véreddel, hogy elteljünk bátorsággal és szeretettel, hogy felálljunk és hirdessük Új Királyságod Igazságát. Ámen.

komment

Boldog

2013. november 09. 08:00 - Andre Lowoa

Boldog 3041 lakosú (2010. január 1.) nagyközség Hatvantól 8 kilométerre, délre fekszik, a Zagyva és a Galga folyók között. A község határa már a neolit kortól lakott volt, erről árulkodnak az ásatásokkor előkerült leletek: kora bronz kori temető, szarmatakori telepnyomok, szkíta és késő avarkori sírok. A falu először 1395-ben, Boldogazznhotwana néven szerepel, később Boldoglalw, majd Boldogfalva néven kerül említésre. 1741-től 1841-ig Grassalkovich Antal a tulajdonosa. A XVIII. század elején részben az Eszterházyak birtoka, részben a Hatvani uradalom tartozéka. A község folyamatosan fejlődött, 1867 után szőlőt telepítettek itt, és ekkortól vált jelentőssé a dinnyetermesztés is. Boldog Heves megye egyik leghűségesebb hagyományőrző faluja. A boldogi hímzések első mintakönyvét 1942-ben adták ki: ebben is bemutatták a boldogi fehérhímzést.
A község római katolikus templomát 1779-1781 között építtette Grassalkovich Antalné.
A település lakossága palóc eredetű, vélhetőleg a török elnyomás idején menekültek az akkor lápos területre, melynek hagyományait ma is őrzik, ápolják. Színpompás, gazdag népviselete és fehérhímzése ismertté tette a községet. A települést színpompás népviselete és sajátos fehérhímzése tette ismertté. A falu gazdag népművészetét a Tájházban lehet megcsodálni. A boldogi népviseletet élőben is megnézhetjük a sok látogatót vonzó júniusi Jézus Szíve-búcsún. Több együttes is alakult a régi szokások, énekek életben tartására: a Kaláris népi táncegyüttes, a boldogi férfikórus és az asszonykórus.
Boldog lakói szántóföldi kertészettel és fóliás primőr zöldség- és paprika termesztéssel foglalkoznak.
A falu központjában áll Nepomuki Szent János szobra. Kápolnája falán van elhelyezve, a boldogi születésű Davida Sándor emléktáblája, aki Táncsics Mihály orvosa volt.


http://em.bloglog.hu/page/8/



 Szeplőtelen fogantatás-templom

A templom 1781-ben, barokk stílusban épült. A templom belseje hívebben megtartotta barokk karakterét, mint külseje.

A templom szentélye az oltár mögött félköríves kiképzésű. Szószéke a XVIII. század végéből való, anyaga festett fa, régi festéssel. Két mellékoltára van, az egyik Nepomuki Szent János mennybevitelét ábrázolja, a másik Szent Józsefet a műhelyben a Gyermekkel és az angyalokkal.


komment

Csány

2013. november 09. 07:59 - Andre Lowoa

Csány 2279 lakosú (2010. január 1.) község a 80-as/Sátoraljaújhely-Miskolc-Hatvan-Budapest/ vasútvonal mentén, Hatvantól 12 kilométerre, délkeletre fekszik. Legrégebbi emlékei az újabb kőkor ún. tiszai kultúra idejéből valók. A bronzkor középső szakaszának a közepén kialakult hatvani kultúra szórványleleteivel bizonyítja az ember itteni megtelepedését. A népvándorlás első fázisából szarmaták mozgásának vannak emléknyomai.
A falu neve, mely feltehetően a Csán személynévből származik, először az 1332. évi pápai tizedjegyzékben fordult elő. 1409-ben a Csányi család birtokaként szerepeit, 1445-ben Chan-ként jelent meg. 1552-ben a török elől a lakosság elmenekült pár év múlva tértek vissza. Ekkor a település a hatvani szandzsák kezében volt, s török őrség vigyázta a falut. 1623-ban Nagy Albertné részbirtokos nevét jegyezték fel, utána Bernátfy Borbálától zálogként Földváry György vette át a birtokot, 1641 -tól pedig a Mocsáryak, akiktől Vámossy István alispán vásárolt területet. A XVII-XVIII. század birtokosai közül megemlítendő a Horváth, a Kürtösi, a Holecz, a Csima, a Sövényházi, a Bertóti, a Farkas, az Ordódy, a Páldi, valamint a Józsa család. 1701-ben Vay Ádám és Ordódy György Heves vármegye kuruc alispánja, továbbá a Fejérpataky és Róth családok voltak a birtokosok. 1725-ben 3 család, a Vay, a Battlik és a Holecz családok maguk osztották fel a falut; ekkor már több állattartó és szántóvető földesúri majorság volt a településen. 1729-ben Csány egyharmad részét császári adományként gróf Stahremberg kapta, akitől 1741-ben Grassalkovich Antal hatvani földesúr vásárolta meg, s ettől kezdve száz éven keresztül az övé volt a település egy része. 1841-ben Sina báróhoz került, míg a többi településrészt felaprózták. A falu teljes sík határából az 1770-es évek végére 4600 hold területet tettek mező¬gazdaságilag használható szántóterületté, ebből 3660 holdon majorsági üzemeket alakítottak. 1848-ban 81 fél- és negyedtelkes jobbágyparasztot jegyeztek fel, a zsellérek száma ennek több mint kétszerese volt. Az I. világháborúban Csány polgárai közül 282-en vettek részt, életét vesztette 49 hős. Csány a XX. század első felében, mint nagyközség szerepelt a hatvani járásban. Külterületei: a Batta Emánuel tanya, Halász Aladár-tanya (Aladár), Kuhália-tanya, Mócár Béla-tanya, Pethes-tanyák, Pusztacsány és az Agrária szőlőtelep. Lakóinak száma 1930-ban elérte a 4505 fő, bár a megelőző 10 év alatt 411 -en költöztek el a községből. 889 lakóház állt a településen. A lakosság legnagyobb része római katolikus, de volt 14 református, 11 evangélista, 1 görög katolikus és 63 izraelita is. A községben az oktatást a 7 tantermes, 7 tanerős elemi, s a hozzá kapcsolódó gazdasági továbbképző iskola látta el. A közművelődést szolgálta a Római Katolikus Olvasókör, megalakult a Levente Egyesület, a Polgári Lövész Egylet. Az egészségügyi ellátás kielégítő volt. Helyben két orvos látta el a betegeket, s egy szülésznő működött a községben. A gyógyszertár is helyben volt. Határa 8323 holdat tett ki, melyből 6820 kat. hold volt a szántóterület; itt a legfőbb termények közé a búza, zöldtakarmány, kukorica, rozs, árpa, tök, dinnye, dohány, len tartozott. A szőlő-és bortermelés szintén jelentékenynek számított. A községi Hitelszövetkezet, a Hangya Szövetkezet, és 6 kereskedő gondoskodott az ellátásról. Hetente, szerdán, hetivásárt tartottak sertésfelhajtással. Csányon az 1930-as évek közepén egy nagy-és öt középbirtok volt 2327 kat. hold nagyságban. A dinnyetermesztésnek itt évszázados hagyományai vannak, termesztéséről már 1544-ben írtak. Emellett a szőlő termelése is jelentős volt. A századfordulótól kezdve a csányi dinnyét, illetve dinnyéseket az egész országban ismerték. Az 1930-as években ipari üzem volt a faluban a malom és a mezőgazdasági szeszgyár, később hét gyümölcseldolgozó is épült. A község fejlődéséhez hozzájárult a Budapest-Miskolc vasútvonal kialakítása. Az 1930-as évek kisiparosai közül 38 egyedül, 16 pedig egy alkalmazottal dolgozott. 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották a település katolikus templomát, a hatvani vasúti hidat, s elvitték a szeszgyár gépeit is. A Hatvan környéki harcok miatt a front sokáig állt a falu határában, s emiatt sok épület megrongálódott. A falu katonailag 1944. november 27-én szabadult. A földreform során 250 család között 1400 kat, hold földet osztottak ki. Az első mezőgazdasági termelőszövetkezeti csoportot 1949-ben alakították meg 22 taggal; 1960 januárjában került sor a kollektivizálásra. 1956-ban a mezőgazdasági terület 7663 kat. holdat tett ki - az egyéni szektorban 5298 hold volt. A község területe 1956. február 1-jén 9323 kat. hold volt. A népesség száma 1949. január 1-jén 3691 fő, közülük 845 mezőgazdasági tevékenységet végzett. Ugyanekkor 862 lakóház volt a faluban, ebből 819 egylakásos; a 951 lakás közül 754 csupán egy szobából állt. 1955-ben 36 kisiparos dolgozott itt. A villanyt 1931-ben vezették be a településre. Csány nagyközség 1950. október 22-től önálló tanácsú község volt a hatvani járásban. A; 1969. évtől, a járás megszűnésével i gyöngyösi járáshoz csatolták, majd 1983. január 1-jétől Hatvan városkörnyék községének nyilvánították. Csány község címerét és zászlóját Gergely Árpád festő és grafikus tervezte.
* Szigeti-kastély
* Halász Kastély - Idősek Otthona
* csányi dinnye
* PannonAqua - ásványvíz
* Dinnyés Múzeum


