Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10

Dombrád

2013. július 07. 08:55 - Andre Lowoa

Magyarok Nagyasszonya templom



Szűz Mária templom

komment

Gávavencsellő

2013. július 07. 08:54 - Andre Lowoa

Gávai Istenszülő Oltalma Görög Katolikus templom


Vencsellői
Keresztelő Szent János születése Görög Katolikus templom


Paszabcsúcsi misézőhely



Munkás Szent József templom

A templom 1898-ban épült. A templom, - Szent Józsefet a gyermek Jézussal ábrázoló - főoltárképét Sajósy Alajos festőművész készítette. A II. világháborúban a visszavonuló német csapatok ezen templom tornyát sem kímélték, 1944. november 1-én robbantották fel. A detonáció övetkeztében a templom karzatán lévő orogna, teljesen megsemmisült. Az újjáépítés 1949-ben történt meg, Bartha József plébános munkásságával. 1971-ben került sor az új liturgikus tér kialakítására.
A templom felújítási munkálatai 2010. tavaszán indultak meg.

A Gávai Római Katolikus Egyházközség 1993. óta a Vencsellői Plébánia Társegyházközsége. Vencsellő és Gáva községek teljesen összeértek, aminek következtében egyesítették Gávavencsellő néven.



 Nagyboldogasszony templom

A templom 1834-ben épült, barokk stílusban. Tornya 1912-ben ledőlt, majd újjáépítették. 1944-ben a visszavonuló német csapatok felfobbantották, azóta a templom torony nélküli. 1974-ben harangláb épült a templom mellett.





komment

Nyírtelek-Rakamaz

2013. július 07. 08:54 - Andre Lowoa

Gyulatanyai kápolna


Varjúlaposi kápolna



 Szent Anna templom

A templom 1880-ban épült.


Belegrádi Szent Erzsébet kápolna


Szent István király Görög Katolikus templom



 Szent József templom

A templom 1935-ben épült.


 NYÍRTELEK Ferenctanyai Világ Királynője kápolna

A kápolnát a XIX. század végén építették.




Szent István király templom

A templom 1734-ben épült.



 RAKAMAZ Kálvária Szent Kereszt felmagasztalása kápolna

A kápolna 1863-ban épült.

komment

Tiszalök-Tiszavasvári

2013. július 07. 08:53 - Andre Lowoa

TISZALÖK Kisfástanyai Szent Erzsébet templom

A templomot 1990-ben szentelték fel.



Szent Kereszt felmagasztalása, Szent Eleonóra templom

A templom 1912-ben épült.



TISZAVASVÁRI Szent Miklós püspök-Görög Katolkus templom

komment

Nyíregyháza

2013. július 07. 08:48 - Andre Lowoa

Kertvárosi Fatimai Szűz-templom


Borbányai Istenszülő templomba vezetése Görög Katolikus templom



 Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház

A templom 1994-tõl püspöki székesegyház, melynek legszebb része a monumentális kereszthajó, boltmezõiben a négy evangélista alakjával. Gyakran hasonlítják a szegedi dómhoz, amelynél azonban korábban, 1902-1904 között épült Nagy Virgil tervei alapján. Dr. Samassa József bíboros, egri érsek 1902-ben tartott aranymiséjének emlékezetére, Isten iránti hálájából építtette a templomot Nyíregyháza város népe számára. Az erõsen nemzeti érzésû fõpap az Árpád-házi magyar királyok templomépítészetét akarta követni azzal, hogy ezt a monumentális emléktemplomot késõromán-koragótikus stílusban építtette.
A főplébánia levéltára 1769-től napjainkig őriz keresztelési, házassági és halotti, bérmálkozási anyakönyveket. Anyakönyvbe betekinteni – a személyi jogok védelme érdekében – csak az 1895-ös évig, az állami anyakönyvezés megindulásáig lehetséges.


