Mocsa 2216 lakosú (2010. január 1.) község Komáromtól 8 kilométerre, délre fekszik. A település nevét a helyi legenda a falu határában található mocsarakban sejti, valószínűleg szláv névből ered. Mocsa első írásos említése 1237-40-ből való, Macha alakban. 1266-ban nagyobbrészt királyi harcos jobbágyok és pohárnok bocsárok lakták. Jövedelmét a királyné udvartartásának fenntartására rendelték. 1291-ben III. András hitvese Fenenna királyné a jobbágyok és bocsárok faluját Ladomér esztergomi érseknek adta, s ekkor határait is leíratta. Az akkori leírások alapján Mocsa több részből álló település volt. Ekkor van emlitve Általmocsa, Mocsa, Finta-Mocsája, mint különálló települések vannak említve. Finta-Mocsája a mai Boldogasszony-puszta épületeinek helyén, Általmocsa pedig a mai Mocsa helyén terült el. A falut a törökök 1543-ban elpusztították, 1593-ban sikertelenül próbálják a betelepítését. 1622-ben népesül be újra református magyarokkal. 1738-ban elkészül a reformátusok első temploma és iskolája is, míg a jelenleg is álló 1954-ben készül el.
Fényes Elek 1851-ben írja a község leírásánál mint érdekességet: A helység K-i részén van egy kiapadhatatlan kútforrás, mely vizével képes az egész községet ellátni, sőt az 1749-iki szokatlan nagy szárazságban az egész körül-belül fekvő vidéket ez tartotta ki vízzel. Az 1910-es választási zavargásokban a csendőrök sortüzétől két ember halt meg. 1945-ig Komárom vármegyéhez tartozott. A Kocs-Igmánd-Mocsa háromszögben fekvő keserűvíz források vizét egy ideig Mocsán is palackozták.
Tömörd-puszta a mai Mocsától délkeletre található. Ez az Árpád-korban három falut magába foglaló település volt. Az ősi települést még 1005-ben István király adta a pannonhalmi apátságnak, s e adományt 1093-ban I. László király és 1216-ban III. Ince pápa is megerősítette. A helység névadásával kapcsolatban Györffy György megemlíti, hogy a török temir (vas) szóból magyar -d képzővel képzett TÖMÖRD helyneveink vasműves helyeken fordulnak elő, az utóbbi etimológiát támogatja a Mocsa falu Tömörd felé eső határában 1291-ben jelzett Rednek (szl. rednik-vasműves) helynév. A tatárjárás előtt már három faluból álló Tömördön lovas jobbágyok, ácsok, kocsigyártók és udvarnokok éltek. Templomát a mindenszentek tiszteletére építették, 1226-ban jövedelmét az apátság világítására, díszítésére fordították. A tatárjárás a települést elpusztította, megmaradt lakói egy faluba tömörültek. Ma már csupán puszta.
# Mocsa római katolikus temploma 1700-ban épült, a Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelték fel 1756-ban, majd 1851-ben kibővítették. Az 1800-as évek végén leégett, majd 1903-ban a hercegprímás újjáépíttette. Berendezése 18. századi, barokk stílusú. A katolikus egyházközség őriz egy értékes aranyozott, ékkövekkel kirakott ezüst kelyhet is.
# A település közepén álló 1824-ben készült Szentháromság-szobor egy pestisjárvány emlékére készült.
# 2000-ben adták át a község Emlékházát, melyben a falu múltjának emlékeit őrzik.
# Vaszary Kolos-kúria
Fényes Elek 1851-ben írja a község leírásánál mint érdekességet: A helység K-i részén van egy kiapadhatatlan kútforrás, mely vizével képes az egész községet ellátni, sőt az 1749-iki szokatlan nagy szárazságban az egész körül-belül fekvő vidéket ez tartotta ki vízzel. Az 1910-es választási zavargásokban a csendőrök sortüzétől két ember halt meg. 1945-ig Komárom vármegyéhez tartozott. A Kocs-Igmánd-Mocsa háromszögben fekvő keserűvíz források vizét egy ideig Mocsán is palackozták.
