Mi lehetne témába vágóbb az Idők Jelei nevet viselő weboldal számára, mint egy váratlan, egyre több országot érintő, veszélyesnek és globálisnak tűnő járvány kitöréséről írni. Természetes hát, hogy ezt teszem, főleg, hogy mára valószínűleg nincs olyan olvasó, akit valamilyen szinten ne foglalkoztatna a kérdés. Ugyanakkor a korábbaikkal ellentétben, nem a Jézus szavaiból ismert jelekre szeretném helyezni a hangsúlyt, hanem az ilyen hírekre adott reakcióinkat szeretném megvizsgálni.
Ettől függetlenül továbbra is úgy gondolom, hogy a Jézus által felsorolt, három evangéliumban is említett események valódi jelei az időknek, de fontos, hogy ezeket is helyén kezeljük.
Először is, amikor Jézus azt mondta, hogy második eljövetelét megelőzőn nagy földrengések, járványok és éhínségek lesznek (Lukács 21), nem tért ki ezek kimenetelére, illetve csak részben, mert azt tudjuk, hogy azokban a napokban „az emberek megdermednek a félelemtől és annak sejtésétől, ami az egész földre vár, mert az egek tartóerői megrendülnek”. Vagyis mindezek félelme okozza a legnagyobb, vagy legalábbis az egyik legnagyobb bajt.
A járvány szó hallatán rögtön mindenkinek tömegsírok és apokaliptikus léptékű csapások jutnak eszébe, pedig attól, hogy egy bizonyos kórban sokan betegednek meg, még nem jelenti azt, hogy sokan meg is halnak miatta. Az is igaz, hogy Kínáról lévén szó, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a helyzet, nem biztos, hogy a betegség súlyossága, mint inkább a hatóságok hozzáállása miatt, rosszabb, mint amit mi innen látunk.
Nyilván kevesen hisznek a közzétett adatok megbízhatóságában, megjegyzem jogosan, de ezek alapján a jelenlegi járvány halálozási rátája vagy a fertőzés terjedése nem különösebben kiemelkedő más betegségekhez, például a közönséges influenzához képest és az elhunytak többnyire valamilyen egyéb betegségben szenvedő, sokszor idősebb emberek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a haláluk nem számít. Számít. Az Úr pedig, Akinek tudtán kívül egyetlen veréb sem esik a földre, az ő életüket, de még a hajuk szálait is számon tartja.
Aki esetleg nézegette a Johns Hopkins egyetem által folyamatosan frissített térképet a koronavírusos megbetegedések és halálos áldozatok számáról, könnyen kiszámolhatta, ahogy én is megtettem, hogy a halálozási ráta a számok emelkedésével folyamatosan csökken. Amikor a megbetegedések száma kicsivel 4000 fő alatt volt, a halálozási ráta 2,8% volt, míg a jelen cikk írásakor, 14628 hivatalos betegszámnál, 2% (305 halott).
Természetesen azonnal megjelentek a különféle összeesküvés elméletek is, amelyek szerint a járványt szándékosan robbantották ki. Ezeket most nem kommentálnám részletesen, mert megteszik helyettem sok ezren, nemcsak az alternatív, de a fővonalas médiában is. Ezek az elméletek nem újak és semmit sem változtatnak a helyzeten. Jézus sem minősítette részletesebben a járványok kérdését vagy azok forrását. Egy biztos: nem Isten küldi őket. Fakadhatnak egyszerűen az egyre rosszabb állapotban lévő állati és emberi génállomány folyamatos gyengüléséből, emberi hülyeségből vagy szándékos rosszindulatból és emberi kapzsiságból. Bármelyiket és azok kombinációját is el tudom képzelni, de megerősíteni egyiket sem tudom, így inkább arra a kérdésre összpontosítanék, ami viszont nemcsak egyértelmű, de tehetünk is ellene.
