Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

KERESZTÚT RÓZSAFÜZÉR

2013. december 09. 18:23 - Andre Lowoa

Bevezetésre: Hiszekegy…Miatyánk…3 Üdvözlégy

Tizedeknél:

1.) Miatyánk…

2.) … Állomás

3.) Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot

4.) Jézus, Mária, József szeretlek, mentsétek meg a lelkeket (10-szer)

5.) Dicsőség…

6.) Ó, Jézusom bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, és vidd a Mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.

7.) Áldottak legyenek Jézus szent Sebei, melyek megmentettek minket a bűnnek büntetésétől. Áldott legyen értékes szent Vére, mely eltörli adósságainkat.


Ó, ISTENEM,

Szeretlek téged forrón, mélyen,

Nem mert a kárhozatos szörnyű éjjen

Örök tűzbe vetsz, ha elhagylak;

Vagy mert egednek ékességét,

szent örömben úszó angyali zenéjét

ígéred nékem szárnyaid alatt.

Hanem mert a kereszten karjaid kitártad,

Emberi szívemet Szívedre vártad,

Rútul kiszögezve, jaj, felém hajoltál,

vérfutotta arcod forró, tüzes oltár!

Bűnömért viselt el szörnyű ékességet.

Meg nem állottál a gyötrelmek mesgyéjén:

Átmentél az éjjek szörnyűséges éjjén,

Gyalázat, szitok,

Lélekhóhérok és gyötrelemkárpitok födték,

Kísérték, jaj, az utolsó szóig!

Rettentő mértékkel méred szeretésed!

Ó hadd legyek, én legyek könnyező vetésed,

Ó hadd legyek, én legyek a te aratásod,

Míg gyötrelmeiddel lelkem földjét ásod.

Szeretlek, szeretlek, nem mert megmentettél,

Hanem mert a vérig, halálig szerettél.

S amint te szerettél szeretlek most téged,

Életem és lelkem elkínálom néked.  Szeretlek, szeretlek, te vagy Királyom,

Istenem, Mindenem, örök Mennyországom.

/Prohászka Ottokár/

komment

Cserépváralja

2013. december 08. 16:56 - Andre Lowoa

Cserépváralja 566 lakosú község Mezőkövesdtől 13 kilométerre, északnyugatra fekszik a Bükki Nemzeti Park határán.
A Várhegy csúcsán a XIII. században épült Cserépvár romjai, a hegy oldalában mesterséges barlangok láthatóak. A környék kaptárkövei az egykori méhészkedés emlékei. Megtekinthető Coburg herceg kastélyának maradványa és annak környezete egy török kori kúttal és kútházzal. Egyéb látnivalók a műemlék kápolna és a modern római katolikus templom.



http://em.bloglog.hu/page/8/




Munkás Szent József Templom
komment

Cserépfalu

2013. december 08. 16:55 - Andre Lowoa

Cserépfalu 1112 lakosú Hór-völgyi község Mezőkövesdtől északra, 17 kilométerre fekszik. A települést 1248-ból ránk maradt írások említik először, akkor még Cheryp néven. A XV. századtól viszont már Cserép alakban írják Cserépfalut. Történelme során a XII. században már lakott települést több nagybirtokos birtokolta. A XIII. században Katapán püspöké lett. Az egri püspökség jogait először II. András, majd IV. Béla erősítette meg. Ezt az oklevelet aztán 1326-ban I. Károly is megerősítette. Ekkor már egyháza is fennállott. A pápai tizedlajstromok Cherep alakban jegyzik fel a nevét. I. Ulászló 1443-ban Berzeviczi Pohárnok Istvánt iktatta a Cserépvára és a falu birtokába. Később Rozgonyi Sebestyén kapta meg a várat és tartozékait. 1495-ben a falu birtokosa Hédervári Ferenc, majd 1523-ban a székesfehérvári keresztesek konventje a Báthoriakat iktatta be a birtokba. A Báthoryak idején a község nevét Cheryp, Cyereph, Czereeph, Cherep, Cyerep, Czerep alakban írták. Eger eleste után Cserépvára ellenállás nélkül a török kezére került. Cserépfalu már 1554 óta hódoltsági terület volt. A töröknek adót fizetett. A XVII. században a falu a Bedegi Nyáryak birtoka. 1697-ben Lipót 40 000 Ft értékben Orlik Mária bárónőnek adta az uradalmat. Az egri püspök Szalai Barkóczy Ferenc, 1753-ban szerette volna visszaszerezni Cserépfalut, kísérlete azonban csődöt mondott. A birtok aztán Koháry, majd Szász- Coburt Góthai hercegi uradalom lett. Lakossága mezőgazdasággal, főleg gyümölcs és szőlőtermesztéssel, fafeldolgozással és mészégetéssel foglalkozott. Az egész országba vitték lovaskocsival a meszet, így a települést és lakóit a mai napig “meszesek”-nek hívják. Húsvétra már minden ház és kerítés fehérre volt meszelve, ezért “Tiszta falunak” is nevezik. Egyéni stílusban díszített szerszámnyelek használati eszközök cserépi készítőit “Cifra faragók”-nak nevezte el a környék népe.



