1993. szeptember 3.
Dánia, Koppenhága

Uram?

ÉN VAGYOK. Ne félj! Én vagyok lelked õre. A Szeretet van veled. Ne feledd, hogy nem te akartad, hogy most itt légy. Én küldtelek ehhez a nemzethez, hogy dicsõíts engem. Én indítottam választott lelkeimet arra, hogy munkálkodjanak és nyissák meg az utat Svédország, Dánia és Hollandia felé. Lelkem, az Életadó keresztül fog haladni városaitokon, és újból életre fog kelteni mindenkit ¹ Megáldalak benneteket. IC

1993. szeptember 5.

Köszönöm Neked, szeretett Atyám, hogy nekünk adtad Fiadat, az élõ Igét! Teljes szívembõl köszönöm Neked, szeretõ és gyengéd Atyám! Irántam való szereteted olyan nagy és olyan nyilvánvaló, hogy mindenütt a Te szeretetedrõl szeretnék beszélni, bárhová küldesz. Küldj a feledés országába, a halottak közé, és a bûn gonosz mélységeibe, hogy csodáidat tanusítsam! Küldj el oda, ahol rosszá lett minden jó! Küldj el oda, ahol a nyomorúság öli meg lassan gyermekeidet! Küldj oda, ahol nem akarják látni keresztedet, és elutasítják Fiad áldozatát! Küldj a sírokba, hogy Szavaddal felébresszem azokat, akik már elenyésztek! Küldj, hogy hûségedet hirdessem a hûtlenek elõtt, kiálthassak nekik, hogy térjenek meg, és megmondhassam, hogy

Hûséges szolgálóm, én, Jahve, megáldalak. A menny a te otthonod. Ne késlekedj, légy nagylelkû a bûnösökhöz, az megdicsõít engem. Szavam törje meg sziklaszívüket, és én húsból való szívet adok nekik… Menj, tégy tanúságot, gyermekem, és minden sikerülni fog ² Ne figyelj rá! Az én dicsõségemre támasztottalak fel! Mindörökké szeretlek. Vassula, ne veszítsd el bátorságodat! Szavam átjárja a szíveket, és életre kelti õket. Én, Jahve, továbbra is kiárasztom rád tanításomat. Jöjj!

1 mindenkit, akit a Szentlélek megérint.
2 hallottam, amint a Sátán ezt kiáltja: „Átkozott vagy!”.