Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10

A kopt katolikus pátriárkátus polgárháborútól tart Egyiptomban

2013. október 31. 17:26 - Andre Lowoa

„A merénylet valódi célja az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a keresztényekre, és így elérjék, hogy a nyugati országok beavatkozását kérjék, vagyis a belső bizonytalanságot nemzetközi konfliktussá terjesszék ki” – nyilatkozta a Kirche in Not egyházi segélyszervezetnek a kopt katolikus pátriárka, Ibrahim Isaac Sidrak titkára. Hani Bakhoum Kiroulos szerint ez volt az igazi oka az október 20-i terrortámadásnak, amelyet a kairói Szűz Mária-templom előtt követtek el. 

Ahogy arról korábban hírt adtunk, október 20-án vasárnap reggel fél kilenc körül két férfi motorkerékpáron tüzet nyitott az emberekre, akik a kezdődő esküvői szertartáskor a menyasszonyra vártak. Öt személy meghalt, köztük egy 8 és egy 12 éves kislány. „Azt hitték, hogy azzal, hogy lecsapnak a közösségünkre, rákényszerítenek, hogy forduljunk Európához és az Egyesült Államokhoz, belesodorva minket egy polgárháborúba” – magyarázza Hani atya. – De nem fog működni: mi, keresztények világosan kimutattuk, hogy igazi egyiptomiak vagyunk, azután, amit idén nyáron el kellett szenvednünk.” 

Sidrak kopt katolikus pátriárka a múlt augusztusi keresztényellenes támadásokat követően azt mondta, hogy a keresztények nem kértek külföldi segítséget, sőt a kopt egyházak arra szólították a nemzetközi közösséget, hogy ne lépjenek közbe: ezt a lépést egyébként nagyra értékelte sok muzulmán egyiptomi.

„Ami legutóbb Kairóban történt, nem jelenti azt, hogy konfliktus állna fenn a muzulmánok és a keresztények között. A szélsőségesek nemcsak a koptokat támadják – mondta a kopt pátriárka titkára. – Sok fundamentalista a Morszi-elnökség idején jött be Egyiptomba, most fizetjük meg az ő kormányzásuk következményeit. Rendőri védelem alatt áll sok templom, de a terrortámadások kiszámíthatatlansága miatt lehetetlen teljesen garantálni a hívek védelmét. A terrorizmus drámája valamennyi egyiptomit sújtja, nem csak a keresztényeket. Ez egy olyan háború, amelyet Egyiptomnak kell megvívnia.”

„A terrorizmus elleni küzdelem a három alaplépés egyike, amelyet az országnak meg kell tennie azért, hogy kijusson a Morszi megbuktatásakor kezdődött válságból. Először is új alkotmányra van szükségünk, új elnöki és parlamenti választásokra. Föl kell göngyölíteni a terrorista elemeket, amelyek meggyengítik az államot, végül pedig elő kell segíteni a különböző csoportok közötti kiengesztelődést. A muzulmán testvéreknek az ország érdekét kell a sajátjuk elé helyezniük, Egyiptom csak így válhat végre polgári és demokratikus állammá” – nyilatkozta a kopt katolikus pátriárka titkára.

(Vatikáni Rádió/Magyar Kurír)

komment

Szodoma és Gomora kapujában: a bűn forrása az amerikai hadsereg

2013. október 31. 05:36 - Andre Lowoa

Az elmúlt néhány évben kirívóvá vált, hogy világszerte az amerikai katonai bázisok váltak az erőszak és a bűnözés epicentrumává. Kábítószer- birtoklás és értékesítés, alkoholizmus, nemi erőszak, a helyi lakosok bántalmazása, gyermekek molesztálása... mindenhol ezek a jelenségek kísérik az amerikai csapatok jelenlétét.

Az elmúlt években az Egyesült Államok fegyveres erőinek körében évente 19-ről 26 ezerre ugrott meg az ilyen esetek száma. Tény, hogy napi szinten 70 kontingens cseréje zajlik le nemi erőszakkal kapcsolatos esetek miatt, és ezeknek az ügyeknek csak elenyésző százaléka végződik tényleges börtönbüntetéssel.

A közelmúltban az Egyesült Államok védelmi minisztériuma mintegy 1500 oldalas jelentést adott ki a nemi erőszak megelőzéséről és annak következményeiről. Bár a Pentagon az elmúlt évre vonatkozóan 3374 szexuális erőszakkal kapcsolatos esetet tart nyilván, ezek a számok közel nem tükrözik a valóságot. Ezt egy az amerikai katonák körében végzett anonim felmérés tette egyértelművé, melyből kiderült, hogy 10-ből 9 esetben a nemi erőszak áldozata nem is tesz feljelentést. Ez azt jelenti, hogy az amerikai katonák az elmúlt egy évben nem 3374, hanem több mint 26 ezer (!) nemi erőszakot követtek el világszerte - büntetlenül.

Statisztika igazolja, hogy egy év alatt ugrott 19-ről 30 ezerre az amerikai katonák által elkövetett szexuális bűncselekmények száma, ami egyértelműen arra vezethető vissza, hogy hivatalosan is engedélyezték a homoszexuálisok fegyverviselését. Ezt a tényt is kiábrándító statisztikák támasztják alá: az áldozatok többsége (14 ezer fő) férfi!

Egy 1993-as törvény szerint az amerikai hadseregben "nem kérdezem, ne mondd" alapon buzik és leszbikusok is teljesíthetnek szolgálatot, miközben a hadsereg nem hozhatta nyilvánosságra a katonák szexuális irányultságát. 2011. szeptember 20-án azonban hoztak egy törvényt, eszerint buzik, leszbikusok továbbra is szolgálhatnak az amerikai haderőben, de minden katona köteles közölni saját "nemi orientációját".

Ennek megfelelően meredeken zuhant azoknak a száma, akik hajlandók lennének szolgálni az amerikai hadseregben. 1994 óta folyamatosan évente egyre kevesebb az újonc, a kieső létszámot pedig úgy akarták pótolni, hogy az újoncokkal szembeni kritériumokat tovább csökkentik. Várható volt, hogy ez a hadsereg emberanyagának minőségi romlásához vezet, ez mára kézzelfoghatóvá vált a katonák erkölcsi színvonalának leromlásán.

Az egyre alacsonyabb elvárások miatt pedig a gyorsan szaporodó kihágások kordában tartása is mind nehezebbé válik. 2010-ben a Pentagon kiadott egy jelentést a katonák által elkövetett szexuális bűncselekményekről és azok büntetéséről. Ez a jelentés kimondja, hogy az amerikai hadsereg minden évben mintegy 19000 szexuális bűncselekményt követ el, beleértve a zaklatást és nemi erőszakot.

Az amerikai csapatok bűnözésének színtere pedig igen nagy területet fed le: az Egyesült Államok mintegy 130 országban 865 katonai bázist működtet. Ebből a leginkább sújtott terület a Japánban működő amerikai katonai bázisok, ahol havi rendszerességgel 23-24 esetet regisztrálnak (és ez csak a regisztrált esetek száma)!

Az amerikai légierő egy okinawai létesítményének tisztje, Dennis Kucher bevallása szerint az afro-amerikaiak, az arab-amerikaiak és a spanyolok kiemelkedően magas arányban találhatóak a szexuális bűncselekmények elkövetői közt. A területen nyáron a hőmérséklet eléri az 50 fokot, a hőség és a 100%-os páratartalom miatt főként azokat osztják be ide, akik egyébként is alkalmazkodtak ehhez az éghajlathoz (déli népek).

Itt a katonák szintén büntetlenül követhetnek el szexuális bűncselekményeket, mert a nép erkölcsiségéből fakadóan az áldozatok többnyire félelemben és szégyenben maradva inkább elhallgatják az esetet. Becslések szerint mintegy 45000 eset történt Japánban, ebből 512 halálesettel végződött, de az elkövető egyik esetben sem kapott tényleges börtönbüntetést.

Azt se feledjük, hogy az ilyen, civil szervezetek által végzett felmérések többnyire kórházi adatokból dolgoznak, vagyis eleve pontatlanok, mert az esetek többsége nem kerül be semmiféle nyilvántartásba. Japánban követik el éves szinten a legtöbb szexuális bűncselekményt, és az ország bűnözési statisztikáit a jelen lévő amerikai hadsereg fűti leginkább. Az eseteket többnyire eltusolják, de volt példa az ellenkezőjére is: 1995-ben az amerikai haditengerészet egy tisztje és két tengerészgyalogos vert majd erőszakolt meg egy iskoláslányt. Az eset miatt több mint 90 ezren vonultak utcára, a japán kormány pedig azzal fenyegetőzött, hogy bezárja az országban működtetett amerikai katonai bázisokat. Az a kormány már a múlté, a helyzet pedig tovább romlott.

Némileg máshogy alakulnak a dolgok Németországban, ahol mintegy 64000 amerikai katona teljesít szolgálatot. Az amerikai haderő itt egy másik bűncselekmény terén vezeti a statisztikát; ez a kábítószer-kereskedelem. Ez is csak amiatt, mert a '70-es éveket követően az amerikai katonai bázisok köré komplett prostituált-övezetek épültek ki. Itt az amerikai haderőben szolgálatot teljesítő feketék és arabok mellékesen az alvilági kapcsolataik kiépítéséhez is jó környezetet találtak, az etnikai alapon szerveződő helyi bandákon keresztül pedig az amerikai hadsereg a kábítószer-kereskedelem ellátó gépezetévé vált. Amit Afganisztánban megtermelnek, azt Németországban és más európai államokban terítik... Az európai országoknak nem csak az amerikai rémálmot kell lerázniuk magukról, hanem a megszálló amerikai fegyveres erőket, mint a bűn és erkölcstelenség forrását is.

Hídfő.net

komment

Született előadóként uralja a színpadot.Profikat megszégyenítő módon rappel a lengyel pap a hit élmé

2013. október 30. 18:59 - Andre Lowoa

Zseniális! Több vallásos hip-hopot lengyelül! Ha minden pap így közelítene a dolgokhoz, akkor a fiatalok gyakrabban tűnnének fel a templomban, és jobban elmélyülne a hitük. Nem vagyok hívő, de ez nem számít. Csodás szám. Üdvözlet és tisztelet az atyának!

Ilyen és ehhez hasonlóan lelkes hozzászólások olvashatók a lengyel Ks. (ksiadz) Jakub, vagyis Jakub atya Szabadság (Wolnosc) című száma alatt a legnagyobb online videomegosztó oldalon.

A dalt a cikk írásakor már több mint 450 ezren látták, és a kommentek szinte kivétel nélkül lelkesek. Sokan a koncertek időpontja után érdeklődnek, megdöbbenésüknek és pozitív csalódásuknak adnak hangot, míg mások kifejtik, hogy számos „hivatásos” rappert is megszégyenít a fiatal wroclawi pap. Az említett szám szövege többek között arról szól, mennyi szabadságot és lehetőséget ad az Isten, aki – idézve a refrént, amit egy szerzetes énekel – a „királyok királya, az urak ura”.

Jakub atya igazi médiajelenséggé vált Lengyelországban, cikkeket írtak róla és rövid riportfilm is készült a tevékenységéről. Saját honlapja és Facebook-oldala van, amit jelenleg több mint 16 ezren követnek, idén október elején pedig 16 számot tartalmazó albumot jelentetett meg Elhívás (Powolanie) címmel. A CD borítója tömör összefoglalóját adja a Jakub Bartczakként született lelkipásztor kettős elhivatottságának: egy kezet látunk, ami egyszerre fogja marokra a mikrofont és tart rózsafüzért.

Nem véletlenül csodálkoznak rá sokan az atya számait követő kommentekben a magas minőségre, a fülbemászó dallamokra és a rafinált zenei alapokra. Jakub atya ugyanis nemcsak hogy igazi profikkal dolgozik együtt, de maga is a rap szerelmese volt kamaszként, éppen ezért csöppet sem áll rosszul neki, amikor a klipekben ugyanolyan mozdulatokkal nyomatékosítja a szövegeit, mintha Brooklyn és nem a lengyel Szilézia fővárosának számító Wroclaw lett volna a szülőhelye.