http://em.bloglog.hu/page/8/



Szent József templom
komment

Bogács

2013. december 08. 16:55 - Andre Lowoa

Bogács 2066 lakosú község Mezőkövesdtől északra, 11 kilométerre fekszik. A neandervölgyi ősember kortársa itt élt a Hór-patak völgyében. Csontmaradványait 1932-ben találták meg a mai Bogácstól északra, 5-6 kilométernyire, a Subalyuk-barlangban. Az őskőkorszak emberének „üzenete” a tomorvári kőkalapács, amit 1876-tól Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek. A kora-bronzkor több mint három és félezer éves gazdag leletanyaga pedig 1988-89-be került elő az ugyancsak Bogácshoz tartozó Pazsag-tanyáról. Boggács nevét először 1248-ban vetették papírra. Ez alapján is csaknem 750 éves település. E hosszú századok során „megbünhödte már e nép a múltat, s jövendőt”. Járt itt hódítóként tatár, török, labanc, német, orosz és még ki tudja milyen nemzet. S e nép minden pusztulás, megpróbáltatás ellenére, mint poraiból éledő phonixmadár, mindig újjászületett. Ma Bogács Észak-Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő üdülőfaluja. Oly annyira az, hogy képes volt a táj két híres történelmi városát, Egert és Mezőkövesdet jelképesen összekötő „idegenforgalmi egyenes szakaszt” háromszöggé fejleszteni.
A római katolikus templom XIII. századi, román stílusú műemlék, melyet a XIV. században gótikus elemekkel kiegészítettek.

http://em.bloglog.hu/page/8/



Szent Márton-templom

A templom elődje a XII. század körül épült, román stílusban, XIV. században átalakították gótikus stílusban. 1800-ban felújítják. XIX. században többször vihar rongálta meg a templomot, tornya leégett. 1901-ben felújítják. Freskót 1948-ban festette Takács István. 1993-ban készül el az új liturgikus tér. 2000-ben felújítják.
komment

Szomolya

2013. december 08. 16:55 - Andre Lowoa

Szomolya 1816 lakosú község, Mezőkövesdtől 12 kilométerre, északnyugatra fekszik. Az itt termelt híres rövidszárú cseresznye mellett a település évszázados tradíciókkal rendelkezik a szőlőtermesztés területén is.
Nevezetességei közül említésre méltók a riolit tufába vájt tájház és hodály, a római katolikus templom és a fazekas ház.
A Kaptárkövek, talán az ősi méhészkedés emlékei lehetnek, a község határában találhatók.



http://em.bloglog.hu/page/8/




Kisboldogasszony templom

A templom 1898-ban épült neobarokk stílusban, Wind István tervei alapján.
Elődje egy XV. században épült templom, mely súlyosan megrongálódott, ezért lebontották.

komment

Szűz Mária szülei. Édesanyja Szent Anna, édesapja Szent Joachim.

