LEGBENSÕBB VÁGYAM, HOGY TALÁLKOZZÉK A NYUGAT ÉS A KELET- NÉPSZÁMLÁLÁST FOGNAK TARTANI ANÉLKÜL, HOGY ENGEM MEGKÉRDEZNÉNEK 1994. október 5. Vassulám, kövesd szabályaimat, mert az a rendeltetésük, hogy az egész emberiség elõtt felfedjék gazdagságomat és lehetõvé tegyék Szentlelkemnek, hogy…

Felsőszentmárton 1052 lakosú Dráva-menti község, Sellyétől 14 kilométerre, nyugatra fekszik. A településen több mint 90% a horvát nemzetiség aránya. A terület kedvező a mezőgazdasági termelés számára, ipari létesítmény nincs is a községben. A helység neve, a Szentmárton helynév templomának…

Drávafok 515 lakosú község a 62-es/Barcs-Villány/ vasútvonal mellett, Sellyétől 10 kilométerre, nyugatra fekszik. A község neve Fukó alakban egy 1257-bol származó határjárás jegyzőkönyvében bukkant fel először az írott forrásokban. Mai névalakja 1493-ban olvasható. Drávafok neve a Dráva folyónévnek…

Bogdása 352 lakosú község a 62-e/Barcs-Villány/ vasútvonal mentén fekszik, Sellyétől nyugatra, 3 kilométerre fekszik. Első történeti megemlítése 1251-ből való Bagdasa alakban. A település történetére 1288-ból van adat. Ekkor a Haraszt-nemzetségbeli Miklós bán tulajdona volt a település. Későbbi…

Csányoszró 729 lakosú ormánsági község a 62-es/Barcs-Villány/ vasútvonal mentén, Sellyétől 4 kilométerre, keletre fekszik. A jelenlegi település Kiscsány és Oszró összeolvadásával keletkezett 1932-ben. Kiscsány neve 1257-ben bukkant fel írott forrásokban Chan alakban, Oszróé pedig 1475-ben Osztro…

Drávaiványi 242 lakosú ormánsági község, Sellyétől délnyugatra, 3 kilométerre fekszik. A település első írásos emléke a XIV. századból származik, amikor is az 1332-ben datált pápai tizedlajstrom plébániás helyként említi. Régi neve Ivány volt, földesuráról Petrovszky Ivánról elnevezve. A település…

Kákics 233 lakosú község a 61-es/Sellye-Szentlőrinc/ vasútvonal mentén, Sellyétől 4 kilométerre, északra fekszik. Neve az írott forrásokban először 1410-ben bukkant fel Kakych alakban. A történelem során a terület birtokosai a pécsi székeskáptalan, a Traun-család és a Batthyányiak voltak. 1848-ban…

Okorág 185 lakosú község a 61-es/Sellye-Szentlőrinc/ vasútvonal mentén, Sellyétől 8 kilométerre, északkeletre fekszik. Az egykor jelentős ormánsági település első említése az Árpád-korból származik, amikor Okur néven szerepelt az írásos forrásokban. A XIII. században a Szent János lovagrend házának…

Gilvánfa 375 lakosú község Sellyétől 12 kilométerre, északkeletre fekszik. Az első régészeti emlékei a korai rézkorból származnak. Az írásos forrásokban 1410-ben szerepel először. A török hódoltság alatt lakott település, az Istvánffy család birtokához tartozott. 1970-től őslakossága csökkent, és…

A Királyegyháza 1042 lakosú község Szentlorinctől 7 kilométerre, délre helyezkedik el. A település 61-es/Szentlőrinc-Sellye/ vasútvonalon elérhető. A sok kisebb vízfolyás mellett itt folyik el a Zselic egy részét is átszelő Okor-patak. A környezet domborzati szempontból sík terület. Királyegyháza…

Gerde 568 lakosú község, Szentlőrinctől 11 kilométerre, délkeletre fekszik. A domborzati viszonyokat tekintve a terület teljesen sík, mezőgazdasági termelésre kedvezőek. A falunév első írásos említése 1216-ra tehető. Az Árpádok alatt a birtokosai feltehetőleg köznemesek, elnevezése ekkor Guerdei. A…

