Szent Bernát látomása

2020. július 02. 16:51 - Andre Lowoa

Szent Benedeknél az alázatosság lépcsőfokai az igazság felé vezetik a lelket. Szent Bernát ilyen tekintetben a gőg útjáról beszél, amely visszafelé halad. És egyre távolodik Istentől. Ami tehát Benedeknél az első, az Bernátnál a tizenkettedik fok, és fordítva. Lássuk ezeket sorra:

Benedeknél az alázat 12. foka a teljes Istenre figyelés. Szent Bernát szerint a gőg első foka a Kíváncsiság.
Az alázat szelíden és keveset beszél. A gőg második foka a Könnyelműség.
Belső komolyság. Ezzel szemben a gőg harmadik foka a Léha vidámság.
Figyelmes hallgatás. A gőg negyedik foka a Kérkedés.
Az alázat vállalja a közösséget, a közös szabályokat. A gőg ötödik foka a Különcködés, egyénieskedés.
A szív belső érzülete mindig kisebbnek tekinti magát a másiknál. A gőg hatodik foka a Szemtelen önteltség, arcátlanság, arrogancia.
Az alázat hatodik foka a szerénység. A gőg hetedik foka a Vakmerőség.
A lélek őszintén feltárja magát. A gőg nyolcadik foka a Mentegetőzés, a bűnök mentegetése. Rejtegeti, takargatja az igazságot.
Az alázatos békével, türelemmel viseli el a szenvedéseket sőt még a sértéseket is. A gőg kilencedik foka a hibák álnok és képmutató megvallása, hogy kimutassa mennyire bánja. Amikor a kevély alázatba akar burkolózni, hogy meg ne vessék. A gonoszságot és a hazugságot alázatnak tünteti fel.
Az alázat harmadik foka abban áll, hogy Krisztusnak teljesen engedelmeskedem. Ezzel szemben a gőg tízedik foka a Lázadás. Nem akarom alávetni magam a többiek ítéletének, mindenki fölött állónak érzem magam.
Az alázat második foka Isten akaratának szüntelen keresése. A gőg tizenegyedik foka meg épp a Gátlástalan vétkezés. Kész vagyok minden bűn elkövetésére. Mint valami örvény, hagyom, hogy sodorjon a Sátán a pusztulás felé.
Az alázat abszolút mértéke: álljak mindig Isten előtt. Szent Benedek szerint az alázatos ember mindig maga előtt látja Istent. Ő van. Ő a jónak jutalmazója, a rossznak büntetője. A bernáti lépcsőfokoknál a tizenkettedik: a gőg már Megszokássá válik. A lélek úgy elmerült a bűnben, hogy már elveszett az istenfélelem, úrrá lett rajta a megvetés.

Bernát megfigyelése szerint az első hat fokban a testvéreket vetjük meg, aztán az elöljárókat, végül, az utolsó két fokban magát Istent. Nagyböjti lelki tükrünkben ezt is érdemes megvizsgálni: hol tartok én „Jákob lajtorjáján?”…

Ideje lenne elindulnunk ezen a lépcsőn fölfelé. Hogy lelkünk, személyiségünk eljusson – az alázatosság fokain, lehántva a kevélység rétegeit – a szeretetnek arra fokára, amely kizárja a félelmet, s mintegy fáradság nélkül, jókedvvel, Krisztus szeretetétől fűtve, az Ő vonzásában teszi a jót és hirdeti az örömhírt.

Szent Bernát egyik vallomásában ezeket írja:

„Eleven és hatékony Ő, s amint belépett hozzám, fölébresztette alvó lelkemet. Megmozdította, s megpuhította, megsebesítette szívemet, mert kemény és kőszív volt az, és egészen beteg. Elkezdett dolgozni: rombolni, építeni és ültetni. Öntözte, ami száraz volt, megvilágosította, ami sötét volt, kinyitotta azt, ami zárva volt. A hidegséget bennem lángra lobbantotta, a görbeséget kiegyenesítette. (…) Nem érzékeimen keresztül jutott be belső világomba: csak szívem megmozdulásából éreztem meg jelenlétét. Abból, hogy kerültem a bűnöket, abból, hogy csökkent bennem az érzékiség, megismertem erejének hatalmát. És megcsodáltam bölcsességének mélységét abból, hogy megvizsgáltam és megítéltem lelkem titkait. És kevés erkölcsi javulásból megtapasztaltam szelídségének jóságát is. Szépségéből is felfogtam valamit abból, hogy lelkem, vagyis egész belső természetem megváltozott és megújult. Mindezt együtt láttam és megrettentem nagyságától.” (Levelek az Énekek Énekéről, 6.)

komment

2020. július 2. Urunk Háza népének találkoznia kell, és egynek kell lennie!

2020. július 02. 07:09 - Andre Lowoa

Urunk Háza népének találkoznia kell, és egynek kell lennie!

május 16.

Vassula, a találkozásnak ebben a formájában hívlak meg Udvaraimba, hogy Velem légy. Figyelj Rám! Az elmúlt évek során nem burkoltan vagy titkolódzva beszéltem hozzád. A ti csekély értelmetek miatt mindig nyíltan beszéltem. Az volt a célom, hogy Ragyogó Világossággal töltselek el benneteket, elméteket és szíveteket Királyságom gazdagságával árasszam el. Mindnyájatokat meghívtalak az egységre, hogy bűnbánatot tartsatok és kiengesztelődjetek. Egyházamhoz intézett szavaim határozottak és megváltoztathatatlanok.

Felszólításaimat azonban - mind a mai napig - nem vették komolyan, ehelyett inkább bűnbánat és félelem nélkül kétségbe vonják azokat. Nemzedék! Te vakmerően szembeszegülsz parancsommal. Folyamatosan semmibe veszed az Atyához intézett imámat.¹ Feltárom kéréseimet, megmagyarázva utasításaimat és mutatva az egységhez vezető utat, de felszólításaim a mai napig süket fülekre találnak.

Sok nemzethez elküldtelek, Vassiliki, és Szentlelkem vezetett abban, hogy szétszóródott Egyházaimat egybegyűjtsd, hogy összejöjjenek² Szent Nevemben, és legyenek egyek Mibennünk. Te teljesítetted kérésemet. Gyengeségeddel nagyszerű dolgokat tudok véghezvinni. Soha ne hagyatkozz magadra, bízzál mindig Bennem, a te Istenedben! Te vagy az Én hangoskönyvem, akire rábíztam Művemet, hogy nyilvánosan hirdesse, hogy „Urunk Háza népének találkoznia kell, és egynek kell lennie!”

Leányom, egykor látomást adtam neked Egyházaimról és azok állapotáról. Még ma is olyan merevek, mint a vasrudak! Hiányzik belőlük az őszinteség és a szeretet. Ahelyett, hogy közelednének egymáshoz, kérkedő büszkeségükkel egyre jobban elmélyítik az egymás közötti szakadékot. Hatalom iránti éhségük, hajlíthatatlan szívük arra indította Szívemet, hogy távol tartsa magát tőlük. Hallgatlak…

Uram! Hogyan lehet rávenni az egyházi embereket, hogy meghallgassák és teljesítsék a Te egységre vonatkozó kívánságodat?

Minden, amire szükségem van, az a szeretet, minden ember szeretete, mindazok szeretete, akik megtanultak szeretni Engem. A szeretet úgy fog kiáradni korszakotok legsötétebb időszakába is, mint az igazgyöngyök tündöklően csillámló fénye. Minden ember szívébe be fog hatolni. Akkor megnyugszik az egész föld, a gonosz meghátrál és utat enged az Igazságnak. Ha mindenki az Igazságban és a Szeretetben élne, növekednének Bennem és a nagyszerűségemben önmagukat tökéletesítenék. Testem, amely az Egyház, meg fog gyógyulni. Ezért a szeretet gyógyír less mindenki számára.

De kik azok, akik figyelnek Rád, azok közül, akiket szeretnél, hogy meghallgassanak Téged?

Leányom, ne aggódj, meg van a Magam útja! Mindazok, akik saját erejükben bíznak és magukra támaszkodnak, visszavonulnak majd szégyenükben. Már régen felfedtem előtted, mi vár azokra, akik kezükben tartják az egység kulcsait, de nem használják őket. Össze fogom törni a vasrudakat és egyet formálok belőlük. Akik szembehelyezkedtek Velem, össze fognak zavarodni, mert sohasem törődtek figyelmeztetéseimmel. Össze fognak omlani, helyrehozhatatlanul összetörnek. Hiányzik a remény és a bizalom. Kegyetlenül bánnak követeimmel, akiket e nemzedékhez küldök, és prófétáimmal, akik prófétálnak, úgy kezelik őket, mint mítosz mesélőket, mint árulkodókat, ahelyett, hogy illatos olajjal és kedvesen üdvözölnék őket. Vagy semmibe veszik őket, vagy megkérik őket, hogy ne hirdessék Szavam, elutasítva ezzel a figyelmeztetéseimet.

Meg vagyok döbbenve angyalaimmal együtt azt látva, hogy mennyire halott ez a nemzedék az Én mindenható eszközeimmel való közeledésemre. Eltűnt Házamból az öröm és boldogság. Elfelejtették jóságos Arcomat. Szívük ajtaján kívül felejtették az ő Vőlegényüket. Elfelejtették, hogy Én vagyok az Örök Világosság, aki átjár és áthat mindenen. Én népem, Én örökségem, ha csak egy pillanatnyi megbánást és bűnbánatot tartanál, és Hozzám fordulnál, elvenném vakságodat, hogy meglásd, napjaitokban mennyire kiárasztom Szentlelkemet, a Mi dicsőségünk tiszta kisugárzását az egész emberiségre a nagy és szörnyű nap előtt, amikor visszatérek.

Leányom, szenteld magad Nekem, a te Istenednek. Megbíztalak, hogy véghezvidd mindazt, amit diktálok neked, és ne felejts erőt meríteni Belőlem. Tedd ezt életed fő céljává, értsd meg a tanításaimat és továbbítsd őket szelíd lelkülettel. Tőlem származik mindaz, amit tanultál, és amit tudtodra adtam. A Szeretet melletted van és szeret téged. IC

Gyermekem, légy áldott! Én, az Isten, Jahve, veled vagyok, elmélkedj ezen! Ez örömet szerez Nekem, amikor így teszel.

Leányom! Igen, te az Én szeretett leányom vagy….

___________________________________________________________________

1Jn17,1
Zarándoklatainkon
Source: http://ichtys.hu/index.php/168-2019-m%C3%A1jus-16

komment

2020. július 1. Egy lélek, amely Isten akaratának kedvéért lemond a saját akaratáról, annak nincs mit aggódnia

2020. július 01. 08:32 - Andre Lowoa

Egy lélek, amely Isten akaratának kedvéért lemond a saját akaratáról, annak nincs mit aggódnia

december 8.

Leányom, támaszkodj Rám! Kövesd az ösvényt, melyet neked készítettem, az ösvényt, mely zafírokkal van kikövezve. Ez az az út, mely Hozzám vezet téged. Kövesd az igaz ember útját, mert az egyenes[1]. Kövesd parancsaim útját, növeld Egyházamat, szedd össze az embereimet, hogy kirügyezzenek és virágba boruljanak. Megbízlak téged, Egyiptom leánya, hogy szemlélj Engem, és imádj Engem. Ne rejtsd el Előlem tekintetedet, míg az aratás véget nem ér, és továbbra is ismerd meg akaratomat.

Nézz Rám, leányom, gyönyörködj Bennem, szemlélj Engem:

Az Isten, akit szemlélek, megörvendezteti lelkemet,
az Ő fénye betölti az egész világegyetemet,
Ő az alfa és az omega,
és mégis leírhatatlanul béketűrő és gyengéd.

Minden földi gondolat elhalványul, mikor Rád tekintek. Minden aggodalom tovaszáll és eltűnik a Te békéd és szentséged fényében.

Igaz, leányom, hogy Én szent vagyok, és az Én fényem betölti az egész világegyetemet. Az isteni fény, melyet nem emberkéz alkotott, felfedi az emberiségnek Atyám királyságát mindenki előtt, és képessé teszi őket arra, hogy behatoljanak az Ember Fiának misztériumába, az Én misztériumomba.

Hívtalak, és még ma is hívok mindenkit, hogy meghajoljon az akaratom előtt, és tiszteljen, hogy beléphessenek az isteni fényembe, mely majd felfedi nekik Atyám királyságát, és az Ő akaratát. A rosszat száműzni kell minden szívből, mert a gonosz halált hoz.

Napjaitokban, Vassula, mikor az emberek még mindig azt kérdezik tőled, honnan tudják, hogy összhangban vannak-e az akaratommal, mondd meg nekik: „ha a lelketek nem Istenben pihen, de aggodalmat, összetörtséget, nyomorúságot érez a világon minden miatt, ez annak a jele, hogy nem kötöttétek magatokat teljesen Istenhez, sem az Ő akaratához”.

Mert aki Isten akaratában él, az bízik Istenben. Ha esetleg nehézséggel találja szembe magát, és veszély fenyegeti életét, ezek nem fogják befolyásolni a békéjét, nem, és ha nem féltik az életüket, ez is egy jel arra, hogy még messze vannak attól, hogy az akaratukat átadják Istennek.

A lélek, akiben egyáltalán nincs félelem, az egy olyan lélek, aki már átadta magát az Istennek. Ha egy lélek imádkozik Istenhez, és azt kéri, hogy megkapjon valamit, de mégsem kapja meg, és emiatt aggódik, az a lélek még messze van Isten akaratától.

A lélek, aki aláveti a saját akaratát Isten akaratának, nem aggódik és nem fél, és nem retteg attól, hogy mi jöhet, az a lélek nyugodt és kiegyensúlyozott, elfogadja Isten akaratát, és soha nem veszti el a békéjét. De az a személy, aki csak a saját életével törődik, és a földi, anyagi dolgokkal foglalkozik, az a lélek folyamatos nyugtalanságban, félelemben és aggódásban lesz, és egészen addig nem talál békét, míg át nem adja magát Isten akaratának.”

