Újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet templom

A templom 1910-ben épült.



Újszegedi Boldog Kalkuttai Teréz templom

A templom 2006-ban épült.

A templom titulusa Kalkuttai Boldog Teréz, aki a szeretet kiváló példaképe és nagy tiszteletnek örvend nemcsak a katolikus hívők között, hanem a más vallású és más meggyőződésű emberek körében is. A templom és a vele egybeépülő közösségi ház, valamint lelkészlakás építését Gyulay Endre püspök úr határozta el.

A telket Agócsi Rózsa Ludviga, szalvátor nővér ajándékozta az Egyházmegye számára. Ő volt az, aki Ilona nővérével együtt ezen a telken olyan házat épített, mely több mint harminc éven át a Szent Kereszt Kápolnának adott helyet. A hívek számának növekedése miatt a Kápolna kicsinek bizonyult és megérett a helyzet egy korszerű egyházi épületegyüttes megvalósítására.

Az újszegedi hívek igénye volt, hogy rendszeresen legyen itt szentmise, a többi szentség ünneplése, a hit továbbadása, és legyenek különféle közösségi programok. Egy új terület is tartozik hozzá, a Marostői városrész, ahol sok fiatal család van, akiket nagy szeretettel várunk. A templomba járók összetétele is nagyon fiatalos. Igen közkedvelt a vasárnap fél 12-es mise. A Baba-mama klub is beköltözött az emeleti közösségi szobába, ahol minden hét szerdáján tartanak foglalkozásokat, melyre szeretettel várják a kisgyermekes anyukákat gyermekeikkel. Minden hónap második vasárnapján 17 órakor kezdődik a „Kisgyermekes családok miséje” (ovis mise), ahol a szülőkkel, nagyszülőkkel együtt nagyon otthonosan érzik magukat a kicsik, mert az evangéliumot, mint egy színházi előadást ők adják elő.

Működnek imacsoportok, valamint a Teréz Anya csoport, mely évek óta szívvel-lélekkel szolgálja a közösséget. Minden évben különböző programoknak helyszíne a templomunk: az ökumenikus imahét egy napja, hangversenyek, egyházzenei áhítatok, kiállítások. Elmondhatjuk, hogy a tervezők igen nagy körültekintéssel alkották meg az épületegyüttest, mert rendkívül jónak bizonyult a terem akusztikája. Volt már filmvetítés Brenner János vértanú papról, és vetített képes beszámoló a compostellai El Cammino-ról.

A templombelsőt Szegedi és külföldi művészek alkotásai ékesítik. Tóth Magdolna keramikus művész készítette a gyertyatartókat, a keresztelőkutat, a szenteltvíztartót és három óriás kaspót a virágoknak. Nagyon szép oltárterítőket ajándékozott a nemrég elhunyt Bíróné Editke (a templom felszentelésére készítette utolsó munkáját), a Bánhegyi és a Széll család. Székelyné Margó két miseruhával lepte meg templomunkat, melyek kék-fehér szegélyükkel a Teréz anya nővérei ruhájának színeit követik. Szántóné Babika és családja kiállítást rendezett édesapja, Filák János festményeiből az emeleti közösségi teremben. Az eladott képek árából befolyt összeget felajánlották a Teréz anya-templom javára. Beliczai Mária elkészítette az oltár melletti kereszt bronz korpuszát. Gergely László munkáját dicséri a gyönyörű kereszt és a presbitérium berendezése. A fentiek csak tárgyak és terek. Semmit sem érnek, ha nem töltjük meg igazi tartalommal: evangéliummal, Jézus szeretetével, hittel, akarattal és lelkes keresztény hívőkkel. Jézus utolsó szavai így szóltak: „Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15). Pál szavai sem csak Timóteushoz, hanem mindenkihez szólnak, mikor azt mondja: „hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan…” (2Tim 4,2). A környék lakói lassan kezdik magukénak érezni a templomot, megszokni, hogy itt mindenkit szeretettel várnak, mindenki bekapcsolódhat a közös munkába.

Jézus szava vezet bennünket: „Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt” (Jn 13,35).

Teréz anya szavait idézem:

„A hallgatás szelídség,

amikor nem szólsz, ha bántanak,

amikor nem keresed a magad igazát,

amikor hagyod, hogy Isten védelmezzen téged,

a hallgatás szelídség.”

Juhászné Marika

Alsóvárosi ferences Havas Boldogasszony templom

A XII. században Szeged város királyi birtok, a város déli része a királyné birtoka lesz, aki 1193 előtt a johannitáknak adományozza. A johanniták Szent Péter temploma a mai plébániatemplom helyén volt. A ferencesek alsóvárosi kolostorát 1444-ben és neves könyvtárukat 1468-ban alapítják. A templomot 1503-ban szentelik fel. A török uralom alatt az itt lévő ferencesek végzik az egész város, sőt a megmaradt környező városok és falvak híveinek lelki gondozását. A török időkben a ferences rendház főnöke a távollévő püspök helynökeként működik. A mai főoltárt 1713-ban készítik el. A templom évszázadokon át hagyományos búcsújáróhely. 1950-1989 közötti években az egyházmegye veszi át a plébánia vezetését. 1989-ben ismét visszakerülnek a ferencesek.

Anyakönyvezés: 1789-től
Hívek száma: 16.200

Bővebb információ itt:
http://bucsujaras.hu/szeged/index.html

Petőfitelepi Jézus Szíve templom

Felsővárosnak ezt az északkeleti Szilléri és Szillapis néven emlegetett, a körtöltés és Tápé közötti mélyfekvésű települését 1927 óta Somogyitelepnek nevezték el. Ezen a részen lakó hívek 1928-ban önálló lelkipásztort kapnak. A szentmisét még iskolakápolnában tartják. A templom 1934-35-ben, a plébánia 1975-ben épül. Önálló 1995-ig, amikor is a Szeged-Algyői, majd 1996-ban Szeged -Tápéi plébániához csatolják.


Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, fogadalmi templom

Anyakönyvezés: 1713-tól
Hívek száma: 15.600

A legújabb kutatások szerint itt már Szent István egyházszervezésekor plébánia alakul. Szent Demeter őskeresztény vértanú tiszteletére templomot építenek. A fogadalmi templom építésekor bebizonyosodik, hogy ez már a második ezen a helyen. Megtalálják egy XII. században épített templom alapjait, melyet a tatárok leromboltak. Fölépítenek egy egyhajós templomot a torony mellé. Az 1444-es földrengés miatt támasztópilléreket építenek, a közben már három ajtóssá átépített templom falaihoz. A török idők alatt rombadöntik a templomot, így az 1501-ben hozzáépített Mária-kápolnában miséznek. 1725-ben barokk stílusban újjáépítik és a plébániával együtt átadják a piaristáknak. Az egyházmegyei papság 1789-ben kapja meg a plébánia vezetését. Az 1879-es árvíz után fogadalmat tesz a város egy új templom felépítésére. A fogadalmi templom alapkövét 1914-ben rakják le. Az első világháború miatt építése elhúzódik, s csak 1930-ban szentelik fel. 1931-ben XI. Pius pápa székesegyházi rangra emeli. 1941-ben Dekrétum megszervezi a székeskáptalant, ez 1942-től kezd működni. A második világháború okozta rongálások következtében a templomtetőzet, ablakok és a torony renoválása 1984-1998-ig tart. 1980-ban Patay László Munkácsy díjas festőművész az üresen lévő falfelületek egy részére megfesti Szent Gellért életét, majd 1999-ben a többi üres falmezőre Jézus életét és tíz szent alakját. A kupola festésére 2000-ben, a jubileumi évben kerül sor.

Gyálaréti házkápolna


Kecskéstelepi házkápolna


Piarista vértanúk temploma

Az épülő templom, alapkőletétele 2000-ben történt, a következő évben már a szeged-csanádi püspök fel is szenteli.

Tarjánvárosi Szent Gellért templom

Az Uzsoki u. 10. sz. alatt, bérelt magánházban kápolnát alakítanak ki 1947-ben, külkáplánság címen. 1958-ban adomány címén a Tátra tér 5. sz. alatti telek a Csanádi Püspökség tulajdonába kerül, a rajta lévő házzal. Ide költöztetik a kápolnát 1959-ben. 1966-ban önálló lelkészséggé alakul. 1971-ben rakják le a templom alapkövét. 1975-ben szenteli fel a megyés püspök. 1999-ben vásárolják meg az Iglói u. 1. sz. alatti épületet, melyet egy éven át használnak, mint Apor Vilmos Közösségi Ház. Ezt az öreg épületet 2000-ben lebontják, majd 2001 és 2003 között felépítik az új Közösségi Házat.

