Árpád-házi Szent Erzsébet-kápolna


Szent István király-templom

http://andre.ewk.hu/tanacsok

Mit tudhatunk eddig, a hamis próféta megjelenésével Benedek atyánkon keresztül uralkodik megmaradt egyházon Urunk Jézus Krisztus. Egyre nagyobb figyelmetetéseket kapunk. Kezdenek elhallgatni a próféták, Medjugorje-ben 2012. augusztus 15. én döntött ívelt kereszt, 2013. június 22-én szívben lévő kereszt, mely után Ivanka látnok nem kapott üzenetet. A legutóbbi üzenetek, amit kaptunk mind azt mondja el, mi fáj legjobban a Szentháromságnak, ami miatt fog hamarosan érkezni a NAGY FIGYELMEZTETÉS. Nagy figyelmeztetéssel egyidőben színre lép az Antikrisztus, erejéről csak annyi hazánkban, Sopronban, Kőszegen, és Sümegen már elég látható károkat okozott, így munkatársaimmal egyetemben többen is úgy gondoljuk bécsi vagy bázeli születésű /de akkor már az is lényegtelen lesz//, de nem felejtsük el Abbánk ezerszerte erősebb, értünk adta egyszülött fiát, Urunk Jézus Krisztust kiengesztelésül bűneink bocsánatára. Továbbá azt sem felejtsük el, a Nagy Figyelmeztetés lényegében a Szentlélek kiáradása minden olyan emberre, akik betöltötték negyedik életévüket. Haladjunk egy kicsit tovább, a Nagy Figyelmeztetéssel kezdetét veszi a keresztényüldözés, melynek hatására bolygónk felszíne átalakul. S minél nagyobb leszen az üldözés, annál jobban meg leszünk rostálva, azaz a búza elválik a konkolytól. Lényegében a nagy szorongattatás is elkezdődik vele, akik megálmodhatták azok tudják, szörnyű volt bármelyik részletét is megálmodni, de meg is fog történni, mivel a Nagy Figyelmeztetés időpontját egyedül a Teremtő Abbánk tudja, s ha eljön annak ideje a Szentlélek minden lélekre kiárad, feltárja az igazságot, feltárja, hogyan hozhatja helyre, hogyan miként merre kell indulnia… de erről már elég sokat lehet hallani, de akiknek megadatik meg is fogják tapasztalni. A következő lényeges esemény, az elragadtatás, információink szerint minden 4 év alatti gyermek bizonyára el lesznek ragadva Urunkhoz, és azok akik nem vállalták a vértanúságot, de a mennyekhez tartoznak, kivételek persze vannak, hogy a gyökér újra sarjadhasson, ők azokkal a mennyei kegyelmekkel megáldott személyek akiknek feladatuk akik, hozzájuk fordulnak azokat pásztorolják. Még egy kis idő eltelteltével mivel tudjátok Urunk Jézus Krisztus egyedül a bűntől irtózik, tehát míg meg nem történik a három napos sötétség, amikor a démonok el lesznek engedvén, s házunkból ki se jöhetünk, szentelt gyertya világítása mellett engesztelünk, böjtölünk és imádkozunk. Itt megjegyzendő LA SALETTE, ajánlom azt a keresztet megtekinteni mindannyiónknak, aki nem hittel néz arra a keresztre, annak a félelem keresztje, s még a három nap alatt, egyedül csak az fog világítani. Hegyek-völgyek teljesen átalakulnak a kivételes engesztelő helyek kivételével, mint például Szillágynagyfalu. Talán ide is le kellene írnom, Csillik János a nagyfalui engesztelők vezetője meggyógyult rákos megbetegedéséből Égi Édesanyánk közbejárást kjövetően a Szentháromság által. Tovább folytatván. mint már régebben le lett írva, VÁC-SOPRON-MOHÁCS, ESZTERGOM-SÜMEG-SÜKÖSD, illetve a Kadarkút-Siófok-VESZPRÉM, Vác-Esztergom-VESZRPÉM, akik akkor élhetnek meg fogják látni, miért olyan különleges hely Kárpát-hazánk /megjegyzés: Linz mellett található Enns folyó, magyar neve a népmeséinkből ismert Óperenciás-tenger/ /másik megjegyzés ősi területünkön nagyon sok piramis alakú hegy található, legismertebbek a Pilis és a Velencei-hegység/ /harmadik megjegyzés elgondolkodhatnánk rajta, hány Dobogókőnk van/ /negyedik megjegyzés ne csodálkozzuink azon, ha megreped bárhol a földfelszín, inkább mondjunk köszönetet, hogy így is megmutatja számunkra Abbánk, születik az Új Föld, ahol már nem lesz jelen a bűn, csak a szeretet, alázat, és közöttünk Urunk Jézus Krisztusunk, aki életét adta mindannyiunkért büntelenül bűneinket magára véve, hogy kiengesztelődvén a mennyekbe juthassunk/ Később folytatom, ha megadatik…

Vajon aki hisz a felkészülésben az nem bízik Istenben? Egy keresztény ne is foglalkozzon ezzel a témával? Tegnap valaki azzal vádolt meg, hogy a hit ellen dolgozom, mert arra bátorítok másokat, hogy készüljenek az érkező gazdasági összeomlásra.

Ez a személy úgy gondolja, hogy amennyiben van hitem, nem kell készülnöm az eljövendőkre, elég, ha bízom Isten ellátásában. Vajon igaza van? Tényleg a hit hiányát jelenti a felkészülés?

Oldalam rendszeres látogatói tudják, hogy keresztény vagyok. Ez nem titok. A hit nagyon sokat jelent számomra. A Biblia azt mondja, hogy „bízz az Úrban teljes szívből és ne támaszkodj a saját értelmedre”. Isten nélkül semmi reménységünk nem lenne. Én személy szerint már valószínűleg nem is élnék Isten nélkül.

A hit azonban még véletlenül sem jelenti azt, hogy az ember egyhelyben ül és várja, hogy Isten mindent elrendezzen helyette. A hit inkább azt jelenti, hogy az ember megtesz mindent, amit tud, Isten útmutatása szerint.

Ha nem kellene felkészülnünk arra, hogy ellássuk magunkat a nehéz időkben, ezzel az erővel ezt már most is elkezdhetnénk, és munka helyett várhatnánk, hogy Isten a mi segítségünk nélkül megadja mindennapi betevőnket. Minek dolgozzunk? Maradjunk otthon és Isten majd feltölti a bankszámlánkat.

Isten hihetetlen természetfeletti dolgokra képes, amihez semmi szüksége a mi segítségünkre. Tudom, mert már személyesen is megtapasztaltam. Isten azonban legtöbbször elvárja, hogy megtegyük azt, amire képesek vagyunk, elvárja, hogy hitben és engedelmességben elinduljunk, miközben Ő vezet és segít minket az úton, ajtókat nyitva és áldásokat osztva közben. (Időkjelei: Amikor viszont emberi erővel megoldhatatlan helyzetbe kerülünk, teljes hittel átadhatjuk Istennek a stafétát, és Ő megteszi, amire mi már nem vagyunk képesek.)