Jakub atya a bő nadrágot reverendára cserélte, de a szövegírás ugyanúgy a szenvedélye maradt

Fotó: Facebook


Tizenkét éve még Mane művésznéven rappelt Wroclaw Biskupin nevű negyedében a helyi bandákban. Az akkori képekről egy kapucnis, baseballsapkát viselő suhanc néz vissza. Jakubot és bátyját az édesanyjuk kezdettől fogva támogatta hobbijukban, holott nem kifejezetten rajongott ezért a zenei műfajért. Ennek ellenére ő vette nekik az első mikrofont, és segített a korai demófelvételek rögzítésében is. Jakubnak szenvedélye volt a szövegírás, de ugyanilyen vehemenciával érdeklődött a hit kérdései iránt is. Egyik gyónása alkalmával a pap, aki nem láthatta öltözetét, csak a fiatal srác szavaival találkozott, megkérdezte tőle, hogy nem gondolkodott-e a papi hivatáson.

A szavai töprengésre indították Mane-Jakubot, aki végül úgy döntött, jelentkezik a szemináriumba. Nehezen talált rá a saját útjára, többek között azért is, mert a hip-hop műfaj elkötelezettjeként mindennél előbbre valónak tekintette a szabadságot. Mára viszont minden a helyére került benne. A rappelés akkor tért vissza az életébe, amikor kitalálta, a katekizmust néhány szám segítségével próbálja meg elmagyarázni a hittanórákra járó gyerekeknek. Az első klip után azután csak nagyon rövid időnek kellett eltelnie, hogy Jakub atya több ezer fős közönséget biztasson a különféle egyházi kötődésű fesztiválokon: kezeket a magasba!

Persze nem csak lelkes véleményekkel találkozni a jelenség kapcsán. Olyan kommentelő is akad, aki állítása szerint sohasem gyónna egy ilyen papnál. Vannak viszont olyan hitoktatók, akik már beépítették a „Jakub-módszert” az iskolai hitoktatásban, mivel a tapasztalatok azt mutatják, a gyerekek nagy örömmel jegyzik meg a katekizmus alapvetéseit, ha rímekbe szedve, kórusban felelhetnek a tanár vagy a pap kérdéseire. Egyelőre ő az egyetlen rappelő pap Lengyelországban, de nem az egyetlen olyan egyházi ember, aki a populáris műfajok segítésével vagy szokatlan produkcióval kívánja közelebb hozni a katolicizmust a ma emberéhez. Ennek alátámasztására következzék zárásképpen egy különös felvétel:

https://www.youtube.com/watch?v=T0wTtg3t45M
MOdlitva https://www.youtube.com/watch?v=v2oQMVYNqQ4

Dominikanie i parafianie - Jarmark św. Dominika 2013 https://www.youtube.com/watch?v=hI6bRNLhgp8


mno.hu

komment

Mi okozza a furcsa égi jelenséget?

2013. október 30. 17:38 - Andre Lowoa

Különös jelenséget rögzített a világot járó Google Earth mobil kamerája,mégpedig egy forgalmas svájci úton járva: a ködbe burkolózó hegyek között két homályos figura dereng fel, mintha Jézus és Mária lenne.

Kapott már el furcsa pillanatokat a Google Earth fényképezős autója, de olyan eddig talán még egyáltalán nem született, amilyet a svájci Walensee közelében haladó A5 autópályán rögzített a szerkezet. A hegyek fölött húzódó ködben két homályos folt látható, egy magasabb és vékonyabb fekete, mellette pedig egy kicsit kisebb és zömökebb rózsaszín, a különös jelenség így egyben pontosan olyan hatást kelt, mintha maga Jézus és Szűz Mária bukkant volna fel az égben.


A jelenség okára eddig nem született semmiféle elmélet, leszámítva persze a tökéletesen hívők véleményét, miszerint a képen tényleg az van, amit látunk.


komment

Megjártam a mennyországot

2013. október 30. 17:36 - Andre Lowoa

Egy doktornő megdöbbentő beszámolója a halálról, a mennyországról és visszatéréséről az életbe

Egy dél-amerikai kalandtúrán történt kajakbaleset során egy orvosnő a mennyországba jut – ahol megtapasztalja Isten békéjét, örömét és találkozik angyalaival – majd visszatér onnan.
.
1999-ben, Chile déli részén a Los Rios régióban, Dr. Mary C. Neal, – ortopéd sebész, odaadó feleség és anya, – vízbe fulladt egy kajakbaleset során. Miközben egy vízesésen haladt lefelé, a hajója beékelődött a meder aljába és őt abban a pillanatban elnyelte az ár. Társai megfeszített mentési kísérletei ellenére Mary túl sok időt töltött víz alatt és ennek következtében meghalt.

A Megjártam a mennyországot Mary fantasztikus története egy spirituális utazásról és arról, hogy mi történt, amikor az életből a halálba, majd az örök életbe távozott, s végül visszatért onnan. Mary beszámol lenyűgöző élményéről, ahogy érzékletesen megosztja az olvasóval a mennyországban megélt érzéseit és az ott tapasztaltakat is. Könyvéből az is kiderül, hogyan kommunikált az angyalokkal és, hogy milyen mélyen megrendítette, amikor azzal szembesült, hogy még nem jött el az ő ideje.

Mary életét mindörökre megváltoztatta az újonnan jött felismerés, arról hogy mi a célja itt a Földön, mennyire tudatosan éli meg Isten jelenlétét, mennyivel közelebbi kapcsolatba került Jézussal és hogyan befolyásolta személyes spirituális utazását az, hogy első kézből tapasztalhatta meg a a halálon túli élet létezését.

A Megjártam a mennyországot segít abban, hogy újból felismerjük, milyen csodát, reményt és ígéretet hordoz a mennyország.

Mit gondol, miért tért vissza az életbe?

Biztosan nem azért, mert vissza akartam térni, de megtudtam, hogy még feladataim vannak, amelyeket el kell végeznem, így hát nem is lehetett volna más választásom. Meg kellett osztanom a történetemet másokkal, hogy segítsek a hitüket átalakítani, hogy bízzanak benne: Isten betartja, amit megígért.

Bán valamit ezzel az élménnyel kapcsolatban?
.
Az ég adta világon semmit. Halálom és visszatérésem az életbe a legnagyobb ajándék, amit valaha kaptam, és örökké hálás leszek ezért az élményért.
.
Mit gondol, miért történt ez önnel?
.
Mindig is visszahúzódó ember voltam, nem vagyok ismert író és sosem vágytam nyilvános szereplésre. Sokszor feltették már nekem ezt a kérdést. Nem tudom rá a választ, de tudományt tanultam, eredendően szkeptikus vagyok és nagyon konkrét, racionális gondolkodó. Talán éppen azért esett rám a választás, mert hitelességet sugall az életutam.
.
Miben hasonlít az ön élménye másokéhoz, akik szintén a mennybe jutva visszatértek a fizikai létbe?
.
Nem sok beszámolót olvastam más emberek élményeiről, de az évek során számos páciensem osztotta meg velem saját halál közeli élményét. Úgy tűnik, hogy a legtöbb történetben, ahogy az enyémben is, vannak visszatérő elemek: Isten szeretetének és megbocsájtásának lenyűgöző érzése, végtelen béke és szépség, a Földre való visszatérés iránti vágy teljes hiánya. Senki nem felejti el a legapróbb részleteket sem, és mindenkit mélyen megérint az élmény. Ebben az értelemben, az én történetem is hasonló.

Mit szeretne elmondani az embereknek a mennyországról?

Isten feltétel nélküli szeretete mindannyiunk iránt olyan erős és teljes, hogy ez teljesen átjárja a mennyországot. Mielőtt visszatérünk a mennyországba, a valódi otthonunkba, hihetetlen lehetőséget kapunk a Földön arra, hogy szembenézzünk azokkal a kihívásokkal, amelyek segítenek tanulni, fejlődni, és lelkünkben hasonlatossá válni Krisztushoz. Olyan rövid az időnk, hogy minden nap foglalkoznunk kell Isten dolgaival.
komment

A teljes búcsú elnyerésének feltételei november elején (fenntartással teszem közzé, az ok uzene.b)

2013. október 30. 17:33 - Andre Lowoa

A "búcsú" a bűneinkért járó ideig tartó büntetések elengedése, azaz része Jézus Krisztus kiengesztelő művének és nagy kegyelem! Most a Halottak napja - Mindenszentek ünnepe időszakában lehetőségünk van a teljes búcsú elnyerésére, az alábbi módon:

- November 1-8. között minden nap teljes búcsút nyerhetünk, ha temetőt látogatunk és imádkozunk a megholtakért. A teljes búcsú elnyerésének feltétele a szentgyónás (azaz a megszentelő kegyelem állapotában kell lenni - ha valaki mostanában gyónt, nincs halálos bűne, akkor értelemszerűen nem kell újra gyónnia), szentáldozás, és egy Miatyánk és Hiszekegy elimádkozása a pápa szándékára.

- Akik Halottak Napját megelőző nap delétől a Halottak Napját követő nap éjfélig meglátogatnak egy templomot vagy nyilvános kápolnát, és a látogatáskor egy Miatyánkot és egy Hiszekegyet imádkoznak a pápa szándékára, ugyancsak teljes búcsút nyerhetnek. Ez a búcsú elnyerhető a megelőző vagy következő vasárnapon és Mindenszentek ünnepén is. A búcsú feltétele ebben az esetben is a szentgyónás és a szentáldozás.

komment

Mocsa

2013. október 29. 16:00 - Andre Lowoa

Mocsa 2216 lakosú (2010. január 1.) község Komáromtól 8 kilométerre, délre fekszik. A település nevét a helyi legenda a falu határában található mocsarakban sejti, valószínűleg szláv névből ered. Mocsa első írásos említése 1237-40-ből való, Macha alakban. 1266-ban nagyobbrészt királyi harcos jobbágyok és pohárnok bocsárok lakták. Jövedelmét a királyné udvartartásának fenntartására rendelték. 1291-ben III. András hitvese Fenenna királyné a jobbágyok és bocsárok faluját Ladomér esztergomi érseknek adta, s ekkor határait is leíratta. Az akkori leírások alapján Mocsa több részből álló település volt. Ekkor van emlitve Általmocsa, Mocsa, Finta-Mocsája, mint különálló települések vannak említve. Finta-Mocsája a mai Boldogasszony-puszta épületeinek helyén, Általmocsa pedig a mai Mocsa helyén terült el. A falut a törökök 1543-ban elpusztították, 1593-ban sikertelenül próbálják a betelepítését. 1622-ben népesül be újra református magyarokkal. 1738-ban elkészül a reformátusok első temploma és iskolája is, míg a jelenleg is álló 1954-ben készül el.
Fényes Elek 1851-ben írja a község leírásánál mint érdekességet: A helység K-i részén van egy kiapadhatatlan kútforrás, mely vizével képes az egész községet ellátni, sőt az 1749-iki szokatlan nagy szárazságban az egész körül-belül fekvő vidéket ez tartotta ki vízzel. Az 1910-es választási zavargásokban a csendőrök sortüzétől két ember halt meg. 1945-ig Komárom vármegyéhez tartozott. A Kocs-Igmánd-Mocsa háromszögben fekvő keserűvíz források vizét egy ideig Mocsán is palackozták.
Tömörd-puszta a mai Mocsától délkeletre található. Ez az Árpád-korban három falut magába foglaló település volt. Az ősi települést még 1005-ben István király adta a pannonhalmi apátságnak, s e adományt 1093-ban I. László király és 1216-ban III. Ince pápa is megerősítette. A helység névadásával kapcsolatban Györffy György megemlíti, hogy a török temir (vas) szóból magyar -d képzővel képzett TÖMÖRD helyneveink vasműves helyeken fordulnak elő, az utóbbi etimológiát támogatja a Mocsa falu Tömörd felé eső határában 1291-ben jelzett Rednek (szl. rednik-vasműves) helynév. A tatárjárás előtt már három faluból álló Tömördön lovas jobbágyok, ácsok, kocsigyártók és udvarnokok éltek. Templomát a mindenszentek tiszteletére építették, 1226-ban jövedelmét az apátság világítására, díszítésére fordították. A tatárjárás a települést elpusztította, megmaradt lakói egy faluba tömörültek. Ma már csupán puszta.
# Mocsa római katolikus temploma 1700-ban épült, a Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelték fel 1756-ban, majd 1851-ben kibővítették. Az 1800-as évek végén leégett, majd 1903-ban a hercegprímás újjáépíttette. Berendezése 18. századi, barokk stílusú. A katolikus egyházközség őriz egy értékes aranyozott, ékkövekkel kirakott ezüst kelyhet is.
# A település közepén álló 1824-ben készült Szentháromság-szobor egy pestisjárvány emlékére készült.
# 2000-ben adták át a község Emlékházát, melyben a falu múltjának emlékeit őrzik.
# Vaszary Kolos-kúria



