1995. február 8.

Ki lesz könyörületes velünk,
és ki szomorkodik miattunk, ha nem Te?
Még reménykedünk a békében,
abban a békében, amelyet Fiad hagyott ránk…

 

Vétkeztünk ellened és a menny minden hatalma ellen.
Megszûntünk létezni,
mert visszautasítottuk Szent Nevedet,
ami az élet Forrása, és amirõl felismernek minket.

és most ez a nagy lázadás, ez a hitehagyás
rákként pusztítja házadat.

Ó Jahvém! Ki ezer Napnál is fényesebb!
Hogyan lehet tündöklésedet
nem észrevenni, amint elhaladsz elõttünk?
Hogyan mondhatják:
Nincs bizonyítéka,
nincs jele annak, hogy Jahve járt itt.”

Istenem! Olyan vagy, mint a célpontra irányított nyíl,
és bár van szemük, nem látják,
amint elsuhan elõttük a nyíl,
és célba ér.

Ó Istenünk, Te vagy reményünk.
Jöjj most,ebben az évben!
Ne késlekedj!

építsd újjá városaidat és házadat!

Ó Vassiliki! Hagyd abba a sóhajtozást! Hallottalak. Az én kezem erõsebb, mint ellenségemé. Hamarosan vigasztalást nyertek, újból meggyógyítom népemet, és felfrissítem papjaitokat. Helyreállítom oltáraimat, és újjáépítem városaimat. Elõbb azonban meg kell fegyelmeznem a törvényteleneket, akik bajnokok a becstelenségben. Úgy nyelik a hitehagyást, mintha az élet kenyerét ennék. Ha megbánnák bûneiket, még ma megmutatnám jóságomat és nagylelkûen megbocsátanék nekik, de semmit sem hallok tõlük… Hogyan fojthatnám el tüzes haragomat és tarthatnám vissza igazságosságomat, amikor ez a nemzedék nagy tiszteletet nyújt az ördögnek? Engem úgy ismernek, hogy jó vagyok, megbocsátok és nagyon szeretlek benneteket. De ki fordul hozzám ma segítségért e hitehagyók közül, és ki szólít engem “Atyám”-nak?

Így hamarosan tûzvihar fogja elsöpörni ezt a gonoszságot és bûnt. Közületek senki sem ismeri azt a napot. Aki azt mondja, hogy ismeri, az nem tõlem való…
Olyan idõben foglak meglátogatni benneteket, amikor legkevésbé vártok, jeltelen órában. Hirtelenül, váratlanul fog meglátogatni benneteket az emésztõ tûz lángoló hurrikánja. Amire vártok, az be fog következni. Szólni fogok, és amikor megszólalok, hangom egybeolvasztja a föld elemeit, gonoszságát és bûnét.
Örökké tartó szeretettel szeretlek benneteket. Szavakkal nem lehet kifejezni szeretetemet, de lehet-e Nevemet örökösen megszentségteleníteni?

Amit tenni készülök, bánatot okoz nekem és szomorúsággal tölt el, mert nem lelem örömömet megbüntetésetekben. Nagy bánatomra, tûzzel kell meggyógyítanom benneteket.
Azokért sóhajtozz, leányom, akik nem bánják bûneiket! Teljesíteni fogom szándékomat, és véghez fogom vinni tervemet. Azokhoz pedig, akik nem csukták be fülüket hangom elõl és megvédték Szavamat, így szólok: Ne bánkódjatok, szemem mindent lát, és tettei szerint fogok mindenkit megítélni. Minthogy elõre felfedek elõttetek dolgokat, felfedem azt is, hogy mit fog tenni jobb kezem közvetlenül az én napom után. Jobb kezem le fogja rakni a Föld és az ég új alapjait, és a túlélõ maradékot újból felékesítem ragyogásommal és istenségemmel. Leányom, tehát van reménység leszármazottaid részére. én vagyok a ti Reménységetek.

