A Királyegyháza 1042 lakosú község Szentlorinctől 7 kilométerre, délre helyezkedik el. A település 61-es/Szentlőrinc-Sellye/ vasútvonalon elérhető. A sok kisebb vízfolyás mellett itt folyik el a Zselic egy részét is átszelő Okor-patak. A környezet domborzati szempontból sík terület. Királyegyháza két utcából áll: Az egyik a főutca, amely hosszában, északdéli irányban áthalad a településen, ebbe csatlakozik egy mellékutca.  A település vízellátását egy 1968-ban kialakított vízmű biztosítja, ennek kiváltására 1996-ban került átadásra egy újabb fúrt kút. Szentiván először az írott forrásokban 1274-ben bukkant fel. Szentgált 1292-ben említették először. A XIV. században vásáros hely volt. Szentgál nevét Vásárosszentgálnak is hívták. A Szentiván helynév a falu templomának védőszentje, Keresztelo Szent Jánosra utal, akit az ómagyarban Szent Ivánnak neveztek. A Szentgál helynév a falu templomának védőszentjére emlékeztet. A Magyar előtag a lakosság nemzetiségével, a Vásáros előtag pedig a vásártartás jogával kapcsolatos. A két község 1806-ban templomot épít. Szentgál területén copfstílusban. Ez a mai templom. Hogy mindkét község kívánsága teljesüljön, két titulusra szentelték, Keresztelo Szent János és Szent Gál apát tiszteletére. A templom főoltára Haraszti Pál pécsi iparművész alkotása, 1974-ben készült. A község kápolnáját Szent Vendel tiszteletére 1804-ben építették. A már az Árpádkorban létező két települést, Magyarszentivánt és Vásárosszentgált Nagy György plébános javaslatára kapta az 1941-es egyesítéskor. A község külterülete Rigópuszta. Mai nevét 1951-ben kapta. Az elnevezés korábban dűlőnév volt. Batthyány Gusztáv hitbizományi birtokához tartozott. A község lakói nagyrészt római katolikus vallásúak.  A lakosság lélekszáma az elmúlt években némileg csökkenő tendenciát mutat. A munkanélküliségi ráta 9,8%-os. Ez alacsonyabb a megyei és országos rátánál. Királyegyházán 2 gazdasági társaság és 33 vállalkozó van. A mezőgazdasági művelésre alkalmas terület nagysága 1374 hektár. A tulajdonosok 60%-a Királyegyházán él, 40%-a más településen lakik.

http://dd.bloglog.hu/page/6/

Krisztus Király templom

A templom 1806-ban épült, copfstílusban. A templom főoltára Haraszti Pál pécsi iparművész alkotása, 1974-ben készült.
A község területén levő Szent Vendel kápolnát 1844-ben építették.