Akkor, és csak akkor, tisztán fognak látni, és megismernek Engem. A Szentírás azt mondja: „igen, mert természettől balgák voltak mind az emberek, híjával voltak Isten ismeretének, s a látható tökéletességekből nem tudták felismerni azt, aki van”[2]. Néhányan azt fogják mondani: „az Isten szenvedéseket és kínokat bocsát rám, amiket már nem bírok elviselni”. „Bármi történjék az akaratomból, ha a kegyelmemben vagytok, könnyű szívvel és állhatatosan el fogjátok tudni viselni, mert a szeretet szeretettel és kegyelemmel viseltetik.” Ezt tudjátok mondani nekik. És ha azt kérdezik: „de miért nem adja meg nekem ezt a kegyelmet, a lelki erősség kegyelmét az Úr, hogy minden megpróbáltatást elviseljen a lelkem?” A válaszom erre: „azt akarom, hogy add fel a saját akaratod az Enyémért! Nem rendelted alá az akaratodat az Enyémnek, és még mindig a saját utadon jársz. És ami még rosszabb, hogy miért mindig azt mondjátok, ’Isten megérttette velem, vagy mondta nekem, hogy így vagy úgy tegyek’, mégis minden elromlott, és semmi sem vált valóra? Ez is egy jel, hogy nem teljesen követtétek az akaratomat. Alázkodjatok meg! Kérjétek, hogy adjak nektek bűnbánó lelket, és majd megpihentek Bennem. Azután fel fogom fedni előttetek Atyám királyságát.” Ne keseredj el, mert Én mindig veled vagyok! A szeretet szeret téged. IC gyere...

[1] ugyanakkor azt a szót is hallottam, hogy ’sima’

[2] Bölcs. 13,1.

http://ichtys.hu/index.php/104-2011-december-8

komment

Elmélkedő gondolatok a mai napra

2020. június 30. 07:51 - Andre Lowoa

A szeretet az egyetlen, ami tékozlás útján gyarapszik. (Victor Hugo)

Akkor töltekezel Istennel, amikor hiányát átéled.

Simon András

Az első lépés azon az úton, hogy az ember erős legyen, abban áll, hogy az ember magának bevallja saját gyengeségét.

Az engedelmesség Isten gyermekeinek életfeladata. (Zeller)

Az erőre szükségünk van, nem arra a fajta erőre, amit mi birtokolunk, hanem arra, amelyet kapunk, ha imádságban kérjük, és ez nem más, mint a türelem ereje. (Frederick Neumann)

Az evangélium szenvedések nélkül csak a mennyben van otthon, szenvedés evangélium nélkül itt lenn a legsúlyosabb gyötrelem, de szenvedni az evangéliummal a szívünkben csak a hazafelé vezető úton lehet. (Kálvin János)

Életünkben vannak időszakok, amikor valami darabokra törik, valami összeomlik bennünk. Ez az összeomlás még csak a kezdet, de már tele van reménységgel. Mindenekelőtt nem szabad újra fölépíteni, amit a kegyelem lerombolt. Ezt is meg kell tanulnunk, hiszen mindig nagy a kísértés, hogy valamiféle állványt készítsük az omladozó homlokzat elé, és újra munkához lássunk.
Meg kell tanulnunk megmaradnunk romjaink mellett, keserűség nélkül leülnünk a törmelék között, anélkül, hogy vádolnánk magunkat vagy Istent. Ezekre a romokban álló falakra kell majd reménnyel és ráhagyatkozással támaszkodnunk, egy gyermek bizalmával, aki arról álmodik, hogy apja mindent helyre fog hozni. Hiszen ő tudja, hogyan lehet másként helyreállítani, jobban, mint előtte volt.

Éppen mint a tékozló fiú, aki számára annyi minden romokban hevert: a pénze, a dicsősége, a szíve; mindent elveszített, amit a teremtményektől várhatott, és bizalommal telve mégis úgy döntött, hogy visszatér atyjához.
Aki valamikor fia volt az atyjának, az is marad mindörökké. Abban a pillanatban, amikor az elveszett fiú kiengesztelődik kudarcával, már otthon is van a szülői házban atyja mellett. Aki viszont harcol kudarcaival, az önmaga és az Isten ellen harcol, még mindig a harag áldozata, és nem képes felismerni a szeretetet. Szeretetben, kegyelemben élni nem más mint kikerülni a harag uralma alól, amely eredeti állapotunk.

Jézus halála és feltámadása képessé tesz minket arra, hogy vele együtt legmélyebbről fakadó gyengeségünkben is felismerjük az Atya szeretetét. Hiszen megtérésben lenni nem más, mint szüntelenül belépni a bűn és a kegyelem misztériumába. Vigyázzunk, nem átlépni a bűnből a kegyelembe, hanem belépni a bűn és a kegyelem misztériumába. Ezt azt jelenti, hogy meg kell válnunk minden önigazolástól, minden saját igazságtól, és elismerni bűnünket, hogy meg tudjunk nyílni Isten kegyelme előtt.

Irgalmas Uram, jóságos Uram, bátorságot adtál, hogy megérezzem: neked szükséged van rám. Adj erőt, hogy szeretni tudjam a társadalom kivetettjeit, úgy, ahogyan te szeretsz engem, és ahogyan szükséged van rám. Uram, te tudod, mit jelent kitaszítottnak lenni, legszegényebbnek a szegények között. A gazdag ember, a jómódú asszony is lehet kirekesztett, de lehet a szegény is a tőled kapott parányi földön. Add, hogy evilági országodban mindannyian gazdagok lehessünk, annak tudatában, hogy neked szükséged van ránk, s hogy nekünk is szükségünk van egymásra!

Boldog Kalkuttai Teréz

Isten soha meg nem szűnik gyermekeinek Atyja lenni.

Páduai Szent Antal

„Keresztelő János tanítványai ezt kérdezték: »Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?« Jézus így válaszolt nekik: »Menjetek, és mondjátok el Jánosnak, amiket hallotok és láttok: vakok látnak, és bénák járnak, leprások tisztulnak meg, és süketek hallanak, halottak támadnak fel, és szegényeknek hirdettetik az evangélium.«” (Mt 11,3–5)

Ahol Jézus jár, jelen van, annak nyoma van az életünkben. Ő mindenkinek azt adja meg, amire szüksége van ahhoz, hogy teljes életet élhessen. Lehet, hogy bár nem gyógyulhatunk ki egy fizikai betegségből, de közben lelkiekben mégis gazdagabbá válhatunk a Jézus Krisztusban való hit által. Jézus gyógyít, az Atya dicsőségére, hogy higgyünk benne: higgyük, hogy ő a Megváltó, és a mi életünkben is ő munkálkodik. (Balog Eszter)

„Megóv engem sátrában a veszedelem napján, elrejt sátra mélyén.” (Zsolt 27,5)

Azt álmodtam, hogy esernyő vagyok. Az emberek kifeszítettek maguk fölé, és megóvtam őket az esőtől, miközben én magam teljesen eláztam. Amikor az emberek megérkeztek, összecsuktak, és csuromvizesen beállítottak a sarokba. Aztán ott felejtettek. Volt, aki órák múlva jött vissza értem, volt, aki napokkal később, volt, aki soha többé. Reggel elmeséltem az álmomat a feleségemnek. Ő meg azt álmodta, hogy Jézussal találkozott. Csuromvizesnek látta. (Zsíros András)

„Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed kegyelmeddel, mint pajzzsal.” (Zsolt 5,13)

Nóé igaz ember volt, a megmenekülés, a szabadulás áldását kapta. Mi is kérhetünk őszinte bizalmat, becsületet, mely megment a fásult közömbösségtől, a jellemtelenségtől és a divatos hűtlenségtől, amely megmérgezi a családi élet értékeit, megrengeti a legszebb emberi kapcsolatokat, és keserű fájdalmat okoz a gyerekeknek. Mondjunk igazat, bízzunk bátran, harcoljunk kitartóan egymásért! (Smidéliuszné Drobina Erzsébet)

Ne veszítsd el bátorságodat, ha sokat dolgozol és kevés az eredmény. Ha belegondolnál, hogy egyetlen lélek mennyibe kerül Jézusnak, abbahagynád a panaszkodást.

Pió atya

Segíts Uram, hogy hűségesen haladjak utjaidon! Vezetésedet fölösleges megértenem: hiszen gyermeked vagyok. Te a bölcsesség Atyja vagy és az én Atyám is. Tudom hát: ha az éjszakán át vezet is az út, akkor is tehozzád jutok.

Edith Stein

Senki sem kerülheti el az öregedést. De azt el kell kerülni, hogy eljárjon felettünk az idő. (A. de Mello)

„Uram, te vagy Istenem! Magasztallak, dicsérem neved, mert csodákat vittél véghez.” (Ézs 25,1)

A próféta a föld pusztulásáról, majd az ítéletről, végül a mennyei vacsoráról jövendöl. Becsapós a múlt idő, mert Isten prófétáló embere a jövőben megtörténő eseményekről ír múlt időben, a még meg nem történt eseményeket megvalósultként írja le. De talán számunkra is lehet jelentősége: a csodára váró ember mindig a kész csodát keresi. Isten cselekedeteinek az eredményét nem mindig a kész tényekben kellene keresni, hanem el kellene fogadni, hogy az örök igazság talán a mi hiányos koordináta-rendszerünkben nem tűnik olyan csodásnak és számunkra tökéletesnek. Urunk, add, hogy meglássuk csodáid gyümölcseinek beérését! (Gerlai Pál)

komment

Elmélkedő gondolatok a mai napra

2020. június 29. 09:34 - Andre Lowoa

A gondviselés kinyitja a második ajtót, amikor az első becsukódik.

A lelki béke sokszor a megváltozott hozzáállásból származik, nem pedig a megváltozott körülményekből.

A nagyság, és alázat nem egymást kizáró tulajdonságok.

Az a madár, mely két fán lakik, egyiken sem rak fészket. Az a lélek, amelyik a kegyelem és a cselekedet érdeme között ingadozik, nem talál soha nyugvópontot. (Spurgeon)

Az osztrák császárokat évszázadokon keresztül a kapucinus szerzetesek bécsi templomának kriptájában helyezték öröknyugalomra haláluk után. A temetési szertartásnak, amelyre az egész ország előkelőségei eljöttek, volt egy nagyon érdekes része: A temetés ideje alatt a kripta ajtaja zárva volt, egészen addig, amíg az uralkodó koporsóját vivő emberek oda nem érkeztek. Az udvarmester bekopogtatott az ajtón, így jelezvén, hogy a halott uralkodó bebocsátást kér az örök élet birodalmába. Ekkor az ajtó mögül az egyik kapucinus szerzetes megkérdezte: Ki kopogtat? Az udvarmester így válaszolt: Őfelsége az apostoli uralkodó. A hang ezt válaszolta: Nem ismerem. Rövid csend után újra kopogtatott az udvarmester, majd ismét hallatszott a kérdés: Ki kopogtat? Ausztria és Magyarország apostoli királya. Nem ismerem - szólt újból a hang és az ajtó továbbra is zárva maradt. Az udvarmester harmadszor is zörgetett, majd a kérdésre azt válaszolta, hogy a haza atyja és az igazság védelmezője szeretne bejutni, de erre is ugyanaz a válasz érkezett. Amikor az udvarmester utoljára kopogtatott, akkor ezt mondta: Egy szegény bűnös kér bebocsátást. Ekkor a hang a következőt mondta: Jöjj gyermekem! - és feltárult a kripta ajtaja.

E szokás szerint temették el évszázadokon keresztül a császárokat, jelezvén, hogy a túlvilágon senki sem uralkodó, hanem minden ember egyforma, és Isten ítélőszéke elé csak úgy kerülhet az ember, hogy megvallja bűnösségét. E jelkép-gazdag szertartás is figyelmeztet minket a bűnbánat fontosságára és értelmére.

„Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor?” (Zsolt 130,3)

A Mindenható elé reggelenként és esténként is csak úgy állhatunk, mint a büntetett előéletű az erkölcsi bizonyítványra várva. Beláthatjuk, valóban irgalmas és kegyelmes az életünk Ura, ha rovott múltunk ellenére megbocsát, megbíz, megőriz a megígért örök életre Jézus golgotai érdeméért. (Smidéliuszné Drobina Erzsébet)

Isten parancsai a legfontosabb értékeket hangsúlyozzák, amelyek nélkül az ember elrontja az életét. Isten parancsai utat jelentenek számunkra, amelyen Isten ezt mondja nekünk: „Ember, fontos vagy, értékes vagy: ne veszítsd el önmagad!”
A parancsok középpontja: az ember. Ha az ember érték, akkor felfogjuk, miért mondja az Úr, hogy szeretnünk kell egymást: ez az egyetlen viszony, amely tiszteli és előremozdítja a személyt. Megsérteni a parancsokat nem egy egyszerű szabályáthágás, hanem annyit jelent, hogy kevésbé leszünk emberek.

Rácz Piusz OFM

Ha azt akarod, hogy szeressenek, szeress! (Hekatón)

„Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké. Mert az ő számára mindenki él.” (Lk 20,38)

Az Istent kérdező, az Isten országára kíváncsi ember sokszor nem tud elvonatkoztatni az emberi világtól. Befolyásol bennünket a világ, amelyet magunk körül látunk. A Jézust számon kérő, vallató írástudók a házasság túlvilági folytatásáról faggatóznak egy többször házasodott nő példája kapcsán. Mi lesz a földön köttetett vagy éppen elmulasztott dolgokkal? Jézus rámutat arra, hogy a földi dolgok elmúlnak, a mennyben más lesz fontos. Esélyt ad annak is, aki az emberek szemében elveszett. „…az ő számára mindenki él”. Az Élet, az örök Élet többet jelent, mint amit ma látunk és tapasztalunk. (Gerlai Pál)

"Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?" [Mt 27,46] A keresztre feszített Jézus életének utolsó perceiben azt érzi, hogy elhagyta őt az Atya. Amikor Jézus elhagyatva érzi magát, amikor elszakítva érzi magát az Atya szeretetétől, akkor ebben az is benne van, hogy átérzi a bűnös emberek sorsát, bár ő nem követett el bűnt soha. Haláltusájában érzi át Jézus a legjobban azt, hogy a bűnnek milyen hatalma van az ember felett...

Jézus kereszthalála magában hordozta bűneinket, feltámadása pedig magában hordozta a bűntől való megszabadulásunkat. Jézus azért halt meg és azért támadt fel, hogy legyőzze a bűn hatalmát az ember felett és a bűnbocsánat ajándékozása révén helyreállítsa a szeretetkapcsolatot Isten és az ember között.

A bűnbocsánat szentségében megtapasztalhatjuk, hogy emberi bűneinket egyedül Isten megbocsátó szeretete képes legyőzni.

