<<< Kézirat a purgatóriumból, a cikksorozat első része

<<< Akik elkárhoznak, kizárólag azért kárhoznak el, mert ezt akarják

Forrás: https://christianae.wordpress.com
A szöveg egyházi jóváhagyással rendelkezik.

1879/1

1879. szeptember, lelkigyakorlat
Látjuk Szent Mihályt, úgy, ahogy az angyalokat lehet látni; nincs teste. Ő jön a purgatóriumba mindazon lelkekért, akik megtisztultak, mivel ő vezeti őket a mennybe. Igen, igaz, a szeráfok közé tartozik, ahogy Monsignor mondta. Ő a legfőbb angyal a mennyben. Őrangyalaink is el szoktak jönni meglátogatni, de Szent Mihály sokkal szebb náluk! A Szűzanyát testestől látjuk. Ünnepein szokott a purgatóriumba jönni, és sok lélekkel tér vissza a mennybe. Míg velünk van, nem szenvedünk. Szent Mihály szokta kísérni; amikor viszont Szent Mihály egyedül jön, ugyanúgy szenvedünk, mint egyébként.

Azért beszéltem a nagy és a második purgatóriumról, hogy megértse. Azt akartam ezzel mondani, hogy a purgatóriumban különböző fokozatok vannak. Így azt a helyet nevezem nagynak, ahol a legbűnösebb lelkek tartózkodnak, ahol én is két évig voltam úgy, hogy semmilyen jelét nem adhattam gyötrelmeimnek, majd azt az évet, amikor a panaszkodásomat hallotta; tudja, még ott voltam, amikor szólni kezdtem önhöz.

A második purgatórium még mindig a purgatórium, mégis más, mint az első; ott is sokat kell szenvedni, de kevesebbet, mint az első purgatóriumban. Végül van egy harmadik hely, a vágyakozás purgatóriuma. Ott nincsen tűz. Azok a lelkek vannak ott, akik nem vágytak eléggé a mennyországra, akik nem szerették eléggé a Jóistent. Itt vagyok most; és e három purgatóriumon belül még sok fokozat létezik.

Lassacskán, ahogy tisztul a lélek, már nem ugyanazok a szenvedései. Minden azzal arányos, hogy milyen bűnökért kell engesztelnie. Felrázza-e most magát, és odaadja-e magát teljesen a Jóistennek? Milyen régóta gyötröm már ezzel! A lelkigyakorlat jó volt, és meg fogja hozni a gyümölcseit; a sátán nem örül.

A Jóisten nagyon szereti az atyát, aki a lelkigyakorlatot tartotta önöknek. Mondja meg a jó atyának, köszönöm, hogy meg fog emlékezni rólam a szentmisében, amint megígérte önnek. Én sem leszek hálátlan; kérni fogom a Jóistent, adja meg számára a kegyelmeket, amelyekre szüksége van. Jól tette, hogy ma este mindent elmondott neki, amiről beszéltem önnek. Szent Mihály küldte önhöz; a közösségnek javára vált, de az biztos, hogy leginkább ön miatt jött ide. Szent Mihály, aki régóta szereti és védelmezi önt, úgy akarta, hogy az ő egyik misszionáriusa tudjon mindarról, amit önnek elmondtam. A Jóistennek megvannak ezzel a maga tervei. Később majd megismeri azokat. Lehet, hogy a későbbiekben pontosabb információkat is adhat majd neki Szent Mihályról.

Kérdezte, P. atya kedves-e a Jóisten előtt. Ezt mondja meg neki: ha továbbra is úgy él, mint eddig, akkor kedves a Jóisten előtt. Nagyon tiszta szándékát, lelkiekre irányultságát és a lelkek iránti jóságát szereti benne legjobban a Jóisten. Mondja meg neki, hogy továbbra is egyre jobban egyesüljön Jézus Szívével. Minél bensőségesebbé válik egységük, annál érdemszerzőbbek lesznek cselekedetei és egész élete a mennyország számára, és annál nagyobb hasznára lesz a lelkeknek. Nem átlagos tökéletességet várnak tőle.

Lelkigyakorlatain és misszióin ajánlja, hogy [hallgatói] mindennap ajánlják fel tetteiket Istennek. Az emberek ugyanis nem mindig gondolnak erre eleget sem a világban, sem a szerzetesközösségekben; így aztán sok, önmagában véve jó cselekedet nem nyer majd jutalmat a végső napon, mivel végrehajtásuk előtt nem ajánlották fel azokat a Jóistennek.

Ne csüggedjen, ha úgy látja, erőfeszítései nem hoznak olyan eredményt, mint szeretné; gondoljon arra, hogy a Jóisten akkor is örül a fáradozásának és kedvét leli benne, ha csak egy negyedórára sikerül egy kis szeretetet ébresztenie hallgatói szívében! A Jóisten azért közölte velem mindazt, amit most elmondtam, mert az atya nem fogadta önt rosszul a minap, amikor beszélt vele. Tegye meg, amit mond. Írjon le neki mindent, amit tőlem megtudott. Semmit ne felejtsen ki, és hasznosítsa a tanácsait, amelyeket ezzel kapcsolatban adni fog. Már mondtam: a Jóisten küldte őt. Nagy tervei vannak, amikor így cselekszik önnel. Legyen nagyon hűséges minden kegyelemhez, amellyel a jó Jézus megajándékozza.

Ha később – amint remélem – a Jóisten bármi mást tudomásomra hoz még az atya számára, mondani fogom. Köszönje meg még egyszer az imáit, és mondja meg neki, hogy nem leszek hálátlan. Érte is annyit fogok imádkozni, mint most önért. Gondoljon arra: a Jóisten azt akarja, hogy szentté legyen. Mondhatná, hogy ez nem megy egy csapásra, hiszen oly régóta a nyomában van Jézus és én magam is! Most mégis itt az idő, ezúttal igazán neki kell fognia; különösen megértette ezt a lelkigyakorlat alatt.

Ne akadályozza a kegyelmet; engedje, hogy Isten úgy vezesse, ahogy akarja. Főként pedig egyetlen indításának se álljon ellen! Tegye félre a[z emberi] természetet és önmagát, s miután megszabadult ettől a tehertől, fáradhatatlanul menjen mindig tovább. Sokat imádkozzék értem, hogy mihamarabb elérjem oly régi, hatalmas vágyaim célját! A mennyben nagyobb hasznára leszek, mint itt. Jó gondolat volt a lelkigyakorlat utolsó napján, hogy meghívott, jöjjek én is imádni a szívében jelen lévő Jézust a szentáldozás utáni hálaadáskor. Nagy megkönnyebbülést jelentett volna számomra, ha már korábban is megtette volna. Tegyen így most is, és minden imádsága előtt; munkája egy részét is ajánlja fel értem. Oly nagyon vágyódom rá, hogy lássam a Jóistent. Igen, a kis füzetei nagyon kedvesek Isten előtt. Ez a legrövidebb út, amin nagy tökéletességre és Jézussal való bensőséges egységre jut. Régóta várom, hogy kicsit több szeretettel tegyen mindent.

Minél jobban szereti Jézust a lélek, annál érdemszerzőbbek előtte az imái és a tettei.

A mennyben egyedül a szeretet nyer jutalmat. Mindaz, amit más indítékból tesznek, mit sem fog számítani, tehát elvész.

Szeresse hát végre Jézust, ahogy kívánja. Számomra is nagy enyhülést hozna. Jobban kedvét leli bennem Isten az utóbbi napokban? Igen, mivel jobban igyekszik kedvében járni. Észrevette jóságát? Megfigyelte, mennyire figyel önre? Nemde ő is kedvében járt önnek ezekben a napokban? Nos, mindig így fog bánni önnel. Minél többet tesz érte, annál többet tesz ő is önért. Oly nagy örömmel látom, hogy igazán szeretni akarja a Jóistent és valóban küzdeni akar azért, hogy tökéletesebb legyen; ha valamivel tovább kellene maradnom a purgatóriumban, szívesen vállalnám, ha tudnám, hogy e szenvedéssel elérhetem, hogy eljusson arra a tökéletességre, amit Isten önnek szán, hogy tervei megvalósuljanak.

Soha ne tekintsen hátra, hogy múltbeli viselkedését vizsgálgassa. Tegye egészen a Jóisten kezébe, és haladjon mindig tovább. Életét két szó foglalja össze: szeretet és áldozat. Áldozathozatal reggeltől estig, de szeretettel! Ha tudná, milyen a Jóisten! Nincs áldozat, amit örömest meg ne hozna, nincs szenvedés, amit készséggel el ne viselne azért, hogy csak egy pillanatra lássa őt; ez tökéletesen boldoggá tenné akkor is, ha többé nem láthatná. Milyen lesz hát egy egész örökkévalóságon át!

Az ön számára nincs középút. Egyes lelkek így is üdvözülni fognak, ön azonban vagy nagy szent lesz, vagy nagy bűnös; válasszon!

Emlékszik, hogy egyszer, az első lelkigyakorlatai egyikén mennyire megragadta ez a gondolat: vannak lelkek, akik számára nincs középút? Vagy angyallá vagy ördöggé lesznek. Értse saját magára. Utána pontosan megértette, hogy ez önnek szólt!

Augusztus 13.
Sok mondanivalóm van, amit csak ön és az atya fog érteni. Eszébe jutott már, hogy köszönetet mondjon Istennek, amiért elküldte önhöz? Mindennap imádkozzék érte.

Hogyan tudjuk legjobban dicsőíteni Szent Mihályt? Azzal tudják őt leghatékonyabban dicsőíteni a mennyben és a földön, ha a lehető lebuzgóbban terjesztik a tisztítótűzben lévő lelkekért végzett áhítatot, és [sokakkal] megismertetik, milyen fontos küldetése van Szent Mihálynak a szenvedő lelkek felé.

