1989. január 22

Uram?

Veled vagyok, gyermek. Kövesd azt a tervet, amelyet számodra készítek! Imádkozz, hogy mindig leszálljon rád a felismerés és az igazság Lelke! Légy állhatatos még akkor is, ha üldöznek! Hívj segítségül engem és Szent Édesanyádat! Vassula, ragaszkodj mindahhoz, amit neked adtam! Nem te vagy az elsõ próféta, akit enyéim elítélnek és akivel igazságtalanul bánnak. Legjobb barátaim ütik rajtam a legmélyebb sebeket. Nem tudják, hogy mit cselekszenek. Nyugtalan a szívük. Az a tény nyugtalanítja õket, hogy téged választottalak, gyermekem. Amiatt nyugtalanok, hogy leszállok a nyomorúsághoz, és még szeretem is. Nem értették meg Szívemet, amely tele van irgalommal. Sokan bosszúállók közülük. Amikor mindennapi imájukat mondják az Atyához, vajon tiszta lelkiismerettel fordulnak-e Hozzá, kérve Õt, hogy úgy bocsásson meg nekik, ahogyan õk megbocsátanak másoknak? Hogyan kérhetik az Atyától, hogy bocsásson meg nekik, ha õk még mindig nem bocsátottak meg neked, és nyugodtan elítélnek téged? Békéért kiáltanak, de nincs béke. Egyikük sem bánja meg gonoszságát. Hol van béke iránti lelkesedésetek, hol van egység utáni vágyatok? Azért vagytok megosztottak, mert gonoszok vagytok és lelketek nem tud megbocsátani. Hol van szeretet? Maradt-e benned még egy kis szeretet, teremtés? Maradt-e benned némi bölcsesség? Én, az Úr, azt mondtam, hogy még az utolsónak is adok, és hogy más nyelven beszélõ emberek és idegenek ajka által fogok szólni azokhoz a nemzetekhez, akik továbbra sem akarnak engem meghallgatni. Vassulám, ne nyugtalankodj! Mindig lesznek üldözések. Kedvesem, kapaszkodj abba, amit adtam neked! Te most az én leányom vagy, mert az én Szentlelkem lelkesít téged. Kapaszkodj tehát belém! Légy erõs! Sohasem hagylak el.

Dicsõség legyen Istennek azért az irgalomért és szeretetért, amit irántam tanúsít!

Legyen bizalmad, Abbád karjaiban vagy! Mi ketten?

Igen, mindörökre.