Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

30 ezer európai fiatalt várnak Strasbourgba, a Taizéi Közösség találkozójára

2013. december 21. 14:39 - Andre Lowoa

Európa minden országából és más földrészekről is fiatalok ezrei érkeznek Strasbourgba a bizalom zarándoklatára, melyet 36. alkalommal rendeznek meg. Lengyelországból 4500, Ukrajnából 2600, Olaszországból 1400 fiatal utazik december végén a kelet-francia városba, Elzász fővárosába.

„A pápa számít rátok, hogy a ti hiteteken és tanúságotokon keresztül az evangéliumi béke és kiengesztelődés szelleme szerteáradjon a veletek egykorú fiatalok körében.” – ezzel az üzenettel fordult Ferenc pápa azokhoz a fiatalokhoz, akik ebben az évben december 28-ától kezdve Strasbourgban gyűlnek egybe a Taizéi Közösség által megrendezett bizalom zarándokútjának 36. találkozójára.

„Róma városa örömmel emlékezik arra, hogy egy évvel ezelőtt itt tartottátok a találkozót, és főként arra a buzgó imádságra, amellyel a Szent Péter téren XVI. Benedek körül egybegyűltetek” – írja levelében Ferenc pápa.

A Taizéi Közösség perjele, Alois testvér az idei találkozó mottójául a következő gondolatot jelölte meg: „Keressük a látható egységet mindazokkal, akik szeretik Krisztust.”

A fiatalok csoportokban találkoznak és imádkoznak a kijelölt 200 plébánián, francia és német területen. December 29-én és 30-án délután az eszmecsere központjában olyan témák állnak majd, mint a krízis, a munkanélküliség, a bizonytalan munkahelyek.


A déli és esti közös imádságoknak a strasbourgi vásárcsarnok három terme, a székesegyház és a Szent Pál protestáns templom ad helyet.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

komment

"Isten emberré lett, de milyen emberré?"

2013. december 21. 14:38 - Andre Lowoa

A megtestesülés misztériuma Assisi Szent Ferenc szemével – ez állt P. Raniero Cantalamessa harmadik, záró adventi elmélkedésének középpontjában, amelyet a Szentatya és a Római Kúria tagjai számára tartott pénteken reggel az Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában.

 

Isten emberré lett, de fontos azt is megnézni, hogy milyen emberré lett: Krisztus a szegény, alázatos, szenvedő ember testét öltötte magára. XXIII. János pápa a II. Vatikáni Zsinat idején alkotta ezt a kifejezést: a „szegények egyháza”. A pápa, Krisztus földi helytartója pedig a szegények atyja, ennek a hatalmas nyájnak a pásztora. Örömteli és ösztönző erejű a keresztények számára, hogy az utóbbi pápák mennyire a szívükön viselték a szegények gondját, egészen sajátos módon pedig az a pásztor, aki ma Péter székén ül – mondta P. Cantalamessa, majd így folytatta:

Ferenc pápa Evangelii Gaudium – kezdetű apostoli buzdításában olvassuk, hogy hajlamosak vagyunk dupla üveget húzni magunk és a szegények közé. A televízió üvegén keresztül látjuk a szegényeket, ahogy mozognak, kiabálnak, de hangjuk messziről érkezik hozzánk, nem hatol be szívünkbe. A szegények vagy a nem európai uniós bevándorlók a gazdag országok lakóiból ma azt a reakciót váltják ki, mint az ókori rómaiakból a barbárok: zavart, pánikot. Először is át kell törnünk ezt a dupla üveget, áthatolni a közöny, az érzéketlenség falán. Észre kell vennünk a szegényeket, szeretnünk, segítenünk, evangelizálnunk kell őket. Ne feledjük, mit mond az evangélium: Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

komment

Fiatalok szórakozásáról a maga valóságában

2013. december 21. 07:13 - Andre Lowoa

Munkatársaink Budapesten kérdeztek fiatalokat szórakozási szokásaikról, az itt leírtakat a puszta valójukban, az elhangzottak alapján vetjük papírra, árnyalatok, azaz túlzás nélkül. Gyengébb idegzetű olvasóink ne fáradjanak az alábbi sorok böngészésével.

Eljön a péntek délután, másnap nincs iskola, ilyenkor a fiatalság megélénkül és szórakozni indul. A szokásosnak nevezhető diszkók és klubok már némelyiküknek kevésnek bizonyulnak, ezért úgynevezett magán partikra indul. Elmondták,hogy a kábítószer nagyon fontos kelléke ezeknek az összejöveteleknek, de biszexuális orgiák is jellemzőek. Többen azt vallják, ők nem homoszexuálisok, de a társaság szelleme és bizonyítani akarás legyőzte gátlásaikat. Persze nem magukról beszéltek, hanem ismerőseikről, osztálytársaikról. Csak néhányuk vallja be. Az önfeledt tivornya néha erőszakos fordulatot vesz. Ilyenkor szinte nemi erőszakba torkollik a téboly, aminek irányítói a narkotikumok és legálisan vásárolható, kábító hatású szexuális ajzószerek. Az elferdülés nem ismer határokat, megemlítették, hogy jelen vannak a szuicid hajlamok is, mint az ingerek felszöktetésére szolgáló belső hazug hang. Itt az öncsonkítás, erek felvágása és hasonló elképesztő dolgok. A történetek gyomorforgató valósága itt nem ér véget. Elmesélték, hogy szódásüveggel végeznek beöntéseket, férfi nemiszervekbe dugdosnak tárgyakat. Persze egymásnak és ezt mindenki vállalja, sőt nevetve meséli.

A lányokat szexuális tárgyként kezelik, nincsenek hagyományos értelmezésű párkapcsolatok. Mindenki intim kapcsolatba kerül mindenkivel, nemétől függetlenül ezeken a perverz orgiákon. Levonhatjuk a tapasztalatot, azt sem tudja a többség, mi a helyes vagy mi a helytelen. Beszélnek arról is, hogy a budapesti pincerendszerekben valós boszorkány orgiák is folynak. Megerősíteni sem cáfolni nem tudjuk a fiatalok történeteit, de elmondták, hogy úgynevezett "gyilok klubok" is vannak, ahol pénzért minden állatias vágy kielégíthető. A rengeteg eltűnt és soha elő nem került gyermek megerősítheti ezt, de mi azért bízunk benne, hogy ezek a történetek csak a meglódult, ifjú fantázia termékei és a torz hollywoodi filmipar keserű hatásai. Hallottunk történeteket vérükért meggyilkolt fiatal lányokról, amik inkább egy horrorisztikus elemeket tartalmazó rémregénybe illenek. Mindenesetre bármennyire is tűnnek történeteik apokaliptikusnak, mi is láthatjuk a fiatal generációk eltévedt életét, irányt vesztett, borzalmas ámokfutását. Elmondták, hogy a pincerendszerben folyó sátáni szeánszokon médiából ismert alakok is fellelhetőek, ezeket a történeteket a biztonsági személyzettől tudják. Nem tudjuk, ezek mennyire hitelt érdemlő állítások, de az is bizonyos, hogy többen, egymástól független fiatalok is beszéltek nekünk ezekről.

A szeánszokon jelen van a sátán (illetve az azt megszemélyesítő figura), aki ül a trónon, kinek gyönyörködtetésére egymást alázzák meg a hívek, levizeléssel, fajtalankodással. Ezek csúcspontja az állítólagos véráldozat. Belegondolni is rémületes, hogy egyáltalán ilyen ocsmányságok szárnyra kaphatnak és terjedhetnek gyermekeink körében. Mert ha az állítólagos boszorkányrítusok nem igazak, miért beszélnek róla szinte teljes közönnyel? Átlépte ez már az ingerküszöbüket, nem zavarja meg őket már ez sem. Ez pedig szomorú. A találomra megkérdezettek egyébként középosztályból, de inkább a társadalom magasabb kasztjából kerültek ki, legalábbis ránézésre. Az eltévelyedettek, akikről megfeledkeztek, illetve nevelték őket ilyen kozmopolita véglénnyé. Csak remélni tudjuk, hogy ezek a történetek erősen felnagyítva jutottak el hozzánk és azért nem ilyen szörnyű a helyzet. Mindenesetre van jónéhány óvatosságra intő jel. A liberális-demokrata dögvész okozta betegek száma egyre nő, sokak egyenesen betegen születnek. Egyfajta megerősítést kapunk arra nézve is, hogy bátran kimondhatjuk: a jelenkori, emberellenes, torz képződménynek, amit a liberalizmus koronáz meg, pusztulnia kell!

Hadnagy Ármin

komment

A keletnémet területeken az egyház a jelenlétért küzd

2013. december 20. 16:05 - Andre Lowoa

Az egykori Kelet-Németországban három-négy generációra visszamenőleg nincs az embereknek kapcsolata az egyházzal, a hittel – erről beszélt Erfurt segédpüspöke, Reinhard Hauke a Kathpress osztrák hírügynökségnek adott interjúban.

Bár három, sőt már négy generáció sem tart kapcsolatot az egyházzal, a hittel, mégsem törvényszerű, hogy ezen ne lehetne változtatni – mondta Reinhard Hauke segédpüspök, az erfurti egyházmegye apostoli kormányzója. A lakosság mindössze 8%-a katolikus, ennél valamivel magasabb az evangélikusok aránya, de a nagy többség, azaz 70% semmilyen felekezethez sem tartozik. Egy-egy területen kisebb falvak  őrzik még nagyobb számban a katolikus hitet, de a városokban az amúgy is alacsony számarányok még csökkenőben is vannak. Az egyházmegye püspöki székhelyén, Erfurtban 200 ezer lakosból 11 ezer a katolikus, 25 ezer pedig evangélikus, az egész egyházmegyében is összesen csupán 160 ezer a katolikusok száma.

A kisebbségi lét ellenére a Katolikus Egyház számos iskolát, óvodát, kórházat, idősotthont tart fenn. „Számos eszközt megragadunk, hogy a hitről, Egyházról tájékoztassuk az embereket, meghívjuk őket, és segítséget igyekszünk nyújtani nekik az életvezetésben” - mondta a püspök. Problémaként említette, hogy szerzetesrendek alig vannak jelen az egyházmegyében.

Az evangélikus egyházzal ápolt kapcsolat jónak mondható, bár a német egyesítés előtt erősebb volt a szolidaritás. Ma a közös problémák, kihívások egymásra utaltságot eredményeznek, mégis feszültségek nehezítik a két egyház viszonyát. Elsősorban az okozott zavart, hogy a politikai fordulatot követően az evangélikus egyház több képviselője politikusi szerepet vállalt, ami Hauke szerint „érthetetlen”.

Mindkét egyház igyekszik saját „arculatát” erősíteni: az evangélikusok a reformáció 2017-es évfordulójára készülnek. A katolikusok számára meghatározó volt XVI. Benedek 2011-es látogatása, és Ferenc pápára is nagy érdeklődéssel tekint a szekularizált keletnémet világ.

Hauke 2012 novembere óta látja el az apostoli kormányzói feladatkört. Általában nem szokás, hogy ilyen hosszú ideig apostoli kormányzó irányítson egy egyházmegyét, mert ebben a tisztségben fontosabb döntésekre nem kap felhatalmazást. Bízik a püspöki hivatal mielőbbi betöltésben - zárja szavait Hauke.


Magyar Kurír

komment

Nem akarok hozzászokni a háborúhoz! „Ellenfelek”, akik a béke útját keresik

2013. december 20. 16:02 - Andre Lowoa

Az olaszországi Rondinében, e védett és „semleges” toszkánai kisvárosban együtt élnek olyan fiatalok, akik egymással konfliktusban álló országokból érkeztek. Szülőföldjükön önérzetes ellenségek lennének, itt azonban megpróbálják legyőzni előítéleteiket és meglátni az ellenségben a másik embert. Izraeli és palesztin fiatalok egy „digitális otthon” létrehozásával is meg szeretnék tanulni az együttélést.

„Életem során eddig nem ismertem palesztinokat, és itteni palesztin társam sem ismert izraelieket, csupán a biztonsági ellenőrző pontokon álló katonákat. Jól esett hallani, ahogy azt mondja: létezik Izrael, és léteznek izraeliek. Én is azt tudom mondani: van Palesztina, és nemcsak terror, bizalmatlanság és félelem létezik, hanem léteznek a palesztinok is” – mondja el a SIR-nek a 25 éves Naomi, izraeli építész hallgató. Négy hónapja a Rondine Cittadella della Pace (Rondine, a béke városa) alapítvány nemzetközi diákközpontjában él, intézményes és magánösztöndíjaknak köszönhetően egyetemi, építész mesterképzésben vesz részt. Az alapítvány többek között az Olasz Püspöki Konferencia támogatásával működik.

A palesztin Ibrahim másfél éve lakik Rondine városában, mesterképzés keretében banki ismereteket tanul. „A béke városában élve háborús konfliktusból fakadó szenvedésekben osztozunk, de ezek a konflikusok ránk személyesen nem vonatkoznak. Szeretnénk előre tekinteni, nem pedig gyűlöletben leélni életünket. Évtizedek politikai tárgyalásai után semmit nem értünk el. Úgy vélem, itt az ideje, hogy a tanulmányokon és a kultúrán keresztül is megpróbáljunk közeledni egymáshoz. Így találhatunk közös utakat. A politikai döntések gyakran megosztanak, de ha a párbeszéd és a bizalom táplál minket, akkor túl tudunk lépni az érdekellentéteken, és a barátság megerősödik köztünk” – állapítja meg Ibrahim.

Naomi mosolyával fejezi ki egyetértését. „Meg akarom ismerni a palesztin kultúrát, beszélni akarok a palesztin fiatalokkal, párbeszédet folytatni velük, hogy jobban megértsem, mi is történik valójában, és hogy legyőzzük a kölcsönös előítéleteket. Igyekszem megérteni fájdalmukat, szolidaritást vállalni velük, de ez még nem elég. A napjainkig leírt történelem a háborúról szól, rajtunk a sor, hogy ebbe olyan oldalakat írjunk, melyek a békéről szólnak. Megemlékezve a múlt hőseiről, akiknek egyesíteniük kell minket, nem pedig szétválasztani.”