Rá bízta Isten azt a feladatot, hogy a lelkeket az engesztelés helyére, megtisztulásuk után pedig örök otthonukba vigye. Valahányszor megérkezik egy lélek, hogy gyarapítsa a választottak számát, a Jóisten megdicsőül általa, s ez a dicsőség valamiképpen a dicső mennyei szolgára is rávetül. Számára megtiszteltetés, hogy az Úr elé vezeti a lelkeket, akik egy örökkévalóságon át fogják Isten irgalmát zengeni, hálaadásukat a többi választottéval egyesítve. Nem tudom érthetően kifejezni, mekkora szeretet van a mennyei arkangyalban isteni Ura iránt és mekkora az Isten szeretete Szent Mihály iránt, sem azt, hogy mekkora szeretettel és irgalommal fordul felénk Szent Mihály. Azzal szokott vigasztalni minket szenvedéseinkben, hogy a mennyországról beszél.

Mondja meg az atyának, hogy ha szeretne Szent Mihálynak kedvében járni, akkor erősen ajánlja a purgatóriumi lelkekért való áhítatot. A világban nem gondolnak erre. Ha valakinek meghalnak a szülei vagy a barátai, elmond néhány imát, néhány napig sírdogál, aztán kész. A lelkek pedig magukra maradnak; igaz, megérdemlik, hisz amíg a földön éltek, nem imádkoztak a megholtakért, s az isteni Bíró úgy bánik velünk a másvilágon, ahogy az előző világban éltünk.

Akik megfeledkeztek a szenvedő lelkekről, azokról – amikor ők kerülnek oda – szintén megfeledkeznek, így igazságos; ám ha biztatták volna őket, hogy imádkozzanak a megholtakért, s ha hallottak volna valamennyit arról, mi is a purgatórium, talán másként cselekedtek volna.

Amikor a Jóisten megengedi, közvetlenül is tudunk kommunikálni az arkangyallal úgy, ahogy a lelkek kommunikálnak egymással. Hogyan ünneplik Szent Mihály ünnepét a Purgatóriumban? Ünnepe napján Szent Mihály eljött a purgatóriumba, és sok lélekkel tért vissza a mennybe, főleg olyanokkal, akik életükben tisztelték. Milyen dicsőséget jelent Szent Mihálynak az, hogy a földön ünnepe van? Amikor a földön ünnepe van egy szentnek, a mennyben járulékos dicsőségben részesül. Még ha nem ünneplik is, különleges jutalmat kap annak emlékezetére, hogy életében valamilyen hősies cselekedetet vitt végbe, vagy egy adott helyzetben megdicsőítette a Jóistent. A jutalom a járulékos dicsőség növekedésében áll, amelyhez hozzájárul az a dicsőség, amit a róla történő földi megemlékezés jelent. A járulékos dicsőség, amelyben az arkangyal részesül, felülmúlja más szentekét, mivel ez a dicsőség, amelyről beszélek, a megdicsőülő érdemének nagyságával és a jutalmat érdemlő cselekedet értékével arányos.

Tudja, hogy mi történik a földön?
Annyit tudok, amennyit a Jóisten akar, és tudásom korlátozott. Valamennyit tudok a közösségről, de ez minden. Nem tudom, mi zajlik mások lelkében, önt kivéve; ezt a Jóisten engedi az ön tökéletesedése érdekében. Amit időnként bizonyos emberekről mondtam és mondani fogok, a Jóisten hozza tudomásomra abban a pillanatban; azon kívül azonban semmi mást nem tudok.

Egyes lelkek nagyobb tudással rendelkeznek, mint én. Mindez az érdemekkel arányos. Így e pillanatban nem tudom, mi Isten akarata az atya szüleire vonatkozóan. Talán később tudomásomra jut? Nem tudom. Imádkozni fogok értük Istenhez, és Szent Mihálynak ajánlom őket.

A purgatórium különböző fokozatairól azért tudok beszélni, mert átmentem rajtuk. A nagy purgatóriumon belül különböző fokozatok vannak.

A legalsó, leggyötrelmesebb szint ideiglenes pokol; itt vannak azok a bűnösök, akik életükben szörnyű bűnöket követtek el, és ebben az állapotban érte őket a halál, nem hagyva időt megtérésre. Szinte csoda, hogy megmenekültek, sokszor mélyen hívő szülők vagy mások imáinak köszönhetően. Többnyire nem tudtak meggyónni, és a világ azt hitte, elvesztek; a Jóisten azonban, mivel irgalma végtelen, a halál pillanatában megadta nekik az üdvözüléshez szükséges bűnbánatot egy vagy több jó cselekedetükért, amit életük során tettek. Az ilyen lelkek számára borzalmas a tisztítótűz. Valóságos pokol, azzal a különbséggel, hogy a pokolban káromolják Istent, a purgatóriumban viszont áldjuk és hálát adunk neki, hogy megmentett.

Utánuk következnek azok a lelkek, akik nem követtek el olyan súlyos bűnöket, mint az előbbiek, de közömbösek voltak Isten iránt. Életük során nem teljesítették húsvéti kötelezettségeiket, és szintén a halál pillanatában tértek meg, sokszor nem is áldozhattak; ők hosszas közömbösségükért vezekelnek a purgatóriumban. Hallatlan szenvedéseken mennek keresztül elhagyatottan, imák nélkül… igen, mert ha imádkoznak értük, nem részesülhetnek az imák hatásából. A purgatóriumnak ebben a részében vannak azok a férfi és női szerzetesek is, akik lanyhák voltak, elhanyagolták kötelességüket, közömbösek voltak Jézus iránt; és azok a papok, akik nem a királyi fenségnek kijáró tisztelettel gyakorolták szolgálatukat, és nem szerettették meg Istent eléggé a rájuk bízott lelkekkel. Én is a purgatóriumnak ebben a részében voltam.

A második purgatóriumban olyanok lelkei vannak, akik bocsánatos bűnökben haltak meg, amelyeket nem engeszteltek ki a halál előtt, vagy megbocsátott halálos bűnökben, amelyekért nem adtak teljes elégtételt az isteni igazságosságnak. A purgatóriumnak ebben a részében is különféle fokozatok vannak, a lelkek érdemei szerint. Így a felszentelt lelkek tisztulása, vagy azoké, akik több kegyelmet kaptak, hosszabb és fájdalmasabb, mint az átlag világiaké.

Végül a vágy purgatóriuma következik, melyet előtérnek neveznek. Nagyon kevesen kerülik el; ahhoz, hogy valaki elkerülje, izzón kell vágyakoznia a mennyországra és Isten látására; ez pedig ritka, ritkább, mint hinnénk, mert még a mélyen vallásos emberek közül is sokan félnek Istentől, s ezért nem elég erősen vágyakoznak a mennyországra. Ennek a purgatóriumnak is megvan a maga kínszenvedése, akár a többinek: az, hogy meg vagyunk fosztva Jézus látásától – micsoda gyötrelem!

Rózsafüzér a tisztítótűzben szenvedő lelkekért ígéretekkel

>>>Mi történik a haláltusa alatt és után?

http://metropolita.hu/2017/11/a-purgatoriumban-kulonbozo-szintek-vannak/

"Ferenc pápa a cölibátus eltörléséről beszél"

A müncheni modernista Marx bíboros azt mondta, hogy Ferenc pápa a bíborosok tanácsával beszél a papi cölibátus eltörléséről beszél. Max bíboros Ferenc pápa egyik legközelebbi tanácsadója.

Marx a bajorországi katolikus bizottságnak beszélt pénteken Münchenben.

Az osztrák teológust, Paul Zulehner, aki a katlikus hit nagy ellensége, II. János Pál és XVI. Benedek ellenzője, meghívták a találkozóra, hogy beszéljen, ahol kifejezte meggyőzédését, miszerint Ferenc pápa el fogja törölni a cölibátust, amennyiben senki nem "lövi le vagy mérgezi meg".

A német egyház minden spirituális és morális tekintélyét elvesztette. Most már nem több, mint egy üres szervezet, amit a pénz és a jól fizetett alkalmazottak vezetnek. Nem meglepő tehát, hogy ezek a szervezetek ellenzik az egyház igazi tanításait, ezzel együtt a cölibátust is.

Kép: Reinhard Marx, © Wolfgang Roucka, Erzdiözese München, Wikipedia CC BY-SA, #newsVdxyyxcpbh

Vigyázzatok! Az Új Világvallás látszatra jónak és szent szervezetnek fog tűnni, tele szeretettel és együttérzéssel.

2012. július 8., vasárnap, 5:17

Drága szeretett leányom, a nagy hitehagyás, amelyről beszéltem, most felgyorsul a világban.

Ezúttal elterjedése olyan, akár egy fátyol földi Szent Egyházam fölött, és mély ködhöz hasonlóan elsötétíti annak látását.

Ez Egyházam nagy szétválásának ideje, mely két táborra osztja azt.

Az egyik oldalon a szeretett, hűséges Felszentelt szolgáim lesznek, akik követik Tanításaimat, és akik soha nem térnek el azoktól.

A másik oldalon Keresztény Egyházam azon papjai és vezetői lesznek, akiket a modern élet befolyásolt, és akik megszentségtelenítették Törvényeimet.

Ők meghajolnak az emberek nyomására, akik azt követelik, hogy Isten nevében toleranciát mutassanak, Isten Törvényeinek megváltoztatásával, hogy ezek megfeleljenek igényeiknek.

Tele vannak büszkeséggel, gőggel és világi becsvágyakkal. Nekik semmit sem fog számítani, hogy megváltoztatják Szentségeimet, csak azért, hogy megfeleljen bűnös napirendjüknek.