Örökösföld lakótelepi misézőhely



Szent Antal templom



Jósavárosi
Szent Imre iskolakápolna


Kamilliánus rendházi Szent László templom




Szent Miklós püspök Görög Katolikus templom

komment

Nyírbéltek-Nyírlugos

2013. július 07. 08:47 - Andre Lowoa

 Istenszülő Görög Katolkus templom

Az első görög katolikus templom az 1700-as években épülhetett fából. Helyére az 1800-as évek körül – a jelenleginél kisebb méretű – kőtemplomot építettek. Ezt az épületet bővítették ki 1875-76-ban, amely ma is őrzi az akkoriban kialakított formáját. Nevezetessége az ikonosztáza.




 NYÍRBÉLTEK Nagyboldogasszony templom

A templom román stílusban épült, a tatárjárás során megrongálódott. A XV. sz.során gótikus stílusban átalakították.
Építésének idejét művészettörténeti kutatók a XIII. sz. második felére teszik. A téglából épült templom egy téglalap alakú hajóból és kelet felől hozzá csatlakozó egyenes záródású szentélyből áll A hajót síkmenyezet, a szentélyt dongaboltozat fedi. A szentély keleti falát két ívesen végződő ablak töri meg. A falakat kívülről a sarkokon és az ablakok között szerény méretű később épült támpillérek támasztják. A homlokzat elé torony került mely alatt van a bejárat. A sekrestye későbbi építésű, a szentély beugrós. Belsejében a diadalív már nincs meg, de a freskók körvonalai megőrizték a dongaboltozat vonalát. A szentély falán 1957-ben tárták fel a középkori falfestményeket. A mintegy 22 m2-es freskó a vastag vakolatréteg alatt elsőrendű állapotban maradt fenn. A mozgalmas lovas alakokkal benépesített Golgotát ábrázoló keleti falon lévő freskó, a Zsigmond kori olasz és magyar ruházatból ítélve a XV.sz első felében keletkezhetett.





 Szabadság-telepi Keresztelő Szent János Görög Katolikus templom



 Szent Erzsébet templom



 Szent Péter és Pál apostolok Görög Katolikus templom


NYÍRLUGOS Szabadság-telepi Szűz Mária, keresztények segítsége templom

komment

Mérk-Nagyecsed

2013. július 07. 08:17 - Andre Lowoa

Szent Péter és Pál templom

A mai templom elődje 1815-ben épült, de 1839-ben leégett.

1882-84 között újjáépítették, azonban 1887-ben egy nagy vihar derékba törte a tornyát. 1891-ben megint újjáépítették.

A templom épülete és berendezése eklektikus stílusban készült. Az oltárképet Lotz Károly festette 1890-ben, a szentély mennyezetképe szintén a XIX.század végérõl származik.



MÉRK
Szentháromság Görög Katolikus templom


A nyírségi homok és Ecsedi-láp találkozását kelet-nyugati irányban metsző magyar-román országhatár közelében a Kraszna folyó mellett - Nyíregyházától mintegy 62 km-re - fekszik Mérk nagyközség.


 Szent Kereszt Felmagasztalása templom

A település határában található XII. századi monostorrom, a Szent Péter tiszteletére szentelt téglabazilika és a kolostorépület maradványai.




NAGYECSED
Urunk színeváltozása templom




komment

Hodász

2013. július 06. 16:02 - Andre Lowoa

Örömhírvétel Görög Katolikus templom


Szent Pál kápolna




Egy nagyon jó kezdeményezés bemutatása, mi az amiben az egyház, és a hit segíthet

komment

Kállósemjén-Máriapócs-Nagykálló

2013. július 06. 16:01 - Andre Lowoa

Istenszülő elhunyta Görög Katolikus templom

A templom gótikus stílusban épült a XV. században, Szent Miklós tiszteletére. A XVIII. században újjáépítették, átalakították.



