Egy lélek, amely Isten akaratának kedvéért lemond a saját akaratáról, annak nincs mit aggódnia

2011. december 8.

Leányom, támaszkodj Rám! Kövesd az ösvényt, melyet neked készítettem, az ösvényt, mely zafírokkal van kikövezve. Ez az az út, mely Hozzám vezet téged. Kövesd az igaz ember útját, mert az egyenes[1]. Kövesd parancsaim útját, növeld Egyházamat, szedd össze az embereimet, hogy kirügyezzenek és virágba boruljanak. Megbízlak téged, Egyiptom leánya, hogy szemlélj Engem, és imádj Engem. Ne rejtsd el Előlem tekintetedet, míg az aratás véget nem ér, és továbbra is ismerd meg akaratomat.

Nézz Rám, leányom, gyönyörködj Bennem, szemlélj Engem:

Az Isten, akit szemlélek, megörvendezteti lelkemet, 
az Ő fénye betölti az egész világegyetemet, 
Ő az alfa és az omega,  
és mégis leírhatatlanul béketűrő és gyengéd.

Minden földi gondolat elhalványul, mikor Rád tekintek. Minden aggodalom tovaszáll és eltűnik a Te békéd és szentséged fényében.

Igaz, leányom, hogy Én szent vagyok, és az Én fényem betölti az egész világegyetemet. Az isteni fény, melyet nem emberkéz alkotott, felfedi az emberiségnek Atyám királyságát mindenki előtt, és képessé teszi őket arra, hogy behatoljanak az Ember Fiának misztériumába, az Én misztériumomba.

Hívtalak, és még ma is hívok mindenkit, hogy meghajoljon az akaratom előtt, és tiszteljen, hogy beléphessenek az isteni fényembe, mely majd felfedi nekik Atyám királyságát, és az Ő akaratát. A rosszat száműzni kell minden szívből, mert a gonosz halált hoz.

Napjaitokban, Vassula, mikor az emberek még mindig azt kérdezik tőled, honnan tudják, hogy összhangban vannak-e az akaratommal, mondd meg nekik: „ha a lelketek nem Istenben pihen, de aggodalmat, összetörtséget, nyomorúságot érez a világon minden miatt, ez annak a jele, hogy nem kötöttétek magatokat teljesen Istenhez, sem az Ő akaratához”.

Mert aki Isten akaratában él, az bízik Istenben. Ha esetleg nehézséggel találja szembe magát, és veszély fenyegeti életét, ezek nem fogják befolyásolni a békéjét, nem, és ha nem féltik az életüket, ez is egy jel arra, hogy még messze vannak attól, hogy az akaratukat átadják Istennek.

A lélek, akiben egyáltalán nincs félelem, az egy olyan lélek, aki már átadta magát az Istennek. Ha egy lélek imádkozik Istenhez, és azt kéri, hogy megkapjon valamit, de mégsem kapja meg, és emiatt aggódik, az a lélek még messze van Isten akaratától.

A lélek, aki aláveti a saját akaratát Isten akaratának, nem aggódik és nem fél, és nem retteg attól, hogy mi jöhet, az a lélek nyugodt és kiegyensúlyozott, elfogadja Isten akaratát, és soha nem veszti el a békéjét. De az a személy, aki csak a saját életével törődik, és a földi, anyagi dolgokkal foglalkozik, az a lélek folyamatos nyugtalanságban, félelemben és aggódásban lesz, és egészen addig nem talál békét, míg át nem adja magát Isten akaratának.”

Akkor, és csak akkor, tisztán fognak látni, és megismernek Engem. A Szentírás azt mondja: „igen, mert természettől balgák voltak mind az emberek, híjával voltak Isten ismeretének, s a látható tökéletességekből nem tudták felismerni azt, aki van”[2]. Néhányan azt fogják mondani: „az Isten szenvedéseket és kínokat bocsát rám, amiket már nem bírok elviselni”. „Bármi történjék az akaratomból, ha a kegyelmemben vagytok, könnyű szívvel és állhatatosan el fogjátok tudni viselni, mert a szeretet szeretettel és kegyelemmel viseltetik.” Ezt tudjátok mondani nekik. És ha azt kérdezik: „de miért nem adja meg nekem ezt a kegyelmet, a lelki erősség kegyelmét az Úr, hogy minden megpróbáltatást elviseljen a lelkem?” A válaszom erre: „azt akarom, hogy add fel a saját akaratod az Enyémért! Nem rendelted alá az akaratodat az Enyémnek, és még mindig a saját utadon jársz. És ami még rosszabb, hogy miért mindig azt mondjátok, ’Isten megérttette velem, vagy mondta nekem, hogy így vagy úgy tegyek’, mégis minden elromlott, és semmi sem vált valóra? Ez is egy jel, hogy nem teljesen követtétek az akaratomat. Alázkodjatok meg! Kérjétek, hogy adjak nektek bűnbánó lelket, és majd megpihentek Bennem. Azután fel fogom fedni előttetek Atyám királyságát.” Ne keseredj el, mert Én mindig veled vagyok! A szeretet szeret téged.   IC  gyere...

[1] ugyanakkor azt a szót is hallottam, hogy ’sima’

[2] Bölcs. 13,1.



http://ichtys.hu/index.php/104-2011-december-8