Nem, ők még azt is elő fogják segíteni, hogy Atyám Egyházában az utálat tetteit kövessék el, és mindezt a polgári jogok és a tolerancia nevében.

Elnézőek lesznek a bűnnel szemben, és az ilyen bűnök fitogtatásával meg fognak Engem bántani Szent Tabernákulumom előtt, elvárván Tőlem, hogy lenyeljem az ilyen undorító tetteket.

Hamarosan el fogják törölni a Szentségeket, hogy az mindenkinek megfeleljen.

Ezek helyett ott ünnepi összejöveteleket (partikat) fognak tartani, és másfajta szórakozásokat.

Ez az Új Világegyház lesz, amely egy lenyűgöző épülettel fog Rómában büszkélkedni, de amely nem fogja Istent tisztelni.

Ez az épület mindenki szeme láttára, titkos sátáni szimbólumokkal lesz felépítve, és a fenevadat fogja bálványozni.

Minden bűnt, mely undorító szeretett Atyám számára, nyilvánosan tisztelni fognak, és emberek milliói fogják elfogadni ezek romlott törvényeit, mintha azok Isten Szemében méltók lennének.

Felszentelt szolgáimnak, akik továbbra is hűségesek maradnak Hozzám, titokban kell majd Szentmisét tartaniuk, vagy szabadságvesztéssel szembesülnek.

Ők erejük teljességében és a Szentlélekkel eltelve össze fognak gyűlni, és továbbra is táplálni fogják Isten gyermekeit az Élet Táplálékával.

Nekik biztosítaniuk kell, hogy az Élő Isten Pecsétje fel legyen ajánlva mindazok számára, akiket vezetnek.

Az idő most már nagyon közel van ahhoz, hogy felépítsék az Új Templomot a fenevad tiszteletére.

Ez az Antikrisztus diktatúrája alatt fog felépülni, aki hamarosan a béke embereként fog a világ színpadára lépni.

Gyűjtsétek össze minden követőmet, olyan gyorsan, ahogyan csak tudjátok. Papjaim, ti, akik felismeritek a Hangomat, el kell kezdenetek felkészüléseteket, annak biztosítására, hogy földi Egyházamnak legyen ereje a közelgő üldöztetés kiállására.

Idővel elkészülnek számotokra a menhelyek is, hogy használjátok azokat, mivel Én már egy ideje kioktattam Követőimet, hogy majd céljaitokat szolgálják.

Ez az üldöztetés rövid lesz és ti átvészelitek azt, bár fájdalmas lesz számotokra.

Vigyázzatok! Az Új Világvallás látszatra jónak és szent szervezetnek fog tűnni, tele szeretettel és együttérzéssel.

Ez egy csodálatos képet fog a toleranciáról sugározni, és minden bűnt fel fog magasztalni, amely Isten előtt valóban bűn. Ők minden bűnt úgy ki fognak forgatni, hogy azok úgy tűnnek, mintha Isten Szemében elfogadhatóak lennének.

De nektek tudnotok kell, hogy az ilyen utálat undort kelt Bennem, és jaj azoknak, akik ezt az örök kárhozatra vezető veszélyes ösvényt fogják követni.

A bűn mindig bűn lesz Szememben.

Az idő ezen nem változtat. Az új szabályok – csakhogy megfeleljen az ember bűnös célokra törő vágyainak -, Általam sohasem lesznek elfogadva.

Készüljetek fel erre a nagy megtévesztésre, mert ez hamarosan bekövetkezik.

Jézusotok

 

Keresztes Imahadjárat 22. imája : Ima a Katolikus Klérus számára.

A szabadkőművesek beszivárogtak földi Egyházamba, és hamarosan – ahogyan az előre meg lett jövendölve – az egyházszakadás megosztottságot és nyugtalanságot fog előidézni hűséges szolgáim között.

2013.február 13.

Drága szeretett leányom, jelenleg düh van a Mennyországban, mivel a Töviskorona leereszkedik, hogy összezúzza Testemet, a Katolikus Egyházat a Földön.

Ez a prófécia, amely az elmúlt két év során sok részletben adatott neked, bekövetkezett. Most, amikor a többi Kinyilatkoztatásaim is hamarosan be fognak teljesülni, szent szolgáim közül csak nagyon kevesen lesznek képesek arra, hogy – időtök ezen istentelen órájában – figyelmen kívül hagyják az emberi nemhez intézett Kérésemet.

Ők, a gonosz csoport, már elkezdték azon hadjáratukat, hogy hogy kiirtsák Tanításaim Igazságait a Földről. Szent Helytartómra rákényszerítették ezeket az intézkedéseket, és emiatt nagymértékben szenvedni fog.

A szabadkőművesek beszivárogtak földi Egyházamba, és hamarosan – ahogyan az előre meg lett jövendölve – az egyházszakadás megosztottságot és nyugtalanságot fog előidézni hűséges szolgáim között.

Sokuknak nincs fogalmuk arról a megtévesztésről, amelyet bemutatnak nekik. Ők azt sem tudják, hogy Katolikus Egyházam alapját már porrá zúzták. Annak helyén a förtelem fog kiemelkedni; Én azonban közbe fogok lépni, és jeleket fogok küldeni annak érdekében, hogy figyelmeztessek minden lelket az imádkozás fontosságára, hogy meg tudják különböztetni az igazságot a hamisságtól.

Nem a Katolikus Egyház összeomlása lesz az, ami hamarosan nyilvánvalóvá válik, és ami megosztja majd a világot, hanem az Új Világegyház, az egy világ – vallás létrehozásába való belekeveredésük lesz az, amely a pogányságot és a bálványimádást fogja bevezetni.

A hamis próféta jól fel van készülve, és az ő ideje most már elérkezett. Együttműködve az Antikrisztussal, ők térdre kényszerítik a világot. Nem Isten lesz az, akinek kifejezik majd a hódolatukat, hanem a fenevadnak fognak hódolni.

Buzdítom Tanítványaimat és Keresztény követőimet mindenhol a világon, hogy maradjanak nyugodtak. Imádkozzatok a békéért és engedjétek meg Nekem, Jézusotoknak, hogy vezesselek benneteket ebben az időben.

Felszólítom bíborosaimat, püspökeimet és felszentelt szolgáimat, hogy egyesítsék nyájaikat, és maradjanak hűségesek Tanításaimhoz. Fokozottan figyeljetek arra, amit majd kérni fognak tőletek, hogy mit prédikáljatok, mert az változni fog. Szentbeszédeiteket egy szekuláris világ számára fogják majd kidolgozni, és nektek azt előírni; és azoknak nem lesz semmi lényegi mondanivalójuk.

Azzal a plusz ígérettel – melyet úgy fognak bemutatni nektek, mint az összes gyülekezetek támogatását -, hogy az a Katolikus Egyház modernizálásának tűnjön, minden vallást eggyé göngyölítenek egy úgynevezett Keresztény Egyesített Egyházba. Kezdetben minden külső jel olyannak fog látszani, mintha minden ugyanaz lenne, de ez az, amit ők akarnak, hogy ti lássatok. Lassanként többé már nem fogjátok tudni felismerni a Szentírást, amint új szavakat, kifejezéseket, és új formátumokat helyeznek elétek a Szentségek bemutatására.

Pánik fog kitörni az igaz, hű és hagyománytisztelő papok között, akik megrémülnek majd attól az új modern formától, amelyet az Egyház magára ölt, amikor egy új típusú, modern, alternatív Egyházat fognak beindítani.

A szabadkőművesek hálózatán keresztül lesz az – mely beszivárgott a Katolikus Egyház minden sarkába, a kormányokba és a médiába -, hogy ezt az utálatot nagy újításként fogják bemutatni.

Ez a vég kezdete. Jelenlétemet tapintatoson majd száműzik a Szentmisék új ceremóniájából.

Minden pompa és ceremónia egy üres tabernákulumot fog álcázni, mert Isteni Jelenlétemet Atyám nem fogja többé megengedni.

Nektek egyesülve kell maradnotok, és ha katolikusok vagytok, továbbra is részt kell vennetek a napi Szentmiséken, és Szentáldozáshoz kell járulnotok. Minden Kereszténynek, nektek tudnotok kell, hogy benneteket szintén becsalogatnak az Új Világ Egyházba, amelyet azok a nemzetek szőnek, akik szövetségben vannak Katolikus Egyházam árulóival. Ők egy szekuláris humanista látszatot szeretnének kelteni, egy látszatot, amely álcázza majd a gonoszságot, melyet finoman előmozdítanak.

A csata elkezdődött, de ti, szeretett Követőim erősebbek vagytok, mint gondolnátok. Én mindig itt vagyok. Én jól felkészítettelek benneteket. Ahhoz, hogy túléljétek, ezt az imát kell mondanotok:

A Keresztes Imahadjárat 100. imája: „A Kereszténység túléléséért”

Ó, drága Jézus, azon képességért könyörgünk Hozzád, hogy túléljük a megpróbáltatásokat, amelyekkel most szembesülünk, mivel az utolsó Igaz Pápa befejezte az Irántad való Küldetését.

Segíts nekünk, hogy ellenálljunk a szörnyű visszaéléseknek, amelyekkel most szembe kell néznünk azon Egyház összeomlása miatt, amelyet mi valamikor megismertük.

Ne engedd soha, hogy eltérjünk Isteni Szavad Igazságától.

Segíts nekünk, hogy csendben maradjunk, amikor a támadások a vállunkra nehezednek arra csábítva minket, hogy hátat fordítsunk neked és a Szentségeknek, melyeket Te adtál a világnak.

Borítsd be Hadseregedet egy pajzshoz hasonlóan azzal az erőteljes Szeretettel, amelyre szükségünk van, hogy megvédjen minket a hamis prófétával és az Antikrisztussal szemben.

