1987.január

Jézus?

Én vagyok az, Vassula.
Oly nagyon szeretlek, hogy azt képtelen vagy felfogni. Mennyire szenvedek, amikor azt látom, hogy gyermekeim ilyen érzéketlenek. Hogy tudnak elfeledkezni irántuk való szeretetemrõl? Életemet áldoztam értük. Légy közelemben, és érezz engem, kedves! Eljövök majd érted, hogy megszabadítsalak, de elõbb még végre kell hajtanod feladatodat. Én, az Isten, már kinyilatkoztattam a Bölcsességet, hogy megáldjam az egész emberiséget. Ó leányom, egyszer majd teljesen megérted miképpen munkálkodom. Ne félj, mert én, az Isten, szeretlek.

Leányom, én vagyok az, Jézus. Azt akarom, hogy mielõtt írnál velem, mindig mondd el a három imát, mert azok távoltartják a gonoszt. Higgy nekem, ezek hathatós imák. Akarsz-e még nekem dolgozni?

Jézus, ha nemet mondok, mit teszel?

Szabadon választhatsz. Ne félj, nem veszem el tõled a karizmát, amelyet neked adtam. Mindig fogok veled találkozni, hogy megmondjam, mennyire szeretlek

Jézus, már megmondtam, hogy kész vagyok Neked dolgozni. Miért változtatnám meg szavamat? Emlékszel?

Örülök válaszodnak, leányom. Maradj mellettem és vezetni foglak.

Jézus, megbántottalak valaha?

Igen, megbántottál. Megbántottál, mert elfelejtetted, miképpen jöttem el, hogy kimentselek a sötétségbõl. De megbocsátottam, tudom milyen nagyon szeretsz. Võlegényed vagyok, ne feledd! Azt se feledd, hogy mivel menyasszonyom vagy, mindent megosztunk egymással. Vassula, a Béke és szeretet keresztjét hordozom fáradt vállamon. Vedd át egy idõre, válladra teszem. Szabadíts meg terhemtõl! Azt kívánom, légy a közelemben, hogy át tudjam adni keresztemet neked. Azt kívánom, légy a közelemben, mert tudom, te átérzed, mennyire szenvedek. Ha érzed keresztemet, te is szenvedni fogsz. Võlegényed vagyok, és szenvedésemet is meg akarom osztani veled. Megkönnyebbülök, valahányszor átveszed terhemet. Mielõtt elfogadtál, mindig közeledben voltam, és figyeltem minden mozdulatodra. Oly sokszor hívtalak, de te nem tudtál jelenlétemrõl. Most végre meghallottál, és hozzám jöttél, kedvesem, miért kételkedsz hát?

(A pappal történt találkozás után keletkezett kételyeimre utalt.)

Valahányszor gyengének érzed magad, vagy kételkedsz, emlékezz arra, amit éppen most mondtam neked. Hordozd keresztemet, a Béke és szeretet keresztjét, és ne hagyj el! Jöjj és imádkozz velem!

(Jézus imádkozott velem. Imádkozás közben felfelé nézett.)

Jézus, Te tudod, mennyire szeretlek. Segíteni akarod Neked kereszted hordozásában, és szeretném átvenni terhedet. Megoszthatnánk egymással.

Leányom, mennyire szerettem volna már ezt tõled hallani! Jöjj kedves, folytassuk utunkat!

Jézus olyan elégedett és boldog volt!

(Másnap nevemet hallottam, Jézus szüntelenül hívott. Éppen festettem. Ecsetemet eldobtam, felálltam, és az asztalhoz siettem.)

Vassula, Vassula, Vassula, én, Jézus, hívtalak. Vassula, mennyire szeretlek, dicsõíts engem, mindig légy velem! Valahányszor ilyen forrón szeretsz, dicsítve érzem magam. Légy gyönyörûségemre, mindig így hallgass engem, ahogy most! Ne felejtsd el, hogy nemsokára veled leszek. Nemsokára magamhoz veszlek, kedves, mert annyira szeretlek, hogy el sem tudod képzelni. Elõbb azonban tovább kell adnod üzenetemet minden népnek úgy, ahogyan most teszed. Akkor nemsokára érted jövök, idehozlak, ahol én vagyok, és mindörökre magam mellett tartalak. Én, Jézus Krisztus, szeretlek. Én adtam neked ezt a kegyelmet Vassula, megáldottalak. Sohasem veszem vissza azt, amit adok. Leányom, meg akarod-e újítani Egyházamat?

Bízzál bennem!

Beléd kapaszkodom és teljesen Tõled akarok függeni. Tanítómesterem vagy.

Dicsõíts engem, vezetni akarlak.