1993. március 2.

Béke legyen veled! Életed minden percét ajánld fel nekem, a Szentséges Szívnek! Ma ezt mondom neked, Vassulám: úgy élj, mintha ez lenne utolsó napod a Földön! Minden lehetõt meg kell tenned, hogy szentül élj! Törvényemnek bármely áthágása részedrõl rettenetes lesz szememben! Megértetted Vassulám? Rettenetes lesz… te, aki hajlasz a bûnre, soha ne hagyd el szabályaimat! Minden felajánlásodat, amit szeretettel adsz nekem, a lelkek üdvözítésére fordítom. Te, aki hajlasz a gyengeségre, támaszkodj rám, és bízzál örökké tartó hatalmamban! Gyökerezz meg Szentséges Szívemben, hogy erõt és világosságot kapj! Nézd, milyen kegyes voltam hozzád, hogy felfedtem elõtted Arcomat, és megmutattam Szentséges Szívem minden kincsét, Egyházamnak ezt a dicsõségét! Azáltal, hogy felfedtem elõtted Arcomat, millió más ember elõtt is felfedtem.

Jézus a Nevem, és te az enyém vagy örökre. Szenvedésemrõl nevezlek el téged: Jézus szenvedésének Vassulája. És most, szenvedésem Vassulája, imádkozz velem, mert ez a böjti idõ súlyossá kezd válni számomra. Fordulj az Atyához, és mondd utánam e szavakat!

Légy olyan gyermekem, mint a forrás, és öntözd meg a kiszáradt földeket!

Mindenható Istenem, engedd meg lelkemnek, hogy gyökeret eresszen Benned! Igaz békét találtam Benned, Atyám, Jahve, én Uram, aki kezdettõl fogva uralkodsz mindenek felett. Este, reggel és délben is a Szent Istent szeretem és szomjazom Rá, akinek ujja megérintette szívemet, és egyetlen tekintetével elragadtatásba hozott. Uram, elõtted állok most, szánalomra méltó külsõvel, még a pusztaság foglyaként, fogd pártomat, mert sok üldözõm sarcol engem…

Légy olyan, mint a vízforrás mellé ültetett fa! Nem állsz védtelenül. Én magam vagyok õrzõd.

Hangosan kiáltok most Szabadítómhoz: Jézusom!
Szentséges Szív, Te, aki a szeretet keresztségébe merítetted lelkemet, ne engedd, hogy lelkem elhagyjon Téged!

Én is õrzõd vagyok.¹ Engem úgy ismernek, mint aki megvédi a legszegényebbet és megmenti õt elnyomóitól. Átadtam neked kelyhemet, hogy velem együtt idd ki… Tudod, hogy miért jöttem hozzád? Ne félj, béke legyen veled! Azért jöttem hozzád, hogy rajtad keresztül árasszam ki e nemzedékre végtelen szeretetemet. Azért is jöttem, hogy emlékeztesselek arra, hogy a béke Fejedelme úton van felétek. Amelyik úton eltávozott, azon fog visszatérni. Eljövetelem olyan biztos, mint a hajnalé. Azért is jöttem, hogy mindenkinek megmondjam, mi van az Igazság könyvében² és egyszerû szavakkal megmagyarázzam nektek azt, amit nem értettetek meg. Atyám kegyes volt hozzád, hogy velem együtt viselheted az egység és a kiengesztelõdés keresztjét, és velem együtt, mellettem haladhatsz át ezen a sivatagon. A Mindenható nagy dolgokat tett veled. Az ellenzék ellenére mindenütt hallhatóvá fogom tenni hangomat.

