A közösségben megélt hitbeli növekedés Isten tervének része.



A legnagyobb igazságok - a legegyszerűbbek. Az egyszerűség mindig vonzó. Ezért olyan vonzóak a gyermekek és az állatok.

Tolsztoj


“A türelemmel viselt és Istennek átadott szenvedésből gyönyörű virág sarjad, amely a szeretet jó illatát árasztva megpuhítja a fájdalom töviseit.

Simon András


Az ember csak beszél, de nem mindig cselekszik,
Gyakran hosszú az út a szándéktól a tettig. (Moliere)


Az igazi kincs nem a pénz, hanem a jellem. (Fosdick)


Csak szeretve tanulunk meg szeretni.





Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. (Mahatma Gandhi)




Kedvet találtam előtted.” – Ez a hívő ember öntudata. “Mutasd meg nekem a Te utadat” – Ez a hívő ember életelve, “Mutasd meg nekem a Te dicsőségedet” ez a hívő lélek leghőbb vágya. Az ilyen embernek mondja Isten: ”Megteszem, amit kívántál.” (Victor János)




Vannak dolgok, amelyeket megállítani, és vannak dolgok, melyeket siettetni nem lehet.

Fekete István

"Az idő most már nagyon közel van ahhoz, hogy felépítsék az Új Templomot a fenevad tiszteletére."

Olvass tovább: http://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/vigyazzatok-az-uj-vilagvallas-latszatra-jonak-es-szent-szervezetnek-fog-tunni-tele-szeretettel-es-egyutterzessel/

A fájdalom és halál az élet része. Visszautasítani őket maga az élet visszautasítása.

Henry Havelock Ellis






A szeretet megbocsátó, elfogadó és szívesen lesz szolgálóvá,
az önzés ellenben elvár és szereti, ha kiszolgálják.


Ahol Istent elfelejtik, ott hamis békesség honol.



Amikor imádkozunk, Isten a szívünket nézi, nem a szövegeinket!



Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Jézus életét adta értünk. Nekünk is oda kell adnunk életünket testvéreinkért.



Az Úr a csend barátja. A fák, a virágok, a fű csendben nőnek. Nézzetek a csillagokra, a Holdra, a Napra - milyen hangtalanul járják útjukat.

Teréz anya



Fogadd el Uram, szabadságomat,
Fogadd el egészen. Vedd értelmemet,
Akaratomat és emlékezésem.

Mindazt, amim van, és ami vagyok,
Te adtad ingyen, visszaadom Uram,
Visszaadok egyszerre mindent.

Legyen fölöttünk korlátlanul rendelkezésed,
Csak egyet hagyj meg ajándékomul:
Szeretnem Téged.

Csak a szeretet maradjon enyém a kegyelemmel,
S minden, de minden gazdaság enyém,
Más semmi nem kell.


Ha hívők vagyunk, úgy kell vennünk, hogy meghaltunk a bűnnek. Ehhez az első lépés az, hogy részt végy a saját temetéseden. A halottat nem lehet kísérteni. – De az üdvösség nemcsak temetés, hanem feltámadás. (Stewart)









Ne feledd, mindenkinek vannak gyengeségei!
Az életben azok a győztesek, akiket a gyengeségeik nem korlátoznak.



Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek. Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a magad szemében pedig miért nem veszed észre még a gerendát sem? (Máté 7:1-3)

Mai Igénket hozza szívünkhöz közel a következő történet:
Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
- Milyenek itt az emberek? - tudakolta.
- Hová való vagy? - kérdezett vissza az öreg bölcs.
- Athéni vagyok.
- És felétek milyen nép lakik? - kérdezett tovább az öreg.
- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
- Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. - mondta az öreg.
A vándor búsan folytatta útját.

Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
- Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! - válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
- Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! - mondta az öreg bölcs.
A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.

A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
- Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!
Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:
- Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.


Semmit se szeressenek félig csinálni, vagyis a tökély előtt megelégedni. (Bólyai János)

“2013.07.10 15:26

Gyermekem, imáid válaszra kerülnek, és különleges szándékodért Fiam be fog avatkozni. Imádkoznod kell a világban mindazokért, akik félre vannak vezetve abban a hitben, hogy ami gonosz, az jó. A megtévesztés e hálója olyan mértékben borította be az emberiséget, hogy sokan nem tudnak különbséget tenni Isten Törvényei és a gonosz gonoszsága között, amikor ő megnyilvánul köztetek.

Az emberek oly könnyen elfogadják az új törvényeket, melyekről azt állítják, hogy jók lennének – mindenki javát szolgálván –, miközben azok valójában azt álcázzák, ami Isten Szemében halálos bűn.

A csata azok között dúl, akik támogatják Isten Törvényeit és akik megszentségtelenítik azokat. Azokat, akik nyilvánosan támogatják Isten Törvényeit, leördögözik, és kegyetleneknek meg gonoszoknak jellemzik őket. Amikor ők nyilvánosan igazolják a halálos bűnt, a csalás és a hazugságok világosan láthatóak lesznek, melyek azokat töltik el, akik azt mondják, hogy szeretik az emberiséget. Mennyire ravasz a gonosz! Oly kevesen értik meg az életükre gyakorolt befolyását, vagy azt, hogy hogyan ferdíti el érveléseiket.

Vigasztalódjatok, drága gyermekeim, abban a tudatban, hogy Én, az Üdvösség Anyja le tudom győzni a közöttetek lévő gonoszt. Nektek hívnotok kell Engem minden alkalommal, amikor legyőzötteknek érzitek magatokat azon hatalom által, melyet ő a nemzetetekre gyakorol. Én meg fogom semmisíteni befolyását, ha Elém helyezitek kéréseiteket.

Kérlek, imádkozzátok a Keresztes Imahadjárat ezen 113. imáját: „Hogy a gonosz megsemmisüljön országunkban”
Ó, Üdvösség Anyja, jöjj közénk, és borítsd be országunkat védelmeddel.
Zúzd szét a fenevad fejét, és irtsd ki a közöttünk lévő gonosz befolyását.
Segíts szegény elveszett gyermekeidnek, hogy felálljanak, és amikor hazugságokkal vannak körbevéve, az Igazságot mondják.
Kérlek, Ó Isten Anyja, védelmezd országunkat, és tarts erősnek minket, hogy üldöztetésünk idején hűségesek maradhassunk Fiadhoz. Ámen.

Sohasem szabad olyan érveket elfogadnotok, melyek lehetővé teszik, hogy a gonosz törvények életbe lépjenek, melyek előírják, hogy úgy éljétek az életeteket, ami nem felel meg az Isten Szavának. Amikor ezek a törvények beszivárognak országaitokba, akkor elpusztítják a lelkeket.

Bízzatok Bennem, az Üdvösség Anyjában, hogy segítsek azon lelkek megmentésében, akiket szerettek, és hogy közöttük működhessek. Hívjatok Engem, és Én megígérem, hogy Legszentebb Palástommal betakarom nemzeteteket.

Szeretett Édesanyátok,
Az Üdvösség Anyja”
Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/udvosseg-anyja-az-emberek-oly-konnyen-elfogadjak-az-uj-torvenyeket-melyekrol-azt-allitjak-hogy-azok-jok/—–
Római katolikus:
“2018-07-0914. évközi hét hétfő

 

OLVASMÁNY Ozeás próféta könyvéből
Isten úgy szereti népét, mint a vőlegény a menyasszonyát.
Bűneit is megbocsátja, csak ezentúl hűséges legyen.
Prófétája által így szól az Úr:
Íme, én majd magamhoz édesgetem népemet, és kiviszem a pusztába, hogy szívére beszéljek, hogy úgy válaszoljon, mint ifjúsága napjaiban, és mint abban az időben, amikor Egyiptom földjéről feljött.
Akkor majd – mondja az Úr – „Férjem”-nek hív ő engem, és nem mond többé „Baál”-nak. Népem, én eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek téged igazsággal és törvénnyel, jósággal és szeretettel, eljegyezlek magamnak hűséggel, és ismerni fogod az Urat.
Ez az Isten igéje.
Oz 2,16.17b-18.21-22

VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve. 8a. vers. – 5. tónus.
Előénekes: Mindennap áldalak téged, * és dicsőítem nevedet örökkön örökké.
Nagy az Úr és minden dicséretre méltó, * nagyságát felfogni nem lehet.
Hívek: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve.
E: Nemzedékről nemzedékre dicsérjék művedet, * és hatalmadat hangosan hirdessék.
Magasztos fölséged nagyságáról szóljanak, * és beszéljék el minden csodás tettedet.
H: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve.
E: Félelmetes tetteid erejéről szóljanak, * és hirdessék a te nagyságodat.
Terjesszék végtelen jóságod hírét, * igazságosságodat ujjongva áldják.
H: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve.
E: Irgalmas az Úr és kegyelmes, * nagy irgalmú és hosszan tűrő.
Az Úr mindenkihez jóságos, * és irgalmas minden művéhez.
H: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve.
Zsolt 144,2-3.4-5.6-7.8-9

