Magyarok Nagyasszonya templom
Szűz Mária templom
Magyarok Nagyasszonya templom
Szűz Mária templom
Illés próféta Görög Katolikus templom
IBRÁNY Nagyboldogasszony templom
Nepomuki Szent János templom
NAGYHALÁSZ Szent Mihály főangyal Görög Katolikus templom
NYÍREGYHÁZA Sóstói Szent József templom
Gávai Istenszülő Oltalma Görög Katolikus templom
Vencsellői Keresztelő Szent János születése Görög Katolikus templom
Paszabcsúcsi misézőhely
Munkás Szent József templom
Gyulatanyai kápolna
Varjúlaposi kápolna Szent Anna templom
A templom 1880-ban épült.
Belegrádi Szent Erzsébet kápolna
Szent István király Görög Katolikus templom Szent József templom
A templom 1935-ben épült. NYÍRTELEK Ferenctanyai Világ Királynője kápolna
A kápolnát a XIX. század végén építették.
Szent István király templom
A templom 1734-ben épült. RAKAMAZ Kálvária Szent Kereszt felmagasztalása kápolna
A kápolna 1863-ban épült.
Magyarok Nagyasszonya templom
A templom 1912-ben épült.
TISZADOB Rejetanyai misézőhely
TISZALÖK Szűz Mária szent neve templom
A templomot 1989-ben szentelték fel.
TISZALÖK Kisfástanyai Szent Erzsébet templom
A templomot 1990-ben szentelték fel.
Szent Kereszt felmagasztalása, Szent Eleonóra templom
A templom 1912-ben épült.
TISZAVASVÁRI Szent Miklós püspök-Görög Katolkus templom
Nyírszőlősi Istenszülő születése Görög Katolikus templom
A templom 1890-ben épült.
Rókahegyi Szent István kápolna Nyírszőlősi Szent István király-templom
A templom 1960-ban lett felszentelve.
Misézőhely a Jósa András megyei kórház telephelyén
Szent Lázár kórházkápolna
Kertvárosi Fatimai Szűz-templom
Borbányai Istenszülő templomba vezetése Görög Katolikus templom Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház
Istenszülő Görög Katolkus templom
Az első görög katolikus templom az 1700-as években épülhetett fából. Helyére az 1800-as évek körül – a jelenleginél kisebb méretű – kőtemplomot építettek. Ezt az épületet bővítették ki 1875-76-ban, amely ma is őrzi az akkoriban kialakított formáját. Nevezetessége az ikonosztáza. NYÍRBÉLTEK Nagyboldogasszony templom
A templom román stílusban épült, a tatárjárás során megrongálódott. A XV. sz.során gótikus stílusban átalakították.
Építésének idejét művészettörténeti kutatók a XIII. sz. második felére teszik. A téglából épült templom egy téglalap alakú hajóból és kelet felől hozzá csatlakozó egyenes záródású szentélyből áll A hajót síkmenyezet, a szentélyt dongaboltozat fedi. A szentély keleti falát két ívesen végződő ablak töri meg. A falakat kívülről a sarkokon és az ablakok között szerény méretű később épült támpillérek támasztják. A homlokzat elé torony került mely alatt van a bejárat. A sekrestye későbbi építésű, a szentély beugrós. Belsejében a diadalív már nincs meg, de a freskók körvonalai megőrizték a dongaboltozat vonalát. A szentély falán 1957-ben tárták fel a középkori falfestményeket. A mintegy 22 m2-es freskó a vastag vakolatréteg alatt elsőrendű állapotban maradt fenn. A mozgalmas lovas alakokkal benépesített Golgotát ábrázoló keleti falon lévő freskó, a Zsigmond kori olasz és magyar ruházatból ítélve a XV.sz első felében keletkezhetett.
Szabadság-telepi Keresztelő Szent János Görög Katolikus templom
Szent Erzsébet templom
Szent Péter és Pál apostolok Görög Katolikus templom
NYÍRLUGOS Szabadság-telepi Szűz Mária, keresztények segítsége templom
Istenszülő templomba vezetése Görög Katolkus templom
Jézus Szíve templom
Szent István templom
Szent Péter és Pál templom
A mai templom elődje 1815-ben épült, de 1839-ben leégett.
