Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Heti Elmélkedő II.

2017. november 03. 14:12 - Andre Lowoa

 

MÁRTON NAPI DISSZONANCIA


A Márton napi vígasságon „… látványkonyhákban készülnek az ízletes libaételek. Kóstolhatunk hagymás libamájcsíkot, savanyú libalevest, májas libahurkát, töltött káposztát libahússal, az édesszájúak pedig meggyes pite, házi csöröge és vargabéles közül válogathatnak. Aki Márton napján újbort nem iszik, az egész évben szomjazik – tartja a mondás. Hogy ne maradjon szomjas a jóllakott vendég, tizenegy… borászat kínálja nedűit” (egy programajánlóból)

És akinek emlékére ünnepelnek: „Missziós munkája szülőföldjén nem volt zavartalan. A 4. században erősen fellángolt az eretnek ariánus mozgalom. Az ariánusok a keresztény hitet bátran hirdető Márton ellen támadtak. Elfogták, megvesszőzték és elkergették Saváriából… (Itáliában) egy szigetre ment. Insula Gallinariának, Tyúk-szigetnek nevezték azt a kietlen, kopár földdarabot, ahol másodmagával – egy buzgó pap társával – bűnbánó, szemlélődő életet kezdett. Élelmüket nagyrészt a szigeten található növények biztosították. Márton egy alkalommal – mivel nem ismerte jól a növényeket – mérges gyökeret evett és halálosan megbetegedett tőle. Nagy fájdalmában Isten segítségét kérte és betegségéből csodával határos módon felépült.” (Szt. Márton élete, R. K. Szombathelyi Egyházmegye – Internet)

De mihez kapcsolódik a vígasság?


Dr. Mikolicz Gyula / Pécel

„Az Istennek országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szentlélek által való öröm.” (Rm 14,17)





"Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért"

János 15, 13.

Aki Krisztusban szeret

A szeretet... az erőfeszítés is!
Hisz néha sziklát emel, ki szeret:
Viselni társat, testvért gyereket
Emberfeletti vállalkozás, mégis
Ki KRISZTUS-é és KRISZTUSBAN szeret,
Erős: kimozdít sziklát,
- hegyeket!

Szerető mennyei Atyánk!
Hálás szívvel magasztalunk érte, hogy megismerhettük minden elképzelést felülmúló szeretetedet a Jézus Krisztusban.
Bocsásd meg, hogy mégis olyan adósok vagyunk a szeretetben Irántad és embertársaink iránt is. Te látod, milyen nagy a szeretetéhség és szeretethiány mindenütt körülöttünk! Segíts meg bennünket a szeretet vállalásában és erőfeszítéseiben a Szentlélek által, add, hogy az a szeretet legyen bennünk, amellyel Fiadat szereted, és Ő is bennünk legyen!
Ámen.





Térdre esni

Írta: Partinka Klára

Az úton vagy lépcsőn járás az elesés lehetőségét is rejti, aminek valószínűségét némely tényező növeli:
- Az út: lehet meredeken csúcsra tartó, köves és kátyús, vagy a gyorsulást előidéző, csúszós.
- A lábbeli: eredetileg védelmet és biztonságos járást segítő, mára már sokszor balesetveszélyessé vált eszköz.
- A megvilágítás: vagy a tökéletes látást biztosító teljes világosság, vagy félhomály, amikor az úthatárok, lépcsőfokok, csapdák felfedezése erőteljesen nehezített, olykor kizárt.
Milyen kimenetelre számíthatunk a fentiek esetén? Fölfelé haladva az orra esés valószínűsége nagyobb, s minél magasabbra kapaszkodik valaki, annál mélyebbre zuhanhat. Lefelé könnyen kicsúszik lába alól a talaj, és a hanyatt vágódás lehetősége növekszik. Mint a legtöbb esetben, ebben is lehet kivétel: lefelé tartva térdre esni. Gondoljunk az alázat három lépcsőfokán (segélykiáltására nem kap választ; elutasításban részesül; ebnek tekintik) lefelé tartó bibliai kananeus asszonyra, aki a második lépcsőnél térdre borult Jézus előtt (Mt 15,22-28). Sérülésmentes, áldott lehetőség ez mindenki számára.


„Jöjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!" (Zsolt 95,6)





Vajon ki megy?

Írta: Benedek Csilla

Ki jön az én házamba? – csendül fel sokszor emlékezetemben a gyermekkori kedves kérdés-hívás, az, amikor édesapám vagy édesanyám csemetéjeként vágyott karjaiba venni. A minap olvasott bibliai szakasz kapcsán is ez történt, amikor Ezékiás király szólította fel a népet, hogy tegyék kezüket az Úr kezébe: „Adjatok kezet az Úrnak!" (2Krón 31,8 – Károli ford.).
Dávid király – aki az Úr kezébe tette kezét, boldogan vallja: „Én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet" (Zsolt 73,23).
S hangzik ma is az értünk földre jött, meghalt, feltámadt és élő Jézus Krisztus hívása:


„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek."

(Mt 11,28)

komment
süti beállítások módosítása