Anyakönyvek: 1947-től
Hívek száma: 11 000

Jezsuita Szent József-templom

A mai háromhajós templomot 1931-ben építik. Elődje a mellette lévő épületben berendezett kápolnaterem volt. 1950-ig a jezsuiták, ettől kezdve az egyházmegyei papság látja el a lelkipásztori munkát. 1969-ben belső festést, 1973-ban külső homlokzat-felújítást végeznek.

1989-ben újra visszakerülnek a jezsuiták.



Móravárosi Szent Kereszt Felmagasztalása templom

Anyakönyvezés: 1931-től
Hívek száma: 4.900

E városrész elnevezése visszanyúlik 1676-ra, Móra Balázs főbíró idejére. Vízállásos mély terület, a XVIII. században még lakatlan. Ezért is állították fel itt a város végén, az 1738-as pestis után fogadalomból a Kálváriát. Az itt élő híveket a Dömötör templom lelkészei gondozzák. Kiszakadva a belvárosi plébániából önálló lelkészség alakul itt 1931-ben. Ekkor a szentmisét a Kálvária kápolnában végzik. 1932-33 között felépítik a modern vonalú templomot. Szegeden itt állítanak fel először szembemiséző oltárt. 1973-ban belső festést, 1976-ban pedig teljes külső felújítást végeznek.

Szent Kereszt kórházkápolna


Felsővárosi minorita Szent Miklós-templom

A XIII. században már biztosan áll a „felszegedi” részen a Szent György templom. Ugyancsak itt áll a közelében az 1225-ben említett szent Miklós püspök tiszteletére emelt bencés apátsági templom is. Ezt 1318-ban a dominikánusok kapják meg, és az övék 1529-ig. A XVIII. században helyükre a minoriták jönnek, akik a régi apátsági templom maradványaira építik a ma is meglévő templomot. A templom újjáépítése 1767-ben fejeződik be. A plébániát 1789-ben állítják vissza. 1950-ig a minoriták, azt követően az egyházmegyei papság végzi a lelkipásztori munkát. 1999-ben ismét minorita lelkipásztort kap.



Szent Rókus-templom

Anyakönyvezés: 1805-től
Hívek száma: 19.200

Vízjárta és alacsony fekvésű a városnak ez a része. 1738-ban pestisjárvány szedi áldozatait a városban. A járványtól való szabadulás emlékére 1739-ben fogadalomból kápolnát építenek szent Rókus tiszteletére. 1805-ben alapítják meg itt a plébániát. 1829-ben leteszik az új templom alapkövét és 1833-ban szentelik fel. Az árvíz nagyon megrongálja. A mai templom 1905-1909 között épül, neogótikus stílusban.


Szent Rozália-Görög Katolikus kápolna

1739-ben épült fel a palánki Demeter templom mellett a kápolna, amelyet báró Falkenstein Béla csanádi püspök szentelt fel 1739. augusztus elsején.
Az újonnan épült kápolna az akkori városképben még monumentális Demeter templom közelében szerényen meghúzódva állt, ott, ahol a Segítő Boldogasszony utcája betorkollott a templom előtti térbe (körülbelül a mai Hősök kapuja helyén). Az 1700-as évek végén József császár rendeletére az ország többi kápolnájához hasonlóan bezárták, és csak 1805-ben nyitották meg újra. Búcsúja Sarlós Boldogasszonykor volt, amikor az összes városrészből és Tápéról is idesereglettek a hívek.

Az árvíz, a város újjáépítése – első költözés
Így érte a Templom teret az 1879. március 12-i nagy árvíz. Ezt a városrészt - mint legmagasabban fekvőt - a víz viszonylag megkímélte. A kis dombon álló Rozália kápolna szigetként emelkedett ki a teret borító sík víztükörből. Az árvíz után a tér feltöltését határozták el, így célszerűnek látszott az erősen megrongált, akkor már száznegyven éves épület lebontása, hiszen a Tisza Lajos körút feltöltése az egyik oldalát majdnem teljesen elfedte volna. A szegediek azonban, akik nagy érdeklődéssel és kegyelettel jártak a kis fogadalmi templomba, nem hagyták végleg elveszni. A Királyi Biztosság végül is a kápolna újjáépítése mellett döntött, nem messze az eredeti helyétől. A világ népeinek az árvíz során elpusztult város újjáépítésére eljuttatott összegéből 22.000 forintot szavaztak meg a Szt. Rozália kápolna áthelyezésére és a Kálvária felépítésére. Alapkövét 1881. november 20-án tették le, s a források 1882. augusztusában már kész épületről számolnak be. A rekonstrukció során eltértek az egyszerű eredeti formától és az épületet ki is bővítették. 1883-ban szentelték fel. Ekkorra már a Templom tér rendezése is elkészült, a vele szomszédosan kialakított Gizella tér találkozásánál (a mai Dóm tér árkádos főbejárata mellett) a kápolna kiválóan emelte mindkét tér szépségét.

A kápolna a mai helyére költözik
Hiába volt megragadó szépségű a még középkori városalaprajzot őrző Templom tér és az azt záró barokk városkép, 1908-ban a régi tér és a Szt. Demeter templom lebontása mellett döntöttek, hogy helyet készítsenek a tervezett Fogadalmi templomnak.
A Szegeden élő görög szertartású katolikusok már 1914-ben mozgalmat indítottak egyházközségük megszervezésére. Erre 1921. december 26-án került sor. A kápolnát - Várhelyi József prelátus, belvárosi plébános közbenjárására - 1922-ben engedte át a város elöljárósága a görög katolikusok használatára. A Dóm téren álló kápolnában már voltak görög liturgiák.

A Fogadalmi templom 1924-ben készült el, s vele a tér átrendezése is szükségessé vált. 1927-ben gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter pályázatot írt ki a Fogadalmi templom körül egy bensőséges és ünnepélyes tér kialakítására, amellyel együtt "a tér elején levő kis kápolna szükség esetén lebontható".
Bár még nem volt fél évszázada hogy újjáépítették, 1928-ban ismételten lebontották a kápolnát.

Az épület darabjait megszámozták és a Lechner térre szállították át. Az átépítés, az eredeti anyag felhasználásával 1928. szeptember végén kezdődött, a rekonstrukciós munkákat Ligeti Béla irányította. A templom még az év decemberében elkészült és 1929. november 17-én szentelte fel fényes segédlettel Glattfelder Gyula Csanádi püspök. 1938-ban nyilvánították plébánia templommá.

A kápolnát előző állapotához viszonyítva ismét kibővítve építették fel az új helyén. Dombra épült, számítva a tér rendezésére és közművesítésére. Ekkor alakították ki a kereszthajót és a kapun belül elhelyezkedő, két oldalán félkör lezárású teret. Az átalakításokkal a templom jóval tágasabb lett. Alaprajza hasonlatos a görög kereszt alakjához.

Korabeli építészeti leírása szerint a neobarokk kápolna méreteihez képest díszes épület. Kapuboltozata, küszöbe vörös márványból, ornamentikája cserépből van. Függőlegesen toszkán lizénák tagolják, melyek külön-külön posztamensen helyezkednek el. Az ablakok és falfülkék félkörívesek, gazdagon keretezve. A főbejárat különösen díszes, felül íves szemöldökpárkánnyal. A torony alacsony, tömzsi. Az átmenetet íves oromfal képezi, két oldalt kőurnákkal. A toronytest négyszögletes, falsíkja a kápolnáéhoz hasonlóan vízszintesen fugázott. A sisak kupolája alacsony, íves, a laterna sokszögletes. A toronyablakok barokkosan záródnak, szemöldökpárkánnyal. Díszesek a bejárat ajtószárnyai és keretei.
Mai állapota már kissé módosult képet mutat. A felújítások során az ablakok és a falfülkék külső kereteinek alsó részét jóval egyszerűbben képezték ki, s az oromfal két oldalánál elhelyezett kőurnák sincsenek már meg.

A kápolnát 1997-ben kívülről és belülről felújították.

Szentmihályteleki Szent Mihály-templom

Anyakönyvezés: 1949-től
Lakosok száma: Hívek száma: 2.400

Nagyboldogasszony-templom

A város főterén emelkedő, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom 1762-1769 között épült barokk stílusban, galériás tornya 1785-ből való. Az főoltár képe Tiziano Mária mennybemenetele című velencei oltárképének másolata.
A templom homlokzati fülkéiben Nepomuki Szent János és Szent Antal szobrai állnak. Kapuja fölött istenszem-motívum és a Károlyiaknak, a templom kegyurainak címere látható. Belsejében figyelmet érdemel a négy evangélista szobrával díszített szószék és a fekete márványból készült főoltár, amelynek képe Tiziano Mária mennybemenetele című velencei oltárképének másolata (Tari Lajos, 1917). A mellékoltárok Szent Anna és Nepomuki Szent János tiszteletére készültek. Az oldalkápolnák bejárata melletti oltárok képeit (Fájdalmas Szűzanya, Szent Kereszt) Piroska János festette. A mennyezet freskói az Angyali üdvözletet, Krisztus születését, Mária látogatását Erzsébetnél, József és Mária eljegyzését és Szent István koronafelajánlását ábrázolják (Lohr Ferenc és Tari Lajos, 1914).


