Ácsteszér 687 lakosú (2010. január 1.) község Kisbértől 14 kilométerre, délre fekszik. Neve a szláv teszér, taszár szóból ered, mely ácsot, famegmunkálót jelent. Első írásos említése 1392-ből származik (Alch Thezer). A faluban eredetileg vándormesterséget űző ácsok laktak. A középkorban népes falu volt, majd a törökök elpusztították. 1543-tól elnéptelenedett. A XVII. század elején a gróf Cseszneky család birtokolta, majd 1636-ban az Esterházyak vásárolták meg, akik németeket telepítettek be. 1699-ből származó pecsétnyomója, melyen liliom és fejsze látható, a fakitermelésre utal. A településen 1772-től németek, magyarok és néhány szlovák család lakott. 1799. április 21-én itt született s húsz éves koráig itt élt Táncsics Mihály. „Életpályám” című önéletrajzi munkája írja le itt töltött éveit. A 20. század elején volt a legnagyobb a falu lélekszáma, lakói főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. A II. világháború harcai 1945 március 27-én értek véget területén. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez. Az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet, mely 1960-ban alakult, 1977-ben egyesült az akai, súri és csatkai szövetkezettel, majd ismét önállósult. Jelenleg több, mint húsz vállalkozás és vállalkozó tevékenykedik a községben.
A római katolikus templom barokk stílusban 1792-ben épült.A helység szülötte Táncsics Mihály, emlékét szülőházában nyitott Emlékmúzeum őrzi.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szent Márton püspök-templom
alapítva: 1785.
Mai lakói részben német telepesek leszármazottai, részben a Felvidékről idetelepítettek. Ácsteszéren született 1799-ben Táncsics Mihály, a XIX. század egyik legjelentősebb gondolkodója.