http://em.bloglog.hu/page/8/





 Szent György vértanú-templom
komment

Hort

2013. november 09. 07:59 - Andre Lowoa

Hort 3776 lakosú (2010. január 1.) nagyközség a 3-as főközlekedési út és a 80-as/Sátoraljaújhely-Miskolc-Hatvan-Budapest/ vasútvonal mentén, Hatvantól 8 kilométerre, északkeletre fekszik. A helység eredetileg besenyő telep volt, Béla király névtelen jegyzője szerint a besenyők földjéről jött Tonuz Aba törzse népesített be. A települést az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben Hwrth alakban írva említették, plébániája a patai esperesi kerületbe tartozott. 1433-ban az egri káptalan a Pálóczi családot iktatta be Hort birtokába. A Pálócziak utolsó sarja, Pálóczi Antal zempléni főispán volt, aki 1526-ban a Mohácsi csatában lelte halálát, ezzel a vármegyében fekvő birtokai uratlanná váltak. Pálóczi halálának hírére a Ráskayak és a Dobó testvérek tartottak igényt Hortra, melyet Ráskay Zsigmond, Adácscsal, Szücsivel és Ecséddel együtt elfoglalt. 1539 körül Werbőczy István tette rá a kezét a helységre, ami ellen a Dobó testvérek, Ferencz, Domokos és István tiltakoztak. 1552-ben Bebek Ferenc és György birtokában volt, Bebek azonban hűtlenségbe esett, mivel az 1556. évi országgyűlésen nem jelent meg, ezért Ferdinánd király megfosztotta őt javaitól, Hortot Alaghy Györgynek és Themes Ferencnek adományozta. Az 1549-1552 évi adóösszeírás szerint 10, 1564-ben 18 portája volt. 1589-1590-ben Hort az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet. A falu a XVI. század végén elpusztult, néptelenné vált. 1614-ben is mint puszta szerepelt, de 1621-ben már ismét népes volt: 10 gazda lakott itt ekkor. 1653-ban a törökök túlkapásai annyira elszaporodtak, hogy Hort lakói elhagyták a falut, s a dézsmaszedők elnéptelenedett házakat találtak csupán.
A török uralom végén Koháry István volt a földesúr, 38 jobbágytelekkel. 1719-1720-ban Nógrád vármegyéből magyar és szlovák ajkú lakosokat telepítettek be. A későbbiekben a gróf Batthyány, a Hendelényi, a Wintenberg, valamint a Horti családok birtokolták. A Nagyalföld északi szélén fekvő Hort a 20. század első felében már mint nagyközség szerepelt a hatvani járásban. A községi pecsét címeralakja 1739-ből: ekevas, mellette három csillag, kőirata: Hoort falu pecséte, 1739. A XX. század elején Heves vármegye Hatvani járásához tartozott. 1910-ben 4104 lakosából 4090 magyar volt. Ebből 4002 római katolikus, 80 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Római katolikus templomát a régi templom helyére az 1950-es években építették (Bajcsy-Zsilinszky út). 1696-ban már állhatott kőtemplom itt, 1742-ben új templomot építettek a régi kicsinysége miatt. A templomnak több ereklyéje is van. Az egyik az a miseruha, amely aranyszállal díszített borvörös brokátból készült, és 1686-ban került az Esterházyak birtokába; később ők adományozták a templomnak. A fából készült feszület a régi templomból való.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján Petőfi Sándor-mellszobrot helyeztek el a községben. A templom előtt áll Nepomuki Szent János szobra, mely védettség alatt álló műemlék.