Könnyen megeshet, hogy álmodozóknak tartsuk ezeket a fiatalokat, de a 23 éves, Tel Aviv környékéről származó, izraeli Raz szavai, realista látásmódja az ellenkezőjéről győznek meg: „Az elhúzódó konfliktus cinikussá tette az embereket. Több nemzedéken végigvonult ez a háború, és nem volt lehetőség a kölcsönös bizalom kialakulására. Itt most lehetőségem van párbeszédet folytatni palesztin fiatalokkal, ami Izraelben lehetetlen, mivel palesztinok nem léphetnek be a térségbe.”


Yahel, a 23 éves izraeli belsőépítész hallgató, aki Tel Avivból jött ide, nagyon világosan fogalmaz: „Nem elégszem meg azzal, amit az újságokban olvasok a háborúról. Nem akarok hozzászokni a háborúhoz. Szeretném megismerni palesztin kortársaim szempontjait, meghallgatni őket, mit gondolnak. Mi nem a kormányaink állásfoglalásait képviseljük, hanem önmagunkat, saját látásmódunkat. Azt reméljük, hogy békében élhetünk mi és családjaink. A konfliktust áthidaló eszközök: a nyitottság, a meghallgatás, a párbeszéd, a barátság és a bizalom.”

A béke városának honlapján angol és olasz nyelven beszámolók olvashatók, fotógaléria mutatja be a diákok életét, a viedókon pedig maguk mondják el személyes élményeiket, hogyan fordul át a bennük gyökerező ellenségérzet az igaz emberi kapcsolatok és a béke építésévé. „Az volt a legnehezebb, hogy az asztalnál az izraeli fiú mellé üljek” – mondja el egy videóban egy palesztin lány.

A találkozás és a párbeszéd iránti vágy indította Yahelt és barátait arra, hogy létrehozzanak egy „digitális otthont”, ahol zsidó, arab, izraeli és palesztin fiatalok találkozhatnak egymással. Eszköz ez a megosztottságból fakadó akadályok és a több évtizedes ellenségeskedés legyőzésére.

„A neheze azonban most jön – ismeri el Ibrahim. Amit építünk, nem Rondinében kezdődik, hanem főleg saját hazánkban, amikor majd hazatérünk. Itt békében élek izraeli barátaimmal, de visszatérve Palesztinába, mit fogok csinálni? Ez a nagy kihívás!” „Akkor már nem találkozhatunk – mondják kórusban az izraeli fiatalok –, és ő nem jöhet át hozzánk. Az a feladatunk, hogy elmondjuk: vannak olyan palesztinok, akik a békét keresik velünk, és fontos, hogy együtt találjunk ki közös terveket.”

Rondine városában a Balkán térségéből is érkeznek fiatalok, ahol szintén politikai feszültség uralkodik. Így fogalmaznak: „Rondine olyan, mint egy nagy virágoskert, amelyet mindannyian öntözünk, és aki utánunk jön, megérezheti illatát. A béke virágának öntözése kivétel nélkül mindannyiunk feladata.”

(A video a magyarkurir.hu -n megtekinthető)

(Magyar Kurír)

komment

„Marana Tha” – Jöjj el, Uram Jézus! - Roráte caéli désuper, et núbes plúant jústum

2013. december 20. 15:58 - Andre Lowoa

Advent szombatjain mondott hajnali Rorate misék himnusza

 


Roráte caéli désuper, et núbes plúant jústum.

Ne irascáris Dómine,
ne ultra memíneris iniquitátis:
ecce cívitas Sáncti fácta est desérta:
Síon desérta fácta est: Jerúsalem desoláta est:
dómus sanctificatiónis túa et glória túa,
ubi laudavérunt te pátres nóstri.

Roráte ...

Peccávimus, et fácti súmus tamquam immúndi nos,
et cecídimus quasi fólium univérsi:
et iniquitátes nóstra quasi véntus abstulérunt nos:
abscondísti faciem túam a nóbis,
et allisísti nos in mánu iniquitátis nóstra.

Roráte ...

Víde Dómine afflictiónem pópuli túi,
et mítte quem missúrus es:
emítte Agnum dominatórem térra,
de Pétra desérti ad móntem fília Síon:
ut áuferat ípse júgum captivitátis nóstra.

Roráte ...

Consolámini, consolámini, pópule méus:
cito véniet sálus túa:
quare maróre consúmeris, quia innovávit te dólor?
Salvábo te, nóli timére,
égo enim sum Dóminus Déus túus,
Sánctus Israël, Redémptor túus.

Roráte caéli désuper, et núbes plúant jústum.

Harmatozzatok magasságos egek, s a felhők hozzák az Igazat.

Ne haragudj ránk Urunk,
és ne emlékezzél többé gonoszságunkra;
íme elhagyottá lőn a Szentnek városa,
pusztasággá Sion és árván maradt Jeruzsálem,
a te szentségednek és dicsőségednek lakóháza,
ahol atyáink téged dicsőítettek.

Harmatozzatok …

Vétkeztünk, s mint tisztátalanok olyanná lettünk,
s mint a falevelek, földre hulltunk.
Íme gonoszságaink, mint a szélvész elsodornak minket;
elrejtetted előlünk arcodat,
és önnön gonoszságunk markába adtál minket.

Harmatozzatok …

Lásd meg, Urunk, a te népednek nyomorúságát,
és küldd el az Eljövendőt.
Küldd el a Bárányt, a földkerekség Urát,
küldd el a kősivatagból Sion leányának hegyéhez,
hogy elvegye rólunk fogságunk igáját.

Harmatozzatok …

Vigasztalódjál, vigasztalódjál én népem!
Hamar eljő üdvösséged.
Miért merülsz a gyászba? Miért fog el ismét a fájdalom?
Ne félj már! Megmentelek téged,
mivel én vagyok a te Urad Istened,
Izrael Szentje, a te Megváltód.

Harmatozzatok magasságos egek, s a felhők hozzák az igazat.

 


 

Ó antifónák Az Ó-antifónákat a katolikus Egyházban az esti imában, a Vesperásban imádkozzák december 17-től december 23-ig. E rövid versek jól kifejezik a Messiásra való várakozás napról napra való erősödését. A himnuszok a Jöjj el, jöjj el, Emmanuel (= Veni Emmanuel) kezdetű himnusznak a lírikus parafrázisai.

Mindegyik antifóna Jézus nevének egyik jelzőjére vonatkozik. Mindegyik cím Izajás jövendölésére utal, melyek az eljövendő Messiásról szólnak.
     December 17: O Sapientia (Ó bölcsesség)
     December 18: O Adonai (Ó Uram)
     December 19: O Radix Jesse (Ó Jessze vesszeje/gyökere)
     December 20: O Clavis David (Ó Dávid kulcsa)
     December 21: O Oriens (Ó napkelet/felkelő Nap)
     December 22: O Rex Gentium (Ó népek királya)
     December 23: O Emmanuel (Ó Emmanuel – jelentése velünk van az Isten)

Az Ó antifónák már az ősidőkben ismertek voltak, mert több helyen találhatók rájuk utalás. A Fleury bencés apátságban (ma Saint-Benoît-sur-Loire) ezeket az antifónákat az apát recitálta, ezt a jogot idővel tovább adták a hozzájuk kapcsolódott apátságoknak, azok pedig a közösség tagjainak. A 8. században már feltűntek a római liturgiában is, de használatuk a kolostorokra korlátozódott.
     Ha visszafelé összeolvassuk a Krisztus nevéhez fűzött jelzők első betűit: Emmanuel, Rex, Oriens, Clavis, Radix, Adonai, Sapientia, az így kapott „ero cras” szót kapjuk, aminek jelentése „Holnap érkezem”. Erre az érkező Jézusra való előkészületként szolgál az egész Advent, és erre utal a hét messiási cím is. Tehát az antifónák ennek a készületnek a zenei adaptációját adják.

Következzenek az Ó antifonák latin és német szövegei. Mivel nem találtam meg az autentikus magyar fordítást, a magyar szöveg a német szabad – laikus – fordítása, és ezért szögletes zárójelben áll.

December 17.: O Sapientia – Ó, bölcsesség!

O Sapientia, quae ex ore Altissimi prodiisti, attingens a fine usque ad finem, fortiter suaviterque disponens omnia: veni ad docendum nos viam prudentiae.

Németül: O Weisheit, Du bist aus dem Munde des Allerhöchsten hervorgegangen, umfassest alles von einem Ende zum andern und ordnest es machtvoll und sanft. Komm, uns den Weg der Klugheit zu lehren.

[Ó, Bölcsesség, aki a Legmagasabb szájából sarjadtál, egyik végétől a másikig mindent felölelsz és erővel és szelíden elrendezel. Jöjj, tanítsd meg nekünk az okosság útját.]

December 18.: O Adonai – Ó, Uram!

O Adonai, et Dux domus Israel, qui Moysi in igne flammae rubi apparuisti, et ei in Sina legem dedisti: veni ad redimendum nos in bracchio extento.

Németül: O Herr und Fürst des Hauses Israel, Du bist dem Moses in den Flammen des brennenden Dornbusches erschienen und hast ihm auf Sinai das Gesetz gegeben. Komm, strecke Deinen Arm aus, uns zu erlösen.

[Ó, Uram és Izrael Fejedelme, Te megjelentél Mózesnek az égő csipkebokor tüzében és Sinai hegyén törvényt adtál neki. Jöjj, nyújtsd ki karodat, hogy megválts bennünket.]

December 19.: O Radix Jesse – Ó Jessze gyökere!

O radix Jesse, qui stas in signum populorum, super quem continebunt reges os suum, quem gentes deprecabuntur; veni ad liberandum nos, iam noli tardare.

Németül: O Wurzel Jesse, gesetzt zum Zeichen für die Völker. Vor dir verstummen die Mächtigen, zu dir rufen die Völker. Komm, o Herr, und erlöse uns, zögere nicht länger.

[Ó, Jessze vesszeje (gyökere), aki a népeknek adatott jelül. Előtted elnémulnak a hatalmasok, hozzád kiáltanak a népek. Jöjj, ó Uram, és válts meg bennünket, ne késlekedj tovább.]

December 20.: O Clavis David – Ó, Dávid kulcsa!

O Clavis David, et sceptrum domus Israel; qui aperis, et nemo claudit; claudis, et nemo aperit: veni, et educ vinctum de domo carceris, sedentem in tenebris, et umbra mortis.

Németül: O Schlüssel Davids und Zepter des Hauses Israel, du öffnest und niemand schließt, du schließest und niemand öffnet. Komm, o Herr, und befreie aus dem Kerker den Gefangenen, der da sitzt in Finsternis und im Schatten des Todes.

[Ó, Dávid kulcsa és Izrael házának jogara, te kinyitsz és azt senki be nem zárja, te bezársz és azt senki ki nem nyitja. Jöjj, ó Uram, és szabadítsd meg a tömlöcből a rabot, aki ott ül a sötétben és a halál árnyékában.]

December 21.: O Oriens – Ó, felkelő Nap!

O Oriens, splendor lucis aeternae, et sol justitiae: veni, et illumina sedentes in tenebris, et umbra mortis.

Németül: O Aufgang, Glanz des ewigen Lichtes, du Sonne der Gerechtigkeit, komm, o Herr, und erleuchte uns, die wir sitzen in Finsternis und im Schatten des Todes.

[Ó, felkelő Nap, az örök élet ragyogása. Az igazságosság napja. Jöjj, ó, Uram, és világosíts meg bennünket, akik itt ülünk a sötétségben és a halál árnyékában.]

December 22.: O Rex Gentium – Ó népek királya!

O Rex gentium, et desideratus earum, lapisque angularis, qui facis utraque unum: veni, et salva hominem, quem de limo formasti.

Németül: O König der Völker, den sie alle ersehnen. Du Eckstein, der das Getrennte eint. Komm, o Herr, und befreie den Menschen, den du aus Erde erschaffen hast.

[Ó, népek Királya, aki után mindenki vágyakozik. Te szegletkő, aki egyesíti a szétválasztottat. Jöjj, ó, Uram, és szabadíts meg az embert, akit te a földből alkottál.]

December 23.: O Emmanuel – Ó Emmanuel (Isten velünk)!

O Emmanuel, Rex et legifer noster, exspectatio gentium, et Salvator earum: veni ad salvandum nos, Domine, Deus noster.

Németül: O Emmanuel, Gott mit uns. Du König und Lehrer, du Sehnsucht der Völker und ihr Heiland. Komm, o Herr, und erlöse uns, Herr, unser Gott.

[Ó, Emmanuel, Isten velünk. Te király és tanító, te a népek reménye és üdvözítője. Jöjj, ó, Uram, és szabadíts meg bennünket, Uram, Istenem.]

 



http://www.katolikus-honlap.hu/1302/rorate.htm

komment

„Magát a problémát – eretnek-e a pápa vagy sem – nem lehet nemlétezőnek beállítani

2013. december 20. 15:56 - Andre Lowoa

C8 bíboros a Hittani Kongregáció döntése ellen

(forrás: www.kath.net )

Mára már mindenki tud arról a kérdőívről, melyet a Vatikán küldött a püspököknek, ők viszont tovább adták a „népnek”. [Lásd ezzel kapcsolatban Marian T. Horvat írását]

Mielőtt közlöm három hír magyar fordítását. Emlékeztetőül álljanak itt Dr. Klaus Obenauer Evangélium-hű vagy ‘papa haereticus’ című dolgozatának legfontosabb megállapításai.