http://kd.bloglog.hu/page/12/





 Rózsafüzér Királynője templom

Mocsa község Komárom-Esztergom megye északnyugati területének közepén helyezkedik el. A település neve egy szláv eredetű személynévnek becéző képzővel ellátott származéka. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a környékbeli mocsarakról kapta a nevét.
Írásos említésével először a 13. sz.-ban találkozunk, mikor IV. Béla király Albeus nyitrai érsekkel összeíratta a Pannonhalmi Apátság birtokait. Mocsához tartozott még Csém, Boldogasszony és Tömörd - puszta.
Mocsa az Árpád-korban királyi birtok volt. A királynék udvartartására szolgált.
1291-ben Fenenna királyné, III. András felesége az esztergomi érsekségnek adományozta, és ettől kezdve mindvégig az érsekség tulajdona volt.
1543-ban a törökök elpusztították.
1622-ben református magyarokkal telepítették újra a falut. Ekkor alakult a református egyházközsége. Templomuk 1783-ban épült, mely 1945-ben leégett. A jelenlegi református templom 1952-54 között épült.
A katolikus plébánia 1700 - ban alakult.
A Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt, műemlék jellegű római katolikus templomot 1756-ban építtette gróf Csáky Miklós prímás, esztergomi érsek.
Berendezése XVIII. századi barokk stílusban készült.
Ugyancsak műemlék jellegű az 1824-ben készült Szentháromság szobor, melyet a hívek állíttattak egy pestisjárvány után.
A templom 1903-ban a faluval együtt leégett, harangjai is megolvadtak.
Vaszary Kolos hercegprímás segítségével és a hívek adományából újraépült.
A templomnak két harangja van, melyet a hívők készíttettek.
A kisharang 180 kg-os, 1924 – ben készült, a nagyharang 300 kg-os, és 1925 óta hívja a híveket Isten házába.A templom eredeti oltárképe a II. világháborúban tönkrement, a jelenlegit Borsa Antal festette. A képen a Szűzanya látható a kezében rózsafüzért tartó kis Jézussal.A főoltáron két térdeplő angyal dicsőíti a tabernákulumban jelenlévő Oltáriszentséget. A tabernákulum ajtaján az emmauszi vacsora képe látható dúsan aranyozott fadomborműn.3 mellékoltár található a templomban.Közvetlenül a szentély előtt jobb oldalon helyezkedik el a Jézus Szíve oltár, melyen két márványdíszítéses oszlop között áll a Jézus Szíve szobor, Szent István és Szent László szobra között. Az oszlopokon kis angyalputtók ülnek. Jézus, figyelmeztetően mutat Szentséges Szívére. Szent István jogarral és az országalmával, Szent László bárddal a kezében látható.A bal oldali mellékhajóban a Lourdes-i oltáron terméskövekkel kirakott mélyedésben áll a Szűzanya szobor, kék övvel átfogott fehér ruhában, lábán piros rózsák. Az oltár alatt a Szent Sír helyezkedik el.A jobb oldali mellékhajóban a Szent Anna oltár oltárképén Szent Anna imádkozik Máriával és Joakimmal, ki felfelé tekint az angyalok és a galamb képében látható Szentlélek felé. Az oltáron két oldalt áll Szent Vendel és Szent Rókus szobra.
A templomban még Szent József, Szent Antal és Kis Szent Teréz nagyméretű szobrai láthatók.A kóruson áll az 1941-ben készült két manuálos, pneumatikus vezérlésű orgona. Homlokzatának 3 ablakában ezüstre festett horgany sípok szólnak. Az orgonaszekrényét kis angyalputtó díszíti. 1964 óta villanymotoros fújtatóval működik.A templom az országos műemlékek között szerepel a trinitáriusoktól származó aranyozott ékköves kehellyel és a sugaras szentségtartóval együtt.

komment

Keresztények böjtölnek Dél-Koreában az atomenergia ellen

2013. október 29. 16:00 - Andre Lowoa

Az Egyházak Világtanácsának 10. közgyűlésével párhuzamosan, mely Puszanban zajlik szeptember 30. és november 8. között, a dél-koreai keresztények 40 napos böjtöt és imát tartanak az atomenergia-felhasználás ellen az EVT közgyűlésnek helyt adó Busan City Hall előtt.

Az EVT Élet Istene, vezess minket igazságra és békére című közgyűlését választották tiltakozásuk alkalmául az atomenergia ellen küzdő, dél-koreai keresztények, akik a tanácskozással párhuzamosan 40 napos böjtbe és imába kezdtek. Az akcióval az atomfelhasználás veszélyeire kívánják felhívni a figyelmet, illetve azt szeretnék elérni, hogy zárják be Dél-Korea legrégibb atomerőművét, mely az EVT közgyűlés helyszínétől csupán 20 kilométerre működik.

A tiltakozók a nemzetközi figyelmet is rá kívánják irányítani a nukleáris energia veszélyeire, illetve arra, hogy a Koriban működő atomerőmű közelsége miatt az EVT közgyűlés helyszíne is veszélyzónába esik. A 35 évvel ezelőtt létesített üzemben sorozatosak az üzemzavarok, melyek következtében gyakran a reaktor is leáll.

A résztvevők a tiltakozó akció kezdete óta minden nap a következő imát mondják el: „Bocsásd meg, hogy az atomenergia könnyelmű felhasználása által környezeti katasztrófákat okoztunk, és veszélyeztettük az emberiség túlélését. Azért imádkozunk, hogy az emberiség felhagyjon a súlyos környezeti és emberi károkat okozó nukleáris erő felhasználásával. Azért imádkozunk, hogy béke köszöntsön a világra, hogy az emberi méltóságot mindenki tiszteletben tartsa, és hogy az atomerőműveket környezetkímélő, megújuló energiaforrások váltsák fel.”

A világ országai közül Dél-Koreában a legnagyobb az atomreaktorok sűrűsége. A kelet-ázsiai állam a nukleáris energiatermelés tekintetében a világrangsor hatodik helyén áll. A négy erőműben működő 21 atomreaktor az ország energiaigényének 35 százalékát fedezi. A jelenlegi kormány az erőműpark bővítését tervezi, melynek célja, hogy 2024-re az atomenergia az ország áramellátásának 50 százalékát fedezze.

La Croix/Magyar Kurír

komment

Valami gond van Szombathelyen, remélem ki tudjuk javítani...

2013. október 29. 05:46 - Andre Lowoa

A hit bizalom és engedelmesség.


„A megfeszített gonosztevők közül az egyik káromolta Jézust. De a másik megrótta, ezt mondva neki: »Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy!«” (Lk 23,39–40)
Beleesett egy munkás a meszesgödörbe, és csúnyán megütötte a lábát. Feljajdult, erre pár pillanat múlva melléesett egy társa, majdnem a fájós lábára. Az első munkás torkaszakadtából üvölteni kezdett: „Mit csinálsz, te féleszű?! Hogy lehetsz olyan béna, hogy mikor látod, hogy jártam, te is belecsúszol ugyanúgy a gödörbe?!” A másik ezek után alig mert megszólalni: „Azért jöttem, hogy kimentselek…!”
(Zsíros András)


A szeretet hangja muzsika: ajándék a léleknek, felüdülés a szellemnek, megkönnyebbedés a szívnek. Ez a szó: szeretet -élettel teli valóság; segít feloldani és feloldódni; megérteni és megértetni; megtartani és elengedni. (Tatiosz)


Az Ő fényében válik világossá minden.

„Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!” (2Kor 13,13)
Bizonyosan történt már olyan az életünkben, hogy meghallgatva egy áldást vagy imádságot azt vettük észre, hogy semmi sem maradt meg belőle. Bár a fülünkkel hallottuk, a szívünkkel mégsem tudtuk megragadni. A mai igét is ezerszer hallhattuk már. Azonban mégis érdemes most türelemmel újra végigolvasni, ízlelgetve a szavait. Kegyelem, szeretet, közösség. És jó újra rádöbbenni, milyen csodálatos mondatok ezek… Nemet mondani a monotonságra…
(Pongrácz Máté)


Ha valamit nem szeretsz, változtass rajta! Ha változtatni nem tudsz, változtass azon, ahogy gondolkodsz róla! Csak ne panaszkodj!

Maya Angelou


Isten csak egy Szót mondott ki: ez az Ő Fia volt. S Őt mindig mondja, vég nélküli csendben. S a lélek is csak a csendben tudja meghallani Őt.

Keresztes Szent János


„Kegyelem nektek és békesség attól, aki van, és aki volt, és aki eljövendő.” (Jel 1,4)
Mennyei Atyánk körülölel, mint tér és idő. Ha majd hazaérkezünk a „kezdet” összhangjába, és összeölelkezik a múlt, a jelen és a jövő, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy békessége vonzott, és kegyelme tartott meg a hosszú úton.
(Cserhátiné Szabó Izabella)


„Megjelent az élet, mi pedig láttuk, és bizonyságot teszünk róla, és ezért hirdetjük nektek is az örök életet, amely azelőtt az Atyánál volt, most pedig megjelent nekünk.” (1Jn 1,2)
Nekünk. Nagy üzenet ez a világ számára. Voltaképpen az egyetlen, továbbadásra érdemes hír: Isten kegyelme értünk van, minket akar. Ezért jelent meg, adatott nekünk az Élet, a Krisztus. Istennek ezért az értünk véghezvitt csodájáért lehetünk tanúk, akik nem tudják nem hirdetni: ez az örök élet, ez a Krisztus jött el hozzánk, és jött el hozzád is, hogy örökké az övéi legyünk. (Eszlényi Ákos)


Mindenki azt a kisugárzást és energiát kapja, amit ő ad másnak, de csak azt adhatja, ami benne van.


Nem az a fájdalom, amitől könnyes a szem,
hanem amit egy életen át hordozunk magunkba csendesen.


Nem az a fontos, hogy valaki mit, hanem az, hogy miként szenved. Ugyanabban a tűzben az arany ragyog, a polyva pedig füstölög. Ugyanaz a cséplő a szalmát összetöri, a gabonaszemet megtisztítja. (Augustinus)


Nem az a gazdag, aki birtokol, hanem az, aki képes adni.


Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart.


Sokan azért mennek tönkre, mert az igazságot senki sem mondta meg nekik szeretettel.