Sokakat újból életre keltek, és Fiam új Neve fog rajtatok nyugodni. és te, leányom, járj közben házamért, viseld gondját érdekeimnek, és én is gondodat fogom viselni! Azért kaptad meg Lelkemet, hogy alkalmazd törvényeimet, szeresd az igazságosságot és hozd vissza fiaimat és leányaimat a messzeségbõl. Azért tanítottalak és azért adtam neked a tanítvány nyelvét, hogy visszhangom légy, és hogy országomat beültesd szívükbe. Szemednek, Paraskevi, megadtam világosságomat. ¹ Lelkedbe leheltem a feltámadás illatát, a mirha illatát árasztottam rád, és Fiam tabernákulumát tömjénnel illatosítottam. ^{2 3}

és most figyelj Atyádra ⁴ Lelkemen erõt vett a bánat és ugyanakkor a könyörület is. Szólok, de igen kevesen figyelnek. Zörgetek ⁵ és mintha senki sem hallana. Mit tegyek, ha senki sem figyel? A reménységrõl beszéltem nektek, leányom, mégis amikor ma arról a reményrõl beszélek, ami után mindannyian vágyakoztatok, az én Szavamról, alighogy megkapjátok, máris elrejtitek. Elviszitek és elrejtitek a reménység magját, amit elvetek… Beszélek és válaszra várok, de nem ügyeltek Szavamra, pedig én vagyok a hitetlen szívek Reménysége és ugyanakkor a Kard is, amely átjárja a szíveket. Oly sokan éheznek Szavamra… ⁶

De miért rejti el az ember a kincseket, amelyekkel elhalmozom õket? Lelkemet ma azért borítja bánat, mert igazságosságom kelyhe túlcsordul, végigfolyik kezemen és arra készteti, hogy lesújtson és megkorbácsolja ezt a hitetlen nemzedéket, mint eddig sohasem, majd, mivel Atya vagyok, könyörülettel és gyengéden meggyógyítom a sebeket, amelyeket lesújtó kezem ejtett.

Ez az a nagy reménység, amirõl kérdezel. El fogok jönni, hogy mindenkit hazavigyek, és meggyógyítsam sebeiteket. Mivel Atya vagyok, ápolni fogom sebesült gyermekeimet, gondoskodni fogok róluk ínségükben. Akkor meg fogják tudni, hogy kezdettõl fogva az enyémek voltak, és hogy ÉN VAGYOK, AKI VAGYOK Atya és Úr. Ajkukat arra fogom késztetni, hogy hirdessék: “áldott a mi Urunk,” és újból hirdetni fogják a mennyek országát. Úgy fogják hirdetni, mint eddig még sohasem, mert új szívet adok nekik… Ezért ne csodálkozzatok, ha ezekben az utolsó napokban az emberek gõgösek és megcsalják egymást. Ne csodálkozzatok a tévedéseket hirdetõ, hamis próféták sokaságán! Ne csodálkozzatok, hogy a hamis tanítók elferdítik a Szentírást…

Nem, ne csodálkozz gyermekem, ha az emberek gúnyosan beszélnek rólad, amikor még mindig ezt mondod: “Hiszek mennyei Atyámban. Hiszek az egy Istenben, mindenek Atyjában, hiszem szeretett Fia dicsõséges, élõ jelenlétét az Oltáriszentségben. Hiszek Jézus Krisztusban, aki a Szentlélektõl fogantatott és született Szûz Máriától.” Nem, leányom, õk nem hisznek Fiam feltámadásában és istenségében… Mondom neked: Légy békében a dühöngés közepette, és a megpróbáltatásokban légy az én békémben! Az én békémet terjeszd!

Ne engedd sohasem, hogy szívedet megzavarja az emberek kegyetlensége… Veled vagyok, bár nem látsz engem, gyermekem! Veled vagyok. Fiam már közeledik hozzátok azon az úton, amelyen eltávozott, hogy közöttetek legyen . Ezért bátorság! Bátorság és ne félj!
Belém helyezd reményedet és senki másba! Jahve vagyok, a te Abbád, és megígérem, hogy hazahozlak. Ezért menj, és mutasd meg hatalmamat és irgalmamat! Veled vagyok. Menj, menj, és mondd meg mindenkinek:

“Istentõl jön a segítség,
Istentõl jön a reménység,
forduljatok Hozzá,
és meg fog menteni benneteket.”

Megáldalak Vassiliki. Mindenkor tiszteld Nevemet!