1991. május 18.

Toulouse részére:

Jézus?

Én vagyok. Légy békében kicsim! Sok embert hoz majd vissza hozzám ez az üzenet. Valóban ide hívtalak ¹ , mert itt nagy szükségük van rám. Szenvedélyesen szeretlek benneteket! Ezt soha ne feledjétek! Én keltek életre mindenkit. Senkit sem taszítok el magamtól, a bûnöst és a méltatlant sem. Mind az én gyermekem. Üzenetem a szeretet üzenete, amely valóságos eredetetekre, Szavamra és létezésemre emlékeztet benneteket. Ne tõlem féljetek, hanem inkább attól, aki azzal ámít titeket, hogy õ nem létezik, és álnokul a halálba sodor benneteket. Én vagyok a Világosság.

Jöjj, mondd meg nekik, hogy nem szenzációként kapták ezt az üzenetet, hanem azért, hogy rádöbbenjenek, milyen sürgõs, mennyire súlyos és fontos felszólításom. Döbbenjenek rá, mennyire sürgõs megtérniük, milyen súlyos lelkük állapota, milyen fontos, hogy megváltoztassák életüket és szentül éljenek! Döbbenjenek rá, milyen fontos üzenetem, mert lelki táplálék ez, lelkiségüket kiegészítõ étel, gyógyító kenet sebeikre, melyeket az ördög ütött rajtuk ebben a sötétségben. Azt akarom, hogy gyermekeim nagy figyelemmel hallgassák, amit mondok! Az igazság Lelke vezessen benneteket vissza az igazsághoz! A tudás Lelke emlékeztessen benneteket az egy és igaz tudásra, amelyet én magam adtam nektek. Én, a ti Uratok és Üdvözítõtök egyenként megáldalak benneteket.