Sokkal könnyebb a helyes keresztény életről beszélni, mint az életünkkel megmutatni. (Szikszai György)


“Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót gyűlölőitekkel. Azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd neki oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik benneteket is szeretnek, milyen hálát várhattok érte? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. Mert ha azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen hálára számíthattok? Hisz így a bűnösök is tesznek jót. Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálát várhattok érte? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanazt visszakapják. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök, a Magasságosnak lesztek a fiai, hisz ő is jó a hálátlanokhoz és a gonoszokhoz. Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor benneteket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.”
Lk 6.27-38

Egy idős hívő házaspár egy, a hegyek között fekvő kicsinyke faluban lakott. A falu fiataljai bolondnak tartották őket, kinevették és csúfolták őket. Egyszer néhány fiatal elhatározta, hogy megtréfálják az öregeket. Leszedik a cserepet házukról, aztán majd mondhatják, hogy az Úr így, meg az Úr úgy. Majd ha jön az eső megvéd az Úr. Majd meglátjuk mi lesz, ha leszedjük az összes cserepet!
Egy reggel valóban hozzáfogtak. Az öreg bácsi ahogy kimegy, látja, szedik házukról a cserepet. Visszamegy és azt mondja a feleségének: anyjuk munkások érkeztek, tegyél ki az asztalra mindent ami jó, sonkát, kolbászt, vendégeljük meg őket. Az asszony kirakta az asztalra amit tudott. A bácsi kiment és azt mondta: fiúk ti már sokat dolgoztatok, gyertek be és reggelizzetek meg. Összenéztek: ez a bolond még enni is ad? Menjünk.
Amint bemennek és meglátják azt a sok jót ami az asztalon van, mintha elszorulna a torkuk. Aztán leülnek és az idős házaspár elkezd szívéből imádkozni, hogy a jó Isten áldja meg ezeket a fiatal életeket és tegye őket igazán boldoggá. A fiúk egy falatot nem tudtak lenyelni, aztán ahogy mennek ki a csendben, a legvadabb meglöki a másikat, és azt mondja: fiúk, rakjuk vissza a cserepeket. És visszatették egy szálig.

A rosszat csak egyféleképpen lehet helyesen viszonozni: jóval, ha jóval viszonzod és nem uralkodik el benned is a gonosz. Mert akkor már nem az fáj, amit mások tettek, akkor már az fáj, hogy nem tudod embertársaidat igazán szeretni. Akkor már nem az nyugtalanít, hogy megbántottak, akkor már az nyugtalanít, hogy nem tudsz megbocsátani. „Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval.” Rómaiaknak írt levél 12.21



Szeretnéd tudni az örök nyomorúság receptjét? Íme:
a.) Gondold ki, hogy a világnak milyennek KELLENE lennie.
b.) Alkoss szabályokat arra, hogy az embereknek hogyan KELLENE viselkedniük.
Aztán, amikor a világ nem engedelmeskedik, akkor mérgelődj nagyokat!

Andrew Matthews


Szólj, gondolj, tégy jót, minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád.

Vörösmarty Mihály
komment

Lysa TerKeurst: Te megosztanád a történetedet?

2013. október 28. 11:52 - Andre Lowoa

„Ti rosszat forraltatok ellenem, de Isten jóra fordította azt, hogy megvalósítsa, ami ma van: és sok ember életét megtartsa.” 1Móz 50,20

Valahányszor kiléptem az emberek elé, hogy megvalósítsak valamit, amire úgy éreztem, Isten elhívott, kritikával és ítélkezéssel találkoztam. Szolgálatom elején hangos és kegyetlen volt a reakció. „Sosem lesz belőled jó előadó.” „Nincs szükség rád.” „Nézz magadra. Gondolod, hogy pont egy ilyen valakit akar felhasználni Isten?”

Néha másokhoz mértem magam. „Ő annyira okos! Olyan képzett! Kiváló kapcsolatai vannak. Hol vagyok én mindettől?” Úgy éreztem, összezsugorodom. Visszavonulót fújtam. A tökéletesség álcáját vettem magamra, gondosan kimunkált mondatokkal, rendben tartott otthonnal, csinosan öltöztetett gyermekekkel.

Kívül kifényesített, belül teljesen elhanyagolt voltam.

Néha az Úr szóbahozta ezt az ámítást. Párhuzamosan olvastam Henry Bl ackaby Experiencing God (Isten megtapasztalása) és Neil Anderson Victory Over the Darkness (Győzelem a sötétség fölött) című könyvét. Gyakran borították el könnyek a szememet, miközben próbáltam feldolgozni a tanultakat. Egy nap aztán már több történt a könnyeknél. Olyan zokogás tört fel belőlem, mintha a mellkasom darabokra akarna hasadni.

Arcra borulva kértem Istent, szóljon hozzám. Amit hallottam ezután, egy egyszerű kérdés volt, ami aztán az egész életemet megváltoztatta: „Megosztanád a történetedet?”

„Igen, Meg fogom osztani a történetemet. A jó részeket, amik rendben vannak, biztonságosak, elfogadhatók.”

De Isten nem a rendben lévő, biztonságos, elfogadható részekre gondolt. A lehetetlent várta tőlem.

Teljességgel lehetetlen… saját erőmből.

Isten minden tiltakozásomra olyan igével válaszolt, ami arra mutatott, hogy ne a saját erőmre támaszkodjam, hanem az Övére.

Igényemre, hogy elfogadjanak, azt válaszolta, hogy az Egyetlen hallgatóság számítson. Rávezetett, hogy észrevegyem, honnan jönnek a kételyek, gondolkodjam el a forrásukról. És egyszerűen újra meg újra azt suttogta a fülembe, hogy Ő szeret engem.

Mikor először álltam ki nyíltan a történetemmel, ez abszolút engedelmességből eredt. Fejemet lehajtotta m közben, s készen álltam a legrosszabbra. Arra számítottam, hogy nőkből álló hallgatóságom meg fog kövezni … főleg, mikor az abortuszhoz jutottam. A gyermekkori szexuális zaklatás, a kirekesztettség szégyene semmi volt ahhoz képest, amit gyermekem elvetéséről hozott döntésem okozott.

Sokszor megsirattam már ezt a döntésemet.

Bűnbánatot tartottam.

Több százszor kértem már Isten bocsánatát.

Mindannyiszor leraktam az oltár elé, mikor elhangzott az oltárhoz hívás.

De semmi sem hozta meg azt a megváltást, amit az a nap hozott. Remegve álltam a pódiumon, és megosztottam mindazt, amit Isten kért tőlem.

És akkor megtörtént a csoda.

Mikor befejeztem, és fel mertem nézni, könnyáztatta arcok néztek vissza rám. Az ajkak azt suttogták: „Én is. Én is.”

Ekkor végre megértettem, mi a jelentése az 1Móz 50,20-nak: „Ti rosszat forraltatok ellenem, de Isten jóra fordította azt, hogy megvalósítsa, ami ma van: és sok ember életét megtartsa.”

Mindent megváltoztatott, hogy megtapasztaltam, Isten éppen azt használja fel mások érdekében, amitől értéktelennek hittem magamat. Végre széttéptem a Sátán szégyenláncát, és felismertem hazugságait. Abban a pillanatban győztesnek éreztem magam – nem saját erőmből, hanem az Úr erejéből és hatalmából, mely mindent jóra tud felhasználni. Az, hogy én igent mondtam Isten kérésére, másoknak is megadta erre a bátorságot. Hatalmas terhek nyomása szabadult fel. Életek változtak meg. Elrejtett titkokat érintett meg a kegyelem. Szép az, amikor az emberek igent mondanak Istennek. Téged mivel szólít fel az igenre?

Uram, köszönöm, hogy a lehetetlent lehetségessé teszed. Köszönöm, hogy kézbe veszed életem minden eseményét, és jóra használod fel. Áldalak érte, Uram. Követni fogom tervedet, amit az életemről alkottál. Jézus nevében, Ámen.

Lysa TerKeurst: Will You Share Your Story?

Encouragement for today, 2013. október 24.

www.proverbs31.org

komment

Egyházi válás a gyakorlatban

2013. október 28. 11:51 - Andre Lowoa

Olasz, lengyel, de indiai és zambiai házaspárok is a Szentszék legfőbb bírósági testületétől kérik házasságuk érvénytelenítését, mivel a vatikáni "válás" olcsóbb és gyorsabb - írta a Sacra Rotáról a konzervatív Corriere della Sera. Okok, statisztikák:

A szentszéki felsőbíróságként ismert Sacra Rota a "katolikus bürokrácia gépezetének egyik legzártabb és leghatalmasabb világa: ide érkeznek be az egész világon kötött egyházi esküvők érvénytelenítésére benyújtott végső fellebbezések, a helyi egyházmegyei bíróságok első és másodfokú ítéletei után..." - írta a konzervatív Corriere.

Egyházmegyék döntenek a nagyjáról

A napilap adatai szerint 2011-ben az egyházmegyék első és másodfokú bíróságain több mint 44 ezer házasságot érvénytelenítettek. Az Egyesült Államokban több mint 21 ezret, Olaszországban több mint kétezer-ötszázat. Itáliát Európában a katolikus Lengyelország és Spanyolország követte. Indiában 1413 házasságot érvénytelenítettek, Mexikóban 1998-t, az afrikai Zambiában pedig hetet. Ezekből a Sacra Rota "világméretű semmítőszéke" tavaly 1444 üggyel foglalkozott és 222 esetben hirdetett ítéletet. 1994-ben a Sacra Rotához érkezett ügyek száma még 640 volt.

 

Az egyházi bíróságokhoz való fordulás gyakori az egyházi házasságok számának csökkenése ellenére - mondta el Gian Ettore Gassani az olasz polgári válóügyvédek egyesületének elnöke. Hozzátette, az internet elterjedésével vették észre a templomban házasodott párok, hogy a vatikáni "válás" sokkal gyorsabb és sokkal olcsóbb mint például az évekig tartó és minimum ötezer euróba (másfél millió forintba) kerülő olasz civil bíróságokon való válás.

Hatósági áras az egyházi ügyvéd

Az olasz püspöki kar 2010-ben az árakat is megszabta: az egyházi ügyvédek honoráriuma 1575-2992 euró között mozoghat, és a rászorulók kedvezményt is kapnak. A Sacra Rotán 2012-ben lezárt ügyek több mint fele nem került semmibe a volt házaspároknak.

A házasság érvénytelenítése "nem a válás katolikus útja". A kudarcot vallott házasságok érvénytelenítése nem automatikus, csakis konkrét esetekben történhet meg - hangsúlyozta Massimo Del Pozzo atya, a Santa Croce római pápai egyetem kánonjogi professzora.

Az okok között szerepelhet a felek akarata ellenére kötött házasság, de a házasságok érvénytelenítésének leggyakoribb okai között van az impotencia, a munkamánia vagy az egyik házastárs érzelmi éretlensége is. Emellett elég erős érvénytelenítési indoknak számít az is, ha bármelyik katolikus házastárs azt állítja, hogy a másik fél akadályozza hitének gyakorlásában.

