Forrás: https://www.salon.com/2015/11/23/pope_francis_declares_war_on_christmas_the_holiday_will_be_a_charade_this_year/

http://metropolita.hu/2017/12/24910/

Egy tehén a templomban. És azt mondják, hogy "művészet"

Vallási szabadság Looz templomában.

Belgium valóban a meglepetéseknek nincs vége, és általában nem kellemes meglepetések. Legalább azok számára, akik szeretik és tisztelik a katolikus egyházat. A legfrissebb hírek, amelyeket a belga barátok adtak nekünk, helyesen, véleményünk szerint meglepett és felháborodott. A katolikus egyházban - nem elkápráztatták - a Kuttekovennél a Looz (Limburg-egyházmegyében) Tom Kerck művész műveiből állt, a "The Sacred Coow" ( a szent tehén) címmel. Egy nagy feszületnél egy tehén lóg; körülötte egy tejes tó.

Vasárnap délután egy kétnapos katolikus keresztények, a társadalmi média megnyitását követően, gyülekeztek a gyülekezetben, rózsafüzérrel felfegyverkezve, hogy javítsák, ami nyilvánvalóan hiányzik a jóindulatú ízlésből. Flandri különböző részein érkeztek, és az akciót az ASB Katholiek Forum szervezte.

Kuttekoven temploma szörnyű állapotban van, amint az a képből is látható, és általában nem használják liturgikus célokra. De még nem tisztázták; és bár számos belgiumi egyház sorsát lenyűgöző felhasználási változásoknak vetik alá, egy szupermarketről az edzőterembe, az a tény, hogy a vallási épületnek még mindig szent jelleme van, súlyosbította a hívők érzéseit. A Katholiek Fórum szerint ez egy "sátáni kép, és undorító sértés Istenhez és katolicizmushoz".

A csoport, amely imádkozott, tele volt rózsafüzérrel, kereszttel és jelzéssel a mű szerzőjéhez és a püspökhöz, mons. Patrick Hoogmartens, aki ezt a cikket írta: "Állj blasfém és degenerált művészet. Imádkozzatok a rehabilitációért. " "Csalódottak vagyunk Patrick Hoohmartensnél" - mondta Dries Goethals, a Katholiek Forum igazgatója. "Semmi semmit sem tett ezzel a lenyűgöző műalkotással szemben, mert el akarta kerülni a konfliktust. A média megrémít. Ezért azért jöttünk ide azért imádkozni, mert a katolicizmus becstelen. " A mű szerzője jelen volt, és azt mondta a csoportnak: "Örülök, hogy jöttél, mindenkinek joga van a véleményének megismeréséhez". Elmondása szerint a munka nem akar katolicizmust sértegetni, hanem utal a társadalomban bekövetkező hulladékokra. Ez lesz, de ismét, mint másokban, túl sok epizód, mindig a keresztény vallás inspirációt és anyagokat nyújt a provokációk számára. Furcsa módon más vallások, amelyek talán hajlamosabbak a hit által érzékenyebb emberek hitére, és készek arra, hogy ne csak szavakban állítsák fel érzékenységüket, ugyanúgy nem inspirálják a művészeket. A művészi alkotás rejtelmei. A Katholiek-fórumnak tíz tagja van, ötven Flandriában és mások Hollandiában.
Marco Tosatti

http://www.lanuovabq.it/it/una-mucca-crocefissa-in-chiesa-e-dicono-che-e-arte#.WhO0HUr23UM.facebook

A kis, 80 lakosú belgiumi Kuttekoven település elhagyatott, de nem szekularizált templomában állították fel Tom Kerck „művész” „alkotását”, egy, az oltártér előtt létrehozott tejtóban álló nagy keresztre felfeszített „szent tehenet”.

A helység a 13. században saját plébániával rendelkezett, temploma ebből az időből származik. A francia forradalom alatt a jakobinusok bezárták a templomot. 1935 óta a templom műemlékvédelem, 2013 óta pedig a temetővel együtt anszambl védelem alatt áll.
A képen jól látható, hogy a templom gyalázatos állapotban van, pedig 1956-ban renoválták. Bár nyilvánvaló, hogy szentmisét régen nem ünnepeltek már benne, a templom még sincs szekularizálva. Most azonban meggyalázták egy művészetnek palástolt szentségtöréssel. A helyi püspök semmit nem tett a templom, és ezzel Isten meggyalázása ellen.

Egy keresztre feszített béka (1990-ben a dél-tiroli Bozen múzeumában Martin Kippenberger „műve”) és egy keresztre feszített tyúk (2013-ban Deborah Sengl műve, ami itt nézhető meg: https://www.katholisches.info/tawato/uploads/Deborah-Sengl-blasphemische-Kunst-in-Kirche.jpg) után Nyugat-Európának van most már egy keresztre feszített tehene is. És e három eset Európának pont azon a vidékein fordult elő, melyek a német nyelvterülethez tartoznak, mégpedig annak is történelmileg legkatolikusabb részeihez.

Az ilyen szentségtörő gyalázkodó esetek egyre gyakoribbak. A „művészek” provokációval hívják fel magukra a figyelmet. Ezt a provokációt politikailag korrekt keretek között mára már csak a katolikus Egyházzal szemben követhetik el, a többi vallás tabu minden ilyesmi számára, és hatalmas megtorlással járna. Az elkövetők mindig ugyanazt hajtogatják: senkit nem akartak megsérteni, csak a művészet szabadságával élnek. Valóságos művészekre és művészetre jó ideje már senki nem figyel oda.

(forrás: www.katholisches.info – 2017. november 21.)
http://www.katolikus-honlap.hu/1701/sum-hirek2.htm

A nagyobb áruházakban, plázákban akár már október végén hallani olyan dallamokat, melyek a karácsonyhoz köthetők – a kereskedők célja, hogy az ünnepi zenével az ünnepi termékek megvételére ösztönözzék a vásárlót, lehetőleg minél korábban. Szakértők szerint ez nem csak az időérzéket zavarja össze, de káros hatással lehet az emberek mentális egészségére.

Pszichológusok szerint negatív hatást gyakorol az emberek mentális egészségére, ha az üzletekben már hónapokkal az ünnep előtt hallhatóak egy adott ünnephez kötődő dallamok. A plázában, bevásárlóközpontokban játszott zene elől nehéz elmenekülni, így az emberek gyakorlatilag bele vannak kényszerítve abba az állapotba, hogy már október végén karácsonyi dallamokat hallgassanak. A kereskedők célja, hogy az ünnepi dallamok a vásárlót az ünnephez kötődő termékek megvételére ösztönözzék, melyek szintén már hónapokkal korábban felkerülnek a polcra. Linda Blair klinikai szakpszichológus a Sky Newsnak nyilatkozott arról, milyen hatást gyakorol a vásárlókra ez a gyakorlat.

“A zene közvetlen az érzelmekre hat, teljes mértékben megkerüli a racionalitást. Olyan érzéseket kelt az emberben, mintha csapdahelyzetben lenne – arra emlékeztet, hogy ajándékokat kell venni, gondoskodni kell másokról, rendezvényeket kell megszervezni. Sokan erre hirtelen impulzusokkal reagálnak, és azonnal elkezdenek ajándékot vásárolni, hogy a vélt csapdahelyzetből meneküljenek. A kereskedők pontosan ezt akarják elérni” – mondta.