Piroskavárosi Szent József-templom

Sokáig csak a Nagyboldogasszony plébánia van Csongrádon. 1927-ben felépül egy iskola, ahol az Isteni Megváltó Leányai tanítanak. Itt nyilvános kápolna is van. Később ez kicsinek bizonyul, ezért megkezdik a pisroskavárosi templom építését, melyet 1930-ban szentelnek. Önálló plébániarangot kap 1936-ban. A plébánia a rendház épületében kerül elhelyezésre. Az iskolák államosításával 1950-ben állami használatra kerül. A plébánia 1961-ben néhány szobát visszakap, de az épület nagyrésze jelenleg állami kezelésben, iskolaként működik. A plébánia 1993-ig a Váci Egyházmegyéhez tartozik, ekkor a Szeged-Csanádi Egyházmegye veszi át.


Bokrosi Szent László-templom


Belsővárosi Szent Rókus-templom

A templomot egy török mecset alapjain emelték 1722-ben; az eredeti barokk stílusába a többszöri átépítések klasszicizáló elemeket kevertek.

A védőszentet ábrázoló főoltárképet Körvey György festette 1869-ben. A mennyezet freskói, Borsa Antal és Endrédy György 1947-ben készült alkotásai Csongrád látképét, a halász- és kubikosélet jeleneteit ábrázolják.

Mindenszentek temploma

Az 1300-as évektől ez a terület lakott hely, a török pusztítás következtében elnéptelenedik. Már a török idők előtt temploma van. Többszöri javítást és átépítést követően 1798-ban a szentélyt és a tornyot meghagyva lebontják, s 1800-ban új oldalfalak emelésével kezdik építeni mai templomát késő barokk stílusban, melyet 1810-ben szentelnek.

A templom homlokzatát Szent Péter és Pál apostolok szobrai díszítik. Bejárata fölött a város 1772-ből való címerét örökítették meg: két hal között egy ekevas azt jelképezi, hogy a várost hajdan földművesek és halászok lakták. A főoltár hatalmas Mindenszentek-képe az egyik legjobb barokk alkotás a megyében. Több mint száz alakot ábrázol, változatos színek gyönyörködtető, mégis egységes összhatásával és a barokkra jellemző mozgalmassággal. Ezt és a mellékoltárok képeit Sporer Mihály és Csokány Antal egri festők készítették. A rézfedeles vörös márvány keresztelőkút 1827-ből való. A szentély falának domborművén Szent Imre látható Szent Istvánnal és Szent Gellérttel (Andrejka József, 1935). A mellékoltárok képei Szent István király koronafelajánlását és a keresztre feszített Jézust ábrázolják. A Szent Kereszt-oltáron őrzik a Szent Kereszt-ereklyét, amelyet Kruzslitz Mauritius olaszországi irgalmasrendi szerzetes, Mindszent szülötte és díszpolgára 1933-ban ajándékozott a templomnak.
Figyelmet érdemel még a Jézus Szíve- és a Szent József-szobor, melyeket tiroli mesterek faragtak fából a XVIII. században.

A templomon 1973-ban belső festést, 1985-ben külső felújítást végeznek.


MINDSZENT Szent Imre kápolna



SZEGVÁR Kisboldogasszony templom

A községnek már az 1500-as évek előtt szép temploma van, mely a török időkben leég, rommá válik. A lakosok jórésze elmenekül, később a község fejlődésnek indul. A régi templom alapjaira 1737-ben kápolnát építenek. Hajójának kétszeri bővítésével nyeri el a templom mai nagyságát.
A barokk templom 1737-ben épült, de támpilléres szentélye még középkori.
Kb. 1820-ban készül el tornya és a kórus. A templom tetőzete ekkor még zsindelyből van, ami 1928-ban leég a toronnyal és a faszerkezettel együtt. Még ebben az évben elkészítik a pala és bádogtetőt, valamint a Huszártornyot.
Oltárképe Szűz Mária születését ábrázolja. A klasszicizáló keresztelőkút és a padok 1790-ben készültek.
A Váci Egyházmegyéhez tartozik 1993-ig, ekkor a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez csatolják. 1996. januárjától szeptemberéig oldallagosan ellátja Minszentet is.

Szent Alajos-templom

A park sarkában áll a neoromán stílusú római katolikus templom, amely 1883 Bachó Viktor tervei szerint épült. Szép üvegablakai Katzmann Ede műhelyében készültek.

Jézus Szíve-templom

A felsőpárti egyházközség alapítója Dr. Miskolczy Jenő pápai prelátus, főesperes, plébános. 1928-ban indul el a munkálkodás. 1936-ban a kapucinus atyák veszik át. A mostani templom az 1940-es évek elején épül. Bár nagyobb részben protestánsok élnek itt, az atyák munkálkodása eredményesnek bizonyul.



Jó Pásztor kórházkápolna




Szent Anna-templom

Már a középkorban is volt itt templom, melyet a török hódoltság alatt a reformátusok használtak. Az 1764-1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte.
A főhomlokzat fülkéiben Szent József és Szent Péter szobra látható. A mennyezet szecessziós stílusú seccóit Endre Béla és Rudnay Gyula festette 1910-ben; a szentély mozaikhatású képe az Angyali üdvözletet ábrázolja, a többi képen a Napkeleti bölcsek és Krisztus életéből vett jelenetek láthatók. A diadalív 1949-ben készült seccója - a Magyar Szentek hódolata az Oltáriszentség előtt - Terney Béla alkotása.

Oklevél alapján feltehető, hogy már Szent István idejében van itt templom. 1332-ben már kőtemplom áll Szent András tiszteletére. A török időkben a vidék elnéptelenedik. A megmaradt lakosság többnyire református. A templomot is ők használják, majd 1701-ben renoválják. A XVIII. század elején a visszatért katolikusok kis kápolnát emelnek Nepomuki Szent János tiszteletére. 1746-ban visszakapják régi templomukat. Ekkor még a szegvári plébániához tartoznak. 1750-ben lesz önálló plébánia. 1844-ben új templom építését kezdik meg a régi helyén klasszicista stílusban, melyet 1847-ben áldanak meg. 1981-ben külsőleg tatarozzák. Derekegyházát 1995-ig oldallagosan, 1995-től filiaként látja el. A paphiány miatt 1995-ben oldallagos ellátásra ide csatolják Fábiánsebestyént is,. 2005-től a Jézus Szíve plébániát is filiáival.

Swaine a Tenderloin National Forest nevet kapott, növényekkel, fákkal és a legkülönfélébb művészeti alkotásokkal életre keltett sikátorban dolgozik varrógépével, ingyen vállalja a környékbeliek ruháinak foltozását, varrását.

Az előadóművész, feltaláló és a Kaliforniai Művészeti Kollégium keramikus tanára a Kollégium „Légy nagylelkű” elnevezésű projektjének keretében még 2001-ben indította el „mobil szabóságát”. Azóta amellett, hogy rengeteg ruhát megjavított már, több önkéntes is csatlakozott hozzá, akik segítenek neki a varrásban.

Míg – állítása szerint – mindez részéről havonta csak egy kis erőfeszítést igényel, sokaknak sokkal többet jelent egy egyszerű ruhajavíttatásnál. Több (sokszor visszatérő) „kuncsaftja” is van, akik csak azért mennek, hogy mellette egy kicsit elidőzzenek és beszélgessenek. 

Sokan „szociális művészként” emlegetik, ő azonban egyszerűen csak egy helyinek, tanárnak és egy srácnak tartja magát, aki varr.  Swaine azt tervezi, hogy ingyenes „javítóműhelyt” nyit, ahol amellett, hogy cérnát és varrógépet lehet kölcsönözni, beszélgetni lehet az élet dolgairól.

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/ingyenes-utcai-varroda

Se szeri, se száma az idősek ellen elkövetett trükkös bűncselekményeknek, becsapós lopásoknak. A legújabb módszerek egészen elképesztőek...

Egy idős házaspár győrasszonyfai otthonában néhány napja trükkös tolvajok jártak, százötvenezer forintot loptak el. A házba a kora délutáni órákban kopogtatott három idegen. Érdeklődtek, hogy eladó-e az ingatlan. A hetvenes éveik közepén járó házaspár tájékoztatta az ismeretleneket, hogy nincs szándékukban házukat értékesíteni, ennek ellenére készségesen invitálták otthonukba őket.

