1999 Július 30
1Fogadd békémet és légy türelmes! Jöjj és mondd:
“Irgalmas Atyám, csak lassan tudom felfogni isteni akaratodat!”
Ismételd meg!
(Megismételtem.)
Azt kérem tõled, menyasszonyom, hogy légy kiegyensúlyozott és ne terheld túl magad munkával! Egy rózsa bimbózott ki benned, frissen kivirágzott, és míg bennünket szemlélve és velünk egyesülve csendben elmélkedésbe merülsz, rózsád illata elborít és körülvesz édes illatával minket. Mi pedig, amíg feletted õrködünk, rád árasztjuk sugarainkat, hogy friss virágzásban tartsuk rózsádat. Ha abbahagynád szemlélésünket, szertefoszlana rózsád üdesége…
Ezért mondja isteni Võlegényed neked: ne cseréld fel az én szemlélésemet olyan dolgokkal, amelyek kiszakítanak ölelésembõl! Ne engedd, kedvesem, hogy saját szeszélyeik szerint azok diktáljanak neked, akik szavaidat megtámadják, mert én az egyik legkiválóbb angyalt küldtem az angyali karokból neked, hogy hozzám vezessen téged. Ez az égi fejedelemség elvont téged a világtól, hogy vele együtt lépj mennyei udvaromba. Az emberi szív túl kicsi ahhoz, hogy megértse, mit tettem veled nehéz korszakotokban, amikor sok tanult ember igyekszik bölcsnek mutatni magát. Miként mondottam, elküldtem hozzád a mennybõl egy fejedelemséget más angyali erõsségekkel együtt - ahogy választottaimmal teszem -, hogy kísérjenek téged küldetésed során.
Amint beléptél mennyei udvaromba, költeményekkel és hittel kedveskedtem neked, hogy hárfámmá tegyelek. Megízleltettem veled, mily gyönyörûséget jelent, ha rád nézek. Aranyló fénysugárként küldtem tekintetem a szemedbe és elárasztottam világosságommal. Mindent felülmúló lelkesedésemben, hogy téged bölcsességgel tanítsalak, eltekintettem törékenységedtõl. Miként a gyerekek is az ábécével ismerkednek meg elõször az iskolában, megtanítottalak az én ábécémre, vagyis arra, hogy egész figyelmeddel kísérd Szavamat. Megengedtem szemednek, hogy lássa dicsõséges fenségemet. Olyasmit bíztam rád, ami túl van minden tudáson.
Légy éber, mert ellenséged meg akar akadályozni téged irántam való tiszteletedben, és azzal akar hatalmába keríteni, hogy túlterhel munkával, mivel a túlterhelt edény elsüllyed. Te, aki az én edényem vagy és isteni kincsemet hordozod, ne terheld túl magad, nehogy elsüllyedj! Szeretném, ha boldognak láthatnálak és ha több idõt töltenél szemlélésemben!
A te tanúságtételednek még nincs vége!
Most újból belemerítelek isteni forrásaimba, hogy pihenést ajándékozzak lelkednek. 2
Ó, hogyan tudnám elfelejteni azt a pillanatot, amikor elõször meglátogattalak… gondosan vigyáztam, nehogy megijesszelek és melléd léptem. Gyengéden fedtem fel elõtted szeretetemet, ami teljesen ismeretlen volt számodra. Semmit sem tudtál addig végtelen irgalmamról és szeretetem mélységérõl. Ezért örvendj, leányom, és bízd rám gondjaidat!
Legyen ez lecke mindazok számára is, akik nagyobb terhet vesznek magukra, mint amennyit elbírnak! Azt akarom, hogy ne fáraszd ki magad3, hogy mûvem érdekében végzett munkád még eredményesebb és hatékonyabb legyen!
Mondottam, hogy nem szabad késleltetned mûvemet, és hogy egyedül az én lépésemet kell követned. Ezek az üzenetek a magasságokból érkeznek, és én sugallom õket. Segítséget nyújtanak a tanításhoz és a tévedések elkerüléséhez. Útmutatást adnak ahhoz, hogyan juthat egységre az Egyház, alkalmas arra, hogy az emberek életét irányítsa és megtanítsa, miként legyenek szentek.4
Azért kaptátok, hogy könnyebben megértsétek {azt is hallottam, hogy értelmezzétek} a nektek adott kinyilatkoztatást.5 Ez az üzenet a csodálatos kegyelmek kimeríthetetlen forrása számotokra, hogy megújuljatok.