KÁLLÓSEMJÉN
Nagyboldogasszony templom




 Szent Mihály főangyal Görög Katolkus templom

A Könnyező Szűzanya kegyhelye Máriapócson található. Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben fekszik. A görög katolikus világ legnagyobb búcsújáró helye. A középkori eredetű kis községet először a XIII. században említik a források. Előbb a Báthory, majd a Károlyi család birtokolta.
A XVII. század második felében az itt élő görög katolikus ruszinok kis fatemplomába készíttette el az Istenszülő képét a helybeli Csibi László az ugyancsak helyi Papp István festővel. Ezzel teljesített fogadalmát, amit a török fogságból való szabadulásakor tett. Ez a kép könnyezett háromszor is az elmúlt évszázadok során.
Először 1696. november 4-től december 8-ig. Ez az első könnyezés a faluban állomásozó császári katonák szeme láttára történt. Az eset hírére megindult a kíváncsiskodók és a zarándoklók tömeges látogatása és az egyházi vizsgálat is. A csodás hírbe került képet I. Lipót császár parancsára Bécsbe vitték, máig ott látható a Szent István dóm jobboldali, első mellékoltárán. A helyette 1717-ben küldött kép 1715-ben második alkalommal is könnyezett.
Ezt követően 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. A bazilita szerzetesek voltak a hely gondozói 1950-es szétszóratásukig. A harmadik csodás könnyezést 1905. decemberében jegyezték fel.
A kegytemplomot az 1948-as Mária-év alkalmával XII. Pius pápa basilica minor rangra emelte. A kegyhelyet magyarországi látogatása során felkereste II. János Pál pápa is. Máriapócs a történelmi Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb kegyhelye. Tízezrek, százezrek keresték és keresik fel napjainkig Mária-ünnepeken: római és görög katolikusok, magyarok, ruszinok, románok, szlovákok és németek.
Mária közbenjárására számos csodás gyógyulás és esemény történt itt.

A kegytemplomról bővebben az alábbi helyeken olvashat:

http://www.atanaz.hu/mp/index.htm

http://bucsujaras.hu/mariapocs/index.html



 MÁRIAPÓCS Szeplőtelen Fogantatás templom

A templom, a XIV-XV. században épült, gótikus stílusban. A XVIII-XIX. században átalakították.

A téglatemplom gótikus eredetére elsősorban a hosszú szentély támpillérei utalnak. Ugyancsak gótikus nyomokat visel a déli csúcsíves ablak. A templombelsőben 1980-ban feltárt középkori freskótöredéken köpenyes Mária látható, akihez főpapok, királyok és mások könyörögnek; a kép festője ugyanaz lehetett, mint az ófehértói templomé. A torony nyugati, elfalazott ablakainak eredeti kialakítása ugyancsak a XIV. század első felére vall.


Kórházkápolna - Pszichiátriai Szakkórház



Ludastói misézőhely



 Péter és Pál-templom

A templom 1783-ban épült, barokk stílusban.




 Szent Mihály főangyal Görög Katolikus templom

A templom gótikus eredetű, XVIII. században és a XVIII. században részben átalakítva.


 NAGYKÁLLÓ Kiskállói Szent Miklós püspök Görög Katolikus kápolna

A kápolna a XIX. században épült, klasszicista stílusban.
komment

Nyírbátor

2013. július 06. 14:58 - Andre Lowoa

 Minorita Angyalos Boldogasszony templom

A ferencesek 1480 körül emelt késő gótikus kolostortemploma 1717-1725 között nyerte el ma ismert gótikus-barokk alakját. A remek barokk oltárok és szószék a hazai barokk fafaragás legszebb darabjai. A XVI. század végén súlyosan megsérült, templomot a XVIII. században visszatérő minoriták állították helyre Kelemen Didák tartományfőnök irányításával.

