1988. augusztus 19.
Egyszerûen csak szeretném megmondani Neked, mennyire szeretlek, és köszönök mindent, amit eddig tettél, és amit most teszel értem. Sohasem leszek képes mindezt a kegyelmet viszonozni Neked.
Uram?
Én vagyok. Virágom, támaszkodj rám! Én még a legméltatlanabbaknak is adok. Irgalmasságom végtelen, de szomorúságomra sokan elfeledték, hogy milyen vagyok valójában. Igazságos vagyok, nem vagyok részrehajló, és még a legrosszabbnak is adok. 
Szerezz örömet Szent Szívemnek! Add nekem szeretetedet, még ha néha langyos is, én elfogadom. Add nekem szeretetedet, és én tökéletesítem istenségemben. Úgy jöjj hozzám, mint most, önérdek nélkül, és ajánld fel nekem szeretetedet! Ne várj arra, hogy tökéletes légy, és majd akkor ajánld fel nekem szeretetedet! Ne várj arra, hogy szent légy, és majd akkor ajánld fel szeretetedet! Úgy jöjj kis lélek, amilyen vagy, minden hibáddal együtt, és én tiszta szeretetté alakítom szeretetedet felülrõl visszasugározva rád, kis lélek.
Mindent széppé teszek, amit nekem felajánlasz, ezért úgy jöjj hozzám, amilyen vagy, ajánld fel nekem szeretetedet, azt a szeretet, ami nagyon sok emberbõl hiányzik! Lélek! Ha tudnád, hogy milyen sok lélek szenved a tisztítótûzben… Szabadítsd ki õket a tisztítóhelyrõl, hogy hozzám jöhessenek. Arra vágyakoznak, hogy velem lehessenek, de képtelenek rá a lelkükön lévõ foltok miatt. Szabadítsd ki õket imával és áldozattal, szabadítsd meg õket azáltal, hogy szeretsz engem, hogy imádsz engem! Szabadítsd meg õket azáltal, hogy hozzám és keresztemhez láncolod magad! Szabadítsd meg õket a szeretet cselekedeteivel, szabaditsd meg oket azzal, hogy osztozol szenvedésemben! Vassula, ezek a lelkek epekednek értem, hogy újból és mindörökre egyesülhessenek velem. Elõször azonban meg kell tisztulniuk, hogy jelenlétemben lehessenek.
Uram, azt mondtad: “…hogy újból egyesülhessenek velem…” Veled voltak haláluk után egy idõre?
Amikor kiszabadítottam lelküket a testükbõl, egyetlen pillanatra megmutattam nekik Szent Arcomat, és ugyanabban a pillanatban lehullott szemükrõl a fátyol. Szemembe néztek, és az én tisztaságomban és világosságomban azonnal meglátták a leplezetlen igazságot, és felismerték, hogy lelkük milyen mocskos a bûntõl. Égõ vágyuk ellenére, hogy kitárt karjaimba siessenek és kövessenek, megértették, hogy ez lehetetlen, mielõtt meg nem tisztul a lelkük. 1 Így visszahullanak a szomorúság gyötrõ fájdalmával, és felkészülnek tisztulásukra. Kimondhatatlanul bántja és égeti õket, hogy nem láthatnak engem. Távollétem az, ami égeti õket, és a tisztítóhelyen legnagyobb szenvedésük oka az én távollétem . Másfajta szenvedéseken is átesnek tûz által, bûneiktõl függõen. Készítsd fel lelkedet elõre, teremtés! Ne várj addig, amíg a halál rád veti árnyékát! Tartsd tisztán és folt nélkül lelkedet! Táplálkozz Testemmel, idd Véremet, amilyen gyakran csak lehet! Gyakran tarts bûnbánatot, készülj fel erre a napra! Böjtölj! A böjt segít. Figyelj szavamra és úgy készítsd fel lelkedet, mintha találkozásunk éppen a mai napon következne be. Ne várj! A várakozás alvást ielent, a várakozás annyi, mint olai nélkül hagyni lámpásodat. Légy készen arra, hogy találkozol Megváltóddal! Kimondhatatlanul szeretlek benneteket. Értsd meg, hogy végtelen irgalmamból mindenkit 
fel akarok készíteni!
Késõbb:
Anyuka?
Fogadd békémet! Én vagyok a te Anyukád. Igen Vassula, én tettem. 2 Könnyeim és könyörgéseim az Atyához megmentették gyermekedet. Szeresd az Atyát, mert igen könyörületes.
Mit mondhatok? Megköszönni nem elég, bármit is mondok vagy teszek, nem lesz elég!
Gyermekem; bízd magad Õrá, add át magad gyakran, ez nagyon tetszik Neki. Bízzál Benne, mert az Õ kezében vagy! Az én békémet adom neked. Azzal dicsõítsd Istent, hogy engedelmeskedsz Neki.
Áldott légy Édesanyám!
Megáldalak téged és családodat.
(Késõbb, e meghatottság után:)
Vassula, szeretném elmondani neked, hogy hamarosan bekövetkezik sok minden, amit Fatimában megjövendöltem. Tele vagyok kegyelemmel, és kész vagyok gyermekeimre kiárasztani ettõl az évtõl kezdve. Közel az idõ, és a hátralévõ idõ rövidsége miatt, én, a ti Szent Édesanyátok közelebb leszek hozzátok, mint valaha. Sokakat eltöltök kegyelmeimmel, hogy szebbé tegyelek és közelebb vigyelek benneteket Jézushoz, aki rettenetesen szenved. Ó leányom… valahányszor egy lélek visszatér hozzánk, egy tövist húz ki szívünkbõl! Valahányszor azt kiáltják felénk, hogy “szeretlek!”, tövist húznak ki és virágot tesznek helyébe. Béke veled, leányom.
Mi ketten?
Igen, mi ketten.
1 Isten ezzel bizonyítja, hogy nem õ az, aki ebben megakadályoz bennünket, az akadály tõlünk származik.
2 Szûz Mária mondott valamit idõsebbik fiammal kapcsolatban. Édesanyánk értésemre adta, hogy õ volt az, õ könyörgött a mennyei Atyához, hogy idõsebbik fiam felépüljön betegségébõl. Tizenhárom évvel ezelõtt történt. Ez nagyon meghatott és nagyon megindított.