Segítsd Egyházadat a Földön, hogy elterjedjen és gyarapodjon; hogy ragaszkodjon az Igazság betartásához, és hogy segítsen testvéreinket az Igazság Ösvényén vezetni, hogy megfelelően felkészítsen minket Második Eljöveteledre. Ámen.

Ne nyugtalankodjatok, Követőim. Minden az Én Szent Kezeimben van. Legyetek türelmesek. Ne igazoljátok egyetlen cselekedeteket sem, mert ha ezt teszitek, akkor Szavamat véditek, holott minden, amit tennetek kell, hogy hirdessétek azt.

Jézusotok.

http://masodikeljovetel.hu/kereso?keys_1=vil%C3%A1gvall%C3%A1s

A politikai korrektség magvait csupa jó szándékból vetették el.. Sajnos a pokolba vezető út is azzal van kikövezve. Tanulságos történet Németországból, avagy nem véletlen a szélsőjobb előretörése.____

Nemrég még arról írtam, mennyire bejön nekem a német Willkommenskultur, mostanra viszont kezdek egy kicsit megcsömörleni tőle. Konkrétan az a bajom, hogy egyes német döntéshozók (lokális szintről beszélek) olyan igényeket próbálnak kielégíteni, amelyek igazából nem is léteznek.____

*Szent Márton helyett fényünnep*____

Itt van például novemberben Szent Márton ünnepe. Ezen a napon arra a csodálatosan jólelkű római katonára emlékezünk, aki volt olyan rendes és az úti köpenye felét lehasította a kardjával, majd ráterítette egy szerencsétlen koldusra. A németek igazán csodálatos látványvilágot kanyarítottak e szentéletű férfiú ünnepnapja köré: van lampionkészítés, fáklyás felvonulás, óriási tűz, római katonáknak beöltözött lovasok, kormozott arcú szegény ember, forralt bor, kelt tésztából süti, meg minden, ami kell. Csupán egyetlen számmal szeretném érzékeltetni, mekkora hepaj ez például az Alsó-Rajna vidékén. Csak Krefeldben, ami lakosainak száma alapján frankón lehetne Magyarország második legnagyobb városa,  82 különálló felvonulást tartanak Szent Márton tiszteletére. Tőlünk északra még van a honpolgárban szemernyi tökösség, ott még simán kiírják, hogy Sankt-Martins-Umzug.____

No, de mit írnak ki a mi ovinkban, a Rajna-Neckar vidékén? Lichterfest, kérem szépen. Ünnepeljük a fényt! Ugyanazokat a dalokat énekeljük, ugyanazt a szentet ünnepeljük, ugyanolyan sütit eszünk, csak máshogy hívjuk! De miért is? Én, mint egyszeri betelepedett magyar, meg mertem kérdezni az óvó nénit. Hát ment is a mismásolás rendesen. Izé, mert az egyháznak is van ilyen felvonulása, és mi nem hívhatjuk ugyanúgy. Ez elég sovány vígasz. Aztán egy renitensebb apuka megsúgta, hogy gondolni kell ám a másvallásúakra is, nehogy megsértsük őket! Értem? Nem. Amúgy mondjak valamit? Szombathelyet (Szent Márton születési helyét!) egész este meg sem említették! Megsértődjek!?____

*Karácsony helyett hangulatos összejövetel*____

Decemberre is jut keresztény ünnep, a mi csoportunkban egy barkácsolós-sütögetős szombat délutánon hozzuk magunkat hangulatba. Ez az az embert próbáló alkalom, amikor az óvónők kiraknak az asztalra egy halom Raffaello-t (kókuszgolyót, nem festményt), gumicukrot, kekszet és zacskóba töltött cukros tojáshabot. Tessék mondani, ezt meg szabad most enni minekünk? Hogy jutott ez eszedbe? Barkácsolni fogunk belőle természetesen! Hóembert, bosziházikót, miegymást! Nem, megkóstolni majd csak otthon szabad. Pompás móka ez nem egészen négyéves gyerekekkel egy asztalnál, én mondom nektek! Közben az egyik agilis apuka gitárt ragad és karácsonyi dalokat kántál, válaszul szuperanyu könnyed lépésekkel hópehely-táncot lejt…ja, és az SZMK-s néni átadja a karácsonyi ajándékokat az óvó néniknek a csoport nevében.____

Ki nem találnátok ugyan, ezt a szeánszot hogy hívják! Gemütliches Beisammensein, vagyis hangulatos összejövetel. Itt már nem is kellett megkérdeznem, tudtam magamtól is. Úgy jó, úgy szépen kellemesen együtt vagyunk, senkit nem sértünk meg, pláne a törököket nem. A törököket, akiket a csoportból kizárólag mi ismerünk tisztességesen. Csak nektek elárulom, hogy az egyikük igazából félig-meddig görög, a másik családot meg olyannyira nem sérti a karácsonyi ünnepkör, hogy már novemberben fát állítottak a nappalijukban, a saját szememmel láttam! Ezt a nagy kellemetességet meg oly kevéssé hiányolták az életükből, hogy el se jött egyikük sem! Szóval akár ki is írhattuk volna: karácsonyi ünnepség!____

*Nem vallás, hagyomány*____

Ezek mind tavaly történtek. Idén szeptemberben már jó előre felpaprikáztam magam a szülői értekezletre, úgy döntöttem, nem hagyom szó nélkül a dolgot. Nálunk este nyolckor indul a buli, hogy tényleg minden szülő odaérjen a munkából. Ennek megfelelően este fél tízkor jelezte az óvó néni, hogy most értünk a napirendi pontok végére, lehet kérdezni. Teljesen nyilvánvalóan ez az a pillanat, amikor a társaság nagy része kabátban, slusszkulcsot pörgetve, ugrásra készen tekintget az ajtó felé, gondolatban pedig jólesőn nyugtázza, hogy apa már biztosan elaltatta a gyerekeket, végre lesz idő a habos fürdőre.____

Na, ebbe a szép álmodozásba rondítottam bele én a kérdésemmel: miért is nem nevezhetjük nevén a karácsonyi ünnepséget? Szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik. Mint felbolydult méhkas ugrott rá az anyasereg a témára. Kiderült, csak egy pionírra vártak, aki végre megkapirgálja a felszínt. Bár a jelen lévő két óvónő egymás szavába vágva magyarázta az anomáliát, és kissé belebonyolódtak a témába, végül sikerült kihámoznom a lényeget. Felsőbb utasításra nem használhatják a karácsony szót. Ez itt állami óvoda, nem pedig egyházi, hát értsem már meg végre. És különben is, járnak ide másvallásúak is.____

Nem tudom. Nekem olyan rossz érzésem van. Én még éltem egy olyan korban, amikor karácsony helyett fenyőünnepet, keresztelő helyett pedig névadót mondtunk. Amúgy meg értem én, hogy a karácsony eredetileg vallásos ünnep, ráadásul valaki csak megszokásból elmegy ilyenkor az éjféli misére…de ember, nézzünk már körül! Ízek, színek, illatok, dalok (Last Christmas!), ajándékhegyek és -völgyek, szeretet, világbéke! Ez mind smafu? Az egyik végtelenségig elgyötört anyuka mondja ki a végszót (nagyon menne már haza, ezért gyorsan fején találja a szöget): a karácsony már rég nem csak a vallásról szól, hanem a hagyományról. Ezzel mindenki egyet is ért…de a karácsony szót csak azért sem használják az óvodában idén sem!____

*Kinek akarunk megfelelni?*____

Amikor az iszlám előretöréséről és térnyeréséről olvasok, csak a fejemet csóválom. Ha mi magunk nem tiszteljük a saját hagyományainkat, sőt továbbmegyek, kultúránkat, miért várjuk el, hogy más tisztelje azt? És miért csodálkozunk, ha ez az übertoleráns hozzáállás egyre több ember gyomrát fekszi meg? És miért lepődünk meg, hogy az erre a világfájdalomra rátapintó szélsőjobboldali párt idén szeptembertől a német parlament harmadik legerősebb tényezője lett?____

Aki a kölcsönös kulturális megértés híve: H. T.


-Szent Márton, könyörögj érettünk !!!
-Uram, irgalmazz!!!

/Nagy Károly/
/plébános/
/Rózsafüzér Királynéja Plébánia/

Ézsaiás 40, 6-8.

Avarban

Felhők árnyéka száll a hegy felett,
fésülik már az erdőt a szelek,
maholnap minden fája lombtalan.
Zörgő avarban ballagok magam,
a vállamon egy kis levélke ül,
nagy, tisztuló csend lelkemen belül.
Lebben a lomb, mint tarka pille, le,
könnyű mosollyal mintha intene.
Az ágnak-e? Az égnek-e? Nekem?
Fogd fel, szívem, és mondd el, énekem:
Az őszi árny csak elfogyó derű,
és a halál is olyan egyszerű,
oly egyszerű és oly természetes!
Minden fa tudja, hogy nem végleges.

Amikor egyik gyermekünk bejelentette, hogy nagybőgőn szeretne tanulni, örömmel támogattuk. Lelkesedésünk azonban alábbhagyott, amint hazaszállítottuk a hangszert. A termetes zeneszerszámot napokig csak kerülgettük, s törtük a fejünket, a lakás mely pontján tudnánk elhelyezni - de sehol sem kínálkozott alkalmas hely.

Végül jött egy ötlet, hogy miként is lehetne átrendezni a nappalit úgy, hogy a kölcsön hangszernek elegendő és védett helyet biztosíthassunk. Az eredmény mindnyájunkat meglepett: a szoba nem, hogy zsúfoltabb, de még barátságosabb is lett! Ráadásul az átrendezés során néhány fontos könyv is előkerült.