Halld Vassiliki, nagy lesz a te jutalmad a mennyben a szembetûnõ sebek miatt, amelyeket vádlóid ütnek rajtad. Õk valójában az én vádlóim. Nem vonhatom meg tõled ezt a kegyet.³ E kufárok miatt fog igazságosságom tetõfokára hágni⁴, mert valóban õk azok a kufárok, akik hitehagyottá tették Egyházamat, egy hazugságért eladták az igazságot. Szemem mindent lát, és fülem mindent hall. Rettenetes dolgokat láttam szentélyemben éppen azok részérõl, akik vádolnak téged. Imádkozz lelkükért, gyermekem! Viselkedésük alapja a megtévesztés. Ó nem, õk nem engesztelõdtek ki. Csak rohannak és nem gondolnak arra, hogy én minden gonoszságukról tudok! Szívük vad lángolással ég cselszövésük izgalmában, hogy megsemmisítsenek téged üzeneteimmel együtt. Együtt forralnak összeesküvést.⁵ Leányom, csupán önérdek indítja õket arra, hogy elnyomják hangomat, amely általad hallatszik. Csalással és elnyomással van tele szájuk. Kifeszíthetik íjukat és célba vehetnek téged, de õket fogja egymásután megölni az a fegyver, amit készítettek, ha meg nem térnek és nem kötnek békét velem.

E kufároknak mondom: „Gazdagságodat elragadják tõled… és félelembe öltözötten, mezítelenül fogsz ülni a földön. Ha megbánod bûneidet, amelyeket elkövettél, bocsánatot nyersz. Nincs sok idõ hátra! Tartózkodj a rossz cselekedetektõl, és fordulj vissza hozzám! Miért akarsz oly nagyon meghalni, te kufár? Nem telik örömöm abban, hogy megalázzalak téged, aki az én házamból jössz. Bánd meg bûneidet, és élni fogsz! Az Atya áldásra nyújtja kezét azok felé, akik keresik õt, te kufár. Böjtölj, könyörögj az Atya kegyéért, és Õ meg fog hallgatni téged.”

Leányom, neked ezt mondom: maradj szilárd, légy erõs, és továbbra is légy a visszhangom! Légy olyan, mint a kétélû kard, erõvel és lelkesen hirdesd üzenetemet! Szíveddel imádkozz a világ megtéréséért, hogy a nemzetek felismerjék Szentlelkem gyengédségét. Ezeken az üzeneteken keresztül mutasd meg nekik szeretetemet, békémet, türelmemet, irgalmamat és hûségemet! Légy bátor, és ne feledd, hogy veled vagyok és elõtted vagyok. Öleld át keresztemet, amely a mennyországba vezet téged! Keltsd életre Egyházamat, hadd lelje gyönyörûségét benned Lelkem! Menj békével, és végezd el kisebb kötelességeidet! Hívj meg engem, hogy veled együtt végezzem! Én, Jézus, megáldalak téged. Áldj és dicsérj engem!

Áldott legyen az Úr! Dicsértessék az Úr Jézus!

1 Jézus most válaszolt.

2 Megértettem, hogy a Szentírásban.
3 Jézus úgy érti, hogy mivel megengedi nekik, hogy engem támadjanak, õk jót tesznek velem, mert a menny vissza fogja ezt fizetni nekem és kárpótolni fog engem.
4 Kufárok: ebben a szövegösszefüggésben kanadai vádlóim.
Kufárok: Akik a Szentlelket üldözik.
Kufárok: Jelképes értelme: „a sakálok”, akik „éjszaka” dolgoznak.
Kufárok: Jelentheti a Jelenések könyve 13. fejezetében szereplõ második vadállatot, vagyis az egyházi szabadkõmûvességet.
Kufárok: A racionalista lelkek, akik hitehagyottak és szárazak;
Kufárok: Bibliai kifejezés, amely arra a személyre vonatkozik, aki a hazugságért eladta az igazságot. Jelenti ezen kívül: a lázadás lelkét, a mai hamis tanítókat és hamis prófétákat, akikrõl Jézus beszélt, hogy a végsõ napokban fognak eljönni. Szent Pál mondta: „Errõl is beszélünk, nem az emberi bölcsesség tudós szavaival, hanem ahogy a Lélek tanítja, lelki embereknek lelkieket nyújtva.” (1Kor 2,13)
5 Megértettem, hogy összetartoznak.