Míg a férfiak közül ketten a háziak figyelmét lefoglalták, addig társuk felügyelet nélkül nézhetett szét a ház szabadon maradt helyiségeiben. Az ingatlant megtekintő trió ezt követően távozott az idős házaspár otthonából.

A nyugdíjasok csak másnap délután vették észre, hogy trükkös lopás áldozatai lettek, az idegenek meglopták őket.

Kreatív lopás, megtévesztés

Szinte naponta hallani arról, hogyan fosztottak ki lakásokat trükkös tolvajok. Főként az idősebbek az áldozatok, mivel jószívűek, hiszékenyek, gyakran egyedül élnek. A tolvajok éppen ezt használják ki, és különböző szolgáltatók, intézmények embereinek kiadva magukat pénzt, értéktárgyakat lopnak el tőlük. Bár az "adjon egy pohár vizet" és ehhez hasonló mondatokkal szemben már sokan "védettek", a csalók újabb és újabb módszereket találnak ki, hogy pénzhez jussanak.

A bűnözők manapság már nem is mennek házhoz: inkább az utcán, parkolókban vagy telefonon keresztül intézik a dolgokat. Egy utazási iroda vezetője például arról számolt be, hogy ismeretlenek 40 ezer forintos nílusi úttal kecsegtették a családokat, többen be is fizették azt. Aztán kiderült, az oda és visszautat, illetve a szállást nekik kellett volna állniuk - ez több százezer forint. Persze, nem tudtak elutazni, a 40 ezer forint pedig elveszett.

Többen panaszkodnak a parkolókban felbukkanó árusokra, akik az utolsó darabokat kínálják fel "ingyen". Aztán, aki elfogadja, attól pénzt kérnek. Ha nem fizeti ki az illető, kiabálni kezdenek, hogy ellopták tőlük a terméket, így a végén az áldozat lesz a gyanúsított. Autóval sem érdemes megállni, ha idegenek mutogatnak, hogy "lapos a hátsó kerék". Ha mégis, semmiképp se az ő segítségükkel akarjuk ellenőrizni, mert könnyen az autóban található értékek bánhatják.

A telefonos meghívások, termékbemutatók, amelyek ingyenes orvosi vizsgálatot, ajándékcsomagot, utazást, vagy akár számlákkal kapcsolatos előadást ígérnek, többnyire szintén furmányosak: a végén egy 200 ezer forintos "csodatakaróval" távozik a rászedett érdeklődő.

Az "unokázás" már a neten is terjed

Terjed az online unokázás, azaz a nyugdíjasokat támadják az online szélhámosok. A legújabb nemzetközi trend szerint a bűnözők a Facebook segítségével próbálnak pénzt kihúzni - a közösségi oldalt egyre gyakrabban használó - gyanútlan idősektől.

A bűnözők a Facebook segítségével megpróbálják kideríteni a nagyszülők és az unokák tartózkodási helyeit az elérhető információkból, majd kihasználva ezt, pénzt húznak ki az aggódó nagypapák és nagymamák zsebéből.

Egyik tipikus példája a rászedésnek, amikor a csalók felveszik a kapcsolatot a nagyszülőkkel és közlik velük, hogy a szeretett unokájuk valamiféle bajba került, és természetesen csak némi pénzbeli dotáció segíthetne, hogy kikeveredjen ebből, mondjuk egy súlyos adósságból vagy a rácsok mögül.

A csalók gyakran a tengerentúlról intézik kártékony üzleteiket, így próbálva meg elérni, hogy lenyomozhatatlanok legyenek és elkerülhessék a felelősségre vonást.

Természetesen a családok tehetnek pár hasznos dolgot, hogy megelőzzék az ilyen átveréseket. Például érdemes családon belül megállapodni egy titkos jelszóról, amelyet kifejezetten csak bajba kerülés esetében használnának, és ezt nyilván nem tanácsos megosztani a Facebookon. Továbbá, ha valaki olyan hívást kap, amelyben azt közlik, hogy valamely családtagja bajba jutott, tegyen fel a hívónak célzott kérdéseket a szóban forgó személyre, hogy megállapítsa, valóban az igazat mondja-e.

Főként az időseket célozzák meg azok az ismeretlen elkövetők, akik telefonon, bajba jutott unokának, vagy az ő ismerősének kiadva magukat csaltak ki esetenként több százezer forintot a segíteni akaró nagyszülőtől.

A történet nagyon egyszerű. Az ismeretlen telefonáló, aki magát unokának adta ki, legtöbbször balesetre hivatkozva fordult anyagi segítségért alkalmi nagyanyjához, akinek csak az volt a dolga, hogy a gondosan beborítékolt pénzt egy hozzá küldött taxival küldje el bajba jutott unokájának.

Több esetben a felhívottak saját, vagy a taxis ébersége miatt nem küldték el a kért összeget. Volt, aki gyanút fogva egyeztetett családtagjával a történet hitelességét illetően, s volt akinek eredendően nem volt unokája. Olyan eset is előfordult, mikor a taxi sofőrje visszavitte a beborítékolt bankókat az idős asszonynak, mondván, hogy a rossz arcú férfi nem lehet az unokája. Csupán a fuvardíjat fizettette meg a becsapottal. Olyan sofőr is akadt, aki miután megtudta, hogy pénzt kell szállítania, egyszerűen nem válltata a fuvart.

(pénzcentrum.hu )

Majdnem háromezer kilométert gyalogol egy brazil férfi, hogy láthassa a július 23. és 28. között, a Katolikus Ifjúsági Találkozó alkalmából Rio de Janeiróba látogató Ferenc pápát. Négy hónappal ezelőtt a 37 esztendős Fabio Mateus otthagyta irodai állását az ország északkeleti csücskében található Ceará állam Trairi nevű apró városában, hogy útnak induljon dél felé. A férfi áthaladt már Pernambuco, Bahia és Minas Gerais államokon, több mint hetven várost és települést hagyott maga mögött. Út közben evangelizál...

Mateus a hét közepén már a Rio de Janeiro állambeli Petropolisban járt. A férfi előzetes felkészülés nélkül, hátizsákjába gyömöszölt tartalék sportcipőkkel, egy esőkabáttal, egy sapkával és felesége áldásával indult útnak március 15-én. A vállalkozását övező egyre nagyobb médiaérdeklődésnek hála az emberek egy idő után megálltak a forgalmas utak mentén haladó férfi mellett, hogy fényképeket készítsenek vele vagy ételt és italt adjanak neki.

Mateus, aki azért vállalkozott az erőt próbáló útra, hogy katolikusként hirdesse az igét, a Facebookon keresztül tart kapcsolatot a családjával, és seregnyi támogatót is nyert magának a közösségi portálon. A férfi hétfőtől péntekig naponta tíz órát gyalogol, átlagosan nagyjából 39 kilométert megtéve. Hétvégenként megpihen, hogy feltöltődjön és naplóba jegyezze élményeit - írta a Global Post amerikai hírportál.

Mielőtt Mateus elhagyta szülővárosát, a helyi plébános adott neki egy aláírt levelet, amelyben arra kérte az útjába akadó katolikus templomokat, hogy fogadják be a férfit. "Néhányan segítettek, de voltak páran, akik elküldtek. Olykor a fák közé kellett kifeszítenem a függőágyam, és az út mentén töltöttem az éjszakát, vagy ha szerencsém volt, egy kedves ember befogadott" - mondta Mateus, hozzátéve, hogy a hazaúton átadja magát a jól megérdemelt pihenésnek, busszal teszi meg a Trairibe vezető utat.

Több mint kétmillió embert várnak Ferenc pápa első külföldi látogatásának helyszínére. A brazil geográfiai és statisztikai intézet szerint 2000-ben a brazilok 73,6 százaléka volt katolikus. 2010-re ez az arány 64,6 százalékra esett vissza és ugyanezen időszak alatt az ország evangélikus lakosságának aránya 15,4 százalékról 22,2 százalékra növekedett.

(MTI)

Gyümölcsoltó Boldogasszony Görögkeleti szerb templom


Kálvária Hétfájdalmú Szűz kápolna

A kápolna 1836-ban épült.



Jézus Szíve templom




Vodicai (Máriakönnye) Kisboldogasszony kápolna

Búcsújáróhelyről bővebben: http://www.bucsujaras.hu/baja/index.html


Barátok Páduai Szent Antal templom

A jelenlegi templom 1728-ban épült, barokk stílusban. Tornya 1763-ban készült el. 1840-ben a tetőzete leégett. A templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt.