»Ami az érvényesen megkötött és elhált házasság abszolút felbonthatatlanságát illeti, erről a Szentírás (Mk 10,2-12; Ef 5,31) és az Egyház kétezer éves gyakorlata alapján ki kell jelenteni, hogy ez a felbonthatatlanság az isteni és katolikus hit szerint szilárd, azaz dogma, melynek tagadása eretnekség, és ezért magával hozza az egyházi tagság elvesztését. – Ha tehát mindkét állítás dogma – a házasság felbonthatatlan, és a súlyos bűn állapotában nem lehet áldozni –, akkor ez azt jelenti, hogy az a kijelentés, miszerint azok, akik vétenek az újraházasodás tiltása ellen nem áldozhatnak, a Kinyilatkoztatás hivatalos része, s mint ilyen az Egyház tudatában szilárdan rögzült. Tehát ennek tagadása eretnekséget jelent. – az egymás iránti igaz megértés és az igazi irgalmasság soha nem szakítható el az igazságtól. – Az a szentencia, miszerint az újraházasodott elváltak nem járulhatnak a szentségekhez, megdönthetetlenül biztos tan, melyben nem lehet kételkedni, vagy amit nem lehet relativizálni, anélkül, hogy magát a hitet ne érintsék. Azzal ugyanis, hogy áldozni engedik őket, egyúttal azt a tant is érintik, mely korábban megtiltotta ezt. Ha a jövőben az újraházasodtak tényleg áldozhatnak, mégpedig pápai jóváhagyással, akkor ezzel egyúttal a korábban ezt tiltó tantételt is relativizálják. – Akkor viszont hogyan állunk egy ilyen pápával, aki ezt megteszi? Ezt a problémát nem lehet megkerülni. Az a pápa, aki a hitszabályt relativizálja, eretnekké válik. Hiszen azáltal válik valaki eretnekké, hogy az Egyház tanítását a saját hite számára nem fogadja el szabályként, oly módon, hogy ezt kifelé is megvallja. – Akkor is, ha a pápa belemegy abba, hogy az újraházasodott elváltak – mégha bizonyos feltételek mellett is – áldozáshoz járulhatnak, nem muszáj a pápát eretneknek tartani, de, és ez a döntő, magát a problémát – eretnek-e a pápa vagy sem – nem lehet nemlétezőnek beállítani. És ez már önmagában véve elég és tragikus. Masszív alkotmányos és bizalmi válság állna elő egyházunkban! – Csakhogy: nem jelentéktelen faktorok alapján az az aggasztó benyomás állt elő, mely igenis megengedi a gyanakvást, hogy olyan folyamatok indultak el, melyek – ha nem állítják le őket – egészen súlyos drámai helyzettel szembesítenek minket. Súlyos elhajlások az egyházi élet számára, mely az igehirdetés és a szentségi gyakorlat integritását érintenék, de a jogszerű vezetése feletti bizonyosságot is.«

Ezután következzenek a hírek. Az mindenesetre feltűnő, hogy Müller érsek, a Hittani Kongregáció prefektusa, aki eddig nem hithűségéről volt híres, ebben a kérdésben az illetékesek között szinte egyetlen főpapként az Egyház igaz tanítását képviseli.

 


 

A Hittani Kongregáció prefektusa követeli az újraházasodott elváltak számára kiadott „segítség” visszavonását
(forrás: www.kath.net – 2013. november 11.)

A Hittani Kongregáció arra utasította a freiburgi egyházmegye illetékeseit, hogy vonják vissza az újraházasodott elváltak számára most megjelentetett „lelkipásztori segítség” nevű dokumentumukat. [A dokumentum hivatalos címe: „Segítség a különélésben, válásban és polgári újraházasodás után élők lelkipásztori kíséretében”]
     Gerhard Ludwig Müller érsek, a kongregáció prefektusa levélben szólította fel a freiburgi egyházmegye volt érsekét, Rober Zöllitsch érseket [aki elérte 75. életévét, beadta lemondását, amit Ferenc elfogadott, de az új püspök kinevezéséig továbbra is ő vezeti az egyházmegyét], hogy vonja vissza a kérdéses iratot és dolgozza át. Megokolása így hangzik: a lelkipásztori „segítség” „terminológiájában nem világos, és két pontban is eltér a katolikus tanítástól”.

Müller különösen azt kifogásolja, hogy a dokumentumban az érintettek „felelősen meghozott lelkiismereti döntésre” juthatnak, és a szentségekhez járulhatnak. „E véleménnyel ellentétben az Egyház Tanítóhivatala hangsúlyozza, hogy a pásztoroknak a különböző helyzeteket jól meg kell tudni különböztetni és az érintett hívőket az egyház életében való részvételre meg kell hívni, megerősíti azonban azt a Szentíráson alapuló gyakorlatot, hogy az újraházasodott elváltak nem áldozhatnak”, hangsúlyozta a prefektus, és óv „a hívek összezavarásától az egyháznak a házasság felbonthatatlanságáról szóló tanítását illetően”.

Róma azt is határozottan megtiltja, hogy azok számára, akik újraházasodnak „ima-ünnepet” rendezzenek. „Az ilyen típusú ünnepeket II. János Pál és XVI. Benedek pápák határozottan megtiltottak”, szögezi le Müller, aki levelében azt is közölte, hogy intézkedéséről informálta Ferenc pápát [?[, és a L’Osservatore Romano”-ban cikket írt „az Egyház kötelező érvényű tanításáról ebben a kérdésben”.

 


 

Nyílt konfliktus a Hittani Kongregáció prefektusa és Freiburg érsekség között?
(forrás: www.kath.net – 2013. november 13.))

Freiburg érsekség Ferencre való rövid hivatkozással válaszolt a Hittani Kongregáció prefektusának, Müller érseknek. Az evangélikus sajtószolgálat, epd kérdésére, hogy Freiburg érsekség és Zöllitsch érsek hogyan fognak reagálni a prefektus utasítására, az érsekség szóvivője, Robert Eberle ezt válaszolta:
     „Freiburg érsekségben az emberek bíznak Ferenc pápában [?], aki arra buzdított, hogy új utakat járjunk.”

Hogy Zöllitsch érsek, aki még mindig a német püspöki konferencia elnöke, mit tesz Müller érsek levelével, majd kiderül, mondta Eberle.

 


 

Marx bíboros a Hittani Kongergáció prefektusa ellen?
(forrás: www.kath.net – 2013. november 7.)

München-Freising érseke, Reinhard Marx bíboros-érsek véleménye szerint az újraházasodott elváltakkal való bánásmódról szóló vita teljesen nyitva van. „A Hittani Kongregáció prefektusa nem fejezheti be a vitát”, mondta Marx. „Meg fogjuk élni, hogy ez teljes szélességében meg lesz vitatva, hogy milyen eredménnyel, azt nem tudom”, mondta Marx.

A bíboros hangsúlyozta, hogy ez a téma a 2014. októberi különleges szinódus, valamint az azt követő szinódus témája lesz. Az a döntő, hogy a realitást érzékelni kell. Ezt Ferenc pápának [?] is megmondta, mondta Marx. A kérdőív hozzájárulhat ehhez. Ezt ugyan nem kell egészében minden hívőnek szétosztani [mint tudjuk, ez azóta mégis megtörtént, ha olykor kerülőutakon is], de a bázis véleményét tükröznie kell. [Mennyire katolikus egyház az, amelyik tanítását a „bázis” véleménye és nem Isten törvényei alapján alakítja?] Rómának az a határozott kívánsága: „Nézzétek meg, mit gondolnak a híveitek”, mondta Marx.

A saját érsekségében zajló dialógus folyamat és jövő-fórum tapasztalataira alapozva ő úgy gondolja, hogy van néhány kérdés, melyben a katolikus többségnek, éppen a gyakorló katolikusok többségének véleménye egyértelmű, folytatta Marx tovább. Példának az újraházasodott elváltakkal való bánásmódot említette. A hívek nagy száma nem tudja egészen megérteni, „hogy egy második kapcsolatot az egyház nem fogad el”. Leegyszerűsítik a problémát, ha a válással kapcsolatban mindig csak „erkölcsi romlásról” beszélnek. Ugyanakkor Marx óvott attól, hogy a kérdést egyedül erre a problémára redukálják.

A bíboros bejelentette, hogy a bajor püspökök ezt a témát a grémiumokkal és szövetségekkel meg fogja tanácskozni. Az eljárást azonban a következő tanácskozásnál a német főpapok fogják meghatározni. Mégiscsak nagy „haladás”, hogy a kérdőív már az interneten is olvasható.

[Marx bíboros-érsek kijelentései annyira elképesztők, hogy még kommentálni sem lehet. Egyszerűen a legádázabb hittagadás, megátalkodott szentségtörés, Isten-tagadás szavai. Ha ehhez még hozzávesszük az Erdingben tartott előadásán elmondottakat – és tudjuk, hogy ez az ember Ferenc egyik fő tanácsadója, akkor … ez valóban a Sátán teljes diadala, a katolikus Egyház vége, ahogy Dr. Klaus Obenauer dolgozatában erre világosan rámutatott.]

komment

A karácsonyfa - ahogy talán még nem gondoltál rá

2013. december 20. 12:24 - Andre Lowoa

Németországban - ahonnan a karácsonyfa-állítás szokása származik - a karácsonyfának többféle neve van. Az egyik a Weihnachtsbaum, ami szentesti fát jelent, a másik a Tannenbaum, ami jegenye-fenyőfát jelent, a harmadik a Christbaum, ami Krisztus-fát jelent. Engem ez a 3. név nagyon megfogott, mert Jézus életét a fenyőfa életéhez hasonlítja. Hogy milyen okokat, párhuzamokat találtam erre, azt szeretném leírni.

Az örökzöld fenyő a teremtés rendje szerint jóval tovább képes élni, mint bármelyik ember: vagyis emberi szempontból örök életű, mivel születésünk előtt már volt, és halálunk után is lesz.
Az idők teljességében Isten beleültette magát az emberi sorsba, beleültette magát Mária méhébe. Isten megtestesült. Az örök Isten időbeli létezést vállalt: születést, szenvedést és halált.
A fenyőfa élete is az ültetéssel kezdődik. A fenyőt tőben kivágjuk, az alsó ágakat lemetsszük és belefaragjuk a karácsonyfatartóba.
Ez a bűnösségünkre emlékeztet! Ezt a fát nem a vihar döntötte ki, nem azért halt meg, mert megöregedett, nem betegség okozta az élete végét. Mi vágtuk és vágjuk ki, úgy bánva a testével, ahogy nekünk tetszik.
A fenyő nem hal el rögtön. Míg van benne életerő, addig zöldell és árasztja illatát. Isten - mikor emberré lett- elültette magát a földbe, ahol mi élünk. Közénk jött, növekedett, zöldellt és árasztotta az irgalom illatát az emberiségnek. Mi mégis kivettük őt az életet adó földből és halálra ítéltük. /Iz 53,8/ Kínszenvedése hasonló a fenyőfáéhoz, mely fokozatosan elfonnyad és végül összes tűlevelét, szépségét és illatát elveszti értünk.
Aztán a fát bevisszük a nappaliba. Nem eldugjuk az előszobába vagy az éléskamrába! A nappali - ahogy az angol mondja: living room - az a hely, ahol élünk, ahol a lakásban a legtöbb időnket töltjük. Azzal, hogy a fát ott helyezzük el, az életünk középpontjában állítjuk. Leülünk mellé olvasni, talán még imádkozni is, és belélegezzük kellemes illatát. Vendégeket is hívunk, hogy a fa alatt töltsék velünk az időt.
Miért díszítjük a karácsonyfát?

Ez egy jó kérdés. Mivel lehetne ékesíteni a tökéletes embert?

"Úgy nőtt fel színünk előtt, mint a hajtás, mint a gyökér a szomjas földből. Nem volt szép alakja, sem ékessége, hogy csodáljuk őt. Nem volt olyan a külseje, hogy kívánjuk őt." /Iz 53,2/
Talán ezért díszítjük fel.

Miért távolítjuk el a szobából mielőtt a tüskéit lehullajtaná?
Miért dobjuk ki az út szélére, mintha soha semmi közünk nem lett volna hozzá?

"Megvetett volt. Az utolsó az emberek között. Fájdalmak férfia és betegség ismerője, aki elől eltakartuk arcunkat. Megvetettük, s már nem becsültük sokra." /Iz 53,3/

Amíg mindenkit meggyógyított és Isten bölcsességével beszélt, tömegeket vonzott. Most - hogy halálra ítélték, megkorbácsolták és eltorzult az arca - már mindenki kerüli. Fáj nekünk látni ekkora nyomorúságot, ezért iszonyodva elfordulunk Tőle.
De vajon mennyire fájhatott Neki a mi bűneink elviselése?!

Ha a zöldellő fával így tesznek, mi lesz a sorsa a kiszáradt fának?! /Lk 23,31/

Ez a költői kérdés nagy titkot rejt. Ha a bűntelen Jézusnak - az örök, zöldellő és illatozó fenyőnek - ez a sors jutott, akkor a mi bűnös életünk sem érdemel jobb sorsot. Megvan a mi életünkben is az ültetés, a növekedés és a kivágás ideje.
Kivágásunk nem egy alkalomból áll, hanem inkább többszöri, fokozatos roncsolódás. Fejszecsapások érik életünket: egy veleszületett betegség, egy-egy lelki trauma, egy autóbaleset vagy egy súlyos megbetegedés alkalmával, amikor megtörik az életünk és veszít az erejéből. Minél több csapáson vagyunk túl, annál inkább gyengülünk és kezdünk kiszáradni, hervadni.
Lehet azonban ezt passzívan elszenvedni és magunkba fordulni, és lehet még jobban kinyílva, illatozva odaajándékozni magunkat a ránkbízottaknak.
Jézus is a 2. utat járta: még a keresztúton is adott, még a kereszten is megbocsátott és imádkozott értünk.

Isten ajándékai vagyunk a környezetünk számára, de véges ideig!
Ezért ki kell használnunk a életünknek rendelt időt, hogy az emberek - látván jótetteinket - dicsőítsék a mennyei Atyát. /Mt 5,16/

Ki tudja, meddig szerethetünk?
Ki tudja, meddig szerethetnek minket?
A kivágott fenyőfa életünk mulandóságára is emlékeztet!

Ezt válaszolnám a címben feltett kérdésre: Azért fenyőfát teszünk a szoba közepére Karácsonykor, mert számunkra az Jézus Krisztus szimbóluma.

De talán nem is ez a válasz a lényeg, hanem az, hogy megértsünk valamit abból, hogy mit jelentett a Fiú számára a megtestesülés, és hogy mit jelentünk mi egymás számára.

Áldott ünneplést kíván: Balics Kornél
komment

2013. december 20. AZ ENYÉMEK KÖZÜL ADOTT EL TÉGED VALAKI

2013. december 20. 10:13 - Andre Lowoa

AZ ENYÉMEK KÖZÜL ADOTT EL TÉGED VALAKI


1995. október 25.