A szakértő szerint a boltokban szóló túl korai és túl hangos karácsonyi zene szorongáshoz vezet – ráadásul nem is a vásárlókat érinti leginkább, hiszen ők csak átmenetileg tartózkodnak a helyiségben. Ha már novemberben karácsonyi dallamokat lehet hallani, az elsősorban az eladókat sújtja, akik kénytelenek hónapokon át egész nap karácsonyi zenét hallgatni. Blair szerint az okozott szorongás hosszú távon károsítja az érintett személy mentális egészségét.

Elmondása szerint a kereskedők számára ez egyszerű gazdasági racionalitás, így aligha számíthatunk arra, hogy nem kell már október végén, vagy novemberben karácsonyi zenét hallgatnunk bevásárlás közben. A legegyszerűbben ezt úgy lehet elkerülni, ha egyszerűen kisétálunk a boltból, és máshol intézzük a bevásárlást.

http://www.hidfo.ru/2017/11/karos-lehet-a-mentalis-egeszsegre-a-tul-korai-karacsonyi-zene/

Beszéd az élet kenyeréről.

²²Másnap a tó túlsó oldalán maradt népnek eszébe jutott, hogy csak egy bárka volt ott, s hogy Jézus nem szállt tanítványaival bárkába, a tanítványok csak maguk indultak el. ²³Közben több bárka érkezett Tibériásból annak a helynek a közelébe, ahol a kenyeret ették. ²⁴Amikor a nép látta, hogy Jézus nincs ott, s tanítványai sem, bárkába szálltak és elmentek Kafarnaumba, hogy megkeressék Jézust. ²⁵Amikor a tó túlsó partján megtalálták, megkérdezték tőle: „Mester, hogy kerültél ide?” ²⁶„Bizony, bizony, mondom nektek – felelte Jézus –: Nem azért kerestek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok. ²⁷De ne romlandó eledelért fáradozzatok, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia adja nektek, aki mellett maga az Atya tett tanúságot.” ²⁸Erre megkérdezték tőle: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot vigyünk végbe?” ²⁹„Az tetszik Istennek – válaszolta Jézus –, ha hisztek abban, akit küldött.” ³⁰De ők így folytatták: „Hadd lássuk, milyen csodajelet viszel végbe! Akkor majd hiszünk neked. Mit tudsz tenni? ³¹Atyáink mannát ettek a pusztában, amint az Írás mondja: Égi kenyeret adott nekik enni.” ³²Jézus erre azt mondta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Nem Mózes adott nektek kenyeret az égből, hanem Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret. ³³Mert az az Isten kenyere, aki alászáll a mennyből és életet ad a világnak.” ³⁴Erre így szóltak hozzá: „Urunk, adj nekünk mindig ebből a kenyérből!”

<<< Kézirat a purgatóriumból, bevezetés

<< Aki nem Istenért élt, annak a tisztulás helyén hallatlan szenvedések között kell újrakezdenie az életét

1881

A testi és lelki szenvedés Jézus barátainak osztályrésze, míg a földön tartózkodnak. Minél jobban szeret Jézus egy lelket, annál inkább részesíti a fájdalmakból, amelyeket irántunk való szeretetből elviselt. Boldog az ily kiváltságos lélek! Mennyi érdemet szerezhet! Ez a legrövidebb út a mennybe. Ne féljen hát a szenvedéstől; ellenkezőleg, szeresse, hiszen közelebb viszi ahhoz, akit szeret. Nem mondtam-e már, hogy a szeretet megédesíti azt, ami – mivel nem szeret eléggé – nagyon keserűnek tűnik?

Annak, hogy a lélek hamar bensőségesen egyesülhessen Jézussal, a biztos eszköze a szeretet, de a szenvedéssel párosult szeretet. Önnek sok keresztje volt már, mégsem szereti még úgy a szenvedést, amint Jézus szeretné. Ha tudná, mennyire javára válik a léleknek a szenvedés! Ezek a leggyöngédebb érintések, amelyekkel az isteni Hitves illetheti azt, akivel bensőségesen akar egyesülni. E kiváltságos léleknek egyik szenvedést küldi a másik után, egyik fájdalmat a másik után, hogy elválassza mindentől, ami körülveszi. Azután szólni tud a szívéhez.

Mi történik ezekben az isteni beszélgetésekben? Ha akarja, megtudja. Jézus függőben tartja kegyelmeit, amelyekkel elárasztja majd, amikor úgy látja, hogy akarata szerint felkészült és alkalmas a befogadásukra. Jézus azt akarja, hogy egyedül őérte cselekedjék, és minden tette az ő dicsőségére irányuljon; hogy ő legyen bizalmasa minden örömében és bánatában; hogy a legkisebb dolgot se tegye anélkül, hogy tőle tanácsot és megvilágosítást ne kérne; hogy mindazért, amit tesz, viszonzásul egyedül csak őt kívánja. Ön erre törekszik már évek óta! „Jézusom – mondja hát neki –, soha semmiféle hálát ne kapjak a földön azért a kevéske jóért, amit teszek! Te egyedül elég vagy nekem!” Mit gondol erről a kérésről? Teljesül-e? Jézus nem hagyja, hogy nagylelkűségben felülmúlják, majd meglátja.

Gondoljon arra is, hogy nem annyira az imái juttatják az örök lakhely birtokába, mint inkább tökéletes tettei, Jézussal való bensőséges egysége. Legyen meggyőződve róla, hogy nagy tervei voltak az ön lelkével, amikor így küldött önhöz; ha elmondhatnám, amit tudok erről…! Mily nagy szeretettel van Jézus ön iránt! Mily kedvességgel, mily figyelmességgel fordul ön felé! Közömbössége sem keseríti el.

Milyen hidegen, milyen érdektelenül bánik olykor Istennel, aki ily jó! Kérjen tőle bocsánatot mindezen hibákért, és viselkedjék úgy, mint a gyermek a legjobb édesapával. Ne féljen attól, hogy zavarja őt. Szeretem, ha bizalmat látok a szívében. Mindig azt keresse, hogyan tehet a kedvére, attól kezdve, hogy felébred, egészen estig, s közben soha ne hallgasson saját természete indításaira.

1881. április
Ha nem halad gyorsabban a tökéletesedésben, ez azért van, mert akarata nem egyesült eléggé Isten akaratával. Túlságosan saját magát keresi! Olykor fél saját magától. Jézus mindezt a halogatást türelmesen kivárja! Ki veszít vele? Ön! Ha tudná, milyen kegyelmeket tartogat önnek Jézus, mennyire óhajt egyesülni önnel, átadná neki lázongó akaratát, amely ma akar, de holnap már nem; átadná neki, aki oly nagy jósággal és főleg akkora szeretettel kéri.

Jézus nem fogja addig békén hagyni, amíg el nem éri azt a tökéletességet, amit önnek szánt. Tegyen, amit csak tetszik; amíg akarata nem válik eggyé, azonossá az övével, amíg tetteit nem isteni tekintete alatt és nem az ő tetszésére viszi véghez, addig sem békéje, sem lelki nyugalma nem lesz!

Rózsafüzér a tisztítótűzben szenvedő lelkekért ígéretekkel

http://metropolita.hu/2017/11/ha-tudna-mennyire-javara-valik-a-leleknek-a-szenvedes/

Ferenc pápa "mesternek" hívja XVI. Benedeket

Ferenc pápa szombaton fogadta a 2017-es Ratzinger-díj három nyertesét.