ALLELUJA
Üdvözítőnk, Jézus Krisztus győzött a halálon, * s az evangéliumban felragyogtatta az örök életet. 2Tim 1,10b – 12. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Jézus az ő szavával gyógyít, és keze érintésével halottat támaszt fel.
Amikor Jézus Kafarnaumban tanított, egy elöljáró lépett hozzá, leborult előtte, és így kérlelte: „Uram, a leányom most halt meg. De jöjj, tedd rá kezedet, és életre kel!” Erre Jézus fölkelt, és tanítványaival együtt elment vele.
Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról Jézus közelébe férkőzött, és megérintette ruhájának szegélyét. Azt gondolta magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Jézus erre megfordult, ránézett, és így szólt: „Bízzál, leányom! Hited meggyógyított téged.” Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.
Amikor Jézus az elöljáró házába ért, és látta a fuvolásokat meg a lármás tömeget, rájuk szólt: „Távozzatok, hiszen nem halt meg a leány, csak alszik!” Azok kinevették. Miután eltávolították a tömeget, Jézus bement, megfogta a leány kezét, és az életre kelt. Ennek híre elterjedt azon az egész vidéken.
Ezek az evangélium igéi.
Mt 9,18-26″

http://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2018-07-09

“… ⁹ Előző levelemben írtam már nektek, hogy ne legyen semmi közötök a szexuális bűnökben élő emberekhez. ¹⁰ De ezt nem úgy értettem, hogy semmiféle kapcsolatot ne tartsatok a jelenlegi világ embereivel, akik szexuális bűnökben élnek, pénzimádók, becsapják egymást, és bálványokat imádnak. Hiszen, ha tőlük teljesen el akarnátok zárkózni, akkor ki kellene mennetek a világból. ¹¹ Azt írtam nektek, hogy ne vállaljatok közösséget az olyan emberrel, aki magát Krisztusban a testvéreteknek mondja, mégis szexuális bűnökben él, vagy a pénz a mindene, vagy bálványokat imád, vagy káromkodik, vagy részeges, vagy csaló. Az ilyennel még csak ne is egyetek együtt!^12-13 Nem az én dolgom, hogy ítéletet mondjak a gyülekezeten kívüliekről. Ti is csak azok felett bíráskodhattok, akik a gyülekezethez tartoznak. A többieket majd Isten fogja megítélni. Az Írás azt mondja: „Űzzétek ki magatok közül a gonosz embert!”^[b]

A hívők közötti vitás ügyek megoldása

6 Ha közületek valakinek vitás ügye van a hívő testvérével, hogyan merészel a polgári bíróságra menni? Hiszen azok ott a bíróságon nem ismerik Istent! Nem szégyellitek magatokat? Miért nem Isten népe elé viszitek az ügyet? ² Nem tudjátok, hogy egyszer majd Isten népe fogja a világot kormányozni? Akkor közönséges dolgokban mennyivel inkább illetékesek vagytok helyesen ítélni! ³ Nem tudjátok, hogy angyalok felett kell majd uralmat gyakorolnunk? Mennyivel inkább ítélhetünk hát közönséges ügyekben. ⁴ Amikor mindennapi dolgokban vannak vitáitok, miért fogadtok el bírónak olyanokat, akiknek semmi közük a helyi gyülekezethez? ⁵ Szégyelljétek magatokat! Hát nincs köztetek egyetlen bölcs ember sem, aki a testvérek közötti vitában igazságos ítéletet tudna hozni? ⁶ Inkább a hitetlenek bírósága elé mentek, hogy előttük vitatkozzon testvér a testvérrel?

⁷ Egyáltalán, már az is szégyen és vereség, ha az egyik testvér a másik ellen a bírósághoz fordul panaszával. Miért nem tűritek el inkább az igazságtalanságot? Miért nem viselitek el, ha valaki kárt okoz nektek? ⁸ Ehelyett ti magatok vagytok igazságtalanok, és kárt okoztok a másiknak, aki ráadásul hitben a testvéretek.

^9-10 Vagy talán nem tudjátok, hogy igazságtalan emberek nem vehetnek részt Isten Királyságában? Ne csapjátok be magatokat! Isten Királyságában nem vehetnek részt a szexuális bűnökben élők, vagy bálványimádók, vagy házasságtörők, vagy prostituáltak, vagy homoszexuálisok, vagy tolvajok, vagy pénzimádók, vagy részegesek, vagy káromkodók, vagy csalók. ¹¹ Pedig néhányan ilyenek voltak közületek is. Isten azonban megtisztított, a maga számára elkülönített, és elfogadott benneteket az Úr Jézus Krisztus nevében és Istenünk Szelleme által. …”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1+Corinthians+5-6&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

“… ⁵⁴ Visszatért a saját városába, és ott is tanított a zsinagógában. Mindenki nagyon csodálkozott rajta, és ezt kérdezgették egymástól: „Honnan szerzett ilyen bölcsességet és csodatevő erőt? ^55-56 Hiszen ez csak az ács fia! Ismerjük az egész családját: anyját, Máriát, és a testvéreit, Jakabot, Józsefet, Simont és Júdást, meg a húgait, akik mind itt élnek közöttünk! Honnan vette hát ezt a bölcsességet és a csodatevő erőt?” ⁵⁷ Ezért nem fogadták el Jézust, hanem visszautasították és elfordultak tőle.Jézus ekkor ezt mondta nekik: „A prófétát mindenhol tisztelik, csak a saját városában és családjában nem.”

⁵⁸ Ebben a városban nem is tett sok csodát, mert nem hittek benne.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Matthew+13%3A54-58&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

—–
https://oca.org/readings/daily/2018/07/09
—–
http://www.gorogkatbuda.hu/naptar.html

“Nem elég csak a félelem miatt megbánni a bűnöket. Az (igaz) bűnbánatra van szükség.Mert mindazok közületek, Követőim, akik halljátok Utasításaimat, most fel kell készítenetek lelketeket a Nagyfigyelmeztetésre.

El kell kezdenetek elmélkedni rossz tetteitek fölött, amelyekkel önmagatok és felebarátaitok ellen vétkeztetek.

A közöttetek lévő Katolikusoknak mondom: ha a Kegyelem Állapotában szeretnétek maradni, akkor kéthetente a Szentgyónás szentségében kell részesülnötök.

…

Most szintén egy különleges imát hagyok rátok, amelyet azokért a szegény lelkekért kell imádkoznotok, akik talán a Nagyfigyelmeztetés alatt a sokktól fognak meghalni, és lehet, hogy halálos bűnben lesznek.
…

Követőim, a Nagyfigyelmeztetés az Üdvözítés nagy eseménye lesz, amikor a világnak bebizonyítom Isteni Irgalmasságomat.

Minden ember, aki a világon él, látni fogja a lelke állapotát, és sok esetben az első alkalommal fogják felismerni, hogy a lelkük valóban létezik.

Most már az idő rövid, és nektek el kell kezdenetek a felkészülést.

Ne felejtsétek el Utasításaimat, hogy otthonaitokban legyen élelmiszer, amely tíz napig elegendő, szentelt gyertya és szent tárgyak.

Bízzatok Bennem és örvendjetek, mert sok lélek fog megmenekülni.

Időpontot nem fogok felfedni, de ti tudjátok, hogy mi a teendőtök.”

Olvass tovább: http://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/minden-ember-aki-a-vilagon-el-latni-fogja-a-lelke-allapotat-es-sok-esetben-az-elso-alkalommal-fogjak-felismerni-hogy-a-lelkuk-valoban-letezik/

A hittel együtt jár, hogy elviseljük kételyeinket.

Romano Guardini


Ha mindenünket Istennek adjuk, Ő mindent kamatostól ad vissza.


Isten csak a mi emberi életünk romjain épít.





Jobbat keresve gyakran jót veszítünk. (William Shakespeare)


Koncentrálj a munkádra, és el fogod felejteni egyéb bajaidat. (Victor Feather)







Nem szegény az, akiben ébren él a hit, még ha ideig-óráig alulmaradt is.

Archibald Joseph Cronin


Sohasem tudhatod, hogy egyetlen pillanat és néhány őszinte szó mekkora hatással lehet egy életre. (Zig Ziglar)



Szinte lehetetlen, hogy aki hálás, ne legyen neki több más erénye is.

2013.07.08 17:00

“Drága szeretett leányom, bármikor azt érzed, hogy kevés remény van a bűnösök számára, kérlek, ne feledd, hogy Nagy Irgalmasságom szakadatlan. Nincs egyetlen lélek sem a világon, akit ne szeretnék megölelni, vagy ne vinném el neki a Megváltás Ajándékát. Szeretlek mindnyájatokat. Megbocsátok mindazoknak, akik a Megváltás Ajándékáért könyörögnek Hozzám, de ez nem azt jelenti, hogy nem fogom megbüntetni azokat, akik súlyos bűnt követnek el.

A Tízparancsolatot, melyet Atyám Mózes próféta által adott a világnak, az ember átírja. Ízekre szedték azokat, elferdítették, és új értelmet adtak nekik, úgy, hogy az ember el tudja nézni a bűnt.

Ti más hamis isteneket bálványoztok és igazoljátok azt. Ti szörnyű hazugságban éltek, amikor ilyen módon sértegetitek Atyámat, és mégis a pogányok, amikor az Igazságot megmutatják nekik, bűnbánatot fognak tartani és Én várni fogok, hogy átöleljem őket.

Ti gyilkoljátok egymást és azt mondjátok, hogy egyszerűen csak irgalmat mutattok, amikor ezt teszitek. Törvényesítitek a gyilkosságot, a kivégzést, az eutanáziát és az abortuszt és azt mondjátok, hogy ezek jó dolgok. Ez a gonoszság legrosszabb formája, amikor minden Élet Szerzőjét – Az Ég és a Föld Teremtőjét – kihívjátok azáltal, hogy megmásítjátok Isten Isteni Törvényeit. Mégis, amikor igaz bűnbánatot mutattok, Én szintén várni fogok, hogy Karjaimba zárjalak benneteket.

