Drávafok 515 lakosú község a 62-es/Barcs-Villány/ vasútvonal mellett, Sellyétől 10 kilométerre, nyugatra fekszik. A község neve Fukó alakban egy 1257-bol származó határjárás jegyzőkönyvében bukkant fel először az írott forrásokban. Mai névalakja 1493-ban olvasható. Drávafok neve a Dráva folyónévnek és a fok, magas vízállású folyóág vizét elvezető ér főnévnek az összetétele. A török hódoltság alatt is lakott helység volt. Az idők során több uradalmi család birtokában volt a község környéke.
Kastélya, mely az 1960-as évekre teljesen tönkrement, Ybl Miklós terve alapján építették 1896-ban.
Az 1940-es évek végén egyharmadát lebontották, s ekkor épült a falu első katolikus temploma, az innét származó anyag felhasználásával. A Szent László tiszteletére épített katolikus templomot nemrég felújították.
Az 1860-as években épült református templomot az utóbbi 5 évben felújították.
A település igyekszik hagyományait ápolni és e célra áldozni is. Így készült el a község képeslapja, amely Lantos Miklós fotóművész munkáján keresztül a nevezetességeit ábrázolja. Saját zászlóval és címerrel rendelkezik a település.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Szent László király-templom
A templom 1949-ben épült.
Drávakeresztúr 159 lakosú határközség, Sellyétől délnyugatra, 13 kilométerre fekszik. A települést a Dráva választja el Horvátországtól, amely alig 1 kilométerre fekszik. A környék a Dráva-parton végighúzódó Duna-Dráva Nemzeti Park része. A község neve 1554-ben bukkant fel különböző forrásokban. A Keresztúr elnevezés arra utal, hogy a falu kápolnáját Szent Kereszt tiszteletére avatták fel. A török hódoltság idején is lakott helység volt, a felszabadító háborúk után népessége két háztartásra zsugorodott. Ezt követően népesedett be ismét magyar és horvát lakosokkal. Nemzetiségi megoszlásának aránya a XVIII-XIX. században többször megváltozott. A külterületnek számító Révfaluban már nincs állandó lakos.
Kápolnáját 1913-ban építették és Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték fel. A haranglába külön áll.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Szent Kereszt felmagasztalása kápolna
Markóc 72 lakosú ormánsági község Sellyétől 10 kilométerre, nyugatra fekszik. Az írott forrásokban neve először 1403-ban Markochel, majd 1492-ben Markowcz alakban volt olvasható. A középkorban a pécsi főesperes birtoka volt, majd később az Istvánffy, a Doby, a Somssich és az 1840-es években a Festetich család déghi ágának a tulajdonát képezte. A törökök megjelenését követően az emberek átköltöztek egy Markocz nevű rétre, amely végül a település neve is lett.
A község műemlék jellegű református temploma 1858-ban épült.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