Noé története tökéletes példa erre. Ő volt az első prepper a világon. Istennek hatalmában lett volna megvédeni Noét és családját minden egyéb segítség nélkül is az özönvíztől, de ehelyett figyelmeztette őt az eljövendőkre és megtanította neki miként készítsen bárkát családja és az állatok számára.

Noé sem várt ölbe tett kézzel, hanem tette, amit Isten mutatott neki. Hitt a figyelmeztetésnek és ez a radikális hit radikális tetteket szült:

„Hit által kapott kijelentést Noé azokról a dolgokról, amelyek még nem voltak láthatók, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett.” (Zsidók 11:7)

A hit szinte minden esetben tettekkel jár. Isten látni szeretné, hogy hiszünk-e neki és megtesszük-e, amit mutat.

Noé hihetetlenül erős hitről tett tanúbizonyságot. A hajó, amit épített megfelel a II. Világháborúban használt repülőgép anyahajók méreteinek. Felépítése és a szükséges ellátmány összegyűjtése pedig 120 évig tartott.

Noénak biztosan elege volt az évtizedeken át eltűrt gúnyolódásokból, de végül kitartása elnyerte jutalmát. Ő és családja megmenekült, mindenki más pedig odaveszett.

Sajnos ma is nagyon sok keresztény, aki egyébként biztos benne, hogy az összeomlás be fog következni, úgy gondolja, hogy nem kell vagy szabad felkészülni. Szerintük, aki igazán hisz Istenben, annak semmilyen előkészületre nincs szüksége.

Valóban ezt akarná Isten?

Mózes első könyvének 41. fejezetében Isten megmutatta Józsefnek, hogy hét év bőség után egy hét évig tartó nyomorúságos időszak következik. Mit tett erre József? Hét évig vígan élt, arra hagyatkozva, hogy Isten majd gondot visel mindenről az ínséges években?

Még véletlenül sem. József egy hihetetlenül összetett, abban az időben példanélküli vésztartalék projektet indított el. Azzal, hogy komolyan vette Isten figyelmeztetését és cselekedett, egész Egyiptomot és saját családját is megmentette.

Egyesek úgy gondolják, hogy a nehéz időkre való felkészülés együtt jár vagy netán egyenlő a félelemmel, pedig ez egyáltalán nincs így.

A világban folyó események megértése reményt ad, mint ahogy a felkészülés is egy reményteli, pozitív cselekedet.

Akik nem hajlandók felismerni, hogy mi folyik jelenleg a világban, később még inkább össze fognak zavarodni. Sokan kétségbe fognak esni, miután rájöttek, hogy mindent elveszítettek.

Nem akkor kell felkészülni, amikor itt a vihar, hanem amint tudomást szerzünk érkezéséről.

A Biblia nem egyszer figyelmeztet a felkészülés fontosságára. Olvassuk el például a bölcs és a balga szüzek történetét:

„Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására.

Öt közülük balga volt, öt pedig okos.

A balgák ugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat,

az okosak viszont lámpásukkal együtt olajat is vittek korsóikban.

Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak.

Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!

Ekkor felébredtek a szüzek mind, és rendbe hozták lámpásukat.

A balgák így szóltak az okosakhoz: Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásunk kialszik.

Az okosak így válaszoltak: Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is: menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak.

 Amíg azok távol voltak vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót.

 Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk!

 Ő azonban így válaszolt: Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket.”

“Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!”

Milyenek szeretnénk lenni? Balga vagy bölcs szüzek?

Természetesen nem szabad hagyni, hogy magukkal rántsanak az anyagi, materiális dolgok. Fontos, hogy megőrizzük a helyes prioritásokat, ez azonban nem egyenlő a semmittevéssel.

A közelgő (vagy mondhatni folyamatban lévő) gazdasági összeomlásra sokan sokféleképpen figyelmeztettek már. Aki egy kicsit is elgondolkozik az események alakulásán, nem létezik, hogy ne lássa mi történik.

A Biblia sokszor buzdít arra, hogy figyelmeztessünk másokat a közelgő eseményekre. (Lásd Ezékiel 33. fejezetét)

Ez a cikkek célja is: segíteni továbbadni a figyelmeztetést. A cél soha nem a félelemkeltés. Éppen ellenkezőleg. Azáltal, hogy felrázzuk az embereket, rávezethetjük őket az igazságra és megmutathatjuk nekik a reményt, és a rövid, átmeneti nehézségek után rájuk váró jobb világot.

Igen. Nehéz idők következnek gazdaságilag, de a felkészülteknek könnyebb lesz átvészelni ezeket a napokat.

Időkjelei: Fontos azt is kihangsúlyozni, hogy a világkormány hatalomra jutását megelőző zűrzavaros időszak csupán átmeneti lesz és egyik legfőbb célja éppen a világkormány és az Antikrisztus hatalomra segítése. Ezt ne keverjük össze a Bibliából Nagy Nyomorúságként ismert időszakkal, ami már az Antikrisztus uralkodása alatt, pontosabban annak felétől kezdődik.

A felkészülésnek továbbá nagyon fontos része a jól informáltság, hiszen amikor tudjuk, hogy mi miért történik körülöttünk, nem félelemmel tekintünk az események elébe. A Bibliából a teljes forgatókönyv körvonalait megtudhatjuk. Ismereteinket pedig átadhatjuk másoknak, ezzel nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is segítve őket. Minél nagyobb a sötétség, annál messzebbre látszik egyetlen gyertya fénye is.

„Az istentelenek közül senki sem érti; de az értelmesek értik,” (Dániel 12:10) „És a nép értelmesei sokakat oktatnak.” (Dániel 11:33)

Forrás: Michael Snyder, The Economic Collapse

Szent Kereszt felmagasztalása-templom

A templom 1774-ben épült.

Szent Vendel templom

A templomot 1863-ban építették romantikus stílusban.

Fegyvernek s egyben Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégebbi műemléke a gótikus stílusban 1480 körül épült Pusztatorony, más néven Csonkatorony. Első leírását Ipolyi Arnold, a magyar műemlékkutatás egyik megalapozója hagyta ránk 1868-ból.

FEGYVERNEK Szapárfalui Szűz Mária Keresztények Segítsége kápolna

Fájdalmas Szűzanya-kápolna

A kápolna 1761-ben épült. 1948-2002 között plébániatemplomként működött. Jelenleg a törökszentmiklósi Szentháromság Főplébánia látja el.

Porteleki Jézus mennybemenetele-templom

Kisboldogasszony templom

A XV. századi gótikus stílusú templomot 1745-1759 között alakították át barokk stílusban. Az 1820-as években a templom bővítésekor klasszicista jegyeket kapott.