A beszédében XVI. Benedeket "egy mesternek" nevezte, valamint "egy barátnak", aki mindenkit arra bátorít, hogy logikával keressék az igazságot.

Ferenc pápa továbbá imájában megköszönte XVI. Benedek pápának a "diszkrét és bátorító" jelenlétét a Vatikánban.

Kép: © Mazur, thepapalvisit.org.uk, CC BY-NC, #newsHassmdgzvc

A trónját ellopták. A hatalmát nem.

2013. március 13. szerda

Drága szeretett leányom, másodjára is halálra ítéltek Engem. A Rómában hozott sértő döntés melynek ma tanúi voltatok, kettévág Engem.

Amikor a hóhéraim előtt álltam, eretnekséggel vádoltak Engem, és azzal, hogy az Igazat mertem mondani, Apostolaim elfutottak, és sehol sem lehetett őket megtalálni. Azok, akik követtek Engem és elfogadták Tanításaimat, elárultak Engem, amikor a hatalmon lévők kétségbe vonták Szavamat. Ők kezdték elveszíteni a Belém vetett bizalmukat, és kételkedni kezdtek Bennem.

Néhányan a Követőim közül elhitték az eretnekség bűncselekményét, amellyel vádoltak Engem, és azt gondolták, hogy ez indokolt a részükről. Vádlóim olyan hatalommal rendelkeztek – magas beosztásokban lévő emberek, egzotikus palástba öltözködve, és akik jártukban a valódi hatalom érzésével beszéltek -, hogy csak kevesen kételkedtek bennük.

Alaposan szemügyre vettek Engem, provokáltak, kinevettek, megvetettek, kigúnyoltak és kicsúfoltak az Igazság elmondásáért. Az emberek leborultak ezek előtt az uralkodók előtt – tekintélyes hangú emberek, akiknek a hatalmát sohasem kérdőjelezték meg. A Hangom olyan volt, mint egy suttogás Vádlóim üvöltése közepette.

„Eretnek!” – kiáltozták. Azt mondták, hogy gonosz nyelvem volt, hogy káromoltam Istent és hogy el akartam pusztítani a templomukat. És így hidegvérrel megöltek Engem.

Nem lesz ez másként most sem, amikor megpróbálom a Hangomat megismertetni, és Isten minden gyermekét azon eseményekre akarom figyelmeztetni, amelyekről az elmúlt néhány évben beszéltem neked, lányom. Szavamat megvetéssel fogják kezelni. Szavamat meg fogják kérdőjelezni. Kétségek surrannak be, és Apostolaim ismét elfutnak, otthagyván Engem a farkasoknak.

Ne kövessetek el hibát, az Igazság ki lett nyilvánítva számotokra. Én megmondtam nektek, Követőim, hogy hogyan lesztek becsapva. Ez nagyon nehéz lesz számotokra, mivelhogy meg fogjátok kérdőjelezni ezt a csalót, aki Atyám Házában ül.

Az Én szeretett XVI. Benedek Pápámat elüldözték, és ő elmenekült, ahogy az meg volt jövendölve. Nem Én neveztem ki ezt a személyt, aki azt állítja, hogy az Én Nevemben jön.

Ő, Benedek Pápa, az Igazság felé fogja vezetni Követőimet. Nem hagytam el őt, közel fogom tartani a Szívemhez, és megadom neki azt a vigaszt, amelyre szüksége van ebben a szörnyű időben.

A trónját ellopták. A hatalmát nem.

Jézusotok

HIT

Az aluljáróba vezető lépcső legfelső fokán ült az asszony. „Éhes vagyok, adjanak enni!” – könyörgött folyamatosan. A tömeggel együtt lépkedtem lefelé, de egyre erősebben visszhangzott bennem: „Éhes vagyok!”

Leértem, és vettem két péksüteményt, majd visszaérve odaadtam az asszonynak. Hálásan köszönte és elmondta, hogy Kézdivásárhelyről való, de ott már nincsenek rokonai. Egyébként rákos beteg, kezelésekre jár itt, Budapesten. Állandó lakhelye nincs, a szeretetszolgálat szállásán pedig a befogadottak meglopják egymást. Pénze sincs, csak az a ruhája maradt, amit hord, a többit ellopták. Mindezeket nem panaszkodva mondta. Végül még azt is megtudtam, hogy néhány éve megtért, és bízik az Úrban.

Akkor eszembe jutott a minap olvasott igeszakasz (Rm 12,1): „Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket. ...” Vagyis, legyek irgalmas! A 12,9-től azt is felsorolja Pál, hogy ez miben mutatkozhat meg: képmutatás nélküli szeretetben, a jóhoz ragaszkodásban, testvérszeretetben, gyengédségben, tiszteletben, szolgálatkészségben, lélekben való buzgóságban – és mindezekben az Úrnak szolgálva.

Őszinte vágyam az, hogy töltse be az Úr ezzel az irgalommal szívemet! Sokan várják és rászorulnak erre az irgalomra.
Előd Erika / Budapest


Pál apostol: „A szeretet képmutatás nélkül való legyen.” (Rm 12, 9)

Ézsaiás 40, 6-8.

Avarban

Felhők árnyéka száll a hegy felett,
fésülik már az erdőt a szelek,
maholnap minden fája lombtalan.
Zörgő avarban ballagok magam,
a vállamon egy kis levélke ül,
nagy, tisztuló csend lelkemen belül.
Lebben a lomb, mint tarka pille, le,
könnyű mosollyal mintha intene.
Az ágnak-e? Az égnek-e? Nekem?
Fogd fel, szívem, és mondd el, énekem:
Az őszi árny csak elfogyó derű,
és a halál is olyan egyszerű,
oly egyszerű és oly természetes!
Minden fa tudja, hogy nem végleges.

(1Jn 3,8-9)


Az ördög gyermeke szeret vétkezni. Vétkezik is bőven, méghozzá cinikusan: "Nem probléma, majd leúrvacsorázom, majd elmegyek egy kicsit a lelkemet is rendbe hozni." Hivatalosan lehet keresztyén az ilyen, de akinek nem fáj a bűn, nem Isten gyermeke.


Ha vannak harcaid, annyit jelent, hogy élsz. Ha vérig menően tusakodsz a kísértésben, és felkiáltasz: "Istenem, nem bírom tovább! Hát nem vétkezhetek, mert ha tudatosan belemegyek bűnökbe, nem fogok tudni többé szolgálni neked, nem tudok hitelesen megszólalni...", akkor potenciális ellenfele vagy a Sátánnak.
Legtöbben a párkapcsolat, az anyagiak és a hatalom terén vétkezünk. Egyházi szinten is, de a családban is nagy kísértés a hatalomvágy: kinek van nagyobb szava, ki tudja hangosabban bevágni az ajtót. Rettenetesen sok nyomorúság, fájdalom terheli Isten népét ezeken a területeken. Nem akarunk vétkezni, de itt van a bűn körülöttünk: az ördög mint ordító oroszlán szerte körüljár. Azt mondják az okosok, hogy meg van kötve egy láncon, de hát akkor is rettenetes ereje van a gonosznak. Úgy fáj az egyedüllét, vagy bármi más hiány, hogy bódulatban járunk-kelünk, és belebonyolódunk hülyeségekbe, bűnökbe, rossz döntésekbe, melyek leterhelik az életünket.
Az Isten Fia azonban le tudja rontani az ördög munkáit. Amikor a Miatyánkban azt imádkozzuk, hogy "ne vígy minket kísértésbe", akkor azt kérjük, hogy Isten ne engedjen minket az ördög martalékául, hogy ne legyünk "szél sodorta, víz nélkül való fellegek" (Júd 12): Most az Igét halljuk, erre lelkesedünk, aztán elmegyünk máshová, vagy bekapcsoljuk a tévét, és akkor az ejt rabul, az igéz meg és rángat bennünket.
A lényeg az, hogy ne akarjunk vétkezni. És akkor megkaphatjuk azt az örömöt, azt a szabadságot, hogy nem muszáj vétkeznünk. Hogy nem irányít bennünket a bűn. Ha pedig bolond módon mégis vétkezünk, az Isten igéje által formált lelkiismeretünk belül kijelez nekünk, és fájni fog, amit elkövettünk. És akkor meg lehet mosakodni. Sokszor megfáradunk, ránk rakódik az út pora, de már nem tudunk megmaradni ebben a koszos állapotban. Megyünk az Úrhoz, hogy megtisztítson.
(Szeverényi János)