Horváth István Sándor

Jézus csak teljesen megüresített szívekben tud uralkodni. (Tersteegen)

- Jó napot! - mondta a kis herceg.
- Jó napot! - mondta a kereskedő.
Ez a kereskedő szomjúságoltó labdacsokat árult. Aki hetente egyet bevesz, az többé nem is kíván inni.
- Hát ezt meg minek árulod? - kérdezte a kis herceg.
- Rengeteg időt lehet megtakarítani vele - felelte a kereskedő. - A tudósok kiszámították: heti ötvenhárom percet!
- És mit csinál az ember azzal az ötvenhárom perccel?
- Amit akar...
Én - gondolta a kis herceg -, ha nekem ötvenhárom fölösleges percem volna, szépen elindulnék egy forrás felé...

Mennyivel többször szólal meg az emberismeret úgy: Vigyázz, mert ismerlek! Mint így:- Ne félj, hisz ismerlek!
(Osvát Ernő)

„Mert minden értetek van, hogy a kegyelem sokasodjék, és egyre többen adjanak hálát az Isten dicsőségére.” (2Kor 4,15)

Egyszer egy ökumenikus imahét záróalkalmán vettem részt, amely ifjúsági istentisztelet volt. Egy metodista lelkész pontosan erről az igéről prédikált, és azt hirdette: mennyire nehéz megértenünk, hogy minden értünk van. Azaz: mennyire hajlamosak vagyunk beleszürkülni a monoton hétköznapokba, a tanulásba, a munkába, s közben nem látjuk meg: minden, amit csinálhatunk, értünk van. Hogy céljainkat elérve – minden küzdelem ellenére – Istennek adhassunk hálát örömmel és boldogan. (Balog Eszter)

„Térjetek meg ahhoz, akitől oly messze eltávolodtatok!” (Ézs 31,6)

Az állatkertben a veszélyes vadállatokat védőrács, a védőrácsot védőkerítés, a védőkerítést védőkorlát veszi körül. Azóta van így, mióta egyszer abból származott tragédia, hogy a figyelmeztető felirat nem volt elég egyértelmű: „A ketrecet megközelíteni veszélyes és tilos!” Pár barát akarta lefotóztatni magát a rács előtt, és nem fértek a képbe. Nem kellett sokat, csupán fél lépést hátrálniuk… Az élet és halál közötti óriási távolság olykor csupán féllépésnyi. Te hány lépésre vagy az élettől? (Zsíros András)

Van, hogy a küzdelmek nehézsége miatt letérünk a helyes útról és eltávolodunk Jézustól, nem figyelünk Rá, és így eltávolodunk önmagunktól is, olyannyira, hogy aztán azt sem tudjuk ki Jézus és kik vagyunk mi és miért is élünk. Mennyei Atyánk azonban akkor is tudja, hogy kik vagyunk, az ő szeretett gyermeke, és minden nap felkínálja a lehetőséget, hogy Hozzá visszatérjünk.

komment

Elmélkedő gondolatok a mai napra

2020. június 28. 08:52 - Andre Lowoa

A MÁSODIK ERÉNY MISZTÉRIUMÁNAK ELŐCSARNOKA

Feltesszük magunknak a kérdést: hogyan lehetséges,
Hogy a Reménynek forrása mindig bővizű,
Hogy e forrásból mindig felfakad a víz,
Hogy mindig csobog, mindig fiatal, mindig tiszta.
Mindig friss, mindig áradó, mindig élő.

Honnan veszi oly tiszta, oly áttetsző vizét e gyermek?
Miféle erővel fakad fel e forrás vize?
Ő maga teremti e hatalmas vízbőséget? Folyamatosan?
Nem, mert egyedül én teremtek - mondja Isten.
Akkor honnan szerzi vizét feltörő forrásához?
Hogyan lehetséges, hogy ez az örök forrás mindig felfakad?
Hogy ez az örök forrás mindig felbuzog?
Kell, hogy legyen egy titka.
Valamiféle titok.
Hogy ez az örök forrás ne kavarodjon fel a súlyos, kövér őszi esőtől.
Hogy ne száradjon ki a júliusi égető hőségben.
Emberek a remény titka egyszerű, feleli Isten.
Titka nem bonyolult és nem nehéz.
Ha tiszta vízből akarna tiszta forrást építeni, tiszta vizű forrást soha nem találna elegendőt teremtésemben, mert nincs belőle sok.
Hanem éppen a rossz vizekből építi tiszta vizű forrásait.
És éppen ezért van mindig elegendő vize.
Hiszen éppen ezért Remény ő.

Mégis hogyan lát neki, hogy rossz vízből tiszta vizet készítsen?
Régi vízből új vizet.
Régi napokból új napot.
Elhasznált vízből új vizet.
Régi vízből forrásokat.
Öreg lelkekből fiatalokat.
Öreg lélekből lelki forrást.
Langyos vízből friss vizet.
Öreg estékből fiatal reggeleket.
Felkavart lelkekből tiszta lelkeket.
Felkavart vízből tiszta vizet.
Megfáradt lelkekből gyermeki lelkeket.
Alvó lelkekből éber lelkeket.
Álló lelkekből pezsgő lelkeket.

Hogyan képes erre? Hogyan kezdi el?
Gyermekeim, ez az én titkom, mert én vagyok az Atyja.

Kiszolgált lelkekből új lelkeket.
Kiszolgált napokból új napokat.
Felkavart lelkekből áttetsző lelkeket.
Alvó lelkekből éber lelkeket.
Felkavart napokból áttetsző napokat.

Ha áttetsző napokból alkotna áttetsző napokat,
Ha tiszta lélekből és vízből alkotna forrásokat,
Ha tiszta vízből alkotna tiszta vizet,
Ha tiszta lélekből alkotna tiszta lelket, nem lenne épp nagy dolog.
Erre mindenki képes, és nincs benne semmi titok.

De sáros vízből, öreg vízből, poshadt vízből,
Tisztátalan lélekből alkot tiszta lelket,
S ez a legszebb titok, mely a teremtés kertjében fellelhető.

Charles Péguy

A rab húsz éve gubbasztott a tömlöc sarkában, súlyos bűnökkel a szívében és súlyos bilincsekkel a kezén. Teljesen össze volt törve. Egy napon aztán a király egyetlen lánya látogatást tett a börtönben. A rab, ahogy meglátta őt, egy csapásra beleszeretett, s egy élete, egy halála, megszólította a királylányt:
- Ó, kedves, kérlek, vetesd le súlyos bilincseimet, hogy átölelhesselek! Kérlek, hogy légy az enyém!
Mindenki felhördült ezen a vakmerőségen, a király lánya azonban gyengéden megsimogatta a rab fejét, s így válaszolt:
- Mivel súlyos bilincseiden kívül már egyebed sincs, elfogadom őket mint szereteted jelét.
Azzal levette a rab kezéről a súlyos bilincseket.
- De fogadd el tőlem te is, kérlek - folytatta a király leánya -, az én szeretetem jelét. - Azzal a súlyos bilincseket visszatette a rab kezére.
- A tiéd vagyok! - mondta végül a király leánya. - Viseld szeretetem jelét. - A leány ezután elhagyta a börtönt, visszatért a palotába atyjához, és szavát betartva hűséges maradt a rabhoz.
A rab búskomorsága, miként arany virradatban az ólom köd, semmivé foszlott. Ettől a naptól kezdve örömmel viselte súlyos bilincseit.

A sivatagban az a szép, hogy valahol rejt egy forrást.

Antoine De Saint-Exupéry

„Békesség, békesség közel és távol! Ezt mondja az Úr: Meggyógyítom őt!” (Ézs 57,19)

Az Ószövetségben megismerhető istenkép meglepően sok, a hétköznapi emberekben is megtalálható tulajdonságot hordoz. A haragjában lesújtó Isten – ha kell, néha bizony összetöri, szétzúzza az embert, de aztán meg is gyógyítja. Érthetetlen, hogy a haragot miért kérjük számon az Istenen. Talán azért, mert nem illik „egy tökéletes Istenhez” a harag és az utána következő megbocsátás? Miért ne? Vagy talán azért, mert valamilyen negédes, mézes-mázosan csalogató istenképet festettünk magunk elé az egyházban? Valószínűleg. Ne vezessük félre magunkat! Az ítélő Isten őszintén elénk tárja bűneinket és haragját, hogy összetörjön, de aztán meg is gyógyíthasson. (Gerlai Pál)

Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek. (Gyökössy Endre)

„Embereknek akarok a kedvében járni vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája.” (Gal 1,10)

Nagy kísértés egy iskolásnak gátlástalan társai kedvében járni, még nagyobb veszély a fiatalnak a felelőtlen, könnyelmű hangadókhoz igazodni. Pál apostol a saját példájával jár elöl: először Isten akaratát tanácsos keresni életünk minden dolgában, mert tőle, általa és érte zajlanak körülöttünk az események, hogy ezeken keresztül megérthessük szeretetét. Minden más lényegtelenné avul. (Smidéliuszné Drobina Erzsébet)

Ha az ember felismeri és érzi lelkében az Istent, akkor felismeri és érzi a világ minden emberével való közösséget is. (Tolsztoj)

Ha szeretetednek tüze kialvóban van, emeld fel tekintetedet a legszeretettebbre, legméltóbbra és legtökéletesebbre, Akire nem nézhetsz anélkül, hogy Őt mindenekfelett ne szeresd. (Tersteegen)

„Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól: »Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük.«” (Jel 21,3)

A Jelenések könyve új eget és új földet ígér: a trónuson ülő mindent újjáteremt majd. Nem lesz könny, halál, gyász, jajkiáltás, sem fájdalom. A lényeg – akárhogyan történjék is majd – Isten kapcsolata az emberrel és az emberé az Úristennel. Vagyis az egymásra találás. Isten akarata az, hogy terjedjen az ige minden nép közt, hogy az ige közösséget teremtsen. Ma imádkozzunk a misszióért hazánkban és szerte a világban! „Uram, kezdd rajtam!” (Balog Eszter)

Könnyebb találni sok embert, akik elég bölcsek ahhoz, hogy felfedezzék az igazságot, mint egyet, aki elég rettenthetetlen ahhoz, hogy mindenféle szembenállás ellenére is kiálljon érte.

Panaszkodtam, hogy nincs cipőm, amíg nem találkoztam olyannal, akinek nincs lába.

Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.

Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.

Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
Mindig csak a mában élj, s az örök szabályt ne feledd:
A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett.

komment

2020. június 28. AZ A GAZDAGSÁG, HA VALAKI MEGTÉR

2020. június 28. 07:44 - Andre Lowoa

AZ A GAZDAGSÁG, HA VALAKI MEGTÉR

1991. február 26.

Ma azon gondolkoztam, hogy vajon kaphatnék-e üzenetet Szent Páltól vagy Szent Pétertõl? Szerettem volna egyes misztériumokat megérteni, és az Úr válaszát kértem.

Uram?

Én vagyok. Figyelj virágom, ma megváltásotokon munkálkodom. Miért kutatsz olyan misztériumokat, amelyeket nem akarok közölni veled? Megszentelõdéseteken munkálkodom. Bûnbánatot keresek benned, leányom. Ismerd fel, mi az én érdemem! Ismerd fel, mi az én gondom! Még Lázárt is arra kértem, amikor négy napra misztériumaimba távozott - látta és megértette e misztériumokat -, hogy amikor visszatér, hallgasson róluk, és õrizze meg a maga számára e titkokat. Nem akartam, hogy olyan lelkeknek adja tovább gazdagságomat, akik nem tudják felfogni. Az a gazdagság, ha valaki megtér, az a gazdagság, ha belátod, hogy bûnös vagy, alázattal, bûnbánattal jössz hozzám, és szent életet élsz tanításomat követve. Nem az a gazdagság, ha valaki megpróbálja megfejteni misztériumaimat. Ha mégis megpróbálod, csak kanyargós utakra jutsz, amelyek sehova sem vezetnek. Ezért úgy jöjj hozzám, mint a gyermek! Engedd meg, hogy kezem megmunkáljon és ilyen tudással gazdagítson. Hadd legyek én a te gazdagságod! Az én Szavamból szerezz tudást! Legyen a te célod ugyanaz, mint az enyém:

a te tökéletességed.

Szeretlek. Jöjj! Ne légy türelmetlen az imában! A Szeretet közel van hozzád!

Mi ketten, Uram?

Virágom, igen!

1991. február 28.

“Uram, Te voltál menedékünk
nemzedékrõl nemzedékre!” ¹

Uram?

Én vagyok. Támaszkodj rám, kedvesem! Pihenj meg bennem! Telj el velem! Én vagyok minden, amire szükséged van. Jöjj, a rózsafüzért fogjuk imádkozni.

1 Zsolt. 90,1

komment

2020. június 27. Boldog az a lélek, aki szeret Engem

2020. június 27. 08:51 - Andre Lowoa

Boldog az a lélek, aki szeret Engem

2016. február 12.

Istenem, Atyám, királyok Királya,

míg nem találkoztam Veled, félholtan feküdtem,

míg nem jelentél meg nekem….

Értetlenül és félelemmel vegyes tisztelettel

álltam a Felséges Isten előtt!

Úgy álltam ott a Teremtő előtt,

mint ahogy egy piszkos rongyokba öltözött gyermek áll

a Tündérország előtt.

Te tűnődve rám mosolyogtál,

mosolyogtál, noha én még pokoli sötétségben voltam.

Zavarodott és rémült voltam, főleg

miután ezeket a szavakat hallottam Tőled:

„Boldogok a lelki szegények,

mert övék a mennyek országa.”

Amikor egyszerre csak ismét szólásra nyitottad ajkadat,

sugárzó Fény ragyogott Szájadból,

amely fényessé tette lelkemet.

Amikor halhatatlan Leheleted hatalmába kerített,

felfrissült az emlékezetem – ez egy csoda volt -,

mert minél tovább szemléltelek,

annál jobban felismertelek, és

annál jobban emlékeztem Rád!

Ki töltötte be bőkezűen Bölcsességgel

lelkem legmélyét?

Én voltam!

És ki adott értelmet a szívemnek?

Gyermekem, én voltam az…. megszülettél a szívemből. Felemeltelek, hogy az egyik apostolommá tegyelek, hogy tanú, az egység tanúja legyél.

Őszintén megvallom, nem tartom magam méltónak, hogy az legyek. De emiatt ne vond meg magad tőlem! Kezdetben, amikor a szememet még a lelki vakság hályoga fedte, és a halál még a fejem fölött csüngött, Te egy nagy Szeráfot küldtél nekem, aki fölém szállt, nem azért, hogy megöleljen, hanem hogy egész lényemet megtisztítsa a bűntől. És hogy kimossa a koszos rongyaimat. Atyám, így vette kezdetét bennem egy új létforma. Felismertem, hogy halhatatlan vagyok, amíg Benned lakozom…

Így tettem meg első lépéseimet efelé a ragyogó Fény felé, aki Te vagy, az Isten, a mi Atyánk…

És azóta arra vágysz, hogy megismerj engem, miként a múltban is kinyilvánítottam magam atyáidnak és ősatyáidnak.

