2002. március 27.
hogy lelkünk nem juthat
saját erejébõl a mennybe,
mert az teljesen a Szentlélektõl függ.
Csak a kegyelem
emelheti fel lelkünket,
és teszi lehetõvé, hogy oly dolgokat lássunk,
miket szem nem látott még,
és így betekinthessünk,
Háromságos Istenünk misztériumaiba.
Jóságodban és végtelen irgalmadban
akkor megengeded mindenkinek,
aki Téged az erények útján akar követni,
hogy Felséged mellett haladjon,
míg a bölcsesség forrásából
isteni tudás hangzik fel ajkadon.
Ki jutott valaha saját erejébõl a mennybe?
ha valaki megtette, jöjjön ide
és beszéljen róla! …
Boldog, aki megalázza magát,
mert fel lesz emelve a magasságokba,
hogy lássa az Istent.
Béke legyen veled, gyermekem! Hallgass meg! Mindaz igaz, amit mondtál. Senki sem képes a maga erejébõl felemelkedni, ha én fel nem emelem a kegyelem által. És most figyelj! Felemeltelek-e vagy sem, hogy szabadon járkálj ki és be mennyei udvaromban?
Igen, Uram, felemeltél.
Hárfámmá tettelek-e vagy sem, hogy muzsikálj a nemzeteknek és ébreszd fel õket az énekszó dallamával?
Igen, Krisztusom, ezt tetted.
Nem szóltam-e költeményekben azokhoz, akiket szeretek, hogy megsegítsem és megmentsem õket, mivel tudom, hogy az ember élete olyan, mint a fûé vagy a vadvirágé, és az elsõ szélroham elragadja, ó jaj, pedig nem szeretném elveszíteni õket… Nem koronáztalak-e szeretettel és gyengédséggel, mézzel megtöltve szájadat és felkent kenetet öntve rád? 1
De igen, Uram, ezt tetted.
Mondd kedvesem, akkor milyen gond árnyékolja be a szemedet? 2 A gonosz jogar nem uralkodott ezen az örökségen… 3
Kiváltságos barátaimat mindig göröngyös utakon vezettem, és hogy javukra váljék társaságom és együttérzésem, idõnként megengedem, hogy elárvultnak és elhagyottnak érezzék magukat, és ne legyen, aki oltalmazva kíséri õket…
Kiváltságos barátaim jóindulatomnak örvendenek. Teremtésem mestermûvei õk, mert zafírként csillognak, fényükkel széppé teszik az Egyházat és a világmindenséget is.
Kiváltságos barátaim oly értékesek számomra, hogy ó… 4 Oly nagy jóindulattal vagyok irántuk, hogy nem tudnám megfosztani õket a zaklatástól és a feléjük 
dobott kövektõl sem. Talán azt gondoljátok, hogy érzéketlen vagyok, mert áthatolhatatlan felhõk vesznek körül, túl vastagok ahhoz, hogy a kérések és az imák elérjenek engem, de értelmetlenség lenne részemrõl, ha könnyebbé tenném barátaim útját!
Nem tanultál tanításaimból? Menj akkor és mondd meg a szívednek, amit most tanultál:
“Az én osztályrészem Krisztus, és Vele együtt keresztje is éppúgy osztályrészem.”
Nemhogy megalázlak, hanem felemelem lelkedet, hogy feljusson a mennyei magasságokba és olyanokat lásson, miket szem nem látott még. Én vagyok az, aki magammal vittelek, hogy világosságomban járj. Nem szükséges szakembernek vagy filozófusnak lenned, hogy ezt megértsd.
Kiváltságos barátom és illatos fám! Neked éltetõ, erõs és rendkívüli illatot adtam. Nélkülözhetetlen volt haladásodhoz… Most figyelj rám, és írd le e szavakat:
Alapíts Beth Myriam-okat mindenütt, ahol csak tudsz! Emeld fel az elnyomottat és segítsd az árvát! Védj meg engem, ments meg a nyomortól, oltalmazz és táplálj, vedd át terhemet és fáradozásaimat, gyámolíts és bátoríts, de mindenekfelett szeress engem! Amit testvéreim közül a legkisebbnek teszel, azt nekem teszed… Megáldom életem támogatóit. Maradjanak erényesek és szeressenek mindenkit! Veled vagyok. IC
1 Az Úr megmondta, hogy a “méz itt “tudást” jelent.
2 E napokban kimerült voltam, a kereszt súlyát éreztem magamon. Mintha a körülöttem lévõk darabokra akartak volna tépni…
3 Más szavakkal: senki sem kapott engedélyt arra, hogy ártson nekem, (az örökségnek) mivel én az Úrhoz tartozom. Tehát miért panaszkodom?
4 Az Úr meghajolt, míg jobb kezét Szentséges Szívére tette.