Én vagyok az Életadó, mindenek Megújítója. Én vagyok a mennyei manna Forrása. Igen, valóban!
Úgy látogattalak meg, amilyen voltál, mert csodálatos és rendkívüli egységre kellett lépned velem. Bár méltatlan voltál és távol álltál kérésemtõl, ami a “kölcsönös szeretetre” vonatkozott, semmiségedben és hangom iránt tanúsított nyitottságodban mégis gyönyörûséges voltál számomra.
Hadd mondjam el neked, hogy azon a napon, amikor meghaltál önmagad számára, bensõséges barátságom jeléül eljegyeztelek téged, hogy a közelemben légy, és igaz tanácsokat súgjak a füledbe, hogy azután te is tudj tanácsot adni másoknak. Elárasztottalak gyengédségemmel és atyai szeretetemmel. Isteni édességgel megkértelek, hogy utazz velem és az én érdekemben Északtól Délig és Kelettõl Nyugatig.
És miként korábban mondottam, védelmül adtam melléd az angyalok és arkangyalok sokaságát, és fejedelemségeket a magasabb angyali karokból, hogy kísérjenek küldetésed során. Meghagytam nekik, hogy maradjanak ott, ahol magjaimat elveted, és védelmezzék a vetést. Nem ok nélkül emeltelek királyi udvaromba és nem hiába láttalak el királyi ajándékokkal. Most válik hasznomra munkád és most szedem le ízes gyümölcseit.
Választottaimnak különbözõ szándékkal adok kegyelmeket: népem javára, Egyházam javára, és ezzel egy idõben az örök boldogság elnyerésére, amit e választott lelkek megkapnak tõlem a mennyben.
Azokat pedig, akik megtámadják minden Szavamat és nem akarják kinyitni szívüket, nem akarják látni azt a nagy segítséget, amit Egyházam kapott, nem akarják látni áldásaimat és szeretetemet, méltatlannak fogom találni, mert mind a mai napig lebecsülték és lebecsülik hatalmamat és irgalmamat.
Sokszor figyelmeztettelek, Vassula, hogy ne fáradj bele a jótettekbe, és tudj türelmes lenni, mert végül alkalmas idõben le fogod aratni, amit vetettél:
- Szerezz érdemeket munkáddal és semmit ne engedj kárba veszni!
- Az én vigasztalásom adjon bátorságot neked és világosságot a lelkednek!
- Az én atyai szeretetem fakasszon állandó örömet benned és legyen bizalmat keltõ fuvallat a lelkedben!
- Az én isteni gyengédségem legyen a te gyógyító balzsamod, amikor lelked megsebesül vagy fáradt. Adjon erõt neked és küzdjön le minden keserûséget, ami benned felgyûlhet!
- Lelki gyakorlataid tegyék erõsebbé irántam érzett bizalmadat, hogy végtelen sok kegyelmet kaphass tõlem!
- Legyek mindig én a te egyedüli és mindenek felett álló Szerelmesed!
- Õrizze meg szájad az olajat {Isten nevét}, amit kaptál, és szeretettel hirdesd nagyságomat!
- Felkészülten és tiszteletre méltóan jelenj meg majd egykor elõttem udvaromban!…
Kedvesem, az én Nevem: Jahve, oly gyönyörûséget jelent számomra, hogy amikor kiejted a szádon, nagy szeretettel fordulok feléd, és nem tudom visszatartani örömömet. Az egész mennyei udvar összesereglik örömöm láttán. Szívbõl és egy hangon dicsérnek engem irántad érzett mámoros szeretetemért, atyai gyengédségemért és dicsérnek teremtésem iránt tanúsított végtelen irgalmamért.
És most három “Kyrie eleison”-t 6 szeretnék hallani tõled!
Kyrie eleison!
Kyrie eleison!
Kyrie eleison!
Irgalmamat és áldásomat adom neked. Ne feledd, hogy nem szabad túlerõltetned magad! Én, az Isten, továbbra is megtartalak hatalmamban és kegyelmemben. Jahve a Nevem .
1 Jahve, az Atya beszél.
2 Úgy vélem, Isten azt akarja, hogy elvonultságomban csak Vele legyek, mivel szavai is személyesen engem érintenek.
3 Más elfoglaltságokkal.
4 vö. 2Tim 3,16
5 A Bibliát.
6 Uram irgalmazz!