1991. január 18.

Születésnapomra szóló üzenet:

Béke legyen veled! Isteni Szívem bátorságot önt beléd, hogy félelem nélkül haladj! Az Atya nagylelkû. Helyezd belém bizalmadat! Bízzál bennem, kis gyermekem! Elárasztalak vigasztalással ¹ Próbára tettelek. Engedd, hogy idõnként próbára tegyelek! Akkor se csüggedj Vassula, ha minden elveszettnek látszik! Egyengetni fogom utadat, de egyúttal eléjük állítalak téged mint a visszautasítás jelét, mint az egység visszautasításának jelét. Hiányzik belõlük az õszinteség, hogyan tudnák áthidalni a köztük lévõ különbséget?

Uram, arra utalsz, hogy végül visszautasítják üzeneteidet?

Nem. Az én üzeneteim nélküled is elterjednek a maguk útján, de téged mindenfelõl bántalmak fognak érni. Meg fogom engedni, hogy üldözõid tisztátalan keze megüssön téged, és nyíltan bántalmazzanak. Meg fogom engedni, hogy ellentmondjanak neked… és úgy fognak rád támadni mint a varjak, amint tönkreteszik a vetést. Szemükben te leszel a vesztes, mert szembetûnõek lesznek a rajtad ütött sebek. E sebeket, leányom az enyéim ütik rajtad, az én házamban. Káin követõi sebesítenek meg téged. Meg fogom engedni nekik, hogy egy ártatlan gyermeket verjenek, de örömük gyászra fordul. Igen, vesztesnek látszol majd Vassulám, de nem tûntem-e én is vesztesnek? Úgy látszott, mintha eltévesztettem volna küldetésemet, a világ szemében úgy tûnt, mintha én lettem volna minden idõk legnagyobb vesztese. Jel vagy számukra, amely kérdéseket fakaszt és vitákat kelt. Nincs szándékomban elvenni bátorságodat, Vassula, még akkor sem, amikor közülük némelyek megpróbálják megakadályozni üzenetem terjedését a nép körében. Vassulám, légy olyan szilárd, mint a szikla!

Uram, ha így “összetörnek”, ahogy most tudomásomra hoztad, ha szinte halálra sebzik lelkemet, hogyan tudnék szilárdan állva maradni?

Meg fognak gyötörni, de én, az Úr, melletted fogok állni, és az én erõm lesz a te erõd. Jöjj, ne félj! Tégy tanúságot mellettem!