(MTI, index)

komment

Komárom

2013. október 28. 06:10 - Andre Lowoa

Komárom 19729 lakosú (2012. január 1.) város az 1-es és 13-as főközlekedési utak, valamint a 1-es/Rajka- Hegyeshalom- Budapest/, 4-es/Komárom- Esztergom/ és 5-ös /Székesfehérvár- Komárom/ vasútvonalak mentén fekszik. A helység kulturális, idegenforgalmi, kereskedelmi központ a Duna jobb partján. Itt futnak össze délről a Bakony, a Vértes és Gerecse hegység útjai. Szemben, a Duna bal partján, a Kis-Duna, a Vág, a Nyitra és a Zsitva folyók mentén fekvő utak találnak egymásra. Ezek egybekötését, a közlekedést, a kereskedelmet pedig ősidők óta az itt kialakult átkelőhely biztosítja. Kelták, barbárokkal harcoló büszke rómaiak, honfoglaló magyarok, császárok, királyok, békés kereskedők, kézművesek, utazók, hajósok, marcona katonák találtak otthonra e tájon. A nyugatról érkezőt a mai Komárom üdülő övezete, Koppánmonostor, régebbi nevén Katapán monostora, a kelet felől érkezőt a rómaiak alapította Brigetio helyén kialakult, s Komáromhoz 1977-ben csatlakozó Szőny fogadja. Az északról vagy délről érkező vendég a mai városmag területére lép. Ez a településrész XVIII. század közepén vált ki Újszőny nevén Szőnyből, mely ezt követően 1896-ig az Ószőny nevet viselte. A Duna bal partján fekvő Komárom és a jobb parton fekvő Újszőny 1896-tól a trianoni békeszerződésig, illetőleg 1939-1945-ig Komárom néven egységes várost alkotott. 1920-1939-ig, illetőleg 1945-től Komárom illetve Komárno határvárosok. E sajátos helyzetű település városi léte ily módon alig számlál nyolcvan esztendőt. Komárom ennek ellenére nagy múltú történelmi város, hiszen a Duna jobb és bal partján lévő településcsoport egyes tagjainak sorsa minden korszakban szorosan összefonódott egymással. Hazánk területén Kr. e. 300 körül telepedtek meg a kelták. A régészeti leletek tanúsága szerint a szőnyi városrész területén is építettek lakóházakat. A I. században a római birodalom a Dunáig terjesztette ki határát, melyet katonai táborok, őrtornyok rendszere védelmezett. A városon kelet-nyugati irányban áthaladó út évezredek óta fontos ütőere a kereskedelemnek, hadászatnak. Ez mellett, a mai Szőny területén épült meg Brigetioban a legio I Adiutrix állandó tábora. A Pannónia provinciát észak felől védő limes négy nagy légióstábora a “molaj” lakótelep helyén és az attól a Dunáig húzódó területén feküdt. Tőle délre volt az úgynevezett katonaváros, mely szép középületeknek, templomoknak, díszes polgárházaknak adott otthont. A település-együtteshez amphiteatrum, temető és fazekastelepek társultak. A kézművesek, kereskedők otthona a katonavárostól nyugatra, a szőnyi vásártér környékén volt. Itt 1992 óta a régészek, több nagyméretű, terrazzópadlós, padlófűtéses, freskó- és stukkódíszes lakóházat tártak fel. A legjelentősebb lelet a II. sz. végén III. sz. elején keletkezett mennyezetfreskó, mely az egyik lakóház minden bizonnyal reprezentatív célokat szolgáló termének dongaboltozatát ékítette. A mintegy 160 cm átmérőjű, kör alakú freskón egy, a klasszikus görög művészetből ismert Néreida alakja látható. A jeles - mind művészi megformálásánál, mind méreténél fogva egyedülálló - antik római művészeti alkotás a Klapka Múzeumban nyert elhelyezést. A Brigetioból, s környékéről származó kőfaragványok és egyéb emlékek a Múzeum római kőtárában, illetőleg Tatán, a Kuny Domokos múzeumban láthatóak. A rómaiak a szárazföldi védelem mellett gondoskodtak a vízi haderő működéséről is. A dunai hajóhad egyik fontos kikötője szintén Brigetio volt. Innen irányította légióit Marcus Aurelius, innen indított győzelmes hadjáratot 358-ban II. Constantinus, s itt hunyt el a legyőzött kvádokkal folytatott tárgyalás közben 375-ban I. Valentinianus császár. A Duna mint víziút a későbbi évszázadok során is folyamatosan jelentős szerepet játszott a településcsoport életében. Naszádosok, sajkások védték elszántan, ha kellett az erődöket. E szoros kapcsolat értékes bizonyítéka az a tengerészeti gyűjtemény, melyet Dr. Juba Ferenc tengerészkapitány adományozott a komáromi Klapka György Múzeumnak. A honfoglalást követően Ketel vezér birtokába került a Duna jobb és bal partján fekvő terület. Az első erődítményt Ketel vezér fia, Alaptolma emelte a Vág-Duna találkozásánál, s Komáromnak nevezte azt. A jobb parton, az Öregvárral szemben, elsőként a Szent Péter-palánk épült meg 1586 nyarán. Ennek kőből emelt utódja Csillagerőd néven vált ismertté. Napóleon 1809. évi betörésének idején Újszőny felől a védelmet a Csillagerőd biztosította. 1809. július 27-én I. Ferenc is megtekintette az erődrendszert. Ekkor adta ki a parancsot, mely szerint itt kell kiépíteni a birodalom legnagyobb katonai erődrendszerét. Ennek megépült részei 1848. szeptember 29-én - a pákozdi győzelem napján - Klapka György közreműködésével került magyar kézre. A Csillagerőd kazamatái ekkorra bombabiztos védelmet nyújtottak a magyar honvédek és tüzérek számára. Az osztrák csapatok ostromgyűrűbe zárták, s 1849. március 30-án megtámadták az erődrendszert. Ezt április 26-án sikerrel visszaverték, s az ostromgyűrűt is szétzúzták az egyesült magyar erők. E jeles győzelemre utal az 1992. április 26. óta megrendezett Komárom város napja, melyhez évente visszatérően gazdag kulturális és sport programmal kapcsolódik a “Komáromi Napok”. 1849. július 2-án ismét kiújultak a harcok. Az osztrákok ekkor ismét megkísérelték elfoglalni a Duna jobb partján lévő erődítményeket. A támadást visszaverő magyar csapatok az ostromgyűrű áttörését is megkísérelték. Az ostromgyűrű azonban ekkor olyan erős volt, hogy azt Görgey 1849. július 11-én - a szabadságharc legnagyobb csatájában - sem tudta áttörni. Görgey elvonulását követően a komáromi erődrendszer védelme Klapka György csapataira hárult. Az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletételt követően, a szabadságharc utolsó bástyájaként, a bevehetetlen komáromi erődrendszer maradt magyar kézen. A szemben álló felek a további vérontások elkerülése érdekében 1849. szeptember 27-én Herkálypusztán aláírták a vár átadásának feltételeit rögzítő okmányt. A szabadságharc komáromi hőseire méltán büszke komáromi polgárok 1983. március 15-én kopjafás emlékparkot avattak az Igmándi erőd ellenlejtőjén. A 11 kopjafa közül a legnagyobb, az összes neves és névtelen honvédnek, a továbbiak pedig Török Ignác, Lenkey János, Guyon Richárd, Klapka György várparancsnokoknak, Görgey Artúr fővezérnek, Damjanich János tábornoknak, Mack József, May János, Prágay János alezredeseknek és Újházy László kormánybiztosnak állítnak emléket. A szabadságharc leverését követően csak 1850 és 1877 között valósult meg I. Ferenc 1809-ben fogant nagyszabású elképzelése. 1850 és 1870 között újjáépítették a Csillagerődöt, 1850 és 1871 között felépítették a Homokhegyen a hatalmas monostori erődöt, végül 1871 és 1877 között az Igmándi erődöt. Ez utóbbi ma a Klapka György Múzeum római kőtárának ad otthont. 1945. után a Monostori erődben a szovjet csapatok szállásolták el magukat. Kivonulásukat követően nagyszabású munkálatok indultak a Monostori erőd - nemzetközi szabadtéri haditechnikai bemutatóhellyé történő - átalakítása érdekében. A Csillagerőd jó állapotban maradt épületegyüttese egyenlőre jobb jövőjére vár.
A régi-új társ Ószőny, Szőny sajátos, önálló szerepet játszik Komárom életében. Az oklevelek tanúsága szerint 1249-ben még az esztergomi érsek tulajdona. Alig két évszázaddal később azonban már a komáromi várbirtok része. Mátyás király uralkodásának évtizedeiben virágzó település, melynek területén még a római kori Brigetio jó néhány épülete látható. Nevét a honi történelembe 1627. szeptember 13-án írta be, amikor is a hozzá tartozó Forró-szigeten megkötötték az első majd 1642. március 19-én a második szőnyi békét. Fontos szerepet játszott a település az osztrák - török követjárások lebonyolításában is. A török kiűzését követően a település gróf Zichy Miklós és felesége, gróf Berényi Erzsébet tulajdonába került. 1763. június 28-án földrengés, s ugyanebben az esztendőben árvíz is sújtotta Ószőnyt. A földrengés emlékére Bebo Károly szobrászművésszel 1764-ben szobrot emeltetett Berényi Erzsébet. Az 1764-ben elkészült alkotás ma is eredeti helyén látható, a misézésre is alkalmas parkban. Az 1763-as földrengésben elpusztult háromhajós ősi római katolikus templom utódja 1774 és 1777 között épült, későbarokk stílusban. Freskója és a budai ferences templom szószékével sok hasonlatosságot mutató szószéke valószínűleg Vogl Gergely festőművész és Bebo Károly építész munkája.
Református egyházáról 1624 óta szólnak az írásos emlékek. Jeles lelkipásztora volt Alistáli György, aki 1674 és 1676 között szenvedett gályarabságot. Csuzi Cseh Jakab - szintén egykori gályarab - 1686 és 1692 között volt szőnyi lelkész. Gróf Berényi Erzsébet és a vármegye támogatásával 1787-ben készült el a település református temploma. Az 1848/49-es szabadságharc során Ószőny is sokat szenvedett. Az osztrákok ostromgyűrűjét úttörő honvédsereg 1849. április 26-án erős ágyútüzet zúdított Ószőnyre. Az elsődleges célpont a római katolikus templom, illetve annak tornya volt. A templomban és a környező házakban súlyos károkat okozó ágyúzást - a korabeli dokumentumok tanúsága szerint - Guyon Richard csak Hérics Nándor tábori lelkész közbenjárására szüntette be. Az uradalom a XIX. század végén gazdát cserélt. 1894-ben a határ egy része báró Solymosi László birtoka lett, aki azt leányának, gróf Gyürky Viktornénak adományozta. Ő építette 1912-13-ban a kastélyt, mely ma a Selye János Kórház otthona. A szép épület kovácsoltvas kapuja Török András kezemunkáját dicséri. A kastély kertjének növényritkaságai: a kocsányos tölgyek, a tornyos tölgyek, a páfrányfenyők, a húspiros virágú bokrétafa, s az oly szép téltemető int búcsút a várost elhagyó vendégnek.
Az 1-es úton Győr felől közeledve Komárom városához, üdülőövezet, csinos lakóházak, a vasúti összekötőhíd, s a Monostori erőd fogadja a látogatót. Az út mellett az Ácsi erdőben az 1848/49-es szabadságharc Komárom környéki csatáiban elesett magyar hősök 1870-ben állított emlékműve, a gyönyörű Dunapart, s az Erdő-csárdánál védett növényritkaság, a téltemető fogadja a látogatókat. E területen a római korban őrtornyok vigyázták a határt, a középkorban pedig a Katapán nemzetség monostora adott otthont a Szent Benedek rend regulái szerint élő barátoknak. A monostor lakói a török elől menekülve, valószínűleg 1529-ben hagyták sorsára az épületeket. A rövid ideig hiteles helyül is szolgáló monostor romjai 1757-ben még felismerhető állapotban voltak. Helyén ma szivattyútelep áll. Emlékét a településrész elnevezése mellett a koppánmonostori apáti cím, s egy, az épületből fennmaradt kőoroszlán őrzi. Ez utóbbit a Klapka György Múzeum őrzi. Koppánymonostor jeles műemléke az 1709-ben állított Nepomuki Szent János barokk szobor.
A török utáni időkben csak az 1740-es évektől kezdve népesült be újból. Ekkoriban a módosabb komáromi gazdák szőlőskerteket telepítettek, présházakat építettek ide. Első lakói vincellérek voltak. Igazi fénykorát azonban, jó egy évszázaddal később a reformkorban, majd az 1900-as évek második felétől számíthatjuk. A XIX. századi monostori szőlőskertek közül kiemelkedő szellemi vonzereje miatt külön is említést érdemel Beöthy Gáspár - Beöthy Zsigmond költő és Beöthy László író édesapja -, valamint Szarka János táblabíró aziluma. Az előbbiben a Beöthy fivérek, id. Szinnyei József akadémikus, jeles bibliográfus és a nemzet nagy mesélője Jókai Mór, míg az utóbbiban Vörösmarty Mihály, Bajza József, Vachott Sándor, Vas Gereben, és Petrichevich Horváth Lázár fordult meg gyakorta. A XX. századelőn hasonló szerepet töltött be Tuba János (1855-1924) - Komárom város főjegyzője, országgyűlési képviselője, a Komáromi Lapok alapítója, a híd megépítésének kezdeményezője - kertje és villája. Az épület ma római katolikus kápolnaként szolgál. A festői környezetben épült régi és új épületek, nyaralók Komárom városának egyik legszebb látványát villantják elénk.
A mai Komárom város jogelődjének benépesülése a török idők után kezdődött. Előbb hajóvontatók, fuvarosok települtek az akkor Szőnyhöz tartozó Révbe. A településnek 1764-ben már 242 lakosa volt, s nem sokkal utóbb, Újszőny néven önállóvá vált. Épületei az 1848/49-es szabadságharc során szinte teljes egészében elpusztultak. A XIX. század második felében elhatározott újjáépítés tervei már a Duna mindkét partjára kiterjedő egységes város gondolatának jegyében fogantak, s valósultak meg. Az egységesülési folyamat jelentős állomásaként 1892-ben elkészült a két partot összekötő Erzsébet-híd, mely lehetővé tette az Újszőny és Komárom 1896-ban bekövetkezett egyesülését. A trianoni békeszerződés nyomán ismét önállóvá vált jobb parti részen hiányoztak az önálló városi léthez nélkülözhetetlen középületek, gazdasági és egyéb feltételek. Az ekkor megkezdett építkezések nyomán formálódott a mai település arculata. Ezzel a korábban mindössze hét utcás településből negyven utcás, sakktáblaszerűen beépített város született. Középületei közül 1922-ben épült a református elemi népiskola. 1925-ben készült el a római katolikus elemi leányiskola és apácazárda, benne a Szent Teréz kápolnával (ma Szent Imre Katolikus Általános Iskola) - Vilt Tibor szobrászművész Krisztus domborművével ékítve. Az Állami Polgári Iskolát (ma Petőfi Sándor Általános Iskola) 1926-ban, az ugyancsak Vilt Tibor szobrászművész készítette címerrel jelölt Városházát 1927-ben, a Rendőrkapitányságot 1930-ban, a Járásbíróság épületét pedig 1935-ben adták át. Ezekre az évekre tehető a történelmi egyházak intézményesülése. Korábban csak 1891-ben Szent István király tiszteletére szentelt Kistemplom állt a hívek rendelkezésére. A nagyobbik - Jézus Szíve titulusú - római katolikus templom 1937-ben épült Körmendy Nándor tervei alapján. A bauhaus stílusában emelt templom a modern egyházi építészet és egyházművészet iskolapéldája. Apszisának freskóit a római iskola jeles művésze Kontuly Béla, a baloldali mellékoltár Szűz Mária szobrát Antal Károly, a tabernákulum Angyali üdvözletét ábrázoló ajtaját Ohmann Béla, a szószék négy evangélistájának kerámiaképét Kovács Margit készítette. A főbejárati kapuzat feletti teret Szemereki Teréz három színes kerámiaképe díszíti. A kovácsoltvas munkák Schima Endre győri iparművész tehetségét dicsérik. A két Világháború között megnővekedett erejű református gyülekezet 1927-ben a baptista pedig 1929-ben emelt templomot, illetve imaházat.


