Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

2020. december 24. A PRÓFÉTÁK ÉS A PRÓFÉTASÁG

2020. december 24. 08:30 - Andre Lowoa

A PRÓFÉTÁK ÉS A PRÓFÉTASÁG

 

2000. február 12.

Jahve, én Királyom, de Atyám is,
Te palotádból öntöztél engem,
míg kiszáradt földemnek
meg nem lett mindene,
mit mennyországod csak nyújthat.

Te a szeleket teszed követeiddé
és a tüzes lángokat szolgáiddá,
hogy hirdessék minden népnek
dicsõségedet és
Neved nagyságát.

Igen! És én továbbra is költeményekbe
gyûjtöm csodáidat egytõl egyig,
mert elköteleztem magam Neked…

Béke, gyermekem! 1A Szent Bölcsességtõl származik mindaz, amit adtam neked. Ily módon munkálkodtam mindig prófétáimmal. Én szóltam, és õk hittek. Szüntelenül az én világosságomban fürödnek és az én akaratomban élnek. Ismerve emberi törékenységüket, szemem úgy õrködik választottaim felett, miként az anya gyermeke felett, hogy visszatartsam õket világias hajlamaiktól. Majd nagy jóakaratomban, de gyönyörûséggel is, különös kegyeket adok nekik, hogy felkészítsem õket feladatukra, ami általában meghaladja emberi képességeiket. Szárnyam alatt oltalmazom Õket, és megadom nekik védelmemet.

Téged pedig, akit egy bizonyos cél érdekében emeltelek fel, és akire rávéstem Szent Nevemet, ellátlak minden szükséges eszközzel ahhoz, hogy az oroszlánok és a sárkányok félelmükben felordítsanak. Mert meg fogják tudni, hogy ÉN VAGYOK van veled.

Mindenható kezem nem szûkölködik védõeszközökben, ezért rád vésett Szent Nevem védelmére körülveszlek két karommal, ahogy a betolakodók ellen kerítik be birtokukat kerítéssel az emberek.

Melyik bajnok merészelne most idejönni, hogy szembeszálljon velem és kifogást emeljen választásom ellen? Maga a Csoda szállt le a magasságokból, hogy életre keltse ezt a haldokló nemzedéket! Kimondhatatlan módon mutattam meg mindenek felett álló hatalmamat és irgalmamat beléd helyezett isteni mûvem által. Cseppenként öntöttem füledbe bölcsességemet mint tiszta mirhát, hogy megnyissam hallásodat.

Ó mily gyönyörûségben volt részem, míg véghez vittem a csodák csodáját! 2 Mily isteni örömben volt részem irgalmasságom jóságos cselekedete révén, és elõre láttam, hogy közel van már a gyógyulás! Mily öröm és boldogság töltötte el Szívemet, amikor megszabadítottalak nyomorúságodtól és a bûn kötelékeitõl, és még inkább magamhoz vontalak, hogy olyan gyermekké válj, aki mindörökké velem fog játszani. Majd, hogy királyi méltóságomra szegezd tekintetedet, és hogy örökké emlékezz eljegyzésünkre, édes csókkal illettem azt az ajkat, amely az én Nevemet fogja dicsõíteni, figyelmedet pedig fenséges édességemre irányítottam, hogy a következõket halljam tõled:

“Az Úristen jegyzett el engem, saját magával díszítette fel lelkemet! Ó mily nagyon tetszik az Úrnak, ha engedelmes és készséges a lélek, mert akkor felfoghatatlan bölcsessége utat talál benne {a lélekben}, és egyre inkább magához vonzza õt.”