(A Hittani Kongregáció közleménye után:)

Béke legyen veled! Veled vagyok. Látod, miként válnak valóra jövendöléseim? Szívem virága, szemem lángja! A te küldetésed csak akkor lesz betöltve, amikor megengedem nekik, hogy keresztre feszítsenek téged.
Most göröngyös úton haladsz, de veled vagyok.
Meríts bátorságot és ne veszítsd el a békét, amelyet én adtam neked! Mondottam, hogy az Atya az enyémhez hasonló utat jelölt ki számodra. Ami velem történt, az történik veled is, de minden a te erõdhöz mérten.

Ma, ahogy látod, az enyémek közül adott el téged valaki. Drágám, saját néped ártatlan vért árult el. A tieid közül szolgáltatott ki téged valaki a rómaiaknak 1 hogy õk ítéljenek el téged, és azután… feszítsenek keresztre.
Vassula, õrizd meg az én hallgatásomat! 2 Elegen vannak tanúid, akik meg tudnak védeni. A hûségesek hûségesek maradnak.

A te ruhád, gyermekem, saját véredbe fog roskadni, és ez is azt fogja bizonyítani, hogy tõlem való vagy. Te erre születtél, és beleegyezésed gyönyörûségemre szolgál, mert szenvedésed által sokakat fogok megmenteni. A te gyötrelmeid által világosságot hozok Egyházamba, és megújulást hívok létre Szentlelkemben, aki háromszorosan Szent. Idõközben, amíg elnyomóid örvendeznek, hetedik angyalom a levegõbe önti csészéjét és lángra lobbantja az egész atmoszférát… 3 Vassiliki, nézz rám, a szemembe!… 4 Ha szeretsz, megígéred, hogy megbocsátasz nekik! Ez sokak számára ésszerûtlenül hangzik, de te az én követõm vagy, ugye?

Igen, Uram.

Akkor kövesd Uradat, mert végül én fogok diadalt aratni… Mindaddig azonban nem fogják megérteni, hogy tõlem való az üzenet… 5

Köszönöm Neked, Uram mindazt, amit értem teszel. Még jobban szeretlek.

Galambom, Megváltód szeret és megáld téged. IC


1 Jézus értésemre adta, hogy ki volt az,
2 Nem védhetem meg magamat.
3 Utalás Akita üzenetére, amelyet elismert az Egyház.
4 Megtettem és ellágyultam.
5 Jézus csendesen, szinte csak magának beszélt.
komment

Izrael: a katolikus kisebbséget tartsa el a Vatikán

2013. december 19. 15:06 - Andre Lowoa

Egyetlen magyar híradás sem számolt be arról a háttérmunkáról, amit a napokban kötött Izrael és a Katolikus Egyházfő. Külföldi értesüléseink szerint, olyan megállapodás született, miszerint Izrael szívén viseli az országukban élő katolikus vallású kisebbség sorsát! Támogatásukat oly módon képzelik el, hogy a vatikáni alapítványok anyagi támogatásukkal (itt lelki gyakorlatról szó sincs) tartsák el hittestvéreiket, mert már a zsidó nép számára ez terhes. Nem mintha ezeket a szerencsétleneket nem cipőpucoló rabszolgasorban dolgoztatnák éhbérért. Itt inkább egy másik pénzcsap lehetőségei vannak kiaknázva, hiszen a viselt háborúkhoz "pénz, pénz és pénz" kell. Sok-sok pénz!
Izraelnek esze ágában sincs a nyomortelepi katolikusokat támogatni! Persze a ceremónia ajándékozással telt. Kapott Ferenc pápa minden szükséges kelléket a jövőre nézve, volt itt ezüst menóra "Kölcsönös Szeretet" gravírozással, emlékplakett "az elvégzett munka elismeréséért" és miegymás is. Ez ma a módi! A megállapodás megszületett, megköttetett, aláíratott, szentesített! Európai "integrált perselypénzen" gyilkolják tovább nemes fajtánkat! Járuljatok ti is az oltár elé és áldozzatok a mammonnak... Ne feledjétek: Jónak lenni, Jó! Erre kér a Katolikus Caritas is. Az ajándéktárgyakat jó, hogy szétosztják a rászorulók között, de hová osztják a pénzalapú adományokat? Csak  nálunk, ebben a szegény országban 120milliós az eddigi bevétel és hol van még Karácsony! És a "Magyar" TV-téboly csak fokozza az osztályharcot! Egy "Német"országtól vajon mennyit csapolnak le?

Utóirat: Jónak lenni, valóban jó! Tehát jók legyetek!


Gölöncsér Miklós
komment

Kísérletileg igazolták, a marihuána rontja a memóriát

2013. december 19. 12:33 - Andre Lowoa

Azok a tinédzserek, akik napi szinten szívnak marihuánát, nagyon rosszul teljesítettek a memóriafeladatokon, és abnormális változások mutathatók ki agyi szerkezetükben – állapította meg az amerikai Northwestern Medicine tanulmánya.

A kutatók olyan tinédzserek agyát vizsgálták, akik sok marihuánás cigarettát szívtak. A memóriával kapcsolatos agyterületeik zsugorodtak, összenyomódtak, ami valószínűleg a neuronok csökkenését is jelzi.

Ezeket az abnormalitásokat két évvel azután rögzítették, hogy a tinik abbahagyták a marihuána-használatot. Az eredmények valószínűleg hosszú távú hatásokat jeleznek előre, olyanokat, amelyeket a skizofrének agyában is észleltek.

A kutatók szerint ráadásul a negatív változások annál erősebbek, minél korábban kezd el valaki marihuánát használni. Valószínűleg a memóriáért felelős agyterületek fiatal korban jóval érzékenyebbek a drogra.

A tanulmány a Schizophrenia című szaklap decemberi számában jelent meg.

(index)

komment

Ünnepi fa

2013. december 19. 12:33 - Andre Lowoa

A  Fehér Ház a Karácsonyfát „Ünnepi Fá”-nak  nevezte. Ez a  tény arra késztette a CBS műsorvezetõjét Ben Steint, hogy  megírja a lenti cikkét. Úgy gondolom, ezek a gondolatok mindenhol érvényesek.

 
"Bevallom:
Zsidó  vagyok és minden egyes ősöm is zsidó volt. És engem nem zavar egy csöppet sem,  ha az emberek ezeket a gyönyörűen kivilágított, feldíszített fákat,  Karácsonyfának nevezik. Nem érzem magam fenyegetve. Nem érzem, hogy meg lennék  különböztetve. Ezek a fák azok, amik: Karácsonyfák.
S  egyáltalán nem zavar, amikor az emberek 'Boldog Karácsony'-t kívánnak nekem.  Nem gondolom, hogy megaláznának, vagy gettóba akarnának csukni. A tény az,  hogy valamiképpen kedvelem is. Azt bizonyítja nekem, hogy mi mindannyian  testvérek vagyunk, akik együtt ünnepeljük az évnek ezt a boldog időszakát. S  egyáltalán nem zavar az sem, hogy egy jászol-jelenet van felállítva az egyik  forgalmas útkeresztezésben, közel a tengerparti házamhoz, Malibu-ban. Ha az  emberek egy betlehemet akarnak, az ugyanúgy rendben van számomra, mint a  Menorah néhány száz yardnyira arrébb.
Nem  szeretem, ha piszkálnak amiatt, hogy zsidó vagyok, és ugyanúgy nem gondolom,  hogy a keresztények kedvelik, ha piszkálják őket azért, mert keresztények.  Gondolom, az istenhívők belefáradtak és belebetegedtek a piszkálások  időszakaiba. Fogalmam sincs, honnan származott ez az  „Ünnepi Fa” ötlet,  miután Amerika kifejezetten ateista ország.
Vagy  akár kifejezhetem másképp is: honnét jött az ötlet, miszerint imádnunk kell a  hírességeket, de tilos Istent imádnunk? Viszont sokan vagyunk akik  elgondolkodnak azon, honnan jönnek ezek a hírességek, s hova lett az az  Amerika, amit mi ismertünk..."

http://szeretetfoldje.hu/index.php/cikkek-irasok/5084-uennepi-fa

komment

Karácsony előtti gondolatok

2013. december 18. 16:19 - Andre Lowoa

Adott egy vesztébe rohanó civilizáció, és egy szellemileg, erkölcsileg egyre pocsékabb állapotban lévő társadalom, amiben, vagy amivel párhuzamosan élnünk kell. Köztudott dolog, csak az egyéni felelősség kérdését érti félre szinte mindenki. 

Ez a rendszer szellemtelen, lelketlen, és embertelen. Már lassan a természeti (állati) szabályokat is kizárja, alulmúlja. Ez a világ gyakorlatilag a zsákmányszerzésre, és bárminemű valóban értékestől való folyamatos elszigetelésre törekszik. Ez az a világ, ahol semmi nem az, aminek látszik. A sok lehetőséggel bíró bankárok, nagyvállalkozók és sokat szidott politikusok, illetve a kisvállalkozók, és a szociális hálóba kapaszkodók között voltaképpen nem sok különbséget látok. Egy különbség van csupán: kinek több lehetőség jutott, ki ügyesebb, és persze rengetegen vannak, akik az élet által időről időre tálcán kínált korrekt (csupán anyagi) lehetőségeket is restek kihasználni. Nem látok erkölcsi különbséget aközött, aki a zsákmányt kénytelen-kelletlen szétosztja, és aközött, aki legalul rekedve mindig csak többet és többet akar a zsákmányból. Nem szoktam látni valódi szellemi különbséget egy művelt több diplomás családapa, és egy putris cigány között sem. A kivételek olyan ritkák, és olyan szétszórtak, hogy nem lehet úgymond statisztikát gyártani belőlük. Minden illúzió a mai világban, és minden mérce hamis, amiből válogatni engednek. Tagadom az emberi egyenlőséget mint nyilvánvaló hazugságot, de látom hogy az alacsonyrendűség felé tartva mindenki lassan egyformává züllik. 

Már lassan azokat a nem anyagi jellegű lehetőségeket sem tudják az egyének körülöttünk kihasználni, amit még megengednek nekik: a többség ahhoz is együgyű hogy boldog legyen, vagy igazi családi életet éljen. A mai "demokrácia" által kínált jogi és társadalmi lehetőségek is pőrén hevernek, még azok sincsenek kihasználva. Nem hit, felismerés, vélemény kérdése mindez. Ennek nyílt bevallása az önmagunk felé mutató őszinteségünk hiányának, vagy meglétének kérdése. Mindenki cinkos, és bűnrészes egyben – aki nem akarja tudatosan felismerni, lefékezni, megállítani ezt a rothadást önmagában, és önmaga körül. Esélyektől, nehézségtől teljesen függetlenül. 

Az amúgy csak névlegesen létező Magyarország államformája valójában Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.). Államvallásának és működésének alapja a gerinctelenség, a hazudozás. Istene a pénz. Igaz, ilyen egyházat nem találunk bejegyezve, mégis több millió lelkes híve van, több tízezer lelkipásztora, és rengeteg nagy hatalmú püspöke. De ha egy alsó-középkategóriás new-age vallási szektát megnézünk, az is jobban szervezett és minden tekintetben erősebb, mint a mi komplett ún. magyar szélsőjobboldalunk. 

A mai világunk ideológiája primitív, sötét, úgymond sátáni erők leképződése. Mert a mostani rendszernek igenis kőkemény ideológiája van. Ez az ideológia az, ami minden magasrendű szellemi érték megszüntetését, és az autonóm gondolkodás kialakulásának megakadályozását tűzte ki célul – és ezt a célt nagyjából el is érte. Bebetonozta magát, most már a maradék felszámolásán halad előre, hogy véletlenül se lehessen valós kapaszkodókat találni vele szemben. 

Szellemi és erkölcsi síkon a legkisebb ellenállás irányában hatol előre (állati és állat alatti ösztönökre alapozva rombol), mindenhol, mindenben ott van. Fegyveres erőszak, haláltáborok, és pártállam nélkül nagyságrendekkel többet elért az aktuális módszer, mint amire a kommunista elnyomás valaha is képes volt. A "megfelelő" viselkedéshez még kifejezett alapműveket sem kell elolvasni. Sőt, egy könyvet sem kell elolvasni egész életünkben ahhoz, hogy mindent "megfelelően", hiba nélkül tegyünk. Az emberek ebbe már beleszületnek, esetleg homályosan láthatják, hogy valami nem a jó irányba megy. Tehát az iskolában, a tömegtájékoztatásban nem agymosás folyik, hanem szinten tartás. Az emberek gyakorlatilag politikai öncenzúrát gyakorolnak, mert érzik, hogy súlyos következményei vannak annak, ha nem simulnak be. Gyávák, és haszonlesők – nemigen van ellenpélda. A süllyedés folyamatos, az aktuális pénzügyi, gazdasági helyezettől függetlenül. Sőt, a jólét csak valamelyest gyorsítja. Nem kell politikai kérdésekig sem elmenni. Hiszen egy hétköznapi munkahelyi probléma kapcsán is a meghunyászkodást választják, magánéleti téren pedig a tömény hazudozást és elhallgatást. A csekket egyesek már akkor is befizetik, ha tudják, hogy az éppen hibás elszámoláson alapul. Csak nyugalom legyen. 

Az uralkodó világnézet elhiteti magáról azt, hogy nincs jobb nála, és ez sikerült is neki: öngyilkosságra vett rá komplett nemzeteket. Általában véve a puszta emberi mivoltát nincs igénye az embereknek kitölteni. Öncenzúrára, hallgatásra, megalkuvásra kényszerít rá szinte mindenkit ÖNMAGA. ÖNMAGÁVAL SZEMBEN, ha időről időre feldereng az igazság utáni vágya. Aki pedig nem bír a saját makacsságával, az végül valahogyan mégis parkolópályára áll, vagy pótcselekvésekben ragad. Így már ott tartunk, hogy tényleg nincs jobb és működőbb választás a mai valóságnál. Már aki a felkínált lehetőségekből szeretne dolgozni, és nem megalkotni szeretné a lehetőségeit. 