http://em.bloglog.hu/page/8/




 Szentlélek Eljövetele templom

A XVI. század végéig egy gót stílusú templom volt, amely elpusztult abban a században. Igazán a belső kialakításáról nem maradt fenn írásos anyag, így nem tudjuk, hogy milyen lehetett.
1696-ban kőtemplom épül. 1720-ban a Szentlélek tiszteletére szentelt templomról emlékeznek meg, amely jól felszerelt.
1766-ban kőből épült templomot említenek kicsiny toronnyal. Különálló haranglábja is van fából. Szentélye és hajója mennyezetes.
1944. november 17-én ezt a templomot robbantották fel a németek. Éveken keresztül csak tervezték, hogy legyen egy új temploma a községnek.
1948-tól Mahunka Imre atya kultúrházat, mozit akart építeni, hogy az abból befolyó összegből, majd templomot épít a későbbiekben. Végül is mielőtt a falak teljesen fel lettek építve, templommá lett átalakítva, mivel az emberek nem örültek az eredeti tervnek.
Az új templom a szerkezetével, terméskő falazásával rokonságban áll az itáliai román stílusú templomokkal. A kiemelkedő főhajó és az alacsony mellékhajó, az ókeresztény bazilikák nemes leszármazottja. Ellenben modernek a lapos tetejű, könnyedén áttört harangtornyok, a hatalmas homlokzati ablakok. Merész ötlet volt a homlokzaton szokásos rózsaablaknak a főoltár fölé helyezése.
A régi templom romjait a belső feltöltéshez használták. Az új templom 40 méter hosszú, 18-24 méter széles, három hajós, új-román stílusú. Két toronnyal épült, amelyek 23 méter magasak. A déli toronyban lettek elhelyezve a harangok. Három márványoltára lett. Az új templomba helyezték el a Jézus Szíve oltárral szemben azt a nagy fából faragott feszületet, amely a régi templomból a felrobbantáskor csodálatos módon, megmaradt.
1955. szeptember 5-én Dr. Czapik Gyula egri érsek benediktálta. Belső felépítése, berendezései: Mohai Attila és Zsigmond üvegfestményei; a Szentlélek eljövetelét ábrázolja galamb alakjában, körülötte pedig a Szentlélek 7 ajándéka van megjelenítve
komment