A Szentírás mondja:

“Boldog, akit kiválasztasz és felemelsz,
hogy csarnokaidban lakjék.” 3

Igen, valóban boldog, mert választottamnak házamból való jó dolgokat adok, és e jó dolgok szent tanítások, melyek az én szájamból fakadnak. Prófétámat mennyei gazdagsággal és ragyogással, azaz erényekkel teszem ékessé. Azt akarom, hogy templomom szent és tiszta legyen! Azt akarom, hogy oltárom olyan tiszta és tündöklõ legyen, mint ezernyi drágakõ! Nyelvét kétélû karddá teszem, hogy menjen és beszéljen a gõg és az önteltség ellen, a fennhéjázó szónokok ellen, az emberi büszkeség és mindaz ellen, amit az emberek nagyra tartanak. Beszéljen az igazságtalanság és mindaz ellen, ami ellentmond szeretetem törvényének.

Tetszésemre van lakóhelyem, mert Lelkem megpihen abban, akinek hordoznia kell Szavamat. Prófétámat, aki egybekelt az Igazsággal, elküldöm mint királyi követemet a Föld gonosz sarkaiba, hogy himnuszokat énekeljen nektek az igazságosságról, a jóságról, a szentségrõl és az erényrõl, és emlékeztessen benneteket az én útjaimra. Emlékeztessen minden rendû és rangú embert arra, hogy

- ÉN VAGYOK a lélekben szegények kenete,
- ÉN VAGYOK a ti jólétetek biztosítója,
- ÉN VAGYOK a fényességes Isten és a magasztos szeretet forrása,
- ÉN VAGYOK az egész teremtés Uralkodója és Võlegénye,
- ÉN VAGYOK a test és a lélek orvosa és lámpása,
- ÉN VAGYOK azok vigasztalója, akiket az igazság miatt üldöznek,
- ÉN VAGYOK a betegek és a haldoklók balzsama és kenete.
- ÉN VAGYOK a ti Uratok és Istenetek, de barátotok, társatok és Atyátok is.

Szüntelenül neked adom magam, nemzedék, hogy tökéletesítsem képmásodat, amit eltorzítottál és bemocskoltál gonosz tetteiddel, bûneiddel és makacs ellenállásoddal, mert nem ismersz el engem Atyádnak.
Hiszen éppen azért adom magamat szüntelenül nektek, hogy a kegyelem által felemeljelek benneteket, hogy a kegyelem által meggyógyuljon látástok, és lássátok a láthatatlan dolgokat, amelyek soha el nem múlnak. Azért támasztok jóakaratomban szájam egyetlen szavával prófétákat, hogy a Szívemhez kössem õket.

Én, a fényességes Isten, már jóval a ti megteremtésetek elõtt elõre láttam ezt a nagy hitehagyást. Nincs talán jogom ezért prófétákat támasztani? Az egész menny örvendez, mert kegyes leereszkedésünkben megkönyörültünk közömbösségeteken.
Prófétákat támasztottam, hogy õk minden idõben és közvetlenül megkapják mennyei felszólításaimat kegyelmem áradatával együtt.

Megosztom velük isteni mûveimet, mert szívük közel van hozzám. Az én Szívembõl leheltem és lehelek sugallatokat a szívükbe, hogy hûséggel tegyenek tanúságot. Elõfordul, hogy általuk megbotránkoztatom a gõgösöket, akiknek útjai nem az én útjaim.
Buzgóságomban e nemzedék megmentésére prófétákat támasztottam és eljegyeztem magammal õket. Megtanítottam õket arra, miként töltsék velem idejüket, és miként osszák meg életüket velem, míg a Földön élnek, ahhoz a kegyelemhez mérten, amit én adtam nekik.

PRÓFÉTÁVÁ AZ LESZ, AKIT ÉN MAGAM KENEK FEL

(A 2000. február 12-i üzenet folytatása)

E napokban Fiammal és Szentlelkemmel együtt szállunk le mint három tanú. Lélek vagyok 4 és így küldöm az Igazság Szentlelkét 5, hogy legyen veletek mindenkor, és vezessen el benneteket a teljes igazságra. 6 Gondolj irgalmamra és imádj engem!