Írta: Benedek Csilla


A rendelő várótermében lassan telik az idő. A várakozók feszültek és türelmetlenek, sóhajtozva szidják az orvos lassúságát. Igen, itt van a lehetőség mindannyiunk számára, hogy türelmet tanuljunk! – szólalok meg félhangosan. Csak az egyik betegtársam reflektál mondatomra, amikor pártfogásába veszi az orvost: A doktornő nagyon alapos, és odafigyel a betegekre, nem is kívánnék jobb orvost magamnak!
A többiek, mintha meg sem hallották volna, folytatják a háborgást. De ez a kis közjáték elindította közöttünk a beszélgetést. Megtudtam, hogy gyülekezetbe járó, Bibliát olvasó, hitben élő asszony. Szavai bizonyították számomra a bibliai igazságot, hogy a Lélek gyümölcse a türelem és a hosszútűrés.
Az Istent nem ismerő ember híján van a türelemnek, türelmetlenségéből pedig harag és gonosz indulat fakad, ami megkeseríti őt és környezetét is. A türelemre, megértésre vágyódó ember az Úr Jézusban ismerheti fel az igazi türelmet: türelmes volt a lökdösődő tömeghez, a fontoskodó és nagyra törő tanítványokhoz, az őt vádoló és hazugságot terjesztő farizeusokhoz és főpapokhoz. Türelmes volt még Júdáshoz is, pedig azonosította benne a tolvajt és pénzéhes, őt elárulni is képes tanítványt... És – ez az evangélium számunkra! –életünket szemlélve is türelmes – és kegyelmes is.


„De te, Isten embere... törekedj a béketűrésre." (1Tim 6,11)

Minap a metrón egy fiatalember ült velem szemben. Egyik kezében lejátszó, fülében zsinór, ölében chips, másik kezében elektromos cigaretta, amit időnként megszívott és kifújt(!), zsebében okos telefon, amit szintén elő-elő kapott – tehát nagyon elfoglalt volt. Körülöttem majdnem mindenki az okos telefonjával foglalatoskodott.
A világ gonosz fejedelme állandó elfoglaltságot kínál még a keresztyén ember számára is, ami között persze több hasznos, kellemes és érdekes is van, a problémát viszont az jelenti, hogy kevés szabadidőt hagy vele annak, aki ebbe beleszeret. Pedig időre van szüksége az embernek ahhoz, hogy kérdéseket tehessen fel magának, azokra választ, problémáira valóságos megoldást találjon. Olyan időre, ami csendet, kikapcsolódást biztosít a napi forgatagból. Isten Lelke és a környezet is kérdésekkel ostromol, és mindezek elől el lehet bújni a világ kínálatai mögé. De az emberi lelkiismeret és bűntudat is belehajszol állandó elfoglaltságokba.
Még sok mondanivalóm van hozzátok – mondta Jézus a tanítványainak, és az ő mondanivalója számukra élet és igazság volt! Aki nem hagy időt arra, hogy meghallgassa és megértse Isten igéjének üzenetét, az lelkileg elsorvad, elszegényedik, és elveszti a célt szeme elől. Az ilyen tanítvány nem tölti be azt a feladatot, amire őt Isten megteremtette és elrendelte.

Egyik kedves, régen látott barátnőm ígérte, hogy meglátogat a hétvégén. Nagy örömmel készültem a találkozásra. Elterveztem a ’kulináris élvezeteket’, a napi programot, és megbeszéltük, melyik vonattal érkezik. Másnap telefonált, hogy mégsem tud jönni… Pár nap múlva csengettek, gondoltam, hogy helybéli barátnőm jött, akivel naponta találkozom. Ajtót nyitok, s meglepetten látok valaki mást. Őreá nem számítottam, váratlanul lepett meg érkezésével.

Ismét elmúlt egy esztendő, újra beköszöntött az advent, borús, szürke, ködös palástban.
Talán ezért is sietett annyira a világ már napokkal korábban felgyújtani mélabút oszlató ünnepi fényeit. Megkezdődik a sürgés-forgás, lázas készülődés, tele feszült várakozással.
Sőt, már szeptemberben megkezdődött, amikor a nagy üzletházak polcaira felkerültek a mikulások. Valamit, valakit nagyon várnak. Valami, valaki érkezik. De ki? Az, amit, vagy akit várnak – vagy más?

A Biblia is beszél valakinek az eljöveteléről, Akinek érkezése nagy világosságot hoz a sötétségben élő nép számára, s akik a halál árnyékának földjén lakoznak, fény ragyog fel felettük. Ez a megígért látogatás beteljesedett: eljött az éj, mely szülte a Hajnalt. (Dsida J.)
S egyszer újra „Eljön Ő, minden bizonnyal eljön.” Ő nem mondja le jövetelét, nem okoz csalódást.

De jön valaki más is, a híradások szerint: „Pusztító jön fel ellened…” a fényt kioltani, könnyet és bút hozni, csalni és rabolni, gyilkolni és rombolni; titkon, mint éji tolvaj.

Vannak, akik mindkettő megjelenésére buzgón készülnek: a Világ Világosságának fényiben nézik az utat, őrzik a várat, megerősítik derekukat, megkeményítik erejüket a pusztítóval szemben; lámpájukat megtöltik olajjal és fehér ruhába öltözve mennek a Vőlegény – az Úr Jézus Krisztus – elé, akit oly epedve vártak.
Partinka Klára / Nagyatád

„Mert Isten üdvözítő kegyelme megjelent minden embernek, s ez arra tanít minket, hogy megtagadva az istentelenséget és a világi kívánságokat, mértékletesen, igazságosan és istenfélően éljünk a jelenvaló világon, várva áldott reménységünket és a mi nagy Istenünk és üdvözítő Jézus Krisztusunk dicsőségének megjelenését…” (Tit 2,11-13)

Amikor valaki először rájön, hogy a Pápa közönségtermének kialakítása valójában mit takar, az elég sokkoló élmény tud lenni. Az elit, az okkultizmus, az illuminátusok és a tudatosság régóta folyó kutatása miatt sem lehet mellette szó nélkül elmenni.

Hallottál már a pápa audiencia csarnokáról? Más néven VI. Pál Közönségteremnek vagy a pápai közönségcsarnoknak is nevezik, ami részben Vatikánvárosban, részben pedig Rómában, Olaszországban található. VI. Pál Pápa után nevezték el, amelyet 1971-ben Pier Luigi Nervi olasz építész épített, 6,300 férőhellyel és egy bronz szoborral, amit Pericle Fazzini tervezett, és a La Resurrezione nevet kapta.