Ecséd

2013. november 09. 07:59 - Andre Lowoa

Ecséd 3290 lakosú (2010. január 1.) nagyközség Hatvantól 12 kilométerre, északkeletre fekszik, a Mátra lábánál húzódó kisebb települések, valamint két nagyobb város, Hatvan és Gyöngyös, között található észak-déli fekvésben. A települést körülölelő dűlők, illetve az úgynevezett Öreghegy határolja a települést, amelyet az Ágói-patak szel ketté. Nevét az évenként elhullajtott szarvasok agancsai után kapta, "a patak régi neve Szárvágy volt." Az 1920-as években azonban a név rossz csengése miatt megváltoztatták, az új név választásának valószínűsíthető oka, amely szerepel a Péter József úr-féle kéziratban is, hogy Jászágónál találkozik a Tarna folyóval, majd úgy ömlik a Zagyva folyóba.
Természeti adottságai révén sok erdő található a külterületeken, amely az 1930-as éveket követően sajnos, megritkult. A külterületek nagysága 7121 hold, többsége mezőgazdasági terület, a délnyugati fekvésű területeken pedig különböző kultúrnövények, valamint gyümölcsök termesztése folyik. Ezek a területek is lakottak voltak a 18. századtól egészen az 1950-es évekig, több földműves család is megtalálható volt itt, olyanok, mint a Fáy család, a Csala család vagy a Szepessy család.
A községtől délre húzódó horti út egy része a "vaskapu", az elnevezés a hagyomány szerint a török hódoltsággal hozható összefüggésbe. Északkeleti irányban az út a szomszédos községekbe vezet, például Rózsaszentmárton és Szücsi településekre. A mai település területe 4.164 hektár, lakosainak száma 3.522 fő, vallási-felekezeti megosztása a következő, 2972 római katolikus keresztény hívő száma, 141 pedig református, és 17 evangélikus. 1846-ban a lakosság 2967 fő, ebből 12 református, 1 görög katolikus és 37 izraelita, a lakosság többi része római katolikus. 1930-ban a község lakosságának száma 307 fő, többnyire katolikus keresztény vallású, amely vallásosságát a második világháború után is megtartotta. Bár az I. világháborút követően egészen az 1970-es évekig a lakosság száma csökkent, ám az 1980-as évekre ismét elérte a 3000 főt. Ma is sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, mezőgazdasági vállalkozásokkal, földműveléssel, akárcsak ezelőtt száz évvel. Legtöbben szőlőműveléssel foglalkoznak, amely erre a kedvező, déli fekvésű bortermelő vidékre jellemző. "A jobbágyság szőlőművelése 1480 körül kimutatható."
A település keletkezéséről sokféle vélemény olvasható, ennek oka a levéltári és a régészeti kutatások eltérő adataiban keresendő. Ami biztos a dűlők, illetve az északi fekvésű Öreghegy oldalában VIII. és IX. századi sírleleteket, valamint kelta kori kincseket találtak, ami bizonyítja, hogy már a X. század körül lakott terület volt, akárcsak a Mátra irányába fekvő többi település. Az államalapítás előtti időszakban besenyők lakták, ami a település nevében még ma is él. Mindezek az ősi birtokok az Aba nemzetséghez tartoztak, "melynek Patán (Gyöngyöspata) volt a vára (…), tudni kell, hogy a törzsi arisztokrácia némely tagjai is tevékenyen közreműködtek az új rendszer megszilárdításában."4 A község sorsának további alakulása, a XII-XIII. században nem ismeretes, azonban a 1232-37-es pápai jegyzékben, mint önálló plébániával rendelkező települést említik Eched néven. A későbbi iratok, és okmányok Eched, Echid néven, egy 1267-es írott forrás pedig Edewch alakban említi. Mindezek a nevek kapcsolatba hozhatóak Borovszky Sámuel: Magyarország című művében található megjegyzéssel, amely szerint a honfoglalást követően a Mátra, Bükk és a Tisza területét Ed vagy Edömér vezér kapta meg. Vagyis a település eme két vezérrel hozható kapcsolatba, ugyanis valamelyikük fia az a Póta vezér, aki felépítette a patai várat, amely később "a századok alatt város jogot kapott"5 -olvasható Péter József helytörténeti író kéziratában. A település neve, valamint az 1232-1237-es évi pápai összeírás is sejteti, hogy a település talán a XI. század körül keletkezhetett, szemben Könyves Árpád nevű helyi jegyző véleményével, aki 1935-ben készült kéziratában, azt vallja, hogy a település a tatárjárás idején alakult, a sajómezei csatavesztést követően. A tatárjárás történetében a településnek annyi része volt, hogy a területen átvonuló mongol seregek a kialakulóban lévő falvakat lerombolták.
Ide tartozik egy történet, amely a község egyik nagybirtokosának nevével van összefüggésben. A történet a sajómezei csata során bontakozik ki, amikor a tatár sereg által körbevett zsúfolt szekértáborban rekedt magyar csapatok közül kirontott a király, s a kevés testőrséggel együtt Észak- Magyarországon keresztül menekült, nyomában a tatár üldözőkkel. "Egy csapat nemes úr a királlyal lovagolt, hogy felváltva adják át hátaslovukat a királynak, ha annak lova fáradni kezdett a száguldásban. Aki átadta lovát, a helyszínen maradt. Így vágtatott egy éjjel és egy nappalon át a Felvidék erdőségeik védelmében, nyomában a portyázó tatárokkal a király kis csapata, s maradt le sorra a lovát (és önmagát) feláldozó Hont pázmány András és öccse, Tamás, aki testével fogott fel egy, a királynak szánt csapást, Póknembeli Móric, Gutkeled István, Ákosnembeli Máté fia Detre, Balognembeli Miklós, Aba Sámuel nemzetségéből Lőrinc és Sándor, Rátóti Lőrinc, Csáknémbeli Máté. Miután Ákos Ernye, a király testőre átadta a lovát, amely később sem bírta a hajszát, az egyik Rugac fiú, a király lovásza (Rugac Dan és Barnabás) átadta saját lovát, s önmagát feláldozva tartotta fel a tatár lovasokat, így sikerült megmenekülnie a királynak. Nemeskürty István könyvében olvasható, hogy egy Ernye főlovászmester számára 1250 júliusában kiállítottak egy oklevelet, amelyben ez áll: "a saját menekülésére szánt lovat személyünk megmentése érdekében átadta nekünk. Ő maga üldözőnkkel harcba bocsátkozva több lándzsadöféstől és nyíllövéstől kapott sebekkel vitézül ellenállt. IV. Béla a tatárjárást követően a Rugac testvérekről tudomást szerzett, akiket megjutalmazott egy Abauj megyei Say községgel, 1243-ban.
Később a birtokot, fájó sebeik után Fáy birtoknak nevezték el, majd maguk is felvették ezt a nevet 1293-ban. Fontosnak tartottam megemlíteni a történetet, hiszen a Fáy család, az 1950-es évekig fontos szerepet töltött be a község életében.
1383-ban a Szücsi család birtokában találhatjuk a települést, majd királyi adományként 1412 után a Pálóczy családé, egészen a XVI. századig. 1429-ben a község oklevelei alapján nevét Echyd alakban említik, a mohácsi csatavesztés során elhunyt Pálóczy Antalt követően Pirinyi Péter igyekezett megszerezni, de a birtokjog női ágon Ráskay Zsigmondéra szállt, 1548-ban. Azonban a település jogos örökösei a Dobó fivérek, akik több ízben tiltakoztak a terület jogtalan használata ellen, 1536-ban, majd 1538-ban a leleszi conventnél, ezt követően az egri káptalannál, de jogos birtokukhoz csak 1549-ben jutottak. Ugyanis a birtokot csak Pirinyi Péter halála után voltak jogosultak használatba venni a birtokot, akit "1542 októberében a Buda elleni hadjáratban való ellentmondásos szereplése miatt (…)"8 letartoztattak. Így 1549-50-ben készült összeírás szerint a település Bebek Ferenc birtokába került.
Ebben az időszakban a török hódítás az egri püspökség területein először a Jászságban, majd Heves vármegyében következett be, mégpedig Hatvan várának elfoglalásával (1544-ben). A török hódoltság alatt szörnyű adókkal sújtották a magyar területeket, hódítók kereszténység iránti magatartása, az iszlám és a kereszténység közötti éles ellentétből adódott. Soós Imre könyvében utal a szörnyű állapotra, amely következtében nemcsak Heves vármegye, hanem "a hódoltság egész területe már a XVI. század végén valóságos missziós területté vált." Ennek ellenére a népben az adófizetőt látták, s ezért a község kisebb veszteséggel vészelte át a török uralmat.
1605-ben a település Röthy Orbán földbirtoka, aki Bocskai Széchény várkapitánya volt. Fiú ágon kihalván Röthy Katalin férje, Fáy István, Borsod vármegye alispánja örökölte. 1608-ban a Copris Juris szerint a település Báthori Gábor tulajdona, míg a szomszédságban lévő község Ballasa Imre birtoka.