A kisváros lelkesen készült a karácsonyi színdarab bemutatójára. A darab rendezésére sikerült megnyerniük a TV egyik befutott fiatal rendezőjét, Weis Lukácsot. Nem könnyen állt rá, aztán meg különböző feltételeket szabott: -Ragaszkodom a jó megvilágításhoz, és a legfontosabb a jó hangosítás, hogy a…

Csonkamindszent 167 lakosú község Szentlőrinctől 4 kilométerre, északnyugatra fekszik. Az ősi település első neve Okor- vagy Okrimindszent volt. Az Árpád-korban bencés apátság működött területén, ami a török hódoltság idején elpusztult, majd újraépítették. A név előtagja a Csonta család nevét őrzi.…

Boldogasszonyfa 550 lakosú község a 67-es főközlekedési út mentén, Szigetvártól 18 kilométerre fekszik. A régészeti leletek szerint már a kőkorszaki ember is élt a falu mai helyén. Írott forrásban 1344-ben Bodugazonfalua néven szerepelt. A XVIII. századtól hívják mai nevén. A falut Jézus anyjának,…

Szentlászló 893 lakosú község a 67-es főközlekedési út mentén Szigetvártól északra, 14 kilométerre fekszik. A zselici település történeti említésére 1237-ben került sor Sancti Ladizlay formában. Római telepet tártak fel a Szentlászlóhoz tartozó Szentegyed faluban. A korábban 1333-ban Margitapuszta…

Csebény 105 lakosú község Szigetvártól 22 kilométerre, északkeletre fekszik. A XV. század derekán említik először Chebe néven. A török uralom alatt pusztává lett, majd 1771-től néhány német család élt itt. A XIX. század második felében már magyarok is lakták. 1930-ban két településrészből állt:…

Almamellék 504 lakosú zselici község a 308-as/Almamellék-Lukafa-Sasrét/ vasútvonal mentén, Szigetvártól 15 kilométerre, északkeletre fekszik. A településről 1492-ből származik az első írásos emlék. Alma megnevezése 1275-ből az Almás-patakra utal, s e patak neve már 1009-ben, a pécsi püspökség…

Almáskeresztúr 103 lakosú község Szigetvártól 15 kilométerre, északkeletre fekszik. A községet először 1296-ban említi egy okirat Keruchur néven. A török hódoltságot követően Tótkeresztúrra keresztelték; s jelenlegi nevén 1902-től ismerik. Az 1700-as évek végétől németek lakták. Őket a II.…

Vásárosbéc 238 lakosú község Szigetvártól 15 kilométerre, északnyugatra fekszik. A helység Szent István korában királyi vadászterület volt. Az 1332-1337-es forrásokban megjelenő Belch alak szláv eredetű. A Vásáros előtag a középkorban gyakori, de nem minden település számára adott vásártartási…

Magyarlukafa 109 lakosú község Szigetvártól 17 kilométerre, észak-északnyugatra fekszik. A község neve egy 1237-ből származó oklevélen villa Luca, 1395-ben pedig már Lucafalwa néven szerepel. Feltehetően már a tatárjárás előtti időkben is lakott hely volt, azonban 1715-ig puszta, és csak időnként…

Somogyviszló 263 lakosú község Szigetvártól 9 kilométerre, északnyugatra fekszik. A zselici dombok között meghúzódó település hosszú ideig Somogy vármegye része volt. Feltehetően már 1299-es forrásokban említett Wyzlou alak is a ma már nyugat-baranyai települést jelenti, amelynek 1403-as változata:…

Basal 193 lakosú község Szigetvártól 5 kilométerre, északra fekszik. Az írásos emlékek 1217-ben említik először. A Győr, majd a Rátót nemzetség birtoka volt. A hagyomány szerint 1556-ban Ali basa innen támadta Szigetvárt. Valószínűbb, hogy a helynév török eredetű személynévből képződött. A…