Oltárai közül a Passió- vagy Krucsay-oltár a legismertebb; alakos faragványaiban még a késő gótika hagyományai fedezhetők fel. Az oltár második szintjén a Krucsay-címer látható, Krucsay János Szabolcs megyei alispánnak és feleségének, Pogány Borbálának nevével és a címer elhelyezésének évszámával. Eperjesi mester készítette, és felirata ellenére 1731-ben már a templomban állott.
Nagyon szép barokk munka az 1751-ben készült Szent Anna és Pietá-oltár is. Itt található Károlyi József fa epitáfiuma 1803-ból.



Urunk Színeváltozása Görög Katolikus templom

komment

Bagamér-Létavértes-Vámospércs

2013. július 06. 14:57 - Andre Lowoa

BAGAMÉR Szent Mihály és Gábor főangyalok Görög Katolikus templom

A templom 1852-ben épült.



istenszülő elhunyta Görög Katolikus templom

A templom 1859-ben épült, barokk stílusban.

Jézus Szíve kápolna

  A kápolna 1898-ban épült.


 Nagylétai Szent Mihály és Gábor főangyalok Görög Katolikus templom


Vértesi
Szent Mihály és Gábor főangyalok Görög Katolikus templom



VÁMOSPÉRCS
Szent István templom
komment

Hajdúsámson-Nyíradony

2013. július 06. 14:57 - Andre Lowoa

Keresztelő Szent János születése templom


HAJDÚSÁMSON Szent Kereszt felmagasztalása Görög Katolikus templom



 Aradványpusztai Istenszülő Oltalma kápolna

1945-ben a Földosztó Bizottság átadta az egykori tanyasi terményraktárt. Ebben alakítottak ki egy 20x10 m-s kápolnát.
A kápolna címünnepe: Istenszülõ Oltalma (október 1).
Egy harang van. A harang jelmondata: „Máriát dicsérni, hívek jöjjetek.”
1998-ban egy szándék-nyilatkozatban a helyi önkormányzat, a görög katolikus parochus, a római katolikus plébános, Bosák Nándor és dr. Keresztes Szilárd püspökök rögzítették azt, hogy az épületnek a rendszerváltásig magtárfunkciót betöltõ részét, önkormányzati segítséggel római katolikus kápolnává alakítják át. 2000. július 22-én a kápolnát felszentelés után használatba vették.
Részlet a megállapodásból: „Megállapodó felek Isten elõtti felelõsségük tudatában kijelentik, hogy a két rítusban élõ híveikkel együtt, Isten iránti hálával eltelve, a szeretet és a békesség érzületével akarnak együtt szolgálni az Úrnak. Õszinte vágyuk, hogy példájukat követni fogják azok az egyházközségek, ahol hasonló gondok és hasonló megoldási lehetõségek vannak.”




 Szent György vértanú templom

A templom 1824-ben épült.



 NYÍRADONY Szent Mihály főangyal és a Mennyei Seregek Görög Katolikus templom

A templom 1700 körül épülhetett. Egyes feltevések szerint még korábban. az 17. század első felében. Az 1800-as évek elején átépítették.

A torony és a templom külön épülhetett, építése a XVII-XVIII. századra tehető. Az egyhajós “csehsüveges” boltozattal lezárt templomot 1812-ben, késő-barokk stílusban átépítették. A zömök torony, a mögötte megjelenő templomhajó városképileg is igen reprezentatív. A templom barokk stílusú belső elrendezései és képei egységes stíluselemeket mutatnak, annak ellenére, hogy például a templomképek keletkezési ideje időben eltérnek egymástól.

komment

Hajdúhadház-Nyíregyháza-Téglás-Újfehértó

2013. július 06. 14:56 - Andre Lowoa

 HAJDÚHADHÁZ Szent Család templom

A templom 1980-ban épült.