Mindnyájunknak vannak tapasztalatai arról, hogy első pillanatra kellemetlennek tűnő dolgok, feladatok vagy nehézségek miként váltak később mégis áldásul. Biztosan tartogat az előttünk álló hét is sokunk számára olyan helyzeteket, amiket először tehernek érzünk, amit legszívesebben leráznánk, ami – vérmérsékletünk szerint – megrettenést vagy morgást vált ki belőlünk. Isten gyermekeinek azonban nem szabad itt megrekedni. Egyrészt tudhatják, hogy semmi nincs Isten uralmának színterén kívül, másrészt mindig számolhatnak életük legapróbb részleteire kiterjedő szeretetével. Ezzel a bizalommal fogadjuk a nem-szeretem dolgokat is!

Mikoliczné Virág / Pécel


Apostoli áldás: „Maga a békesség Ura adjon nektek mindenkor mindenben békességet! (2Thess 3,16)

Írta: Bálintné Gyöngyi


Az idős férfi nehéz körülmények szorításában élt, de a legnyomorítóbb terhet fia viselkedése, életmódja jelentette számára. Már a fiú is nyugdíjas korú volt, amikor édesapját testileg bántalmazta.
A bácsi, mivel gyülekezetünk tagja volt, megosztotta velünk problémáját, szomorúságát, fájdalmát. Emlékszem: megilletődötten ült a nappalinkban, bánatos szemmel fogadta segítő igyekezetünket. Nem volt bőbeszédű, de beszélgetésünk végén, amikor férjem javasolta, hogy imádkozzunk, vigyük Isten elé ezt a terhet, igencsak felcsattant: „De hát ma szerda van!"
Szerdán imádkozni? Azt vasárnap szoktunk. Lakásban imádkozni? Azt a templomban kell. Szabadon, hétköznapi szavakkal beszélni Istenhez? Hiszen annyi szép, kötött szövegű imánk van, minden helyzetre kínálkozik legalább egy. – Efféle döbbenet kavarta fel a szelíd, vallását kínos precízséggel tartó Feri bácsi amúgy is háborgó lelkét. Akkor, ott tudtunk beszélni arról, hogy az Úr minden helyzetben, gyermeki őszinteséggel megszólítható, és várhatjuk a segítségét. Nem tudjuk, mi történt benne ezután. Ő már nincs köztünk, de sokan vannak még vasárnapi keresztyének, akiknek nem jut eszükbe szerdán beszélni Istennel, ráadásul egyszerűen, cirkalmatlanul.
Bárcsak több lenne a szerdai hívő, aki őrködik az Atyával történő kommunikáció fenntartása, folyamatossága, elevensége felett!

„Miért alusztok? Keljetek fel, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!" (Lk 22,46)

Meghatottan lépkedtem a 25-30 cm széles, járdával, úttesttel, füvesített parkkal azonos szintben lerakott bazaltköveken. A Berlint – világrendszereket, nemzetet, családokat – közel harminc évig szétválasztó fal nyomvonalát sok-sok kilométeren át követheti az érdeklődő turista a keskeny sáv mentén. Útitársaim kedélyesen somolyogtak meghatottságomon, de ők nem tudhatták azt, hogy itt, a Brandenburgi kapu előtti kopár terület korlátjánál (1975 nyarán) először kerülhettem legalább 100 méteres közelségbe az akkori szabad világgal. És arról sem tudtak, hogy – a hosszan kanyargó emlékköveken sétálva – gondolataim már évezredes távolságot jártak be.

Az Éden kerti bűneset következménye az, hogy az embert átjárhatatlan fal választja el teremtő Istenétől és embertársaitól. Minden történelmi és személyes tragédia csak ebből az emberi állapotból érthető és magyarázható. A berlini fal léte is.

Kétezer évvel ezelőtt ezt a hatalmas válaszfalat Jézus Krisztus áldozati halála lerombolta, azóta szabad az átjárás Isten és ember, ember és ember között. Minden személyes, családi és nemzeti megújulás a nagypénteki tragédia és a húsvéti feltámadás ismeretében érthető és magyarázható. A berlini fal leomlása is.

Akkor, azon a tavaszi napsütéses vasárnap délutánon, ott, a Spree folyó partjáig futó kövek mentén az isteni áldozat iránti hála töltötte be szívemet.

Dr. Mikolicz Gyula / Pécel



Jézus „ a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, lerontva a közbevetett válaszfalat; azzal, hogy testében megbékéltette az ellenségeskedést...” (Ef 2,11-22)

Írta: BSZ


A BSZ szombati, budapesti konferenciájának egyik szolgálatából:
A keresztyén iskola tanárát zavarta, hogy diákjának figyelmét csábítóan köti le az utca nyüzsgése, forgalma. Számonkérésére a diák így védekezett: Tanár Úr, csak a felhőket néztem. Azt lehet – válaszolta a tanár –, mert minden felhő gyanús!

János apostol Jézus Krisztus visszajöveteléről:

„Íme, eljön a felhőkkel, és minden szem meglátja őt, még azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen" (Jel 1,7)

Zizegett és sercegett a cukros papír. A hangversenyteremben a hallgatóság mozdulatából, fejfordulatából következtetni lehetett, hogy melyik részen készítik éppen akkor felhasználásra a szopogatnivalót. Két sorral előttünk is ült egy ilyen szorgos fogyasztó, akinek mindig a halkabban hangzó részek idején támadt kedve a csemegére.

Az édességet egyébként a rendezők ajándéknak szánták, s ki-ki kedve és kapzsisága szerint zsebelhette azt be a folyosókon elhelyezett tartókból. Kedves ajándék volt ez, s talán az a cél is vezette a vendéglátókat, hogy a szünetben elfogyasztva, kevesebb köhécselés, krákogás zavarja majd a mű élvezetét. Csak a társaikra ügyet sem vető, önző emberekkel nem számoltak, akik visszaéltek a lehetőséggel, az ajándékkal, sőt, ezzel bosszantották a zene szépségére vágyókat.

Éppen úgy, mint azok, akik Isten ajándékaival élnek vissza önző módon: adottságaikkal, az áldásokkal, pénzükkel, kiváltságos helyzetükkel… Még a legjelentéktelenebbekkel is. Kik ők? Például: mi, Isten megkegyelmezett gyermekei. Kérdezzétek csak meg a körülöttetek élőket!

Dr. Mikolicz Gyula / Pécel

„(Jézus Krisztus) amikor Isten formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Istennel egyenlő, hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel, és hasonló lett az emberekhez… és megalázta magát, engedelmes volt haláláig, mégpedig a keresztfa haláláig.” (Fil 2,6-8)

Legkevesebb 26 ember veszítette életét és huszan megsérültek a hétvége folyamán egy texasi templomban, miután egy zavart elméjű személy tüzet nyitott az istentiszteleten résztvevőkre. Ötéves kisgyermek, 72 éves idős asszony is volt az áldozatok közt. A tömeggyilkosról kiderült, hogy meggyőződéses ateista; az interneten rendszeresen hangoztatta, hogy a vallásos személyeket kevésbé értelmesnek tartja.

Greg Abbott texasi kormányzó sajtótájékoztatója szerint a merénylet során huszonhat ember veszítette életét. A CNN beszámolójából továbbá kiderül, hogy huszan megsérültek, és a merénylő többek közt gyermekeket, idős asszonyokat is meggyilkolt. A legfiatalabb áldozat 5 éves volt, de életét veszítette a helyi lelkész 14 éves lánya is.

A beszámoló szerint az elkövető egy 26 éves férfi, Devin Patrick Kelley, aki korábban a légierőnél szolgált, majd egy évet töltött börtönben családon belüli erőszak miatt.
A Daily Mailnek több, az elkövetőt korábban ismerő személy is nyilatkozott; ennek során kiderült, hogy

a gyilkos meggyőződéses ateista volt, aki istentagadó nézeteit rendszeresen hangoztatta az interneten.

A beszámoló szerint az elkövető “különc” volt, aki ateista nézeteit az interneten próbálta propagálni. Az egyik, őt személyesen ismerő személy Kelleyt a következőképp jellemezte; “Mindig arról beszélt, hogy akik hisznek Istenben, mindannyian ostobák.” Emellett hozzátette, hogy a későbbi elkövető rendszerint megpróbálta meggyőzni a hívőket saját ateista nézeteiről.

Mint kiderült, a gyilkos

gyorsan radikalizálódott, hiszen hozzá hasonló gondolkodású személyek közt szocializálódott az interneten.

Kelley több ateista csoportot is követett a Facebookon, mígnem egy templomba berontva 26 emberrel végzett.

Ezeket a Facebook-csoportokat követte az ateista gyilkos.

A Daily Mailnek nyilatkozó egyik forrás emellett elmondta, hogy az elkövető korábban is hajlamos volt erőszakos cselekmények elkövetésére – egyszer egy nézeteltérésük miatt megpróbálta megütni -, és rendszeresen szólalkozott össze hívő személyekkel.

Ez a térítő jellegű ateizmus, a hívő személyek lekicsinylése egyébként nem egyedi jelenség: a 444.hu kommentelői közt rengeteg ilyen meggyőződésű személyt találni bármilyen tetszőleges, a KDNP-t vagy a kereszténységet akár csak érintőlegesen megemlítő cikk alatt.

http://www.hidfo.ru/2017/11/meggyozodeses-ateista-volt-a-texasi-gyilkos/

Bocsa József atya homiliája az évközi 31. vasárnap olvasmányaihoz (A/ sorozat)

Furcsa érzései és gondolatai támadhatnak az embernek ezeket a mai olvasmányokat hallgatva. Az egyház ezeknek a szentírási részeknek az egymás mellé vágásával maga ellen prédikáltat? A papokat arra kényszeríti, hogy maguk ellen prédikáljanak? Mert igaz ugyan, hogy itt az ószövetségi papságról van szó, de az ó és az újszövetségi papság egymással - logikailag legalábbis - könnyen helyettesíthető. Nagyon kemény szavak hangzanak el mind Malakiás próféta, mind Jézus szájából. Még olyan érzései is támadhatnak az embernek, hogy Jézus, aki a szeretetet hirdeti és az ítélkezéstől óv, maga is szeretetlen, és ítélkezik.