Bajaszentistváni Szent István király templom



Szent János-kápolna

A kápolnát 1876-ban téglából építették. Latinovits Gábor címzetes püspök, bajai prépost nevéhez fűződik a molnárok által felépített kápolna átadása 1877. május 17-én, a védőszent búcsújának napján. A 12,6 méter hosszú és 5,65 méter széles, egyszerű építmény kis tornyocskája, bejárati ajtaja nyugatra néz...




Szent József-templom




Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom

Baja város története messzire visszanyúlik a középkorba. A város létével szorosan összefonódik a templom története. Szinte a honalapítással egyidőben telepednek meg magyarok ezen a vidéken.

A kedvező földrajzi helyzet miatt megtelepedő szép számú lakosságot szolgálja, a már akkor létező templom. 1391-ben ferences szerzetesek is megtelepedtek a városban. A török megszállás után a délszláv lakosság mellett a német a magyar és a szláv (szlovák) népesség részben a betelepítések másrészt az itt állomásozó katonaság révén telepedett le. Az ő lelkipásztori ellátásukra alapította 1722-ben gr. Csákhy Imre kalocsai érsek a plébániát.

A mai templom helyén egy kisebb templom állt, amely 1722-ben épült fel. Ennek szentélye a maiéval azonos volt, de hajója és főbejárata a nyugati oldalon a mai gimnázium előtt állt. Temető vette körül. Ennek a templomnak három oltára volt, a főoltár Péter és Pál főapostolok, a másik kettő pedig a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kórusán négy regiszteres orgona volt.

Az új templom építése 1742-ben kezdődött és 1764-ben fejezték be, ennek hossza: 36 m, szélessége: 15 m. Ekkor a toronyban négy harang, a templomban négy oltár volt. A márványból készült főoltár az 1790-es években készült, az akkori kegyúr, Grassalkovich Antal adományaként.

A zenei életről a templomban http://orgona.baja.hu oldalon olvashat.



Temetői Szent Rókus kápolna

Elődje fogadalmi kápolna, melyet a pestis levonulása után, az 1739. esztendőben építettek, melyet a betegek védőszentjéről, Szent Rókusról nevezetek el. Az építést eldöntő kontraktus szerint hosszát 9, szélességét 4,5 ölben határozták meg. Szent Rókus napjára, 1795. augusztus 16-ra fejeződött be az elődök fogadalmát teljesítő impozáns kápolna építése, s ezen a napon gróf Kollonich László érsek képviseletében Ránics István bajai apátplébános pompás ünnepség keretében megáldotta...



Mártonszállási Toursi Szent Márton iskolakápolna



Városi Kórházi misézőhely

Árpád-házi Szent Erzsébet templom

Anyakönyvek: 1771-től.

Temetői Feltámadt Krisztus kápolna

A kápolna 1882-ben épült.




Szent Kereszt felmagasztalása templom

A templom 1821-ben épült klasszicista stílusban, 1905-ben oldalhajókkal bővítették, magasították. Műemlék.

Anyakönyvek: 1740-től.

Zsíroskúti Jézus Szíve kápolna



Kapisztráni Szent János-templom

A templom 1910-ben eklektikus stílusban. Felújítása óta csak az egyik tornya van meg.



Szabadföldi Szent Anna templom

A templom 1905-ben épült neogót stílusban. Az épület tetejét Zsolnay-gyár színes majolikája fedi.

Anyakönyvek: 1914-től.

Batthyány-Strattmann László kórházkápolna

2008 június 20-án szentelte fel dr. Bábel Balázs kalocsi érsek a kórház épületében kialakított új kápolnát Boldog Batthyány Strattmann László emlékére és tiszteletére.



Felsővárosi Jézus Szíve templom

Anyakönyvek: 1971-től.



Alsóvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom

A templom 1770-ben épült későbarokk stílusban.

Anyakönyvek: 1769-től.

HAJÓS Szent Imre-templom

A templom 1728 körül épült, barokk stílusban. 1754-ben meghosszabbították és a tornyot is ekkor építették hozzá. 1820-ban átépítették és előcsarnokkal bővítették 1879-ben három hajóssá bővítették. 2000-ben felújították.

Anyakönyvek: kereszteltek, halottak 1723-tól, házasultak 1724-től.

Bővebben: http://www.bucsujaras.hu/hajos/index.htm



Mindenszentek templom

Faluközösségünk, egyházközségünk története régmúlt időkre nyúlik vissza. A környék Árpád-kori falvainak nevei a letelepedő magyarság korai – kezdettől fogva való - jelenlétére utalnak. Sárköz régiója, amely a Duna túlsó (mindkét?) partján terül el, a honalapítás idején a hét magyar törzs közül a Nyék nemzetség szállásterülete volt. Ennek emlékét őrzi Alsónyék elnevezése. Csanád falu a nevét Csanád (Sunad) vezérről kapta. Csanád vezér 1020 körül a lázadó erdélyi gyula, Ajtony legyőzése után István királytól többek között Csanád települést kapta adomány-birtokul. Csanád és Alsónyék között feküdt valaha Bőfalu (Béfalu). A bő a magyar méltóságok között a fejedelem, a gyula és a horka után rangban a negyedik helyen szerepel. Valószínűsíthető, hogy a Nyék nemzetség bője Bőfaluban lakhatott. A terület központja Decs volt. Decs neve latinul tizet jelent (Decem). István király rendelete alapján itt épült templom a környék tíz falujának. Decs mellett a török időkig létezett Ete falu, Ete vezér birtoka. Nem messze van innen Tolna település, Tolna vezér birtoka. Csanád vezér birtoka Csanád község a Duna inneső partján. A környék tehát egyértelműen ősmagyar fejedelmi birtok. Sükösd (korabeli írásokban: Segis, Segusd, Sukesd, Sykesd) neve is ősmagyar név, amelyet a latin nyelvben a Szixtusz névvel azonosítottak. Sükösd község igen ősi hely. Már 1055-ben említi a Tihanyi alapítólevél, amely szerint az alapító király a monostornak adományozta a Sükösd tó (Segisto) nevű vizet. 1092-ben készült egy másolat az apátság birtokairól. Ebben Sükösd falu (villa Segusd) és Sükösd tó (Segusdtuo) az apátság birtoka. 1341-ben egy okirat említi, hogy a bátmonostori Töttös család birtoka Sükösdegyháza (Sukesdeghaza). Eszerint temploma és papja is volt a falunak. Az 1520-1521-es dézsmalajstromban szerepel Sykesd hely is. A török hódoltság idején a falu lakói megfogyatkoztak, temploma rommá lett. A környék lelkipásztorai a ferencesek lettek, akik időnként megjelentek, és hosszabb-rövidebb időt töltöttek itt a hívek között. A környék népe Besenyőn jött össze a hagyomány szerint.
Közismert dolog, hogy a középkorban az Alföld sok egymáshoz közel álló kisebb-nagyobb településsel volt benépesítve. A török hódoltság vetett véget ennek a települési formának. A megfogyatkozott lakosság elhagyta falvait, és egyes központi helyekre jött össze. A mostani falvak – így Sükösd – határában is hajdan több kis lakott hely volt. Ezeknek emlékét most a határelnevezések őrzik. Sükösd környékén a következő települések nyomait fedezhetjük fel a rágmúltban: Besenyő (Besnyő), Csipcsé (Csepcs vagy Sips), Jobbágy, Korpád, Ságod, Szántó.
Besenyő szintén igen régi hely. Az említett 1092. évi oklevél ezt a helyet is említi, mint az apátság birtokát. Azt írja, hogy a falu a Duna, a Vajas, Tölgyfoka, Hagymás és egy völgy között feküdt. Kis temploma is volt Szűz Mária tiszteletére. Az 1762. évi visitatio canonica említi, hogy Besenyőn régi épületek romjai láthatók, amelyekről a hagyomány azt tartja, hogy a ferencesek kolostora és temploma volt. Úgy tűnik tehát, hogy a ferencesek itt szálltak meg és végeztek istentiszteletet Sükösd és a környék lakosságának a török hódoltság idején.
A török utáni idők első temploma sárral betapasztott füzesek vesszőjéből készült, és nád teteje volt. Valószínűleg az 1710-es években épült, ugyanis a falunak 1711 óta van állandó, helybenlakó plébánosa. Az első plébánosok ferencesek voltak, akik a bajai rendházból jöttek. Az ő idejükben, 1719-től lett anyaegyházzá a sükösdi egyházközség.1725-ben világi papok vették át a plébánia vezetését. A falu második templomának építését gróf Csáky Imre érsek kezdte meg 1729-ben szolíd anyagból, de ékes szépséggel. Művét befejezni nem tudta, ez utódának, Patachich Gábor érseknek lett a feladata. A templomot 1735. október 27-én szentelte fel sajátkezűleg. Az 1800-as évek elején olyan mértékű és állandó áradások nehezítették meg a falu életét, hogy a község feltelepült a jelenlegi, dombon lévő helyére. A plébános 1815-től lakik fenn. Ekkor létesül a község harmadik temploma – ideiglenes jelleggel. Egy uradalmi magtárat alakítanak át templommá, amely 20 öl hosszú és 3 öl széles.
A jelenlegi negyedik templomot a Királyi Udvari Kamara építtette a kalocsai káptalani helynök közbenjárására (érsek ezidőtájt nem volt kinevezve). Templomunkat Rácz József, keceli esperes-plébános áldotta meg (szentelte fel?) az érsekség megbízásából 1821. augusztus 26-án.

