Mazatlan, Mexikó, 1992. július 7.

Nem értékeltük nagy szeretetedet, és szüntelenül gyalázzuk Szentlelkedet, aki most igyekszik örökbe fogadni és a szereteten nyugvó igazsághoz vezetni minket. A hitehagyás összeházasodott a racionalizmussal, és világra jött az istentagadás. Elhagytunk Téged, és ismételten elhagyunk. Egyesek tudatosan kihívják Szentségedet. Szólsz hozzánk, de ki figyel Rád? Szomorúság emészti szemedet, de csak megvetést kapsz.

Béke legyen veled! Add át békémet drága lelkemnek! ¹ Higgyétek el, hogy nemzedéketek nagy hitehagyásában úgy üldözi Szentlelkemet, mint azelõtt sohasem. Ô vált korszakotokban a botlás kövévé. Megmondtam, kis gyermekem, hogy ki fognak benneteket ûzni Atyátok házából, el fognak ítélni benneteket, miközben azt gondolják, hogy irántam való szent kötelességüket teljesítik. Ne bánkódjék kicsi szívetek, szeretteim! Én, a ti Megváltótok vagyok elõttetek! Ma mindazok érdekében szólok, akiken sebet ütöttek. Az én békémet adom nektek. Ez a béke vegyen körül benneteket! Ne féljetek, és ne mondjátok: “Mit tegyek Uram? Mondom nektek: Szüntelenül imádkozzatok, hogy megszenteljétek saját lelketeket és mások lelkét is. A szívetekkel imádkozzatok, és késztessétek menekülésre a gonosz lelket! Legyetek velem egységben, akkor senki és semmi sem jön közénk. Elérkezett az az idõ, amikor már nem kellene haboznotok. Terjesszétek a szõlõskerteket, ahol csak tudjátok! Ne féljetek a vihartól, amely olykor felkel! Az én Szentséges Szívem a ti menedéketek. Jöjjetek ezért, és ajánljátok fel magatokat és családotokat Nekem és Édesanyátok Szeplõtelen Szívének! Én, Jézus, szeretnék itt maradni országotokban, és szeretném megszentelni, ezért kérem tõletek, hogy ajánljátok fel országotokat a mi két Szívünknek.
Teljes Szívemmel megáldalak benneteket!