1993. február 19.

Béke, kedvesem. Egy vagy velem?

Tedd lelkemet eggyé a Te Lelkeddel! Csak Te tudod ezt megtenni, Uram.

Örülök, hogy tudatában vagy semmiségednek és annak, hogy nélkülem semmit sem tudsz tenni. Támaszkodj rám, és én magamhoz vonom lelkedet. A szeretet közel van hozzád és Lelkem van rajtad. Engedd meg, hogy folytassam tegnapi üzenetemet! Hallgass meg! Mondd meg nekik, hogy enyém az irgalom és enyém a harag is. Hatalmas vagyok a megbocsátásban és haragom kiöntésében is. Nagy az én irgalmam, de szigorúságom is éppoly nagy.

(Isten arra kért, hogy írjam le a következõ részt Sirák fiának könyvébõl: Sir 16,11-12.)

Látod leányom, igazságosságomat is hamarosan kinyilvánítom. Tervemnek meghatározott ideje van. Irgalmas felszólításaimnak is meghatározott ideje van. Amikor vége lesz az irgalmasság idejének, mindenkinek meg fogom mutatni, jóknak és rosszaknak, hogy szigorúságom is éppen olyan nagy, mint irgalmasságom, hogy haragom is olyan hatalmas, mint megbocsátásom. Most gyorsan be fog következni mindaz, amit megjövendöltem. Semmi sem maradhat ki belõle. Beszéltem nektek a hitehagyásról, ami megkötözte legjobb barátaim kezét, ¹ lefegyverezte õket gyorsaságával és nagyságával. Hiszen megmondtam, hogy bíborosok lesznek bíborosok ellen, és püspökök püspökök ellen, és hogy sokan vannak a kárhozat útján! Végnélküli küzdelmeikkel meggyengítették Egyházamat.

A lázadás lelke ma erõre kap szent helyeim belsejében. Vissza tudsz emlékezni arra a látomásra, amelyet a viperákról adtam neked, amint az Oltáriszentség körül az oltáron tekergõztek? Hiszen felfedtem elõtted, hogy közülük milyen sokan állnak szemben a pápával ² És mennyire félretolják õt ³ Már részletes ismertetést adtam neked az Egyházamban lévõ lázadásról. ⁴
Hûséges barátom, engedd meg, hogy itt abbahagyjam. Majd késõbb folytatjuk. Maradj közelemben, és szerezz nekem örömet!