1691-ben 16 telekgazda, 20 szőlőművelő házaspár és 10 házatlan zsellér él itt, 1723-ban az akkori földbirtokos 26 német családot telepített be, a szabadságharc és a pestis járvány okozta fogyatkozó lakosság pótlására. Azonban 1730-ban a betelepült német családok egy része elköltözött, de voltak olyan családok is, amelyek elvegyültek a magyar lakossággal, például a Bolla, Botha és Bollák család. A Rákóczi szabadságharc idején, 1705-ben Egerben tartózkodott II. Rákóczi Ferenc, ez időben rendelte el több kisebb vár lebontását vagy megerősítését. Egyebek között az ecsédi várat is, meg akarta erősíteni, s ehhez francia építészeket hívott meg. Ez idő tájt került sor Gyöngyösön egy sikertelen békekötésre is, és a várat mégsem erősítették meg a konföderációban bekövetkező széthúzások miatt, pedig "tudatában volt annak, hogy a szabadságharc olyan történelmi pillanatban indult, amikor az egyetemes és az országos ügy közös európai érdekben kapcsolódott össze." II. Rákóczi Ferenc második térségbeli látogatásáról számol be a Borovszki féle Nógrád megyei monográfiában, amely szerint "1710. január havában megkezdte az előnyomulást és kemény téli időben, január 18-án Heves vármegyében Ecséden egyesült Károlyi hadtestével és gyalogságával, onnan 20-án átvonult Kállóra ahol 21-én mielőtt tovább volult volna, buzdító beszédet intézett hadaihoz…". (Heves megyei Hírlap 2004. október 4. száma; Horizont rovat 7. o.) Az újság cikkben a szerző kitér arra is, hogy a fejedelem és serege a falun kívül táborozott a pestisjárvány miatt.
A XVIII. század végétől a település a Fay család tulajdona, 1699-ben épült kőtemplomát említik az 1711. évi hatvani uradalmi iratok. Ezt erősítik meg a Grassalkovich irattárból előkerült 1720-as iratok, amelyek szerint a barokk stílusú templomot mindenszentek tiszteletére emelték. 1766-ban kerül Ecsédre Miklóssy Ferenc, akit 1809-ben nagyváradi püspökké szenteltek, ő volt, aki elrendelte a templom szűkössége és rossz állapota miatti átépítést. Ugyanabban az évben, 1766 júliusában látogatott el a településre gróf Eszterházy Károly egri érsek, aki megvizsgálta a hitéletet. 1772-ben, Falkner Ferenc plébános megkapja az utasítást Eszterházy püspöktől, hogy új templomot építsen, amelyet 1787-ben be is fejez. Ebben az évben a lakosok száma 1478 fő.
Az iskola 1796-ban épült, majd később két kastély is, amely a XIX. századi klasszicizmust követi. A Fáy Rudolf féle kastély 1807-ben épült, míg a többi az 1875-ös időszakban követte. A mai általános iskola alapépítménye volt az egyik régebben épült kastély, amelynek az örökösei a Rádayak, majd később Richter Adolf, a Kőbányai Gyógyszergyár alapítójának, Richter Gedeonnak édesapja. Azonban ezt a kastélyt 1901-ben az egri érsekség megvásárolta iskolaalapítás céljából.
Az 1830-as években Ecséd is, mint ahogy a többi magyarországi település is, a reformoknak, a változásának és a jobb kulturális élet megteremtésének, valamint a közterhek egyenlő mértékű való vívott harcnak a hevében égett. Ebben az időszakban a településen, akárcsak, az egész északkeleti vidéken, kitört a kolera járvány, amely pánikot okozott, közvetlenül azután, hogy "a felvidéki jobbágyság 1831 nyarán, egy kolerajárványt ügyetlen erőszakkal megfékezni igyekvő hatósági intézkedés következtében fellázadt."
A járvány tovább szedte áldozatait. Pontos adatokat nem tudni, de a közeli városban, Hatvanban "1831-ben (…) egy hónap alatt egyes források szerint 300-an estek áldozatul, míg egy másik forrás 79 megbetegedésről tud és 51 halálesetről."
1848-ban Pestet is elérte a forradalom, és lassan az egész ország gyülekezett a nép zászlaja alatt. A szabadságharc alakulásában és folyamatában a település szerepe csak érintőleges volt, az átvonuló csapatok részére csak élelmet és szállást kellett adnia a lakosságnak. A térség történetéhez tartozik a közeli Hatvan városban és a közeli települések mellett vívott csata, amely 1849. április 2-án zajlott a Gáspár András vezette magyar csapatok VII. hadteste és Schlik vezette osztrák haderő között. A település akkori létszáma 1840 fő, a szabadságharcokat követően 1803 fő, a kiegyezést követően ismét növekedésnek indul: 2210 fő.
Az első világháborút követően a születések száma stagnál, de az 1919-es éveket követően megfelelően alakul. A világháborút követő 1920. évi XXXVII. törvénycikk alapján végrehajtott földreform következtében a kisgazdák, és a háborúban részt vett katonák csaknem 4370 hold földhöz jutottak, amelyet az ecsédi középbirtokosok vettek el, nagyjából 230 kasztrális hold szántót és 59 kasztrális holdnyi házhelyet. Így jutott a későbbiekben a Fáy család nagyobb birtokjoghoz, amely révén Ecséden, mint nagy földbirtokos művelte a földjeit.
A második világháborúban a magyar katonák több fronton harcoltak, sok település fiatal férfiai vettek részt a harcokban, s a háború végéig több százezer katona lelte halálát. Ezek közül is kiemelkedik a magyar hadtörténet szörnyű tragédiája, a Don-kanyar nevezetes csatája (1943. január 12-én), amely egy idő után egyoldalúvá vált, s ezért "(…) közel kétszázezer katona lelte halálát (…)." Az ütközetben számos Heves megyei polgár, így ecsédiek is részt vettek.
Az 1950-1960-as években a településen a közösségi élet szélesedése volt jellemző, létrejöttek a termelőszövetkezetek. Az 1956-os forradalom és szabadságharc forrongó hangulata itt is érződött, majd a Kádár-korszakban az életszínvonal némiképp javult. Bár "nehéz egységben látni a nevéhez fűződő korszakot. (…) De az emberek mindennapi élete sokkal elviselhetőbb és veszélytelenebb volt, mint akár a háborúkat megelőző években, (…)."
A hagyományoknak nagy jelentőségük van a településen, már az 1946-os megalakulást követően is sokat emlegették az ecsédi népi tánccsoportot, amelynek vezetője Péter József úr volt. Az '50 - '60-as években sikert sikerre halmoztak, több ünnepség alkalmából is fellépett helyben és más kisebb településeken, városokban. Az 1960-as években megkezdődött a népdalok és népszokások tudatos gyűjtése, majd az 1964-ben bemutatták az "Ecsédi lakodalmas" című táncjátékot, amely híresé tette az ecsédieket, nemcsak a népi tánccsoportok között, hanem az egész országban.
Ekkortól kezdve széles körben, ország-, és világ szerte sokfelé előadták bemutatása, 1974. március 2-án az Ecsédi Népdal Kör és Szövetkezeti Népi Együttes előadását tűzték műsorra a fővárosban az Egyetemi Színpadon. A Szabad Föld 1978. július 4-i számában olvasható, hogy "az Együttes léte és tevékenysége Ecséd hagyományőrző erejében gyökerezik (…)." A '90-es években már csak kisebb közösségek előtt léptek fel a lakodalmassal, majd az 1993-ban fiatal iskolások bevonásával megalakult az ecsédi nép táncegyüttes ifjúsági csoportja, amely azóta is létezik. Folyamatosan fellépnek helyi települések ünnepségein, vagy a határon túli magyar településeken. A néphagyományok közül azonban nemcsak a néptánc, a népszokások terén alakult, újult meg a hagyomány gyakorlása, hanem a vallási hagyományok folytatásaképpen, fiatal elhivatott diákok részvételével jött létre a Máriás lányok társulata és a cserkész csoport helyi szervezete, 1995-ben. Fontos szerephez jutnak a hagyományőrző csoportok, mind vallási, mind a népi életben, céljuk a hagyományok tiszteletének megtartása.
A Máriás lányok, - akik a témából fakadóan kiemelkedő szerepet kapnak a búcsújárás kapcsán -, a második világháború óta 1995-ben szerveződtek újjá. Tevékenységük természetesen megélénkült, s a régi szokásokat megőrizve és folytatva, minden évben zarándoklatok indulnak a Mária ünnepeken. De mint azt már a fentiekben említettem, nemcsak a helyi néphagyományok, szokások, népi játékok, vallási gyakorlatok formái erősödtek meg, hanem a régi történetek is a felszínre kerültek, mint például Szentlapos története. A történet régi iratokon, feljegyzéseken és szájhagyományon alapul, amelynek jelentősége az ecsédi búcsújárás megelevenedésében rejlik.
* Fáy-tanya (lovas birtok),
* Tájház (A településen kiemelt figyelmet fordítanak a hagyományok örzésére, a múlt értékeinek megőrzésére),
* Aglária (Kiválóan működő borászat, messze földön híres borairól,
* Szentlaposi Szűzanya Kápolna, Szentkút-völgy (nevezetes kegyhely),
* Bánya-tó (Messze földön híres horgásztó)
* Itt született 1872-ben Richter Gedeon gyógyszerész, a gyógyszergyár alapítója.