Anyakönyvek: kereszteltek 1711-től, házasultak 1720-tól, halottak 1778-tól.



SÜKÖSD Szent Anna kápolna

Talán mindenki emlékszik az MDM üzenetek elleni kampány egyik állomására, amikor még a Magyar Kurír is közzé tette Mirawell professzornak az MDM üzenetek ellen szóló írását. Sajnos a katolikus papság, sajtó előszeretettel hivatkozik erre, nem gondolnak bele felelősségükbe.

De mi a valóság?

Itt egy nagyon jó riport: http://catholicmom.com/2013/07/09/the-great-battle-has-begun/

A fenti cikk egy híres teológussal készült riport, és átmennek Mark Miravalle professzor pontjain is. Más szemmel, helyretéve tévedéseit. Ugyanígy tette ezt korábban már elküldött nyílt levelével Fr. F. Elsinger is.

Ez a cikk, ez a beszélgetés nagyon fontos a katolikusok számára, akik nincsenek könnyű helyzetben, mert bár látják az ismert próféciák kirajzolódását, mégis hűségük a Római Katolikus Egyházzal szemben alapkérdés. Mit lehet ilyenkor tenni? Mindenki megnyugodhat. Nem szaporítva a szót, íme a fenti riport magyarul:

***

A NAGY HARC MEGKEZDŐDÖTT

(Cheryl Dickow, 2013. július 9.)

A szerkesztő megjegyzése: Kérem figyelembe venni, hogy Cheryl Dickow Dr. Bowring művét bemutató cikkének publikálására vonatkozó döntésem nem ezen mű, vagy „Maria Divine Mercy” írásainak a jóváhagyásán alapszik. LMH

Tinédzser koromban, az 1970-es években, egy lakásbiztonsági szolgálatnál dolgoztam. A rendszert üzemeltető munkások különböző okok miatt állandóan ki,- bejárkáltak az irodába. Az egyik munkás fényes nappal is furcsa pánikot keltett bennem.

Ő keresztény volt (a felekezet nem fontos) és mindig Jézus visszatéréséről beszélt.

Én, bár katolikusnak lettem keresztelve, főleg a zsidó vallást ismertem, és nem volt még kialakult kapcsolatom Jézussal, akiről tudtam, hogy zsidó lévén a visszatérése jó dolog.

Szóval, ha ez a nagy, erőszakos alak belépett az irodába, a gyomrom görcsbe rándult, és a szívem ugrálni kezdett a mellkasomban. Egy két perccel a vele való beszélgetés után elment az étvágyam aznapra, és mozdulatlanul ülve vártam, hogy megnyíljon az ég, és véget érjen az életem. Egyszerűen nem tudtam mit kezdeni a kinyilatkoztatásaival, a bűnbánattal, az ítélettel, a mennyországgal, és az örök kárhozattal.

Mindezek halálra rémítettek engem. Ez volt akkor.

És most… most ezt megértem.

Minden nap buzgó várakozással nézek az égre Krisztus visszatérését várva. Néhányan talán úgy látják, hogy olyan őrült vagyok, mint az a fickó. Harminc évvel később én is érzem az ő izgatottságát a második eljövetellel kapcsolatban. Nem gondolom, hogy őrült vagyok, bár mások szemében úgy tűnhet, hogy úton vagyok afelé.

Így hát nem meglepő, hogy Dr. Kelly Bowring legutóbbi könyvének címe felkeltette az érdeklődésemet. A Nagy Harc Megkezdődött: ez mindent elmond. A nagy harc már folyik. Vedd a fegyveredet, markold meg a sebességváltót, szedd rendbe az életedet. Most jön a rázós útszakasz.

Bowring könyve nagyrészt Maria Divine Mercy magán kinyilatkoztatásaira támaszkodik, melyekből sokat közöl. Bevallom elsősorban az indított Bowring könyvének olvasására, hogy még soha nem hallottam erről a személyről (gondolom, nő lehet, bár névtelen marad). Valójában nem igazán voltam rajongója a magán kinyilatkoztatásoknak, amíg kb. egy éve nem kellett egy kutatást végeznem egy készülő könyvemhez. Fatima érdekelt. Visszatekintve arra a kutatásra, az alapként szolgál nekem, hogy megértsem a magán kinyilatkoztatásokat és az Egyház tanításait.

Abban az évben olvastam katolikus próféciákat is a kutatómunkám során. Elolvastam Louis Rocco testvér, és a la Faudai Marie próféciáit is,- mindkettő a 19. századból való. A másik kötege a próféciáknak, melyeket olvastam, tartalmazta annak Jeanne le Royer-nek a próféciáit, aki az 1700-as évek elején született.

Ahogy Bowring könyvét olvastam, nem tehetek róla, de láttam a kapcsolatot az abban foglaltak és a kutatásom során elolvasott katolikus próféciák között. Ez arra indított, hogy alaposan vizsgáljam meg Maria Divine Mercy-t. Mindegy, hol néztem, milyen szerkesztésben, milyen kiadásban, azt találtam, hogy az ő üzeneteit indulatosan visszautasítják mindazok a katolikusok, akik hitelesíthetnék azokat. Maria Divine Mercy magán kinyilatkoztatásait kigúnyolja, elutasítja és helyteleníti számtalan katolikus személyiség Jimmy Aiken-től Mark Miravalle-ig.

Emiatt azonnal felvettem a kapcsolatot Kelly Bowring-gal. és különböző kérdéseket tettem fel neki. A könyv olvasásakor ugyanis szerettem volna megérteni, hogy Bowring miért osztja meg oly elszántan egy asszony szavait, akinek szerepét a magán kinyilatkoztatásokban oly hevesen és nagy alapossággal támadják mindenütt a katolikus világban.

A Nagy Harc Megkezdődött egyértelműen leszögezi nekünk, hogy a Nagy Nyomorúság ideje elkezdődött. Érinti a végidők kérdéseit oly módon, ahogy sok ember meg kívánja érteni. Bepillantást enged a hamis próféták, az Antikrisztus, a hét pecsét, és saját szerepünk megismerésébe a mi személyes üdvösségünkben, valamint mások iránti kötelezettségeinkbe az imádkozáson és böjtölésen keresztül. Bowring beleszőtte Maria Divine Mercy magán kinyilatkoztatásaiba a Jelenések Könyve kivonatait, és sok idézetet a Szentírás különböző részeiből.

Krisztus második eljövetelére készít fel minket; a ” Nagy Harc Megkezdődött” hangsúlyozza a felkészülés szükségességét. A legjobb most. Ezt valóság, nem csak valami homályos figyelmeztetés a katolikusoknak..

A problémakörhöz tartozik, hogy Maria Divine Mercy nem várt dimenziót ad a könyvnek, és hogy én miért gondolom, hogy fontos megosztani Bowring kérdéseimre adott válaszait.

Először is egy kis információ Dr. Kelly Bowringról.

Dr.Kelly Bowring katolikus teológus, író, és népszerű szónok. Doktorátusát a római Aquinói Szent Tamás főpapi egyetemen szerezte, képesítést szerzett a Dominikánus Rendházban, és a II. János Pál Intézetben (Washington DC) míg az Amerikai Püspöki Hivatalban dolgozott. Mesterfokú diplomája van a Steubenville-i (Ohio) Ferences Egyetemről is. Egyházi mandátummal rendelkezik a teológia tanítására. Dr. Bowring volt dékán, elnök, és a teológiai diplomát adó Szent Károly Szemináriumon teológia professzor, valamint a Southern Katolikus Egyetemen, és az Ave Maria Egyetem Szent Mária Kollégiumában. Feleségével, Dianával együtt nyolc gyereket nevelnek atlantai otthonukban.

Cheryl: Dr. Bowring, lenne szíves választ adni arra a 7 pontra, amit Mark Miravalle állított össze Maria Divine Mercy kinyilatkoztatásai ellen, kezdve a Benedek után megválasztott pápa legitimitásával? (Dr. Bowring válaszaira várva további információkért érdemes ellátogatni Dr. Bowring honlapjára: http://twoheartspress.com/.)