Az Ige, 7velem volt, és öröktõl fogva létezett. Õ, aki a legközelebb áll hozzám, tett mellettem tanúságot, és Õ ismertetett meg engem veletek. Az én Igém úgy tesz tanúságot a Földön, miként én és a Szentlélek. Az én Fiam, Jézus Krisztus, aki saját Vére árán vásárolta meg Egyházát, saját Vérével tesz tanúságot. 8 A Szentlélek, aki elvezet benneteket a teljes igazságra, vízzel tesz tanúságot. 9 Mi hárman teszünk tanúságot mindenben, és mi hárman egységben vagyunk, minthogy egyedül mi vagyunk az egyetlen Isten 10, egy az akaratunk, egy a hatalmunk és egy az uralmunk. Mindhármunknak egyaránt tulajdonítható a hatalom, a szent bölcsesség és a végtelen jóság.

A szeretet indít engem arra, nemzedék, hogy megadjam egyesek számára a prófétaság lelkét, õk pedig véghezvigyék, amit én parancsolok nekik. Mézzel és olajjal táplálom õket, hogy hirdessék Nevem nagyságát. 11 Hogy megtartsam õket az igazság alapjain és az értelmes gondolkodásban, sokszor megdorgálom, rendreutasítom és tanítom õket, hogy kenetté váljanak azok számára, akiket visszahozok házamba. Szent bölcsességgel tanítom õket. A bölcsesség pedig teljes egészében a törvény teljesítésén alapszik.

Prófétáimat arra tanítottam, hogy szemléljenek engem szentségemben. Megengedem és lehetõséget adok nekik arra, hogy közeledjenek nemességemhez, örvendezzenek közvetlen jelenlétemben és megízleljék édességemet. Az egyetlen teológia, és határozottan hozzáteszem, hogy az egyetlen igaz teológia az, ha engem, a ti Isteneteket szemlélitek, ami egyúttal elõre megízlelteti veletek az örök boldogságot. Ez az igaz és a szent teológia. Senki sem úgy készül fel a prófétálásra, hogy tanult teológusként teleírja papírjait saját teológiájával. Prófétává csak az lesz, akit én magam kenek fel szeretetem kenetével, jó helyet készítve számára a Szívemben és elrejtve õt benne, hogy átvegye a Szívemben rejlõ, belsõ, isteni és rendkívüli sugallatokat, hogy majd tûzként tudja hirdetni népemnek.

Ó Vassula, hányszor hallottam a Földrõl a gúnyolódó nevetés és a gõg, a neheztelés és a süketség hangját, amikor az én Nevemben helyreutasítottad õket! Igen, a bûnösök visszautasítják a feddést, mindenféle mentséget találnak arra, hogy azt tegyék, amit õk akarnak.

Kimondhatatlan módon nyilatkozom meg prófétáim elõtt, igen, ameddig még itt vannak a Földön, és õk tudatában vannak ennek a kegyelemnek. Felékesítem õket saját magammal, felékesítem õket ruhátlanságukban, önmagammal díszítem fel õket, és õk tudják ezt. Tudatában vannak isteni jelenlétemnek a szemlélõdés alatt.



MERÍTS SZÍVEMBÕL ISTENI SUGALLATOKAT!

(A 2000. február 12-i üzenet folytatása)

Felkentelek, hogy merítsd ki Szívembõl az isteni sugallatokat minden baj esetére, és add tovább népem számára kenetként, a kiszáradt földnek pedig frissítõ reggeli harmatként. A kegyelem által megtanítottalak arra is, miként tolmácsold kívánságaimat. Ezen az isteni kinyilatkoztatáson keresztül, de már a korábbiakban is mondottam, hogy magam oktatom választottaimat, lelki vezetõjük leszek, hogy megmutassam nekik az utat, amelyen járniuk kell. Kinyilvánítom jóakaratomat, hogy segítséget nyújtsak azoknak, akiket szeretek, õk pedig örömükben Dávid zsoltárait énekeljék szárnyam árnyékában.

Jóságoddal koronázod azokat, akiket szeretsz,
a kegyelmek bõsége borítja fejüket.
Túlcsordul a kelyhed, amikor szétosztod,
Neveddel teszed halhatatlanná õket,
az erények brokátjába öltözteted lelküket,
hogy szépségük láttán
szerelemre gyulladjon irántuk királyi Szíved.