Fosztogatjátok azt, ami nem a tietek és loptok a nincstelenektől annak érdekében, hogy kielégítsétek a még többre való vágyaitokat. A test szörnyű bűneit követitek el, melyek emberi méltóságon aluliak, és úgy viselkedtek, mint verembe szabadított vadállatok. Hitványságotok iszonyatos Isten Szemében, de mégis, ha hívtok Engem és Irgalomért könyörögtök Hozzám, Én ott leszek, türelmesen várva. Ha megszentségtelenítitek Istent azáltal, hogy nem vagytok hajlandók elfogadni Létezését, és aztán megpróbáljátok magatokkal vinni a mélységbe Gyermekeit a fenevaddal együtt, Én még mindig várni fogok, ameddig visszafordultok és megkértek Engem, hogy ismertessem meg Magam veletek.

Sokan azok közül, akik elfogadjátok az Igazságot, nem fordítotok többé időt arra, hogy a Sabbat napján (az Úr napján) megtiszteljetek Engem, mert ti a saját igényeiteket részesítitek előnyben Velem szemben. Ti annyira megsebeztek Engem, mert ti már tudjátok, hogy Isten gyermekei vagytok. Elhagytátok Atyátok Házát és csak akkor fogtok visszajönni, ha nem lesz fedél a fejetek fölött. És Én várni fogok arra, hogy üdvözöljem visszatéréseteket.

Szeretetetek Isten iránt meggyengült, akárcsak szüleitek iránti szeretetetek és tiszteletetek. A szívetek olyannyira megkeményedett, hogy az irántuk való szereteteteket és a róluk való gondoskodásotokat nem olyan módon mutatjátok meg, ahogyan kellene.

Ti naponta káromoljátok és szidjátok Istent, a legtiszteletlenebb módon használva Nevemet, de nem akartok olyan módon beszélni Velem, ahogyan szeretném. Amikor másokat rágalmaztok, engem rágalmaztok. Ha egy másik személy hírnevében kárt tesztek, akkor elpusztítjátok Szeretetemet. És mégis, amikor bűnbánatot mutattok, meg fogok bocsátani nektek.

Ti tiszteletlenséget mutattok a házasság intézményével szemben és nem csináltok nagy ügyet ennek a Legszentebb Szentségnek a sértéséből. Azon kívül sértegetitek Istent, amikor továbbra is Áldását keresitek a házasságra, még akkor is, amikor Ő azt nem ismeri el és nem tudja azt elismerni. Mégis tovább sértegetitek Őt.

Annyira megszállottak vagytok a földi javak keresésétől és annyira fertőzöttek vagytok az egészségtelen becsvágyaitoktól, hogy elpusztítjátok azokat az embereket, akik az utatokba kerülnek. Ennek ellenére Én Irgalmat fogok mutatni nektek, ha visszajöttök Hozzám.

Nincs olyan rossz bűn – kivéve a Szentlélek elleni káromlást –, hogy azt ne lehessen megbocsátani. Esedezem mindnyájatokhoz, hogy vizsgáljátok meg lelkiismereteteket és még egyszer békéljetek meg Velem.

Én Türelmes vagyok. Én a Szeretet vagyok. Én a Ti Üdvösségetek vagyok. Én várok. Kérlek, jöjjetek mielőbb Hozzám, mert Én mérhetetlen szenvedéllyel szeretlek benneteket. Nem fogok nyugodni addig, ameddig meg nem mentettelek mindnyájatokat.

Jézusotok”
Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/a-tizparancsolatot-melyet-atyam-mozes-profeta-altal-adott-a-vilagnak-az-ember-atirja/

—–
Római katolikus:
” OLVASMÁNY Ámosz próféta könyvéből
Örök nyugtalanság annak sorsa, aki múló javakért fáradozik. Boldog csak az, aki Isten igéjére szomjazik.
A szegények elnyomóit prófétája által így inti az Úr:
Halljátok meg ezt ti, akik tiporjátok a szegényt, és szorongatjátok a föld szűkölködőit, akik így szóltok: „Mikor múlik el az újhold, hogy eladhassuk az árut, és a szombat, hogy árulhassuk a gabonát, kisebb vékával, nagyobb súlyokkal, mérleggel, csalárdul, hogy pénzért megszerezhessük magunknak a szűkölködőket, és egy pár saruért a szegényeket, és eladhassuk a gabona hulladékát?”
De azt mondja az Úristen: „Eljön a nap, amikor délben nyugszik majd le a nap, és fényes nappal sötétséget borítok a földre.
Gyászra fordítom ünnepeiteket, és siralomra minden dalotokat; gyászruhát adok rátok és kopaszságot hozok fejetekre; olyanná teszem az országot, mintha egyszülöttjét gyászolná, és végnapjuk a keservek napja lesz.
Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, és éhséget bocsátok a földre, éhséget, de nem kenyérre, szomjúságot, de nem vízre, hanem az Úr igéjének hallására.”

Akkor felkerekednek tengertől-tengerig, északtól keletig körüljárnak majd, és keresik az Úr igéjét, de nem találják meg.
Ez az Isten igéje.
Ám 8,4-6.9-12 “

http://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2018-07-06

2018-07-08

Évközi 14. vasárnapKezdőének:
Jóságodról elmélkedünk, Istenünk, templomod belsejében. Istenünk, miként már neved is, úgy fölséged is betölt minden földhatárt; jobbod telve igazsággal. (Zsolt 47,10-11)

Könyörgés:
Istenünk, te szent Fiad megaláztatása által fölemelted az elesett emberiséget. Adj szent örömet nekünk, akiket kiragadtál a bűn szolgaságából, és fogadj be egykor az örök boldogságba. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

OLVASMÁNY Ezekiel próféta könyvéből
Ezekiel így ír prófétai meghívásáról:
Az Úr megszólított engem, a Lélek eltöltött, lábaimra állított, és hallottam, amint az Úr beszélt hozzám.
Ezt mondta nekem: „Emberfia, elküldelek Izrael fiaihoz, a lázadókhoz, akik fellázadtak ellenem. Ők és atyáik lázadoztak ellenem mind a mai napig. Fiaiknak kemény a fejük és megátalkodott a szívük. Hozzájuk küldelek, hogy mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten. Akár meghallgatják, akár nem hallgatják – mert hiszen lázadó nemzedék ez –, megtudják, hogy próféta van közöttük.”
Ez az Isten igéje.
Ez 2,2-5

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Szemünk az Úrra tekint, * amíg csak meg nem könyörül rajtunk. 2. tónus.
Előénekes: Szememet hozzád emelem, * hozzád, aki a mennyben lakozol.
Íme, miként a szolgák szeme * uruk kezére figyel.
Hívek: Szemünk az Úrra tekint, * amíg csak meg nem könyörül rajtunk.
E: Miként a szolgálók szeme úrnőjük kezére, * úgy tekintünk Urunkra,
Istenünkre, * amíg csak meg nem könyörül rajtunk.
H: Szemünk az Úrra tekint, * amíg csak meg nem könyörül rajtunk.
E: Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, * mert igen elteltünk gyalázattal.
Túlságosan megtelt a lelkünk * a dúslakodók gúnyolódásával és a kevélyek megvetésével.
H: Szemünk az Úrra tekint, * amíg csak meg nem könyörül rajtunk.
Zsolt 122,1-2a.2bcd.3-4

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második leveléből
Testvéreim! Hogy a nagyszerű kinyilatkoztatás elbizakodottá ne tegyen, tövist kaptam testembe, a sátán angyalát, hogy arcul verjen, és el ne bízzam magam. Háromszor kértem ezért az Urat, hogy szabadítson meg tőle, de azt felelte: „Elég neked az én kegyelmem. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében.”
Ezért legszívesebben a gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakjék bennem. Kedvem telik a Krisztusért való gyöngeségben, gyalázatban, nélkülözésben üldöztetésben és szorongattatásban, mert amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős.
Ez az Isten igéje.
2Kor 12,7-10

ALLELUJA
Az Úr Lelke van rajtam, * elküldött, hogy a szegényeknek örömhírt vigyek. Lk 4,18 – 7b. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Abban az időben Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. Amikor elérkezett a szombat napja, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: „Honnét vette ezt? Miféle bölcsesség ez, amely neki adatott? És csodák, amelyeket kezével véghezvisz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon rokona? S ugye nővérei is itt élnek közöttünk?” És megbotránkoztak benne.
Jézus erre megjegyezte: „Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában, rokonai körében, a saját házában.” Nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott hitetlenségükön.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 6,1-6″

http://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2018-07-08

“

Jézus megjelenik a tanítványainak

³⁶ Még be sem fejezték, amikor hirtelen maga Jézus jelent meg közöttük, és a szokásos módon köszönt nekik: „Békesség!”

³⁷ Ettől nagyon megrémültek, és félelmükben azt hitték, hogy valamilyen szellemet látnak. ³⁸ De Jézus bátorította őket: „Miért vagytok összezavarodva? Miért nem hisztek a szemeteknek? ³⁹ Nézzétek meg a kezemet és lábamat! Érintsetek meg, és győződjetek meg róla, hogy valóban én vagyok az! A szellemeknek nincs sem húsa, sem csontja, de amint látjátok, nekem van.”

⁴⁰ S ezzel megmutatta nekik a kezeit és lábait. ⁴¹ De azok örömükben még mindig nem tudták elhinni, hogy valóság, amit látnak, és csak csodálkoztak. Ekkor Jézus megkérdezte: „Van itt valami ennivaló?” ⁴² Akkor adtak neki egy darab sült halat, ⁴³ s ezt Jézus a szemük láttára megette.