Mindez eddig elég egyszerűnek hangzik, de merüljünk bele abba, ami miatt ez az épület annyira furcsa. Kezdjük a kevésbé furcsa jellemzőivel, és haladjunk fokozatosan az egyre bizarrabb tulajdonságait sorba véve.

Építési módszer és tervezés

Az épületet Pier Luigi Nervi építész tervezte vasbetonból. Nervi az egyszerű, de praktikus formatervezési mintáiról ismert, amelyek erősek és tartósak.

A csarnok egyszerű görbülete kívülről szerénynek tűnhet, de ez az egyik része annak, amit elkezdünk megvizsgálni az épülettel kapcsolatban, és a végén mindenki látni fogja, hogy valójában miről is van szó.

Vessünk egy pillantást az alábbi képre, és hasonlítsuk össze az épület alakját a mellett látható kígyó képével! Figyeljük meg az egész formáját, a széles hátsó részét, a keskeny, lekerekített elülső részt, a középen látható szemeket, az orrlyukat az elülső oldalon és az ívelt tetőt.

Ablakok

Ahogy az már a fenti képen is látható, egy-egy ablak van az épület mindkét oldalán, amelyek szemekre hasonlítanak. Festett üvegből készültek, és az épület hosszában félúton helyezkednek el mindkét oldalon.

A szem alakjának közepén egy rést lehet látni, amely hasonlít egy hüllő szemére. Ha ez valakit még nem győzött meg, az olvasson tovább.

Talán egyetlen ablakot nézni nem a legtisztább, ezért most nézzük együtt mindkettőt.

Hirtelen kezdjük látni a dolgokat, ahogy formát öltenek - két hüllő szeme bámul a nézőre, miközben nézi a színpadot.

Pikkelyek és méregfogak

Nézzük meg újra a fenti képet - mit látunk a középpontban? Ott áll valami középen, ami egy szobornak tűnik, és mindkét oldalán két éles, hegyes méregfog. Az épület teteje és oldala pikkelyes kigyóbőrre hasonlít.

Itt van még két kép, melyekből jobban láthatóak a pikkelyek.

Most vessük össze egy kicsit jobban a dolgokat, hogy lássuk, mit is nézünk. Az alábbi képen figyeljük meg az egész épületet és a színpad elrendezését és hasonlítsuk össze a mellette lévő kígyó képével! A szemek, a forma, a pikkelyek, a méregfogak, a hüllő kinézete és érzése... mindez ott van.

A La Resurrezione szobor

A színpad közepén Krisztus szobra magasodik, ahogy egy apokalipszisből emelkedik felfelé. A szobrot Pericle Fazzini tervezte és 1977-ben került mostani helyére. Nézzük meg az alábbi képeket! Észre lehet venni valamit Jézus fején?

Szemből nehéz látni, de amikor valaki bármelyik oldalról nézi a szobrot, feltűnővé válik, hogy Jézus feje úgy néz ki, mint egy kígyóé.

Gondoljunk bele egy pillanatra: Ha csupán a szobor egyik oldala keltené egy kígyó fejének benyomását, akkor azt mondhatnánk, hogy puszta véletlen. De mindenféle szögből úgy néz ki, és az épület egésze is egy kígyóra hasonlít, így már sokkal nehezebb figyelmen kívül hagyni. Vagyis rá kell döbbennünk, hogy szándékosan úgy lett minden megtervezve, hogy így jelenjen meg.

A valóság az, hogy nyilvánvaló oka van ennek a képi megjelenítésnek.

A nagy kérdés

Fel kell tennünk a kérdést, hogy miért tervezték az épületet oly módon, mintha a pápa egy hüllő szája felől beszélne? Ha nem tesszük fel ezt a kérdést, akkor egyszerűen nem látjuk azt, ami kiszúrja a szemünket. Mert akkor nem arról van szó, hogy nincs jelen a bizonyíték, hanem arról, hogy úgy döntünk, hogy nem akarjuk látni. Hét különálló darab található a kígyó vagy a hüllő szimbólumából. Ha egy vagy kettő lenne, akkor érthető volna a szkepticizmus - vagy akár három. De amikor hét darab ilyen gyönyörűen, tökéletesen összeáll, akkor minden kétséget kizáróan tudhatjuk, hogy szándékos volt.

Mindettől függetlenül nyilvánvalóan nehéz elfogadni, de minden kemény igazság átmegy bizonyos fázisokon - először csak nevetnek rajta, aztán részben elfogadják, majd végül teljesen nyilvánvalónak tűnik. Ezzel közelebb kerültünk a harmadik részhez, amikor meg fogjuk érteni, hogy valójában ki irányítja és befolyásolja igazából a világunkat, és ezért van jelen a kígyó szimbolizmus.

A kutatások azt mutatják, hogy van egy olyan háttérhatalom, amely nagymértékben irányít bennünket - olyan emberek csoportja, akik nem amerikaiak, európaiak, oroszok, kanadaiak stb., akik a nemzetek felett állnak és irányítják egész világunkat. Régóta beszélnek arról, hogy valamiféle földönkívüli befolyásról is szó van. Persze nem a földönkívüliek összes fajáról beszélünk, hanem az egyikről, a hüllőkről. Természetesen nem minden hüllőről mondható ez el, hanem egy csoportról, mint egy embercsoportról, amely a bolygó befolyásolására törekszik.

Sokak számára ez valószínűleg bizarrul hangzik, de a lehetőségén muszáj elgondolkodni. Több bizonyíték van arra, hogy a földönkívüliek jóval valóságosabbak, mint azt bárki képzelné. Számos bizonyíték van arra is, hogy a háttérhatalom irányítja a dolgokat. Lehetséges, hogy ez a két valóság összekapcsolódik? Persze nem arról van szó, hogy a földönkívüliek, vagy akár a hüllők is "rosszak", hanem hogy talán vannak néhányan, akik a kormányainkkal dolgoznak.

Még saját kormányzati tisztviselőink is kijelentették, hogy tisztában vannak a födönkívüliek létezésével, de egyszerűen nem mondkák el a nyilvánosságnak. Amint azt Paul Hellyer egykori kanadai védelmi miniszter is kinyilatkoztatta: "Ezért úgy döntöttek, hogy vizsgálatot végeznek, és három éven keresztül vizsgálták őket, és abszolút bizonyossággal úgy döntöttek, hogy legalább négy faj, legalább négy különböző faj van ezen a bolygón évezredek óta."

Kapcsolódó cikk: Ha elkezdenénk lelőni az UFO-kat, egy csillagközi háborúval néznénk szembe - interjú Paul Hellyerrel, Kanada volt védelmi miniszterével

A kormányok földönkívüliekről szerzett tudása óriási, és az utóbbi időben nyilvánosság elé lépett informátorok ezt sokszor fel is tárják, amit rengeteg dokumentummal támasztanak alá. Erről szól Steven Greer legutóbbi dokumentumfilmje.

Kapcsolódó cikk: Amit tudnod kell de mégsem mondtak el eddig a földönkívüliekről és a technológiájukról

A reptiliánok háttérhatalomra gyakorolt befolyásának elmélete nem új dolog, sőt számos hagyományban és kultúrában utalnak rá. A téma David Icke munkája nyomán vált népszerűvé, akit érthető okokból sokan próbáltak nevetség tárgyává tenni. Mindettől függetlenül milliók követik és hisznek a munkájában.