Dr. Bowring: Ferenc pápáról ezt írja Miravalle: „Az üzenet kifejezetten ellentmond a katolikus tanításnak, miszerint az érvényesen megválasztott pápa legitim.” Ez egyszerűen nem igaz. VI. Pál pápa „Cum ex Apostolatus Officio” pápai bullája azt tanítja, hogy ha valaki eretnek nézeteket vall a pápaválasztás előtt, az akkor sem lehet érvényes pápa, ha érvényesen és egyhangúlag választják meg a bíborosok. Valamint a 188.4 kánon (Kánonjog,1917-es kód) kimondja, hogy a klérus (pápa, püspök, stb.) eretnekké válik, elveszíti tisztségét, minden különösebb indoklás nélkül, ezen jogszabály alapján. Míg ez nem bizonyítja MDM hitelességét, de megalapozza üzeneteinek az elfogadhatóságát, és ily módon Miravelle értékelése már elejétől fogva jogosan elvethető.

Cheryl: Miravalle második pontja az, hogy Maria Divine Mercy közlései eretnekségeket tartalmaznak.

Dr. Bowring: Miravalle azt írja, hogy „az üzenetek a Millenarizmus néven ismert eretnekséget hirdetik”. Ez igaz, az Egyház elítélte a Millenarizmusnak nevezett eretnekséget, azt a hitet, hogy Jézus fizikailag visszatér majd, hogy ezer évig uralkodjon.

Viszont a Jelenések Könyve (20:1) említ egy ezer éves béke-időszakot az idők végén. Ez az „ezer év” szimbolikus, a biblia nyelvezetén egy hosszú időszakot jelent, nem pedig szó szerinti értelemben vett ezer évet. Krisztus második eljövetele „visszatérés” amennyiben ő dicsőségesen fog megnyilvánulni ebben a világban, és megalapítja az új Eucharisztikus Királyságot, elhozván az Ő Akaratát, és Uralkodását teljesebb módon, amely spirituális, nem fizikai. MDM üzenetei ezzel egybevágnak, és ezen a ponton hitelesek.

Cheryl: Miravalle következő két pontja szerint az üzenetek hamisak, mert nélkülözik az egyházi jóváhagyást, és mert a látnok névtelen maradt. Kérem, beszéljen ezekről a szempontokról.

Dr. Bowring: Az üzenetek nem mondják, hogy az egyházi engedély nem fontos, sőt, valójában az ellenkezőjét állítják, de vajon az Egyház helyesli-e, hogy nem fontos, csak azért, mert ezek az üzenetek előbb tárulnak fel és teljesednek, mielőtt az Egyháznak ideje lenne felbecsülni, értékelni, és jóváhagyni azokat. Ez semmiképp sem jelentheti azt, hogy maguk az üzenetek hamisak.

Köztudott, hogy MDM Írországban él, és kapcsolatban áll az illetékes püspökkel, aki tudja, hogy ki ő, és arról is tud, amit kap. Tekintettel az üzenetek komolyságára, és a hívekre gyakorolt nagy hatására, nyilvánvalóan egyik ír püspök sem (akinek közvetlen illetékességi körébe tartozik MDM hitelességének megítélése) vagy a CDF (amely általános jogkörrel rendelkezik) sem adott ki világos és egyértelmű nyilvános állásfoglalást az üzenetek elbírálásával kapcsolatban. Ennélfogva, hogy ők ezt a megoldást választották, ezzel megengedik a híveknek, hogy folytassák azok olvasását, és terjesztését.

Azonban az, hogy a mai állapot szerint MDM üzenetei nincsenek elutasítva némely elbírálási joggal rendelkező egyházi hatóság által, természetesen még nem jelenti az egyházi elismerés megadását sem (ami sokkal hosszabb időt igénylő eljárás). De tény hogy nincsenek, és így a katolikus hit megengedi az üzenetek olvasását, és terjesztését, még akkor is, ha néhány katolikus kommentár (köztük püspökök is) negatív véleménnyel van róluk.

Másfelől pedig számos prófécia beteljesült, és az üzenetek egybevágnak más, már elismert próféciákkal, amelyek ezekre az időkre vonatkoznak. Mindent összevetve a hithű katolikusok olvashatják, és terjeszthetik MDM megjelent üzeneteit és mondhatják az általa közölt imákat.

Cheryl: Mi a helyzet a Miravalle által említett teológiai hibákkal?

Dr.Bowring: Ha igaz, akkor a teológiai hibákra való hivatkozás elegendő indok MDM hiteltelenítésére. De Miravalle téved az aktuális példák elvi hibáinak megállapításával. Én az összes üzenetet megvizsgáltam, és egyetlen hibát sem találtam a megjelent üzenetekben.

Cheryl: De ott van a 2011. közepén kiadott üzenet, amelyben egy időkeretet említ, amely nem igazolódott.

Dr. Bowring: Ezzel az a probléma, hogy értékelésében nincs bizonyítva a „hiba” vagy megállapítva a „hamisság”. Az a kifejezés, hogy „néhány hónap” nem pontos meghatározás és ily módon nyitva hagyja a lehetőséget egy meghatározatlan időtartam kifejezésére. Ha az üzenetben konkrét dátum szerepelne vagy egy meghatározott időpillanat, amely eltelne anélkül, hogy a prófécia beteljesedne, akkor vethetné fel bárki is azt, hogy hiba történt. De itt nem ez a helyzet. Ráadásul, emlékeznünk kell arra is, hogy ha egy prófécia feltételes módban hangzik el, akkor azt a lehetőséget is magában hordozza, hogy a beteljesedése elhalasztódik, vagy akár el is maradhat Isten Irgalmának köszönhetően.

Cheryl: Valami különösen megragadta a figyelmemet Miravalle érvelésében, a saját, néhány évvel ezelőtti kutatásaim miatt, mégpedig „az egyetemes keresztényi gyümölcsök hiánya, a lelki béke, öröm, és bizalom és könyörület, helyükben a növekvő félelem, aggodalom és a negatív dominancia.” Kérem, beszéljen erről.

Dr. Bowring: Mi a véleménye La-Salette, Garabandal vagy akár Medjugorje (a 10 titokkal kapcsolatos) drámai prófécia – szériáiról? Fel tud Miravalle sorolni ilyen súlyú, de más kicsengésű megjelent üzeneteket? Természetesen nem. Az MDM által közölt üzenetek, ha igazak, akkor az utolsók, és így érthetően a legrészletesebbek és legsúlyosabbak is az összes isteni figyelmeztetés között, amelyet Isten az emberiség számára ezekre az időkre vonatkozóan adott, amelyekben most élünk. Ha ezek az utolsó égi figyelmeztetések, amint mondják, akkor azt az érzést keltik, hogy ezek a legrészletesebbek és legkomolyabbak is. De én magam is elolvastam az összes MDM üzenetet, és nemcsak komolynak találtam, hanem nagyon pontosnak is, valamint, hogy összefüggéseikben igenis bennük van a „lelki béke, öröm, bizalom és könyörületesség”.

Cheryl: Megköszönöm Önnek nagylelkűen ránk áldozott idejét és arra kérem, hogy záró gondolatként ossza meg velünk véleményét a szerintem talán legvitatottabb - gyújtó anyagnak is nevezhető - MDM üzenetről, a Benedek után megválasztott pápáról.

Dr. Bowring: Óvatosnak kell lennünk, és folytatni a megkülönböztetést imával, az Egyház tanításaival és a Szentlélekkel. Az idő világosabbá teszi majd a dolgokat ebben az érzékeny témában, vajon MDM üzenetei megérdemlik-e az elutasítást, mert elvi hibákon alapszanak, nem egyetemesek és végső soron az Egyház elutasítja azt (alapos kivizsgálás után az arra illetékes hivatal.) Ellenkező esetben a próféciái folytatódni fognak majd és érvényesítik önmagukat azzal, hogy beteljesednek.

Addig is az egyházi jog megkívánja a hívektől, hogy feltételezzük, érvényes pápánk van, hacsak magasabb egyházi hatóság nem nyilatkozik mást (hogy miképpen, az még homályban van, hiszen erre még nem volt precedens). Így az a lehetőség is fennáll, hogy egy potenciális anti-pápát választott egy érvényes konklávé, de ez még nem eredményezi azt, hogy „hamis” vagy „eretnek” helyzetbe kerüljön valaki, mint katolikus. Ily módon lehetséges, hogy a hívő hű maradjon az Egyházhoz, ÉS MDM üzeneteit is autentikusnak tekintse, hiheti, hogy a Pápa lehet a hamis próféta, de még az Egyház maga is kijelentheti, hogy EZ legalábbis lehetséges, és akkor még mindig hűséges marad az Egyházhoz is, és a Pápához is.