⁴⁴ Azután ezt mondta: „Látjátok, erről beszéltem nektek, amíg veletek voltam! Szükséges volt, hogy minden beteljesedjen, amit megírtak rólam Mózes Törvényében, a próféták könyveiben és a zsoltárokban!”

⁴⁵ Ezután megvilágosította a tanítványok értelmét, hogy értsék az Írásokat. ⁴⁶ Majd ezt mondta nekik: „Az Írásokban ez áll: a Messiásnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel fog támadni a halálból. ^47-48 Ti láttátok, hogy ez megtörtént! Tanúk vagytok erre. Ezért menjetek és az én nevemben hirdessétek mindenkinek, hogy bűneikre bocsánatot nyerhetnek. Hirdessétek, hogy térjenek vissza Istenhez, változtassák meg gondolkodásukat és akkor Isten is megbocsát nekik. Kezdjétek itt, Jeruzsálemben, és mondjátok el mindenkinek az egész világon! ⁴⁹ Én pedig el fogom küldeni hozzátok, akit Atyám megígért nektek, de amíg azt a mennyei erőt meg nem kapjátok, maradjatok itt, Jeruzsálemben!”

Jézus visszatér a Mennybe

⁵⁰ Ezután Jézus kivezette a tanítványait Jeruzsálemből, mejdnem egészen Betániáig. Ott felemelte a kezét, és megáldotta őket, ⁵¹ közben felemelkedett és eltávolodott tőlük. Így vitték fel őt a Mennybe. ⁵² A tanítványok imádták Jézust, és nagy örömmel tértek vissza Jeruzsálembe. ⁵³ Mindig a Templom területén tartózkodtak, dicsérték és áldották Istent.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luke+24%3A36-53&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

“⁶ Különböző ajándékokat kaptunk aszerint, hogy Isten mire adott nekünk kegyelmet. Használjuk hát ezeket! Ha például valaki a prófétálás ajándékát kapta, akkor a hite mértéke szerint használja ezt az ajándékot! ⁷ Aki a gyakorlati dolgokban való szolgálat ajándékát kapta, azzal szolgáljon! Aki a tanítás ajándékát, az tanítson! ⁸ Aki a biztatás és bátorítás ajándékát kapta, az biztassa és bátorítsa a többieket! Aki az adakozás ajándékát kapta, az adakozzon egyszerűen és tiszta szívvel! Aki azt az ajándékot kapta, hogy vezető legyen, az végezze szorgalmasan a feladatát! Aki azt kapta, hogy a szenvedőkkel jót tegyen, az tegye ezt jókedvűen és barátságosan!

⁹ A bennetek lévő isteni szeretet képmutatás nélkül jusson érvényre! Gyűlöljetek minden gonoszságot, viszont ragaszkodjatok ahhoz, ami jó! ¹⁰ Testvéri szeretettel szeressétek egymást, és a másik testvérnek mindig adjatok nagyobb tiszteletet, mint amit tőle vártok! ¹¹ Ha dolgozni kell, ne lustálkodjatok, a Szent Szellem tüze lobogjon bennetek, hiszen az Urat szolgáljátok! ¹² A reménység töltsön be örömmel! Legyetek türelmesek és kitartók, ha nehézségek vesznek körül! Állandóan imádkozzatok! ¹³ Isten népét segítsétek adományaitokkal, ha szükségük van rá! Gyakoroljátok a szíves vendéglátást!

¹⁴ Még azokat is áldjátok, akik üldöznek vagy zaklatnak titeket! Ne kívánjatok nekik semmi rosszat, hanem áldjátok őket!”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Romans+12%3A6-14&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

”

Jézus meggyógyít egy béna férfit

9 Ezután Jézus beszállt egy bárkába, átkelt a tavon, és a saját városába ment. ² Ott néhányan egy béna férfit vittek hozzá hordágyon. Jézus látta azoknak a hitét, akik hordozták a beteget, ezért odafordult a bénához: „Bízzál fiam, a bűneid meg vannak bocsátva!”

³ Ezt hallotta néhány törvénytanító is, akik egymás között így tanakodtak: „Ez az ember Istent gyalázza!”

⁴ Mivel Jézus tudta, hogy mit gondolnak, ezt mondta nekik: „Miért gondoltok ilyen rosszat? ⁵ Mi könnyebb? Azt mondani, hogy meg vannak bocsátva a bűneid, vagy azt, kelj fel, és menj el? ⁶ Győződjetek meg róla: az Emberfia felhatalmazást kapott, hogy itt a földön megbocsássa a bűnöket.” Ekkor a beteghez fordulva így szólt: „Kelj fel, fogd a hordágyat, és menj haza!” ⁷ Ekkor a férfi felkelt, és hazament. ⁸ Amikor látta ezt az összegyűlt sokaság, félelem és csodálat töltötte el őket, és dicsőítették Istent, aki ilyen nagy hatalmat adott az embernek.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Matthew+9%3A1-8&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

—–
https://oca.org/readings/daily/2018/07/08
—–
http://www.gorogkatbuda.hu/naptar.html

Legyetek pedig mindnyájan egyetértők, együttérzők, testvérszeretők, könyörületesek, alázatosak. 1. Péter 3,8.

Lelkipásztorként naponta látok olyan helyzeteket, amelyeken egyetlen embernek sem szabadna egyedül keresztülmennie. Nem szabadna, hogy valaki egyedül ücsörögjön a kórházban, mialatt egy szeretett családtagja élet-halált eldöntő műtéten esik át. Egyetlen nőnek sem lenne szabad egyedül várnia problémás terhességének laborleleteire. Senkinek sem szabadna egyedül várnia a harctérről érkező hírekre. Senkinek sem kellene egyedül állnia egyetlen temetésen sem. És senkinek sem lenne szabad egyedül tölteni az első éjszakát, miután elhagyta házastársa.

Az élet nehéz időszakai vagy tragédiái elkerülhetetlenek - előbb vagy utóbb mindannyiunknak szembe kell néznie valamilyen nehézséggel. Azonban nem kell egyedül keresztülmennünk ezeken. Szükségünk van Isten 'szociális hálójára', hogy ne csüggedjünk el ezekben a nehéz időkben sem.

Mi Isten szociális hálója? A hívők egy csoportja - egy maroknyi ember, akik valóban hűek hozzád. Az ilyen csoportot hívjuk közösségnek. A következő módon tervezte Isten a közösséget: "És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi." (I. Kor 12: 26.) A közösség Isten válasza a bánatra.

A Róma 12:15-ben egy hasónló gondolat jelenik meg: "Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal."

A vers első felét könnyű megvalósítani. Ha valami jó történik valakivel, könnyű csatlakozni az ő jókedvéhez.

De ha valakinek nehéz időszakon kell átmennie, akkor ez sokkal nehezebbnek tűnik. Pedig ez egyszerű. Amikor ugyanis nehézségen mész át, nincs szükséged jó tanácsokra; egyedül arra van szükséged, hogy valaki ott legyen melletted. Valaki, aki melletted áll, aki fogja a kezed, aki átölel, vagy éppen együtt sír veled.

Ahogy Pál is mondja: "Vigasztaljátok tehát egymást, és építse egyik a másikat."(I. Thessz 5.11.) Másokat bátorítani nem mindig azt jelenti, hogy buzdító beszédet tartasz valakinek, vagy, hogy bölcselkedsz. Néha a legbátorítóbb dolog az, ha csak csendben ülsz- vársz és együtt sírsz a bátorításra szoruló baráttal.

Neked van ilyen szociális hálód? Vannak keresztény barátaid, akikre bizton számíthatsz az élet legnehezebb időszakaiban is? Ha nincs, indulj el, és kezdj el felépíteni ilyen barátságokat. Az élet nehéz időszakai elkerülhetetlenek, és csak a bolond vár felkészületlenül ezekre az időkre.

„Amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek.” (János 16:13)

Hit által tudom, hogy a következők igazak:

Az igazság Lelke dolgozik bennem, és egyre mélyebbre vezet az Isten igazságába. Az igazság Lelke vezet engem, hogy megtaláljam az igazságot mindenhol, ahol megtalálható, mert minden igazság Isten igazsága (János 16:13).

Az igazság Lelkének „nincs határidőnaplója”, nem foglalkozik mással, kivéve, hogy az igazságot mondja, és kijelenti az eljövendő dolgokat(János 16:13).

Az igazság Lelke arra bátorít, hogy hitben tegyek lépéseket. Tudom, hogy ez igaz, és eszerint élek. „Hiszek, Uram, segíts a hitetlenségemen!” (Márk 9:24) Az igazság lelke vezet engem azokra a helyekre, ahol szembesülni fogok a félelmeimmel, azonban amint Isten erejével nézek szembe velük, úgy eltűnnek, elfonnyadnak, mint mikor a perzselő napfény elárasztja az indákat.

Az igazság Lelke vezet keresztül a pusztaságon, hogy „gyomláljon és irtson, pusztítson és romboljon, építsen és plántáljon” az életemben(Jeremiás 1:10).

Többé nem félek emberektől, mert az Úrban bízom, aki oltalmaz engem, és megtart engem az igazságban(Példabeszédek 29:25).

Beszéljetek róla

* Milyen igazságot jelentet ki neked Isten legutóbb?
* Küzdesz a hitetlenséggel? Mikor úgy érzed, hogy nincs hited, kérd Istent, segítsen a hitetlenségeden, és ma jelentse ki neked az Ő igazságát.