Miért használják ezt a szimbolizmust?

David Wilcok hosszú ideje végez kutatásokat ezen a területen, aki szerint az elit/illuminátusok úgy vélik, hogy közvetíteni kell a szándékaikat az emberiség felé annak érdekében, hogy lényegében elfogadjuk őket. Ez rituálék formájában jelenik meg tömeges sporteseményeken, és megtalálhatjuk ezt a szimbolizmust az egész társadalomban és a különböző népszerű iparágakban, mint a film és a zeneipar.

Amikor elkezdünk foglalkozni azzal, amit a pápa közönségcsarnoka sugall, akkor világossá válik, hogy a pápa a kígyó szája felől beszél. A száj előtt áll és az elit szavait mondja mindazoknak, akik hallgatják. Az elit a szimbolizmussal mondja el az emberiségnek, hogy ez történik.


Sok kutató elmondta már, hogy a kereszténység, ahogy a legtöbb vallás, a tömegek irányítására szolgál. Bár a vallásos történetek hordozhatnak igazságokat és hasznos üzeneteket közvetíthetnek, általános céljuk az, hogy az embereket olyan szellemiségbe vezessék be, amely megfosztja őket a hatalmuktól. A vallásokban létező bűntudat, ítélkezés és harag arra irányul, hogy irányítson bennünket, hogy elvegye a hatalmunkat. Azt is meg kell értenünk, hogy ezek a vallások nem tiszták, és hogy néha túl sokáig szemet hunytunk felettük. Nézzük csak meg, mi történt a Vatikán gyermek zaklatási botrányaival!

Végül nem azt kérjük, hogy higgy el mindent, amiről itt olvastál, vagy nevess rajta. Viszont vannak olyan tények, amelyek feltárhatók és további kutatásra szorulnak. Nyilvánvaló azonban, hogy valami szándékos dolog folyik, amikor a Vatikán sok millió dollárt költ egy olyan épület megtervezésére és felépítésére, amely nyilvánvalóan egy kígyót ábrázol.

CE

Erővel vonszolta ki a helyi rendőrség egy katolikus templomból fiatal férfiak egy csoportját, akik a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett protestáns megemlékezés ellen tiltakoztak a templomban, hangos imádsággal. A még október 31-én történt esetről a Church Militant online katolikus televízió a mai napon közölt beszámolót.

Az eset kísértetiesen hasonlít az október 28-án a brüsszeli Szent Mihály és Szent Gudula Katedrálisban történtekkel - leszámítva, hogy ezúttal mindez Franciaországban, Párizsban történt (a katolikus Notre-Dame des Blancs-Manteaux, azaz "Fehérpalástú Szűzanya" templomban), és hogy az "elkövetőket" a rendőrség elő is állította.

A közös katolikus-protestáns megemlékezéshez a szervezők Caroline Bretones-t, a Marais Egyesült Protestáns Egyháza nevű felekezet lelkésznőjét kérték fel prédikációra. A lelkésznő a prédikáció megtartására egy a katolikus papi reverendát utánzó öltözetben jelent meg (lásd a cikkünk kezdőképét).

Válaszul a rendezvényre, mintegy tucatnyi fiatal férfi tiltakozott a helyszínen francia és latin nyelvű imádságok és himnuszok hangos elimádkozásával. A tiltakozásnak a párizsi rendőrség vetett végett.

A Medias-Presse-Info francia nyelvű honlap az esetről videót is közölt, amihez ezt a kommentárt írták: "Az őrület nem ismer határokat. Ezeket a fiatal katolikusokat manu militari [fegyveres erővel] vitte ki a rendőrség, amiért a rózsafüzért imádkozták egy katolikus templomban!" A videón (lásd alul) egyébként az is látszik, ahogy a rendezvény egyik protestáns hölgy résztvevője örömtáncot lejt a templom szentélye előtt.

A férfiak hangos imádságát a templom kántora orgonazenével igyekezett elnyomni. Az akciójukra számos jelenlévő felháborodással reagált. Néhányan megpróbáltak vitába szállni a fiatalokkal, egyesek inzultálták őket, egy asszony az egyiküket arcon is ütötte egy a kezében lévő papírral. A tiltakozók ennek ellenére végig térdepelve maradtak, mindaddig, amíg a rendőrség velük szemben erőt nem alkalmazott.

A tiltakozó akció kivitelezése alapján valószínűsíthető, hogy résztvevői az október 28-án Brüsszelben történt hasonló esetből merítettek ötletet és bátorítást. Az akkori belga és a mostani francia fiataloknak máskülönben nem tűnik úgy, mintha bármi köze is lenne egymáshoz.


http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/11/16/ujabb_tiltakozo_imaakcio_egy_katolikus_templomban_tartott_reformacios_megemlekezesen

<<< Kézirat a purgatóriumból, bevezetés

<< Mi a földi élet pár pillanata az örökkévalóság boldogságához képest?

1880/3

Szeptember 16.
Ezekben a napokban kissé elégedettebb önmagával, és Jézus is az, mivel erőt vesz magán, hogy kedvében járjon és mind szorosabban egyesüljön vele. Ne higgye azonban, hogy máris célba ért; ez még csak apró kezdeménye annak az egységnek, amit Jézus szeretne létrehozni az ön lelkével. Ó, mily kevéssé értik a földön – nemde? –, mekkora [mindentől való] elszakadást kíván Jézus attól a lélektől, akit egészen magáénak akar!

Az emberek azt hiszik, szeretnek, és azt képzelik, mindjárt szentté válnak, amiért a szokásosnál kicsit több érezhető szeretetet vélnek felfedezni magukban, pedig ezek a természetes érzések a semmivel egyenlőek. A léleknek fel kell kelnie, és apránként el kell szakadnia mindentől, ami körülveszi, elsősorban pedig önmagától, önszeretetétől, ragaszkodásaitól, hogy eljusson az isteni egyesülésre; egyedül Jézus tudja, mi mindenbe kerül a[z emberi] természetnek, hogy ide eljusson.

Sok áldozatot kell hoznia; a szívnek meg kell töretnie, hogy kivessen magából minden emberi szeretetet; ez nehéz! Mily kevés lélek érti meg ezeket a dolgokat! Ön, aki Jézus nagy irgalmassága folytán valamelyest érti, ön, akit Jézus annyira szeret, lépjen bátran az önmegtagadás és az önmagának való meghalás ezen útjára. Gondoljon gyakran a gyengédségekre, amelyeket ön iránt tanúsított; hogyan ment megkeresni, amikor eltávolodott; hogyan simította el az útjában álló összes akadályt. Többet tett önért, mint bárki másért! Válogatott kegyelmeivel halmozza el nap mint nap. Idézze fel azt is, hogyan cselekedett önnel az utóbbi napokban; viszonzásul igazi nagylelkűséget vár öntől inkább, mint sokaktól, akiknek nem kedvezett ennyire és akiktől nem vár ilyen nagy tökéletességet.

Öntől teljes odaadottságot vár minden megpróbáltatásban, mindenekfelett pedig nagy szeretetet. Szívét-lelkét veszítse el Istenben, hogy egyedül azért cselekedjék, hogy neki örömet szerezzen. Emelkedjék a föld és egész környezete fölé, hogy elmerüljön szent akaratában. Jusson el oda, hogy soha, egyetlen percre se veszítse szem elől.