Tömörd-puszta a mai Mocsától délkeletre található. Ez az Árpád-korban három falut magába foglaló település volt. Az ősi települést még 1005-ben István király adta a pannonhalmi apátságnak, s e adományt 1093-ban I. László király és 1216-ban III. Ince pápa is megerősítette. A helység névadásával kapcsolatban Györffy György megemlíti, hogy a török temir (vas) szóból magyar -d képzővel képzett TÖMÖRD helyneveink vasműves helyeken fordulnak elő, az utóbbi etimológiát támogatja a Mocsa falu Tömörd felé eső határában 1291-ben jelzett Rednek (szl. rednik-vasműves) helynév. A tatárjárás előtt már három faluból álló Tömördön lovas jobbágyok, ácsok, kocsigyártók és udvarnokok éltek. Templomát a mindenszentek tiszteletére építették, 1226-ban jövedelmét az apátság világítására, díszítésére fordították. A tatárjárás a települést elpusztította, megmaradt lakói egy faluba tömörültek. Ma már csupán puszta.
# Mocsa római katolikus temploma 1700-ban épült, a Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelték fel 1756-ban, majd 1851-ben kibővítették. Az 1800-as évek végén leégett, majd 1903-ban a hercegprímás újjáépíttette. Berendezése 18. századi, barokk stílusú. A katolikus egyházközség őriz egy értékes aranyozott, ékkövekkel kirakott ezüst kelyhet is.
# A település közepén álló 1824-ben készült Szentháromság-szobor egy pestisjárvány emlékére készült.
# 2000-ben adták át a község Emlékházát, melyben a falu múltjának emlékeit őrzik.
# Vaszary Kolos-kúria
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Rózsafüzér Királynője templom Mocsa község Komárom-Esztergom megye északnyugati területének közepén helyezkedik el. A település neve egy szláv eredetű személynévnek becéző képzővel ellátott származéka. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a környékbeli mocsarakról kapta a nevét.
Írásos említésével először a 13. sz.-ban találkozunk, mikor IV. Béla király Albeus nyitrai érsekkel összeíratta a Pannonhalmi Apátság birtokait. Mocsához tartozott még Csém, Boldogasszony és Tömörd - puszta.
Mocsa az Árpád-korban királyi birtok volt. A királynék udvartartására szolgált.
1291-ben Fenenna királyné, III. András felesége az esztergomi érsekségnek adományozta, és ettől kezdve mindvégig az érsekség tulajdona volt.
1543-ban a törökök elpusztították.
1622-ben református magyarokkal telepítették újra a falut. Ekkor alakult a református egyházközsége. Templomuk 1783-ban épült, mely 1945-ben leégett. A jelenlegi református templom 1952-54 között épült.
A katolikus plébánia 1700 - ban alakult.
A Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt, műemlék jellegű római katolikus templomot 1756-ban építtette gróf Csáky Miklós prímás, esztergomi érsek.
Berendezése XVIII. századi barokk stílusban készült.
Ugyancsak műemlék jellegű az 1824-ben készült Szentháromság szobor, melyet a hívek állíttattak egy pestisjárvány után.
A templom 1903-ban a faluval együtt leégett, harangjai is megolvadtak.
Vaszary Kolos hercegprímás segítségével és a hívek adományából újraépült.
A templomnak két harangja van, melyet a hívők készíttettek.
A kisharang 180 kg-os, 1924 – ben készült, a nagyharang 300 kg-os, és 1925 óta hívja a híveket Isten házába.A templom eredeti oltárképe a II. világháborúban tönkrement, a jelenlegit Borsa Antal festette. A képen a Szűzanya látható a kezében rózsafüzért tartó kis Jézussal.A főoltáron két térdeplő angyal dicsőíti a tabernákulumban jelenlévő Oltáriszentséget. A tabernákulum ajtaján az emmauszi vacsora képe látható dúsan aranyozott fadomborműn.3 mellékoltár található a templomban.Közvetlenül a szentély előtt jobb oldalon helyezkedik el a Jézus Szíve oltár, melyen két márványdíszítéses oszlop között áll a Jézus Szíve szobor, Szent István és Szent László szobra között. Az oszlopokon kis angyalputtók ülnek. Jézus, figyelmeztetően mutat Szentséges Szívére. Szent István jogarral és az országalmával, Szent László bárddal a kezében látható.A bal oldali mellékhajóban a Lourdes-i oltáron terméskövekkel kirakott mélyedésben áll a Szűzanya szobor, kék övvel átfogott fehér ruhában, lábán piros rózsák. Az oltár alatt a Szent Sír helyezkedik el.A jobb oldali mellékhajóban a Szent Anna oltár oltárképén Szent Anna imádkozik Máriával és Joakimmal, ki felfelé tekint az angyalok és a galamb képében látható Szentlélek felé. Az oltáron két oldalt áll Szent Vendel és Szent Rókus szobra.