Jézus imádkozik érted

"Ki az, aki elítél bennünket? Senki. Jézus Krisztus, aki meghalt, sőt feltámadt,  az Isten jobbján van, és közbenjár értünk." Róma 8:34, NIV ford.

• Jézus milyen tulajdonságai válnak nyilvánvalóvá számodra, amikor arra a tényre gondolsz, hogy Ő imádkozik érted?
• Hogyan változik az önbizalmad vagy a hozzáállásod, ha elgondolkozol azon, hogy maga Isten Fia imádkozik érted?
• Milyen viharon mész keresztül jelenleg? Kérd Istent, hogy segítsen neked hinni abban, hogy Jézus már imádkozott érted ezzel a helyzettel kapcsolatban.
  
  
  

Küzdelmeid vannak?

"A belső ember szerint az Isten törvényében lelem örömöm, de tagjaimban más törvényt észlelek, s ez küzd értelmem törvénye ellen, és a tagjaimban levő bűn törvényének rabjává tesz.Én nyomorult!" Róm 7,23-24a (SZIT)



Feltetted-e valaha magadnak azt a kérdést, hogy valóban keresztény vagy-e? Elfogadtad Krisztust, minden rendben ment, aztán azt kezdted érezni, hogy állandó küzdelem a jót tenni és ez nem is mindig sikerül. Mi történhetett?

Pál apostol is küzdött ezzel. A Róma 7,15-23-ban megosztja személyes küzdelmeit. Kifejti, hogy jelen vannak azok a régi természete szerinti küzdelmek, mielőtt még keresztény lett volna és ez konfliktusban áll új természetével, amit Jézus Krisztus kegyelme által kapott.

Neked is hasonló küzdelmeid és kísértéseid lesznek mindaddig a napig, amíg be nem lépsz a menybe. Pál azt állítja, hogy el fogod veszíteni a két természeted közötti csatát, ha a saját akaraterődre támaszkodsz. Nem mondhatod egyszerűen azt: "Többé nem fogok vétkezni". Nem fog működni. Csupán frusztrációhoz vezet.

Az elkövetkező napokban szeretnék bemutatni néhány olyan frusztrációt amikkel a Biblia szerint találkozni fogsz, ha egymagad akarod megnyerni a csatát. Majd szeretném kifejteni azt a három dolgot, amikről Pál azt állította, hogy segítenek megnyerni a csatát. Szóval, tarts ki mellettem!

Kérd Istent, hogy segítsen tisztán látni döntéseid meghozatalában és kérd, hogy megérthesd vezetését, amiről a Szentlélek által gondoskodik számodra.

A humorérzék mentőöv az élet hullámain.



A kardnak akár markolatával, akár hegyével érintkezünk, egyformán beszennyez. Azt, aki szeret, a fém hidege nem fosztja meg Istenétől, de csaknem elhiteti vele, hogy Isten magára hagyta. A természetfölötti szeretetnek semmi köze sincs az erőszakhoz, de nem is védi meg a lelket a pusztítás, a kardvágás hidegétől...

Aki tisztán szeret, annak az ölés megdermeszti a lelkét, akár tettes, akár áldozat; ugyanúgy minden, ami erőszak, még ha nem oltja is ki senki életét. Ha valaki olyan szeretetre vágyik, amely lelkét sebezhetetlenné teszi, akkor mást szeressen, ne Istent...



A világ nem egyhamar fogja elvetni az Újtestamentumot, ha ebben az új kiadásban kerül szeme elé: “emberi életre átdolgozott” (Fosdick)




Egy szerény képességű, alázatos és erényes ember sokkal több jót tesz, mint egy büszke okos.



Ha csupán anyagi javakért dolgozunk: magunk építjük magunk köré börtönünket. Bezárjuk magunkat, magányosan, hamunál hitványabb pénzünkkel, amely semmi olyat nem nyújt, amiért érdemes élni. (Antoine de Saint-Exupéry)





Közben Jerikóba értek. Amikor Jerikót tanítványainak és nagy tömegnek a kíséretében elhagyta, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen kéregetve. Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: "Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!" Többen csitították, hogy hallgasson. Ő annál hangosabban kiáltotta: "Dávid fia, könyörülj rajtam!" Jézus megállt, és így szólt: "Hívjátok ide!" Odaszóltak a vaknak: "Bízzál, kelj fel, téged hív!" Az eldobta köntösét, felugrott, és odasietett Jézushoz. Jézus megkérdezte: "Mit tegyek veled?" "Mester - kérte a vak -, hogy lássak." Jézus így szólt hozzá: "Menj, a hited meggyógyított." Nyomban visszakapta látását, és követte az úton.
Mk 10.46-52

A jerikói vak meggyógyításáról szóló festményt vizsgálta egy festőművész és egy költő. A festőművész ezt kérdezte: "Mit látsz legkiemelkedőbbnek ezen a képen?" A költő így válaszolt: "Minden tökéletes, Krisztus alakja, az emberek csoportjai, az emberek arckifejezései, és így tovább." A művész azonban máshol találta a festmény legkifejezőbb pontját: "Látod ott azt az eldobott botot?" "Igen, de az mit jelent?" "Nos, azokon a lépcsőkön ült a vak ember, bottal a kezében. Amikor azonban meghallotta, hogy Krisztus megy arrafelé, bizonyos volt benne, hogy meggyógyítja őt, ezért otthagyhatja a botját, mert úgysem lesz rá tovább szükség. Odasietett az Úrhoz, mintha már látott volna. Ugye milyen csodálatos kifejeződése ez a hit általi bizalomnak?"


Mások megértéséhez csakis önmagad megismerésén keresztül juthatsz el.




Mindenkiben annyira él Jézus, amennyire testet ölt a mennyei élet, amennyi életet tékozolt el, amennyi áldozatot hozott, amennyi halált szenvedett Jézusért. (Ravasz László)






Térítsd meg, Uram,
A te elszéledett juhaidat,
Vedd el a homályt szívükről,
Nyisd meg a siketek fülét,
Világosítsd meg a vakok szemeit,
És a te igaz hitedre
Tanítsd meg a tévelygőket.
A te szerelmes szent Fiad,
Mi Urunk Jézus Krisztus által.
Ámen

Közösség...

Uram! Te közösségbe és közösségért teremtettél mindannyiónkat - szenvedünk is emiatt eleget... Kérünk Téged, gondviselő jóságoddal ölellj át minket, hogy a Te jóságodban megízleljük eljövendő országod örömét, s ez a mindennapi öröm segítségünkre legyen méltósággal megélni embervoltunkat! Ámen


Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!
Lk 12,32

A nyájban mindig akadnak ügyeletes bégető barikák... folyamatosan, s persze meglehetősen fájdalmasan bégetnek, mert meggyőződésük, hogy a távolabbi legelő az zöldebb, s hogy a másik báránykának jutott már megint a nagyobb fűcsomó. Ne is allegorizáljuk tovább, ilyen az egyházi közélet! Nyugodtan megállapíthatjuk, ezen a területen már megvalósult a tökéletes egység, itt teljes az ökumené! Mindegy, hogy nagyegyház vagy kisközösség, ahol emberek csoportot alkotnak, ott megtalálhatóak ezek a viselkedésformák.

Jézus nyája, a választottak mindig kevesen voltak, s kevesen is lesznek. A "Tegyetek tanítvánnyá minden népet!" -, az ún. missziói parancsot nem lehet úgy értelmezni, hogy "Most akkor az egész világ legyen keresztény!" Egyrészt "kiontatott sokakért" - tehát nem mindenkiért -, másrészt hagyjunk egy kis esélyt a JóIstennek is, hogyan is akarja végbevinni teremtői akaratát! Egy bizonyos: Isten országa nem olyan lesz, amilyennek mi itt és most gondoljuk, s nem is úgy jön el, ahogyan azt mi szeretnénk... Az üdvterv forgatókönyvét nem mi írtuk, s nem mi vagyunk a rendezők, sőt, a főszerepet sem mi kaptuk...

Amiben bizakodhatunk, hogy ez a "film" - a teremttet világ - egy nagyon jó film... Csodálatos díszletek vannak benne, meglepő fordulatok, lelki magasságok és mélységek teszik izgalmassá, s ami a legfontosabb: a Jó győz, azaz végül mindenhol uralomra jut az Isten szeretete.

Isten az ő országát már most odadja az övéinek. Nem trónust, s dicsőséget osztogat, hanem mindenekelőtt hitet. Akik hitben élnek, azok Isten országát élik, már itt és most. Igaz még "tükör által, s homályosan", de már megtapasztalhatóan. Tulajdonképpen mindannyiunk számára a legnagyobb teher önmagunk magánya; ezért keresünk magunknak társat, s közösséget. Istennél pedig feloldódik bennünk minden görcs, s megszűnik minden hiányérzetünk, egyszerűen azért, mert végre(!) otthon vagyunk... Valóban otthon, ahol a szeretnek minket, s mi is szerethetünk...

Mindennapi örömeinkért...