A templom épülete és berendezése eklektikus stílusban készült. Az oltárképet Lotz Károly festette 1890-ben, a szentély mennyezetképe szintén a XIX.század végérõl származik.
MÉRK Szentháromság Görög Katolikus templom
Szent Kereszt Felmagasztalása templom
A település határában található XII. századi monostorrom, a Szent Péter tiszteletére szentelt téglabazilika és a kolostorépület maradványai.
NAGYECSED Urunk színeváltozása templom
Örömhírvétel Görög Katolikus templom
Szent Pál kápolna
Egy nagyon jó kezdeményezés bemutatása, mi az amiben az egyház, és a hit segíthet
Istenszülő elhunyta Görög Katolikus templom
A templom gótikus stílusban épült a XV. században, Szent Miklós tiszteletére. A XVIII. században újjáépítették, átalakították.
KÁLLÓSEMJÉN Nagyboldogasszony templom Szent Mihály főangyal Görög Katolkus templom
A Könnyező Szűzanya kegyhelye Máriapócson található. Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben fekszik. A görög katolikus világ legnagyobb búcsújáró helye. A középkori eredetű kis községet először a XIII. században említik a források. Előbb a Báthory, majd a Károlyi család birtokolta.
A XVII. század második felében az itt élő görög katolikus ruszinok kis fatemplomába készíttette el az Istenszülő képét a helybeli Csibi László az ugyancsak helyi Papp István festővel. Ezzel teljesített fogadalmát, amit a török fogságból való szabadulásakor tett. Ez a kép könnyezett háromszor is az elmúlt évszázadok során.
Először 1696. november 4-től december 8-ig. Ez az első könnyezés a faluban állomásozó császári katonák szeme láttára történt. Az eset hírére megindult a kíváncsiskodók és a zarándoklók tömeges látogatása és az egyházi vizsgálat is. A csodás hírbe került képet I. Lipót császár parancsára Bécsbe vitték, máig ott látható a Szent István dóm jobboldali, első mellékoltárán. A helyette 1717-ben küldött kép 1715-ben második alkalommal is könnyezett.
Ezt követően 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. A bazilita szerzetesek voltak a hely gondozói 1950-es szétszóratásukig. A harmadik csodás könnyezést 1905. decemberében jegyezték fel.
A kegytemplomot az 1948-as Mária-év alkalmával XII. Pius pápa basilica minor rangra emelte. A kegyhelyet magyarországi látogatása során felkereste II. János Pál pápa is. Máriapócs a történelmi Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb kegyhelye. Tízezrek, százezrek keresték és keresik fel napjainkig Mária-ünnepeken: római és görög katolikusok, magyarok, ruszinok, románok, szlovákok és németek.
Mária közbenjárására számos csodás gyógyulás és esemény történt itt.
A kegytemplomról bővebben az alábbi helyeken olvashat:
http://www.atanaz.hu/mp/index.htm
http://bucsujaras.hu/mariapocs/index.html
A templom, a XIV-XV. században épült, gótikus stílusban. A XVIII-XIX. században átalakították.
A téglatemplom gótikus eredetére elsősorban a hosszú szentély támpillérei utalnak. Ugyancsak gótikus nyomokat visel a déli csúcsíves ablak. A templombelsőben 1980-ban feltárt középkori freskótöredéken köpenyes Mária látható, akihez főpapok, királyok és mások könyörögnek; a kép festője ugyanaz lehetett, mint az ófehértói templomé. A torony nyugati, elfalazott ablakainak eredeti kialakítása ugyancsak a XIV. század első felére vall. Minorita Angyalos Boldogasszony templom
A ferencesek 1480 körül emelt késő gótikus kolostortemploma 1717-1725 között nyerte el ma ismert gótikus-barokk alakját. A remek barokk oltárok és szószék a hazai barokk fafaragás legszebb darabjai. A XVI. század végén súlyosan megsérült, templomot a XVIII. században visszatérő minoriták állították helyre Kelemen Didák tartományfőnök irányításával.
