1993. május 12.
Izrael, Tel Aviv

Uram, tedd fülemet olyan éberré, szememet olyan figyelõvé és szívemet olyan érzékennyé, mint a tanítványét, hogy magamba fogadhassam Szentlelkedet!

Lásd, mindent megadok neked, érzõ szívet, a tanítvány értelmét és buzgóságot, hogy örömet szerezz nekem. Engedd, hogy ily módon vegyelek igénybe! Mostantól fogva nem kell zavarban érezned magadat. Mindezt az én dicsõségemre teszem… Azt akarom, hogy egy napon majd te és mások is megosszák velem dicsõségemet… Ezért maradj szeretetemben, világosságom gyermeke!

Uram, köszönöm, hogy meghívtál szülõföldedre!

Úgy tetszett nekem, hogy te is részesülj abban a látványban, amely egykor elém tárult. Azt gondolom, hogy tudod mi az, amit leginkább akarok tõled… Igen, Vassula, azt akarom, hogy hozz nekem lelkeket, hogy leheletem felébressze õket! Dédelgess szereteteddel, enyhítsd szomorúságomat, enyhítsd fájdalmaimat, simogasd meg átszúrt Szívemet! Jöjj hozzám, és itasd föl véres könnyeimet! Leányom? Imádkozz Szívem közelében, és suttogd el nekem imáidat! Erõteljesen fogom véghezvinni benned terveimet, mert „igent” mondtál nekem.
Csupán szeretetet, engedelmességet, és most a szívedet kérem tõled. IC