Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Lőrinci - 2013-06-30 09:37 vasárnap

2013. november 09. 15:53 - Andre Lowoa

Lőrinci 6079 lakosú (2010. január 1.) város Heves megye nyugati részén, a Zagyva folyó mellett terül el, a Mátra és az Alföld találkozásánál található. A helységet érinti a 21-es főközlekedési út és a 81-es/Somoskőújfalu-Hatva-Budapest/ vasútvonal. Az 1267-ben oklevélben először említett Lőrinci a török pusztítás után gyorsan fejlődött, a XVIII. században már jelentős település volt, ahol sóhivatalt létesítettek. Ekkor válik Lőrinci település részévé az önálló Selyp falu. A mezőgazdasággal, kereskedelemmel foglalkozó Lőrinci a XIX. század végére iparosodik: megépül a Zsófia Malom, a Cukorgyár, majd a Magyar Vulkán Cementgyár és 1940-ben a Mátravidéki Erőmű. A település a XIX-XX. századfordulón közjegyzőségi székhely volt. Lőrinci ipara 1945 után kiegészült téglagyárral, keramit- és cserépgyárral, sajtüzemmel, sok szolgáltató vállalattal. A település a térség fontos foglalkoztatási központjává vált. A település 1992. január 1-tol városi rangot kapott. A város jelenlegi gazdasági átalakulását a gyárak szervezeti és tulajdonosi változásai jellemzik. Új vállalkozások is megjelentek. Az átalakulások jelentős létszámleépítésekkel jártak. A település kereskedelmi hálózata, szolgáltatásai a vonzáskörzet ellátását is biztosítják. Lőrincinek nyugati részén létesült a 15. Ipari Szakmunkásképzo Intézet, amely 1991-tol szakközépiskolává alakult és volt Tornyai kastélyban kollégiummal, sportcentrummal kiépülve térségi feladatokat lát el. A zeneiskola hasonlóan vonzáskörzeti jellegű. Az önkormányzat 1991-ben tájház kialakítására házat vásárolt. Érdemes megtekinteni a Szent Mihály templom oltárát, a szép természeti környezetben lévő Szent Anna kápolnát. A város közműellátottságának színvonalát is meghatározza a hármas településszerkezeti tagolódás. A selypi és erőművi lakótelepek teljes mértékben közművesítettek. Az őstelepülésrész színvonala alacsonyabb, de az elmúlt években jelentősen fejlődött. A Mátravidéki Erőműhöz tartozó tórendszer körül az elmúlt évtizedben rendezett üdülő-, pihenő- és horgászcentrumot alakítottak ki mintegy 190 üdülőtelekkel, illetve kempinggel, melyet bel- és külföldiek egyaránt látogatnak. Az üdülőközpont jelentős idegenforgalmat bonyolít le, jól kiépített kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatással.


http://em.bloglog.hu/page/8/

komment
süti beállítások módosítása