http://kd.bloglog.hu/page/12/
komment

Naszály

2013. október 28. 06:10 - Andre Lowoa

Naszály 2383 lakosú (2010. január 1.) község Tatától 8 kilométerre, északra fekszik. Neve szláv eredetű. A vaskori hallstatti kultúra embere telepedett meg először a község területén, halomsíros temetkezéseik őrzik emléküket. Oklevelekben csak az Árpád-kor vége felé tűnik fel a település. 1269-ben Keurus, 1284-ben Nostan alakban. Naszály község nevének első említésével viszonylag későn, 1628-ban találkozunk, Naszal néven. Régen a tatai várbirtok pereme volt. 1234-ből és az 1270-ből származó dokumentumok Ladomér néven említették a települést. A falu fejlődése egészen az 1500-as évekig töretlen volt, amit egyrészt fekvésének köszönhetett, hiszen közel volt már az akkor is komoly jelentőséggel bíró Dunához. A török dúlás alatt Naszály és a napjainkban hozzá tartozó puszták – Billeg, Grébics és Almáspuszta – elpusztultak. Az 1600-as évek tájékán a Csákyak birtokába került. Ebben az időben számos zsidó vallású polgár telepedett le itt. Csupán az 1600-as évek közepén indult meg a falu lakóinak vallási rétegződése, a reformátusok mellett megjelentek a római katolikusok és az evangélisták. A Csákyak után 1700-ban a buzgó református Péchy Menyhérté lett a falu. Ekkor református községgé alakult át a település. A következő tulajdonos Krapff Ferenc, 1727-ben gróf Esterházy Józsefnek adta el Naszályt, ami egyben a tatai uradalomhoz való visszakerülést is jelentette. A település igazán Esterházy Miklós idejében élte virágkorát.
Műemléke az 1765-ben készült barokk temetőkereszt, a malomudvar téglahídja és a vízimalom, amelyet az 1959-ben forgatott Szegény gazdagok című filmben többször láthatunk.
Billegpusztán a 18. századi volt Balogh-Esterházy-kastély barokk épülettömbje és a hozzá kapcsolódó horgásztó kínál kellemes időtöltést.
A Ferencmajori-halastórendszer Észak-Dunántúl legnagyobb kiterjedésű és leggazdagabb madárvilággal rendelkező vízfelülete. Nyaranta madárgyűrűző és természetvédelmi táborokat, október első hétvégéjén Nemzetközi Madármegfigyelő Napokat rendez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.



http://kd.bloglog.hu/page/12/




Krisztus Király templom


komment

Kocs

2013. október 28. 06:09 - Andre Lowoa

Kocs 2632 lakosú (2010. január 1.) község Tatától 10 kilométerre, délnyugatra fekszik. Kocs már a honfoglalás előtti időszakban is lakott volt. Három római kori kőkoporsót találtak a községben, az utolsót 1937-ben. A községtől keletre római kori település maradványai kerültek elő, ezt nevezték Villa Koccheának, erről kapta később a Kocs nevet. Bél Mátyás a XVII. század végén ír Kocs római kori emlékeiről és egy középkori várromról, melyek mára eltűntek.

1217-ből származik Kocs első írott nyoma. Az első ismert földesúr: Paul Niger de Kwch 1325-ben, valószínűleg ő építtette a templomot román stílusban. Szintén 1325-ből való a katolikus egyház első írott nyoma: a falu legmagasabb dombjára épült templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték. 1331-ben Kocs királyi birtok lett Károly Róbert uralkodása alatt. 1332-1358 a Csór nemzetségbeli Tamás csókakői és gesztesi várnagy kapta birtokul. 1332-ben Károly Róbert vámjogot adott a községnek, amelyet Nagy Lajos király is megerősített. 1414-1421 Losonczy László bán volt a község földesura. 1473-ban Mátyás király az Enyingi Török családnak adományozta Gesztes birtokait, melyhez Kocs is tartozott. A Bécs-Buda útvonal lóváltó és pihenőhelye volt a község. Ekkoriban számos kocsi-gyártó műhely volt Kocson. Mátyás király is szeretett ezeken a könnyű, gyors szekereken utazni. Történetírója Antonio Bonfini is megemlíti. 1594-ben a Sinan pasa vezette török dúlást a templom túlélte, a község azonban elpusztult. 1614-ben református telepesek helyreállították a templomot és ott tartották istentiszteleteiket. 1618-ban Nyáry Pál majd fiai Miklós és István voltak Kocs földesurai. 1643-tól Zichy István zálogbirtokába került. 1683-ban Kara Musztafa tatár hordája dúlta fel a falut.

1693-tól az Esterházy család birtoka. Az egyre erősödő ellenreformáció dacára a XVIII. század elejéig nincs adat a katolikus egyházközségről. 1614-től protestánsok lakták. Csak az 1711-es szatmári békekötés után telepedtek le katolikusok. Ekkor a rekatolizáció erőteljesebbé vlt, újjászervezték a vidéki plébániákat. 1724-ben Esterházy József gróf Nagyigmándon plébániát állíttatott fel, ide tartozott Kocs is. Ekkor még mindkét felekezet a régi templomot használta. 1746-ban Esterházy József elrendelte, hogy a templomot a reformátusok adják át a katolikusoknak. A reformtusok ezután építették templomukat. Harangja sokáig nem volt, így cserépcsengővel hívták az embereket misére, innen származik a kocsi cserépcsengők hagyománya.

1748-ban a Templomot Fellner Jakab tervei alapján renoválták barokk stílusban. Galántai Balogh Ferencz jószágkormányzó fedezte fel, mikor Esterházy Miklós építészt keresett a tatai kastély építéséhez. 1749-ben épült a Parókia, 1759-ben a templomtorony, szintén Fellner Jakab tervei alapján. Fő művei a tatai Eszterházy kastély, és az egri Líceum. Kiváló művelője a hazai késő barokk, kora klasszicizmus építészetének.

Mindkét épületet műemléki védettség alá helyezték.

Érdekessége Corvin Mátyásról elnevezett keserűvíz-forrása volt.


http://kd.bloglog.hu/page/12/



 Szentháromság-templom



komment

Dunaszentmiklós

2013. október 28. 06:09 - Andre Lowoa

Dunaszentmiklós 438 lakosú (2010. január 1.) község Tatától 8 kilométerre, északkeletre fekszik. A törökök az 1529. évi hadjáratuk során elpusztították, és a 18. századig lakatlan maradt. Az elnéptelenedett faluba Esterházy József gróf, 1733 és 1736 között Vesztfáliából katolikus németeket telepített. Az ide érkezett német telepesek egyutcás „úti falvainak” képét ma is őrzi Dunaszentmiklós. Már a nagy tájleíró, Fényes Elek is dicsérte fekvését, „kies völgyekkel szaggatott hegyes határát” 1848-ban megjelent könyvében, is említette a déli lejtők gondozott szőlőültetvényeit. 1974-től Szomóddal közös tanácsként, majd 1990 óta körjegyzőségként (önálló önkormányzata), 1994 óta pedig Német Kisebbségi Önkormányzattal működik. Az összetartó sváb közösség mind a mai napig ragaszkodik a tradíciókhoz. A helyiek napjainkban is elevenen őrzik nyelvi és zenei kultúrájukat, több hagyományőrző csoport is működik.
* 1911. november 5-én építették a mai is látható templomukat, neogótikus stílusban. A templomot 8 évig építették, addig a régi iskolában tartották a szentmisét. A régi templomot olyannyira megrongálta az időjárás, hogy be kellett zárni. A régi templom 1852-es barokk vörösmárvány oltárát mellékoltárként építették be az új templomba. A falu központjában volt egy harangláb, annak a két harangját tették be az új templomba.
* A közelében van a 427 méter magas Nagy-Somlyó hegy a háromágú tölgyfával és a két barlanggal.
* Híresek a község löszfalba vájt, egymástól 10-15 méterre sorakozó lyukpincéi. Hosszúságuk elérheti a 15 métert is, a szélességük 2 méter, a magasságuk alig haladja meg az álló ember magasságát. A pince egyik oldalán hordókban tartják a bort, a pince elé, ha volt hely, présházat építettek.
* 2000-2003 között épült a Holland üdülőfalu, az ide települő sok holland részére.
* Nemrég építettek a temető fölött egy 16 m magas kilátótornyot, ami eredetileg Pannon torony lett, de látogatható kilátóként is.
* Körülbelül 2000-ben csináltak egy tavat. (az Ady Endre utcánál, és a faház utcánál lehet megközelíteni). Bár most nincs sok víz benne, mert elfolyik a víz a zsilip mellett. Már nagyon jó lenne ha megcsinálnák, hiszen nagyon sokan jártak horgászni, és a mai napig ha van elegendő víz a tóban, horgásznak is. A tóban voltak amurok és busák is, de a sok kárász és a kisebb halak miatt kifogni nem lehetett. De most már csak kicsi halak vannak a tóban.
* Tél folyamán, advent kezdetével a Templom-téren felállítják a betlehemi jászlat, embernagyságú szobrokkal.




http://kd.bloglog.hu/page/12/





Szent Miklós püspök-templom

A templom 1911-ben épült neogótikus stílusban, 1913. október 12-én konszekrálta Dr. Váradi L. Árpád győri megyéspüspök.