2013. december 08. 16:53 - Andre Lowoa

Az Újszövetségben lényegében semmi feljegyzés nincs Szűz Mária szüleiről. Egy II. századi apokrif írás szerint Mária édesanyját Annának, édesapját Joachimnak hívták. Az Anna név azt jelenti, „kegyelemmel áldott”, Joachim pedig azt, „Isten megvigasztal”. Szent Anna ünnepe a XIII–XIV. században terjedt el Európában. A régi hagyomány úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna háza a Bethesda-tó közelében állt. Az V–VI. században e feltételezett születési hely fölé templomot emeltek, melynek fölszentelési napja volt július 26-a. Szent Joachimot pápai rendeletre 1969-től ünneplik Szent Annával egy napon. Anna, ahogy ezt a legendák tartották, a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége. Húsz éve éltek már együtt, ám nem volt gyermekük. Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta az, amikor egy templomszentelés ünnepére elmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, de egy zsidó főpap visszautasította a felajánlott adományt, mondván, hogy bűnös kézből nem fogadja el, ugyanis Joachim házasságának terméketlenségét bűnössége nyilvánvaló jelének, Isten büntetésének tartották. A megszégyenített Joachim ezután el akart bujdosni. Azonban ezt követően megjelent neki Isten angyala, és megvigasztalta, megígérte neki, hogy imádságaiért és jótéteményeiért Anna gyermeket szül, egy leányt, akit Máriának neveznek majd. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Anna az ígéret szerint megfogant és leányt szült, akit Máriának neveztek el.
komment

Mezőkövesd - 2013-07-03 09:44 szerda

2013. december 07. 15:45 - Andre Lowoa

Mezőkövesd 17839 lakosú Bükk alatti város, a 3-as főközlekedési út és a 80-as/Sátoraljaújhely-Miskolc-Hatvan-Budapest/ vasútvonal mentén, valamint a megépülő M3-as autópálya mellett helyezkedik el. A helység a Matyóföld fővárosa.
Római katolikus templom, amely XV. századi gótikus szentélyhez épített barokk épület, Kovács Mihály oltárképével.
Megtekinthető még a Matyómúzeum, a Kiss Jankó Bori-emlékház, a Tájház és a Mezőgazdasági Gépmúzeum.


http://em.bloglog.hu/page/8/
komment

Andornaktálya

2013. december 07. 15:44 - Andre Lowoa

Andornaktálya 2667 lakosú község a 87-es/Füzesabony-Eger-Putnok/ vasútvonal mentén, Egertől délre, 5 kilométerre fekszik.


http://em.bloglog.hu/page/8/





Sarlós Boldogasszony templom

A templom 1767-1779 között épült, rokokó stílusban. A templom bejárati kapuján és sekrestyeajtaján látható kovácsoltvas keretek és szerelvények Fazola Frigyes neves műhelyéből származnak. Berendezése XVIII. századi rokokó.



Andornaki Szent András apostol iskolakápolna

Az iskolában berendezett kápolnát 1860-ban áldották meg. Hétköznap iskolaként szolgált, vasárnapra a "beépített szekrény" ajtaját kinyitva lett oltára a kápolnának. A kápolna épülete sokáig Óvoda-Iskola-Öregotthon "komplexumként" szolgált.
Azóta már az egyházé az épület, készült egy szembemiséző oltár is.
2006-ban az iskolapadok helyett elkészültek a templomi padok.
komment

Maklár

2013. december 07. 15:44 - Andre Lowoa

Maklár 2361 lakosú község a 87-es/Putnok-Eger-Füzesabony/ vasútvonal mentén, Füzesabonytól 7 kilométerre, északra fekszik.


http://em.bloglog.hu/page/8/




Szentháromság templom

Erdődy püspök 1732-ben visszavette a reformátusoktól a régi kőtemplomot, majd helyreállítatta, hozzá szentélyt, sekrestyét és homlokzati tornyot építtetett, a szükséges belső felszereléssel ellátta. Az építkezést G. B. Carlone irányította. A püspök 1738-ban visszaváltotta és Lampert József egri harangöntővel átöntette a harangot. A harang eredetileg a tarnaszentmiklósaiaké volt, a török hódoltság idején került Maklárra. Az építmény egyre romlott, a régebbi része az 1767. évi egyházlátogatás idején már összedőlés előtt állt. Az új templom építését 1788-ban Eszerházy püspök kezdeményezte. A Francz József által irányított kőművesmunka 1796-ig húzódott, a további munkálatok a püspök haláláig sem fejeződtek be, a szentélyt és a sekrestyét 1800 és 1802 között festették ki. A gazdagon felszerelt templomot a német katonaság 1944-ben felrobbantotta.
A felrobbantott templom helyén 1948-50-ben új templomot emeltek, ebbe a réginek néhány részét beépítették.
komment