Az embereken egyre inkább eluralkodik a pánik és a félelem. A híradásokat látva ez részben érthető, mert még a legvisszafogottabb cikkek vagy tudósítások is mintha szándékosan ezt a hatást próbálnák kiváltani, amit azonban nem értek, hogy miért reagálnak félelemmel a testvéreim. Ahogy fent is említettem, a ránk maradt források szerint Jézus nem tért ki a járványok kimenetelére (kivétel ez alól az emberi történelem utolsó pár éve, ami egy egészen más történet), arra viszont igen, hogy az utolsó időkben az emberek „megdermednek” vagy szívük elhal a félelem miatt (Lukács 21:26). Bizonyára nem véletlen, hogy a sok nehézség közül Jézus éppen erre tért ki részletesen. Tudta mennyire fontos, hogy felvértezzen bennünket ellene: „Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!” (János 14:27)
A mi feladatunk éppen az lenne, hogy ilyen nehéz helyzetekben, ami Magyarországon jelenleg tényleg csupán a félelemből adódik, hiszen egyetlen megbetegedés sem történt (2020. január 31.), megmutassuk azt a békét, ami a vihar közepén is béke marad, mert nem a szolgaság lelkét kaptuk, hogy ismét féljünk. Nem áltatom magam. Tudom, hogy keresztényként is elérhet bennünket, de nem kell beletörődnünk! Legyőzhetjük, sőt, meg is előzhetjük imával, az Ige olvasásával és egymás erősítésével. Poroljuk le lelki kardjainkat és gyakoroljunk egy kicsit, hiszen betegségekkel globális járványoktól függetlenül is találkozhatunk nap mint nap. Arról nem beszélve, hogy a félelem képes az immunrendszert is legyengíteni. A mi dolgunk az lenne, hogy Isten országát az egész földre kiterjesszük, ott pedig nincs helye se félelemnek, se betegségnek.
Legyen az a célunk, hogy amikor reggel kinyitjuk a szemünket, a félelem démonai reszketve adják tovább a hírt: „Vigyázz, felébredt!”
Épp tegnap került elém egy csodás, bár forrás nélküli idézet:
„Nem vagy elég erős, hogy kiálld az érkező vihart,” suttogta tegnap az ördög a fülembe.
Ma így válaszoltam: „Isten gyermeke vagyok. Krisztus harcosaként állok itt. Én vagyok a vihar!”
Szerintem ezt valamennyien a zászlónkra tűzhetjük. Ahogy arról korábban beszéltünk a pokol kapui kapcsán: nem a pokol kapui támadnak bennünket, hanem mi vesszük be, ami mögötte van, miután Jézus megnyitotta az utat, „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.”
Miközben azon gondolkoztam, hogy Kínában bizonyára azért is nagyobb a pánik, mert kommunista ország lévén, az emberek, hit hiányában megszokhatták, hogy a hatóságokhoz forduljanak segítségéért, hiába csalódtak a hatalomban számtalanszor a múltban, végre hozzám is eljutott egy reményteli hír.
Testvéreink teszik a dolgukat és nem rejtik véka alá lámpásaikat.
A vuhani keresztények minden eszközt megragadnak, hogy a béke és remény üzenetét átadják honfitársaiknak. Francis Liu testvér egy videót osztott meg, amiben láthatjuk, hogy gyülekezetének tagjai az erkélyeikre kihelyezett hangszórókon keresztül prédikációkat játszanak le, egy másik testvér pedig a kerékpárja segítségével tette ugyanezt egy gyógyszertár előtt.
Egy másik videóban azt láthatjuk, hogy keresztények orvosi maszkokat és evangéliumi kiadványokat osztanak, miközben a háttérben fontos üzenet szólt, szintén hangszórók segítségével, a félelem leküzdéséről krízishelyzetben.
Normális esetben egy-egy ilyen akció azonnali közbeavatkozást eredményezne a hatóságok részéről, a jelen helyzetben azonban a helyi rendőrök el vannak foglalva saját gondjaikkal és a pánikoló lakosok megnyugtatásával, így testvéreink sértetlenül folytathatták dolgukat.
Más tartományok keresztényei megnyitották otthonaikat a betegség elől menekülők előtt.
A helyi pásztorok pedig egyre aktívabban bátorítják híveiket, hogy maradjanak erősek. Huang Lej , a vuhani Root and First Fruit gyülekezet pásztora az alábbi posztot tette közzé:
„Miközben a valós helyzet sokkal rosszabb és összetettebb lehet, mint amiről tudunk, a saját helyzetünktől függetlenül nem szabad aggódnunk és félnünk semmilyen csapástól, járványtól vagy haláltól, mert Ő életünk Ura és egyetlen hajunk szála sem hullhat ki a tudta nélkül”.
Tan Songua pásztor pedig azt üzente, hogy bár megpróbáltatásokon mennek keresztül, az Úr békességet és nem romlást tervez gyermekei számára.
Az ottaniak megszokták, hogy üldözik őket hitükért, így, bár mi itt Európában nem mindig hallunk felőlünk, biztosak lehetünk benne, hogy egy vírus nem fogja eltántorítani őket attól, amit eddig is gyakran életük vagy szabadságuk kockáztatásával tettek.
Imádkozzunk testvéreinkért és ne csupán a betegség ellen, hanem azért is, hogy a káosz és félelem közepette minél több honfitársukhoz eljuttathassák az Örömhírt!
http://idokjelei.hu/2020/02/koronavirus/
én vagyok az élet