Talán az eddig leírtakból kiderült, hogy ez a rendszer-ideológia tökéletesen ki van munkálva. Mindent áthatott, és lehetetlen anélkül élni, hogy túlzott mértékben meg ne alkudna vele az egyén. Radikális lemondások, társadalmi elszigetelődés, és egzisztenciális hátrányba kerülés nélkül nem lehet számottevő oppozíciót elfoglalni vele szemben - sugallják. Pedig el kell áruljak egy titkot, ez nem így van: csak egy csettintés az egész. A szellemnek ugyanis nincs szüksége egy fillérre sem, és nincs szüksége beszélgetőpartnerre. A többi része a nehezebb: lelkileg elhinni, hogy tényleg csak egy csettintés. És ha már sikerült elindulni a végtelen úton, el kell hárítani a további felmerülő kételyeket. Hirtelen nagyon sok hétköznapi dolog van, ami zavarni kezd majd. És ezektől a dolgoktól kíméletlenül meg kell majd szabadulni. Ezt nevezem én magamban szellemi ellenforradalomnak. Az értékek ellenforradalma az értéktelenség forradalmának uralma megdöntésére, amit csak szellemi síkról, önmagukból kiindulva lehet megvívni. Nem csupán meg kell védeni, hanem először fel kell építeni magunkban azt, ami ellen ezek a lehúzó erők minden elképzelhető módon küzdenek. A hétköznapi életben, a technikai megvalósítás akkor adja magát, ha a lényeg rendben van! Részletkérdés az eszköz, a "hogyan", ha a "miért" már kiderült. Ha tényleg kiderült, akkor az energia, és a lehetőségek határa korlátlan! Aki önmagát rendbe tette, az a környezetében is rendet akar, és tud majd tenni. Ez a harc két fázisa, amit nem lehet felcserélni. Ez a harc pedig megvívandó függetlenül attól, hogy megnyerhető-e, vagy nem? Nem a győzelem esélyei számítanak, nem kell azokat latolgatni. Nincsenek trükkös mellékutak, nem lehet lépcsőfokokat átugorni.

A társadalmat nem megnyerni kell, hanem átalakítani.

Igaz vannak személyek és politikai szervezetek nem is egy, rengeteg, amely evvel a világrendszerrel névleg szemben áll. De valójában mindegyik csak a környezete bizonyos tényezőivel elégedetlen. Akár öntudatlanul is, de erősen kapcsolódik hozzá. Nem mernek komoly kritikát megfogalmazni a társadalommal szemben sem, nehogy a társadalom elforduljon tőlük – inkább keresnek külső tényezőket, amit "kergetni" lehet. Igaz ezt a társadalmat sosem fogják érdekelni ezek a dolgok, ahogy a külső tényezők sem érdeklik őket. Csak a hasuk és a nyugalmuk, ezért a lelküket is bármikor eladják. Lehet nekik könyörögni, meg lehet próbálni megnyerni őket – de ez manapság esélytelen. Már nem itt tartunk. Sajnálom, de az ügyes trükkök mostanság (haspártiak odaédesgetése, pártalapítás, önmagunk leálcázása, polkorrektség) csak a rossz fiúknak szoktak beválni. Ezek a szervezetek így vagy besimulnak, vagy elszigetelődnek és pótcselekvésekkel pazarolják az energiát. Értékrend szerint nem csak hogy megosztottak, de tisztázatlanok – tehát értékrend nélküliek. A gyakorlatban pedig nem hatékonyak, mivel önmagukból adódóan nem tudják felszabadítani a bennük gerjeszthető energiát. Maradnak tehát olyanok, akik sokszor rendszerellenes jelszavakat a zászlójukra tűzve a rendszer egy fogaskerekeként, voltaképpen támogatják azt. Bohócnak, fekete báránynak, időhúzásnak jók ezek a szakkörök. Mindenféle mellékutakat keresve kerülgetik a forró kását, és tévesztik meg, altatják el a kevésbé tapasztalt út-keresőket. Ezáltal manapság nem történt semmi különös, kirívó dolog ami legalább csak fékezte volna a lefelé ható folyamatokat. Az okokat valójában belül kell keresni: az egyes tagok, de még a vezetők sem szokták megütni azt a szintet, amiről papolnak. Hiányzik valami, amiről sosem esik szó: az egyének szellemi felelőssége, amiből az erkölcsi szint is következik. Főleg ha az illető arra vállalkozik, hogy másokat is segítsen, irányítson, csatarendbe állítson. Hol vannak az igazi vezetők, a példaképek? Közöttünk, bennünk elbújva! Harmadsorban pedig, ebből kifolyólag a technikai részletkérdések jönnek, hogy egy bármilyen nagyságú közösség hogyan működik valójában?

Mi tehát a megoldás?

A megoldás bennem van. A te megoldásod pedig benned. Ez az első lépcsőfok: ébernek lenni, önmagunkat sosem megállva tökéletesíteni. Tervezett, programszerű életet élni – aminek a szellem megragadása, és uralma a célja. A személyiséget, az életet, a világot pedig ennek kell alárendelni. A tévedés lehetősége fenn áll, de tévedésben szándékosan megmaradni bűn! A megalkuvás, a kisebbik rossz kiirtandó elve is ide tartozik. Elsőként és leginkább fel kell ismerni a dolgokat mozgató nyílt és titkos erőket önmagunkban, másokban, mindenhol. Keresni azokat, akik hasonló úton járnak – de nem a megerősítés végett (azt önmagunkban kell megtalálni), hanem a tanulás, és a győzelem miatt. Csak az őszinteség és az egyenesség vezethet célra, és legelőször mindig önmagunkkal kell őszintének és egyenesnek lenni. És nem számít, ha előzőleg akár éveken keresztül vezettetted magad valakivel az orrodnál fogva. Aztán megint egy másikkal. Mert végre rájöttél, és megvan minden lehetőséged arra, hogy végre másképp csináld – mert egy valaki van az életben akire valójában rábízhatod magad, és az csak te magad vagy. Ha jót akarsz tenni másoknak, keress olyanokat akik valójában felismerik, és értékelik benned azt, hogy jót teszel. Tudom hogy nehéz, de madarat tolláról. A csalódás maradjon azoké, akik másokra bízták rá magukat, vagy olyanokon akarnak minduntalan segíteni, akik nem érdemlik meg!

A hazugsággal szemben csak az igazság, az élőhalottként tengetett élettel szemben csak a fokozott tudatosság vezethet célra. Mindenkinek önmagában kell ezt a harcot megvívnia. Az élet minden pillanatában készen kell állni rá, és meg kell vívni.

Le lehet győzni a sötétséget? Igen. Minden pillanatban.

Vésztői Gyula
komment

AIDS robbanás Magyarországon

2013. december 18. 16:19 - Andre Lowoa

Az orvosok és a kutatók kimutatása szerint hamarosan az AIDS fertőzöttek száma jelentősen megugrik Magyarországon. A kutatók azonban kiemelték, hogy a legfertőzöttebb és legveszélyesebb AIDS hordozó a buzik csapata, akik körében a legjobban terjed a betegség. A kábítószerfüggők pedig a második legveszélyeztetettebb réteg. Valljuk be azt, hogy az egyik táborért sem kár. Azonban a heteroszexuálisok körében is megugrik a fertőzöttek száma. Ez már idegesítő tény. Egy AIDS fertőzött gyógyszeres ellátása évente 3 millió forint. Mivel fertőző, azaz akadályozandó a terjedést ingyenes gyógyszerekkel akadályozzák meg. A véleményünk az, hogy buznyákoknak meg kábítószereseknek ez nem járhat. Az ilyen gondokat kőbányában lehet kezelni elszeparálva őket az egészségesek tömegétől. Aki meg végleg nem bír magával, annak a kötél a legjobb megoldás. Spórolni így lehetne egy kicsit. Sajnos azonban még mindig hagyják őket vonaglani őket a pesti főutcán és népszerűsítik mocskos erkölcsüket évről-évre. Még egy ideig… 

Szeles József
komment

Prófétai látás a betlehemi találkozón

2013. december 18. 12:42 - Andre Lowoa

Betlehemben gyűlt össze prófétikus tanácskozásra a katolikus karizmatikus megújulás 160 prominens képviselője, a katolikus karizmatikus megújulás közelgő 50 éves évfordulója kapcsán. Az alábbi beszámolóban olvashattok egy fantasztikus beszámolót, ami teljesen egybencseng azzal, ami a mi szívünkön van...

Catholic Charismatic Renewal Council
Archdiocese of Toronto
International Prophetic Consultation in the Holy Land (Bethlehem)

Kedves barátaim!

Köszönjük a folyamatos imát. Épp most tértem vissza Betlehemből, ahol egy nemzetközi találkozón vettem részt, együtt a katolikus karizmatikus megújulás más 160 vezetőjével egyetemben. Ez a találkozó nem konferncia volt, inkább egy "prófétai konzultáció" hogy együtt imádkozzunk és keressük az Úr akaratát a megújulás számára, különösen most, amikor lassan a megújulás 50. évfordulójához érünk. A találkozó nagyon erőteljes volt.

Michelle Moran az ICCRS elnöke beszélt Joel 2,23 és Deut 11,14-ről.

"Isten megadja az esőt az alkalmas időben...a korai és kései esőt. Elmagyarázta, hogy a bibliai helyszíneken a korai eső (az őszi eső) az, amely a magokat kikelti és a kései (tavaszi) eső pedig elkészíti az aratás számára a növényeket. A megújulás korai időszakában korai esőt kaptunk. Most a kettő közt vagyunk. Nem vagyunk még a kései esők idején, mert nem a a Lélek erejében mozdulunk, nem gyógyítjuk a betegeket, nem teszünk csodákat, nem megyünk a szegények felé, nem evangelizálunk erővel. Bűnbánatot kell tartanunk, mert időközben abba a csapdába estünk, hogy csak az embereket akartuk szórakoztatni és elkényelmesedtünk. Itt az ideje, hogy az embereket felkészítsük, hogy induljanak, mert a LÉlek minden idők legnagyobb aratását készíti, egy hatalmas aratást."

Minden egyes mondat hallatán egyre inkább megdöbbentem, mert bár nem beszéltem Michellel a témáról mégis, pontról pontra egyezett azzal, amit az Úr az én szívemre helyezett, hogy beszéljek róla majd a konferencia 3. napján.

A második napon a Szentlélek meglepett minket. Épp a délutáni szekció előtt elment az áram a hotelben és egész Betlehemben. A fények kialaudtak, a hangszórók elhallgattak. A vezetők épp azon voltak, hogy elhalasztják a délutáni szekciót és mindenkit megkérnek, hogy egyéni imával töltsék a délutánt. De az Úr egy prófétai szót helyezett a szívemre. Kikiáltottam és a fordítók fordították, egyik a másik után.

Az Úr arra emlékeztetett, ami 1967-ben a Duquesne-i hétévégén történt, ahonnan a katolikus karizmatikus megújulás egyáltalán indult. Ezalatt a hétvége alatt a vízvezetékek mentek tönkre a lelkigyakorlatos házban és ezzel úgy tűnt, az egész hétvégének lőttek. Úgyhogy mindenki elkezdett imádkozni vízért. Az Úr megválaszolta imáikat és a csöveket megszerelték, de ezen túl sokkal mélyebb jelentősége volt ennek az imameghallgatásnak: Élő vizek áradtak, a Szentlélek jött és öntötte azt a mennyből..így indult a katolikus karizmatikus megújulás. Ez volt a korai eső. Most már máshol vagyunk. A tény, hogy elment az áram, prófétai jelentőséggel bír. Visszagondolva: amikor vízért imádoztak, az Úr mennyei vizet adott nekik, nekünk tehát most "elektromos" erőért (power) kell imádkoznunk és az Úr meg fogja azt adni az égből. Figyelnünk kell erre a pillanatra, hogy mit üzen nekünk a LÉlek szimbolikusan és nagy erőért kell imádkoznunk, nagy bizalommal.

Azután, hogy elmondtam ezt, Patti Mansfield, aki a Duquesne hétévége egy résztvevője volt anno felállt és azt mondta: "meg akarom erősíteni ezt és még hozzátennék valamit. Amikor a csövek tönkrementek, David Mangan, egy másik ott levő diák, úgy döntött, előre hálát ad Istennek a vízért, amit adni fog. Az Úr most arra hív minket, hogy várakozó hittel adjunk hálát az erőért, a mennyei erőért a karizmatikus megújulás számára, erőért az egész Egyház számára, hogy erővel hirdessük az evangéliumot, a Föld határáig, hogy erővel döntsük le a válaszfalakat, mely a keresztények között vannak, hogy meggyőzően tudjuk eltávolítani a zsidó testvérek szemén lévő fátylat, hogy felismerjék Jézust a Messiást."

Ezután egy áldott dicsőítés és imádás kezdődött a sötétben, énekelve, kiabálva és megköszönve Istennek az erőt, meyet adni fog nekünk. Valaki feltartott egy feszületet (mert a kereszt az, ahonnan Jézus átszúrt szíve kapcsán a LÉlek eljön) és körbement vele a teremben. Mindenki meghajolt Jézus előtt és egy mélyebb módon ismerte el az Ő uralmát. Azután Oreste Peaser az ICCRS vezetője azt mondta: "Az Úr valóban Igét adott a katolikus karizmatikus megújulás számára! Nincs erőtök....gyertek hozzám!"- És bumm, a következő pillanatban felgyulladtak a fények! Mindenki megdöbbent mert mindenki prófétainak tartotta ezt a jelenséget.

Volt csend, azután több ima, letérdelés a kereszt előtt egyesével, bűnbánat, sok prófétai szó, hatalmas ujjongás és hálaadás. Egy prófétai szó így hangzott: "Nincs helye a büszekségnek mert mindannyian Tőlem függtök. Nincs helye a félelelmnek és bizonytalanságnak, mert mindaz, amit tesztek, Tőlem függ. Amikor mentek, Én veletek megyek erővel és hatalomma. Nem kell félneteke, mert ez az Én erőm lesz."