Uram! Sok dolgom van ebben a világban, s olykor elfelejtem melyik a legfontosabb. Kérlek emlékeztess parancsolataidra, hogy meg-megláthassam mindazt, amit Te mindig látsz! Ámen

   

Az ÚR látja az ember útjait, s figyeli minden lépését.
Példabeszédek 5,21

"Isten szeme mindent lát." - olyan bölcsesség ez, amely manapság hiányzik a gyermeknevelés eszköztárából. Nem "modern", különben is "Mit ijesztgessük gyermekeinket ilyesmivel? - gondolják sokan. A szülő, ha nem tanítja meg gyermekét indirekt módon sem az Isten komolyan vételére, akkor nemcsak meglopja saját gyermekét, de az élet egyik legfontosabbját, a nemlátható dolgok iránti érzékenységet sorvasztja el emberpalántájának lelkében. Amikor felnő az a "mindenki-szemefénye-aranyos" gyermek, akkor kiderül, hogy mivé lett: emberré vagy (gaz)emberré... Ha nem kapálták(nevelték), akkor személyiségének ez utóbbi öntörvényű része veszi át az uralmat élete felett.

Ha Isten minden lépésünket figyeli - és erről beszél a Mester is, amikor azt mondja, Isten még a "verebekről is gondoskodik" ...hát akkor mennyivel inkább az emberről! -, akkor ennek következményei vannak. Először is, nem "csak úgy" lógunk bele a világmindenségbe biokémiai véletlenszerűségek folyományaként, hanem Isten akaratából élünk, mozgunk és vagyunk. Másodszor a Teremtőnknek célja van velünk... ha ezt nem látjuk be, akkor céltalanná válik az életünk. Harmadszor - s talán ez a leghangsúlyosabb - személyes, jelentéktelennek tűnő történéseink, a Nagy Egész részei, mely nem csak szavaink és cselekedeteink átgondolására (bűn és bűnhődés törvényszerűsége!) kell hogy késztessen minket, hanem annak belátására, hogy az áldozathozatalunknak, a jóért és szépért felvállalt küzdelmeinknek értelme van, mert átnyúlik egyik generációból a másikba: "De kegyelmet gyakorlok ezer ízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják az én parancsolataimat."

Minden lépésünket figyeli az Isten... az ember bármennyire is figyeli a másikat (térfigyelő kamerarendszerek gombamód szaporodása!), azért nem válik istenné, legfeljebb a hatalom mámorában azt hiszi magáról, hogy azzá vált. Az emberek a történelem folyamán nem egyszer szenvedték el a legkülönfélébb totalitárius rendszereket, de Isten nagyítója alatt élni nem azt jelenti, hogy "megfigyeltek" vagyunk, hanem azt, hogy Isten figyel ránk, nehogy olyat tegyünk, amit később nagyon megbánnánk...

Szavaink, életünk...

URam! Add, hogy ajkamon hitelesen csengjen a szó, s életemet akaratod szerint éljem! Ámen


Úgy beszéljetek, és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye ítél meg.
Jak 2,12

Érdekes felvetése volt a nagyszerű gondolkodónak, Hamvas Bélának - aki egyébként "evangélikus papgyerek" - , amikor 1960-as évek végén tanulmányaiban azt kutatta, vajon a válság vagy a válság-tudat volt-e előbb? Mert az ember válságban (krízisben) van nemcsak az elmúlt években, hanem az elmúlt néhány ezer év óta... Gyakorlatilag az Isten nélkül élő, az Őt tagadó és törvényeit elvető ember - biblikus műveltségből fakadóan azt mondhatjuk a bűneset óta -, válságban van. Ha nem így lenne, akkor nem ölte volna halomra egymást/magát világrengető háborúkban, birodalmakat szétzúzó gigantikus csatákban. Sajnos, az emberiség történelme egyben a haditechnika, a háborúzás történelme is.

Aki odafigyel a gazdaság híreire, az hamar észreveszi, hogy a mostani válság is - mint a korábbiak - nem ténylegesen gazdasági, hanem pénzügyi/bank-rendszer-i válság. A bankok vezérigazgatói székében pedig nem lelketlen computerek, hanem hús-vér emberek ülnek. Ők döntenek, azokkal a hús-vér embertársaikkal együtt, akik meg a politika magas hivatalainak bársonyszékeit koptatják! A válság pedig mindig attól volt válság, hogy nem lokális, hanem globális! Azaz, nemcsak a magyarhoni emberekre jellemző, hanem a világon mindenkire kiterjedő, s ezt így mondhatjuk: "az Ember" van válságban.

Az ok igen egyszerű: a hit hiánya... Persze mindjárt jobban értjük, ha nem vallásos terminológiát használunk, hanem azt mondjuk: a világméretű problémák mindig a bizalom hiányában gyökereznek. Ha egyik ember bizalmatlan a másikkal, akkor a másikban nem partnert, hanem legyőzendő ellenfelet fog látni, s akkor szerződéseit nem a kölcsönös előnyök, hanem az istenített haszon-elv szerint alakítgatják/csűrik-csavarják, s akkor soha nem a mások javát szolgáló együttmunkálkodás lesz a cél, hanem a másik ember kihasználása, kizsákmányolása...

A bizalmatlanság mindig abból fakad, hogy nem ismerjük a másikat, no meg magunkat se! Tetézi a bajt, hogy velünk együtt szavaink is "válságban" vannak, hiszen az "Ősbűn" óta hajlamosak vagyunk a bűnre azt mondani, hogy az jó, s az isten-adta jót pedig haszontalannak véljük. "Nem értünk a szóból", mert ugyan kommunikálunk, de mégsem vagyunk egységben. (Maga a szó communio, egységet jelent.) Nemcsak az "ÚR testvére" Jakab apostol, de maga Jézus URunk is arra tanít minket, hogy kommunikációnk legyen tiszta, s egyértelmű: "A ti igenetek legyen igen, s a nem, nem"... Ez csak egyféleképpen érhető el: ha a szeretet szabadságában élünk...

Színről színre látás...

Istenem! Szeretnélek úgy ismerni Téged, ahogyan Te ismersz engem. Tükör által homályos látásomat élesítsd a hit által, hogy tudjalak hirdetni Téged szóval és cselekedettel! Ámen.



Mózes pedig ezt mondta: Mutasd meg nekem dicsőségedet! Az ÚR így felelt: Elvonultatom előtted egész fenségemet, és kimondom előtted az ÚR nevét. Kegyelmezek, akinek kegyelmezek, és irgalmazok, akinek irgalmazok. Orcámat azonban nem láthatod - mondta -, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon. És ezt mondta az ÚR: Van itt hely nálam, állj a kősziklára! És amikor elvonul dicsőségem, a kőszikla hasadékába állítalak, és kezemmel betakarlak, amíg elvonulok. Azután elveszem kezemet, és megláthatsz hátulról, mert orcámat senki sem láthatja meg.
2 Móz 33,18-23

Kíváncsiak vagyunk, különösen vonz minket az ismeretlen. Nemcsak a világ, önmagunk folyamatos megismerése is adja az erőt a hétköznapokhoz. A legnagyobb feladvány az életünkben, a kérdések kérdése bizonyos szempontból mindvégig megválaszolatlan marad: Miért is élünk ezen a világon? Sokféle szép válasz közül egy kiemelkedik: Azért vagyunk, mert Isten így akarta. A végső, felfoghatatlan Valóság "vonzáskörzetében" születhet meg a legkompetensebb válasz - természetesen a hit által.

Istent soha senki nem látta... és mégis! Látni ugyanis nemcsak szemekkel lehet. Bármennyire is csal a szem, valahogyan mégis erre van szükségünk: látni. Látni, hogy aztán mégis azt mondjuk: Láttam, de mégsem hiszem! Istent színről-színre látni azonban mindenre megoldást jelentene - de ez azok számára, akik még testben léteznek ez lehetetlen. Mózesnek és Illésnek megadatott, hogy hátulról láthassák az Örökkévalót, nemhiába ők lettek/voltak Izráel legnagyobb prófétái, Jézus "színeváltozásakor" is ők jelentek meg a "megdicsőülés hegyén".

Miért ez a távolság Teremtő és teremtmény között? Vagy talán az is lehetséges, hogy azért nem látjuk Istent, mert mindenütt ott van? Térben és időben véges ésszel gondolkodva nehéz nekünk átfogni, hogy az egész világmindenségben, a végtelenben mindenütt jelen van a Teremtő. Talán olyannyira nyilvánvaló az Ő léte, hogy nem is merünk a legalapvetőbbre gondolni: Isten bennünk és közöttünk van. János ezt így fogalmazza meg: "Aki szeret, az Istenben van, s Isten is őbenne."

Meglátni valamit hátulról, azaz utólag (is): nagy felismerés. Sokan ezt sem mondhatják el: "Visszatekintettem, megláttam, belátom hibáimat, megpróbálom másképpen alakítani az életemet!" Összhangba kerülni önmagunkkal, a világgal és mindenekelőtt a JóIstennel csak akkor tudunk, ha meg vagyunk győződve a helyes irányról! Aki tudja, hogy merre van az "előre", az nem fordít hátat az Istennek, hiszen jól tudja, hogy akkor megy jó irányba, ha "látja az Istent hátulról" - azaz követi Őt...

Tanítványság...