Hogyan tudnék hathatós szavakat találni arra, amikkel ki tudnám fejezni érzelmeimet irántad és Veled kapcsolatban? Bármilyen módot találnék is, az elégtelennek bizonyulna. Lelkem Atyai Szereteted után vágyakozik. Felemészt az irántad érzett sóvárgó szeretet, Jahve, Téged várlak minden nap, még álmaimban is.

Szerető Kezed nélkül egy pillanatig sem tudtam volna kitartani az ádáz üldöztetések rohamaival szemben, amelyek körülvettek ez alatt a sok év alatt! De ezek mind szertefoszlanak a Te jelenlétedben, és amint egyszer mondtad, egy magasban szárnyaló szabad madárnak érzem magam. Szabad vagyok!

A szabadságot a Lélekben lehet meglelni. Minden embert magamhoz hívok. Arra kérem őket, hogy először tartsanak bűnbánatot. Arra hívom őket, hogy az Élet Forrásából igyanak. Áldott az a lélek, aki engem szeret! Vassulám, légy boldog, sohase halogasd, hogy hozzám gyere, és imádkozz! Kedvesem, szenvedésem, mindig hozzám jöjj! Munkálkodj értem örömmel, békével és szeretettel!

Uram, én Alkotóm és Teremtőm, irgalmazz nekem….

Sohasem utasítok vissza egyetlen bűnbánó lelket sem. Minden imádat meghallgatom, ha azok megegyeznek akaratommal. Növekedj Szeretetemben, leányom. Én Jahve megáldalak.

http://ichtys.hu/index.php/119-2016-februar-12

komment

Szent László király és a Segítő Szűzanya ünnepe június 27.

2020. június 27. 07:45 - Andre Lowoa

Imádság szent László királlyal a Mindenkor Segítő Szűzanyához

Hazánk, népünk s családjaink jövőjéért esedezzünk együtt!

Hős lovagkirály, szent László imádkozz az Árpádházi szentekkel, boldogokkal és a szent angyalok kilenc karával velünk, s megmenekülünk!

JÉZUS KRISZTUS Édesanyja, Mindenkor Segítő Szűzanya inségünkben Hozzád folyamodunk!

Te vezetőnk vagy az ellenség által szorongattatott földi zarándokutunkon.

Kérjük, hogy „egyengesd utunkat! ”

Szűzanyánk, Fiad drága szent Vérével - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, szent Fiad Töviskoronájával - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, szent Fiad átszúrt Szívével - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, a szent Szívedet átjárt hét fájdalom kardjával - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, gyermekeidért ontott könnyeiddel - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, a Naim-i ifjú édesanyjával - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, a szellemi/lelki zavarodottság ködében - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, a pusztába vezető úton - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, ajánld fel szemeidet, hogy ezáltal mások újra megtanuljanak látni - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, ajánld fel kezeidet, hogy ezáltal mások ismét Feléd nyúljanak - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, Te könnyekben bővelkedő Anya - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, Te Fájdalommal teljes Anya - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, Te Győzelmes Anya - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, Te kapcsolsz össze minket Istennel és embertársainkkal - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, Rajtad keresztül áramlanak a kegyelem folyamai - egyengesd utunkat!

Szűzanyánk, Szent angyalaiddal egyengeted utunkat!

Mindenkor Segítő Szűzanya, bízunk Benned! Ments meg minket a Mennyei Atya erejében, szent Fiad Vérével és a Szentlélekhez való folyamodásod által, hogy Isten ne hagyjon el minket Ámen.

komment

Elmélkedő gondolatok a mai napra

2020. június 27. 05:25 - Andre Lowoa

A bárányka alig jött a világra, észrevette, hogy az állatok között ő a leggyengébb. Állandóan torkában dobogott a szíve. Nagyon félt, hogy valami vadállat megtámadja. Nem tudta, hogyan fog megmenekülni. Elmesélte hát bánatát a Teremtőnek.
Szeretnél kapni valamit, hogy megmenekülj? - kérdezte jóságosan a Teremtő.
- Igen, jó lenne! - volt a válasz.
- Megfelelne egy pár erős agyar?
- Akkor a friss füvet biztosan nem tudnám leharapni.
- Akkor két hegyes szarv talán?
- Az sem, mert biztosan rosszra használnám őket.
- Vagy olyan méregfog, mint a kígyóé, hogy mérget marjál az ellenfél testébe?
- Szó sem lehet róla.
- Talán akkor két erős pata?
- Az sem kell, mert lónak néznének.
- De mégis, valami csak kellene, hogy megsebezd, aki meg akar támadni?
- Megsebezni, én? Arra nem lennék képes. Inkább maradok olyannak, amilyen vagyok.

Elfelejtettük, hogy bizonyos fokig olyanok vagyunk, mint a védtelen állatok, éles fogak vagy karom nélkül, minden támadásnak kiszolgáltatva. Nem a ravaszság ment meg, hanem az áldozat: a képesség, hogy másokat szeressünk vagy helyet engedjünk mások szeretetének.
Nem a mi keménységünk ad az éjszakának langyos meleget, hanem mások óhaja, hogy fel tudjanak melegedni. Az ember igazi ereje a gyengédsége.

A kegyetlenség a gyengék fegyvere. Gyengédségre csakis az erősek képesek.

Leo Roskin

A szeretet az egyetlen ésszerű és kielégítő válasz az emberi létezés problémájára. (Erich Fromm)

Ahol szeretetet vetünk, ott öröm sarjad. (Hans Waldorf)

„Akiknél pedig a jó földbe esett, azok igaz és jó szívvel hallgatják az igét, meg is tartják, és termést hoznak állhatatossággal.” (Lk 8,15)

Az italautomata csendesen álldogált a sarokban, rajta ákombákom betűkkel felirat: „Rossz!” Jézus odalépett az automatához, elővett egy százast, és bedobta. Az érme végigcsörgött a szerkezeten, majd alul kiesett a visszajáró helyére. Jézus kivette a pénzt, majd újra bedobta. A gép most sem fogadta el. Így ment ez jó darabig. „Nem látja, hogy rossz?” – vetette oda neki egy arra járó. „Nem – válaszolta Jézus. – Én csak azt látom, hogy nem fogadja el a pénzt.” Majd – hogy elhiggyék, hogy őt az Atya küldte – újra bedobta az érmét, az automata pedig főzött egy kávét. (Zsíros András)

Ékes a szó, de a szent becsület több nála bizonnyal,
s minden szellemi értéknél följebb van az erkölcs.
(Janus Pannonius)

Egy kínai tanmese szerint egyszer egy nagyon szegény jegyespár szeretett volna lakodalmat, de mivel szegények voltak, azt kérték, úgy osztozzanak örömükben a meghívottak, hogy mindenki hozzon egy kancsó bort a vendéglátásra. A vendégek ezt egy nagy dézsába öntötték bele, amikor megérkeztek. Eljött az összes vendég és mikor elkezdődött a vacsora, felszolgálták a bort is. Mikor azonban meríteni kezdek a dézsából, abban csak víz volt. Talán nem kell magyarázni: mindenki azt gondolta, hogy a többiek bort hoztak, senki sem fogja észrevenni, hogy én vizet hoztam. Így aztán megszégyenülve oszlott szét a háznép és szomorúságra fordult az ifjú pár öröme.

Hónapok óta van egy egészen rövid, reggeli imádságom: "Add, Uram, hogy jobban szerethessek, mint tegnap!" Ennyi az egész. Szívesen átadom, mert ebben minden benne van.

Gyökössy Endre

„Hűséges az Úr, aki megerősít titeket, és megőriz a gonosztól.” (2Thessz 3,3)

Az ilyen sorokat a legjobb érzés olvasni a Bibliában. Pál apostol joggal volt büszke a thesszalonikai gyülekezetre. Ennek a gyülekezetnek legfőbb erénye volt a hűség és az állhatatosság. De mi a helyzet azokkal, akik nem mondhatnak el magukról ennyi pozitívumot? Nekik is szól ez az ige! A gyengéknek kell a megerősödés, és a kiszolgáltatottaknak a védelem – Pál apostol pontosan ezt ígéri nekünk. Ez az Isten akarata: megerősíteni és megőrizni minket hűségesen. Kérjük Isten megerősítő és megtartó kegyelmét! (Gerlai Pál)

Jézus nemcsak azért született, hogy láthassuk: milyeneknek kellene lennünk, hanem, hogy segítsen rajtunk, tehetetleneken. (Victor János)

„Közel van az Úr mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja.” (Zsolt 145,18)

Kisgyermekem egy szava elég – „Apííííí!” „Ányááááá!” –, és máris rá figyelünk. Persze attól is függ a reakcióidő, hogy miként mondja a nevünk: sírva vagy nevetve. Egy biztos: akárhogy hív is bennünket, mindig odafigyelünk rá. Hát hogyne volnánk kíváncsiak a gondolataira?! Pontosan így van velünk a mennyei Atya is: forduljunk hozzá sírva vagy nevetve, gyermekeit egytől egyig számon tartja. Nem is „csak” közel van hozzánk, hanem Jézus Krisztusban velünk van: „Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok.” (Jn 14,18) Senki sem marad egyedül, atyai gondoskodás és szeretet nélkül. Jó így élni… (Balog Eszter)

Szegény Anya, mennyit kellett szenvednie miattunk. Jogos hát, hogy megvigasztaljuk egy kicsit, ha vele sírunk és vele szenvedünk...

Kis Szent Teréz

komment

21 orvos figyelmeztetése a püspököknek: nyelvre áldozni biztonságosabb, mint kézbe.

2020. június 26. 10:51 - Andre Lowoa

„Higiéniai szempontból teljesen érthetetlen számunkra, miért tiltották be Ausztriában a nyelvre való áldozást. Az Oltáriszentség kiszolgáltatásának eme formáját még biztonságosabbnak is tekinthetjük, mint a kézbe áldoztatást.”

2020. június 26. (LifeSiteNews) – Huszonegy osztrák orvos levélben fordult az ország püspöki konferenciájához annak érdekében, hogy oldják fel a nyelvre való áldoztatás de facto tilalmát, amely azóta lépett érvénybe, hogy a kézbe áldoztatást az Oltáriszentség kiszolgáltatása egyetlen engedélyezett formájának nyilvánították.

Ahogy a COVID-19 vírussal kapcsolatban hozott karantén-intézkedéseket Európa-szerte egyre inkább visszavonják, és a nyilvános miséket óvatosan engedélyezni kezdik, néhány püspöki konferencia – köztük az olasz és az osztrák – úgy döntött, hogy arra kötelezi a papokat, hogy csak kézbe áldoztassanak, jóllehet a katolikus egyház hagyományos gyakorlata szerint az Oltáriszentséget térdelve és nyelvre kell fogadni.

A hagyománytisztelő katolikusok számára ez a kötelezettség az áldozás teljes tilalmával ér fel. A tisztelet hiánya és az a veszély, hogy a Szentostyából kiszakadó részecskéket kézbe áldozáskor óhatatlanul megszentségtelenítik, elfogadhatatlan számukra.

A levelet aláíró 21 osztrák katolikus orvos (a teljes levelet alább közöljük) Filippo Maria Boscia professzor, az Olasz Katolikus Orvosi Társaság szakértői véleményét idézi, aki májusban kijelentette, hogy „nyelvre áldoztatni biztonságosabb, mint kézbe.”

Rámutatnak továbbá arra, hogy a hagyományos katolikus liturgiában, vagyis a tridenti rítusú szentmisén a koronavírus terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések annál is nagyobb mértékben vannak jelen, mint az új rítusú misében: a papnak a hüvelykujj és a mutatóujj begyét a kenyér átváltoztatásától kezdve egymáshoz kell tartania, és csak a Szentostyát érintheti velük egészen addig, míg ismét purifikálja a kezét (vagyis megtisztítja a kezét az Oltáriszentség maradékától, és a maradékot magához veszi – a ford. megjegyzése).

Az orvosok megjegyzik, hogy „a hagyományos rítusban miséző papoknak megvan a kellő tapasztalatuk a nyelvre való áldoztatásban, és gyakorlatilag soha nem érnek hozzá az áldozó nyelvéhez. Ha mégis ez történne, bizonyára feltételezhetünk annyi felelősségtudatot a pap részéről, hogy – tekintettel a jelenlegi helyzetre – megszakítja az áldoztatást, és kezet mos.”

Arra is felhívják a figyelmet, hogy ha a hívek térdelve fogadják az Oltáriszentséget, akkor a cseppfertőzésnek is kisebb a valószínűsége, mivel a pap arca nem egy szinten van az áldozó arcával.

„Higiéniai szempontból teljesen érthetetlen számunkra, miért tiltották be Ausztriában a nyelvre való áldozást. Az Oltáriszentség kiszolgáltatásának eme formáját még biztonságosabbnak is tekinthetjük, mint a kézbe áldoztatást” – írják az orvosok. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a legtöbb esetben a fertőzést a piszkos kéz okozza, idézve dr. Bosciát, aki májusban ezt írta: „Bizonyos, hogy a kéz a test azon része, amely a leginkább ki van téve a kórokozóknak.”

Az Osztrák Katolikus Orvosok levelük végén rámutatnak arra, hogy az Istentiszteleti Kongregáció szerint a híveknek „joguk” van ahhoz, hogy kivétel nélkül minden esetben nyelvre áldozzanak.

Íme, az osztrák orvosok levelének teljes fordítása.

***

Az osztrák katolikus orvosok megjegyzései

A nyilvános istentiszteletek 2020. május 15-i hatállyal történő újrakezdésére vonatkozóan az osztrák püspöki konferencia általános rendelkezései kimondják, hogy az Oltáriszentség kiszolgáltatása a szentmisében csak kézbe áldoztatás formájában engedélyezett. A 2020. május 27-i módosított változat ezt a rendelkezést erősíti meg.