Egy másik szó: "Új hitet adok nektek, mély hitet. Ma minden kötöttséget feloldok, elvágom minden láncotokat. Ma szabaddá teszlek titeket, egy új várost építek köztetek, melynek ajtajai ma kinyíltak. És nagy tömeget látok, óriási tömeget. Drága Gyermekek, megújulás nem az lesz, ami volt,"... ha megtanuljuk hogy ragaszkodjunk az Úrhoz és kilépjünk magunkból. Jézus van elöl. Ő hívott minket és Ő tudja, mit csinál.. Elég sokáig jártuk a magunk útját. Jézus azt mondja, új győzelemmel emelkedik fel.

A találkozó többi része is szép volt, a 3. napon a prófétai közbenjárásra fókuszáltunk, a keresztény egységre, és a Lélekben való keresztségre, a karizmatikus ajándékok erejére amikor az elveszettek felé evangelizálunk. Utána csodálatos imaidő volt a Lélekáradásért. Utolsó napon meglátogattuk Jeruzsálem szent helyeit és még egy óra dicsőítésre és imádásra volt módunk az Emeleti teremben a Mount Zionon, azon a helyen, ahol a Szentlélek először áradt ki a gyermek Egyházra.

Mindannyian nagyon megerősödve mentünk haza, a szívünkben vivén a prófétai jeleket és szavakat, melyeket a Szentlélek adott és kértük az Urat új tömlőkért, hogy legyen miben tartani az új bort, melyet az Úr lekezdett árasztani. 2 ember a konferencián Taclóbanból jött, a tájfun sújtotta városból. A misén, az egyikük, aki pap volt, leírta, hogyan nézett ki a város: éhes, szomjas emberek, meztelenek, halottak mindenütt-és hogyan beszélt neki erről az Úr. Az ottani karizmatikus megújulás 10-20 embere veszett oda, szinte mindenkinek összedőlt a háza. A hatalmas központjuk is teljesen odalett, kivéve a kápolnát, ami csodás módon élte túl a tájfunt.

Egy 3 láb magas Miasszonyunk szobrot lesodort a szél a talapzatáról, amely a templom belsejében állt, de a szobrot a kápolnán KÍVÜL találták meg, egyenes helyzetben állva, sértetlenül! Tudták, hogy ez annak a jele volt, hogy a Szűzanya velük van és imádkozik értük. A pap elakarta halasztani a betlehemi útjának tervét az események miatt, de a közösségen keresztül az Úr próféciát küldött számára: "Menned kell!" Mivel a reptér is le volt rombolva, 24 órát autóztak Manilába, és éppen időben érkeztek a repülőhöz. A mise végén a püspök, -maga is filippino- nagyon szép áldást adott és énekelve egy prófétai szót: "Lássátok, újjáteremtek mindetnt! Legyetek türelemmel és bizalommal, mert veletek vagyok és szeretlek benneteket!" Hihetetlenül megindító volt.

Segítsük a Fülöp szigetieket imával és anyagi segítséggel!

Krisztus szeretetében:
Mary

Dr. Mary Healy
Sacred Heart Major Seminary

(Circo blogja, hagiosz )

komment

Hihetetlen rothadás

2013. december 18. 12:26 - Andre Lowoa

A magyarországi kultúrairtó hadjáratát hihetetlenül fokozza mostanában az RTL Klub. A rothadásnak azon fokára jutottak, amit még a másik kereskedelmi csatorna, de a jelenlegi kormány által már megszerzett TV2 sem tud überelni. Nagyon izmosan kikerekedik az, hogy mindenféleképpen a mocskot akarják minden áron előtérbe állítani. A jelenleg lefutott X-faktor is megmutatta a mocsok tündöklését. Egy pornóst tolt a zsidó horda minden erővel előre, aki az elődöntőig jutott el. A díszes zsidó származású, buzi és egyebekből összerakott zsűri minden erővel nyomta előre az erkölcsi fertőt. Szikora, a szadeszos Geszti, a buzernyák Alföldi rendező úr és Tóth Gabi kitűnően rothasztották tovább a magyarság kultúráját. A jó tíz éve még plakátkiállítására óvszerrel körbevett pápát ábrázoló képet a Felvonulási térre kihurcolt zsidó Geszti a pornóst a tenyerén hurcolta és sztárolta. Erre nincs már mit mondani. De a döntőbe jutott Danics Dóra se azért jutott oda, mert ő olyan jó volt. Az anyja a zsidó Bach Szilvia humorista, aki a 2013-as zsidó nyári fesztiválon szórakoztatta az övéit. Hát kell ennél több? Persze Dórika nyert is. Egyszerűen gyomorforgató zsidó cirkusz az egész. Persze cigány is volt a versenyzők között, hiszen ide is kellettek a rejtett erőforrások. De vannak jó hírek is. Hiszen a kultúrarombolásban résztvevő Sebestyén Balázsról kiderült, hogy nem fizette be büntetéseit és valószínűleg ülni fog hamarosan. Reméljük, hogy odabent majd megfizet tetteiért és talál majd magának olyanokat, akik őt is vundersőnnek és zuperszexinek találják majd.

Szeles József




Krasznai Tünde és a gyerekek


A parlamenti gyermekkarácsony fellépőinek listája jelzésértékű azt illetően, hogy hová fajult a liberalizmustól szennyezett világunk. Az RTL Klub nevezetű szennyadó dalos műsorának felfedezettje lesz a fő műsorszám a parlamentben? Persze a sok politikai prostituált közé vígan befér. Krasznai ugyanis pornófilmekkel kereste (keresi) a kenyerét, minő véletlen, hogy őt jelölik meg az ifjúság példaképének, azzal, hogy megnyerették vele az említett vetélkedőt. Érdekes kérdés, hogy "színésznői kvalitásait" bevetette-e az említett cél érdekében. Az ilyen erkölcsi hulladékok a ragyogó példák? Az interneten keresgélve értesülhetünk arról is, hogy Krasznai a narkotikumokat is szívesen fogyasztja. Mindenesetre a cikk írásakor értesültünk arról, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat aggályosnak tartja a narkós-prosti gyermekek előtt való fellépését, így reméljük mi is, hogy az orgia ezúttal elmarad. Az viszont bizonyos, hogy "honatyáink" közül nem lógott volna ki a sorból.

Dunai István


komment

Lelkigyakorlatok - Gondolatok Jézus követők számára

2013. december 17. 19:10 - Andre Lowoa

1. IMA

A következőkben 5 részben fogok a Jézus követéshez tanácsokat adni az érdeklődők számára.

Kezdjük az imával. Talán sokan csak legyintenek erre a témára, pedig valójában igen fontos. Egyszer egy indiai guru mondta: az emberek nem tudnak imádkozni, főleg a keresztények nem. Ez igen súlyos vád. Beszélnünk kell tehát róla.

Az imát általában keresztvetéssel kezdjük. A legtöbben már ezt se csinálják jól, valami alaktalan dolgot rajzolnak magukra. Ha azonban ezt a jelet lerajzolnánk, kiderülne, hogy egy fordított kereszt. Ami a Sátán jele. Így ugyebár nem a legjobb ötlet az Istennel való beszélgetést nyitni. A normális keresztvetés: megérintjük a homlokunkat, a hasunknál valahol, majd a két vállunkat. Figyeljünk erre oda!

Az ima Istennel való beszélgetést jelent, nem betanult szövegek monoton ismételgetését. Most egy papot idéznék ( végig őt fogom): “Jézus nem azt mondta a hegyi beszédben, hogy EZT, hanem hogy ÍGY imádkozzatok.” Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet kötött szöveget mondani, hanem hogy szívből szóljunk Istenhez. Mi Atyánk. Akkoriban még Isten nevét sem volt szabad kiejteni.

Figyeljünk oda az ima szövegére. “Nagy bajba lennél, ha az Isten minden imádat meghallgatná. Mi Atyánk…………de jó film volt tegnap este………….aki a mennyekben vagy…………..holnap dolgozatírás…………szenteltessék meg a neved…………mit csinál az a hülye ott…………stb. De a legjobb ez: bocsáss meg a vétkeinket ,ahogy mi is megbocsátunk. Vagyis azt kérted, ha te nem bocsátasz meg embertársaidnak, ( és sokszor így van ) Isten se bocsásson meg.”

Mi az ima valójában. Jelenlét. Amikor nem foglalkozunk mással, csak Istennel. Beszélgetés. Amikor Mennyei Atyáddal társalogsz.

Az igazi ima az, amikor bizalommal fordulsz Istenhez. Nem a büntető, gonosz, számomkérő, ítélkező Istenhez,hanem a szerető Mennyei Atyához. Ha tudsz vele beszélgetni, mint gyermek az apjával. Az igazi ima a szívből jön és nem lehet imakönyvekből megtanulni.

A legszebb ima, ha szívből meg tudsz bocsátani mindenkinek és ki tudod mondani: Istenem, szeretlek.

Az 1. lépés tehát Jézus követésében, hogy megtanulunk vele, illetve Istennel normálisan beszélni.



2. A BŰN ÉS A BŰNNÉLKÜLISÉG

Mi a bűn? Jézus azt mondta: szeretethiány. A bűn tehát az, ha nincs bennünk szeretet. Ebből logikusan következik, ha van bennünk szeretet, nincs bűnünk.

Az Ószövetség népeinek még törvényt kellett adni, mert a zsidóknak nincs szavuk a szeretetre. De eljött Jézus és azt mondta: egyetlen parancs van, a szeretet. Ezen áll Mózes  és a próféták. Nem eltörölte, hanem tökéletesítette a törvényt.

Most ejtsünk néhány szót a torz Istenképekről.

A gonosz Isten: mivel a hébernek nem volt szava a szeretetre, ezért ők úgy értelmezték, az Istentől félni kell. Úgy hitték, minden muszáj, ha nem, az Isten büntet. Így alakult ki a törvény, a büntető Isten.

Ilyen azonban nincs. Ha megértjük a szeretet Istenét (már amennyire ez emberileg lehetséges), eltűnik az ítélkező Isten és Mennyei Atya lesz belőle.

Bűnt igazából csak a szeretet ellen lehet elkövetni. Jézus: aki az Atya vagy a Fiú ellen szól, bocsánatot nyer, de aki a Szentlélek ellen szól, az nem nyer bocsánatot. A Szentlélek maga a szeretet. (Isten lelke = a szeretet lelke = szeretet)

Amit mi bűnöknek nevezünk, azok csak vétségek emberek által felállított törvények ellen. A törvény pedig rendfenntartásra van. Jézus: Mózes a ti keményszívűségetek miatt adta nektek a törvényt. Az viszont csak írás, ami halott. Az igazi törvény a szívetekben van.

Ez pedig így hangzik: Szeressétek egymást, ez az én EGYETLEN parancsom. Más fordítás szerint: EGYETLEN parancsot hagyok néktek, szeressétek egymást. (János evangélium 13.34)

Más bűnöktől könnyen megszabadulhatunk, csak Isten bocsánatát kell kérnünk, de a Szenlélek (vagy a szeretet) elleni bűnöktől nem. Persze erre is van feloldozás, ha visszatérünk a szeretet útjára. Igaz, ez egy gyűlöletben megátalkodottnak igen nehéz.

Néhány szó a gyónásról. Természetesen nem ezzel van a baj, hanem azzal, hogy a bűnbánatot sokan igen felületesen végzik. Sokan azt hiszik, ha bemennek a gyóntatószékbe és elsorolják a betanult bűnlistát, akkor minden rendben van. “Azt csinálok, amit akarok, majd meggyónom”  Ez elvezet az Istentől.

A bűntől úgy lehet megszabadulni, ha megérted az Isten szeretetét. Ekkor már nem is lesz kedved bűnt elkövetni.

A szeretetről később lesz szó, most azt értsük meg, a szeretetben kell élnünk, ha nem akarunk bűnben élni.



3. A HIT


Mi a hit? Egyesek szerint vallási tanítások elfogadása. De rengeteg vallás van, más és más tanításokkal. Melyiknek van igaza?

Egy dolog, ha valamiben hiszünk, és egy másik, ha valamit elhiszünk. Senkinek a vallását nem akarom megsérteni, de az, ha valaki emberek által kitalált vagy legalábbis (át)értelmezett dolgokat fogad el, az hiszékenység. Naivitás.

Régen ezt mondták: a hit meggyőződés arról, amit nem látunk. De hogy lehetünk megyőződve arról (hogyan hihetünk abban), amit nem értünk?

Ha megnézzük az etimológiai szótárat, a hit eredetileg megértést jelentett.

És most nézzük az evangéliumot: Én vagyok az út, az élet és az igazság. Aki engem követ, eljuthat oda, ahova én megyek. A kövess engem azonban inkább higgy nekemként fordítható. A görögben (az evangélium nyelve) azonban a hit megértést is jelenthet. Így tehát: aki megértette, amit nektek tanítottam, az üdvözül. Vagyis aki megértette a szeretetet.

Persze máshogy is értelmezhető. De nézzünk egy másik példát. János 3.18  Jézus Nikodémusnak: Aki hisz tanításomban, el nem kárhozik, hanem örökké él. Vagyis aki hisz a szeretetben, aki megértette a szeretetet, üdvözül, aki nem értette meg, az viszont nem.

Tehát szerintem a hit nem más, mint a szeretet megértése.



4. A CSODÁK

Amikor csodákról beszélünk, általában olyan dolgokra gondolunk, mint Lourdes, Fatima vagy Medjugore. Pedig nem ez az igazi csoda.

De ha már itt járunk, néhány szó ezekről:

Lourdes: 1858. Kb. 7000 csodás gyógyulás

Fatima: 1917. Kb. 10000 gyógyulás, de ez erősen becsült adat

Medjugore: 1981. Mivel az egyház nem ismeri el, nincs pontos adat. Rengeteg gyógyulásról számolnak be, szám nélkül

Ezeken kívűl rengeteg megmagyarázhatatlan jeleség történt Indiában, az egyiptomi piramisoknál és számos más helyen. Az a közös bennük, hogy a hívők rendkívül kis része gyógyult meg. Mindebből arra lehet következtetni, hogy nem a helyszín, hanem maga az ember személye a meghatározó. De mi dönti el, ki gyógyul meg?

Vélhetően tehát valaminek belül kell történnie. Az evangélium azt mondja: akkora hitetlenséget talált ott, hogy még csodát se tudott tenni. Ez alapján a csoda a hittől függ.