Az épület hossza 34 méter, szélessége 12 méter, magassága 17 méter. A torony magassága a kereszttel együtt 33 méter.
A templomnak 12 nagy ablaka és egy főbejárója van díszes portáléval. A szentélyben lévő két ablak az 1938-as szentév emlékére szép, festett üvegképet kapott. A templom nyugati végén délről a sekrestye található, külön bejárattal, két kisebb ablakkal. Északról ugyanolyan nagyságban és kivitelezésben van az oratórium, üvegfallal elválasztva a szentélytől.
A toronyban két harang található. A Jézus Szíve harang 110, a Szent Miklós harang 83 kg-os, mindkettő villamosított.

A gót stílusú főoltár fából készült, középen a templom védőszentje Szent Miklós püspök olajfestmény képével. Jobboldalán Szent László, baloldalán pedig Szent István király teralit-öntvény szobrai láthatóak.
A csiszolt vörösmárványból készült mellékoltár a temetőben lebontott régi templom főoltára volt. 1926-ban barlangimitációval lett körülvéve, a barlangban a lourdesi Szűz Mária, a barlang előtt a térdelő Szent Bernadett szobra áll.
A kórus alatti fülkében található a Szent-sír oltár. A sziklautánzaton a Fájdalmas Szűzanya szobra, valamint a szenvedés szimbólumai (kereszt, lándzsa, spongya) láthatók, a sziklaüregben pedig a halott Krisztus corpusa fekszik.
A fából készült szószék dombormű képei a magvető Krisztust és a négy evangélistát ábrázolják.
A templom hajójában Jézus Szíve, Szűz Mária Szíve, Szent József, Szent Teréz, Nepomuki Szent János, Szent Antal, Szent Vendel és Szent Flórián szobrai láthatók.
A templomnak kegyura nincsen. Fenntartása a hívek gondja és terhe.

Az udvart hársfák szegélyezik és egyik oldalán korlát, másik oldalán kőből készült kerítés veszi körül. Itt található az I. és a II. világháború hőseinek emlékműve.

A templom külső pillérein található 14 örömúti stáció Kerezsi Gyöngyi Gádor-díjas keramikusművész alkotása, a Rózsafüzér Társulat szervezésében, közadakozásból készültek. (Az örömút a nagyböjti keresztúthoz hasonlóan 14 stációból áll, az első stáció az Úr feltámadása, az utolsó a Szentlélek eljövetele.) A stációkat a templom 100. jublieumi évében, 2011. húsvéthétfőjén szentelte meg Dr. Paskai László gyémántmisés bíboros, nyugalmazott prímás, érsek.

komment

Szomód

2013. október 28. 06:09 - Andre Lowoa

Szomód 2095 lakosú (2010. január 1.) község Tatától 3 kilométerre, északkeletre fekszik. A rézkortól folyamatosan lakott település neve a Zomol személynévből alakult d-képzővel. A legjelentősebb ókori kultúra a rómaiaké volt, erről feliratos kövek tanúskodnak. Az akkor Zumuld alakban szereplő községet 1225-ben említik először oklevelek, ekkor II. Endre megerősíti (Miskolc nemzetségbeli) Bors ispán adományát a borsmonostori apátságnak. 1233-ban azonban visszaszerezte, s (Csák nemzetségbeli) Pousnak adta el, oly módon, hogy a monostort másutt kárpótolta. A szomszédos SÁR határleirásában 1233-ban még Pous fia Vgrin és a majki prépost van birtokosaként jelölve. 1327-ben már (Kácsik nemzetségbeli) Szécsényi Frank fia Farkas és annak fiai osztoznak felette, majd a tatai vár tartozékaként említik a krónikák. A Rozgonyi család tulajdonolta későbbiekben a népes "Villa Zomold"-ot, amely a tatai plébánia filiáléja. 1543-ban Tata elfoglalásával egyidőben Szomód is elpusztult. Érdekes módon a XVII. században Tisza-melléki református magyarok leltek otthonra e vidéken és az ezt követő időszakban leginkább gróf Esterházy József telepítő tevékenységének köszönhetően szült feszültségeket. A betelepített württembergi katolikusok ugyanis olyan előjogokat kaptak a birtokostól, amely méltán sértette a protestáns vallású lakosságot. Ezt a két hitközösség templomának felépítési időpontja is jelzi, hiszen a míg a katolikus németek is megérkezésük után harmincöt évvel, addig a reformátusok csupán 1889-től gyakorolhatták vallásukat saját templomukban. A mezőgazdasági termelésből élő település a szántóföldjein búzát, a napsütéses dombok szőlőföldjein jó minőségű bort termeltek. A vallási ellentétek elsimulása után a falu társadalmi élete is új lendületet kapott. A civil szervezetek sorát az Önkéntes Tűzoltó Egyesület nyitotta, de felekezeti énekkarok és gazdakör is alakultak. A második világháború a községben súlyos károkat okozott. Az 1974-től Dunaszentmiklóssal közös tanács igazgatása alatt álló Szomód csak a rendszerváltás után, 1990-ben vált ismét önállóvá. Az 1960-as évekbeni felmérésekhez viszonyítva a lakosság iskolázottsága meghaladja a megyei mutatókat. A településen lakók közül minden negyedik érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, de jelentősen nőtt a diplomások száma is. Ma a munkaképes korú lakosság mintegy négyötöde főként Tatára kénytelen ingázni. Már építés alatt áll a Szomódot Tatával összekötő 800 méter hosszúságú kerékpárút. A kerékpárút bruttó 66 millió forintos költségből valósul meg.[3] A távolabbi jövőben pedig egy faluház kialakítása szerepel a tervekben. A falu műemlékei leginkább a barokk kort és az Eszterházyak tevékenységét idézik, hiszen Fellner Jakab építész tervei nyomán épült a római katolikus templom 1775 és 1778 között, míg az itt található szobor a XVIII. század első feléből való. A közeli Betlehem-pusztára az erdészház miatt érdemes kilátogatni, de a református templom kertjében található, műemlékjellegű kőkeresztet is érdemes megnézni.
Római katolikus temploma 1775 és 1778 között épült barokk stílusban, a kor híres építésze Fellner Jakab tervei alapján.
A rómaiak által épített kőhordó út, melyen keresztül a környék – köztük Brigetio (Szőny) – építkezéseihez szállították a követ. Ma emléktábla jelöli helyét.
A tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár helyőrségi lőtere is itt található. 2006 óta a dandár szakértői engedéllyel és szigorú területkorlátokkal végezhet 82 mm-es aknavető-lövészetet is, így nem kell a Várpalota melletti csörlőházi tüzérségi lőtérre menniük.



http://kd.bloglog.hu/page/12/




 Szent Jakab apostol templom

A templom 1775-1778 között épült Fellner Jakab tervei szerint. Tornya 1832-ben épült.
komment

2013. október 28. 06:08 - Andre Lowoa

Jézus azt kívánja, hogy imádkozzuk az Élő Isten Pecsétje imát minden nap, hogy megkapjuk ezt az értékes ajándékot magunk, családunk és szeretteink számára.

Jézus azt kívánja, hogy imádkozzuk az Élő Isten Pecsétje imát minden nap, hogy megkapjuk ezt az értékes ajándékot magunk, családunk és szeretteink számára.

2013. október 22. Kedd, 01:08

"Meg lesztek félemlítve Kereszténységetek miatt, de ti soha sem fogtok elárulni vagy elutasítani Engem.

Ezért, meg fogjátok kapni az Ajándékokat. Az Élő Isten Pecsétje Ajándékom biztosítani fogja számotokra azt, hogy ellenségeitek számára láthatatlanok lesztek.

„Ó, Istenem, szerető Atyám,
Szeretettel és hálával elfogadom a Te védelmed Isteni Pecsétjét.
Istenséged körülveszi testemet és lelkemet, az örökkévalóságig.
Alázatos hálával meghajolok, és felajánlom Neked, szeretett Atyámnak Irántad való mély Szeretetemet és hűségemet.
Könyörgök Hozzád, hogy ezzel a különleges pecséttel védj meg engem és szeretteimet,
És én megígérem Neked, hogy életemet a Te Szolgálatodban élem, most és mindörökké.
Szeretlek drága Atyám,
Megvigasztallak Téged, ezekben az időkben, kedves Atyám.
Felajánlom Neked, szeretett Fiad testét és vérét, lelkét és Istenségét, engesztelésül a világ bűneiért és minden gyermeked üdvösségéért. Ámen
.”


 

Imádkozzátok azt mostantól minden nap. Tartsátok azt magatok előtt (láthatóan) otthonaitokban, és legyen megáldva egy pap által."

 


 

Megj.: Az Élő Isten Pecsétje a Keresztes Imahadjárat 33. imája.