Oltárai közül a Passió- vagy Krucsay-oltár a legismertebb; alakos faragványaiban még a késő gótika hagyományai fedezhetők fel. Az oltár második szintjén a Krucsay-címer látható, Krucsay János Szabolcs megyei alispánnak és feleségének, Pogány Borbálának nevével és a címer elhelyezésének évszámával. Eperjesi mester készítette, és felirata ellenére 1731-ben már a templomban állott.
Nagyon szép barokk munka az 1751-ben készült Szent Anna és Pietá-oltár is. Itt található Károlyi József fa epitáfiuma 1803-ból.
Urunk Színeváltozása Görög Katolikus templom
BAGAMÉR Szent Mihály és Gábor főangyalok Görög Katolikus templom
A templom 1852-ben épült.
istenszülő elhunyta Görög Katolikus templom
A templom 1859-ben épült, barokk stílusban.
Jézus Szíve kápolna
A kápolna 1898-ban épült. |
Szent Mihály és Gábor főangyalok Görög Katolikustemplom
Szeplőtelen fogantatás templom
Budaábrányi Keresztelő Szent János templom
Szent Kereszt templom
A templom a XIX. század elején épült.
Szent Mihály főangyal Görög Katolikus templom
Keresztelő Szent János születése templom
HAJDÚSÁMSON Szent Kereszt felmagasztalása Görög Katolikus templom Aradványpusztai Istenszülő Oltalma kápolna
A templom 1700 körül épülhetett. Egyes feltevések szerint még korábban. az 17. század első felében. Az 1800-as évek elején átépítették.
A torony és a templom külön épülhetett, építése a XVII-XVIII. századra tehető. Az egyhajós “csehsüveges” boltozattal lezárt templomot 1812-ben, késő-barokk stílusban átépítették. A zömök torony, a mögötte megjelenő templomhajó városképileg is igen reprezentatív. A templom barokk stílusú belső elrendezései és képei egységes stíluselemeket mutatnak, annak ellenére, hogy például a templomképek keletkezési ideje időben eltérnek egymástól.
HAJDÚHADHÁZ Szent Család templom
A templom 1980-ban épült. Szent Illés próféta Görög Katolikus templom
A templom a XIX. század első évtizedében épült, tornyát 1814-ben emelték. Egyszerű, késő barokk teremtemplom, a hajóba beugró homlokzati toronnyal. Főoltára késő barokk munka a XVIII. század második feléből.
Az 1734. évi összeírás szerint a falu régi katolikus templomát a reformátusok használták. A katolikus egyház újjászervezését Barkóczy püspök 1749-ben kezdeményezte, de a refomátusok ezt megakadályozták. 1767-ben veszprémi László olaszliszkai plébános adományából Czikó Mihály helyi katolikus földesúr kápolnát építtetett, így Ezsterházy püspök Újfehértót önálló plébániává nyilvánította.Első plébánosa Sasvári Antal volt. 1776-ban a kápolna összedőlt. Három évtizedig a szentmiséket a Czikó kúria egyik szobájában tartották. Új templom építéséhez-Aurer Pál debreceni építésszel-1804-ben kezdtek, és a templomot 1812. nov.26-án szentelték fel Mindenszentek tiszteletére. 1901-ben Burgfeld Ferenc egri mester egy manuálos, 8 regiszteres orgonát készített a templomnak. A templom titulusa 1990 óta Magyarok Nagyasszonya. A torony csak 1814-ben készült el. A plébániaház, melyet Czikó Mihály földesúr építtetett 1771-ben, 1843-ra lakhatatlanná vált. Újat 1846-48-ban építettek. A templomot utoljára 2001-ben renoválták. A liturgikus teret 1973-ban alakították ki, Gondos István plébános idejében. A közel 150 éves plébánia épületet utoljára 1999-ben renoválták. Egy kőkereszt áll a templomnál, kettő a temetőben, egy a nyíregyházi úton. A templomkertben, 1962-ben létesített lourdes-i barlang található.
Abapusztai Keresztelő Szent János Görög Katolikus templom
Magyarok Nagyasszonya templom
Urunk színeváltozása Görög Katolikus templom
A templom 1977-ben épült.
DEBRECEN Józsai Szent Család templom
A templom 1894-ben épült. Istenszülő elhunyta Görög Katolikus templom