De nézzük csak közelebbről, miről is van szó valójában! Isten az Ószövetségben - erre utal maga az elnevezés is - szövetséget kötött a néppel, és ennek a szövetségnek fő adminisztrátoraivá az ószövetségi papokat, az ároni papságot tette. Mi volt ennek a szövetségnek a lényege? Isten pártfogást, oltalmat, üdvösséget, bizonyos földi jólétet is ígért a maga részéről a választott népnek. Ennek feltétele a nép részéről - a szövetség másik oldala - az Isten törvényeihez való hűség. A népet választás elé állította. Áldást, vagy átkot vonnak magukra hűségükkel vagy hűtlenségükkel. De a választott nép egész történetén végig vonul az Istenhez való hűtlenség, a törvényszegés, így az átok is. Ezért a hűtlenségért, törvényszegésért az egész nép felelős, de különösen a papok, akikre rá volt bízva ez a szövetség. Így őket is fenyegeti Malakiás próféta szövegében az átok. Malakiás intelme ezért elsősorban a papokhoz szól. Figyelmezteti őket a próféta keményen személyes bűneikre. A nép maga is bűnös, és vezetői is bűnösek. A kettő egymástól elválaszthatatlan. De akire többet bíztak, attól többet kérnek számon. A nép akkori vezetőinek az ostorozását Jézus is folytatja. Nagyon kemény kirohanásokat hallunk a szájából az írástudók és a farizeusok ellen.

Jézus egy új papságot alapít, egy új vezető réteget. A szövegkörnyezetből egyértelműen látszik, hogy Jézus leendő papjait készíti fel hivatásukra. Rámutat azokra a csapdákra, amikbe elődeik, a nép akkori vezetői beleestek. Hirdették ugyan a törvényt, de maguk nem tartották meg. A maguk számára kiskapukat kerestek. Így hazuggá, képmutatókká váltak, elveszítették hitelüket az emberek előtt. Nem megbízójuk, vagyis Isten tetszését keresték, hanem az emberekét. Ugyanakkor uralkodnak a rájuk bízottakon.

Jézus megmutatja, hogy milyeneknek kell lenniük az ő papjainak. Majdnem elég beszorozni minusz eggyel az előzőket. A törvényt nemcsak hirdetni kell, hanem meg is kell valósítani. Sőt először be kell tartani, élni kell, ez a leghitelesebb prédikáció.  Nem az emberek tetszését kell keresni, hanem Istenét. Nem kell feleslegesen botránkoztatni az embereket, de nem is kell a kényüket-kedvüket keresni. Elsősorban a megbízó, a gazda érdekeit kell képviselniük. De azt nem szabad elfelejteni, hogy nem egy önkényúr gazdáról van szó, hanem olyanról, aki a foglakoztatottjainak, a béreseinek, a bárányainak is a javát akarja. Nem szabad kiskapukat keresni! Nincsenek kiskapuk, csak szűk kapu és keskeny járható út. Emberi törvényeken lehet keresni kiskapukat, és azokon közlekedni, de Istennél nincsenek ilyenek. Mindenkinek át kell mennie a szűk kapun, mindenkinek a sokszor kanyargós és meredek ösvényen kell végigmennie. Mindenkinek cipelnie kell a keresztet. Nem uralkodniuk kell a papoknak a híveken, hanem szolgálniuk kell őket, ahogyan Jézus is tette.

Ha ezeket a szabályokat megtartják, elkerülik ezeket a csapdákat, akkor utat mutatnak a rájuk bízottaknak, a híveknek is. Nem azt fogják mondani, hogy arra menjetek, hanem, hogy gyertek utánam, vagy pedig, hogy csináljátok így vagy hasonlóan, ahogy én csinálom. Ezáltal hiteles emberré válnak. Nem biztos, hogy mindenki kedvelni fogja őket. Sőt biztos, hogy üldözni, és bántalmazni is fogják őket. De a megbízójuknak kedve fog telni bennük. És a tükörbe is bele tudnak  nézni, nem fognak meghasonlani önmagukkal.

Isten megtehetné azt, hogy maga kommunikál mindenkivel, személyesen minden emberrel, de neki, úgy látszik fontos, hogy közbeiktassa az ugyancsak ember papokat. Isten megtehette volna azt is, hogy eleve szentekből csinált volna egyházat. De ő gyarló embereket választ ki gyengeségeikkel, gyarlóságaikkal együtt. Az ő apostolai is esendőek és gyengék, teli vannak mindenféle hibákkal. Ilyen gyarló emberek voltak már az első apostolok is. Gondoljunk csak Péter árulására! De még egy János is milyen volt, aki a legszentebb volt már kezdettől közöttük, ő is versengett testvérével együtt az első helyekért. De Mesterük a végén mégis szenteket formált mindegyikből, aki még az életüket is hajlandók voltak odaadni érte.

Hogyan váltak szentté az apostolok? Követték mesterüket, aki nemcsak prédikált nekik - olyanokat is, amiket a mai evangéliumban hallottunk - hanem eléjük is élte azt, amit mondott. Végig vezette őket az alázat és a bűnbánat útján, megtisztította őket mindenek előtt gőgjüktől, elbizakodottságukból. Felöltöztette őket a saját erényeibe, az alázatába, tisztaságba, engedelmességébe. Beléjük ültette, csöpögtette saját szeretetét.  Saját testével és vérével táplálta őket. Saját Lelkét adta nekik. Beemelte őket az Atyával és a Szentlélekkel való szeretetkapcsolatba. Saját édesanyját adta nekik is édesanyául.

Mi a mi feladatunk, nekünk hívőknek? Ebből a szempontból mi papok is hívők vagyunk.

·       hogy segítsük imáinkkal, és minden lehetséges módon a mai apostolokat, körülöttünk élő papokat, hogy végig járják ők is az életszentség útját.

·       hogy levetkőzzék gyengeségeiket, gyarlóságaikat,

·       hogy növekedjenek a papságukhoz szükséges erényekben,

·       hogy hiteles emberekké váljanak,

·       hogy elsősorban Istenhez hűséges papokká váljanak, akik egyértelműen követik Isten törvényét, de megértők az emberi gyengeségek iránt is, mert maguk is gyengék és gyarlók,

·       hogy mindenben mesterüket kövessék, vele teljesen eggyé váljanak,

·       hogy ezáltal, értük imádkozva, őket segítve, őket követve, segítségüket, szolgálatukat, útmutatásukat elfogadva mi magunk is szentté, Isten előtt kedvessé váljunk.


http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/1273-a-krisztusi-papsag

Tegnapi cikkünkben egy német bíboros nyilatkozatán keresztül tudósítottunk arról, hogy médiaértesülések szerint bizottság állt fel a Vatikánban, amely az "ökumenikus mise" kidolgozását végzi. Az állítólagos cél az, hogy olyan liturgia szülessen meg, amelyen katolikusok és protestánsok együtt végezhetnek szentáldozást, ahogy arra a felekezeti vezetők tavaly írásbeli fogadalmat is tettek.

Felhívták azonban a figyelmünket rá, hogy ennek az ökumenikus misének és közös áldozásnak egyfajta gyakorlata már létezik az Egyházban, méghozzá a torinói érsekség területén, Olaszországban, érseki jóváhagyással.

Az "ökumenikus miséket" a katolikus Spezzare il pane ("A Kenyér Megtörése") elnevezésű csoport kezdte el idén a torinói érsekségben. A "misék" alatt az Oltáriszentséget katolikusoknak és nemkatolikusoknak is kiszolgáltatják.

A csoportot egy katolikus pap, Fredo Oliviero atya vezeti, aki az illegális bevándorlók melletti kiállásairól híres. A Spezzare il pane a helyi érsek, Msgr. Cesare Nosiglia támogatásával működik. Az Oltáriszentség nemkatolikusoknak történő kiszolgáltatását a torinói érsekség hírlapja, a La Voce e il Tempo is meghirdette.

A Spezzare il pane közösség tagjai között katolikusok, anglikánok, baptisták, valdensek és lutheránusok is vannak. A csoport havonta egy alkalommal gyűlik össze valamelyik felekezet saját templomában, ahol közösen ünneplik meg az "Eucharisztiát" az adott felekezet saját liturgikus rendje szerint - leszámítva, hogy az összejövetelen az "Eucharisztiát" (katolikusoknál az Oltáriszentséget) minden jelenlévőnek kiszolgáltatják.

A közösségvezető Fredo Olivero atya szerint az ökumenikus szertartásaikkal "előtérbe helyezik a keresztény identitást az egyes egyházakhoz való tartozás helyett". A pap azt állítja, hogy a kezdeményezésük más olaszországi városokban is elkezdett terjedni már.

Nem szükséges a közös hit az Eucharisztiában.

Az atya egy idén májusban a torinói érsekség lapjában és honlapján is megjelent cikkében azt írta, hogy a szertartásokon résztvevőknek nem kell azonos hitet vallania az Eucharisztiáról. Ahogy fogalmazott: "Ahhoz, hogy közösen átéljük ezt az eseményt, nem szükséges ragaszkodnunk 'egyazon gondolathoz' az Eucharisztiáról, hanem ehelyett tisztelnünk kell mindenkit a saját gondolatáért."

