Felsőszentmárton 1052 lakosú Dráva-menti község, Sellyétől 14 kilométerre, nyugatra fekszik. A településen több mint 90% a horvát nemzetiség aránya. A terület kedvező a mezőgazdasági termelés számára, ipari létesítmény nincs is a községben. A helység neve, a Szentmárton helynév templomának védőszentjére utal. Legrégebbi írásos emléke 1235-ből származik, amikor felbukkan a Szent Mártonról elnevezett püspöki birtok és udvarház, a hozzátartozó majorsággal. Birtokosai voltak a pécsi püspök, a zágrábi püspök, a templomosok, a sellyei nemesek. Névváltozatai: Vaskaszentmárton, Tótszentmárton, Drávaszentmárton, Felsőszentmárton. A XVI. század elején itt tartották a vaskaszentmártoni zsinatot. A XVI. század második felében fokozatosan elhorvátosodott. A török pusztítás után 1712-ben bosnyákok, szlavóniaiak települtek le. 1870-1908 között háromszor tűzvész pusztított a településen.
A község területéhez tartozó Táborpuszta. A hagyomány szerint I. László itt kelt át a Dráván seregeivel.
Régi temploma 1727-ben épült az ősi templom romjai közelében. Építettője Adácsí Ádám apát. A mai templomot benediktálta Gottlibovics Pál pécsi kanonok Szent Márton tiszteletére 1852-ben.

http://dd.bloglog.hu/page/7/

Szent Márton-templom

A templom 1852-ben épült.