Mi, osztrák katolikus orvosok a következőket szeretnénk kijelenteni:

1. Ez év májusában az Olasz Katolikus Orvosok Társaságának elnöke – mely országot a Covid-19 világjárvány sokkal súlyosabban sújtotta, mint Ausztriát –, Filippo Maria Boscia professzor határozottan állást foglalt a kérdésben: „Orvosként meggyőződésem, hogy a kézbe áldozás kevésbé higiénikus és ezért kevésbé biztonságos, mint a nyelvre áldozás”, majd így folytatta: „Bizonyos, hogy a kéz az a testrész, amely a leginkább ki van téve a kórokozóknak.”

2. Egyetértünk ezzel a véleménnyel. A hagyományos rítus része, hogy a pap közvetlenül a mise kezdete előtt kezet most a sekrestyében. A kehelyhez és a cibóriumhoz (az a kehelyfajta, melyben az átváltoztatott szentostyát őrzik és amelyből áldozatnak – a szerk.) csak ő ér hozzá. Az átváltoztatás után a hüvelykujját és a mutatóujját – miután rituálisan ismét megmosta őket vízzel – egészen az áldozás végéig egymáshoz tartja, hogy a Szentostyán kívül semmihez ne érjen hozzá. A hagyományos rítusban miséző papoknak megvan a kellő tapasztalatuk a nyelvre áldoztatásban, és gyakorlatilag soha nem érnek hozzá az áldozó nyelvéhez. Ha mégis ez történne, bizonyára feltételezhetünk annyi felelősségtudatot a pap részéről, hogy – tekintettel a jelenlegi helyzetre – megszakítja az áldoztatást, és kezet mos.

Meg kell jegyeznünk továbbá, hogy a cseppfertőzés csaknem lehetetlen, mivel az áldozó térdel, a pap pedig áll. Amennyiben ezt a szigorúan szabályozott eljárást követik, sokkal kisebb a fertőzés veszélye, mint ha kézbe áldoztatnának.

Higiéniai szempontból tehát teljesen érthetetlen számunkra, miért tiltották be Ausztriában a nyelvre áldoztatást. Az Oltáriszentség kiszolgáltatásának eme formáját még biztonságosabbnak is tekinthetjük, mint a kézbe áldoztatást.

3. A vallási szemponton kívül az Egyház többek között éppen higiéniai megfontolásokból választja ilyen régóta – legalább 1400 éve – a nyelvre áldoztatás formáját. Mindenki tudta, hogy az emberek betegségeket terjesztenek, és mivel a víz és a szappan nem állt rendelkezésre olyan mértékben, mint manapság, feltételezhetjük, hogy az emberek gyakran mosatlan kézzel jelentek meg a templomban. A nyelvre áldozással tehát hatékonyan ki tudták küszöbölni ezt a veszélyforrást.

4. Mikor a svájci püspöki konferencia a nyilvános istentisztelet ez év május 26-tól való újraindításáról rendelkezett, nem tért ki az áldoztatás formájára, így a nyelvre áldoztatás továbbra is engedélyezett.

5. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy tudomásunk szerint egyetlen olyan bizonyított eset sincs, amikor a Covid-19 vírus közvetlen kontaktus útján terjedt volna tovább.

6. A római katolikus egyház Istentiszteleti és Szentségi Kongregációjának 1985. április 3-i közleményében ezt olvassuk: „Az Apostoli Szentszék az egész Egyházban fenntartja az Oltáriszentség kiszolgáltatásának hagyományos módját …” Ugyanezen Kongregáció 2009-ben megerősítette, hogy a híveknek mindenkor joguk van ahhoz, hogy nyelvre áldozzanak, és ezt egyetlen esetben sem szabad megtagadni tőlük. Egyetlen kivételt sem említenek (a világméretű járványt sem).

Az osztrák püspöki konferencia döntése súlyos lelkiismereti konfliktushoz vezet sok pap és hívő esetében. Az Egyház hatályos normái szerint a kézbe áldoztatás ma is csak külön engedély birtokában lehetséges, míg a nyelvre áldoztatás ma is az áldozás rendes formája. Azok a hívek tehát, akik a nyelvre áldozást mindenek felett védelmezendőnek és elengedhetetlenül fontosnak tartják, és ezzel nem tesznek egyebet, mint az Egyház hatályos normáit követik, továbbra is meg lesznek fosztva az áldozástól, és így ezen hívek érdekei súlyos sérelmet szenvednek.

Mi, osztrák katolikus orvosok, azt kérjük tehát a püspöki konferencia tagjaitól, hogy a fenti érvek alapján módosítsák ezt a rendelkezést, és engedélyezzék ismét a nyelvre áldoztatást, hogy minden katolikus magához vehesse az Úr testét, és így a szentmise minden kegyelmében részesedhessen. Nem tartjuk indokoltnak, hogy higiéniai okokból kirekesszük őket.

A LifeSiteNews oldalán megjelent cikk magyar fordítását
a szukosveny.hu megbízásából Sallai Gábor készítette.

komment

2020. június 26. Én vagyok a te Lelkivezetőd és Tanácsadód

2020. június 26. 07:14 - Andre Lowoa

Én vagyok a te Lelkivezetőd és Tanácsadód

január 16.

Ó, Uram, Te egyedül csak engem ajándékoztál meg azzal a rendkívüli adománnyal, hogy Mennyei Udvaraidban lehetek, ahol maga Jahve nevelt és tanított engem, és én bármikor, amikor csak akarom, szólíthatlak Téged, a Mindenhatót, és Te válaszolsz is nekem, Uram! Mindez egyeseket az őrületbe kerget.

Ó, Jahve, Uram, fülembe suttogott Szavaiddal tápláltál, és tanítottál engem, és sohasem tartottál egy szemernyit sem attól, hogy a választásod által csorbát szenvedhet Királyi Jogarod hírneve! Arra kértél engem, hogy örömről és ítéletről adott próféciáid által megtérésre szólítsam fel a világot.

Elhívásom kezdetétől fogva megmutattad hatalmadat és tekintélyedet felettem.

Időt szentelt rám az Úr, hogy vezessen, és közben néha azt is kinyilvánította, hogy mindig Ő lesz az én Lelkivezetőm, senki más. A „senki más” visszatérő szavaival vigasztalni akart engem, és idővel megmutatta, hogyan vezet engem. Rám villantotta tanító sugarait, vezetett, tanított, a saját magjaival táplált engem…

És most hatalmas sokaság dörgedelmes szavait hallom: „Hol van a lelkivezetője? Jöjjön elő azonnal! Nincs neki? Hogy lehet az? Akinek ilyen adománya van, annak kell, hogy legyen lelkivezetője! De hamarosan lesüti majd a szemét, amikor utoléri a bukás.”

Hallgass rám! Írva van, hogy „a bölcsesség jóra neveli fiait, s aki keresi, azt mind fölemeli,”[1] és én bölcsességgel tanítottalak, ezért ne kételkedj! Engedd meg kicsim, hogy továbbra is bevonjalak a tervembe, és ne feledd, nagyon szeretlek téged!

Imádkozz, és maradj a közelemben! Mindig vágyakozz utánam, soha ne add fel a vágyat! Bárhol tartózkodsz, otthon vagy külföldön, Én mindig veled vagyok kegyelmemmel. Hirdesd Nevemet mindenhol, ahová csak mész! Azt akarom, hogy cáfold meg a folyamatos tévedéseket, akik viszont hallani akarnak, azok hallják meg, mit mond általad a Lelkem.

Téged választottalak arra, hogy tanúságot tegyél az Üzeneteimről és mindenről, amit leírtam és mondtam. Diadallal fogom koronázni mindazokat, akik buzgón követik Szavaimat. Mert közel van már az idő.

Újra mondom, kedvesem, ne félj, én vagyok a te lelkivezetőd és tanácsadód. Légy áldott! Menj és légy örömteli!

Én vagyok, aki veled van. IC

[1] Sir. 4,11.

http://ichtys.hu/index.php/138-2018-januar-16

komment

Égi Édesanyánk üzenetei 2020. június 25-én Medjugorjéból

2020. június 25. 18:10 - Andre Lowoa

A Szűzanya 2020. június 25-i üzenete

Drága gyermekek! Hallom kiáltásaitokat és imáitokat és közbenjárok értetek Fiamnál, Jézusnál, aki az út, az igazság és az élet. Gyermekeim, térjetek vissza az imához és ebben a kegyelmi időben nyissátok meg szíveteket és induljatok el a megtérés útján. Az életetek mulandó és Isten nélkül értelmetlen. Azért vagyok veletek, hogy az életszentség felé vezesselek benneteket, hogy mindannyian felfedezzétek az élet örömét. Gyermekeim, mindnyájatokat szeretlek és megáldalak édesanyai áldásommal. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.

komment

2020. június 25. Új éneket írtam nekik, melyet a szeretet húrjain kell eljátszaniuk

2020. június 25. 08:01 - Andre Lowoa

Új éneket írtam nekik, melyet a szeretet húrjain kell eljátszaniuk

szeptember 7.

Gyermekem, ma ismét az irántad érzett állandó szeretetemről szeretnélek biztosítani téged. Szívem lilioma, Én vagyok a te lelkednek Őre. Megóvlak a bűnösök sorsától, hogy ártatlanul élhesd az életedet. Életet leheltem beléd, és Szívem mélyébe zártalak. Légy ezért boldog! Hallgass szavamra és kövesd, nehogy tévútra térj. Az Én szavam élet. Ha megtartod, távol tart a bűntől, de ha mégis vétkeznél, van közbenjáród az Atyánál. Én vagyok az egyetlen, aki elveszi a bűneiteket, ezért emeljétek fel szemeteket, és lássátok dicsőségemet, lássátok korlátlan hatalmamat, lássátok a mennyet, azután fontoljátok meg, hogy ki ezeknek az Üzeneteknek a szerzője.

Az Ítélet Napján mindenkit meg fogok ítélni udvaraimban, szét fogom választani a bűnt az erénytől, a rosszat a jótól. Azután mérlegre teszem, mennyire szerettétek a felebarátotokat és Engem. Be fogom számítani tisztaságotok minden megnyilvánulását, minden szeretetből kimondott szavatokat, minden bűnbánó kiáltásotokat. Ezeket mind nagyra fogom értékelni. Minden léleknek Trónom elé kell majd állnia, férfiaknak és nőknek minden népből, nemzetből és nyelvből. Az angyaloknak összes kara jelen lesz Ítélőszékemnél.

Mondom neked, nemzedék, már nincs sok időd, hogy eldöntsd, megalázod-e magad Előttem, vagy sem. Minden cselekedeted, minden jó és rossz gondolatod fel van jegyezve az Igazság Könyvében. Ha valaki úgy dönt, hogy Velem jár és Belém kapaszkodik, annak megvédem lépteit, és biztonságos helyre vezetem: haza! Igen, haza! A mennyország a ti végső rendeltetési helyetek, a mennyország a ti igazi otthonotok! Ott majd megtapasztaljátok az Én békémet, és hogy oda tartoztok, biztonságban fogjátok érezni magatokat. Felismeritek, hogy mindig is oda tartoztatok. Karjaimban megérzi majd lelketek, hogy örökkétartó öleléssel veszem körül.

Sőt, azt is fel fogjátok ismerni, hogy a Jegyesetek vagyok! Ezért mindenkinek mondom: ne pazaroljátok az időtöket erre a mulandó világra, mert életetek csak annyi, mint egy fuvallat, és máris végetér. Minden lélek eltávozik előbb vagy utóbb. A mennyországban nem lesznek többé számlálva napjaitok, mert örökké tartanak majd. Ezért ne feledjétek, hogy mindnyájan, igen ti mindnyájan a Magasságbeli fiai és leányai vagytok, ne csináljatok hát isteneket anyagi dolgokból, és ne imádjátok azokat! Én mindig kész vagyok arra, hogy gyengéden gondotokat viseljem, és irgalmasan vezesselek benneteket.

Ó Vassula, kezem felkentje, akinek angyali küldetést adtam! Atyádat és Engem gyönyörködtet a Te irántunk tanúsított éhséged. Ezért, hogy kielégítsük éhségedet, felfedtük Magunkat előtted, mirhával és tömjénnel illatosított, zafírokkal kikövezett úton vezetünk téged.

Emeld fel hát szemedet, hogy tekintetemmel találkozzon, tekintetemmel, amely minden hiányodat, kétségedet vagy félelmedet meggyógyítja. Amikor tekinteted az Enyémmel találkozik, a szeretet végtelen mély égszínkék tengerét fogod látni; az Én mélységembe, a te Istened szeretetének mélységébe fogsz belelátni.

Kedvesem, légy boldog, amiért ajkadra adtam ezt az Új Éneket, a Megbocsátás Énekét, az Irgalom, a Szeretet Énekét, a Gyengédség és a Remény Énekét, a Bölcsesség és a Tisztaság Énekét, az Igazság és a Hűség Énekét, melyet az egész világon énekelni fognak, hogy minden élőlény hallhassa és meggyógyulhasson tőle.

A hegyek, a völgyek, a folyók és a tengerek, és mindenki, aki az egek alatt él, amikor meghallja ezt az Éneket, fel fogja ismerni, hogy az Isten, Akit ők elfelejtettek, sohasem felejtette el őket. A Szeretet az ajtajuk előtt áll és arra vár, hogy adják át magukat Neki. Ha kinyitják Nekem szívük ajtaját, megmondom nekik, hogy egy új éneket írtam számukra, melyet a szeretet húrjain kell eljátszaniuk, ami Nekem győzelmet, nekik pedig biztonságot fog adni. Ezután a tökéletesedés útjára hívom őket, és tökéletesíteni fogom őket Mibennünk mindaddig, amíg készségesen követnek Minket.

Imádkozz, Vassula, hogy vegyék figyelembe Szavamat, és hogy felnyithassam a szemüket. A Szeretet szeret téged… IC

http://ichtys.hu/index.php/157-2018-szeptember-7

komment

Elmélkedő gondolatok a mai napra

2020. június 25. 06:27 - Andre Lowoa

A szeretetet gyakrabban szoktuk dicsérni, mint gyakorolni. (Fosdick)

A tegnap bukásainak beismerése a hűség és a bátorság tette, amely segít erősíteni hitünket, s figyelmesebbé és készségesebbé tesz a ma nehézségeinek és kísértéseinek leküzdésére.

II. János Pál pápa

Az élet csak egy pillanat. De ez a pillanat elég, hogy örökkévaló dolgokat cselekedjünk.
(E. Bersot)

Az erkölcsi sebeknek megvan az a különlegességük, hogy el lehet rejteni őket, de egészen sohasem gyógyulnak be. Amint hozzájuk érnek, újra meg újra fájdalmat okoznak, könnyen vérezni kezdenek, mindig elevenek és érzékenyek maradnak. (Dumas)

Az imádságnak akkora ereje van, hogy meg tudja változtatni az ember lelkületét:
a szív keserűségét édessé teszi,
az ostobát bölccsé,
a félénket merésszé,
a gyengét erőssé,
a vakot látóvá,
a hideget forróvá.

