1996. január 3.

A Te mûved, Jahve,
áldás, gazdagság és lámpás.
Bocsáss meg nekünk,
hogy nem úgy fogadtuk szívünkbe,
mint Tõled valókat. ¹

Leányom, én, a te Atyád az én békémet adom neked. Elsõ napjaid hajnalától kezdve udvaromban tartottalak, hogy igazságosságra, szeretetre és arra tanítsalak, hogy ki vagyok én. Hogy a magadénak ne tekintsd a világ útjait, leszálltam hozzád, hogy meghódítsam szívedet. Azt akartam, hogy légy a barátom, és meg akartalak tanítani arra, hogy engem félni a bölcsesség kezdete. Bár nem érdemelted meg, hogy lásd dicsõségemet, eljöttem hozzád csendességedben. Hogy elnyerjem “igenedet”, megparancsoltam a sötétségnek, hogy ne legyen sötét körülötted, és változzon világossággá az éjszaka.

Hamis tanúk keltek ellened, aki a keleti ház tagja és annak a háznak leánya vagy, de helyezd belém, a te Atyádba reményedet! Fogadd meg tanításomat, légy békében, és ne merülj ki! Tarts ki, hirdesd dicsõségemet és atyai felszólításomat! Házam udvarában maradsz, hogy újból és újból segítsd népemet a haladásban. Nem hagylak el, ezért te se hagyj el engem!

Mondom neked: egyszer, amikor majd megszûnik az elnyomás és meg lesz láncolva az alvilág ura, és többé nem lesznek, akik lábbal tiporták Fiam áldozatát, akkor abból a házból, amelyhez tartozol, égõ fáklyaként felkel egy ígéretes ember, hogy helyreállítsa szenótélyemet és háromszorosan Szent Nevemet… és a lázadó birodalma összeomlik. Továbbra is én leszek Éneked és Fáklyád, Vassulám.
Melletted leszek, és életed minden napján biztonságban vezetlek. Te leszel munkatársam és barátom, visszhangom és fegyverem. És szájad olyan lesz, mint a kard azokkal szemben, akik pusztulást hoznak szentélyembe.

Engem, Jahvét úgy ismernek, hogy megvédem az egyszerût, és Szívem ellágyul a tiszta szívûek láttán. Akik úgy jönnek hozzám, mint a kisgyermekek, találkozhatnak a Bölcsességgel , és Õ majd országomba vezeti õket. Szemem kedveli a kicsiny szíveket, mert e szívekbe bõséggel önthetem tudásomat. Jaj azoknak, akik nem fogadnak engem a szív egyszerûségében, hanem a legnagyobbnak akarnak mutatkozni udvaromban, és

“Jaj azoknak, akik a rosszat
jónak mondják,
és a jót rossznak,
akik a sötétséget
világosságnak teszik meg,
s a világosságot sötétségnek,
ami keserû, azt édesnek,
az édeset meg keserûnek.” ²

 

Lelkem látja önzõ szándékaikat, és azért el fogja választani õket tõlem, aki háromszorosan Szent vagyok. Kívánod a mennyország örömét? Akarsz jelenlétemben örvendezni? Akkor úgy jöjj hozzám, mint a gyermek! Akarsz találkozni velem és látni engem? Akkor szívedben ártatlansággal jöjj hozzám! Tiszta szívvel jöjj, és akkor lehull a szemedet takaró hályog, és megláthatod dicsõségemet és Õt, aki volt, aki van és aki el fog jönni. Ne ess saját büszkeséged kelepcéjébe, mert megengedem a kicsinyeknek, hogy átlépjenek feletted.
Én, az Isten, veled vagyok, leányom. Légy háromszorosan áldott háromságos Szentségünkben!