Ne higgye, hogy ez annyira lefoglalná, hogy ne tudná miatta elvégezni a kötelességeit! Nem; lassacskán meglátja majd, hogy épp ellenkezőleg: a Jézussal leginkább egyesült lélek teljesíti legjobban a kötelességeit is, mivel Jézus cselekszik helyette, akit szeret; mondhatni, immár egy vele. Gondolhatja, hogy jó vezetést és segítséget kap minden feladatában! Mily jót tehet maga körül a benső életet élő lélek, s csakis ő; mindaz, amit másként tesznek, hasztalan. Csakis a Jézussal egyesült léleknek van hatalma az ő Szíve fölött, ő ott az úrnő, tőle nem tagad meg semmit. Sok mondanivalóm van még erről, de nem értené.

Meg kell várnunk a pillanatokat, amelyeket Isten akar. Ha akarja, nem fognak sokáig késlekedni. Jézus nagyon vágyik rá, hogy egészen egyesüljön önnel, jobban, mint e pillanatban felfoghatná. Nagyon ügyeljen magára; oly jó szeretni Jézust, oly boldogító azonnal, átmenet nélkül eljutni a [vele való] földi egységből a még bensőségesebb mennyei egységbe! Elmélkedjék mindazon, amit mondok. Egyetlen tette, amelyet Jézussal szorosan egyesülve, a szándék tisztaságával felajánl megkönnyebbülésemért, nagyobb enyhülést ad, mint sok szóbeli imádság.

Minél hamarabb jut el a tökéletességre, annál hamarabb jön el az én szabadulásom is. Igaz, hogy az elöljáró anya sokat szenvedett az utóbbi napokban, ám egyetlen olyan, nagy szenvedésekkel teli nap, amilyeneket időnként átél, nagyobb haszonnal jár lelke és az egész közösség számára, mint tíz vagy még több nap, amikor jó egészségben képes tevékenykedni és elvégezni minden rábízott feladatot.

Szeptember 29.
Igen, ismertem az atya összes szenvedését; íme, ezért feleltem nemmel, és nem fűztem hozzá semmit, amikor azt kérdezte, enyhült-e valamelyest a kimerültsége, mivel nem akartam önt nyugtalanítani. Ha tudta volna, hogy ennyit szenved, aggódott volna, s minthogy a szokásosnál többet gondol rá Isten előtt – kétségkívül különleges indításra –, gondoltam, jobb lenne, ha ő maga mondaná el önnek mindazt, amit elszenvedett. Jézus beszámítja majd neki.

A lelkek, akiket annyira sajnál, e pillanatban a purgatóriumban vannak, de csak rövid időre, főleg a pap, akit a Jóisten szeretne megjutalmazni, és a két fiatal, akiket meg akart óvni azzal, hogy kiragadta őket e világból, ahol a legjobbak is hitvánnyá válhatnak. Mondja meg neki: vigasztalódjék a gondolattal, hogy Jézus nagyon szereti, és – sokakhoz képest kiváltságos módon – egészen különleges helyet tartogat számára Szívében. Lélekben oda térjen, hogy megpihenjen és lélekben megerősödjék, hogy folytassa, amit isteni Uráért vállalt.

Október 2.
Napjában többször ismételje: „Istenem, valósítsd meg bennem terveidet, és add, hogy soha ne akadályozzalak viselkedésemmel. Jézusom, azt akarom, amit te: mert akarod, ahogyan akarod, ameddig akarod!”

Október 3. vasárnap
Bárcsak megadatna, hogy megértse, mily közömbösséggel és megvetéssel bánnak Jézussal a földön, nemcsak a külvilágban, de mennyit bántják, gúnyolják, hogy kinevetik még azok is, akiknek szeretniük kellene! A közömbösség így megtalálható a közösségekben is, a szerzetesek és szerzetesnők, választottjai között; ahol Barátként, Atyaként, Hitvesként kellene tekinteniük rá, sokszor nem veszik többe, mint egy idegent.

E közömbösség megtalálható a klerikusok körében is. Ma inkább, mint valaha, egyenrangúnak tekintik Jézust. Akiknek reszketniük kellene, ha arra gondolnak, mily fenséges a rájuk bízott küldetés, gyakorta hidegen, unottan teljesítik azt! Mennyien élnek benső, lelki életet? Kicsi a számuk. Itt a purgatóriumban számos pap engesztel közömbösségéért és szeretetlen életéért. Bűnös érdektelenségükért tűzben és különféle kínok között kell vezekelniük.

Megítélheti ebből, hogy Isten, aki oly jó és olyannyira szereti teremtményeit, talál-e olyanokat, akik szeretik és vigasztalják. Ó, mily kevesen vannak! Íme Jézus Szívének nagy szenvedése: övéinek hálátlansága; Szent Szíve mégis egészen, túlcsordulóan telve van szeretettel, s csak azt keresi, hogy kiáraszthassa. Olyan lelkeket szeretne találni, akik meghaltak önmaguknak; szeretetével elárasztaná őket, hatalmasabban, mint eddig bárkit. Ó mily kevéssé értik Jézust, mily kevéssé értik irgalmasságát és szeretetét a földön! Az ember mindent meg akar ismerni és meg akar érteni, csak azt nem, ami igazi boldogságot ad. Mily nyomorúság!

Soha ne bosszankodjék, se kifelé, se magában. Amennyire teheti, kerüljön mindenféle összeütközést. Ha mégis előfordulna, hogy ügyetlenségből vagy rosszindulatból, teszem fel, nem úgy cselekszik, amint kellene, nos, maradjon nyugodt! Ha egyszer hiba történt, mi értelme bosszankodni, hisz az nem segít. Szinte olyan, mintha kétszer hibázna egy helyett.

Október 14. [Szentáldozás utáni] hálaadásom közben
Jézussal szembeni legkisebb hűtlensége, legapróbb feledékenysége, legenyhébb közömbössége is nagyon érzékenyen érinti őt, és nagyobb fájdalmat okoz oly jó és oly szerető Szívének, mintha ellensége bántaná. Nagyon gondosan ügyeljen hát magára, nehogy valamit elmulasszon. Örömmel jöhessen Jézus megpihenni a szívébe, hogy kárpótolja őt minden keserűségért, amivel a világ elhalmozza. Úgy cselekedjék vele, mint a legjobb édesapával, a legodaadóbb hitvessel. Vigasztalja és gyógyítsa sebeit szeretetével, gyengédségével, hiszen mindennap megsebzik. Viselje szívén mindazt, ami dicsőségét szolgálja. Felejtse el magát jelenlétében, és legyen biztos benne, hogy ő is magáévá teszi az ön ügyeit, és többet fog tenni önért, mintha maga aggodalmaskodna miattuk.

Október 16.
Hiába töri magát az ember a rábízott lelkek miatt, hogy dorgálja őket vagy valamivel több jámborságot csöpögtessen beléjük; csak annyira fog sikerülni, amennyire ő maga belső életet él. Csakis saját buzgósága túlcsordulását fogja szívükbe önteni; másként, ha ő maga nem olyan, amilyennek lennie kellene, ha nem egyesült Jézussal, akkor szavai csak az emberek füléig jutnak el, ám szívükbe nem hatolnak; erőfeszítésein nem lesz áldás. Látja, milyen jó Jézussal egyesülni… nemde? És ez az egyetlen igazi boldogság a földön.