JÁSZAPÁTI Szűz Mária neve temetőkápolna

Havas Boldogasszony kápolna


Isteni Megváltó Nővérek Jézus Szíve kápolnája


JÁSZÁROKSZÁLLÁS Szentháromság templom

Pál Ferenc atya, vagy ahogy mindenki hívja Pálferi az egyik legismertebb katolikus pap ma Magyarországon. Előadásaira több százan zarándokolnak el minden héten és még többen hallgatják őt az interneten. Tanácsokat várnak tőle olyanok is, aki egyáltalán nem vallásosak. Erkölcstanról, öngyilkosságról, óvszerhasználatról is beszélgettünk vele (Kalas Györgyi, index):

Nagyon nehéz volt önnel időpontot egyeztetni, ennyire elfoglalják a papi teendők?

Pál Ferenc atyaFotó: Ránki Dániel

Igen. Az időm nagy részét az alapvető feladataim, hivatásom, a papi munka teszi ki. Szentmisét mutatok be, temetek, esketek, keresztelek, jegyeseket oktatok, betegeket látogatok, haldoklókhoz megyek és hittanórákat tartok több korosztálynak. Ez alól egyedüli kivétel a szerda, az a szabadnapom, azt nevezem embermentes napnak, és annyi pont kell is.

Kedd esténként pedig mára híressé vált előadásait tartja.

Alkalmaknak szoktuk hívni, amivel azt fejezzük ki, hogy nemcsak az értelemhez akarunk szólni, hanem ez egyben alkalmat teremteni a változásra és a spirituális növekedésre. Ez az előadás tehát nem csak információátadás vagy élmény akar lenni.

Amikor elmentem az előadására, meglepődtem a közönség összetételén, idősebb korosztályra számítottam. Ehhez képes rengeteg volt a fiatal és az egyetemista.

Sok a fiatal, de az átlag 30 év fölött van. Nem azok jönnek, akik még gyűjtik az élettapasztalatot, hanem talán inkább azok, akik próbálják ezt a tapasztalatot meg is érteni. Olyanok, akik próbálnak az életüknek valami irányt szabni, bizonyos tévedéseiket nem akarják még egyszer elkövetni, de még keresik az új lehetőségeket, utakat.

A Semmelweis Egyetem által készített felmérés szerint a tipikus pálferis hallgatóság a 32-37 év között diplomás, de egyedülálló nő. Önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy esetleg nem a párválasztáshoz keresnek-e valamiféle útmutatót az előadásain?

Nyilván ez is benne van, de az alkalmakhoz rengeteg más program is kapcsolódik, ami egyben lehetőséget biztosít az ismerkedésre. Ez is azt mutatja, hogy nem csak információátadás zajlik. De nem érdemes ezeket a statisztikákat egyoldalúan nézni, például a hallgatóság harmada férfi, ami nagyon nagy dolog. Hogy lélektani, kapcsolati, spirituális témákra bejöjjön több száz férfi hétről hétre, nagyon ritka és megtisztelő. Hiszen a pszichológiai témájú előadásokon általában a hallgatóság 90-95 százaléka nő.

Az említett kutatás azt vizsgálta, hogy az ön előadásai milyen űrt töltenek be. Ön is úgy gondolja, hogy egyfajta űrt tudott betölteni, ezért lettek ennyire népszerűek ezek az alkalmak?

Talán van ebben valami, hiszen nem sokan űzik ezt a műfajt, és a lélektani megközelítést nem feltétlenül kötik össze tudományos igényességgel. Emellett számomra az is érdekes lehetőség, hogy mindez egy színpadon történik, ahol lehetőség nyílik az improvizálásra, spontaneitásra, az elmondás mellett a megjelenítésre is. Ezért is kifejezetten szívesen csinálom. Sokan vannak, akik nagyszerű szakemberei a területüknek, de kevésbé jó előadók. Vannak nagyszerű előadók, de kevésbé értenek valamilyen tudományághoz. Kevesen vannak, akik mindkettőben valamennyire jártasak.

Akik negatív kritikával illetik, pont ezt vetik a szemére, hogy önnek csak a performansz a lényeg. A  humor a mondanivaló rovására megy.

Nem kívánok egyetemi előadásokat tartani. Azt gondolom, hogy minél többet tudunk az életből megjeleníteni a színpadon, az annál jobban kifejezi a realitást, amiben élünk. És annak része a humor is, ami felszabadító tud lenni. Sokan nem szívesen fogadják el, hogy a keddi alkalmaink nem evangéliumi hirdetések, és én ott nem is papi szerepben vagyok, hanem előadói szerepben. Mégpedig a mentálhigiéniás szakember szerepében, hiszen az is a végzettségem, de mindezt természetesen a papi identitásommal együtt. Nem zavar, ha az előadásom kritika tárgya, mert azt gondolom, hogy elég széles az ég, hogy ez is elférjen alatta. Jónak tartom, hogy megvan az a szabadság, hogy mindenki megtalálhatja azt, amin keresztül fejlődni tud, meg növekedni.

Az, hogy ennyire sok fiatal jár az előadásokra azt jelenti, hogy a fiatalok körében kezd nagyobb szerepet betölteni a vallás?

Érdemes egymástól megkülönböztetni, hogy valaki hívő, vallásos, vagy csak spirituálisan fogékony, érzékeny. Az ember kikezdhetetlenül spirituális lény, és én nagyon örülök, ha amit mondok, az érték tud lenni annak is, aki magát kevésbé tartja vallásosnak. Hívővé válni, vagy vallásossá lenni egy folyamat, amit a megtérési folyamatnak szoktuk nevezni. Ebben a személyiség átstrukturálódik, történik egy újjászületés, amit lélektanilag úgy fejezhetünk ki, hogy máshová kerülnek a súlypontok. A spiritualitástól a vallásig már csak egy lépés az út. Hiszen a vallás a spirituális természetünk kultúrába ágyazott társas megnyilatkozása.

Az, hogy a fiatalok körében terjed-e a vallás, inkább vallásszociológiai kérdés. A kutatások szerint most a falu vallástalanodik el nagy lépésben, és a városban pedig mintha a fiatalok szubkultúrájához illeszkedően kezdene kialakulni egy újfajta vallásos magatartás, főleg közösségi módon. Talán kikristályosodik egy 21. századhoz illeszkedő vallási magatartásforma és annak a különböző gyakorlatai és megélése. De rajtunk áll, hogy ezt kidolgozzuk és kikísérletezzük, és éppen attól lesz élő és eleven, hogy együtt hozzuk ezt létre.

Akkor, ahogy értem mindenkiben megvan a spiritualitásra való hajlam, csak nem mindenkinek van lehetősége arra, hogy közel kerüljön ehhez az énjéhez?

Igen, nem mindenki éli meg, vagy nem mindenki éli meg tudatosan és nem mindenki ápolja. Mivel nemcsak spirituális lények vagyunk, hanem eredendően társas lények is, teljesebb az élet, ha a spiritualitásomat valamiféle társas térben élem meg, az pedig történelmileg adottan általában egy vallás.