Bízz az Úrban erősen és lelki békéd megleled.

Herbie

Csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan lehet másokat szolgálni.

„De Isten megsegít engem, az Úr megtartja életemet.” (Zsolt 54,6)

Műtét előtt az ember megérzi a teljes kiszolgáltatottságot. A műtőasztalon fekve másokra vagyunk utalva; miután felébredtünk, várjuk az eredményeket, és fájdalmaktól gyötrődve gyógyulgatunk. Sokunk átélt már hasonlót: operációt, ilyen-olyan orvosi beavatkozást, szülést. Igen: ekkor éljük át igazán, milyen törékeny is az életünk. Az egyetlen kapaszkodó ilyen esetekben a zsoltáros szava: Isten megsegít, az Úr megtartja életem. De jó ezt átélni! Így akár egy műtét is hitmélyítő alkalommá válhat: túléltem, az Úr megsegített. Megtartotta életem. (Balog Eszter)

Miután a jó Isten megteremtette a világot, leküldte az angyalokat az égből, nézzék meg, hiányzik-e még valami a földön. Az angyalok hamarosan jelentették neki, hogy bizony elfelejtett búzát teremteni az emberek javára. A hiba kijavításaként a jó Isten megparancsolta, hogy az angyalok azonnal rázzák ki a mennyei asztal terítőjét. A lehulló morzsákból szerte a világon búza termett. De ez nem volt igazi szép búza, hanem csak alacsony szárú, ritkás kalászú, kicsiny szemű búza, amolyan vadbúza. Az embereknek nem is tetszett, gaznak tartották, s ügyet sem vetettek rá. Mert az emberek mindig olyanok voltak a földön, hogy a jó nem kellett nekik, még akkor sem, ha rájuk parancsolták.
De azért volt két testvér, akik nem vetették meg Isten ajándékát, s elvetették e búza magvait. Aratáskor, ha több nem is, de két zsákkal termett az apró szemű búzából, amelyen megosztoztak. Az egyik testvér odahaza azt gondolta, hogy a fele búzáját odaadja a másiknak, mert amaz egyedül van, s nagyobb szüksége lehet rá. Éjszaka aztán elindult, hogy titokban átvigye a búzát, de a testvérébe botlott, aki éppen át akart mászni a kerítésen hozzá. Kiderült, hogy ő is elindult, hogy a maga búzájának a felét odaadja sokgyermekes testvérének. A testvéri szeretetre való tekintettel a jó Isten ekkor szétszórta mind a búzaszemeket a földön, amelyek dús kalászú, kövér szemű búzát teremnek azóta is. Így áldotta meg Isten a búzát.

Olyan a közösségben a csak magára gondoló ember, mint az emberi testben a rákdaganat: ahelyett hogy az egész test életét munkálná, elkezd önálló életet élni. (Sarkadi Nagy Pál)

„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek.” (Fil 4,4)

Nem parancsot ad ki Pál apostol, hanem rácsodálkozásra hív. Isten jóságának, szeretetének áradása – ha nyitott szemmel, „élesre állított” érzékszervekkel járunk ebben a világban – örömmel tölt el bennünket. Ezért fontos a szó: örüljetek az Úrban. A neki átadott élet meglátja a világ gondjai közepette is az öröm alkalmát és lehetőségét. (Hafenscher Károly [ifj.])

Sok ember az Isten adta lelki eledelnek – az Igének csak az illatával él, és éhen hal mellette. (Victor János)

Szentséges Atyánk, Teremtőnk, Megváltónk,
Vigasztalónk és Üdvözítőnk.
Mindennapi kenyerünket,
a te Fiadat, a mi Urunk Jézus Krisztust
add meg nekünk ma,
annak a szeretetnek emlékezetére,
megértésére és tiszteletére,
mellyel irántunk viseltetett, és azokéra,
amiket érettünk mondott, tett és szenvedett.

Assisi Szent Ferenc

„Tartsatok meg és teljesítsetek minden igét, amelyet én parancsolok nektek! Semmit se tégy hozzá, se el ne végy belőle!” (5Móz 13,1)

Tó. Ajtó. Hajtó. Óhajtó. Adóbehajtó. Pedig mindig csak egy kicsit tettem hozzá az eredetihez… (Zsíros András)

„Veled voltam mindenütt, amerre csak jártál.” (2Sám 7,9)

„És hogyha néha-néha győzök, / Ő járt, az Isten járt előttem, / Kivonta kardját, megelőzött” – mondja egy huszadik századi, hitért küzdő, Istennel és az Istenéért harcoló zseni, Ady. Felismerése az örök hívő felismerés: az Isten velünk van, ott van, ahol mi vagyunk. Nem lehetünk olyan mélyen, sem olyan távol, olyan magasban vagy annyira elbújva, hogy ránk ne találjon, értünk „le ne hajoljon”. A Dávidnak tett ígéret Jézusban így lett a miénk: „…íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,20) (Kőháti Dorottya)

komment

Elmélkedő gondolatok a mai napra

2020. június 24. 05:32 - Andre Lowoa

A kísértések, amikor találkozunk velük olyanok, mint az oroszlán, mely ordított Sámsonra, de ha legyőzzük őket, a legközelebbi találkozáson mézet találunk bennük. (John Bunyan)

A szabadság legnagyobb fokát akkor értük el, ha azt mondhatjuk: „Uram legyen meg a Te akaratod.”

A szeretet nem mérhető, nem lehet megvásárolni vagy eladni. Értéke csak akkor mérhető, mikor ingyen adják.

A szükségben egészen másképpen reagál a vallásos és a hívő ember.

„Amikor eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra.” (Jn16,13)

A gyengesége miatt erőre vágyó keresztény embernek komolyan kell vennie azt, hogy az erő szó mást jelent a mulandó világban és mást Isten maradandó világában. Az erő és a Lélek összefügg. Pál beszél is erről: az erő Lelkéről. Pünkösd óta árad az erő Lelke, s amikor eljön az én életemben, akkor találom meg a teljes igazságot, az Élet valóságát. Mai igazságkutatók és mindenkori igazságkeresők számára itt az egyetlen megoldás: könyörögni a Lélekért és befogadni a teljes igazságra vezető Lelket. S az az igazság nem a mi kegyetlen igazságunk lesz, hanem a szeretet igazsága. (Hafenscher Károly [ifj.])

„Az Úr szemei áttekintik az egész földet, és ő megmutatja erejét azoknak, akik tiszta szívvel az övéi.” (2Krón 16,9a)

Olvasom: az „Úr szeme” a népnyelvben – különösen Szeged vidékén – a felhők közül kis helyen kilátszó ég. Szentháromság-ábrázolásokon a teremtő és gondviselő Atyaisten jelképe az Isten szeme. Barokk templomokban gyakori az oltár fölött megjelenő háromszögben is. Isten jelenlétének kifejezése fontos az ember számára: hogy az Úr gondviselését, oltalmát, erejét a hívő mindenkor magának tudhatja. (Kőháti Dorottya)

Ha segíteni már nincs mód a bajon, adj túl minden keserves sóhajon. Ki azon jajgat, ami már megesett, a régi bajhoz újakat keresett. (William Shakespeare)

„Így szól az Úr: Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt.” (Zsolt 91,14)

Láttam a tévében egy futóbajnokot. Izmos felsőtestén látszott: rendszeresen, kitartóan sportol. Nincs ebben semmi különös, gondoltam. Aztán a lábait mutatták: műlábai voltak… Megdöbbentő. Honnan az ereje a küzdéshez? Csupán életösztönről van szó, vagy valami többről? Honnan az életkedve? Ez a sportoló jó példa arra, hogyan lehet felkelni, menni és futni – küzdeni hittel, erőt kapva. Aki ragaszkodik Istenhez – bármilyen élethelyzetben –, az megmenekül… (Balog Eszter)

„János mondta: »Teremjetek megtéréshez méltó gyümölcsöket!«” (Lk 3,8)

Meghalt egy szent életű pap, és a mennyországba jutott. Ahogy ott járt-kelt az árnyas fák lobjai között, és hallgatta az angyalok énekét, fürkésző tekintete ismerős arcok után kutatott. De csupa idegent látott maga körül. Egyre rosszabb érzés kerítette hatalmába, míg végül megfordult, és sikoltva rohant vissza a bejárathoz. „Hova, hova?” – állította meg a kapuban Szent Péter. „Baj van! Ott felejtettem a többieket, vissza kell mennem értük!” (Zsíros András)

Lelki szegényként élni tudod-e mit jelent? Azt, hogy nincs dicsekedni valód Isten előtt. Az a lelki szegény, ki önmagát semminek tartva, Isten irgalmasságában nyugszik meg. "Jövök semmit nem hozva, keresztedbe fogózva..."

Minél nagyobb a baj, annál közelebb vagyunk Istenhez. (Mörike)

komment

Elmélkedő gondolatok a mai napra

2020. június 23. 07:41 - Andre Lowoa

Amikor az ember teljes létezésével belevegyül Isten szeretetébe, akkor lelkének ragyogása tükröződik külső megjelenésén is.

Az alázat a szeretet gyöngéd ereje, amely szelíden egymás felé hajlítja a legkeményebb oszlopfőket is. (Simon András)

Bármilyen közel van a karó a szőlőtőkéhez, soha sincs közöttük életközösség. (Szikszai György)

Egyszer a nagyapa megkérdezte a gyerekeket, hogyan lehet megállapítani, hogy melyik órában ér véget az éjszaka és kezdődik meg a nappal.
- Talán akkor, mikor messziről meg lehet különböztetni a kutyát és a bárányt? - kérdezte az egyik gyerek.
- Nem - felelte a nagyapa.
- Talán akkor, mikor messziről meg lehet különböztetni a datolya- és a pálmafát? - kérdezte a másik.
- Nem - hangzott újra a válasz.
- Hát akkor hogyan? - kérdezték tanácstalanul a gyerekek.
- Akkor veszi kezdetét a nappal, mikor akármelyik ember arcába nézel, testvéredet ismered fel benne.

Először magadban kell létrehozni a változást, amit a világtól követelsz.

Gandhi

Ha az Isten igazságos volna, akkor mindnyájan elvesznénk, de Isten kegyelmes is.

„Jézus megállt középen, és így szólt a tanítványokhoz: »Békesség néktek!« És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat.” (Jn 20,19–20)

Nemrég láttam egy rövidfilmet arról, hogy milyen véres harcok dúltak két pápua törzs között néhány évtizede. Egyszer az egyik törzs békekövetet küldött a másikhoz. A küldöttet ízletes vacsorával kínálták meg, majd önmaga vált ellenségei ételévé… A békülni kívánó településre ez időben egy amerikai missziós lelkész érkezett. Idővel a két falu megállapodott: egy édesanya átadta gyermekét az ellenséges törzsnek, kikötve, hogy amíg a gyermek él, addig nem lehet harc közöttük. A lelkész közben dolgozott: a feltámadott és békességet hozó Úrról prédikált mindkét közösségnek. Jóval a kisgyermek felnőttkora előtt mindkét törzs megtért: közösen építettek egy templomot. Csoda? Ahol a feltámadt Jézus jelen van, ott béke születik. (Balog Eszter)

„Keressétek először Isten országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” (Mt 6,33)

A Hegyi beszédnek Isten gondviseléséről szóló szakaszából való az ige. Ráadásul… ha ezt és ezt megvásárolod, megkapsz valamit, amire az égvilágon semmi szükséged nincs. Világunk így működik… Ám Isten itt is mást ad, más utat mutat: ha őt, országát keresem, „ráadásul” megkapok – mindent. Nem a vackot, a szemetet, a selejtet, hanem mindent, amitől értékes, szép, teljes, igényes, emberi lehet az életem. Amire testemnek, lelkemnek, emberi lényemnek szüksége van. Ő tudja a legjobban, mire, és azt megadja. (Kőháti Dorottya)

„Krisztus így imádkozott: „Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba.”” (Jn 17,18)

A mennyei erővel megáldott, Krisztus követésében igyekvő ember nem élhet önmagának, nem kóborolhat céltalanul és „munkanélküliként” a világban. Küldetésünk van. Nem csupán egymás között az egyház családjában, hanem a világban. Krisztus küldött minket, hogy a magunk eszközeivel megmutassuk, a környezetünk elé éljük, hogy úgy szerette Isten a világot… A feladat, a mandátum mára is érvényes! (Hafenscher Károly [ifj.])

Minden krízisnek nemcsak veszélyei, hanem lehetőségei is vannak. (Martin Luther King)

Ne féljetek az emberek bűneitől, szeressétek az embert az ő bűneiben is, mert ez közelíti meg az isteni szeretetet. Ez a legnagyobb földi szeretet. Szeressétek az Isten teremtményét, a legkisebb homokszemet is. Szeressetek minden falevélkét, az Isten legkisebb fénysugarát.

Dosztojevszkij

Nem hiszel már az emberekben? Kiismerted őket? Eleged van belőlük, mert kapzsik, önzők és ravaszak? Nagy ajándék, ha szeretetet tudunk sugározni mindenkire, azokra is, akikben ki tudja hányszor csalódtunk.
De a leghitványabban is, találunk még értéket, amely az egész embert előttünk jobb színben tüntetheti föl. Törekedjünk elfogadni társainkat, az emberek faragatlansága és érdessége végeredményben arra való, hogy azokkal csiszoljuk le a magunkét.

„Nem megy le többé napod, és holdad nem fogy el. Az Úr lesz örök világosságod.” (Ézs 60,20)

Egy születésétől fogva vak ember egyszer megkérdezte látó barátjától, milyen érzés a fényt látni. Az némi töprengés után így válaszolt: „ A fény irányt mutat, biztonságérzetet kelt, nélküle nem vennéd észre, kik és mik vannak körülötted. Lágyan simogat melegével, úgy érzed, átölel és vezet, életet és erőt ad. Nélküle hideg és sötét, halott és mozdulatlan lenne az egész világ.” „De hiszen akkor én látok!” – kiáltott a vak, és keresztet vetett. (Zsíros András)

komment

2020. június 22. Megpróbáltatások által formálom azokat, akiket szeretek

2020. június 22. 23:01 - Andre Lowoa

Megpróbáltatások által formálom azokat, akiket szeretek

2016. szeptember 5.