Uram! Tanítsd meg nekem újra és újra, hogy Te vagy az út az igazság és az élet! Add Uram, hogy alázattal, életem példájával is, taníthassak másokat felebarátaink szeretetére. Adj nekem látást, hogy a bűn gerendáját mindig ki tudjam venni szememből, s ne keressem mások szemében a szálkát! Ámen


Te pedig, emberfia, ne félj tőlük, beszédüktől se félj! Ha csalán és tövis szurkál is téged, ha skorpiók közt ülsz is, akkor se félj beszédüktől, ne rettegj tőlük, hiszen engedetlen nép ez. Hirdesd nekik az én igéimet, akár hallgatnak rá, akár nem törődnek vele; hiszen engedetlen nép ez!
Ezékiel 2,6-7

Sok keresztény téveszti össze az Ószövetséget az Újszövetséggel, a prófétaságot a tanítványsággal, az apostoli kort a maival. Volt, van, s gyaníthatóan lesz is ebből gond elég! Míg az ószövetségi próféták kemény igazmondása nélkül, a józanságot gyakran vesztett jáveisten-népe elpusztult volna, a minden nép történelmében - az övékben különös gyakorisággal is - fel-felbukkanó önszeretet sodrásában, eladdig Jézus tanításának finomsága, szelídsége, kereszthalálig menő szeretet-példaadása egy alapvetően más utat mutat az istenkereső embernek. Aki Istennél/Istenben van, aki Általa akarja élni mindennapjait, az felebarátjában nem az ellenséget, a megtestesült gonoszt, hanem a szenvedő Krisztus arcát fedezi fel. Ez ad aztán erőt neki ahhoz, hogy elmenjen a börtönökbe, s enni adjon az éhezőnek, pohár vizet a szomjazónak..

Ha megfigyeljük - az egyháztörténelem erről tanúskodik -, a nagy krízisek, háborúk, gazdasági válságok, birodalmak széthullása körüli időkben mindig felerősödtek azok a hangok, melyek a rettenetes világvégét vizionálták. Ilyenkor a személyes egzisztenciális megszorítottság, az értékek általános válsága olyan feszültségeket szül ember és ember között, melyek mélységükkel/magasságukkal/intenzitásukkal messze meghaladják a hétköznapok valóságát, s valóban végidőket sejtetőek. Bármennyire is jogos ilyenkor a kritika, a destruktív ítélet soha nem vitt előbbre, de kiváló táptalajt adott az anarchiának. Még az ószövetségi próféták is, a meglehetősen kemény feddéseiket 'evangéliummal' zárják, felcsillantván mindig a reménységet, hogy az ÚRnál azért ott a mindenkori megoldás, csak hát vissza kell(ene) térni Őhozzá.

Karl Rahner, neves katolikus teológus válaszolta egyszer újságírói kérdésre (Melyik vallás lesz a 'befutó' a harmadik évezredben?): "Természetesen a kereszténység... Ha élni akar a világ, akkor nincs más alternatívája." Nyilvánvaló, hogy Rahner nem a kiszorítósdi teológiákra gondolt, hanem a jézusi integratív etikára, mely az elesettet segíti, a gyöngét támogatja, közösségbe hívja a magányost, mely magatartás, keresztény életvitel építi és szépíti nemcsak az egyházi, de az egész emberi közösséget. Sajnos sok mai keresztény gondolja magát prófétának vagy éppen evangélistának. Még az egyház által hivatalosan kiküldött papok, lelkészek, lelkipásztorok, prédikátorok is gyakran elfelejtik, hogy elhívatásuk tanítványságra szól, azaz ők elsősorban tanítók, s nem azt kell tenniük, amit Péter is tett - elő a karddal, aztán odavágni...

Azok a pásztorok, akik csak korbáccsal és acsarkodó kutyákkal képesek fegyelmezni a nyájukat, bizonyára csak béresek, mert nem szeretik a nyájukat. Azok a tanítók, akik csak pálcával és hangos szóval tudnak rendet tartani, azok nem pedagógusok, hanem idomárok. Azok a tanítók, akikben csak az elszántság buzog, de nincs meg bennük a türelem, a szelídség, azok csak nevükben lehetnek tanítók, a valóságban sohasem. Azok a keresztények, akik egyházi személyként nem felkészültek, s híjával vannak a felülről jövő tudásnak, vagyis az Isten Országa, azaz az Élet (értsd dzóé, mely a görög újszövetség azon szava az életre, melyben az örökélet is benne foglaltatik), azok ugyan szólíttathatják magukat "Atyámnak", de Isten fiainak sosem fognak neveztetni, márpedig a kereszténység, azaz a Krisztus követése erről szól(na)...

Teremtés...

„Minden lélek dicsérje az Urat! Dicsérjétek az Urat!” (Zsoltárok 150:6)
Az amerikai Kansas Cityben egy nő bement egy cukrászdába, hogy vegyen egy tölcsér fagylaltot. Miután megkapta a fagyiját, megfordult, és szembe találta magát Paul Newmannel, aki éppen a Mr. és Mrs. Bridge című film forgatásán tartózkodott a városban. „Hello” – köszönt rá a férfi. Sugárzó kék szemétől a nő térde reszketni kezdett. Nagy nehezen ki tudta fizetni a fagylaltot, majd dobogó szívvel elhagyta a boltot. Miután kissé megnyugodott, észrevette, hogy nincs meg a fagyija. Visszaindult a boltba, és az ajtóban újból összetalálkozott Newmannel. „A fagylaltját keresi?” – kérdezte a színész. Az asszony bólintott, mivel képtelen volt megszólalni. „Betette a táskájába a visszajáróval együtt” – felelte a férfi mosolyogva. Mikor volt legutóbb, hogy Isten dicsőítése közben a térded elgyengült, a pulzusod megugrott, és a szívedet mintha elöntötte volna valami? Ha nem emlékszel rá, akkor az önérdek, a sokféle elfoglaltság, vagy a lelki gőg, az önteltség arra csábított, hogy kisebb dolgokban keress megelégedést. Az egyik énekíró így határozza meg a dicsőítés fogalmát: „Amikor elveszünk, elmerülünk a csodálatban, a szeretetben és a dicséretben”. A zsoltáríró az emberi érzelmek teljes skáláját leírja, de mindenek felett egy dologra összpontosít: a dicsőítésre. Utolsó zsoltárában így ír: „Dicsérjétek az Urat! Dicsérjétek Istent szentélyében, dicsérjétek a hatalmas égboltozaton! Dicsérjétek hatalmas tetteiért, dicsérjétek nagyságához méltóan! Dicsérjétek kürtzengéssel, dicsérjétek lanttal és hárfával! Dicsérjétek dobbal, körtáncot járva, dicsérjétek citerával és fuvolával! Dicsérjétek csengő cintányérral, dicsérjétek zengő cintányérral! Minden lélek dicsérje az Urat! Dicsérjétek az Urat!” (Zsoltárok 150:1-6)



„Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg, essünk térdre alkotónk, az Úr előtt!” (Zsoltárok 95:6)
Bob Green, a Chicago Tribune rovatvezetője kislányának első évét írja le a Jó reggelt, Napsugár! című könyvében. Amikor a kis Amanda mászni kezdett, ezt jegyezte fel róla: „Ehhez nagyon nehezen tudok hozzászokni. Mondjuk, az ágyban fekszem, és olvasok, vagy tévézek. Hirtelen lenézek, és az ágy lábánál ott van a kis Amanda feje, és engem bámul. Úgy tűnik, olyan tárgy lettem, ami egészen lenyűgözi őt… Miután hónapokig én mentem hozzá, most úgy döntött, hogy ő jön hozzám. Nem igazán tudom, hogy reagáljak. Csak arra gondolhatok, hogy tetszik neki az ötlet, hogy idejöjjön, és engem nézzen. Nem vár érte semmilyen viszonzást. Tekintetünk találkozik, aztán pár perc múlva úgy dönt, hogy visszatér a nappaliba, megfordul és elmászik.” Elég csak ránéznünk arra, akit szeretünk, és már ez élvezettel tölt el bennünket. Ugyanez az érzés örvendeztet meg minket, amikor Istent dicsőítjük, és jelenlétének napfényében sütkérezünk. Ez olyan dolog, amire időt kell szakítanunk, másként nem fogjuk megtenni. Veszélyes minden olyan tanítás vagy dogma, ami csak arra koncentrál, hogy mi mit akarunk kapni Istentől, és figyelmen kívül hagyja azt, hogy Ő mire teremtett és miért váltott meg minket: hogy Őt dicsőítsük (Jelenések 4:11). Hogyan közeledhetünk Istenhez? „Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel!...” (Zsoltárok 100:4). Milyen gyakran kell dicsőítenünk Őt? „Naponta hétszer dicsérlek téged…” (Zsoltárok 119:164). Miért kell dicsőítenünk Istent? „…hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket” (1Péter 2:9).





„Szomorú az én lelkem mindhalálig…” (Márk 14:34)

Hallottad már valaha ezeket a szavakat: „Nem kellene így érezned. Ha jobban bíztál volna Istenben, akkor most nem lennél ennyire letörve érzelmileg, és nem éreznéd úgy, hogy fel akarod adni. Egy jó nagy adag hitre és imádságra van szükséged!” Amikor az életben minden összedől, a jó szándékú barátok azt hiszik, hogy az ilyen szavak segítenek azonnal összeszedni magad. De ez nem így van; sőt megtörténhet, hogy ettől csak még rosszabbul érezzük magunkat. Emlékszel Jób barátaira? Akkor hát mit kell tennünk, ha ilyen gyötrő, aggasztó, csüggesztő érzések lesznek úrrá rajtunk? 1) Értsd meg, hogy az érzések sem nem jók, sem nem rosszak. Attól, hogy ilyesmit érzel, nem leszel kevésbé lelki, és nem leszel hívőbb attól, ha nem érzel ilyet. Ezek csak emberi érzések, melyek mindannyiunkban megvannak. Senki sem élt át nagyobb érzelmi fájdalmat, mint Jézus: „Szomorú az én lelkem mindhalálig”. Úgy érezte, hogy mindjárt belehal. Ilyen mély érzések fenyegették életét! Ő azonban nem rejtegette vagy tagadta érzéseit, és nem kárhoztatta magát azért, mert így érez. A tagadás csak erősíti az érzelmet. Jézus nyíltan megvallotta érzéseit, a megfelelő módon kezelve őket. Gyötrődésében kétszer is így imádkozott: „Atyám… Kérlek, vedd el tőlem… ezt a szenvedést…” (Márk 14:36 NLT). Az Atya nem tett szemrehányást, nem dorgálta meg azért a kéréséért, hogy szerette volna elkerülni ezt a helyzetet; nem szidta le érzéseiért, és téged sem fog leszidni érte. 2) Értsd meg, hogy nem az érzéseid diktálják a lehetőségeidet, és nem érvénytelenítik választásaidat. Lehetnek rossz érzéseid, és mégis tudsz jó döntéseket hozni! Fájdalomtól összetörten Jézus ezt mondta: „…mindazáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te” (Márk 14:36). Válaszd Isten akaratát, bárhogy is érzel, és Ő meg fog erősíteni, hogy kezelni tudd a nehéz időket.