És a bennünk rejlő spiritualitás megélését segítheti, vagy éppen hátráltatja hogy kötelező lesz iskolákban a hittan és az erkölcstan?

Egy társadalomban élünk, ahol kikerülhetetlenül egymásra vagyunk utalva, ráadásul itt egy kétmilliós világvárosban, lépten-nyomon egymáshoz érünk. Egyáltalán nem mindegy, hogyan rendezzük az egymáshoz való kapcsolatunkat. Az erkölcs lényege, hogy képesek legyünk egymással együtt élni, egymást tiszteletben tartva és megbecsülve. Azt, hogy ez szóba jön az órán, én nagyon jótékonynak tartom. Ahol erkölcsi értékekről szó tud esni, ott növekszik az erkölcsi érzékenység és a morális igényesség. Ez a személyiségfejlődéhez is hozzátartozik. Ezen belül lehetőség van a vallási oktatásban is részesülni, amit szintén nagyon jónak tartok. De a nagyobbik kérdés nem ez, hanem az, hogy mi fog történni az alatt a 45 perc alatt, mert mindent lehet jól és rosszul csinálni. Nagyon szorítok mindenkiért, aki erre vállalkozik, hogy kedvvel és jól csinálja.

A témákat hogyan választja ki az előadásra?

Mivel mentálhigiénés szakember vagyok, tartok önismereti csoportokat is és olyan témákat választok, amik ott, vagy a lelki gondozói tevékenységemben, vagy a gyóntatásban felmerülnek. Eléggé tetten érhető hogy mik a legégetőbb problémák és hol érzékelhető legjobban a lelki bizonytalanság, sebzettség.

Például a párkapcsolatok terén.

A kapcsolatok nagyon nagy témává váltak. Nemrégiben a jegyescsoportban beszélgettünk a házasság előtti félelemről és szorongásról, az egyik fiatal menyasszony azt mondta, mi ezt úgy hívjuk egymás közt, hogy ara para. Érdekes módon a házasságtól való félelem régebben a férfiakra volt jellemzőbb, míg a nők önfeledtebben házasodtak és az esküvő egyféle dicsőségnek is  számított. Ma a nők közül is sokkal többen mennek át ezen a szorongásos folyamaton, mint akár 10-15 évvel ezelőtt. Talán azért, mert a szabad döntés nagyobb felelősséget is jelent. Míg régen a korlátok elfogadásával kellett megküzdeni, addig ma a saját döntéseink következményeivel.

Sok mindent tudunk arról, hogy mitől jó egy kapcsolat és mitől nem, mitől elégedett valaki és mitől nem. Hogy mi tesz tönkre egy kapcsolatot, vagy mi gazdagít egy kapcsolatot, hiszen ennek is megvannak a maga törvényszerűségei. Fontos, hogy mindaz, ami a tudományos kutatásokban már megfogalmazódott, az a hétköznapi gondolkodásban is közkinccsé váljon.

Önt kritizálták már azért is, hogy a katolikus egyház tanításaival ellentétben viszonylag elfogadóan nyilatkozott az óvszerhasználatról.

Amiről beszéltem, nem áll ellentétben a katolikus egyház tanításával. Az egyház tanítása azt akarja következetesen képviselni, hogy a család, társkapcsolat, a másik ember, a szexualitás, a testünk több, mint az önkifejezés eszköze. Az egyház nem korlátozni akar, hanem azt hangsúlyozni, hogy a másik embert, legyen az magzat, gyerek vagy felnőtt, személynek tartsuk, és ne tárgyiasítsuk. Vagyis az embertársunkra ne úgy tekintsünk, mint aki az önmegvalósításunk, élvezetünk, szükségleteink kielégítésének eszköze. Hogy az élet adott szituációiban emellett ki hogyan dönt, az lelkiismereti kérdés.

Önt szokták ilyen jellegű kérdésekkel megkeresni?

Persze.

És olyankor mit tanácsol?

Nem szoktam tanácsot adni. Mert nem nekem kell a döntés után végigélni azt az életet. Én csak segítem a velem beszélgetőt közelebb jutni saját magához.

Önismereti csoportokat is vezet, ezen a téren mi a legnagyobb személyes sikere?

A siker az egészen apró dolgoktól terjed addig, hogy valaki mondjuk nem öli meg magát, és nekem benne van a kezem a dologban. Azok közül, akik hozzám jártak, szerencsére nem volt még olyan, aki meg is tette volna. De egy szakember, akitől  tanultam a suicid krízisben lévők segítését, azt mondta, minél hosszabb ideig csinálod, annál biztosabb, hogy valaki megteszi. A legtöbben ilyenkor kilátástalannak élik meg az életüket, nem látják azt, hogy hogyan tudnának másképpen élni. Valójában nem meghalni akarnak, hanem úgy nem akarnak élni, ahogy eddig éltek.

Hogy kicsit vidámabb vizekre evezzünk, a már idézett felmérés szerint a pálferisek 87 százaléka boldognak mondja magát, ami a magyar lakossághoz viszonyítva igen magas arány.

Ennek biztosan sok oka, van, de ha ehhez én is hozzájárultam, azt örömmel veszem. De az is lehet ok, hogy olyanok hallgatnak elsősorban, akik aktív felelős módon elkezdtek magukkal foglalkozni és magukkal törődni, kapcsolataikat ápolni.

Híresnek tartja magát? Mert sokan úgy tekintenek önre, mint egy sztárpapra.

Nem vagyok sztár. De ismert vagyok, felismernek az utcán, népszerűek a könyveim. Tudom, hogy az ismertségnek ma nagy hangsúlyt tulajdonítunk, emögött az a vágyunk húzódik meg, hogy figyeljenek ránk, hogy bánjanak velünk személyként, ne tévesszenek össze mással, vegyenek emberszámba. De ezek csak eszközök. Nekem sosem volt célom, hogy ismert legyek. Nagyon jó érzés, felelősség és megtiszteltetés, de néha nagyon fárasztó.

(Kalas Györgyi, index)

Mária neve templom

A templom 1893-ban épült. Itt helyezték el a volt Rákóczi vadászkastélyból megmaradt Szűz Mária szobrot.

Keresztelő Szent János születése templom

JÁSZLADÁNY Sarlós Boldogasszony-templom

Kórházkápolna - Hetényi Géza Kórház

A kórháznak saját papja volt, 1920-1950-ig.



Magyarok Nagyasszonya Vártemplom

A vártemplom kora klasszicista épület. A várplébániát Szent István király alapította. A középkori vár templomát a törökök kibővítették , mecsetté alakították. A templomot (dzsámit) 1820-ban lebontották és köveinek felhasználásával építették fel az újat 1822-1824 között, Homályossy Ferenc tervei alapján. A templom főoltára, szószéke, padjai és az áldoztató rács is 1820 körül készült, de az empire stílus szerint. 1919-1922 között újjáépítették és kibővítették.