komment

Tata - 2013-06-30 7:52, 08:01 vasárnap

2013. október 27. 15:50 - Andre Lowoa

Tata 24906 lakosú (2012. január 1.) városa az M1-es autópálya mentén Tatabányától 15 kilométerre az 1-es/Rajka- Hegyeshalom- Budapest/ vasútvonal mellett fekszik. A környéke a régészeti adatok alapján, már a kőkor előtt, az őskorban is lakott terület volt. A római birodalom egyik legfontosabb táborának, Brigetio lakói a tatai források vizét vezették el házaikhoz. A középkor kezdetén eddigi ismereteink szerint négy templom állt a város jelenlegi területén. Nagy Lajos király idején megkezdődött a vár építése. Politikai, diplomáciai jelentősége és tekintélyének súlya ekkor európai viszonylatban is ismertté tette Tata nevét. A német-római császár, fényes uralkodók, fejedelmek és követségek találkoztak Tatán, nagy jelentőségű tárgyalások színtere volt a város. A tatai vár épülete kiemelt műemlék, amely 1397-1409 között épült egy a vízzel és mocsarakkal körülvett sziklamagra. Luxemburgi Zsigmond és Mátyás Király idejében élte fénykorát, mint királyi nyaraló kastély majd az őt követő uralkodók számára is kedvelt tartózkodási hellyé vált a Tata környéki, még ma is vadban gazdag vidék. 1510-ben még országgyűlésnek is helyt adott a város. A török háborúk idején, valamint a Bocskai és Rákóczi szabadságharcban a komáromi vár előváraként jelentős szerephez jutott Tata osztályrészéül. Gróf Eszterházy József 1727-es birtokba lépése fordulópontot jelentett a város jövőjének, fejlődésének szempontjából. Az Eszterházyak családi hagyományai, a művészetek és a kultúra iránti érdeklődésük, széleskörű kapcsolataik és anyagi lehetőségeik számottevően hozzájárultak a helyi ipar kialakulásához, a céhek megtelepedéséhez, a meghitt környezetbe illő városkép megteremtéséhez. Kiváló érzékkel választották ki a kor vezető szakembereit, művészeit. Mikovinyi Sámuel nevéhez fűződik a vadvizek elvezetése, a Nagy-tó halászhatóvá tétele, a Cseke-tó mai formájának kialakítása és a malmoknak vízienergiát szolgáltató patak-csatorna-ér hálózat szabályozása. Az Eszterházyak által kialakított Cseke-tó, melyet koszorú alakban vesz körül Magyarország első angolkertje, a XIV. századi eredetű kápolna dombon, tövében a messze földön híres Geológiai Múzeummal, remek kikapcsolódást, pihenést nyújt az ide látogatók számára. Az Esterházyak nyomdokaiban volt olyan időszak, amikor is 20 istállót tartottak fent a helyi lótenyésztők. Még ma is rendeznek díjugrató versenyeket a XIX. században létesített akadálypályán. Tata neve egybeforrott a honi lovas történelemmel. A város barokk arculata Fellner Jakab építész munkássága nyomán bontakozott ki. Az 1767-ben indult tatai majolikagyártás ismét európai rangra emelte a város nevét. A XIX. század folyamán számtalan gyár, üzem létesült, s ezek mellett továbbra is működtek a város szélmalmai. A XX: század első évtizedében igencsak megélénkült a vendégforgalom: a szabadtéri színpad, a kávéházak, a tavak és források ide vonzották a főváros pihenni vágyó közönségét, a tehetősebbek villákat építettek a tó partján. A város további fejlődését segítette Tata és Tóváros 1939-es egyesítése. 1954-ben Tata hivatalosan is városi rangot kapott. A közigazgatásilag Tatához tartozó Agostyán határában fekvő arborétum valóságos gyöngyszeme a gerecsei tájnak.
Tata épített és természeti környezete, polgári hagyományai, egyaránt arra predesztinálják a várost, hogy idegenforgalmi lehetőségei kiaknázásával alapozza meg hosszú távú fejlődését. A tóvárosi városrész főterén található nyolcszögletű Óratorony, valamint a Kapucinus templom és a rendház. A Cseke-tavat körülvevő Angolkert rejti a szabadtéri színpad szomszédságában álló barokk Kiskastélyt és a romantikus Műromokat. A környék német nemzetségi hagyományainak tárgyi emlékeit a Nepomucenus malomban kialakított Német Nemzetiségi Múzeum őrzi. A 230 hektár kiterjedésű Öreg-tó partján emelkedik a várpalota épülettömbje. Itt kapott helyet a település történelmi és művészeti értékeit bemutató Kuny Domonkos Múzeum. A Váralja utca dísze Schwaiger Antal Nepomuki Szent János szobra. Az Öreg-tó tatai partján fekvő Kastélypark nevezetessége az Eszterházy- kastély. A tatai városrész főterén, a Kossuth téren magasodik a későbarokk építészet egyik jelentős műve, a Plébániatemplom. Ugyancsak e téren található egy újabb Schwaiger Antal alkotás, a Maria Immaculata szobor. A Hősök terén álló egykori Zsinagógában kapott helyet a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma: A város egyik legtöbbet fényképezett nevezetessége a Kálvária-domb, a tetejére épített barokk kápolnával és Golgota szoborcsoporttal. A domb lábánál fekszik az Európában egyedülálló értékű és érdekességű Geológiai Természetvédelmi Terület. Az 1930-ban épült Sörétöntő toronyból gyönyörű kilátás nyílik a városra.
Az agostyáni római katolikus templom 1806-ban épült. Jelentős emléke a rokokó fa Madonna-szobor.



http://kd.bloglog.hu/page/12/
komment

Súr

2013. október 27. 15:50 - Andre Lowoa

Súr 1187 lakosú (2011. január 1.) község Mórtól nyugatra, 15 kilométerre fekszik a Bakony lábánál. Régi magyar vezér nevétől nyerte elnevezését. Súrt először 1436-ban említik SWR néven egy oklevélben. Eredetileg Veszprém vármegyéhez tartozott. 1441 körül a pálosok szerzik meg a települést és környékét. Az ő idejükből, 1491-ből van adat katolikus egyházáról is. A török időkben ez a település is osztozott a környék falvainak sorsában, hosszabb időre elnéptelenedett. Az elnéptelenedett falut és környékét a Zichy család vásárolta meg, s felvidéki szlovákokat telepített ide. Vályi András szerint a 18. század végén már „Népes tót falu Veszprém Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csernye, és Ács-Teszér között; határja jó, erdője, legelője tágas, két malma is van a’ falu végén.” A XIX. században ágostonrendi szerzetesek költöztek ide, ők szerezték meg a környező birtokok egy részét is.
A római katolikus temploma későbarokk stílusban, 1784-ben épült.
Az evangélikus templom 1785-ben épült.
A településen Jelentős az Őskereszténység Apostoli Egyház, melynek imaháza a Zenedomb utcában található.
Érdemes meglátogatni a Grafikai Kiállítótermet, ahol Sárkány Győző grafikusművész állandó kiállítása található.


http://kd.bloglog.hu/page/13/





Nagyboldogasszony templom

Alapítva: 1729.

A község első okleveles említése Swr-néven 1436-ból származik. 1441-től a falu a pálos rendi szerzeteseké volt, katolikus egyházáról 1491-től vannak adatok. A XVI. századra elnéptelenedett település 1650-ben a Zichy család tulajdonába került, akik 1716-ban szlovákokat telepítettek le a faluban. A település és egyháza a XIX. században a klosterneuburgi ágostonrendi szerzetesek kezébe került, ők szerezték meg a környező birtokok egy részét is. A település mai gyönyörű erdei környezetben fekszik.
komment

Csatka

2013. október 27. 15:50 - Andre Lowoa

Csatka 255 lakosú (2010. január 1.) község Kisbértől 18 kilométerre, délnyugatra fekszik. Csatka nevét írásos formában 1326-ban említik először, egy királyi oklevélben. 1357-körül Kont nádor építtetett itt kolostort, a pálos szerzeteseknek. Csatka az itt épített kolostornak köszönhetően az évek során mezővárossá fejlődött. Az 1543-as a török támadáskor mezővárossá fejlődött település és az itt épített kolostor is elpusztult. 1724-ben az elnéptelenedett, gazdátlan települést a pápai pálosok szerezték meg, Radoványi Özséb Győrszentmártonból 15 katolikus családot telepített be, akik a mai Suttony helyén telepedtek le, majd erdőirtással szereztek földeket. 1747-ben már 226 lakosa volt. 1782 körül, II. József alatt a település a Kamara kezelésébe került. 1784-1787-es népszámláláskor 529, 1920-ban 853, 1960-ban 800, 2007-ben 340 fő lakosa volt a településnek. A XIX. század közepe táján hg. Lichtenstein Alajos volt a falu birtokosa. Csatka lakosságának megélhetése főleg a mező- és erdőgazdaságra épül, de viszonylag nagyarányú az elvándorlás is a településről. A helyi Termelőszövetkezet 1960.február 9-én alakult, majd 1977-ben egyesült az ácsteszérivel. 1990 után ismét különvált, 1999-ig működött.
A római katolikus templom eredetileg gótikus stílusban épült, Kont Miklós nádor építtette a pálosok számára. A mellette lévő XV. századi kolostor elpusztult. A templomot a XVIII. században átépítették, de még találhatók benne gótikus részek. Egyszerű barokk homlokzata oromzatos, szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Tornya a szentély északi oldala mellett emelkedik, rajta csúcsíves kapu nyílik. A déli oldal támpilléres, csúcsíves ablakokkal. Belseje egyhajós, két oldalán négy-négy kápolnával. A hosszú, keskeny szentélyt a XVIII. századi átalakításnál kettéosztották, egyik fele ma sekrestye. A szentély északi falán látható Szentléleky Miklós Ákos reneszánsz sírköve 1516-ból.
A helység másik nevezetessége az 1862-ben épített Szentkúti-kápolna, mely Az Imádkozó Szent Szűz Búcsújáró helye.

http://kd.bloglog.hu/page/13/



Sarlós Boldogasszony templom

Alapítva 1920.

A gótikus templom az 1300-as években épült, majd barokk stílusban átépítették 1779-ben és 1801-ben.

A gótikus eredetű templomot Kont Miklós nádor építtette az évtizeddel korábban alapított pálos kolostorhoz. A csatkai pálosok egyébként a legmódosabb szerzetesrendek közé tartoztak, a budai Hess András tér Vörös Sün-háza is az övéké volt valamikor. A török idők pusztításai után a pálosok nem települtek vissza, templomukat sokáig a móri kapucinusok gondozták. A templom szerkezetében építészeti érdekességet jelentenek a belső támfalak, a hajó fülkesoros megoldása; utoljára 1801-ban építették át. Mai formájában barokk. Értékei közé tartozik a szentély északi oldalfalában bizonyos Szentléleki Akácius Miklós reneszánsz sírköve 1516-ból, keresztelőkútja 1801-ből. Főoltárképe Schmidt József győri festőtől való. Szent István szobrának talpazata egy gótikus oszlopfő.

Az erdei kápolna 1863-ban épült, azóta búcsújáróhely. Az utóbbi évtizedekben elsősorban a cigányság látogatja. Nekik külön cigány nyelvű misét is celebrálnak.

Érdekesség, hogy a búcsú alkalmából "leányvásárt" is tartanak, a szülők itt választják ki fiuk jövendőbelijét.

A település nevét 1326-ban említették először írott források, Kont nádor pedig 1357-ben alapította az itten pálos kolostort. A törökdúlás után 1630-ban tértek vissza a pálosok, és virágzó gazdaságuk fennállt egészen II. József feloszlató rendeletéig.
A XIX. század közepétől a Liechtenstein hercegi család volt a tulajdonosa. 1950-ben került Veszprém megyéből Komárom megyébe, először Ácstesszérhez, majd Kisbérhez tartozott. Önállóságát 1898-ban nyerte vissza.

Gyógyító erejűnek hitt forrásához - a Szentkúthoz - számos legenda fűződik. A kúthoz épített kápolna védőszentje Boldog Szűz Mária. Az erdei kegyhely 1863 óta áll és voltaképp ekkortól hivatalos búcsújáróhely.
komment

Ácsteszér

2013. október 27. 15:50 - Andre Lowoa

Ácsteszér 687 lakosú (2010. január 1.) község Kisbértől 14 kilométerre, délre fekszik. Neve a szláv teszér, taszár szóból ered, mely ácsot, famegmunkálót jelent. Első írásos említése 1392-ből származik (Alch Thezer). A faluban eredetileg vándormesterséget űző ácsok laktak. A középkorban népes falu volt, majd a törökök elpusztították. 1543-tól elnéptelenedett. A XVII. század elején a gróf Cseszneky család birtokolta, majd 1636-ban az Esterházyak vásárolták meg, akik németeket telepítettek be. 1699-ből származó pecsétnyomója, melyen liliom és fejsze látható, a fakitermelésre utal. A településen 1772-től németek, magyarok és néhány szlovák család lakott. 1799. április 21-én itt született s húsz éves koráig itt élt Táncsics Mihály. „Életpályám” című önéletrajzi munkája írja le itt töltött éveit. A 20. század elején volt a legnagyobb a falu lélekszáma, lakói főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. A II. világháború harcai 1945 március 27-én értek véget területén. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez. Az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet, mely 1960-ban alakult, 1977-ben egyesült az akai, súri és csatkai szövetkezettel, majd ismét önállósult. Jelenleg több, mint húsz vállalkozás és vállalkozó tevékenykedik a községben.
A római katolikus templom barokk stílusban 1792-ben épült.
A helység szülötte Táncsics Mihály, emlékét szülőházában nyitott Emlékmúzeum őrzi.


http://kd.bloglog.hu/page/13/



Szent Márton püspök-templom

alapítva: 1785.

Mai lakói részben német telepesek leszármazottai, részben a Felvidékről idetelepítettek. Ácsteszéren született 1799-ben Táncsics Mihály, a XIX. század egyik legjelentősebb gondolkodója.

komment
süti beállítások módosítása
Mobil