Én vagyok. Gyermekem, összpontosítsd értelmedet és egész lényedet rám, és én magasztos jósággal és tisztasággal töltöm be értelmedet, lelkedet és egész lényedet. Szeretettel és mindazzal betöltelek, ami én vagyok. Mindazzal, amit erénynek vagy Királyságomhoz méltó cselekedetnek tartok. Továbbra is tedd meg mindazt, amit a Bölcsességtől tanultál. Sohasem volt hiányod adományaimból. Sohasem hagytalak magadra, sohasem nélkülöztél engem. Add nekem az idődet, hogy kinyilváníthassam általad akaratomat. Mostantól fogva még jobban összpontosíts rám! Tartsd szemedet az ég felé emelve, ahol megtalálsz engem! Törölj ki mindent magadból, ami evilági, és jusson eszedbe, mennyire örülök az olyan lelkekben, akik nyomorúságuk és hibáik ellenére szelídek és alázatosak, mert tanítani tudom, és Lelkembe tudom emelni őket, hogy megerősödjenek hitükben.

Bennük könnyen gyökeret tudok verni. Ne neheztelj azokra, akik tilalmakat állítanak és akadályokat gördítenek küldetésed elé.

Az én, vagy a Te küldetésed elé, Uram?

Az enyém és a tiéd elé, mert te az én visszhangom, az Üzenetem megbízott hírnöke vagy. Ez az én ajándékom neked és mindnyájatoknak, mely a ti javatokat szolgálja. Arra neveltelek, hogy tartsd meg ugyanazt a módszert, mely szerint átadom neked tanításaimat, és melyet könnyen meg lehet érteni. Van egy kérdésed.

Igen van, Jézus. Nem zavar Téged, Uram, ha egyesek a papságból megtiltják, hogy az Üzenetedről beszéljek, vagy hogy továbbadjam azt? Az Üzenetedet, mely lelkeket ment?

Amikor valaki akaratom ellen cselekszik, bűnt követ el. Én jósággal, igazsággal és teljességgel uralkodom. Aztán az is jusson eszedbe, hogy megpróbáltatások révén formálom azokat, akiket szeretek. Ez nevelésem része. Arra nevelem a lelkeket, hogy legyenek erősek, és ne hátráljanak meg, amikor üldözik őket, hanem maradjanak határozottak és megingathatatlanok. Ha le is sújtja őket a hamis vád, de nem adják meg magukat. Semmi sem tudja megfutamítani őket. Érted, Vassula? Ily módon nagyobb dicsőségben részesülök.

Ami pedig azokat illeti, akik pusztulást okoznak tilalmaikkal, fáj a Szívem értük, mert olyan szabályokat követnek, melyek nem az én szabályaim, és olyan döntéseket hoznak, melyeket nem én sugallok nekik. A bűn elvakítja őket, és bűnt bűnre halmoznak. Igen, emiatt fáj a Szívem, Atyám Szíve pedig lángol a haragtól. Amint megmondtam, ti azonban ne nehezteljetek rájuk. Én vagyok az egyetlen Bíró, és én ítélkezni fogok felettük érdemeik szerint a megfelelő időben.

Amikor prófétám, Jeremiás így panaszkodott a szenvedéséről és az üldözőiről: „Biztos, hogy neked lesz igazad, Uram, ha perelni kezdek veled. Mégis, hadd tegyem föl kérdésemet: Miért szerencsések a gonoszok, s miért élveznek békét a hűtlenek?”[1] Ezt a kérdést sokan felteszik nekem. Megmondom. Sejti valaki is közületek, hogy mik az én terveim? Kételkedtek bölcsességemben? Tovább megyek: nem megmondtam nektek, hogy szeretnetek kell az ellenségeiteket és imádkoznotok kell értük? Mert ha ezt teszitek, övéinek ismer majd benneteket a mennyei Atya? Mennyei Atyám a gonoszokra és a jókra is felkelti a napot, és megengedi, hogy essen az eső becsületesekre és becstelenekre egyaránt. Ki kérhet számon engem erről is?

Vassula, amikor megpróbáltatások érnek, ez tudatosítja benned, hogy nélkülem semmit sem tudsz tenni, így még jobban ragaszkodsz majd hozzám, teljesen tőlem fogsz függeni. Így tanítom meg neked, hogy ha bízol bennem, nem érhet bántódás. Mert mindig ott vagyok a megpróbáltatásaidban és megmentelek.

Azt mondtad, hogy az Atya lángoló haraggal van irántuk. Árnyékországban élnek és közelgő büntetés vár ránk miattuk. Te mégis meg akarsz engesztelődni és védelmezni fogod az ügyüket?

Meg fogok könyörülni, ha elismerik és megbánják bűneiket. Szükségem van imáitokra, mert imáitok által meg tudom lágyítani a szívüket, amint Ahasvérus király szívét is meglágyítottam azáltal, hogy szelídebb lelket öntöttem belé. Ha bizalommal imádkoztok hozzám, mindig kegyelemmel leszek irántatok, és megadom nektek, amit csak szívetek kíván. Nem fogom megtagadni tőletek, amiért ajkatok esedezik.

Amint mondtad, engem úgy ismernek, mint aki királyokat dönt meg, vagy királyságokat tép ki gyökerestől, ha okot szolgáltatnak arra, hogy Szavam ne terjedhessen szabadon, és ne tudjon elérni mindnyájatokat. Ne vesd meg az öntelt gőgösöket, hagyd, hogy én legyek a bírájuk! Ne feledd, hogy minden eredményed az én hatalmam és felhatalmazásom függvénye.

Tudni akarsz valamit, amit egyedül csak én látok? Üldözőid kínosan érzik magukat, amikor azt tapasztalják, hogy a felségterületükre lépsz. Azt mondják: „Ki ez, aki tanítani akar minket?” Én vagyok az egyetlen, aki a lelkük legmélyére látok, és aki a szívükben gyökeret vert mélységesen gonosz szándékaikat érzékelem. Falakat képeznek saját magukból, így zárják ki Szavamat! Üres szavakkal áldanak és dicsérnek engem fennhangon. Imádkozz értük! Imádkozz!

Hallgass rám, nem vagy egyedül! A világ mindig szenvedést fog okozni neked, mert én küldtelek ki téged. És azt se felejtsd el, hogy Én választottalak téged, és nem te engem. Szavam nem csak neked szól, hanem mindenkinek, aki a Földön él. Írótáblámként használlak, akibe oly módon írom bele mondanivalómat, hogy mindenki könnyen meg tudja érteni Szavaimat. Ezek az üzenetek be fogják tölteni célomat. Ezért hát fáradozásod nem lesz hiábavaló. Mondd el ismét mindenkinek, hogy én, Jézus, kielégíthetetlenül szomjazom a szeretetre! Ó, Vassula hadd legyek egyedüli Reményed! Engedd, hogy a Bölcsesség egy különleges ajándékot írjon általad, és ne félj a tanulatlanoktól és a bizonytalanoktól, akik úgy adják elő mondanivalójukat, hogy közben figyelmen kívül hagyják a Szentírást. Az ilyen emberek kiszáradt folyók és pusztaságok.

A prófécia lámpás, mely világosságot ad lépteiteknek a sötétben. Szentlelkem arra indítja prófétáimat, hogy Nevemben beszéljenek. Munkába állításuk előtt rávezetem őket, hogy bánják meg bűneiket, és jóindulatommal megbocsátom bűneiket, és elmosom múltbéli vétkeiket, és sohasem emlékeztetem őket rájuk. A magasztos Dicsőség beszél majd hozzájuk különböző módon, mert Lelkem a választottaimon nyugszik. A tőlem kapott kegyelmek célja, hogy a többiek javát szolgálja. Nem csak engem fognak szolgálni, hanem másokat is. Minden, amit a Szentlélektől kapnak, az emberek javát fogja szolgálni! A házam népe javát!

Vassula, gyenge kis teremtmény, fáradozásod és a Nevemben folytatott küzdelmed örömet szerez nekem. A Sátán sohasem szűnik meg bosszúságot okozni neked még azok keze által sem, akik besétálnak, hogy isteni művemnek, ennek az Üzenetnek a munkatársai legyenek, ugyanakkor úgy lépnek fel, hogy rövidlátó módon diktálni akarnak neked. Tőlük irtózom, mert bajt kevernek. Ellene vagyok az öntelteknek, és bánkódom miattuk.

Kapaszkodj belém, a Reménységbe, papom! Jelent-e neked valamit, hogy én, Krisztus, beléptem az életedbe?

Igen, egy meg nem érdemelt ajándékot jelent…. nekem, egy nyomorult léleknek! Még mindig zavarban vagyok, alig tudok megszólalni, mert hogy lehet az, hogy Te, az én Istenem, nekem adtad Magad, és sohasem törődtél azzal, hogy ezáltal kockára teszed, hogy az emberek szemében nemcsak Jogarod, hanem egész Királyságod csorbát szenvedhet….

Ha a Szeretet eljött egy érdemtelen lélekhez, a Szeretet és Gyengédség más érdemtelen lelkeket is meg tud érinteni. Ezt el kell mondanod nekik! Megértést és bocsánatot fogok tanúsítani irántuk, ha hajlandók megnyitni előttem a szívüket. Hirdesd ezt az Üzenetet! Ne feledd, én, az Isten ültetem beléd a vágyat, hogy értem dolgozz. Valósítsd meg a gyakorlatban az összes vágyamat és amiket mondtam neked!

Mondd el a következőket a rodoszi imacsoportodnak: amikor elkezdtem diktálni az Üzeneteimet, már akkor értékeltétek az én érdekeimet, és vidáman felülkerekedtetek az üldöztetéseken és megpróbáltatásokon. Mindnyájatokat kivettem a sötétség hatalma alól, és megbocsátottam bűneiteket. Most arra emlékeztetlek benneteket, hogy lobbantsátok lángra az irántam való szereteteteket! Olvassátok Üzeneteimet, és tanuljatok meg jobban szeretni engem! Tegyetek jót, és ismerjetek meg minél jobban engem! Keressetek menedéket bennem, és én a ti Éneketek leszek! Mindenki szívében tudok olvasni, és tökéletesen ismerem szükségleteiteket. Ezért jöjjetek hát hozzám, a ti Megmentőtökhöz! Legyetek az én élő Egyházam! Vidítsátok fel szívemet, gyűljetek össze és fogadjátok be gyengédségemet! Tagadjátok meg mindazt, ami nem én vagyok, és dolgozzatok keményen a megváltásotokért és mások megváltásáért! Fogadjátok szent csókomat homlokotokon. A Szeretet mindnyájatokat szeret! IC

[1] Jer. 12,1.

http://ichtys.hu/index.php/137-2016-szeptember-5

komment

Elmélkedő gondolatok a mai napra

2020. június 22. 08:08 - Andre Lowoa

A célt tudom, s míg el nem érem, mit sem ér. Mert mi a cél? Megszűnte dicső csatának. Az élet célja: a küzdés maga....

A lelki élet fordítva működik, mint a világi élet. Nem az erőseké a győzelem, és nem azé, aki nagyon akarja. A "minden kegyelem" az, amivel a lelki élet leginkább jellemezhető. Nem azé lesz a győzelem, akinek hatalom és erő van a kezében.

A világ csak a sikeresekre tekint, őket élteti, az elbukottakban pedig lábát törli. Isten ezzel szemben mindenkire tekint. Az elesetteket felemeli, és áldások sokaságát kínálja mindnyájunknak.

Aki jó akar lenni, nem mondhat le arról a kiváltságról, hogy igazságtalanság érje. (H.G. Wells)

Az öröm sötétben is énekel, mint a pacsirta, dicséri Istent a zivatar közepette és magasztalja szent nevét az orkán zúgása között is.

Spurgeon

„Fenyíts minket, Uram, de mértékkel, ne haragodban, hogy semmivé tégy!” (Jer 10,24)

Egy apának, anyának folyamatosan „őrt kell állnia” gyermeke mellett, hogy tanítsa, óvja, védje őt. Ugye ismerősek ezek a mondatok: „Nem, azt nem szabad! Oda ne menj! Az nem a tied, add vissza!” A szülői intés – a szükséges fenyítés is – a kisgyermek érdekében történik. Jaj, csak el ne fáradjunk a helyes útra való terelgetésben, hiszen minden korlát azért van, hogy a gyermeket megóvja, és biztonságot adjon neki! A mennyei Atya is így törődik velünk: korlátot állít, útmutatást ad igéjében – értelmünkre és lelkünkre hatva – a mi érdekünkben. Azért, hogy tudjunk az ő akarata szerint élni, cselekedni. (Balog Eszter)

Istennek terminusai vannak, ha azokat nem is jelenti ki mindig. Kegyelem, amikor megmondja, hogy még negyven nap és eljön a pusztulás, de kegyelem az is, amikor csak annyit mond: Ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket.

Istenre hittel gondolj, felebarátodra szeretettel, magadra alázatosan.

Don Bosco

„Krisztus mondja: „Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek.”” (Jn 15,7)

A felülről érkező erő és az életünkhöz szükséges értékek utánpótlásához szükségünk van az imádság „áramszedőjére”. Sokszor úgy érezzük, blokkolva van az energiaáramlás, nem működik az energiacsatorna. A megoldás ez: figyeljünk arra az igére, amelyet ha megtartunk, megtart minket. Ez a keresztény „energiamegmaradás törvénye”. Mai napi programunk is ez: megmaradni az igében és megtartani az igét, Krisztus éltető szavát. (Hafenscher Károly [ifj.])

„Megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét.” (Jóel 3,5)

Pünkösdi igére ismerhetünk a prófétánál. Életünk legnehezebb szakaszaiban érezhetjük meg a legerősebben az Isten segítségét. Ezt nagyon közeli, átélt tapasztalatból mondom. Még akkor is ott van és működik, amikor nem „látjuk”, és éppen nem úgy történik valami, ahogyan kértük tőle. Akkor is velünk van, ha már feladtuk a dolgot, vagy kétségbeesésünkben elfordultunk tőle. Sőt akkor tud csak igazán ránk cáfolni, amikor kishitűségünk dacára mérhetetlen szeretettel készíti el az utat! Hogy dicsőségének fénye annál jobban felragyogjon. Kívánom, hogy mindenki élje át, milyen az, amikor Isten felnyitja a szemünket, kiárasztja Lelkét, és megmutatja kegyelme, szeretete mélységét, nagyságát. (Kőháti Dorottya)

Ne félj a jelen feladatától. A feladat nem került volna az utadba, ha nem lenne fontos fejlődésed szempontjából.