Igen, mondd meg e közömbös nemzedéknek, hogy itt az Isten! Az én mûveim magasztosak. Áldottak, akik felismerték ebben az üzenetben az én hangomat! Helyesen cselekszenek, akik gyönyörûségüket lelik benne és rajta tartják tekintetüket, mert az én irgalmas kezembõl való mûvek tele vannak dicsõséggel és fenséggel. Emlékeztetem népemet, hogy a prófécia élõ, mert az én hatalmamból származik, én rendelkezem vele. Mire való tehát ez a gõg a nemzetek részérõl? Nem hallottátok, hogy én magam adok nekik elismerést közvetlen beavatkozásommal?

Igen, valóban! A Szívemhez szorítom õket, miként anya a gyermekét. Ily módon tartom prófétáimat közel a Szívemhez. De jaj! Jaj annak, aki ki meri nyújtani karját, hogy megérintse õket az én felhatalmazásom nélkül!

TOVÁBBRA IS TÁMASZTOK PRÓFÉTÁKAT

(A 2000. február 12-ki üzenet folytatása)

Légy boldog, Vassiliki, mert megengedtem, hogy ki-be járj mennyei udvaromban, és ezt szabadon teheted! Örvendezzen lelked az én irgalmasságomban! Az Egyház felemésztõdik nagy hitehagyásában, ebben a megjövendölt, de titokban tartott hitehagyásban.

Vajon nekem is hallgatnom kellene?
Nem fogok hallgatni, ahogyan az ördög akarja! Továbbra is támasztok prófétákat, hogy tudtul adják és leleplezzék a hitehagyást, és lámpásként világítsanak ott, ahol sötétség honol. Arra tanítom õket, hogy legyenek önzetlenek, örvendeztessenek meg azzal, hogy nagylelkûen válaszolnak felszólításomra, amíg gondolataikban és a szemlélõdés idején szeretõ karomban tartom õket. Szájukat imádattal, lelküket pedig örömmel töltöm el.

Miként az ember ereiben szakadatlanul és csendesen folyik a vér, úgy tanított téged, Vassula, az én Szentlelkem az Õ nyugodt módján bölcsességgel, hogy megmentsen téged és másokat. És ha idõnként figyelmeztettelek is, az lelki fejlõdésed és saját haladásod érdekében történt.

Öröktõl fogva elõre láttam ezt a hitehagyást az Egyházban, de éppen úgy láttam megmentõ tervemet is benned, akihez egykor leszállok trónusomról, hogy szeretetem isteni költeményével megszólítsalak és végtelen irgalmamban felfedjem elõtted és rajtad keresztül mások elõtt is szeretetteljes beavatkozásomat.

Szükséget szenvedtél, nemzedék, és én eljöttem, hogy betöltsem hiányodat, de te nem vagy boldog, mert amióta csak szólok hozzád, zokon veszed tanításomat. Eljöttem, hogy kigyógyítsalak hitehagyásodból, és a bûnbánó szívek meghallgattak engem. Eljöttem, hogy életre keltsem halottaidat, és õk megismerjenek engem Szentlelkem által mint Atyjukat, mert az isteni tudást csak Õáltala lehet elnyerni és felfedni azok elõtt, akiket mi választottunk ki, hiszen maga a Szentlélek az õ tanácsadójuk és nevelõjük. Mert nem emberi tudás révén, hanem a Szentlélek által kapták 12 értelmükbe a kegyelmet, hogy lássák a Háromságos Istent és beszéljenek Vele. Az emberi okoskodás semmilyen ügyes érvelése sem képes elhitetni velük, hogy nem találkoztak velem. Mintha csak azt akarnák bebizonyítani nekik, hogy “ruhátlanok”, miközben jól tudják, hogy fel vannak öltözve. Én magam ékesítettem fel õket magammal.