Misézőhely a MÁV Kórházban



Sarlós Boldogasszony partoskápoln

A szolnoki vasútállomástól nyugatra áll egy kicsiny kápolna. Még a helybeliek közül sem mindenki ismeri, pedig a műemlék jellegű épület a város legrégibb építészeti emléke, mely ma is épen tölti be szerepét a róla elnevezett városrész kertes házai között.
Sarlós Boldogasszony szentélyét egy Kilian nevű kegyes német építtette Leslie Vilmos váci püspök 1717. október 12-én kelt engedélyével. Az egykori puskapormalom dombján álló — ezért "partos" — kápolnát 1799-ben újjáépítették a város közköltségén. Sokáig ezt az évet tartották az építés idejének. A műemlékjegyzékek is innen számították keletkezését. Ekkor öntötték harangját, melyet csak 1814-ben szenteltek fel. Oltárképét egy gyöngyösi festővel készíttette el Lendvay Mátyás szolnoki főbíró.. Jelenleg az 1955-ben, Hubay Gyula által festett másolat áll az oltáron, míg az eredeti kép helye ismeretlen.
Jelentős szerepe volt a dombnak és a templomkának 1849. március 5-én, a győzedelmes szolnoki csata napján. Jókai Mór is többször megemlíti A két menyasszony című elbeszélésében: "a nyugoti részen egy dombra épült kápolna, mely egyetlen emelkedett hely az egész síkságon." A csata kezdetekor "középütt jött a szegedi zászlóalj, többnyire kaszákkal fegyverzett újonczhad. A Tisza felől a vörössipkások s a kápolna felől a huszárság egész tömegben." Kicsivel később: "amott a kápolna felől foly legiszonyúbb hévvel az ütközet. Négyszögben áll ki a síkra egy ezred határvadász, mit szilaj rohammal támad meg a huszárság egész tömegével. Kétszer visszaverik, harmadszor megtörik a négyszög, a paripák a szuronyok közé rohannak s egy percz alatt szétszórva, elgázolva rohan a kápolna sánczainak a rendvesztett csapat. Ott megtorlik, vele egyszerre érnek az ágyúkhoz üldözőik, egy kanyarulattal el vannak vágva a városba visszavonulhatástól, rendetlenül felbomolva rohannak azután, merre még utat látnak..."
A múlt század közepén már igen leromlott állapotban volt a kápolna. Ehhez bizonyára a fenti események is hozzájárultak. 1869-ben felújították, és a zsindelyeket is kicserélték. 1870. július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján, az adakozó hívek sokaságának jelenlétében került sor az újraszentelésre. 1916-ban földet vittek a halomról Budapestre, ahol koronázási dombot létesítettek IV. Károly trónra emelése előtt.
1856-ban állítottak először feszületet a bejárat elé. Ezt a fakeresztet 1929-ben kőre cserélték, mellé a két latorét állítva. Ugyanebben az évben ismét rendbehozták az épületet. Megerősítették tetőszerkezetét, bejárata fölé tetőcske készült, s új tornyot, meg időtálló vakolatot kapott a kicsi templom. A következő évi Szent Márk napon tartott búzaszentelésre — szokás szerint — a Nagytemplomból indult körmenet a kápolnához, hogy Isten áldását lekönyörögje a friss, zöldellő vetésre. Századunk első évtizedeiben az ezret közelítette a résztvevők száma.
1940-ben, majd nyolc év múlva ismét felújításra szorult a kápolna. Ez utóbbiról a megyei lap 1948. június 5-i száma adott hírt "A hercegprímás a demokrácia ellen uszít, a dolgozók kápolnát javítanak" címmel: "nemcsak az idők vihara, hanem három ízben: 1848-ban, 1919-ben és 1944-ben a magyar nép ellenségeinek ágyúi is rombolták. A IX. kerület kisemberei, vasutasok, postások, munkások, az Ugarban lakó parasztság közösen összefogtak, hogy megmentsék a súlyosan rongált, történelmi emlékű kápolnát a pusztulástól. A munkában segítségükre voltak a Cukorgyár, a Tiszavidéki Gőzfűrész, a Kórház, a Máv Fűtőház és Osztálymérnökség üzemi bizottságai is. Kívül-belül tatarozták, a harangtornyot kijavították. Vasárnap, május 30-án ünnepélyes istentisztelet keretében áldotta meg a hívőknek átadott kápolnát P. Szabó Polikárp ferencrendi plébános. Beszédében köszönetet mondott a Magyar Dolgozók Pártjának és az áldozatkész munka minden résztvevőjének, akik lehetővé tették, hogy a régi emlék kijavításával a környék lakossága részt vehessen az egyházi ájtatosságokon.
1950. január 25-én még Budapestre és Vácra utazott Szabó Polikárp a kápolna nagyobbításának megbeszélésére. Egy év sem telt el ezután, s zordabb idők jöttek. A ferences rendet feloszlatták, kevés pap maradt a városban. E szent helyet is csak a legkitartóbb hívek látogatták. A rendszerváltoztató szelek hoztak új életet a "Puskaporos halomra" is. Az éledező görög katolikus közösség kapta meg a templomkát, mely az általuk végzett újabb renoválás óta régi szépségében tündököl. A tetőszerkezet faanyagát Máriapócsról, az 1991. évi pápalátogatásra emelt tábori oltárból kapta az egyházközség.
A kápolna mai Sarlós Boldogasszony-búcsúi méreteiben és külsőségeiben szerények, ám annál bensőségesebbek.

Búcsújáróhelyről bővebben: http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/kosa/partos.htm



Szent György nagyvértanú Görög Katolikus templom

A templomot 2002-ben szentelték fel.

A templomot Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervezte. A templom főoltára fehér márványból készült a szolnoki Czifra Károly görög katolikus ügyvéd ajándéka.

Jézus Szíve templom, Szegényházi Szent József templom

A templom 1933-ban épült, szegényházi templomként. A templomot és a szegényházat folyosó kötötte össze. Az oltárképet és a falfestményeket Márton Lajos festette. A közelben terveztek építeni egy templomot, Jézus Szive tiszteletére. A háború miatt a terv terv maradt.

A plébániát 1947-ben alapították, Jézus Szíve tisztetelére. A templom titulusa maradt Szent József.