1880. november
Ha rendre kell utasítania valakit, aki kisebb vagy akár nagyobb hibát követett el, nagyon gyengéden tegye; olykor szigorúan, ha a hiba megkívánja, de kevés szóval és soha ne indulatosan, mert az ilyen szidás kárára van annak a léleknek is, aki adja, és annak is, aki kapja. Ha például gyereket dorgál, soha ne emlegesse korábbi botlásait. Ez elég gyakran előfordul, és Istennek nem tetszik. Aki így cselekszik, vétkezik. Honnan tudja, hogy amit kárhoztat, nem nyert még bocsánatot? Miért hánytorgatja fel? A Jóisten nem ilyen példát adott.

Az embernek szüntelenül meg kell alázkodnia saját bűnei miatt, és szüntelenül emlékeznie kell rájuk Urunk előtt, szíve keserűségében, ám mások múltját sohasem szabad felemlegetnie. A keresztény lélek, főleg a szerzetesi lélek, ha Urunknak tetszeni akar, úgy bánjon másokkal, ahogyan szeretné, hogy Jézus bánjon vele. Jól jegyezze meg ezt, és alkalomadtán hűségesen váltsa tettekre.

Soha ne engedje, hogy a kötelesség, az élet dolgai és gondjai annyira lekössék, hogy lelke elveszítse szabadságát; ez meggátolná, hogy minden pillanatban egyesüljön Jézussal és mindig felismerhesse és teljesíthesse szent akaratát. Amikor szenved, fogadja belenyugvással, hiszen Jézus engedi meg, aki a megengedett rosszból a legnagyobb jót tudja kihozni. Teljes egyszerűséggel járuljon a tabernákulum elé, s ott bízza Jézusára, ami a szívét nyomja, ami néha kibírhatatlanul nehéznek tűnik: Jézus Szíve mindent könnyebbé fog tenni. Ha viszont öröme van, főleg olyan öröme, amit az ember időnként Isten szolgálatában ízlel, fogadja alázattal és hálával, és gondoljon arra, hogy a föld nem a nyugalom hazája, hanem a számkivetés, a fáradozás és mindenféle szenvedés helye.

Lelki nyugalommal engedjen mindent megtörténni maga körül. Ne tartóztassa fel semmi. Egyetlen öröme, egyetlen megnyugvása Jézusban legyen; egyedül érte cselekedjék, szeretete adjon önnek bátorságot; sohasem tehetne eleget Istenért, aki ily jóságos. Minél inkább elszakad mindattól, ami körülveszi, annál bőségesebben fogja Jézus elárasztani válogatott kegyelmeivel, isteni érintéseivel. Gyakran tapasztalja majd, hogy közömbössé válik olyan dolgok iránt, amelyeket azelőtt fontosnak tartott; ez is annak irgalmasságából történik, aki szereti önt és szeretné olyan függetlennek látni [minden földi dologtól], amilyen függetlenséget azoktól vár, akiket egészen magáénak akar.

Jézus megengedi, hogy a kiváltságos lelkek bizonyos undort érezzenek minden iránt, ami nem ő; mindent kellemetlennek találjanak, ami nem közvetlenül vele kapcsolatos; ezzel ugyanis azt akarja elérni, hogy minden emberi dologtól kiüresítsék szívüket, hogy elárassza kegyelmeivel, hogy túlcsorduljon szeretetétől.

November
Azokon a napokon, amikor az első misén áldozik, valamivel nyolc óra előtt reggelizhetne. Ne legyen több három percnél. Azért mondom ezt, mert a Jóisten azt szeretné, hogy minél hosszasabban időzzék a hálaadásban. Így negyedórával több ideje lesz. Az első negyedóra a szokásos módon az öné. Mennyi mondanivalója van Jézus számára, nemde? A második negyedóra pedig az övé. Folytathatná a kishórák idején és a szentmise nagy részében is. Kérjen rá engedélyt az elöljáró anyától. Meglátja, mennyi kegyelem! Jézus különleges ajándéka, hogy a szent Színek hosszú ideig maradnak önben a szentáldozás után; hálaadással használja hát ki e boldog pillanatokat, amikor – szívtől szívig azzal, akit az egek sem tudnak befogadni – mindent megkaphat.

Mennyire szereti Isten szegény teremtményét, amikor annyira megalázkodik, hogy úgy beszélget vele, mint barát a barátjával! Imádja, forduljon hozzá hálaadással, kéréssel, s főként vigasztalja Jézust minden bántásért, amit e boldogtalan időkben elszenved! Annyit bántják a jó Jézust! Ó, nagyon szeresse! Tudja, hogy ő is szereti önt: megvannak a bizonyítékai! Amíg még a földön él, nem értheti, mit kíván Isten a lélektől, aki a purgatóriumban engesztel vétkeiért. Azt hiszi, sok imádság, amit jól végeznek, szinte azonnal az örök boldogság birtokába juttatja a lelket? Nem így van. Ki láthatja át a Jóisten ítéleteit? Ki foghatja fel, milyen tisztaságot kíván a lélektől, mielőtt megengedi, hogy saját örök boldogságában részesüljön? Ó, hogyan élnének az emberek, ha tudnák mindezt, ha gondolnának rá földi életük során!

Fontolja meg komolyan, hány bocsánatos bűnt követ el naponta egy közömbös ember, akit nemigen érdekel az üdvössége, és csak a földi dolgokkal törődik… Hány percet szentel a Jóistennek? Gondol-e rá, elmélkedik-e róla egyáltalán? Nos, egy esztendőben 365 ilyen nap van… és ha sok ilyen év telik el, ez az ember úgy hal meg, hogy a lelkét rengeteg bocsánatos bűn terheli, amelyektől nem tisztult meg, mivel ügyet sem vetett rájuk. Az így megterhelt lélekben alig marad a szeretetnek egy kis szikrája is, mire oda jut, hogy számot adjon életéről annak, aki visszakéri azt tőle. Lám, az ilyen, szinte semmis életeknek, amelyekben nincs istenszeretet és nincs meg a szándék tisztasága, újra kell kezdeniük az engesztelésben. A lélek, amelynek Istenből kell élnie, nem érte élt; újra kell hát kezdenie életét, mégpedig hallatlan szenvedések közepette! A földön nem használta fel az isteni irgalmasságot. Saját teste rabszolgájaként élt; a tisztulás helyén meg kell fizetnie az utolsó fillérig, és vissza kell nyernie első ragyogását; ím, ez történik az üdvösségükkel nem törődő lelkekkel; a még bűnösebbek sorsa más dolog.

Szeresse annyira a Jóistent, hogy ne kelljen ide jutnia, hogy érdem nélküli szenvedések árán tanulja meg szeretetét. A földi szenvedések, fájdalmak érdemszerzők, el ne vesztegesse őket; mindenekfelett pedig szeressen! A szeretet sok bűnt eltöröl, és segít elkerülni is azokat, hiszen az ember nem akarja megbántani azt, akit szeret; ezért a lélek, aki igazán szereti Jézust, szüntelenül ügyel, és mindent kerül, ami isteni tekintetét sérthetné. Sok purgatóriumi lélek számít önre, hogy megszabaduljon szenvedései helyéről. Imádkozzék értük teljes szívéből.

Rózsafüzér a tisztítótűzben szenvedő lelkekért ígéretekkel

>> Ha tudná, mennyire javára válik a léleknek a szenvedés!

http://metropolita.hu/2017/11/aki-nem-istenert-elt-annak-a-tisztulas-helyen-hallatlan-szenvedesek-kozepette-ujra-kell-kezdenie-eletet-hogy-visszanyerje-elso-ragyogasat/