A templomban még Szent József, Szent Antal és Kis Szent Teréz nagyméretű szobrai láthatók.A kóruson áll az 1941-ben készült két manuálos, pneumatikus vezérlésű orgona. Homlokzatának 3 ablakában ezüstre festett horgany sípok szólnak. Az orgonaszekrényét kis angyalputtó díszíti. 1964 óta villanymotoros fújtatóval működik.A templom az országos műemlékek között szerepel a trinitáriusoktól származó aranyozott ékköves kehellyel és a sugaras szentségtartóval együtt.
Írásos említésével először a 13. sz.-ban találkozunk, mikor IV. Béla király Albeus nyitrai érsekkel összeíratta a Pannonhalmi Apátság birtokait. Mocsához tartozott még Csém, Boldogasszony és Tömörd - puszta.
Mocsa az Árpád-korban királyi birtok volt. A királynék udvartartására szolgált.
1291-ben Fenenna királyné, III. András felesége az esztergomi érsekségnek adományozta, és ettől kezdve mindvégig az érsekség tulajdona volt.
1543-ban a törökök elpusztították.
1622-ben református magyarokkal telepítették újra a falut. Ekkor alakult a református egyházközsége. Templomuk 1783-ban épült, mely 1945-ben leégett. A jelenlegi református templom 1952-54 között épült.
A katolikus plébánia 1700 - ban alakult.
A Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt, műemlék jellegű római katolikus templomot 1756-ban építtette gróf Csáky Miklós prímás, esztergomi érsek.
Berendezése XVIII. századi barokk stílusban készült.
Ugyancsak műemlék jellegű az 1824-ben készült Szentháromság szobor, melyet a hívek állíttattak egy pestisjárvány után.
A templom 1903-ban a faluval együtt leégett, harangjai is megolvadtak.
Vaszary Kolos hercegprímás segítségével és a hívek adományából újraépült.
A templomnak két harangja van, melyet a hívők készíttettek.
A kisharang 180 kg-os, 1924 – ben készült, a nagyharang 300 kg-os, és 1925 óta hívja a híveket Isten házába.A templom eredeti oltárképe a II. világháborúban tönkrement, a jelenlegit Borsa Antal festette. A képen a Szűzanya látható a kezében rózsafüzért tartó kis Jézussal.A főoltáron két térdeplő angyal dicsőíti a tabernákulumban jelenlévő Oltáriszentséget. A tabernákulum ajtaján az emmauszi vacsora képe látható dúsan aranyozott fadomborműn.3 mellékoltár található a templomban.Közvetlenül a szentély előtt jobb oldalon helyezkedik el a Jézus Szíve oltár, melyen két márványdíszítéses oszlop között áll a Jézus Szíve szobor, Szent István és Szent László szobra között. Az oszlopokon kis angyalputtók ülnek. Jézus, figyelmeztetően mutat Szentséges Szívére. Szent István jogarral és az országalmával, Szent László bárddal a kezében látható.A bal oldali mellékhajóban a Lourdes-i oltáron terméskövekkel kirakott mélyedésben áll a Szűzanya szobor, kék övvel átfogott fehér ruhában, lábán piros rózsák. Az oltár alatt a Szent Sír helyezkedik el.A jobb oldali mellékhajóban a Szent Anna oltár oltárképén Szent Anna imádkozik Máriával és Joakimmal, ki felfelé tekint az angyalok és a galamb képében látható Szentlélek felé. Az oltáron két oldalt áll Szent Vendel és Szent Rókus szobra.
A templomban még Szent József, Szent Antal és Kis Szent Teréz nagyméretű szobrai láthatók.A kóruson áll az 1941-ben készült két manuálos, pneumatikus vezérlésű orgona. Homlokzatának 3 ablakában ezüstre festett horgany sípok szólnak. Az orgonaszekrényét kis angyalputtó díszíti. 1964 óta villanymotoros fújtatóval működik.A templom az országos műemlékek között szerepel a trinitáriusoktól származó aranyozott ékköves kehellyel és a sugaras szentségtartóval együtt.