Az atya ugyanazon cikkébe a kételyeit is belefogalmazta a katolikus egyház átlényegüléssel kapcsolatos tanításával kapcsolatban: "Sem Jézus, sem Pál nem magyarázták el 'hogyan' valósul meg ez a jelenlét [ti. Jézus Krisztus valóságos jelenléte az Oltáriszentségben - KV szerk.], akkor ezt mi miért tennénk?"

Az Eucharisztia "értelmezései" nem részei a Szentírásnak?

Saját püspökének támogatása mellett Fredo atya arra is hivatkozik a cikkében, hogy (szerinte) maga Ferenc pápa is támogatja az "ökumenikus mise" koncepcióját. A cikkben Fredo atya emlékezteti az olvasókat Ferenc pápa 2015. június 22-én Torinóban tett látogatására, amelyben a jelenlegi Szentatya volt az első pápa, aki látogatást tett egy valdens templomban, bocsánatot kérve a valdensektől a katolikus egyháztól őket ért "üldözésért".

Fredo atya arra emlékeztetett, hogy a pápai látogatás során Ferenc pápa nem tagadta és nem is tiltakozott az ellen a moderátori felvetés ellen, miszerint az Eucharisztia különféle "értelmezései" nem részei a Szentírásnak. Fredo atya idézi a moderátor szavait is, aki a pápa, a valdens lelkészek, és a jelenlévő hívek előtt ezt mondta:

Azok között, amikben osztozunk, ott vannak Jézus szavai az utolsó vacsorán: "Én vagyok a kenyér... és a bor." Ezeknek a szavaknak az értelmezése különbözik az egyházak között és mindegyikőjükön belül. Ami azonban egyesíti a keresztényeket Jézus asztala körül, az a kenyér és a bor, amit Ő kínál nekünk, és az Ő szavai - nem pedig az értelmezéseink, amik nem részei a Szentírásnak.

Az atya szerint az előző pápákkal ellentétben, akik "pontosan megoldották a kérdést", Ferenc pápa azzal ismerte el, hogy ő maga nem tudja pontosan megoldani az Eucharisztia kérdését, hogy az Egyházat a tekintélyelvű döntések modelljéből a "szinodálisabb" modell felé mozdította el.

Ferenc pápa is áldozásra biztatott egy lutheránus asszonyt.

Fredo atya a cikkében azt is felidézte, hogy Ferenc pápa biztató választ adott annak a lutheránus asszonynak, aki a pápát 2015. november 15-én egy lutheránus templomban tett látogatása során kérdezte a közös szentáldozás lehetőségéről.

A lutheránusokkal végzett közös imaalkalom utáni nyilvános kérdés-válasz szekció alatt a lutheránus Anke de Bernardinis arról számolt be a Szentatyának, hogy a férje katolikus, akivel az élet sok "örömében és bánatában" osztoznak, mégsem áldozhatnak közösen a (katolikus) szentmisén. "Mit tehetünk, hogy végre elérjük az egységet?" - kérdezte.

Ferenc pápa válaszul azt mondta a hölgynek, hogy "beszéljen az Úrral, és aztán tegye meg", azt sugallva, hogy a lutheránus hölgy is részesülhet szentáldozásban a katolikus szentmisén. Ahogy a Szentatya szó szerint fogalmazott:

A kérdésére csak kérdéssel válaszolhatok: Mit tehetek a férjemmel, hogy az Úrvacsora elkísérjen engem az utamon? Ez egy olyan probléma, amit mindenkinek meg kell válaszolnia, de egy lelkipásztor barátom egyszer azt mondta nekem: "Hisszük, hogy az Úr jelen van ott, jelen van. Mind hiszitek, hogy az Úr jelen van. Így hát mi a különbség?" - "Á, vannak magyarázatok, értelmezések." Az élet több, mint magyarázatok és értelmezések.

Mindig hivatkozzon a keresztségre! "Egy hit, egy keresztség, egy Úr." Ez az, amit Pál mond nekünk, ebből pedig vonja le a következtetéseket.

Sohasem mernék engedélyt adni erre, mert ez nem az én hatásköröm. "Egy keresztség, egy Úr, egy hit." Beszéljen az Úrral, és aztán tegye meg. Ennél többet nem merek mondani.

Ferenc pápa szavai ellen akkor Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa (ti. annak a vatikáni kongregációnak a vezetője, akinek a kérdés a hatáskörébe tartozik) is tiltakozott. "Szó sincs arról, hogy az Úristennel kellene beszélnem ahhoz, hogy tudjam, áldozzak-e vagy sem." – mondta Sarah bíboros az Aleteia riporterének, még az esetet követően, 2015. novemberében. – "Nem. Azt kell tudnom, hogy összhangban vagyok-e az Egyház törvényeivel."

"Nem a személyes vágyam, vagy a Jézussal folytatott személyes beszélgetésem határozza meg, hogy áldozhatok-e a katolikus egyházban." – tette hozzá a bíboros. „Honnan tudhatnám, hogy Isten valóban azt mondja: 'Jöjj, és vedd az én Testem.'? Nem. Az egyén nem döntheti el, hogy méltó-e a szentségre. Az Egyház törvényeit kell követnie, azaz legyen katolikus, legyen kegyelmi állapotban, és ha házas, éljen rendezett házasságban."

A Szent Péter Bazilikában is áldoztattak evangélikusokat.

Még 2016. január 15-én magában a római Szent Péter Bazilikában is a helyi papok megáldoztatták egy hivatalos finn evangélikus delegáció tagjait. A szentmisén Ferenc pápa nem volt jelen. A delegáció tagjai előre felkészülve kézmozdulattal jelezték, hogy nem jogosultak az Oltáriszentség vételére, az áldoztató papok ennek ellenére kiszolgáltatták azt nekik.

A delegációban lévő evangélikus püspök határozottan azt állította, hogy a kiszolgáltatás gesztusa "nem volt véletlen", ezért azt ő maga el is fogadta. "Mindezek mögött kétségkívül az új Vatikán ökumenikus hozzáállása rejlik." - nyilatkozott az evangélikus püspök. "A pápa nem volt jelen a misén, de kimondott stratégiai célja a szeretet és az egység szolgálata. Vannak teológiai ellenfelei is a Vatikánban, ezért nehéz megítélni, hogy mennyit mondhat, de gyakorlatbeli gesztusokat engedélyezhet." - tette hozzá.

katolikusvalasz.blog.hu/2017/11/05/olaszorszagban_mar_megvalositottak_az_okumenikus_miset

http://masodikeljovetel.hu/szabadkomuvesek-beszivarogtak-foldi-egyhazamba-es-hamarosan-ahogyan-az-elore-meg-lett-jovendolve-az

http://masodikeljovetel.hu/vigyazzatok-az-uj-vilagvallas-latszatra-jonak-es-szent-szervezetnek-fog-tunni-tele-szeretettel-es

http://masodikeljovetel.hu/papak-kozul-tobben-szentszek-foglyakent-eltek-szabadkomuves-csoportoktol-korulveve

Dr. Mikolicz Gyula / Pécel

„Az Istennek országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szentlélek által való öröm.” (Rm 14,17)

János 15, 13.

Aki Krisztusban szeret

A szeretet... az erőfeszítés is!
Hisz néha sziklát emel, ki szeret:
Viselni társat, testvért gyereket
Emberfeletti vállalkozás, mégis
Ki KRISZTUS-é és KRISZTUSBAN szeret,
Erős: kimozdít sziklát,
- hegyeket!

Írta: Partinka Klára

„Jöjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!" (Zsolt 95,6)

Írta: Benedek Csilla

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek."

(Mt 11,28)

Benedek Csilla / Pécel

(Csel 17,30-31)

A Világegyetemben egyetlen valódi, örök Érték létezik: az Isten-adta Élet. Ez a Legfelsőbb Érték; ezért az emberi élet, az emberi magatartás elsődleges iránytűje csak az élet oltalma, védelme, támogatása, nemesítése lehet; ez felülír minden más szempontot, minden más irányelvet. Innen, eme alapról – és csakis innen, ezt örökké szem előtt tartva – lehet továbblépni, bármely igaz és erkölcsös irányba. Halódó – egyúttal bennünket éltető – Föld-anyánk védelme, mentése így elsődleges feladatunk. (E kiáltvány szövegében az Élet kizárólag a Világegyetem 4%-át alkotó földi 'anyagi' valóság – mindenkori Születés és Halál időpontja közötti – sajátos aktivitását jelenti; a többi 96%-kal, az 'anyagtalan' élő jellegével nem foglalkozunk.)

„Tedd mérhetővé a mérhetetlent!” Kövessük a hajdani jeles fizikus útmutatását, de tudnunk kell, mit és miért mérünk. A boldogság, a szerelem-szeretet, az igazság-egészség mértékegysége máig ismeretlen, és félő, hogy örökre az is marad; legföljebb is az „emberi szűrőn átbocsátás” utáni visszajelzések adatai állnak majd rendelkezésünkre. Nekünk mégis – az előttünk álló új korszakban – ezekre az Élet Minőségét jelző tényezőkre kell figyelmünket irányítanunk; az eddig volt, mérvadónak tekintett mennyiségi mérőszámainkat csak másodlagosnak kell tekintenünk. Különben visszaeső téveszmés maradiaknak mutatkozunk, akik képtelenek az új iránytű használatára egy „Új Föld Új Kontinensei” között, és – megváltozott mágneses pólusok mellett – 'csakazértis' az önveszélyeztető régi tájoló használatához ragaszkodunk. Ez esetben a számunkra megnyilvánuló eredmény távol áll majd az Új Kor Új Valóságától, és eltévedünk a megváltozott viszonyok között.