Kerecsend

2013. december 07. 15:44 - Andre Lowoa

Kerecsend 2201 lakosú község a 25-ös és a 3-as főközlekedési utak találkozásánál Füzesabonytól 5 kilométerre, északnyugatra fekszik.


http://em.bloglog.hu/page/8/





Világ Királynője templom

Az első kőből épült templom 1732-ben épült fel, melyet 1770-ben megnagyobbítottak. 1944. november 16-án a németek felrobbantották. Az új templomot 1960-tól építették, Tornya 1997-re készült el. A templom előtt lévő kertben található Nepomuki Szent János szobra.
komment

Demjén

2013. december 07. 15:44 - Andre Lowoa

Demjén 655 lakosú község Füzesabonytól 9 kilométerre, északnyugatra fekszik.


http://em.bloglog.hu/page/8/




Páduai Szent Antal templom

G.B. Carlone építette barokk stílusban, 1730-1732 között. Tornya és a hajó bővítése 1777-1779-ben készült el, a templomnak ezt a formáját látjuk ma is. A főoltár (1782 körül) Grossmann József és Miller János műve.

A rokokó és copf mellékoltárok szintén a XVIII. századból valók. A szószék copfstílusú, a főoltárral együtt emelték.

Első okleveles említése Demyen néven 1331-ből származik. Szőlőtermelő és borászati kultúrája 1712-től határozza meg a falu gazdálkodását, ekkor telepítették az első tőkéket a falu határába. Demjén a népi hagyományokat őrző települések közé tartozik.
komment

Egerszalók

2013. december 07. 15:43 - Andre Lowoa

Egerszalók 1975 lakosú község Magyarország észak-keleti részén, a Bükk hegység lábainál a Laskó patak partján, Eger város közvetlen szomszédságában terül el. A község a középkorban a híres Rozgonyiak, majd a névadó Szalók nemzetség birtoka. Sok más településsel ellentétben lakásállománya és lakossága évről-évre növekszik. A keresőképesek 85-90 %-a Eger város ipari üzemeiben dolgozik. Egerszalók az egri történelmi borvidék része: 600 hektár területen termelik itt az Egri Bikavér alapanyagait és a fehér borfajtákhoz a zenitet, leánykát, muskotályt és olaszrizlinget. A zömében háztájiban vagy szakcsoportokban megtermelt fürtöket a községi pinceszövetkezet vásárolja és dolgozza fel.
Egerszalók külön nevezetessége az 1738-ban Carlone tervei alapján épült római katolikus templom, az egri Főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye, híres búcsújáróhely. A két oldalán árkádos régi plébániaházzal, a modern felfogású Mária-emlékhellyel, a különálló barokk harangtoronnyal érdekes együttest alkot. Párkányokkal, ablakokkal, szoborfülkékkel jól tagolt, vázákkal díszített homlokzata van. A déli oldalhomlokzaton szép barokk kapu nyílik. Háromszakaszos a hajó, kupolás a szentély, klasszicizáló stílusú a főoltár, amely a kegyképpel díszes. A többi berendezési tárgy is értékes barokk kori mű.
Az igazi nevezetesség azonban a község déli részén a föld mélyéből feltörő hőforrás. A nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos hévíz, melynek metakovasav tartalma is jelentékeny, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. Csontsérülések utókezelésére, izületi és reumatikus bántalmak gyógyítására bizonyítottan kiváló. A fenyőerdővel övezett mintegy 240 hektáros terület gyógyászati beruházásra alkalmas. A községnek a hévízforrással ellentétes oldalán, északi irányban egy 130 hektár kiterjedésű mesterséges víztározó található. Eredeti rendeltetése szerint felszíni vízfolyások regulátoraként visszatartja a hirtelen lezúduló csapadékvizet, s öntözési lehetőséget kínál a tőle délre fekvő településeknek. Mindemellett vizisportolásra is alkalmas, és a környék kedvelt horgászparadicsoma. A község várja a pihenni vágyókat, a turistákat, akik szívesen ismernék meg közelebbről Egerszalókot, környékét és az ott élő embereket.