Csakhogy az ördög a legjobbat vette elõ megbízottjaim közül az Egyházban, hogy tanbeli tévedéssel vádoljon téged. Pedig a Szentlélek által hozzád intézett ismételt sugallataim világossá tehették volna elõttük, és megérthették volna, hogy az ördög teszi próbára õket.

A Sátán ugyanis irigyli azokat az adományokat, amelyeket e haldokló nemzedék megmentésére ajándékozok. Irigyel téged, akit én választottam, és akin még meg sem száradt a harmat, ami mennyei udvaromban hullott rád, ahol felnõttél, s ahonnan értékes adományként küldtelek ki minden nemzetnek. Irigységében haragra gyulladva megesküdött, hogy rád önti mérgét és tönkretesz téged, hogy utálatosnak, csúfnak, veszedelmesnek és undorítónak tûnjél.

A te Boldogságos Édesanyád azonban segítségedre sietett és betakart palástjával.
Felemeltelek a kegyelem által, hogy hívj, amikor akarsz. Ez oly egyedüli és királyi adomány, amit ritkán adok meg választottaimnak. 13 A Sátán irigységében arra ingerelt sokakat, hogy tegyenek nevetségessé téged, és a maga oldalára csábította õket.

A sok jó gyümölcs ellenére, melyeket összegyûjtöttem, hogy felkínáljam nekik, továbbra is próbára tesznek engem, lázadó módon megvetik gyümölcseimet és tanácsomat 14, és éppoly bûnösek és hûtlenek, mint õseik fiai, és kihívnak engem magas rangjukkal.

Vannak azonban, akik elhitték, hogy én szóltam, de a Sátán közömbössé tette még õket is. Csodáimmal kapcsolatban olyan nemtörõdömségre indította õket, ami idõvel lelohasztotta bennük a csodáim iránti érdeklõdést, pedig a csoda életadó forrás, ami az örök életre vezetheti õket.

Bizonyára hallottad a magvetõrõl szóló példabeszédet, mely szerint, ha valaki meghallgatja Isten országának igéjét, de meg nem szívleli, akkor eljön a gonosz és elragadja, amit a szívébe vetettek 15. Ezek az emberek erõtlenül, megdöbbenten és értetlenül fogadják a kinyilatkoztatásokat. Azután vannak, akik örömujjongással hallgatják küldöttemen keresztül hangom visszhangját, nagy örömmel üdvözlik prófétámat, majd megrohamozzák a többi várost és elmondják, hogy éppen az ország igéjét hallották nyíltan és hatalommal hirdetni. Csakhogy hamar lelohad lelkesedésük, mert szavam köves talajra hullik szívükben, és nem ver bennük gyökeret. Amikor igém miatt az elsõ üldözés éri õket, vagy valami csekély baj támad útjukon, nem tudnak kitartani. Nem, õk nem azok, akik szilárdak maradnak, amikor az emberek gyalázzák õket és mindenféle rosszat és rágalmat szórnak rájuk az én Nevem miatt, mert nem szilárd az alapjuk.
Õk lesznek az elsõk, akik elbuknak.
Nem értették meg, hanem visszautasították a legfelsõbb uralmat… és az én békeköveteim 17keservesen sírnak az õ kiszáradt szívük miatt.

A Sátán minden erejét összeszedve kiöntötte haragját, hogy tönkretegye az emberiségnek nyújtott adományomat. 16 Földmûveseket küldött, hogy szántsák fel hátadat, Vassulám, és húzzanak rajta barázdákat, hogy megtörjenek téged. De az én jobb kezem szilánkokra zúzta jármukat.