Hatszintű – egymásra épülő – rendszer képezi az Új Kor felismert Élet-alapjait. Isten (1) – Élet (2) – Boldogság (3) – Szerelem-Szeretet (4) – Kozmikus Rend (5) – Igazság-Egészség (6). (A föld elem, a víz elem, a tűz elem és a levegő elem együttes harmóniája csak a kozmikus rend /szer/, azaz a szer elem /ötödik elem/ működése révén valósulhat meg!!! Látnunk kell: ez a magyar 'szerelem' eltér a 'Liebe', a 'love', az 'amore', a 'ljubóv' stb. – kizárólag érzelemvilágot tükröző – idegen nyelvi fogalomtól. Anyanyelvünk – a magyar gondolkodást híven jellemző módon – a legszebb emberi érzelmet azonosítja a kozmikus rend hibátlan működésével (magyar nyelvi kód!) Ez már jellemzően magyar létbölcselet, filozófia! A fenti hat tényező oksági kapcsolatok szerves rendjét követve illeszkedik egymáshoz, megfelelve a rendszerlogika összefüggési követelményeinek. Örök, anyagtalan értékek, a Világegyetem 96%-ához tartozók; függetlenek földi életünk korlátaitól, véges voltától. Jövendő Életünket – a Földön éltet is és az Örök lelki-szellemi Létünket is – jelen felismerésünk szerint csakis örök, anyagtalan értékekre építhetjük.

Miután köztudott, hogy az Igazság a Valóság legbensőbb lényege, a Valóság – az Élő Világegyetem, anyagi és anyagtalan – pedig a Mindenható Isten teremtménye, ezért az Igazság mibenléte független a támogatói létszámától! Akkor is létezik a maga anyagtalan mivoltában, ha az emberi észlelésen és gondolkodáson kívül esik. Bármiféle „szavazatszámláló bizottság” ítéletalkotása fölött áll.

Ez a hatszintű értékrend fölötte áll a kodifikált vallásoknak, a bármiféle hitéleti megfontolásoknak, az osztályharcon alapuló jobboldali/baloldali eszmei-politikai iskoláknak, gazdasági rendszereknek, anyanyelvek és kultúrák szerinti alá- vagy fölérendelési megfontolásoknak és szándékoknak. Bármiféle megosztásnak, szét-, illetve elválasztásnak ellenhatású modellje. A tiszta és igaz összefogásnak, az értelmes együttműködésnek alapja. Értő és érző – szívvel-lélekkel alkotó – politika-szakácsok kezében ez lehet akár a Világbéke első, általános receptje.

Ezért: Földünkön elhagyandó, fölszámolandó mindenféle életkárosító társadalmi-gazdasági rend, és meghonosítandó a fent jelzett, hatszintű, Érték alapú Életrend. Világhírű tudósok – közgazdászok, fizikusok, természetvédők stb. – jelzik a feladat halaszthatatlan jellegét. Közép-Európának, ezen belül Svájcnak, Ausztriának és a szélesen értelmezett Kárpát-hazának – különösen a hagyományos, békés, igazságközpontú magyar gondolkodásnak, amelynek kódjai a magyar nyelvben rejlenek – Kelet és Nyugat közötti semleges, érték-közvetítő státusban úttörő, meghatározó, korszakformáló feladata van. („Magyarország – érték alapon – legyen fal és kapu Kelet és Nyugat kapcsolatalakításában!”)

II. János Pál pápa fogalmazása szerint jelenleg „a Halál civilizációjában” vegetálunk (értsd: az Élet veszélyeztetését, pusztítását jelentő modellt követünk). Mivel a Halál ellenpólusa egyedül a Születés és az azt követő Élet, a kiutat a mai csapdahelyzetből az „Élet értékrendjének” (értsd: a földi Élet óvását, őrzését, ápolását jelentő modell) követése – és csak ez – jelentheti. A hagyományos magyar népélet és hatalmas kultúrkincse, sőt, a magyar történelmi alkotmányos tradíció is, pontosan az Élet értékrendje jegyében áll. Megtestesítője – évszázadokon át – az alkotmányos Magyar Királyság volt, pontosabban az értékrendet szimbolizáló Szent Korona. Az ennek jegyében álló szokásjog-halmaz, amelyből kinőtt a Történeti Alkotmányunk, az Élet védője, oltalmazója. A természet általános értékeire alapozva szabályozza az ember életét; a természeti környezetet a múlt és a jelen és a jövő nemzedékeinek közös, megóvandó és épségben tovább adandó Értékének – Élet-támogató és Élet-óvó értéknek – tekinti. Ezért minden ilyen anyagi érték csakis a Szent Korona tulajdona lehet; használói csupán időszakos birtokosok. A „magántulajdon szentsége” helyett a „közösség élete” a meghatározó alapelv; ahogyan a jog ősi magyar értelmezése is működött: minden egyéni tulajdon, birtok elvehető, ha a birtokosa eltér a közösség szolgálata jegyében birtokolt vagyontárgya alkalmazása során a kijelölt-kitűzött közösségi – és ennek alapján jogos egyéni – céltól. Azonnali értékrendváltást megvalósító rendszerváltás szükséges.
A magyar királyság modellje egyedi, négypólusú modell; megfelel a legmagasabb szintű (21-edik) „galaktikus őstípusnak”, melynek neve: HUNAB KU. Ez egy – csúcsára állított rombusz vázú – négy „pont/pötty” konstrukció. Legfelül található az Élet Értékrendje, a Szent Korona. Az alatta lévő szinten az egyik oldalon a király, a másik oldalon a miniszterelnök a kormányával; mindkettő szolgálja az Életet, a Szent Koronát. A legalsó pötty szimbolizálja az Isten-adta népet, amely – szabad döntésével – hatalomba emeli mind a királyt, mind a miniszterelnököt s kormányát. Erre a gondolati építményre joggal lehetünk büszkék, különösen azon alkotmányos garancia alapján, mely szerint: „Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.” Bárki tehet kísérletet ennél szigorúbb, messzemenőbb és régibb (?) alkotmányos garancia felkutatására s felmutatására a világ jogrendjeinek tanulmányozása nyomán, de erősen kétséges, hogy e kísérlet sikerrel járna. Ennél magasabb szintű Életrend és kapcsolódó Alkotmányos Rend hiányában e rend kebelébe kell megtérnünk, „ha kedves az életünk”. Eme régi s újkori életmodell, a természetes és igazságosan hierarchikus gazdasági-társadalmi rend kiteljesítésével mutathatunk példát embertársainknak: magyaroknak, a Kárpát-haza, Közép-Európa, majd idővel az egész Nagyvilág egészséges életérzésű népeinek, nemzeteinek. Nekünk, magyar anyanyelvű, magyar kultúrájú, Egységben gondolkodó és érző, kötelesség-elvű embereknek ez a Kozmikus Feladatunk. Lássunk neki!

Felszólítunk minden jelenlegi politikai és gazdasági hatalmi tényezőt, hogy – fel- és elismerve a fenti tájékoztatás igazságát és életóvó jellegét – tegye meg a szükséges lépéseket a politikai-kulturális-gazdasági-katonai hatalom átvezetésére azon erők kezébe, amelyek már hosszú évek óta munkálkodnak a fent jelzett gondolatok jegyében, továbbá képesek és hajlandóak a „Nagy Átváltozás” programjának végrehajtására! Amennyiben ez megtörténik, illetve megtörtént, úgy az eddigi Világtörténelem legkedvezőbb nagy fordulata veszi, illetve vette kezdetét. Áldás!
Gödöllő, 2016. november 2. (itt: Halottak napja; ott: Újraszületők napja)

(Ludányi-Horváth Attila)
okleveles közgazda, elemző

Betegként vagy természeti csapástól szenvedni - mi az oka? Isten próbatétele ez? Vagy az ördög műve?

A saját válaszunk alább, egy valós üzenetváltásból.

Isten világot teremtett, aminek megvannak Őtőle a saját törvényszerűségei. A természeti jelenségek, beleértve a betegségeket is, csak a legritkábban Isten vagy az ördög közvetlen rendeléseiből vagy beavatkozásaiból valók.

Isten ígérete és örömhíre nem az, hogy sohasem érnek minket csapások és betegségek. Hanem az, hogy Ővele minden megszépül, minden szolgálatba állítható, és mindennek értelme van. Mindennek – az örök élet perspektívájából.

A szenvedésnek érdem- és kegyelemszerző hatása van egy sebzett világban, amivel élhetünk és együttműködhetünk. A szenvedés másokért felajánlható, és a Megváltás művének részévé tehető. Ez önmagában nagy kegyelem!

Ha Krisztus szenvedett, akit igazán szeretsz, a szenvedés megszépül tőle, mert Ővele teremt közösséget. Ha maga Isten emberré (és semmi mássá) akart lenni, egy szenvedő világban és előre tudva a saját szenvedését, akkor embernek lenni még szenvedve is a legszebb dolog. Ez az örömhír, ami a szenvedésen átragyog.

Lehet, hogy egy szenvedést Isten megenged, vagy akár okkal ki is mér. Lehet, hogy egy szenvedéssel az ördög kínoz. Lehet, hogy a szenvedésben pusztán csak a teremtett világ működik, a maga szabályai szerint. Esetről esetre mindegyik lehetséges, mert ilyen és olyan szenvedés is van.

De sosem az számít, hogy ezekből melyik igaz. Ami számít, az az, hogy még a szenvedés is, Istenbe kapaszkodva, az Ő megerősítő kegyelmével ajándékká formálható, mind a javadra, mind mások és a világ javára.

Minden szenvedőnek azt kívánjuk, hogy megtalálja ezt, és imádkozni is fogunk érte, felebaráti szeretettel.

Ajánló:
Szentség a szenvedőknek: a betegek kenete

http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/11/02/a_szenvedes_oromhire