Miután Dr. Bowring válaszolt minden kérdésemre, megkértem, hogy kommentálja Jimmy Aiken következő sorait „az ő (MDM) próféciáihoz való ragaszkodás következménye halálos bűn, és az egyházszakadás kánonjogi vétsége”. Dr. Bowring a következőket válaszolta:

Jimmy Aikennek ez a túlzása egyszerűen hamis és nagyon félrevezető (sőt potenciálisan még káros és ártalmas is). Nézzük ezt a forgatókönyvet: a kritikusok elutasítják MDM-et, mondván, hogy az üzenetei megosztóak, és bár nem azok, addig ők maguk tesznek hamis és félrevezető kijelentéseket, amelyek valóban megosztóak.

Aiken halálos bűnnel vádolja azokat a katolikusokat, akik figyelemmel kísérik MDM üzeneteit, és „az egyházszakadás vétségével” ami hazug és nagyon ártalmas beszéd. Néhány kritikus túlzásokkal gondolja meggyőzővé tenni elutasító véleményét az Egyház állásfoglalása előtt, majdhogynem, mintha az Egyház fölött állna. Eddig a közlések (a se el nem fogadott, se el nem utasított) magán kinyilatkoztatások, mint MDM, óvatosan ajánlottnak tekintendők, mialatt az áhítat engedélyezett. A hitelességről való döntés szerepe az Egyházban, az ítélet, MDM esetében még nincs meg. A kritikusoknak valóban több felelősségre (és jó szándékra) lenne szükségük, mikor kifejtik véleményüket.

Az igazság az, hogy az MDM által közvetített üzeneteken való elmélkedés, és azok terjesztése is megengedett. Ez egy egyszerű tény, ellentétben minden ellenkező véleménnyel… és ezt jó hírű teológusként mondom. És a katolikusoknak hasznukra válik mind a meghallgatása, mind a terjesztése ezeknek az üzeneteknek.

Ha Isten magán kinyilatkoztatásokon keresztül szól hozzánk, még akkor is, ha az Egyház is tanítja, és azt nem kívánjuk meghallgatni, az még akkor is hasznos számunkra, ha így teszünk.

Tetszik Istennek, ha meghallgatjuk, ha válaszolunk, ha segítünk amiben tudunk, ha segítünk lelkeket menteni, és ha terjesztjük az üzeneteit. Ez tetszik Istennek. Ez tesz minket (és rajtunk keresztül másokat) sokkal jobbá.

És még akkor is, ha végül egy bizonyos égi üzenet az illetékes egyházi hatóság döntése alapján hamisnak ítéltetik (ez hivatalosan kihirdetésre kerül) akkor is… VIII. Urbán pápa szavaival élve:

DUNAPATAJ Magyarok Nagyasszonya templom

Anyakönyvek: 1726-tól.




Érsekhartai Szent Gellért kápolna



Szent István király templom

Anyakönyvek: 1945-től.

HARTA Szentháromság templom

Anyakönyvek: 1925-től

SOLT Mária Neve templom

A templom 1870-ben eklektikus stílusban épült.

Anyakönyvek: kereszteltek, halottak 1884-től, házasultak 1885-től.

Nagyboldogasszony Főszékesegyház

Az első templomot 1010 táján építtették, a másodikat a XIII. század elején. A tatárok által megrongált templomot újjáépítették. 1602-ben a templom leégett. A ma is látható főszékesegyházat 1735-54 között építettek barokk stílusban. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait.

A templom 1935-ben épült, neoromán stílusban.

Anyakönyvek: 1922-től.

A neogótikus stílusú templom homlokzatából emelkedik ki az 55 méter magas torony. A bélletíves bejárat felett csúcsíves kórusablakok helyezkednek el. A toronyóra feletti háromszegletű oromzat szélén fiatornyok ékeskednek. Magát a harangtornyot szürke színű, hegyes toronysisak fedi, a tetején a toronygombbal és rajta a kereszttel. A toronyban négy harang lakik, amelyből kettőt villanymotorral szereltek fel. A 600 kilogrammos Szent Mátyás harangot a bajai Heller Mátyás öntötte 1856-ban, amelyet a rajta lévő felirat szerint Baja városa készítette Szent Mátyás apostol védőszentjük tiszteletére, Bartók Mátyás egykori bajai plébános-kanonok adományából. Az 500 kilogrammos Szűz Mária harang szintén Heller Mátyás műhelyében készült 1859-ben, mint Kunszt József érsek ajándéka. A másik két harang Boditsy Sándor harangöntő mester bajai műhelyében készült 1930-ban. A 400 kilogrammos Szent Imre harang felirata szerint a "Magyar ifjúság védelmezőjének Szent Imre tiszteletére" készült a jubileumi Szent Imre évben. A 200 kilogrammos Szent József harangot a háborúban elesett hősök emlékére készíttették.
A torony alatti bejárati kapu mellett, a kápolnában helyezkedik el a Piéta szobor és a neves jezsuita kegykép, a Szűz Máriát a kisded Jézussal ábrázoló ikon, az Úti Boldogasszony képe.

Szent József zárdatemplom

A templom főoltára, Kuppelwieser Lipót bécsi művész festménye. A főalak Szent József, karján a kisded Jézussal. Innen árad szét a fény, amely a többi alakot megvilágítja. Lábainál foglalkozásának eszközei feküsznek. Az előtérben Szent József jobbján áll egy angyal. Kezében liliomszál, mely Izajás jövendölése szerint Jézust jelképezi (Iz 11,1-10). A háttérben ugyanazon az oldalon látjuk Boozt. Búzakalászokból kötött kévét visz a hátán. Ruth könyve szerint Booz őse volt Izájnak és Dávidnak. Szent Józseftől balra az előtérben térdel Dávid, a Megváltó ősatyja. Hárfát penget.Ugyanazon az oldalon áll Izáj – Jessze –, Dávid atyja. Vizesedényt tart, mert pásztor volt, de jogart is, mert Dávid atyja és így juda királyainak törzsatyja volt.
A gazdagon aranyozott ékítmény Körner bécsi művész tervei alapján készült. Román stílusú, háromszögben végződik, csúcsán Szűz Máriának szobra áll. Lábainál jobbra egy kerub, balra egy szeráf szobra áll, jelezve, hogy Mária az angyalok királynője. A templom homlokzatát a főoltárral szemben gyönyörű rózsaablak, a Boldogságos Szűznek, a "titkos értelmű rózsá"-nak szimbóluma díszíti.

A kalocsai Szt. József-templom mellékoltárképének története.
1945 tavaszán felkereste Pámer László jezsuita atya az akkori általános főnöknőnket, Aquina anyát. Elmesélte, hogy hosszú évtizedekig Németországban, Kalksburgban élt. 1880-tól az ottani jezsuita kollégiumban egy Mater ter Admirabilis kép volt az oltárkép. Rengeteg imameghallgatás történt ott, ezekről hálatáblák tömege tanúskodik. Fontos például, hogy a hitleri időszakban minden rendházat ki kellett üríteni a környéken szinte pillanatok alatt, kivéve ezt. Innen tudták támogatni pénzzel a szétszórtakat, sőt, itt tartották rendszeresen a lelkigyakorlatokat. Amikor Pámer atya eljött onnan, kapott ajándékba egy olyan Szűzanya-képet. Mindennap az előtt szokott imádkozni. 1944 őszén ima közben sugallatot kapott a Mater ter Admirabilistől: "A zárdatemplom a Fatimai Boldogasszony kegyhelyévé tétessék". Az atya még akkor ősszel felkereste a kalocsai érseket, de súlyos betegsége miatt főnöknőnkhöz csak '45 tavaszán tudott eljutni. Tényleg furcsa, hogy a Miasszonyunkról Nevezett Társulat templomában nem volt Szűzanya-oltár (Főoltár Szt. József, mellékoltárok: Nagy Szt. Teréz és Szt. Antal volt)! Elöljáróinknak tetszett az ötlet, de a megvalósítás kicsit késett, mert festő nővérünk - Szentgyörgyváry M. Pallládia - sűrű vizsgaidőszak közepén tartott. Pámer atya útmutatásai alapján 1945 augusztusában látott neki az elkészítésnek. A többi nővér kilencedet tartott az ügy sikeréért, mert szerették volna, ha generális főnöknőnk fogadalmi évfordulójára elkészül a kép. Sikerült! Egy hét alatt kész lett! Avilai Szt. Teréz adta át helyét a Szűzanyának...
Az ún. "fatimai misék"-en (minden hónapban a 13-át követő vasárnapon) azóta is mindig nagy tömeg van...


Szőlőhegyi Szent Péter templom

Anyakönyvek: 1939-től.



Negyvenszállási Szentolvasó Királynéja kápolna


Temetői Szenvedő Üdvözítő kápolna


Szociális Otthoni misézőhely