1 Jahve szól
2 Úgy látszott, hogy Isten örült, amikor az “Ó”-t kimondta.
3 Zsolt 65,5
4 vö. Jn 4,24
5 vö. Jn 14,16
6 Az 1Kor 15,45-ben Szent Pál is beszél Krisztusról mint “életadó Lélekrõl”. Bibliai értelemben a “lélek” szó nem annyira Isten természetét fejezi ki, mint életadó tevékenységét. Isten lélek, és Õ adja a Lelket.
7 Jézus Krisztus
8 Az Õ áldozata révén nyertünk örök életet.
9 Jn 16,12-13. versében Jézus így szól: “Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok rá elég erõsek. Amikor azonban eljön Õ, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra.” Isten él és eleven. Továbbra is szüntelenül kinyilvánítja magát a Szentlélek által.
10 a lényeg egységében
11 A méz az égi mannát, Isten Szavát, az olaj Isten Nevét jelenti (vö. Én 1,3).
12 a próféták
13 Urunk már kezdetben megmondta, hogy bármikor szólíthatom, és Õ mindig fog válaszolni. És valóban így is tett azóta, valahányszor megszólítottam.
14 hogy gyümölcseikrõl ismerhetik fel prófétáimat
15 vö. Mt 13,18-19
16 Isten ezt rám vonatkoztatja.
17 a próféták


EGYIPTOM


(A 2000. február 12-i üzenet folytatása)

Hallgass meg, Vassula! Én hoztam ki egész családodat Egyiptom áldott földjérõl, ahonnan mind a mai napig felszáll még az égbe Fiamnak, az Õ Édesanyjának és Józsefnek, az igaz embernek az illata. Már ott is örömmel tekintettem rád, és megesküdtem:

“E virág által foglak összegyûjteni benneteket a különbözõ népekbõl és vallásokból, és ki fogom nyilvánítani elõttetek atyai szeretetemet és irgalmamat. Az õ törékenységén keresztül fogom életre kelteni a nemzeteket, és megújítom õket lelki forradalommal. Az a szándékom, hogy e virágszál által mutassam meg szentségemet minden nemzet elõtt. Azoknak azonban, akik megtiltják prófétáimnak, hogy prófétáljanak, trónomról csodálatos prófétai figyelmeztetést és parancsot adok választottammal kapcsolatban, õt pedig felkenem, hogy ne álljon ellen prófétai felszólításomnak.”

“Egyiptom! Én prófétát támasztottam földedbõl, te pedig egykor kenyeret adtál Fiamnak, miért ne támaszthatnék tehát újból prófétát belõled? E prófétából az én Szavam hallatszik, amíg fel nem fedi és nyilvánosságra nem hozza az ördögök szarvait.

“Ki ne jövendölne,
ha szól az Úr, az Isten?”1

“Jár-e együtt két ember,
ha nem értenek egyet?”2

“Valóban, az Isten, az Úr
nem tesz semmit anélkül,
hogy szándékát el ne árulná
szolgáinak, a prófétáknak” 3

és így, Vassula, teáltalad nemcsak terveimet, hanem Szent Arcomat is kinyilvánítottam. És mindaz, amit megjövendöltem, megvalósul a maga idején. Ingyen kaptad az élet Szavát, hogy örökbe fogadjon és a részesedés által istenné tegyen téged.4

A Sátán azonban újból meg fogja látogatni enyéim lelkét, mert ismeri tudatlanságukat, és arra csábítja õket, hogy kövezzenek meg téged az én nyelvezetem miatt.

Ó, bárcsak békét kötne a világ Háromságos Szentségemmel, akkor megértenék, amit mondok.
Megígérem neked, és a te mennyei Atyád az, aki szól most hozzád, az Egy, akirõl egyszer ezt mondtad: “Tudom, hogy én vagyok mennyei Atyám gyengéje, de nekem is Õ a gyengém.” Õ mondja most tehát isteni szeretettõl égve: “Továbbra is be foglak takarni édességemmel, és kegyesen kibontakoztatom benned. Még többet adok magamból neked, és eltöltöm lelkedet édes táplálékhoz hasonlóan, hogy te is többet adj magadból nekem, ily módon egy lélekké válva velem, az Istennel. Azután újból elküldelek felékesített adományként a nemzetekhez, hogy jóságosan tanítsd és indítsd õket gyermeki szeretetre irántunk, kitágítva szívüket, hogy még többet fogadhassanak be belõlünk és mindabból, ami isteni. Akkor abban a háborítatlanságban, amelybe lelküket helyezem, egyszerre mindent a mi világosságunkban fognak látni, és legyõzik a Sátán kísértéseit. Attól fogva a “részesedés által” õket is “isteneknek” mondják, és velünk együtt fognak uralkodni.”