http://em.bloglog.hu/page/8/


Szűz Mária neve templom

A faluban már a középkorban is volt templom. A ma is látható barokk templom 1738-ban épült. Itt található a Csodatévő Mária-kegykép, valamint a rokokó faragású hordozható Mária-szobor a XVIII. századból.
komment

A keresztényeket nem lehet vasárnap dolgoztatni - Nagy-Britanniában

2013. december 07. 15:37 - Andre Lowoa

Nem kötelezhetők munkára a keresztények vasárnap a londoni fellebbviteli bíróság szerint. A londoni fellebbviteli bíróság elismerte a keresztények jogát arra, hogy vasárnap pihenőnapot tartsanak - írta a Christian Today brit keresztény hírportál.

Londonban Celestina Mba szociális munkás fordult bírósághoz amiatt, hogy elbocsátották a munkahelyéről, miután vallási okokra hivatkozva nem akarta vállalni a vasárnapi szolgálatot.

A munkaügyi bíróság korábban visszautasította a nő keresetét azzal az indokkal, hogy nem minden keresztény tartja pihenőnapnak a vasárnapot, így ez nem tekinthető a vallás alapvető elemének, annak ellenére sem, hogy a tízparancsolatnak is része. A fellebbviteli bíróság azonban Celestina Mbának adott igazat és elismerte, hogy a vasárnapot több millió keresztény a pihenés napjának tartja, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A bíróság egyúttal kimondta, hogy a munkáltatóknak meg kell találniuk az egyensúlyt az üzleti érdekeik és az alkalmazottaik vallási szokásai között.

A londoni keresztény jogi központ vezetője, Andrea Minichiello Williams üdvözölte a döntést, kijelentve: a bíróságok végre kezdik jobban megérteni, hogy mit jelent kereszténynek lenni.

(MTI)

komment

Poroszló

2013. december 07. 15:36 - Andre Lowoa

Poroszló 3062 lakosú ősi község a Tisza jobb partján, a 33-as főközlekedési út és a 108-as/Debrecen-Füzesabony/ vasútvonal mentén, Tiszafüred nyugati szomszédságában fekszik.
A Tájház a XX. század eleji paraszti kultúrát mutatja be. Az épületben a halászat ősi eszközeit is bemutatják.
Természetvédelem alatt áll a területén található Tisza-tavi Madárrezervátum, valamint a poroszlói ősszikesek.

http://em.bloglog.hu/page/8/



Szűz Mária neve-templom

A templom 1797-ben épült, barokk stílusban.
komment

Sarud

2013. december 07. 15:35 - Andre Lowoa

Sarud 1331 lakosú község a Tisza-tó mellett, Tiszafüredtől 21 kilométerre, nyugatra fekszik. Az ősi település Géza feleségének, Saroltnak a birtoka volt, neve is tőle származik. A jellegzetes régi parasztházak és az egyszerűségével szép templom maradandó élményt adnak.

