Egerszalók 1975 lakosú község Magyarország észak-keleti részén, a Bükk hegység lábainál a Laskó patak partján, Eger város közvetlen szomszédságában terül el. A község a középkorban a híres Rozgonyiak, majd a névadó Szalók nemzetség birtoka. Sok más településsel ellentétben lakásállománya és lakossága évről-évre növekszik. A keresőképesek 85-90 %-a Eger város ipari üzemeiben dolgozik. Egerszalók az egri történelmi borvidék része: 600 hektár területen termelik itt az Egri Bikavér alapanyagait és a fehér borfajtákhoz a zenitet, leánykát, muskotályt és olaszrizlinget. A zömében háztájiban vagy szakcsoportokban megtermelt fürtöket a községi pinceszövetkezet vásárolja és dolgozza fel.
Egerszalók külön nevezetessége az 1738-ban Carlone tervei alapján épült római katolikus templom, az egri Főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye, híres búcsújáróhely. A két oldalán árkádos régi plébániaházzal, a modern felfogású Mária-emlékhellyel, a különálló barokk harangtoronnyal érdekes együttest alkot. Párkányokkal, ablakokkal, szoborfülkékkel jól tagolt, vázákkal díszített homlokzata van. A déli oldalhomlokzaton szép barokk kapu nyílik. Háromszakaszos a hajó, kupolás a szentély, klasszicizáló stílusú a főoltár, amely a kegyképpel díszes. A többi berendezési tárgy is értékes barokk kori mű.
Az igazi nevezetesség azonban a község déli részén a föld mélyéből feltörő hőforrás. A nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos hévíz, melynek metakovasav tartalma is jelentékeny, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. Csontsérülések utókezelésére, izületi és reumatikus bántalmak gyógyítására bizonyítottan kiváló. A fenyőerdővel övezett mintegy 240 hektáros terület gyógyászati beruházásra alkalmas. A községnek a hévízforrással ellentétes oldalán, északi irányban egy 130 hektár kiterjedésű mesterséges víztározó található. Eredeti rendeltetése szerint felszíni vízfolyások regulátoraként visszatartja a hirtelen lezúduló csapadékvizet, s öntözési lehetőséget kínál a tőle délre fekvő településeknek. Mindemellett vizisportolásra is alkalmas, és a környék kedvelt horgászparadicsoma. A község várja a pihenni vágyókat, a turistákat, akik szívesen ismernék meg közelebbről Egerszalókot, környékét és az ott élő embereket.
Egerszalók külön nevezetessége az 1738-ban Carlone tervei alapján épült római katolikus templom, az egri Főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye, híres búcsújáróhely. A két oldalán árkádos régi plébániaházzal, a modern felfogású Mária-emlékhellyel, a különálló barokk harangtoronnyal érdekes együttest alkot. Párkányokkal, ablakokkal, szoborfülkékkel jól tagolt, vázákkal díszített homlokzata van. A déli oldalhomlokzaton szép barokk kapu nyílik. Háromszakaszos a hajó, kupolás a szentély, klasszicizáló stílusú a főoltár, amely a kegyképpel díszes. A többi berendezési tárgy is értékes barokk kori mű.
Az igazi nevezetesség azonban a község déli részén a föld mélyéből feltörő hőforrás. A nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos hévíz, melynek metakovasav tartalma is jelentékeny, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. Csontsérülések utókezelésére, izületi és reumatikus bántalmak gyógyítására bizonyítottan kiváló. A fenyőerdővel övezett mintegy 240 hektáros terület gyógyászati beruházásra alkalmas. A községnek a hévízforrással ellentétes oldalán, északi irányban egy 130 hektár kiterjedésű mesterséges víztározó található. Eredeti rendeltetése szerint felszíni vízfolyások regulátoraként visszatartja a hirtelen lezúduló csapadékvizet, s öntözési lehetőséget kínál a tőle délre fekvő településeknek. Mindemellett vizisportolásra is alkalmas, és a környék kedvelt horgászparadicsoma. A község várja a pihenni vágyókat, a turistákat, akik szívesen ismernék meg közelebbről Egerszalókot, környékét és az ott élő embereket.
http://em.bloglog.hu/page/8/
Szűz Mária neve templom A faluban már a középkorban is volt templom. A ma is látható barokk templom 1738-ban épült. Itt található a Csodatévő Mária-kegykép, valamint a rokokó faragású hordozható Mária-szobor a XVIII. századból.