 Szent Illés próféta Görög Katolikus templom

A görög katolikus egyházközség 1956-ban alakult meg a településen. Az egyházközség szervező lelkésze, dr. Hollós János püspöki titkár lakóingatlant vásárolt az egyház számára. Itt alakították ki a kápolnát és a lelkészi lakást.
A hívek száma kb. 1000 fő.
A kápolna szűkössé vált, ezért a város által adományozott területen 1995-ben letették egy új templom alapkövét. A templomot 1997. július 27-én dr. Keresztes Szilárd görög katolikus megyéspüspök szentelte fel. A templomot a külföldi katolikus segélyszervek, a város, a püspökség támogatásával, a hívek és a testvéregyházak adományaiból építették. Affalterbach harangot adományozott a templomnak.



 TÉGLÁS Szent József templom

A templom 2001-ben épült fel. 2001. október 21.én szentelte fel Bosák Nándor megyéspüspök.



 Mindenszentek Magyarok Nagyasszonya templom

A templom a XIX. század első évtizedében épült, tornyát 1814-ben emelték. Egyszerű, késő barokk teremtemplom, a hajóba beugró homlokzati toronnyal. Főoltára késő barokk munka a XVIII. század második feléből.

Az 1734. évi összeírás szerint a falu régi katolikus templomát a reformátusok használták. A katolikus egyház újjászervezését Barkóczy püspök 1749-ben kezdeményezte, de a refomátusok ezt megakadályozták. 1767-ben veszprémi László olaszliszkai plébános adományából Czikó Mihály helyi katolikus földesúr kápolnát építtetett, így Ezsterházy püspök Újfehértót önálló plébániává nyilvánította.Első plébánosa Sasvári Antal volt. 1776-ban a kápolna összedőlt. Három évtizedig a szentmiséket a Czikó kúria egyik szobájában tartották. Új templom építéséhez-Aurer Pál debreceni építésszel-1804-ben kezdtek, és a templomot 1812. nov.26-án szentelték fel Mindenszentek tiszteletére. 1901-ben Burgfeld Ferenc egri mester egy manuálos, 8 regiszteres orgonát készített a templomnak. A templom titulusa 1990 óta Magyarok Nagyasszonya. A torony csak 1814-ben készült el. A plébániaház, melyet Czikó Mihály földesúr építtetett 1771-ben, 1843-ra lakhatatlanná vált. Újat 1846-48-ban építettek. A templomot utoljára 2001-ben renoválták. A liturgikus teret 1973-ban alakították ki, Gondos István plébános idejében. A közel 150 éves plébánia épületet utoljára 1999-ben renoválták. Egy kőkereszt áll a templomnál, kettő a temetőben, egy a nyíregyházi úton. A templomkertben, 1962-ben létesített lourdes-i barlang található.


ÚJFEHÉRTÓ Örömhírvétel Görög Katolikus templom

A templom kis dombon szabadon álló, az utcával párhuzamo­san elhelyezkedő egyhajós, késő barokk stílusban épült, homlokzati to­ronnyal. Ma a főbejárati, kőkeretes kapu lapos szegmentíves, provinciá­lis rózsákkal díszített, zárókövén 1832-és évszámmal. A hajó fölött a kétszintes tornyot két egyenes féloromzat fogja közre, körablakkal és félköríves harangablakokkal tagolt. A torony órapárkány fölött törtvona­lú laternás sisakon 1858-1964-es évszám. Oldalhomlokzatai simák. Szé­les fapilléreken induló hevederek közt két csehbolt-szakasz fedi a hajót. Az oldalkápolnák félkupolás záródásúak, a szentély háromfiókos há­romnegyed kupolával fedett. A templom 30 méter hosszú, 10 m széles.

A jelenlegi ikonosztázion, főoltár és előkészületi oltár a hagyo­mányos formákat követve 1913-ban készült. Ez az ikonosztázion eltér az 1869-ben felállított ikonosztáziontól. A főoltár baldachinos. Az iko­nosztázion fehér zománcozással; szürke márványozással, dúsan ara­nyozva, bizánci stílusban készült. A Szent Mihály mellékoltár klasszicista stílusban, a XIX. század első negyedében készült. Korábban ez volt az előkészületi oltár. A régi templomi űlőszékekből már csak egyet őriz az egyházközség, amelynek íves záródású háttámlája van magas oldalla­pokkal.