Szandaszőlősi Szent Orbán templom

A mai templom 1911-ben közadakozásból épült. A templom titulusa Szent Orbán pápa és vértanú. A templom évi címünnepe május 25-én van. A titulus megválasztása szerencsésen kifejezi a templom egységét a tájjal és a lakossággal. Vallásnéprajzi realitásként értékelendő, hogy a szőlősgazdák és munkások kedves szentje Orbán pápa, aki római főnemesi családból származott, pogány részről sok kínzást szenvedett hitéért, és vértanúként halt meg 223-ban. Szandaszőlős területén az egykori Nyárfa dűlőben, jelenleg Kiss János utca 27. szám alatti helyen felállítottak egy Szent Orbán pápa szobrot. Ez a település legrégebbi szabadtéri szobra, régibb, mint a templom. Ezt a szobrot 2001-ben restaurálják, és látványosabb helyen lesz felállítva. A templomépítés buzgó szorgalmazója Kősössy Lajos szőlőbizottsági elnök volt, Árva Ferenc szolnoki ferences plébános helynökkel együtt. Az építkezést Pápay Antal jóhírű szolnoki építész, valamint Majláth Gyula szőlői és Dusek Ferenc szolnoki asztalosok végezték. A templom 1973-1981 között Pásztor Győző idejében lett a sekrestyével bővítve. Az oltárkép Szent Orbánt ábrázolja szőlőfürtökkel. A kápolnaszerű templom bővítése hozzáépítéssel történt 1934-ben. Ezt az építmény együttest Hanauer István váci püspök szentelte fel 1934 szeptember 30-án, Szent Orbán tiszteletére.


Belvárosi Szentháromság-templom

A ferences barátoké volt a barokk stílusú templom és a rendház, amikor 1724-1757 között felépítették Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint. A templom mai formáját a XIX. században nyerte el.
Bezdiczky Ignác sótiszt 1718-ban költözött a városba, és a mai helyen egy szentélyszerű kápolnát építtetett a ferences barátok részére oly módon, hogy az később átépíthető, bővíthető legyen. Idővel fel is merült az igény a templom kibővítésére, ezért megbízták 1723-ban Carlonét a munkálatok elkezdésével. Az 1718-ban elkészült szentélyhez 1723-1729 között épült a hozzá kapcsolódó déli rész. Ezt a munkát végezte Carlone. 1736-ban lerakták a templomhajó alapjait, amely azután párhuzamosan épült a templom melletti rendház többi részével, és 1754-ben már állt a templomhajó.
A főkapu feletti, Szentháromságot ábrázoló szoborcsoport 1757-ben került a helyére. Az elhúzúdó építkezés ellenére hamar hozzá kellett nyúlni az épülethez: 1770-ben átépítették a tetőt, és felújították a barokkban szokatlan fedélszéket is. A torony kilátója 1835-ben készült el, és ekkor aranyozták a toronytetőt is. Egy földrengés következtében azonban a torony megdőlt, és megsérült a szentély, ezért 1867-ben ismét egy nagyobb javítást kellett elvégezni.
A többszörösen keretelt orgonaablak a nyugati homlokzaton kapott helyet, ez a kapu fölött látható. A homlokzat két szélső részében lent záróköves szoborfülke, felettük erősen kiugró szemöldökű üvegezett ablak látható. A homlokzatot timpanon zárja, alatta egy újabb szoborfülke látható, az oromfalmezőben pedig füles ablakok. Az alaptól, egészen az oromfalig felnyúló kettőzött párkányfejezetű falpillérek törik át az erősen kiugró főpárkányt.
Feltűnően magas az ál-keresztboltozatokkal készített, négy boltszakaszos templomhajó. A három-három mellékoltárfülkét dór párkányfejezetes félpillérkötegek választják el egymástól. Gazdagon díszített a barokk szószék hangvetője, melyet két angyal tart, tetején a Jó Pásztor alakja, alatta a négy evangélista látható. A templomban tizenegy oltár van. Ezek közül az egyik, az első ismert szolnoki festő Stefanovits Máté munkája 1737-ből. A freskók 1819-ben készültek, a stációképek XIX. századiak, a szentségtartó pedig 1745-ből való.


Újvárosi temetői Szentlélek templom

A templom 1934-37-ig épült, Fábián Gáspár tervei alapján, Szolnok gyárvárosi részén. 1937-ben dr. Hanauer Árpád István váci püspök szentelte fel. Klinkler téglából épített neoreneszánsz stílusú egytornyú templom, az olasz novocento hatása érződik rajta. Freskóit Chiovini Ferenc festette. A főoltárban Szent Teodor és Szent szeverina ereklyéi vannak. A üvegablakok Árkayné Sztehló Lili (szentély) és Hegedűs Lenke alkotásai.

A plébánia területén (Csáklya u.) állt a Nepomuki Szent János kápolna, a Tisza parton. 1773-ban építették, 1860-ban a Tisza hullámai a talajt meglazították, és a kápolna összedőlt. Újjá 1881-ben építették. Többször felújították, végül 1966-ban lebontották. Szobrai ma a Szentlélek templomban vannak.

Xavéri Szent Ferenc kiskápolna

A pusztító pestis megszűnésének emlékére építették a Xavéri Szent Ferenc fogadalmi kápolnát 1733-ban, barokk stílusban. A kápolnát az akkori város határain kívülre építették, oda ahová a járványban elhunytakat temették. A város terjeszkedése által, mára már a kápolna Szolnok központjában helyezkedik el. 1735-ben felsőbb meghatalmazásra Tuchinszky Miklós atya, az akkori szolnoki administrator szentelte fel.

1743-ban ismét nagy csapások érték Szolnok városát. május 4-én újból felütötte fejét a dög-halál (pestis). Ekkor a 4000-5000 lakosból 480 vált a ragály áldozatává. A betegségtől rettegő lakosság magába szállt és Istenhez folyamodott, ismét kérve szolgáját, Xavéri Szent Ferencet, India és Japán apostolát, hogy járjon közbe értük, tudva azt, hogy Indiának Malakka nevű városában az Ő holttestének odavitelére- mely a mai napig épségben maradt- a pusztító pestis azonnal megszűnt. 1749-ben (korábban ezt az évet tartották a kápolna építése évének, de ez megcáfolásra került az 1733-as évvel szemben) a megyés püspök engedélyével megfogadták, hogy december 3-át Szolnok fogadalmi ünnepévé szentelik, és évente munkaszüneti nappal megünneplik. 1767-től rendkívüli megtiszteltetés éri a kápolnába betérőket. XIII. Kelemen pápa 1767. január 21-én kelt brévéjében búcsút engedélyezett a kápolna látogatóinak.
A kápolna tornyát Szolnok város építtette 1808-ban. A kápolna jelentőségét mutatja, hogy a körülötte elterülő városrészt Ferencvárosnak hívták hivatalosan. Még ferencvárosi iskola is volt.

“Az 1831. évi országos kolerajárvány után a Vártemplomban hálaadó mise volt, majd 1832-ben Szolnok város bírája, vezetői és közönsége a város védőszentjévé választotta XAVÉRI SZENT FERENCET és helyi külön ünneppel tisztelte meg, olymódon, hogy évente augusztus 6-án vagy ezt a napot követő vasárnapon a kápolnához zarándokolnak. Ezt a határozatot Nádasdy Ferenc püspök jóváhagyta. Zarándoklatok alkalmával szabadtéri misét tartottak, mert a tömeg nem fért be a kápolnába.”
Az 1949 óta műemlékvédelem alatt álló kápolna a századok során több ízben is rendkívül rossz állapotba került, de a Gondviselésnek és Szolnok lakóinak köszönhetően, az időről időre megújulhatott. Legutóbb 2009-ben kezdődött el egy teljes körű rekonstrukció, amely nemcsak a kápolnát, hanem annak környezetét is érinti, egy antikhatású tér formájában.