http://em.bloglog.hu/page/8/



 Szentkút-völgye - Szentlaposi Szentkút Mária kápolna

A kápolnát 2004-ben szentelték fel.

A kápolnának 2003-ban kezdődött az építése, 2004-ben szentelték fel, 2005-ben jött létre egy Lovagi Társulat, amely a hely hagyományait őrzi, ez évben jelent meg a hely történetét feldolgozó könyv is, Szentkút-völgye címmel (Kairosz Kiadó). 2006-ban megépült a települést és a kápolnát összekötő útszakasz. 2007-ben két nagyobb esemény megrendezésre került, a Tiszántúli Máriás-lány Csoportok Találkozója és az egyedülálló kezdeményezésként a Kerékpáros és Motoros Zarándoklat is. 2007-ben évben látványosan megváltozott a kápolna külseje, elkészült a külső festése. Továbbá elkészült az egyik rész parkosítása is.
2008-ban a környezet további rendezése. Tervezik a kápolna belsőterületének lapolását és a külső oltár kiépítését is.

Nagyboldogasszony ünnepe és a Kápolna felszentelésének 5. évfordulója
Az Ecséd szélében található festőien szép Szentkút-völgye szenthelyen augusztus 16-án került sor a Nagyboldogasszony ünnepi szentmisére, és a Szűz Mária - kápolna felszentelésének 5. évfordulójáról.
Az ünnepi szentmisét dr. Ternyák Csaba egri érsek atya celebrálta, Utassy Vilmos esperes atya, Kádár István apát, kanonok, Bárdos Krisztián érseki titkár, valamint Somodi János c. kanonok, és Kocsis Sándor plébános atya jelenlétében.

A szentmise délelőtt kezdődött ünnepélyes bevonulással, a régi korok hangulatát és hagyományait megörökítve hintóval vonult be a szenthelyre érsek atyánk, amelyet huszárok vezettek fel. A főpásztort Kádár István apát, kanonok fogadta és köszöntötte megkülönböztetett szeretettel a kápolna bejáratánál ministráns és hagyományőrző fiatalok körében. Majd az ünnepi szentmise kezdetén Hegedűs József az alapítvány kuratóriumának elnöke üdvözölte a meghívott papságot és a jelenlévő híveket; „örömünkre szolgál, hogy itt köszönthetjük ezen a szenthelyen, amely napról-napra várja az imádságra vágyó zarándokokat.”
A szentmise elején érsek atya köszöntőjében elmondta, hogy „…örömmel zarándokoltam eme helyre. Két apropója is van mai látogatásomnak, az egyik az, hogy éppen 5 esztendeje Veres András püspök úr szentelte fel a szentlaposi kápolnát. A másik az, hogy az elmúlt napokban hosszú tárgyalások után aláírásra került az a szerződés, amelyben a Szentlaposi Szűzanya Kápolna Alapítvány és az Egri Főegyházmegye szabályozták ennek a kápolnának a működését, s amely tartalmazza, hogy az alapítvány használatba, tartós ingyenes használatba átadja azt a Katolikus Egyháznak.”
Az ünnepi evangéliumot követő szentbeszédében kitért a Nagyboldogasszony ünnep jelentőségére és a Szent Szűz példájára.
A következőkben a prédikációból idézünk:
„Nagyboldogasszony ünnepe sokszorosan is ünnep számunkra, hiszen ezen a napon ünnepeljük Szűz Mária mennybevételét. Olyan ünnep ez, amelyen a menny és a föld összetalálkozik. Hiszen a Szűzanya a hitünk szerint testestül és lelkestül felvétetett a mennybe. Egy kicsit minden keresztény ünnep ilyen, a föld és az ég találkozása.”
„Jézus mellett ott áll a Szűzanya, ő a megújult világnak a képviselője, ahol már nem lesz halál, nem lesz gyász, s nem lesz jajkiáltás. Ez a valóság, ez a mi igazi jövőnk! Ez azért lehetséges, mert Krisztus egyszer s mindenkorra győzött a bűn és a halál fölött. Boldog jövő ez, a Boldogasszony hív minket ebbe a boldog jövőbe, amely a mi reményünk. Erről a nagy reménységről tanúskodik ez a kápolna is. Mindazok, akik anyagi, fizikai és erkölcsi áldozatot nem kímélve építették ezt a kápolnát a Mária tiszteletére, azért tették, abban reménykedtek, hogy az a Szűzanya, aki előttük járt ezen az úton, útkészítő lesz számunkra is, így nyitva igaz utat Szent Fia által az Atyaistenhez. Amen.”
Az ünnepi alkalom fényében megemlékeztek az elmúlt évekről, a nagy buzgóságról és tenni akarásról, amit ennek a kápolnának az építése kiváltott a kezdeményezők segítségére siető emberekből. Nagyon sokan segítettek az építkezésben, számos embernek munkája van eme falakban és a tetőszerkezetben. Kortól, nemtől és hívatástól függetlenül alkottak maradandót az itt dolgozó emberek, akik szép feladatot tűztek ki maguk elé.
Ezt a sok munkát érsek atya a szentbeszédet követően megköszönte az alapítványnak, és a jelenlévő ecsédi hívőknek: „Soha ne feledjük el, hogy az Úr Istent mi nagylelkűségben soha nem tudjuk felülmúlni. Ha áldozatot vállalunk, a jó Isten sokszorosan adja vissza nekünk, s ezt az alkalmat megragadva szeretnék köszönetet mondani a kezdeményező alapítványnak és a kedves híveknek.”
Majd kihirdette a megállapodás tényét, s azt, hogy a kápolna felügyeletét Utassy Vilmos esperes atya fogja végezni, mint érseki biztos, Kocsis Sándor helyi plébános joghatóságának érintetlenül hagyásával.