http://em.bloglog.hu/page/8/





Szentháromság templom
komment

Tiszanána

2013. december 07. 15:35 - Andre Lowoa

Tiszanána 2660 lakosú község a Tisza-tó mellett található Heves megyei község. Felszíne alföldi sík. A tengerszint feletti magassága átlag 100 méter. Tiszanána. A név elso fele a Tisza közelségére utal, a Nána pedig eredetileg puszta személynév volt.
A község, amelyet első ízben IV. Béla király 1261-ben kelt oklevele említ, akkor még az Apocz nemzetség birtokainak szomszédjaként, a XVIII. századig közvetlenül a Tisza partján feküdt, állandó árvízveszély által fenyegetve. A folyó mentén a történelem előtti korokban különböző népek telepedtek le, hosszabb, rövidebb időre. Aztán szkíták, kelták éltek itt évszázadokon át, majd szarmaták, jazigok, s Attila hunjai. Úgy szólnak a mondák, hogy maga a király is innen, a Közép-Tisza vidékéről irányította hatalmas birodalmát. Attila halála után következtek a gepidák, az avarok, a bolgárok, a szlávok, akiknek maradékai később beolvadtak a 896 táján érkező nomád magyar törzsekbe. A hagyomány szerint Szent László király adományozta Nánát az egri püspökségnek, amelynek 1804-ig maradt birtokában, majd a szatmári püspökség tulajdonába került. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben tehát, Nánaként fordul elő, az egri püspökség 1483-1494. évi számadáskönyveiben azonban megkülönböztetésként a többi hasonló községtől Tyzanana néven szerepel. Érdekes adat, hogy az 1546. évi összeírás szerint tíz jobbágytelek van a faluban, három évvel később pedig nyolc adókötelest, hét elszegényedettet, kettő elhagyottat, és két újonnan települt telket regisztráltak. Sokat szenvedett e vidék a török pusztításoktól. A janicsárok nemcsak állatot, de a rabláncokon embereket is hajtottak a török tartományok felé. Nem csoda, hogy Eger várának 1552-es ostroma után, az 1554-es adóösszeírás szerint a település teljesen elpusztult. Amit le lehetett rombolni, azt a hódítani akarók lerombolták. Ami fölött itt sem tudtak győzni, ugyanúgy, mint csillagpéldaképpé váló hősök esetében, az a szülőföldhöz való ragaszkodás volt. Ebből a korszakból számtalan település neve ismeretes, amely végkép lekerült a térképekről. Ám Nánát újraépítették lakói. Alig telik el tíz esztendő, s már ismét tíz porta áll a romok fölött. A falu a XVII. században Török János és Kürthy Gyögy birtokába kerül. Valószínűleg azonban hamarosan visszakapja az egri püspökség, mivel a XVIII. században a község áttelepítését a folyópartról a biztonságosabb területekre már gróf Eszterházy Károly egri püspök rendeli el, a régi helyet ma is Ó-nánának nevezik.1770-1776 között belakják a tiszanánaiak által használt Kömlő pusztát. A föld nélkül maradtak közül 102 család elköltözött. Az elvándoroltak helyébe zömébe katolikus lakosság telepedett le. A XVIII. század végén Ulrich János püspöki jószágkormányzó mintegy száz düledező házat leromboltatott. Új utcasorok kijelölésével és 259 darab azonos méretű telkek kimérésével végrehajtotta a község belterületének átrendezését. Elrendelte, hogy minden jobbágy, még a negyedtelkes is nyers vagy égetett téglából két kényelmes szobát építsen, s akik erre nem voltak képesek, azokat leszorította nyolcadtelkesekké. Így nyert a falu belsősége szabályosabb alakot. A község 1804-ben az újonnan felállított szatmári püspökség birtokába jutott. Lélekszáma 1787-ben 2054 fő. Amikor 1805 után a szatmári püspökség lett a birtokos, majorsági szántógazdálkodást nem épített ki, hanem a majorüzem továbbra is állattartásból, juhászatból állt. A XIX. század első felében a helybeli katolikus lelkész egy kis kórházat állított fel, az urasági tisztilak mellett felépült a tiszanánai uradalom központi tömlöce. A szatmári püspökség 1848-ig volt Tiszanánán földesúri joga, később már csak a helység legnagyobb birtokosa. Tiszanánát több ízben így 1830-ban, 1855-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1888-ban árvíz öntötte el.
A református templom 1752-ben épült. A katolikus templomot Galántai gróf Eszterházy Károly egri püspök építette 1788-ban. A településhez tartozik a Tisza mellett fekvő üdülőterület, Dinnyéshát.




http://em.bloglog.hu/page/8/

Szent József kápolna


 Szeplőtelen Fogantatás templom

komment
süti beállítások módosítása
Mobil