AZ A GAZDAGSÁG, HA VALAKI MEGTÉR
1991. február 26.
Ma azon gondolkoztam, hogy vajon kaphatnék-e üzenetet Szent Páltól vagy Szent Pétertõl? Szerettem volna egyes misztériumokat megérteni, és az Úr válaszát kértem.
Uram?
Én vagyok. Figyelj virágom, ma megváltásotokon munkálkodom. Miért kutatsz olyan misztériumokat, amelyeket nem akarok közölni veled? Megszentelõdéseteken munkálkodom. Bûnbánatot keresek benned, leányom. Ismerd fel, mi az én érdemem! Ismerd fel, mi az én gondom! Még Lázárt is arra kértem, amikor négy napra misztériumaimba távozott - látta és megértette e misztériumokat -, hogy amikor visszatér, hallgasson róluk, és õrizze meg a maga számára e titkokat. Nem akartam, hogy olyan lelkeknek adja tovább gazdagságomat, akik nem tudják felfogni. Az a gazdagság, ha valaki megtér, az a gazdagság, ha belátod, hogy bûnös vagy, alázattal, bûnbánattal jössz hozzám, és szent életet élsz tanításomat követve. Nem az a gazdagság, ha valaki megpróbálja megfejteni misztériumaimat. Ha mégis megpróbálod, csak kanyargós utakra jutsz, amelyek sehova sem vezetnek. Ezért úgy jöjj hozzám, mint a gyermek! Engedd meg, hogy kezem megmunkáljon és ilyen tudással gazdagítson. Hadd legyek én a te gazdagságod! Az én Szavamból szerezz tudást! Legyen a te célod ugyanaz, mint az enyém:
a te tökéletességed.
Szeretlek. Jöjj! Ne légy türelmetlen az imában! A Szeretet közel van hozzád!
Mi ketten, Uram?
Virágom, igen! 
1991. február 28.
“Uram, Te voltál menedékünk
nemzedékrõl nemzedékre!” 1
Uram?
Én vagyok. Támaszkodj rám, kedvesem! Pihenj meg bennem! Telj el velem! Én vagyok minden, amire szükséged van. Jöjj, a rózsafüzért fogjuk imádkozni.