További információk

http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/kosa/xaveri/xaveri.htm

http://www.szxszfk.eoldal.hu/

Az Engesztelők Lapja Lelkiélet rovatában található 250 cikk elemzéséből született meg egy lelkigyakorlat terve, amelynek a „Nehéz időkre felkészítő lelkigyakorlat” nevet adtuk. Ennek a lelkigyakorlatnak a tematikáját, tartalomjegyzékét tartalmazza a bevezető elmélkedés. Ennek a lelkigyakorlatnak a második elmélkedése annak indoklását tartalmazza, hogy valóban nehéz időket élünk, és a felkészülés fontosságát hangsúlyozza. Fő célunk, hogy a Szentháromság jelenlétében éljünk, növekedjünk és megerősödjünk annyira, hogy semmiféle nehézség ne tudjon az Atya, a Fiú és a Szentlélek éltető közösségéből kiszakítani minket. Ezt a fő célt részletezi lelki gyakorlatunk három következő elmélkedése. Ez az elmélkedés azt igyekszik bemutatni, hogy milyen fontos szüntelenül a Szentháromság jelenlétében élni. Ebben az elmélkedésben a Szentháromság személyeiről együttesen esik szó. A következő két elmélkedésben a Szentháromság egyes személyeiről lesz szó. (Ezek az elmélkedések az egyes bekezdések végén található hivatkozások nélkül, önmagukban is megállnak. A hivatkozások arra szolgálnak, hogy mintegy lábjegyzetként jelezzék, mely üzenetek alapján fogalmazódtak meg azok a gondolatok, illetve ugyanazoknak a gondolatoknak kicsit más megfogalmazását tartalmazzák.)

Az Anna Terézián keresztül kapott üzenetekből az látszik, hogy a Szentháromság feltárulkozik előttünk, megmutatja belső életét számunkra, be akar vonni minket az Ő életébe. Hogy ezt megtehesse, nekünk is meg kell nyitnunk előtte a szívünket. A Szentlélek az összekötő az Atya és a Fiú között, kettejük élő szeretete. Minket is Ő akar összekötni a Szentháromsággal. Azon munkálkodik, hogy részesei lehessünk a Szentháromság életének. A Szentháromság Egy Isten minden ember üdvösségét akarja, mi is részesei vagyunk az ő szeretettervének. Ezért fontos, hogy bizalommal megnyíljunk előtte, keressük akaratát, és engedelmeskedjünk neki. http://engesztelok.hu/lelkielet/isten-erkezese

Mindnyájan a Szentháromság gyermekei vagyunk, az Ő szeretett teremtményei. Ő küldött minket ide a Földre, és itteni feladatainkat elvégezve, hozzá fogunk visszatérni. Ez a földi élet csak egy átmeneti állapot. Nagyon rövid, elszáll, mint egy pillanat. Csodálatos élet vár ránk a Mennyben. A Mennyország a mi igazi hazánk. Mint a Szentháromság gyermekeinek megvan minden okuk az örömre. Lelkünk már most is közel van az Isten országához, amelyik átnyúlik ebbe a földi létbe. Isten országa elérkezett közénk. A Szentháromság második személye, Jézus, aki irántunk való szeretetből emberré lett, meghirdette ezt az országot, és megmutatta, hogyan lehetünk a tagjai. http://engesztelok.hu/lelkielet/foeldi-eletetek-elszall-mint-egy-pillanat

Célunk a Szentháromsággal való egyesülés, amely fokozatosan történik. Elkezdődik már itt a földön, és beteljesedik majd a Mennyországban. Lelkünket fel kell készíteni a Szentháromásg személyeivel való találkozásra. Hogyan tehetjük ezt? Meg kell térnünk, bűnbánatot kell tartanunk, szüntelenül tisztán kell tartani lelkünket. Nem szabad engednünk, hogy evilág dolgai, és annak fejedelme, a gonosz kísértéseivel megzavarjanak. Ki kell üresednünk mindabból, ami nem Isten, és iránta való bizalommal kell feltöltődnünk. Vágyakoznunk kell a szentháromságos élet után, de nem meddő módon, vagyis nemcsak a magunk számára kell ezt kívánnunk, hanem másokat is ebbe az életbe kell vezetnünk. http://engesztelok.hu/lelkielet/vagy-a-szentharomsaggal-valo-talalkozasra; http://engesztelok.hu/lelkielet/szentharomsagos-elet

Ki kell zárnunk mindent, ami megzavarhatja lelkünket. A Szentháromság szeretete akkor tud igazán átjárni bennünket, ha kiszolgáltatjuk magunkat teljesen neki, és engedjük, hogy ő irányítsa életünk minden pillanatát. http://engesztelok.hu/lelkielet/engedjetek-hogy-a-szentharomsag-szeretete-ratok-zuduljon

Hogyan lehet a Szentháromság közösségébe kerülni? A Szentháromsághoz nem lábainkkal, hanem vágyainkkal kerülhetünk közelebb. Fel kell szítanunk, kérnünk kell újra meg újra ezt a vágyat. Mik táplálják ezt bennünk? A bűnbánat, amelyben megtisztul a szívünk, és a gyermeki alázat, amely mindent Istentől vár. Vágyódnunk kell a Szentháromság jelenlétében időzni! Erre kell bátorítanunk másokat is. Akik nem hallgatnak szavunkra, azokat csendes imában vigyük a Szentháromság elé! http://engesztelok.hu/lelkielet/vagyakozni-isten-utan

Hogyan lehet a Szentháromság közösségében megmaradni? Úgy, hogy mindent elfogadunk a Szentháromság kezéből, nemcsak azt, ami jó és kellemes számunkra, hanem a szenvedéseket is, mindent újra meg újra fel kell ajánlanunk, úgy, hogy zúgolódás, panaszkodás nélkül, felemelt fővel fogadjuk a megpróbáltatásokat is, mert azoknak is szerepük van az életünkben. http://engesztelok.hu/lelkielet/a-szentharomsag-jelenleteben-maradni