A Szentlaposi Szűzanya Kápolna Alapítvány Kuratóriuma nemes, ugyanakkor nagy feladatot vállalt magára, amely által meg kívánja őrizni az ősi magyar Mária tiszteletet, hagyományait pedig ápolni szeretné a hátrahagyott szenthely újjáélesztésén keresztül.
A Szentlaposi Szűzanya Kápolna Alapítvány alapítói és kuratóriuma köszönetet mondanak érsek atyánknak, hogy részesévé vált ennek az örök pillanatnak, valamint a jelenlévő kedves híveknek, zarándok testvéreknek.

A Szentlaposi Szűzanya Kápolna Alapítvány köszönetét fejezi ki a két konferanszénak, a Magyar Keresztény Szövetség tagjainak, valamint minden támogatójának az esemény létrejöttéért és eredményéért. Köszönjük, Isten áldja őket!

Csontos Péter /Alaptó tag, koordinátor/

Kérjük, hogy a Szentkút-völgye Mária kápolna építéséhez és a szenthely további infrastruktúrájának megvalósításához járuljon ön is hozzá adója 1%-nak befizetésével!
Az alapítvány adószáma a következő: 18584312 - 1 -10
Amennyiben szeretne többet megtudni az adó 1%os felajánlásról, tekintse meg az alapítvány menüben az útmutatót a http://www.szentkutvolgye.uw.hu/ címen találhat.



 Mindenszentek templom

A templom 1744-ben épült, a korábbi kisebb templom helyén.
komment

Nagykökényes

2013. november 09. 07:59 - Andre Lowoa

Nagykökényes 594 lakosú (2010. január 1.) község Lőrincitől 8 kilométerre, nyugatra fekszik. A terület első ismert birtokosai a Szolnok nemzetség tagjai voltak, de itteni birtokukat korán elvesztették, azt a Kökényes-Radnót nemzetség kapta meg. A Kökényes-Radnót nemzetség a XII. század közepén birtokos volt, premontrei rendű monostort alapított, melynek kegyurai is voltak. 1312–1315 között a települést még az e nemzetségből származott Radnót birtokában találjuk, kinek utód nélküli halála után, 1322-ben Kökényest I. Károly Róbert király az elhunyt sógorának, a Kacsics nemzetségbeli Simonnak, a palásti Radó család ősének adományozta. A XV. században már Kökényes (1424) és Kökényesmonostora (1428) néven említik a oklevelek. 1493-ban a Szobi családnak is voltak itt birtokrészei. A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és 1562-1563-ban Arpalik Hasszán aga, a budai önkéntes lovasok parancsnokának hűbérbirtoka volt. 1715-ben 17, 1720-ban 20 magyar háztartást írtak itt össze. 1740-ben a Podmaniczky család volt a földesura, 1770-ben pedig báró Orczy Lőrinc, Podmaniczky János és Sándor, a Bujanovszky és a báró Hellenbach családok birtoka volt. 1826-ban a báró Podmaniczky család birtoka, később pedig báró Laffert Antalé, gróf Benyovszky Zsigmondé, báró Podmaniczky Károlyé, Lajosé és Lászlóé, Szirmay Ádámé, Dessewffy Jóbé és Titusé, majd a 20. század elején Dessewffy Ödön és báró Harkányi János voltak a nagyobb birtokosai. 1854-ben nagy tűzvész is pusztított itt, akkor majdnem az egész helység leégett, 1873-ban pedig nagy kolerajárvány volt a településen. A községbeli kúriák közül a Dessewffy Ödönét 1820 körül Dessewffy Imre építtette. E kúriában akkoriban 2000 kötetes könyvtár, egy eredeti pompeji váza, gazdag fegyvergyűjtemény is volt. A másik kúria a 20. század elején Turák Dezsőé volt, de egykor gazdája a Benyovszky család volt. A XX. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott. 1910-ben 797 magyar lakosa volt. Ebből 753 római katolikus, 32 evangélikus, 9 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
* Római katolikus templom. Havas Boldogasszony tiszteletére felszentelt. A 18. században épült barokk stílusban.
* Világháborús emlékmű
* Volt Dessewfy kúria


http://em.bloglog.hu/page/8




 Havas Boldogasszony- templom

A középkori premontrei prépostsági templom helyén épült a XVIII. század elején, barokk stílusban. A középkori templom szentélye a mai torony alatt volt. 1727-ben javították, 1799-ben kibővítették, tornyát 1817-ben építették hozzá. 2008-ban tatarozták utoljára.
komment

