Az Újszövetségben lényegében semmi feljegyzés nincs Szűz Mária szüleiről. Egy II. századi apokrif írás szerint Mária édesanyját Annának, édesapját Joachimnak hívták. Az Anna név azt jelenti, „kegyelemmel áldott”, Joachim pedig azt, „Isten megvigasztal”. Szent Anna ünnepe a XIII–XIV. században terjedt el Európában. A régi hagyomány úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna háza a Bethesda-tó közelében állt. Az V–VI. században e feltételezett születési hely fölé templomot emeltek, melynek fölszentelési napja volt július 26-a. Szent Joachimot pápai rendeletre 1969-től ünneplik Szent Annával egy napon. Anna, ahogy ezt a legendák tartották, a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége. Húsz éve éltek már együtt, ám nem volt gyermekük. Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta az, amikor egy templomszentelés ünnepére elmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, de egy zsidó főpap visszautasította a felajánlott adományt, mondván, hogy bűnös kézből nem fogadja el, ugyanis Joachim házasságának terméketlenségét bűnössége nyilvánvaló jelének, Isten büntetésének tartották. A megszégyenített Joachim ezután el akart bujdosni. Azonban ezt követően megjelent neki Isten angyala, és megvigasztalta, megígérte neki, hogy imádságaiért és jótéteményeiért Anna gyermeket szül, egy leányt, akit Máriának neveznek majd. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Anna az ígéret szerint megfogant és leányt szült, akit Máriának neveztek el.