Szüntelenül a Szentháromság jelenlétében élünk. Benne élünk, mozgunk és vagyunk, még akkor is, ha ezt nem tudjuk. Egész életünk, minden cselekedetünk Istenben zajlik. Fontos ezt tudatosítanunk. A Szentháromság, bár meg tudná tenni, de nem akar cselekedni a világban nélkülünk. Ahogyan a Szentháromság személyei egymással mindenben együtt működnek, ugyanúgy akarják megtanítani nekünk, hogy mi is mindent Velük együtt cselekedjünk. Éppen ezért engedjük át a Szentháromság személyeinek az elsőbbséget a cselekvésben. Emberek közül a Szűzanya volt az, aki ezt a legjobban megtette. Ha hozzá fordulunk, és kérjük nap mint nap, nekünk is tud segíteni ebben. http://engesztelok.hu/lelkielet/alljatok-helyt-ott-ahol-eppen-vagytok

Tudatosítanunk kell azt is magunkban, hogy minden a Szentháromság ajándéka az életünkben. Ezért figyelmünket rájuk kell irányítanunk, imáinkban kérnünk kell a teljes rájuk hangolódást. Ha figyelünk sugallataikra, kegyelmeiket egyre inkább ki tudják bontakoztatni bennünk. http://engesztelok.hu/lelkielet/minden-a-szentharomsag-ajandeka

Egész életünk, mindennapi ügyeink is a Szentháromságban zajlanak. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, és ennek megfelelően élünk, ez nagy biztonságot ad. Ha gyermeki lelkülettel vagyunk a Szentháromság személyei iránt, a felelősség is őket illeti. Semmi sem szakíthat el minket Tőlük. Mindent, amit tiszta szívvel, jó szándékkal teszünk, a Szentháromság műveli bennünk. Különösen, ha a lelkek üdvösségéért cselekszünk, és bennünk van a vágy, hogy a legjobbat szeretnénk kihozni mindenből. http://engesztelok.hu/lelkielet/minden-jot-a-szentharomsag-mvel-bennuenk

Minden, ami történik velünk, a Szentháromság tudtával és szeretetében történik. Még a pillanatnyilag rossznak látszó dolgok is jóra fordulnak. Semmi sem balsorsként ér minket, történik velünk és szeretteinkkel. Ha átadjuk Neki, a nehezen elviselhető helyzeteket is elviselhetővé formálja. http://engesztelok.hu/lelkielet/teljes-istenre-hagyatkozas;

A Szentháromság szeretetlángja

Isten a szeretet. Azt akarja, hogy mindnyájan megtapasztaljuk szeretetét, hogy szeretetének a lángja fellobbanjon mindnyájunkban. Isten minden embert szeret. A Szentháromsághoz való viszonyunknak meg kell mutatkoznia embertársainkkal való viszonyunkban is. Velük is szeretetben kell élnünk. Ez a szeretet azonban áldozatokkal jár. De éppen ezek az áldozatok a tüzelőanyag, amelyek segítségével fel tud lobbanni bennünk a Szentháromság szeretetlángja. http://engesztelok.hu/lelkielet/egyseg-a-szentharomsaggal-es-testvereinkkel

A Szentháromság szeretete éltet, az Ő szeretetárama a mi otthonunk, biztonságunk. Ezt kell megtanulnunk, begyakorolnunk úgy, ahogy az úszást, a vízen maradást megtanulja és begyakorolja az ember. Ahogyan ráfekszünk a vízre, azzal a biztonsággal kell ráfeküdnünk, rábíznunk magunkat a Szentháromság szeretetére. Soha nem szabad irántunk való szeretetét kétségbe vonnunk. A Szentháromság irántunk való szeretete, fenntartó ereje, ennek a tudata az alap lelkiállapot, ami felé szüntelenül törekednünk kell, amiben meg kell maradnunk, ahová vissza kell kívánkoznunk, ha valami kizökkentett volna belőle minket. Hogyan, milyen eszközökkel biztosíthatjuk ezt? A Szentháromság szeretete a mi életünk alapja, tartalma. De ez nem egy állandó élvezkedést jelent, hanem azt, hogy felajánljuk magunkat Neki újra meg újra. Felajánlunk Neki mindent, ami velünk történik, nemcsak a kellemes dolgokat, hanem nehézségeinket, szenvedéseinket is. Lelkünk békéje a szenvedésben is megmaradhat. A gonosz lélek akarja ezt a biztos talajt, szőnyeget kihúzni a lábaink alól, vagy hullámokat támasztani körülöttünk, amelyek elmerüléssel fenyegetnek. Ő akar elbizonytalanítani bennünket a Szentháromság irántunk való szeretetét illetően. Fel kell ismernünk ezt az alapvető kísértést, amely minden bűnünk, elesésünk mögött meghúzódik, és el kell utasítani magunktól a kísértőt! Ha elestünk, a bűnbánat által újra fel kell kelnünk, és vissza kell térnünk a Szentháromság szeretetegységébe. Nem igazán az elesések, a bűnök szakítanak el minket Istentől. Ha bánjuk azokat, Isten megbocsát. Ha éppen bűnt követünk el, akkor sem esünk ki Isten szeretetéből, csak akkor, ha engedjük, hogy a sátán elhitesse ezt velünk. Ne neki higgyünk, hanem a Szentításnak, amely kijelenti, hogy semmi sem választhat el minket Isten szeretetétől (Róm 8,35, 39) http://engesztelok.hu/lelkielet/a-szentharomsag-szeretetarama

Minél nagyobb tűzzel ég a szívünkben a vágy, hogy Istent szüntelenül szeretetben szolgáljunk, annál erőteljesebb tetteket viszünk végbe a Szentháromság dicsőségére. A legnagyobb értékű szeretetcselekedet, ha vágyainkat és tetteinket Jézus áldozatával egyesítjük. Így a Szentháromság felgyújtja a szívünkben az iránta való szeretetlángot. Ez a láng arra ösztönöz, hogy mindent elfogadjunk, és megtegyünk, amit csak kérnek tőlünk. http://engesztelok.hu/lelkielet/langoljon-a-szivetek;

Ne aludjon ki szívünkben soha ez a szeretetláng! Vagyis éljünk szüntelenül a Szentháromság jelenlétében! Ez a jelenlét táplálja bennünk a szeretet tüzét. Akkor ég legjobban bennünk ez a tűz, ha szüntelenül bennünk van a lelkekért, az ő üdvösségükért való tenni akarás. Ha valódi bennünk ez a tűz, ha valóban a Szentháromság tüze lobog bennünk, azt úgysem lehet megfékezni, egyszerűen engednünk kell, hogy átterjedjen azokra is, akik hozzánk fordulnak, akikkel kapcsolatba kerülünk.

http://engesztelok.hu/nehez-idkre-felkeszit-lelki-gyakorlat/a-szentharomsag-jelenleteben-elni

Jézus Szíve-kápolna


Szent Kereszt felmagasztalása Görög Katolkus templom

2007. 03 28-án az Magyar Televízió egyes csatornájának stábja a Főtér műsorba filmet forgatott Tarpán. A felvétel 2007. 04 . 08-án volt látható a Szatmár-Beregi részben.

Szent Péter és Pál templom

A templom 1816-ban épült, későbarokk stílusban, majd 1900-ban újjáépítették.



Szentháromság Görög Katolikus templom