Heréd

2013. november 09. 07:59 - Andre Lowoa

Heréd 2040 lakosú (2010. január 1.) község Lőrincitől 5 kilométerre, délnyugatra fekszik. A község nevét az 1200-as évekből több oklevél említi, ez időben lakói a nemesi közösségben élő palócok. Építészetében, népviseletében és népszokásaiban még napjainkban is meghatározó a palóc hagyomány. Mocsáry Antal 1826-ban kiadott kétkötetes, Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geográphiai és Statistikai Esmértetése című munkájában (233 oldal) ezt írja: "Heréd Nógrád Vármegye' szélén, 's Pest Vármegye' kezdeténél fekvő magyar falu, melynek ezen szép térségen hasznos földje 's rétje van, és szőleje ön szükségére. Földes Ura nagyobb részint B. Podmanitzky Uraság, a' ki is itt egy alkalmatos gazdaságbeli épületet emeltetett. 1747. ezt. a' Lőrintzi anya-templomtól elválasztatott, 's most magának vagyon anya-temploma. Ev. is vannak 80. Mostani Plébánosa Kovács Antal. Filiáléjai Sáp és Varsány, a'hol 144. R.C. és 53. Evang. vagynak." A Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország Monográfiája című kiadványban "Heréd. Heves megye határán fekvő magyar kisközség. A körjegyzőség székhelye. Házainak száma 289, lakosaié 1956 a kik róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Lőrinczi. Elsőízben 1461-ben Kartal és Verseg határleírásánál fordul elő. A XVI. század közepétől kezdve a török hódoltsághoz tartozott. 1633-34-ben a váczi nahije községei között találjuk, összesen 3 adóköteles házzal. 1715-ben 30, 1721-ben 21 magyar háztartást írtak össze. 1740-ben Podmaniczky János, 1770-ben Podmaniczky János és Sándor, Maithényi Károly, Imre és Péter özvegye, továbbá a Blaskovich család volt a helység földesura. Később is a Podmaniczkyak birtokában volt, majd Brüll Henrik Géza örököseinek és báró Hatvany Sándornak volt itt nagyobb birtoka. Az egykori, 1901-ben újjáépíttetett báró Podmaniczky-kastély is Brüll Henrik Géza örököseihez került. 1873-ban itt is a kolera pusztított. A római katolikus és evangélikus templom a XVIII. század vége felé épült. E községhez tartoznak Malomsáp- és Veressáp-puszták; a két puszta helyén állott a középkorban Sáp község, melyről 1460-ban emlékeznek meg az oklevelek. Koromsáp 1740-ben Podmaniczky János birtoka volt. E helységhez tartozik még az Új-puszta és Künszler-tanya. A község területe 1956. február 1-jén 2 500 kat. hold volt. A népesség 1949. január 1-jén 2 232 fő, amelyből 58%-a mezőgazdaságból élt, 1949. január 1-jén 498 lakóház volt, ebből egylakásos 426. A lakások száma 737, az egyszobásoké 452. 1955-ben a faluban 12 kisiparos dolgozott. 1956 elején a mezőgazdasági terület 2 317 kat. hold, melyből 849 kat. hold a szocialista, 1 468 az egyéni szektorban volt. A községben a villanyt 1939-ben vezették be. A község 1950 előtt Nógrád megyéhez, a sziráki járáshoz tartozott, majd önálló tanácsú község lett a hatvani járásban. 1969-ben a hatvani járás megszüntetésével Hatvan városkörnyék községe. 1977-től Heréd Községi Közös Tanács néven és székhellyel társközség Nagykökényessel. Az 1990-es választáson KDNP képviselőjelöltek jutottak mandátumhoz, az 1994. évi választások során független polgármester került (Fazekas András) a testület élére; a megválasztott testület tagjai közül egy kivételével szintén független jelöltek voltak; egy testületi tag a KDNP jelöltjeként nyert.


http://em.bloglog.hu/page/8/






Fájl:R. k. templom (Mindenszentek) (5740. számú műemlék).jpg Mindenszentek templom

A homlokzati tornyos barokk templom a XVIII. század végén épült. Berendezése: a főoltár, a Mária-oltár, a padsorok a XVIII., illetve a XIX. századból valók.
komment

Kerekharaszt

2013. november 09. 07:58 - Andre Lowoa

Kerekharaszt 726 lakosú (2010. január 1.) község 1947-ben alakult önálló községgé a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Aszódi járásához tartozó Verseg határából. Az 1950-es megyerendezés során átcsatolták Heves megyéhez, ott a Hatvani járáshoz, majd 1969-ben Hatvanhoz csatolták. A köztársasági elnök 2005-ben hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.

http://em.bloglog.hu/page/8/




 Magyarok Nagyasszonya és Szent László templom

A templom 1999-ben épült.






komment

Könnyező ikon - Szent Mihály képmás még soha nem könnyezett

2013. november 09. 07:55 - Andre Lowoa

Szent Mihály ikon tele könnyekkel


( Rhodos, Görögország)


2013.10.29-én kezdett könnyezni ez a híres, óriási méretű Szent Mihály ikon. Hasonló még nem volt a világtörténelemben, Szent Mihály képmás még nem könnyezett. A helyi egyház papjai úgy gondolják, hogy ez minden bizonnyal nagy dolgok bekövetkeztét jelzi. Az egész világot sürgős imára, és engesztelésre szólították fel.




Jim Peters (az amerikai IÉI közösség délkeleti régiójának evangelizációs testvére - a ford.) az alábbi magyarázatot adta:

Észre kell vennünk, hogy Szent Mihály ikonja 2013. október 26-án, Szent Demeter ünnepnapján kezdett könnyezni. Talán sokan nem tudják Szent Demeterről (aki a magyar Szent Koronán is szerepel – a ford.), hogy a görög Tesszaloniki városban született a 4. században és magas rangú római tábornok volt (Görögország abban az időben Római fennhatóság alá tartozott). Vagyis az egyik legjelentősebb ortodox szent, hadvezér volt (akárcsak Szent Teodor és Szent György)! Hasonló képpen Szent Mihály is „hadvezér” Isten Seregében. Innen a kapcsolat Szent Mihály és Szent Demeter között.

Továbbá Szent Demeter Görögország egyik védőszentje (ahogyan a Szűzanya is). Az, hogy Szent Mihály Szent Demeter ünnepnapját választja a „könnyezéshez” számomra azt jelenti, hogy Szent Demeter is osztozik Szent Mihály fájdalmában.

Vajon miért sír Szent Mihály és Demeter? Nos, túl a szokásos okokon, a világban eluralkodó bűnösségen, egyfajta figyelmeztetést is közvetítenek a görögök számára, akik nagyon távol kerültek hagyományosan mély keresztény lelkiségüktől (talán sokan nem tudják, hogy Görögországban rendkívül magas az egy főre jutó abortuszok száma).

Miért pont Rodoszon? Úgy vélem, a rodoszi érsek áll a Patriarchátus IÉI és Vassula elleni megalapozatlan és kánonjogi szempontból szabálytalan támadásai mögött. Ezért azt gondolom, hogy Isten Szent Mihályon keresztül akarja elmondani a világnak, hogy elszomorítja, amit Rodosz tett az Ő legutóbbi, emberiséghez szóló „szeretethimnuszával”, vagyis az Igaz Élet Istenben üzenettel.

komment
süti beállítások módosítása
Mobil