1989. november 2.

(E napokban az Úr állandóan a “három vasrudat” mutatja nekem. Most ragyogó narancssárga színben látom, mintha igen forróak lennének.)

Vassulám, tüzemmel és lángom erejével nemcsak meglágyítom, hanem leheletemmel mindörökre egyetlen erõs rúddá kovácsolom e vasrudakat. Akkor mindannyian tökéletesen meg fogjátok ismerni akaratomat, és meg fogtok érteni engem. Ez lesz adományom számotokra. A mennyei Egyház az én dicsõségemben fog ragyogni, és ti egyetlen tabernákulum körül fogtok himnuszokat énekelni. Földetek, a kísértetek földje átalakulva és feltámadva kel újra életre. Jöjj leányom, a Bölcsesség fog tanítani téged, Megáldalak, szeress engem!