Hitben járni

 

„... bűneink bocsánata... kegyelme gazdagságából" (Efezus 1.7)
Észrevetted már valaha, hogy milyen könnyen elítéljük mások hibáit, míg magunknak mindenféle engedményeket teszünk? Pál arról beszél, hogy Isten „kegyelme gazdag­ságából" bőkezűen adott nekünk. Ám mi eltorzítjuk ezt a kegyelmet, amikor nem adjuk tovább másoknak. Jézus azt mondta: „...amikor megálltok imádkozni, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket" (Márk 11:25). Nem rajtad áll, hogy eldöntsd, melyik sértést bocsátod meg, és melyiket nem, hogy folytonosan Damoklész kardjaként tarthasd valaki feje fölött. Azt a parancsot kaptuk: „...szeressed az irgalmasságot..." (Mikeás 6:8 Károli). Ez azt jelenti, hogy erre kell törekednünk, ezt kell célul kitűznünk. Ne mondd: „Megbocsátok, ha majd bizonyítja, hogy megérdemli". A bibliai megbocsátás nincs feltételekhez kötve, nem le­het megfizetni, nem lehet kiérdemelni, nem lehet kialkudni. Jézus azt mondta: „Ingyen kaptátok, ingyen adjátok!" (Máté 10:8). „De ha megbocsátok neki, megússza." Ez nem így van, attól, hogy te megbocsátottál az ellened vétőnek, attól még vár rá bűnének következménye, valamilyen büntetés, amit meg kell fizetnie - de nem a te dolgod, hogy ezt behajtsd rajta. „Ha megbocsátok neki, megint bántani fog." A megbocsátás nem azt jelenti, hogy a kapcsolat mindig ugyanolyan marad, mint volt. A bizalom újjáépítéséhez idő kell, és ahhoz is, hogy megtudjunk győződni arról, hogy a megbánás valóban őszinte. Ha valaki bántalmaz vagy veszélyeztet, bocsáss meg neki, de tarts biztonságos távol­ságot. „De ha megbocsátok neki, akkor azt hiszi, hogy újra megbánthat." Az igazság az, hogy így is, úgy is megteheti; mint ahogy te is megbocsáthatsz, akkor is, ha nem kéri az, aki megbántott, vagy nem mutatja a megbánás semmi jelét.

Lelki egészség

„Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek.” 3János 2 

János azt írta: „kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek.” A lelki egészséghez az kell, hogy:

1) A kétségeidet kérdőjelezd meg, ne a hitedet! Túl sok időt töltünk aggályainkkal, a hitünk pedig szalmalángként hamar ellobban. Isten ígéretei a hívőknek szólnak, tehát kezdd el végre elhinni, amit mond.

2) Ne légy magányos farkas! Nem véletlen, hogy az Ószövetség Isten népének történetét mondja el, az apostoli levelek pedig gyülekezeteknek íródtak. Elszigeteltségben nem lehet növekedni, csak közösségben!

3) Őrizd gondolatvilágodat! Gyakorold a gondolataid feletti uralmat! Ha gondolataidat a bűnös test irányítja, az halálhoz vezet, mert „a test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség” (Róma 8:6).

4) Adj hálát, amikor lefekszel, és amikor felkelsz! Ez át fogja formálni a napodat. „Mindenben hálákat adjatok” (1Thesszalonika 5:18 Károli).

5) Szabadulj meg mindentől, ami elvonja a figyelmedet Istenről! Dobd ki a haszontalan könyveket, és ha kell – a tévét is!

6) Mindig maradj az irgalom oldalán! Philip Yancey írja: „Csodálom Isten alázatát, aki leereszkedik, hogy itt éljen gyarló teremtményei között, de vajon én ugyanilyen hozzáállást tanúsítok azok felé az emberek felé, akikben valami kifogásolni valót találok?”

7) Légy konkrét, ne beszélj általánosságokban, ha a hitedről teszel tanúságot! Pál nem szégyellte az evangéliumot (ld. Róma 1:16), neked sem kellene.

8) Légy nagylelkű a bosszantó emberekkel! Ne feledd, Isten őket is szereti. Néha könnyebb nagylelkűnek lenni a nem hívőkkel, mint az aggályos, ítélkező keresztyénekkel. De ha nem gyakoroljuk feléjük is a nagylelkűséget, akkor lényegében mi is ítélkezők vagyunk.

9) Bocsáss meg azoknak, akik megbántottak! Ha haragot tartunk magunkban, az akadályozza a gyógyulást. Inkább vidd fájdalmadat Isten elé!

NE ENGEDD, HOGY A FÉLTÉKENYSÉG TÖNKRETEGYE A HÁZASSÁGODAT!

„A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet.” (1János 4:18)

Salamon azt írja: „Bizony, erős a szerelem, mint a halál, legyőzhetetlen szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja.” (Énekek éneke 8:6). Egyes fordítások azonban így adják vissza az igevers második felét: „a féltékenység olyan kegyetlen, mint a sír: lángjai, mint a tűz lángjai” (NKJV). Valóban, a féltékenység a házasság halált okozhatja. Ha féltékeny vagy társadra, akkor nem bízol benne, és megpróbálod minden lépését irányítani. Ez kétszeresen is így van, ha valaki a múltban elárulta a bizalmadat. Attól félsz, hogy ez újra megtörténhet, és emiatt társad úgy érzi, mintha folyton tűzbe tartanák. Ha sokáig ezt csinálod, akkor pont azt fogod elérni, amitől félsz: el fogod őt űzni magadtól. Még ha marad is, érzelmileg elszigetelődik, és soha nem adja át magát teljesen neked. Ezt szem előtt tartva figyeld, mit mond a Biblia: „Mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeret, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is ő benne… A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben.” (1János 4: 16,18). Ha tudod, hogy Isten szeret téged gyarlóságaid ellenére is, akkor önértékelésed növekszik, és elhiszed, hogy szerethető vagy. Ha ez megtörténik, könnyebben el fogod hinni, hogy házastársad is szeret, és hűséges hozzád. Olyan ez, mint kiszabadulni egy börtönből: a féltékenység nevű börtönből, amit magadnak építettél. Ma Isten meg akar szabadítani a féltékenységtől, és olyan kapcsolattal szeretne megajándékozni, amilyenre mindig is vágytál. Beszélj vele erről!

„Ha tudná a ház ura, hogy melyik őrváltáskor jön a tolvaj, virrasztana…” (Máté 24:43)

Van három veszélyes pont, ahol az ellenség támadni fog téged: 1) fáradtság. Az ószövetségi időkben az elsőszülöttségi jog azt jelentette, hogy az illető kétszeres részt kapott az atyai örökségből. Normális esetben Ézsau fontolóra sem vette volna, hogy eladja a születési jogát, de mégis megtette kimerült állapotban. A fáradtság eredményezheti azt, hogy elveszíted a távlatot, és inkább az alapján hozol döntéseket, hogy mi kényelmes, ahelyett, hogy azt néznéd, mi lenne jó számodra hosszú távon. Figyelj a jelekre: ha éhes, haragos, magányos vagy fáradt vagy, akkor sebezhető vagy, és valószínűleg rossz döntéseket fogsz hozni. 2) izgalom. Heródes királyt elbűvölte egy táncoló lány, ezért minden óvatosságot sutba dobva ezt mondta: „Bármit kérsz, megadom neked” (Márk 6:23). Ő erre Keresztelő János fejét kérte. Heródes pedig, mivel király volt, nem vonhatta vissza a szavát. Ez a pillanatnyi gyengeség Heródesnek a királyságába és az életébe került. Vigyázz, hogy hol keresel izgalmat, és hogy hogyan reagálsz, amikor megtalálod. Sokba kerülhet az neked! 3) csüggedés. Péter egy csüggedt pillanatában olyat tett, amire nézve megesküdött, hogy soha nem fogja megtenni: megtagadta Urát. A csüggedés rávehet, hogy olyasmit mondj, amit nem is gondolsz komolyan, és olyasmit tégy, ami nem illik hozzád. Júdás azt írja: „épüljetek szentséges hitetekben, imádkozzatok a Szentlélek által, tartsátok meg magatokat Isten szeretetében” (Júdás 20-21). Ézsau fáradtsága, Heródes izgatottsága és Péter csüggedése volt az, amire Jézus gondolt, amikor azt mondta: „Ha tudná a ház ura, hogy melyik őrváltáskor jön a tolvaj, virrasztana.”