„Simon Péter leborult Jézus lába elé, és így szólt: »Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!« Jézus akkor így szólt hozzá: »Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!«” (Lk 5,8.10b)

A pék egyszer szokatlanul nagy perecet sütött. „Ez biztosan valami különleges megrendelőnek készült” – gondolta az inas. A perec azonban még másnap is ott pihent a pékségben. „Nem jött érte senki, kár, most már lassan ki lehet dobni” – gondolta az inas. A perec azonban egész héten ott maradt az asztalon. „Biztosan megfeledkezett róla a mester” – tűnődött az inas. Ám ekkor a pék egy doboz fémfestékkel a kezében odalépett a perechez, és elöl-hátul befestette. Másnapra ebből a megszáradt, ott felejtett, összefestett, ehetetlen perecből lett a pékség cégére. (Zsíros András)

Szeress, és akkor tégy bármit, hallgass, vagy szólj, feddj, vagy elnéző légy, ha gyökere a szeretet, akkor jó lesz, mert ebből a gyökérből csak jó származik.

Tegyünk meg mindent, amit megtehetünk és az irgalom Atyja pótolja, ami hiányzik.
(Don Bosco)

komment

2020. június 21. Királyok Királya, fenségbe öltözött, minden hatalomnak Ura

2020. június 21. 08:24 - Andre Lowoa

Királyok Királya, fenségbe öltözött, minden hatalomnak Ura

november 28.

Vassula, ezek alatt az évek alatt elétek tártam Kegyelmemet, és megszentelt üzeneteim által sok gyermekem számára vált lehetővé, hogy üdvözüljön. Feltétel nélkül kinyilvánítottam nektek dicsőségemet, és a Szentlélek olyan bőkezüen áradt ki erre a nemzedékre, mint még soha eddig a történelemben.

Vassula, bízzál Bennem, és tanuld meg, hogy egyetlen célod az legyen, hogy mindenütt terjeszd üzeneteimet, és hogy maradj hűséges tanításaimhoz. Szüntelenül imádkozz, és sohase fáradj bele az írásba! Továbbra is megkapod szeretetem ajándékát. Továbbra is királyi vacsora termemben hívlak, és saját kezemmel táplállak elnyomóid szeme láttára. Irántad való szeretetemet ha megízleled, ezeket mondhatod nekem:

„Táplálj Kenyereddel, gyógyíts meg engem,

Szereteted mámorossá tesz, felemel,

és megengedi, hogy Szíveden megpihenjek

és szorosan átöleljelek Téged.

Jelenléted, én Uram és Királyom

olyan, mint a Tömjénfüst Oszlop,

melynek felbecsülhetetlen az illata.

Teremtésed Vőlegénye

meddig rejted még Arcodat Fátylad mögé?

Ne várakoztass,

hiszen jól ismered sóvárgó vágyamat,

hogy felemeld Fátyladat, és felfedd Istenségedet.

Vonj engem mindig Lábad nyomába,

Ó Világmindenség Hercege!

Királyi Jogarod az én iránymutatóm.

Még mindig híján vagyok Bölcsességed ismeretének,

taníts meg hát arra, hogy szívemet Akaratodhoz,

fülemet Bölcsességedhez igazítsam.

És Te most mosolyogva borodat kínálod nekem,

hogy azt Misztikus Kelyhedből kiigyam,

és melytől egészen megmámorosodom.

Mily bársonyos az áramlása!

Királyok Királya, fenségbe öltözött, minden hatalomnak Ura,

Hadd maradjak örökre Királyi Vacsora Termedben

a Te Szárnyaid oltalma alatt!”

Igen, igyál boromból és egyél kenyeremből, és én mindig vezetni foglak, hogy lássam, amint bimbód gyümölcsöt hoz. Szívemet megindítja ez a nagyszerű dal, kelj fel hát, és fogadd áldásomat! A Jóság és Kedvesség nyomon követ téged szent Nevem dicsőségére.

Kisgyermekem, uralkodni fogok feletted, ahogy szíved kívánja. IC

http://ichtys.hu/index.php/153-2016-november-28

komment

BÓDÁS JÁNOS: ENYHÜLÉS?

2020. június 21. 08:20 - Andre Lowoa

Ha jövendőbe nézünk,
hol aggódunk, hol remélünk,
Bárhogy küzd is kezünk, agyunk,
magunk ura nem mi vagyunk.
Tiéd Urunk sorsunk, hazánk…
– Isten békéje, szállj le ránk.

Kik a békéről beszélnek,
egymástól még ők is félnek.
Olajág van jobbkezükben,
– van-e bizalom szívükben?
Nagy enyhülést vár a világ!
– Isten békéje, szállj le ránk.

Hozz nyugalmas munkát, álmot.

Nagy országok s kis családok
éljenek bátor reményben…
Se a földön, se az égen
ne villanjon pokoli láng!
– Isten békéje, szállj le ránk.

Hullámozzon mindenfele
vetések arany tengere,
hol dalos madarak szállnak.
Réten, kertben, erdőn, s házak
ablakában nyíljon virág.
– Isten békéje, szállj le ránk.

Őrizd meg a házainkat,
a fát, mely gyümölcsöt ringat.
Mind, amink van, maradjon ép.
Se ember, se osztály, se nép
máséra ne legyen falánk.
– Isten békéje, szállj le ránk.

Házak gombaként nőjenek,
anyák reménnyel szüljenek.
Szarvas fial, madár ha költ,
tartsa el mind bőven a föld.
Ne legyen határ vaspalánk.
– Isten békéje, szállj le ránk.

Őrizd, vezesd a népeket,
ismerjék meg kegyelmedet,
s dús földön, tiszta ég alatt
követve Te szent Fiadat
szálljon Hozzád hálaimánk.
– Isten békéje, szállj le ránk.

komment

Elmélkedő gondolatok a mai napra

2020. június 21. 03:52 - Andre Lowoa

"A könnyek annak voltak a jelei, hogy az ember birtokában van a legnagyobb bátorságnak: volt bátorsága szenvedni!"

Viktor E. Frankl - Mondj igent az életre c. könyvéből

A legnagyobb vereség a világon, megszokni a rosszat. (Ravasz László)

"Abban is fellelhető a feladat, ha a sors szenvedést mér az emberre. A szenvedés, mint minden más kihívás, egyszeri feladat elé állít bennünket. Az embert szenvedése is el kell juttassa annak tudatáig, hogy ő ezzel az adott, kínokkal teli sorsával egyszeri és egyedi módon áll úgyszólván az egész kozmoszban. Sorsát senki át nem vállalhatja, kínjait senki el nem szenvedheti helyette. Abban azonban, hogy az adott sors által sújtott emberi szenvedését elviseli, szintén ott rejlik egy egyedülálló teljesítmény egyszeri lehetősége."

Viktor E. Frankl - Mondj igent az életre c. könyvéből

Amíg önmagunkat át nem adjuk Istennek, addig nem is vagyunk önmagunk.

C. S. Lewis

Amikor lemond valaki a saját akaratáról, nagy dolgokra képes. (Don Bosco)

Az Isten jelenlétében eltöltött 10 perc alatt többet gyarapodunk a kegyelemben, mint a tőle távol töltött 10 év alatt.

Spurgeon

Azt még soha senki nem bizonyította, hogy nincs élet a halál után - akkor miért kell annyira kételkedni abban, hogy van ?

EZT KÉREM SZÁMODRA

Nem azt, hogy soha ne érjen szenvedés,
sem, hogy elkerüljenek a feladatok.
Még azt sem kérem, hogy utadat rózsák szegjék,
és hogy könny soha ne csurogjon végig az arcodon,
vagy hogy soha ne tapasztald meg, mi a fájdalom.
Mindezt nem kívánom neked.

Ha így lenne, a könnyek nem tudnának
új felismerésekhez elvezetni,
a fájdalom nem ötvözne nemesre.
Hogyan vigasztalhatna meg
a Boldogasszony és Gyermeke
mosollyal és reménységgel,
ha nem ismered a szenvedést?

Kívánságom számodra ennél ezerszer gazdagabb.
Őrizzed lelkedben a hálát,
és a köszönet ki ne fogyjon ajkadról.
Szíved legyen telve a visszaemlékezés gazdag szépségével arról,
ami betöltötte életedet.

Azt is kívánom, hogy bátran nézz szembe
az élet feladataival és a próbákkal,
amelyeknek kitesz.
Amikor pedig súlyosnak érzed a keresztedet
és a csúcsot meredeknek, ahova az út vezet,
pontosan akkor növekedjen meg benned
a remény és a bizalom.
Ilyenkor jussanak eszedbe azok az évek,
amikor melletted volt Isten kegyelme és öröme,
és volt igaz barát, aki reményt adott.

A múlt erőt ad arra,
hogy kivárjad a vihar elmúltát
és a felhők elvonulását.
Így lesz elég erő és idő,
hogy a magad hegycsúcsára feljuthass.
Barátodban az Isten Fia mosolyog rád!
Maradjon meg benned
ez a biztos tudás mindörökre,
s akkor megtalálsz mindent,
amire vágyódsz, és ami boldoggá tesz.

„Isten az, aki minket veletek együtt megerősít Krisztusban.” (2Kor 1,21)

Energiahiányos és gazdasági válság által sújtott világunkban félő, hogy elfogy a mindennapi élethez és a küzdelmes keresztény életúthoz az energia és a szükséges eszköztár. Kutatjuk a megoldást, de kudarcok sora mutatja, kevesek vagyunk ahhoz, hogy újratöltsük életünk lemerülő akkumulátorát. Hát nem magától értetődő, hogy attól kérjük, várjuk és fogadjuk el, aki minden energia forrása és összefogója? Isten az, aki megerősít. De a mondat két kiegészítő részét végig kell gondolnunk: Krisztusban és – veletek együtt. (Hafenscher Károly [ifj.])

Isten nem sújt kettős teherrel, de ha mégis megteszi, kettős erővel ruház fel. (Ravasz László)

„Segítsd meg népedet, áldd meg örökségedet, légy pásztora, és gondozd örökké!” (Zsolt 28,9)

„Úgy éld az életedet, hogy az emberek kérdezzenek, s a kérdésre adott válasz Jézus legyen!” Ember, közösség, felekezet, nép Isten segítségével, áldásával olyan ajándékot kap, amelyet nem tarthat meg magának. Mi, evangélikusok is könyvtárnyit írhatunk megtartatásunkról majd ötszáz évvel ezelőtt indult reformációnk alkalmából. A személyes tanúságtétel semmi mással nem ér fel. Kérni, majd a kapott áldást és vezetést megtapasztalva továbbadni a hitet, hogy van megtartó Úr e világban. Éhezik és szomjazzák az igazságot az emberek. Ami rajtunk áll: mondjuk el, hogy van pásztorunk, és a nyájába mindenki betérhet. (Kőháti Dorottya)

komment

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas
<< <		Archív
				1	2	3
4	5	6	7	8	9	10
11	12	13	14	15	16	17
18	19	20	21	22	23	24
25	26	27	28	29	30

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Urunk Háza népének találkoznia kell, és egynek kell lennie!

Egy lélek, amely Isten akaratának kedvéért lemond a saját akaratáról, annak nincs mit aggódnia

Boldog az a lélek, aki szeret Engem

Én vagyok a te Lelkivezetőd és Tanácsadód

Új éneket írtam nekik, melyet a szeretet húrjain kell eljátszaniuk

Királyok Királya, fenségbe öltözött, minden hatalomnak Ura

Ha jövendőbe nézünk, hol aggódunk, hol remélünk, Bárhogy küzd is kezünk, agyunk, magunk ura nem mi vagyunk. Tiéd Urunk sorsunk, hazánk… – Isten békéje, szállj le ránk.

Kik a békéről beszélnek, egymástól még ők is félnek. Olajág van jobbkezükben, – van-e bizalom szívükben? Nagy enyhülést vár a világ! – Isten békéje, szállj le ránk.

Hozz nyugalmas munkát, álmot.

Nagy országok s kis családok éljenek bátor reményben… Se a földön, se az égen ne villanjon pokoli láng! – Isten békéje, szállj le ránk.

Hullámozzon mindenfele vetések arany tengere, hol dalos madarak szállnak. Réten, kertben, erdőn, s házak ablakában nyíljon virág. – Isten békéje, szállj le ránk.

Őrizd meg a házainkat, a fát, mely gyümölcsöt ringat. Mind, amink van, maradjon ép. Se ember, se osztály, se nép máséra ne legyen falánk. – Isten békéje, szállj le ránk.

Házak gombaként nőjenek, anyák reménnyel szüljenek. Szarvas fial, madár ha költ, tartsa el mind bőven a föld. Ne legyen határ vaspalánk. – Isten békéje, szállj le ránk.

Őrizd, vezesd a népeket, ismerjék meg kegyelmedet, s dús földön, tiszta ég alatt követve Te szent Fiadat szálljon Hozzád hálaimánk. – Isten békéje, szállj le ránk.

Ha jövendőbe nézünk,
hol aggódunk, hol remélünk,
Bárhogy küzd is kezünk, agyunk,
magunk ura nem mi vagyunk.
Tiéd Urunk sorsunk, hazánk…
– Isten békéje, szállj le ránk.

Kik a békéről beszélnek,
egymástól még ők is félnek.
Olajág van jobbkezükben,
– van-e bizalom szívükben?
Nagy enyhülést vár a világ!
– Isten békéje, szállj le ránk.

Nagy országok s kis családok
éljenek bátor reményben…
Se a földön, se az égen
ne villanjon pokoli láng!
– Isten békéje, szállj le ránk.

Hullámozzon mindenfele
vetések arany tengere,
hol dalos madarak szállnak.
Réten, kertben, erdőn, s házak
ablakában nyíljon virág.
– Isten békéje, szállj le ránk.

Őrizd meg a házainkat,
a fát, mely gyümölcsöt ringat.
Mind, amink van, maradjon ép.
Se ember, se osztály, se nép
máséra ne legyen falánk.
– Isten békéje, szállj le ránk.

Házak gombaként nőjenek,
anyák reménnyel szüljenek.
Szarvas fial, madár ha költ,
tartsa el mind bőven a föld.
Ne legyen határ vaspalánk.
– Isten békéje, szállj le ránk.

Őrizd, vezesd a népeket,
ismerjék meg kegyelmedet,
s dús földön, tiszta ég alatt
követve Te szent Fiadat
szálljon Hozzád hálaimánk.
– Isten békéje, szállj le ránk.