Az igazi csoda nem az, ha valami külső, testi gyógyulás történik. (ez úgyis csak egy “kis” időre szól)  Az igazi csoda az, ami a szívben végbemegy. Ez viszont örökre szól. Ha hitre ébredsz. A hit pedig – mint az előző részben láthattuk – nem más, mint maga a szeretet és annak elfogadása és az az alapján élés.

A csoda tehát attól függ, van-e elég hit bennünk. Vagyis szeretet. A csoda az, ha megértetted a szeretetet.


5. A SZERETET

A szeretet sokféleképpen értelmezhető. Az én verzióm:

A szeretet egy mindent átfogó isteni erő. Minden a szeretetből van, maga az Isten is az. Mivel minden a szeretet, ezért mondjuk, Isten mindenütt ott van.

Mi, emberek is szeretetből vagyunk, mégha el is rontva a bűnök által. Istennel egy állandó vezeték kapcsol össze, amin áram helyett szeretet áramlik. Ezért mondta oly sokszor Jézus: szeressétek egymást, ezen áll az egész törvény. Nyilván tudta, hogy csak ez üdvözíthet.

Nekünk, embereknek, elég tökéletlen a szeretetünk, ezért állandóan szükségünk van utánpótlásra, ami egyrészt Istentől, a tökéletes szeretettől kapunk, másrészt mi magunk hozhatunk létre megbocsátásokkal, irgalmazzásokkal, kisebb-nagyobb jócselekedetekkel.

Hogyan kell szeretni? A Jézus által mondottak alapján:

-Ne tégy olyat, amit nem szeretnéd, hogy veled is megtegyék.

-Tégy olyat, amit szeretnéd, hogy veled történjék.

-Ne ítélj el senkit.

Az ítélkezés azért veszélyes, mert nem tudhatod, ki miért és mit tett.

Remélem, e rövidke 5 fejezet sokaknak segítségére lesz végső céljának, a mennyországnak elérésében.

http://lelkigyakorlatok.ingyenblog.hu/

komment

Miskolc - 2013-07-03 17:36-38 szerda

2013. december 16. 19:24 - Andre Lowoa

Miskolc 184129 lakosával, Magyarország harmadik legnagyobb lélekszámú városa, a 26-os és a 3-as főútvonal valamint a valamikor megépülő M30-as autópálya mentén található. A helységet érinti a 80-as/Sátoraljaújhely-Miskolc- Hatvan – Budapest/, a 80c-s/Sátoraljaújhely-Szerencs-Miskolc- Budapest/, a 88-as/Miskolc-Mezőcsát/, a 89-es/Miskolc- Tiszaújváros- Tiszapalkony-Erőmű/, a 90-es/Hidasnémeti-Miskolc/, a 92-es/Ózd- Bánréve- Miskolc/, a 94-es/Tornanádaska-Miskolc/, 100c-s/Nyíregyháza-Szerencs- Miskolc- Budapest/, a 330-as/Miskolc-Lillafüred-Garadna/ és a 331-es/Miskolc-Papírgyár-Farkasgödör-Örvényes/ vasútvonal. A város az Észak- Magyarország régió központja. A település az Alföld és az Északi- középhegység találkozásánál az úgynevezett Miskolci-medencében található, és évszázadok óta a síkvidék és a hegyvidék közötti árucsere fontos színtere. Miskolcnak, az Avas alján, a Sajóba ömlő Szinva és Pece mentén kialakult ősi település magjának históriáját a szépen megmunkált kőszerszámokat készítő jégkorszaki ősemberi kultúrákig vezethetjük vissza. A Lillafüred melletti Szeleta-barlang és a Bükk hegység több barlangja a küzdelmes emberi élet emlékei mellett ruházati eszközöket, szépen megmunkált csatokat is megőriztek. Az Avastetőn a csiszolt kőkorszak eszközei kerültek elő. Ebben a tízezer évvel ezelőtti időszakban népesedett be a környék. A bükki vonaldíszes, szép motívumokkal ékesített kerámiai leletek, a gabonaőrlő szerszámok már az ötezer évvel ezelőtti kultúra emlékei. A bronzkor fejlettebb életmódjáról a mai vasgyár területéről származó leletekből lehet következtetni. Miskolc területének első ismert lakói a kelták egyik törzse, a kotinuszok voltak, a vaskor végén, akik a görög mintájú pénzverésükről voltak híresek. A népvándorlás kora germán eredetű kvádokat, majd szarmatákat, hunokat és avarokat talál ezen a vidéken. A magyarság több mint egy évezrede telepedett meg ezen a tájon, s a településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a XI. századtól lett a központja. Anonymus műve (1210 körül) terra Miskoucy néven emlékezik meg a Bors-Miskóc nemzetség honfoglaláskori szállásterületéről. A tapolcai völgyben Szent Benedek-rendi apátságot alapított a városnak nevet adó nemzetség. A települést 1241-ben a tatárok felégették. A Bors-Miskóc nemzetség 1312-ben szemben állt a feudális anarchiát megtörő Károly Róberttel, s ez hatalmuk végét jelentette. A Miskóc nemzettséget a Széchy család váltotta fel, ok vetették meg a városias fejlődés alapjait. Kieszközölték Miskolc részére országos vásár, s kisebbfokú bíráskodás jogát, ami által a régebbi falu mezővárossá fejlődött. 1364. év végén csatolta I. Nagy Lajosa várost a diósgyőri királyi váruradalomhoz. Miskolc 1365-ben kapott városi rangot a királytól, akinek idején a diósgyőri vár gótikus várkastéllyá épült ki. A XIII. századi eredetű, a XIV. században pompásan kiépült diósgyőri királyi vár a Miskolcot is magába foglaló uradalom központja lett. Itt állt az egyetlen középkori magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostora. A városkép a XV. század végére jelentősen megváltozott, kialakult az Avas alján a mai belváros történelmi magja. Az Avas oldalában fölépült máig álló templom közelében, a Szinva partján létesítették ősi iskoláját (ma múzeum). A török harcok hulláma először 1544-ben érte el a várost. A budai basa csapatai első rohamának áldozatul estek a város legszebb épületei, sok tehetősebb lakosát elhurcolták, állataikat elhajtották. 1596-ban Eger elestével Miskolc is a török adófizetője lett, de a városi tanács bölcs előrelátásának és diplomáciai ügyeskedésének tulajdonítható, hogy az 1544-ihez hasonló pusztítás nem érte többé a várost. A kuruc csapatok 1674-ben, a török kiűzése előtt birtokba vették a Diósgyőri várat, de Miskolc török általi adóztatása csak 1687-ben szűnt meg. A Rákóczi szabadságharc alatt, 1704. január 18-tól március 15-ig a fejedelem Miskolcon rendezte be a főhadiszállását. 1706. szeptember 25-én a császári hadak kirabolták és felégették a várost. 1707. január 1-én megalakult a város tanácsa, és rövid két év alatt - a fejedelem pártfogásával - újraépítették a várost. A XVIII. századi nagy fellendülés idején épültek a város jelentősebb épületei. Mindenféle felekezet templomot, iskolát épített, városháza, megyeháza épült. 1750-ben megépült a város első emeletes vendégfogadója. A gazdagabb földbirtokosok egymás után építették kúriáikat: Dory-, Almássy-, Szathmáry-Király kúria. A város élénk, felvilágosodás felé haladó szellemi életére jellemző, hogy 1780 táján Miskolcon szabadkőműves-páholy működött, kapcsolatot tartva a magyar jakobinusokkal is. Itt épült meg a miskolci polgárok adományaiból az ország első magyar kőszínháza 1823-ban. Amikor Széchenyi és Kossuth megjelent az ország közéletében, tevékenységüknek Szemere Bertalan és Palóczy László előbb magában a városban, majd mint Miskolc város követei, az országgyűlésen voltak kiemelkedő hívei. Szemere Bertalan, előbb belügyminiszter, majd a Habsburg trónfosztás után Kossuth kormányzó mellett az első független magyar kormány miniszterelnöke volt. Palóczy László 1848-ban a képviselőház korelnöke volt. A forradalomból Miskolc lakossága tevékenyen kivette a részét, a frissen megalakult nemzetőrségbe több mint 700 önkéntes nemzetőr lépett be. A honvédség létrejötte után a miskolci nemzetőrök átléptek oda. 1848 telén Szemere Bertalan a városban szervezte meg a Felso-Tiszai Hadsereget. Miskolc lakossága is megszenvedte Haynau megtorlását, amely bitó, börtön, és vagyonelkobzás alakjában sújtott le. Az üldözés elől Jókai Mór is itt, a Bükk rengetegeiben rejtőzött el. A kiegyezés után ismét fejlődésnek indul a város. Ennek alapja az 1859-re kiépült vasút. 1868-ban megnyitotta kapuit az egykori hámori kohászat utódaként felépült Diósgyőri Vasgyár. A fejlődést az 1873-as kolerajárvány és az 1878-as pusztító árvíz sem tudta megállítani. Ez a természeti csapás egyetlen óra alatt 277 emberéletet követelt, 700 házat, 2182 épületet rombolt le. Amikor a XIX. század végén a város híres szőlőterületeinek csaknem egészét kipusztította a filoxéra, azok újjátelepítésére nem került sor, mert a lakosság az iparban és a kereskedelemben kereste megélhetését. Ekkor épültek az utcáin ma is látható, városi jelleget adó új, emeletes lakóházak. A város 1907-ben törvényhatósági rangra emelkedett, I. Ferenc József 1909. május 11-én adományozott címeres kiváltságlevelet. Az első Világháború harci cselekményei nem jutottak el a város közvetlen környékére, közvetve azonban jelentősen sújtották Miskolc lakosságát is. A helybeli hadikórházakban és kolerabarakkokban ötezernél több személy esett a ragály áldozatául. Két új temetőt kellett nyitni, a tetemvári Hősök temetőjét és a Sajón túl a kolerában elhunytak temetőjét. A háború után hanyatlás következett be, hiszen az elcsatolt országrészekből Miskolcra áradó menekültek lakás és munkahiányt teremtettek. A gazdasági válság hatására a termelés visszaesett, de az 1930-as évek közepén a háborús készülődés nyomán Miskolcon is megindult a hadiipar fejlesztése. A második világháború során 1944. június 2-án érte az első légitámadás a várost, a háború harci cselekményei december 3-án értek véget a miskolciak számára a Vörös Hadsereg bevonulásával. A légitámadások következtében 350 lakóház teljesen elpusztult, 7150 megsérült, valamennyi hidat felrobbantották. A második Világháború áldozatainak emlékére a Szemere-kertben kopjafa állíttatott. Az iparfejlődés és Miskolc növekedése elválaszthatatlan volt. A város magába olvasztotta a környező településeket és az 1940-es évek végére létrejött Nagy-Miskolc, melynek lakossága 1960-70-es években meghaladta a 200.000-t. A város gyors ütemben újjáépült, a régió egyik ipari központjává vált, hatalmas gyárak, lakótelepek épültek, 1949-ben a Nehézipari Műszaki Egyetem is itt létesült. 1956. forradalmi eseményeiben jelentős szerepet játszott a miskolci egyetemi ifjúság és a vasgyári Munkástanács. A forradalom áldozatainak emlékét több helyen jelöli tábla. Az 1960-as, 1970-es évek ipari fejlesztéseinek hatására a város lakosság száma jelentősen megemelkedett, a megnövekedett igények orvoslására hatalmas lakótelepek épültek a Kilián városrészben, a Szentpéteri kapuban, és létrejött az Avasi lakótelep, ahol napjainkban több mint 35 ezer ember él. Az 1980-as évek közepén kezdődött a Belváros nagyarányú rekonstrukciója, mely a mai napig tart. A város ütőere, a Széchenyi utca, bevásárló utcaként díszburkolatot kapott. A 100 éves villamoshálózat is megújul. Megélénkült a kereskedelmi- és a bankélet. Az 1990-es évek Miskolca elindult azon az úton, hogy egy dinamikusan fejlődő polgárvárossá váljon.
A római katolikus templom úgynevezett mindszenti templom barokk stílusban, a középkori Mindenszentek-templom helyén épült, 1728-1743 között. Címerdíszes kapuzata az építtető Althan Mihály váci püspök és tapolcai apátra utal. Két tornya 1864-ből való. Rokokó stílusú a szószék, a Szent Pétert és Pál ábrázoló főoltárképet Kovács Mihály festette 1855-ből, a többi, Szűz Mária, Szent József, Szent László és a Szent István 1879-ből valóak.
A volt minorita templom barokk, az olasz Giovanni Battista Carlone alkotása, 1729-1734 között épült. Két toronnyal közrefogott oromzatán Szűz Mária, a széleken két angyal, a fülkékben Szent Klára és Szent Erzsébet, felettük Szent Ferenc és Szent Antal szobrai állnak. A hajót hat oldalkápolna szegélyezi, bennük egy-egy eredeti mellékoltár. A szentélyben álló főoltáron Balkay Pál Mária mennybemenetele című képe 1819-ből látható. Az alakos szószéket Pillinger Ágost rendtag faragta 1758-ban, mellette Liszt Ferenc barátjának, gróf Fáy Istvánnak a sírja 1863-ból. A faragott padok Stöckerle József rendtag alkotásai.
A görögkeleti orthodox templom későbarokk, copf és klasszicizáló elemekkel épült 1785-1788 között. A homlokzati torony nyugati és déli bejáratát Johannes Adami tervezte, kovácsoltvas ajtókkal. Hajója három boltszakaszos, orgonakarzattal. Ikonosztázát 1791-1793 között Jankovics Miklós faragta. A református templom 1557-ben épült a felirat szerint, 1685-ben leégett, s ekkor újjáépítették. Kő alapépítményen galériás, gerendavázas harangház és meredek sisak.
A miskolctapolcai barlangfürdő gyógyhatása és természetes képződménye miatt Európában egyedülálló.
A város főutcája a XIX. századvégi magyar városok hangulatát idézi. A látványt fokozza a város közepén elhelyezkedő Avas hegy borospincéivel és az itt található kilátóval, ahonnan szép miskolci panorámában gyönyörködhet.



http://em.bloglog.hu/page/8/
komment

Néhány gondolat Karácsony előtt

2013. december 16. 18:17 - Andre Lowoa

Rohanó, tolongó, egymást szinte eltaposó emberforgatag kavarog a fővárosban. Karácsonyra készül a nép. A bevásárló csarnokokat, plázákat megszállta egy különös, bábeli zűrzavar. Olyan látványt nyújt az egész, mint egy zarándokhely, egy szakrális központ. Itt aztán vallástól, kortól, nemtől, etnikumtól függetlenül lehet áldozni. Mindenki térdepel a bűn oltára előtt és degeszre tömi a perselyt. Az emberek arckifejezése arról árulkodik, hogy bizony jól érzik magukat ebben az elferdült ünnep-várásban. Végignézve rajzuk beazonosítható, mely társadalmi osztályt képviselik, de ennek ellenére itt mindenki eggyé válik. Eggyé válnak az ocsmányságban, a sátán csarnokában, ahol mindenki bűnös, így senki nem lóg ki a sorból. A vergiliusi idézettel jellemezve, az arany utáni átkozott éhség. Jelen esetben ez sem igaz teljesen, hiszen az arany is lecserélődött fröccsöntött műanyagra, giccsre.

