1215-ben egy éjszaka Szent Domonkos elmélyülten imádkozott a római Szent Péter Bazilikában. Látta, hogy az Úr Jézus megjelent az égen, kezében tartva három lándzsát, melyekkel a világot akarta sújtani. Édesanyja, a Boldogságos Szűz Mária ekkor térdre vetette magát, és könyörögve kérte Szent Fiát, hogy ne pusztítsa el azokat, akiket megváltott, és csillapítsa igazságosságát irgalmasságával.

Erre az Úr ezt mondta neki: "Nem látod Anyám, hogy milyen sérüléseket okoznak nekem? Az igazságosságom nem hagyhatja ezt büntetlenül!"

A Szűzanya azonban így válaszolt: "Te tudod Fiam, aki mindent tudsz, hogy vannak nekem hűséges szolgáim, akiket ha indíttatok, képesek hirdetni a világnak a Te szavaidat. Áldozatos imájuk és igehirdetésük nyomán, megtérnek az embereknek, akik visszafordulnak a bűn útjáról és keresni fognak Téged!"

A mi Urunk ezt válaszolta Anyjának:"Mutasd meg nekem azokat, akiket ily nagy küldetésre szántál!"

Ekkor Isten Anyja bemutatta Fiának a két fegyveresét, Ferencet és Domonkost, akik kezében egy-egy rózsafüzér volt és ezt mondta: "Sokan vannak, akikre számíthatok, akik követni fogják őket!"

"Elfogadom harcosaidat!" – mondta az isteni Üdvözítő.

(Les Fleurs franciscaines (Ferences virágok), 2. kiadás 187. oldal)