Most megadtam neked, és rajtad keresztül másoknak, hogy megértsétek, milyen helyzetben vagy.
Nemzeteket gyógyítok meg azok szenvedése és áldozata révén, akiket kiválasztottam, bár õk gyakran jönnek hozzám panaszkodva, hogy talán hiába küzdöttek, és a semmiért fáradoztak. Mindent megtettek, ami el volt rendelve számukra, dicsõítettek engem, mert folytonosan az én gondoskodásom alatt álltak szemlélõdésük idején.

Ez az igaz teológia felemeli a lelkeket és felrepíti õket a harmadik mennybe, elõre megízlelteti velük az örök boldogságot, és mialatt természetfeletti módon szólok hozzájuk, megtisztelem õket azzal, hogy láthatják örökségüket és a szentek örökségét. Míg az én karomban pihennek, megáldom õket, felélesztem bennük tüzemet, hogy buzgón és félelem nélkül menjenek és hirdessék Szavamat.

Áldott az Isten, áldott az Õ Szent Neve,
mert jóságosan felfedi szándékait
követeinek, a szeleknek.
Fényességes ruhába öltözve
Õfensége felfedi elõttük elszántságát.

Háromszorosan Szent Istenemhez
kiáltok nyomorúságomban,
és Õ mint hirtelen érkezõ szélroham,
leereszkedik hozzám, felvirágoztat engem,
és én kinyílt virágként
befogadom isteni világosságát.

Az Isten énekelt nekem és nektek is,
mindahányan csak vagytok, drága testvéreim!

Kinyilvánította irántunk irgalmát az Isten,
aki a kerubok felett trónol.

Senki ne mondja ezért:

“Nem láttam házamban
Istenünk megmentõ hatalmát”,
mert ragyogás és fenség kíséri jelenlétét.

Mert eljön, eljön hozzátok,
és nem azért hogy megítéljen, még nem,
hanem, hogy istenivé tegyen titeket.

Boldog vagy, Vassula?

A boldogságnál is több az, amit érzek!
Palántaként ültettél el házadban,
és én a Te udvarodban virágoztam ki,
hogy hirdessem nagyságodat.
Hogy ne lennék boldog a Te karodban?

Boldogságomat nem veheti el senki,
sem üldözés vagy sértés,
sem rágalom vagy bántalom.
Darabokra téphet a rám szabadított pokol,
de a boldogságot,
mit Te adtál és most is adsz nekem,
nem veheti el senki.

Tanulja meg végre a Föld,
kicsoda az Isten, és dicsérje az Õ Nevét!

Ó legyen áldott a Te Neved
mindörökké!

Én pedig ezt mondom: Irgalmamra és hûségemre esküdtem meg, hogy továbbra is jobb kezemben tartalak téged, végtelen örömet és az örök boldogság ízét adva jelenlétemmel neked. Továbbra is tanácsadód és boldogságod leszek, én gyermekem. Szakadékok omolhatnak rád és fekete felhõk takarhatnak be, göröngyök hullhatnak rád, de én megígérem, hogy te sértetlen maradsz, és világosságom egyre erõsebben fog rád ragyogni.

Nyugtasson meg téged az én olajom! Elhatároztam, hogy irgalmam kinyilvánításával megmentem ezt a nemzedéket. Legyetek ezért boldogok ti mindannyian, akik hangom dallamát halljátok és teljetek el velem, a ti Istenetekkel!


1 Ám 3,8
2 Ám 3,3
3 Ám 3,7
4 vö. Zsolt 82,6; Jn 10,33-36; 2Pt 1,4
komment
süti beállítások módosítása