1946-ban Korpos László paróchus újonnan fedetté a tornyot bádoggal, kívülről pedig renoválták az egész templomot. 1954-ben bőví­tették a templom berendezéseit: a keleti ablak alá dobogó és trónszék került, az oldalfalakra 7 db kettőskarú lámpa.. Ma a trónszék alatt egy bekeretezett Krisztus festmény függ. A templom mennyezetén új lámpa, hátul pedig Szent Miklós és Szent Antal oltárok készültek. A templom festésével egyidőben az összes templomablakot átfestették és átüvegez­ték. 1965-ben a templompadokat felújították és festették.

1977-ben a templom bejáratához vas-rácsos ajtó kerül, a
templom tornyot és tetőt renoválták és festették. A templomkertnek új,
főbejárati kapuja lett. 1996-ban a templom kerítését a hívek adományá­ból elkészítették.
komment

Debrecen-Hajdúböszörmény

2013. július 06. 14:55 - Andre Lowoa

DEBRECEN Józsai Szent Család templom

A templom 1894-ben épült.



templom Istenszülő elhunyta Görög Katolikus templom

A templom 1892-ben épült, hajóját statikai okok miatt 1983-ban felrobbantották, az új hajót 1983 és 88 között építették. Kéttornyú, klasszicista és romantikus jegyeket viselő monumentális homlokzata van. Az új hajó görög kereszt alaprajzú, fa szerkezetes kupolával fedett.


Bodaszőlői misézőhely



 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY Szent István-templom

Templom elődje 1332 körül épült Szent Miklós templom. Hajdúböszörmény határa 10-12 elnéptelenedett középkori templomos helyet foglal magában (Pródegyháza, Szentdemeter, Videgyháza, Szilegyháza, Hegyesegyháza, stb.), melyek közül Árpád-kori település volt Zelemér is, melynek Szent Andrásról nevezett templomát az 1332-37 évi pápai tizedjegyzék is említi. Az ebből megmaradt homlokzati toronyrész – a város határában – a zeleméri pusztatorony, neves műemlék. Ezek a középkori templomos helyek a török időkben elpusztultak. Báthori Gábor erdélyi fejedelem 1609-ben Nagykállóból hajdúkat telepített be, és Böszörményt hajdúvárossá nyilvánította. A reformátusok az ősi katolikus templomot elvették. Ettől kezdve a hívek 1814-ig Újfehértóhoz, utána Balmazújvároshoz tartoztak. 1769-ben Eszterházy egri püspök plébánia létesítésével kísérletezett, de a kálvinisták ellenállása miatt nem sikerült. Bartakovics egri érsek 1858-ban templomtelket vásárolt, valamint paplak és iskola céljára megvásárolta Lévay András és Igaz József házát. 1861-63 között az érsek – Grieger István balmazújvárosi építész tervei alapján – templomot építtetett, s azt 1863. december 20-án Szent István király tiszteletére felszentelték. Az egy manuálos nyolc regiszteres orgonát Kobza Ágoston egri mester készítette 1865-ben. Hajdúböszörmény 1861 óta önálló plébánia. Első plébánosa Kolmer József volt. A templomot utoljára Szenes József plébános renováltatta 1994-ben: fundamentum erősítés, és toronyfelújítás. Az új liturgikus tér kialakítása 1974-ben volt Vona István plébános idejében. 1858-ban Bartakovics érsek által vásárolt plébánia épületet Szenes József plébános 2001-ben felújította. - A városban három kőkereszt található: a 35. országút mentén (1906), a római katolikus temetőben (2000), és a templom mellett (2000).
komment
süti beállítások módosítása
Mobil