A szinte táncoló tömeg szédítően hat, mindenki igyekezett felvenni a legszebb ruháját, akárcsak egy boszorkányszombat. Kezdetét vette a jelképes értelemben vett és szó szerinti zabálás. Készülődés a még nagyobb zabálás ünnepére. A többségnek erről szól a keresztény világ legszentebb ünnepe. Mammon imádata, az aranyborjú előtti térdeplés. Nem érzik a halál mindent átható, pokoli bűzét, ami megtölti a bűn csarnokát. Nem látják a színfalak mögötti, démoni lényeget, a fertőt, ezért még mélyebbre húzza őket az ingovány a totális megsemmisülésük felé. A nincstelen koldusok a szemeteseket kutatják, a talált élelemmel pedig elvonulnak a mellék helységbe. Mindenki zabál és közben boldog. A csirke toklászból előállított fasírt is a legínyencebb étellé válik, itt az összetartozásban.

A díszítőelemek elnyomják az embert, kicsinynek érzi magát az óriási, díszítést szolgáló kellékek labiritmusában. Még azt sem veszik észre, mikor az egyik szerencsétlen összeokádja a mozgólépcsőt, így azon gyalogol a tömeg, pontosabban viszi a lépcső a vágyai felé. Mindenki vásárol, mindent vásárol. Kölcsönre is, ha az az ára. Teljesen mindegy mit, de vásárolni kell. Nyomakodni és törtetni kell, nehogy elfogyjon! A vágyak ilyenkor valóra válnak. Milyen vágyak ezek? Belegondolni is borzalmas téboly. A legfőbb romboló, a sátán parancsolta, állatias vágyak. Azok, amelyek nyomokban sem köthetek Szent Karácsony ünnepéhez. Az elmélyüléssel összekötött testi böjt tradíciója felcserélődött a zabálás és halmozás orgiájával. Sajnos a fenti sorok a nagytöbbségre jellemzőek, de talán még akadnak emberek, akik helyes irányt mutatnak a teljesen lezüllesztett embertársaiknak. Irányt kell mutatni, meg kell gyújtani a lámpást, ami kivezet a földi pokolból. Mert van kiút. Bármilyen gyötrelmekkel és szenvedésekkel is járjon, embernek maradni, példát mutatni kötelességünk. Ez az Arcvonal üzenete. Sursum Corda, azaz: "Föl a szíveket!"

Balassa Viktor

komment

Belgium szenátusa jóváhagyta a gyermekek eutanáziájáról szóló törvényt

2013. december 16. 09:19 - Andre Lowoa

Брюссель Бельгия Парламент

Belgium parlamentjének felsőháza az eutanáziáról szóló törvény kiszélesítése mellett szavazott, kiterjesztve a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyerekekre is.

A törvénytervezet szerint, a gyerekek most már megkérhetik az orvosokat, hogy fosszák meg őket az életüktől, ha a betegségük gyógyíthatatlan, erős fájdalmakat élnek meg és szenvedésüket képtelenség enyhíteni.

A dokumentumot most visszaküldik az alsóháznak, ahol a legnagyobb valószínűség szerint is jóváhagyják.

Ha a törvényt elfogadják, Belgium lesz a világ első olyan országa, ami visszautasította az életkor bármiféle szabályozását az eutanázia alkalmazásakor.

Amint az várható, minden évben az új törvény alapján 10-15 gyermek lesz kitéve eutanáziának.


http://www.uzenetek.eu/news/belgium-szenatusa-jovahagyta-a-gyermekek-eutanaziajarol-szolo-torvenyt/

komment

A sátánisták követelik egy „gyerekeknek szóló interaktív ismeretterjesztő kijelző” felál

2013. december 16. 09:16 - Andre Lowoa

Forrás: The Daily Sheeple

Amikor az oklahomai Capitol területén felállították a 10 parancsolat kőből készült mását, a törvényhozók nem számoltak azzal, hogy a keresztény emlékmű utat nyithat a Sátáni Templom szervezet által felállításra követelt emlékmű előtt.

Pedig pontosan ez történt. A Sátáni Templom tagjai követelik, hogy ők is felállíthassák saját emlékművüket, a vallás szabad gyakorlásának jogára hivatkozva. Amennyiben a keresztények állíthatnak emlékművet a helyi kormányzati épület előtt, akkor szerintük ehhez nekik is joguk van.

Lucien Greaves sátánista úgy gondolja, hogy kérésüket jóvá fogják hagyni. „Nem látok semmilyen alapot arra, hogy elutasítsák,” nyilatkozta az ABC News-nak.

Miközben az ACLU pert indított az emlékmű elmozdításáért, Greaves-nek semmi gondja nincs vele, amennyiben az nem önmagában áll majd.

„A szoborral csak akkor van gond, ha egymagában áll,” mondja. „A dinamika teljes mértékben megváltozna, ha a mi emlékművünk is ott lenne. Nem ellenezzük a Tíz Parancsolat emlékművet. Az ellen tiltakozunk, hogy egymagában álljon ott.”

Greaves azt is elmondta, hogy Mike Ritze képviselő, aki a keresztény emlékmű felállítását szorgalmazta és nagy részben finanszírozta, többet tett a sátáni célkitűzések elérésért, mint a tagok valaha is képesek lettek volna. „Az ember nem lát sok sátáni templomot, de amikor egy nyilvános helyen lehetőség nyílik számunkra, mi ott leszünk és látni fognak bennünket.”

Amikor arról kérdezték, hogy milyen sátáni emlékműre gondolt, Greaves azt mondta, hogy „nem akar túl sokat elárulni a lehetséges opciókról,” de arra célzott, hogy a számára „legszimpatikusabb terv jelenleg egy gyerekeket célzó interaktív kijelző lenne”. (http://abcnews.go.com/blogs/politics/2013/12/satanic-temple-monument-in-okla-may-include-interactive-display-for-kids/ )


Hivatalos weboldala szerint a Sátáni Templom egy egyházi szervezet. A tagok szerint igazságtalanul üldözik és démonizálják őket, ami különböző „félreértések, az intolerancia, a félelemhajhász opportunizmusnak köszönhető”. A nyilvános helyen felállítandó emlékművet a hitük szélesebb körű elfogadtatása és megértése érdekében folytatott ismeretterjesztő szolgálatuk részének tekintik.

„Bár még messze vagyunk attól, hogy a közoktatás a mi sátáni vallásunk elfogadásához vezessen, úgy érezzünk, hogy ez a nyilvános „coming out” sokat tehet a nép tudatosságának erősítése érdekében… és a társadalmi környezet soha nem volt még ennyire érett egy új sátáni korszak elfogadására.” (http://www.thesatanictemple.com/)

A sátánistáknak nem lesz könnyű dolga, hogy elfogadtassák magukat Oklahoma lakosságával. Az állam a 10. helyen áll a keresztény lakosság arányának szempontjából az Egyesült Államokban. Az emberek 65 százaléka vallja magát valamelyik vallásos szervezet tagjának, akik közül 41% evangéliumi protestáns (nagy részük déli baptista), 14% metodista, 10% katolikus, a fennmaradó 36% pedig az egyéb kategóriát jelölte meg.

„Leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője! Pedig ezt mondtad magadban: Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon. Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez! De a sírba kell leszállnod, a gödör mélyébe.” – Ézsaiás 14:12

komment

2013. december 15. SZENTÉLYEM FALA FELÉPÜL

2013. december 15. 10:02 - Andre Lowoa

SZENTÉLYEM FALA FELÉPÜL


1989. július 9.

(Az Úr elolvastatta velem azt a részt a Szentírásból, hogy újjá fogja építeni Jeruzsálemet:)

Uram?

Én vagyok. Mindaz megvalósul, amit olvastál. Újjáépítem Egyházamat. Ma romokban és rettenetes pusztulásban van Egyházam, de hamarosan eljön az az idõ, amikor majd minden ember követi törvényemet, mert a szeretet magjait vetem el most szívükben. Szívük mélyén hordozzák majd törvényemet, és a Magasságbeli tanúinak nevezik majd õket. Õk lesznek az én népem, és én az õ Istenük. Közvetlenül ajkamról tanulják majd a Bölcsességet. Én leszek Mesterük, és õk lesznek az én tanítványaim. Akkor életbe léptetem a rendet, ami soha el nem múlik. Mindannyian Szent Nevemben ismernek majd engem, még azok is, akiknek semmi érdemük sincs, mert én vagyok a végtelen irgalom, megbocsátás és könyörület. Igen, szentélyem fala felépül, egyik tégla a másik után, egyik sor a másik után. Saját kezemmel építek újjá mindent. Kimegyek akkor minden utcasarokra, és megkeresem a halottakat, egymásután feltámasztom õket, hogy õk legyenek az én új hírnökeim. Lelkemmel együtt küldöm õket, hogy beszéljenek elõttetek. És ha azt kérdezitek tõlük: “Ki adta nektek ezt a hatalmat?”- õk azt felelik, hogy maga a Hatalom adta. És ti, kedveseim; akik itt szenvedtek ebben a pusztaságban, olyanná lesztek, mint az öntözött kert, mint a soha ki nem apadó forrás. A Szeretet lakik majd közöttetek, és enyéim vesznek majd körül dicsérve és dicsõítve engem, mindannyian az én új Szent Nevemben egyesülve. Megszûnik a lázadás. Holtan fekszik Szavamtól eltalálva, és nem támad fel többé. Ki akarlak menteni benneteket a gonosz kezébõl, hogy világosságomban megerõsödjetek. 1 Tüzemet csak azok kedvéért fogom vissza, akik szeretnek engem, és feláldozzák magukat értem: Szeretteim, a ti kedvetekért nem sújt le olyan keményen kezem, ahogyan hirdettük nektek. Ma is igen nagy a ti korszakotok bûne, és megszámlálhatatlan a vétke. Gonoszsága olyan súlyos, hogy fáitok már nehezen teremnek gyümölcsöt. Meglep benneteket, hogy nem láttok szõlõfürtöt a tõkén, sem termést a gyümölcsfán, és sehol sincs zöld levél? Meglep benneteket, hogy többé nem virágoznak, és illatot sem árasztanak? Ellenségeim megmérgezték forrásaimat, amelyek kertemet öntözik, hogy leszáradjon az a kevés gyümölcs, ami megmaradt. Láttam, amint egymás után tépik ki a virágokat, olyan ravaszak és gonoszak, mint a viperák. Éjjel jönnek szentélyembe. Félelem nélkül követik alávaló hajlamaikat. A gonosz emberek annyira felbujtották õket, hogy egyik sem mond le gonosz cselekedeteirõl.

De Uram tudniuk kell, hogy figyeled õket!

Lázadók ezek, az én törvényem ellen lázadnak. Ok azok, akikrõl azt mondja az Írás: “Bekötik ugyan népem sebeit, de nem törõdnek velük. Azt mondják, hogy béke, béke, de egyáltalán nincs béke, nincs bennük szégyen, és nincs szeretet, szívtelenek.” De egyetlen leheletemmel legyõzöm. ezeket a káinokat, akik a hamisság magas trónjára helyezték magukat. Mi hasznom van nekem az õ trónjaikból? Figyelmeztettem õket, és minél inkább figyelmeztettem õket, annál kevésbé akartak hallani arról, hogy felém forduljanak és megtérjenek. Ezek a káinok évtizedeken keresztül kitartottak hitehagyásuk mellett, és nem mondtak le gonosz tetteikrõl. Ragaszkodtak elképzeléseikhez és a hamissághoz. Rátapostak híveimre és azokra, akik hûségesek Péteremhez. Igen, mindazokat kigúnyolják, akik még hisznek benne. Ezek a káinok annyit ártanak Egyházamnak, hogy szemembõl patakzik a könny, éjjel-nappal szüntelenül sírok…

Istenem, milyen fájdalmat okozol nekem… Végzéseid oly csodálatosak, hogy tehetik ezt veled? A Te végzésed az én örökségem,ó Uram, aki mindig olyan szeretetteljes és gyengéd vagy. Az én szemem is könnybe lábad, mert mások megvetik törvényedet.

Ezért küldöm hozzátok 2 azokat, akiket ti gyengének, értéktelennek, megvetettnek és oktalannak tartotok. Meg akarlak szégyeníteni titeteket, akik bölcsnek nevezitek magatokat. Váratlanul ér majd benneteket. Annyira összezavarlak, hogy saját neveteket is elfelejtitek, és azt is, hogy honnan származtok. Kedves, pihenj most, remélem, hogy majd több idõt töltünk együtt. Légy éber minden veszéllyel szemben, maradj erõs a hitben, bármit teszel, azt szeretettel tedd! Megáldalak. Mi ketten?

Mindörökre, Uram.

Jöjj, pihenj meg Szentséges Szívemben, a te otthonodban!


1 Hirtelen eszembe jutott a tûz által való megtisztulás.
2 a mi nemzedékünkhöz, a mi korszakunkhoz
komment
süti beállítások módosítása
Mobil